Szeretet és megbocsátás
Születésnapi beszélgetés a 90 éves Csávossy György borász-íróval
– Mi volt hamarabb az életedben: a borászat, a bor vagy az irodalom?
– Mindenképp a bor; első versem 1955-ben jelent meg az Utunkban.
– Akkor kezdjük a borral. Hol találhatók Erdélyben a legjobb borok, és mi ennek a titka?
– Erdélyben a legjobb borok Erdélyi-Hegyalján, Arad-Hegyalján és a Küküllőmente borvidékén teremnek. Ebben az éghajlat, a fekvés és a talaj összetétele játssza a legfőbb szerepet.
– Már Vergilius, a nagy ókori költő megírta, hogy Bacchus szereti a dombokat. Ha Bacchus Erdélyben élt volna, a legjobb borok hazájának kiáltotta volna ki a Kárpát-medence ezen tájait?
– Bacchus valóban kedvelte a dombokat, az erdélyi borvidékek koronagyémántja Csombord, ahol minden karó egy napóra pálcájának felel meg, a nyár nem égeti el a zamatokat, az Érchegység koronája védi a vidéket, a Maros párái kedvezően hatnak a szőlőre, a hosszú ősz pedig mézesre érleli a bogyókat.
– Igaz, hogy a jó bor nemcsak jókedvűbbé teszi az embert, de a szívünket is megnyitja: egy szép nőt még szebbnek látunk, a bensőnkben lakozó szürke lélek pedig átlényegül...
– A jó bor derűlátóvá teszi az embert, gyógyítja a keserű csalódások sebeit, szeretetet és megbocsátást csepegtet szívedbe, a legjobb múzsa, mert ihletet ad, és csodás igék kimondásának a képességével ajándékoz meg.
– Mennyi az a bormennyiség, amit naponta el lehet fogyasztani?
– Hét deci. Persze nem egyszerre!
– Melyek a legrégebbi szőlészeti és borászati irodalmi emlékeink?
– A legrégibb szőlészeti és borászati irodalmi emlékeink igen gazdagok. A Római Birodalom kultúrtörténetével foglalkozó szakírók Probus császárt (270-282) említik előszeretettel. Ibn Roszteh arab író a X. században leszögezi, hogy a magyarok már az őshazában is foglalkoztak szőlőműveléssel. A honfoglalás után az arad-hegyaljai szőlők terméséből, melynek kitűnő voltáról 1175-ből és 1196- ból eredő oklevelek tanúskodnak, V. István alatt már az egri és csanádi püspökök szedik a tizedeket. A küküllőmenti borvidék Bethlen Miklós önéletrajzában is szerepel. 1377-1439-ből való a közel százéves per anyaga Kolozsvár város és a kolozsmonostori bencés apátság között. Apafi Mihálynak már "Egy új főzésről való könyv" szerint készítették a fejedelmi lakomát, amelynek ételeit gyakran borban főzték meg. Apafiné Bornemissza Anna fejedelemasszony szakácskönyvének függelékeként az alighanem első kéziratos magyar borászati munkára bukkanunk, melynek Kultsármesterség a címe (1680). Fontos még megemlítenünk Pápai Páriz Ferenc szótárát (1690), melyben 109 szó ismertet szőlészeti és borászati fogalmakat.
– Melyek Erdély legjobb szőlőfajtái, amelyek híressé tették borkultúránkat?
– Erdély leghíresebb szőlőfajtái a szürkebarát, fehérleányka, olasz rizling, rajnai rizling, piros tramini, fűszeres tramini, királyleányka, kövér, furmint, sauvignon, és Arad-Hegyalján a kadarka, melyből egykor aszút is készítettek.
– Te milyen fajtát kísérleteztél ki?
– Több elitet és három közkedvelt fajtát állítottam elő ivaros keresztezés útján. Ezek a rozé bornak való alkony (amurg), a Közép-Erdély legjobb vörösborának bizonyult Herkules és az aromás fehérborfajta, a bodzavirág- illatú Nauszikaa.
– Erdélyben van só útja, borvíz útja, tovább nem sorolom – hol van a bor útja?
– A bor útja létezik, mi létesítettük Erdélyben. A bor útja valójában egy vendégfogadó-hálózat, mely a borturizmust szolgálja. Hogy hol található? A legtöbb a régi via magna mentén van, de nem csak ott.
– Gyakran neveznek borköltőnek: kitől, mikor és miért kaptad ezt a megtisztelő címet?
– A borköltő címet valószínűleg a közölt borverseimért kaptam és az irodalmi szöveggel tartott borbemutatókért.
– Visszaemlékezéseidet Cseke Péterrel és Fülöp Istvánnal közösen szerkesztett kötetben írtad meg, Volt egyszer egy iskola címmel. Miről szól a könyv?
– Ez a csombordi kertészeti iskola története. '53-ban létesült. A tanintézetet Mezei Sándor igazgató és az általa szervezett, aranycsapatnak nevezett tanári kar fémjelezte.
– Térjünk át irodalmi munkásságodra. Verssel vagy prózával kezdted?
– Verssel. Sokat olvastam Áprilytól, az enyedi tájról, később össze is barátkoztunk. Jó barátságban voltam Jékely Zsolival, a fiával. Ő Szent György napján született, s az ő tiszteletére egyik nap írtam egy négysoros verset: "Ki Szent György napján született/ Sárkányölőnek álmodta magát/ A költő mindent tud már/ Elviselte a glóriára kötött zabolát". Elküldtem Létay Lajosnak, aki közölte az Utunkban. Felhívattak az Utunkhoz, ahol Kiss Jenő fogadott, ő volt a versszerkesztő. Vittem néhány verset magammal. "Fiatalember, magának meg kell tanulnia a poétikát. Nem mindegy, hogy a jambust a trocheussal keveri." Később írtam időmértékes klasszikus verseket is.
– A vers után jött a színműírás. Mi adta az ötletet?
– Volt Magyarbecében – itt van Magyarlapád mellett – egy tanító, akit kirúgtak a színiakadémiáról, mert állítólag bement a lányok hálójába. Komzsik Istvánnak hívták. Többször eljött Csombordra, beszélgettünk, s egyszer azt mondta: – Te Gyuri, gyere írjunk ketten egy színdarabot. Akkor írtam le, hogy milyen tolvajlások mennek végbe a kollektív gazdaságokban. Ez volt A fül. Ő is tett hozzá, én is, s beküldtem a Szatmári Északi Színházhoz, Kovács Ferenc dramaturghoz. Nem lett semmi belőle. Újraírtam, s beadtam Hunyadi Andrásnak Marosvásárhelyre. Ők elfogadták, de a bemutatót Székelyudvarhelyre tervezték (ez '67-ben volt), mert féltek a bukástól. Hatalmas sikere volt, több mint 150 előadást ért meg. Később írtam az Édes méreg című darabot, amely a bor felfedezéséről szól, egy perzsa legenda alapján. Ez tulajdonképpen a Ceausescu-korszak parodizálása volt, de a cenzorok, a hivatal nem vette észre, átengedték. 1970-ben, amikor lementem a bemutatóra Sepsiszentgyörgyre – akkor Dukász Anna volt az igazgató –, az első sorban egy szekusezredest láttam öltönyben. Szünetben felszaladok a színfalak mögé, s mondom: mi lesz itt, fiúk, né ki van itt! "Nyugodj meg, Gyuri bátyám – csitítottak –, ez csak egy színházbolond, aki nem tud otthon ülni."
– Tudom, hogy szíved melegével őrzöd a Csombordi pincekönyvet, ez volt az ide látogató írók, művészek vendégkönyve. Kérlek, olvass fel néhány bejegyzést a megsárgult lapokról.
– Székely János ezt írta a könyvbe: "Hasas hordók, bordó borok./ Egyik fanyar, másik édes./ Biz itt elélnék vidáman/ Én is nemcsak Diogenes". Bajor Andor bejegyzése: "Óh, ha élhetnék Csombordon,/ Itt ülnék én a Nagy Hordón,/ S szegény boldogtalan elmém/ Jó borokkal kiművelném". Alája Fodor Sándor, aki szintén jelen volt, odabiggyesztette: "Tudja fene, én is". Létay Lajos itt is remekelt: "Csombordon, hol annyi bor van,/Farkassal, Bajorral voltam,/ Kányádival, Fodorúrral./ Biza tele lettünk burral".
– Díjak, elismerések, kitüntetések?
– Megkaptam a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, díjazott a Magyar Borakadémia, továbbá a Magyar Kulturális Szövetség. Több helységnek vagyok a díszpolgára.
– Elnyerted a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Aranytollát. Teher ez vagy inkább igényességkényszer?
– Az anyanyelv a legnagyobb kincsünk, nemzeti létünk megőrzője, utolsó menedékünk kisebbségi sorsunkban. Őrizzük meg tisztaságát! Ez főparancs!
– Június 20-án leszel 90 éves. Mivel ajándékozod meg magad és családod?
– Születésnapomon megízlelek néhány jó bort a családom körében. Van már három dédunokám, szerencsére nem vagyok egyedül, 88 éves feleségem, múzsám és irodalomkritikusom is mellettem van...
Amikor felkerestem nagyenyedi lakásán az ünnepeltet, hogy kismagnós beszélgetést rögzítsek, egy 2004-es évjáratú Nauszikaa borospalackból töltött, koccintottunk, s megkért, hogy többé sohase magázzam. Megígértem.
Isten éltessen, Gyurka bátyám!
Székely Ferenc
Szabadság (Kolozsvár),

Good bye Schengen egy picit?
Hiába hirdeti magát Románia technikailag felkészültnek a schengeni csatlakozásra, az Európai Bizottság szakértői szerint a jogállamiság és a korrupció felszámolása terén még akadnak hiányosságok. Látlelet a harmincéves Schengen-évfordulón.
Miután 1984 júliusában Németország és Franciaország megállapodott, hogy közös határukon fokozatosan felszámolják az ellenőrzést, a Saarbrückeni egyezménynek nevezett megállapodáshoz fokozatosan a Benelux-államok is csatlakoztak. Így született meg 30 évvel ezelőtt,1985. június 14-én Luxemburgban, a Mosel folyó partján a Schengeni-egyezmény (SE). Ebben a résztvevők határoztak a hosszú távú végrehajtási intézkedések kidolgozásáról „a személyek belső határokon való ellenőrzésének megszüntetéséről és ennek a külső határokra való áthelyezéséről”. Vagyis az egyezmény röviden a bizalomról szól, arról, hogy a közös határon belül a tagállamok megbíznak egymásban, a külső határokat pedig közös erőfeszítéssel teszik biztonságosabbakká. A Schengen-övezet ma 26 tagállamot számlál, Románia pedig uniós csatlakozási szerződésében kötelezte el magát a csatlakozásra – csakhogy Bulgáriával együtt azóta sem sikerült megfelelnie a feltételeknek.
A szükséges gyógyszer
Rossz jel, hogy a nemrég az Európai Bizottságnak a bulgáriai Russzéban járt első alelnöke, Frans Timmermans újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: „Nem módosítják és nem cserélik ki a jelenlegi Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV). Úgy gondolom, hogy az egy jó mechanizmus, arra következtetek, hogy a bolgár meg a román lakosság többsége támogatja, eredményeket hozott, ha az igazságszolgáltatási rendszerre meg a jogállamra gyakorolt hatásait vizsgáljuk. Tudom, Juncker elnök úr azt szeretné, ha az MCV-t a mandátuma végéig véglegesítenék, de, tudják, olyan dolog ez, mint a gyógyszer: addig kell szedni, amíg meg nem gyógyulsz, nem lehet azt határidőkhöz kötni.Ez együttműködési mechanizmus, nem Brüsszelből diktálják az embereknek, mit kell tenniük, de ellenőrzési is, hogy kiderüljön, megteszik-e a tagállamok mindazt, amit megígértek. Amíg az szükséges lesz, a bizottság működteti az MCV-t.”
Az EB nem köti ugyan az igazságszolgáltatás megfelelő működtetéséhez a schengeni övezet kiterjesztését, de számos tagállam nem hajlandó beleegyezni a szabad közlekedési övezet bővítéséhez, míg a két ország nem hajtja végre a reformokat az említett területen. Márpedig az idei, januárban közzétett, Romániáról szóló igazságügyi jelentés szerint „a román parlament továbbra is ódzkodik a végleges bírósági döntések gyakorlatba ültetésétől, és nem teszi lehetővé az igazságszolgáltatás számára, hogy a törvényhozók az átlagemberhez hasonlóan feleljenek a bíróság előtt.” Azóta a román szenátus több alkalommal is megtagadta, hogy például Dan Şova, Victor Ponta kormányfő korábbi üzlettársa az igazságszolgáltatás elé kerülhessen, és hasonlóan összezártak akkor is, amikor a miniszterelnököt is korrupcióval vádolta meg a korrupcióellenes hatóság, a DNA. A honatyák szembementek a DNA-val, az ügyészséggel, az elnöki hivatallal – általában mindent elkövettek, amit egy jogállamban nem lehet.
„Teljesíthetetlen” feltételek
Márpedig az Európai Uniót létrehozó Maastricht-szerződésben az akkori tagállamok közös célokat fogalmaztak meg a bel- és az igazságügyi együttműködés területén. Áttörést azonban csak az 1999. május elsején hatályba lépett Amszterdami-szerződés jelentett a belső határokon való ellenőrzések megszüntetése terén, amely az Európai Unió I. pillérébe integrálta a schengeni végrehajtási egyezmény jelentős részét. A szerződés egyértelműen úgy fogalmazott: a hatályba lépést követő öt éven belül meg kell valósítani a személyek szabad áramlását – az ellenőrzések eltörlését a belső határokon – az uniós térségen belül.
A korábbiakkal ellentétben ma már nem magához az egyezményhez kell csatlakozni, hanem a teljes jogú schengeni taggá válásra pályázó államnak a schengeni relevanciájú normákat is át kell emelni a nemzeti jogrendszerbe, vagy éppen közvetlenül alkalmazni azokat. A taggá válás feltétele továbbá, hogy az érintett állam úgynevezett schengeni értékelésen essen át a határellenőrzés, az adatvédelem, a vízumkibocsátás, a rendőri együttműködés és a Schengeni Információs Rendszer terén. Ennek keretében felmérik, hogy megfelelő-e a jogi környezet, a végrehajtásban dolgozók ismerik, értik-e a schengeni előírásokat, képesek-e azokat alkalmazni, rendelkezésre áll-e a szükséges intézményi háttér és eszközpark. Nagyjából ezeknek a feltételeknek képtelen Románia és Bulgária évek óta eleget tenni.
A bukaresti látogató
Romániát több elbírálási szakaszban ellenőrizték. Az egyik 2011 júniusában zárult le, amikor Luxemburgban bejelentették: Románia és Bulgária technikailag megfelel a követelményeknek, de a schengeni normák teljesítésével, a jogállamisággal és természetesen a korrupcióval viszont akadnak még gondok.
Frans Timmermans azon a napon érkezett Bukarestbe, amikor a DNA közleményben bejelentette: bűnvádi eljárást kezdeményez Victor Ponta miniszterelnök ellen, akit többrendbeli okirat-hamisítással, pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel és összeférhetetlenséggel gyanúsítanak. Klaus Johannis elnök ezekkel a szavakkal fogadta az EB első alelnökét: „Isten hozta Romániába, Cotroceni-be! Örülök, hogy eljött, érdekes időket élünk!” Mire Timmermans így válaszolt: „Ez egy érdekes nap!”
Az EB alelnökéről tudni kell, hogy Hollandiának a külügyminisztere volt, amely a leggyakrabban emelt kifogást az ellen, hogy Romániát felvegyék a schengeni övezetbe. Több ízben leszögezte: a korrupció megfékezését tekinti Románia csatlakozása előfeltételének. 2014 januárjában, amikor a holland külügyek vezetőjeként Bukarestben tárgyalt Ponta akkori külügyminiszterével, Titus Corlăţeannal, utóbbi jelezte: Bukarest szerint már teljesültek a schengeni csatlakozás feltételei. A román külügyminiszter akkoriban kifejtette holland partnerének, hogy a Ponta-kormány eltökélt a reformok folytatásában és az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolásában. Ugyanakkor Bukarest szerint nem kellene összekötni a schengeni tagfelvétel kérdését az Együttműködési és Értékelési Mechanizmussal, amelynek keretében az EB figyelemmel követi a román igazságszolgáltatás reformját. A bukaresti látogató azóta az EB alelnöke lett, és a jelek szerint véleményét nem változtatta meg.
Willman Walter
erdelyinaplo.ro
Erdély.ma

Aláírásgyűjtéssel mondatnák le Victor Pontát
Aláírásgyűjtésbe kezd a Nemzeti Liberális Párt Victor Ponta kormányfő leváltása érdekében. Az alakulat társelnöke, Alina Gorghiu ma jelentette ezt be.
Ugyancsak ma azt írta egy Facebook-bejegyzésben, hogy pár napja mindenhova követik és megfigyelik őt. Elmondása szerint a Szociáldemokrata Párt berkeiből értesült arról, hogy az alakulat néhány tagjából álló csoport górcső alá vette az elmúlt tíz évben kifejtett tevékenységét.
A liberálisok társelnöke meg van győződve arról, hogy Victor Ponta miniszterelnök áll mindennek a hátterében. Az ilyen megfélemlítési akcióknak esetében nem lesz foganatjuk – üzente Alina Gorghiu Victor Pontának.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Ponta egészségügyi okokból ideiglenes miniszterelnök kinevezését kéri az államfőtől
A térdszalagszakadással megműtött Victor Ponta kormányfő lábadozása idejére ideiglenes miniszterelnök kinevezését kéri Klaus Iohannis államfőtől egy legfeljebb 45 napig tartó átmeneti időszakra – közölte vasárnap a kormány sajtóirodája.
A kommüniké szerint Victor Ponta hétfőn küld átiratot az elnöki hivatalba, amelyben Gabriel Oprea belügyminiszter és nemzetbiztonsági miniszterelnök-helyettes ideiglenes kinevezését javasolja a kormány élére.
Pontát, aki egy kosárlabda-mérkőzésen sérült meg, június 15-én műtötték meg egy törökországi klinikán: akkor saját hatáskörben, korlátozott jogkörökkel bízta meg Opreát péntekig a kormány operatív vezetésével. Ha az államfő elfogadja Ponta javaslatát, Oprea teljes jogkörrel elláthatja a miniszterelnöki teendőket Ponta visszatéréséig.
A kormányközlemény megjelenésével egy időben Ponta Facebook-bejegyzést tett közzé, amelyben elmagyarázta, hogy orvosai szerint elhagyhatja ugyan a kórházat, de gyógykezelése – kötözés, fizioterápia – hetekig megakadályozza abban, hogy visszatérjen a normális kormányfői tevékenységéhez.
Victor Ponta május 24-én sérült meg. A Mediafax hírügynökség szerint orvosai akkor csak azt javasolták neki, hogy egy-két napig pihentesse lábát, kerülje a hosszabb gyaloglásokat. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) június 5- én jelentette be, hogy bűnvádi eljárást kezdeményezett Ponta ellen, aki ebben az időszakban is enyhén sántikálva vett részt azokon a parlamenti üléseken, amelyeken a szociáldemokrata többség elutasította az ellenzék bizalmatlansági indítványát és azt, hogy a vádhatóság lefolytassa ellene az eljárást.
Időközben Ponta orvosai bejelentették, hogy a kormányfőnek műtétre van szüksége, amit a politikus nem halogatott tovább, miután a kormánytöbbség elhárította a parlamentben az ellenzék kormánybuktatási próbálkozását. Az operációt Ponta – állítása szerint – csak azért bízta külföldi orvosokra, mert az otthoni kórházak nem tudták volna a felépüléséhez szükséges nyugalmat biztosítani számára.
Alina Gorghiu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt társelnöke vasárnap azt mondta a vártnál súlyosabbnak bizonyult műtétről, hogy Ponta áldozatként próbálja feltüntetni magát, és húzza az időt. Szerinte Pontának nem ideiglenesen kellene átadnia a kormány vezetését, hanem le kell mondania, és nem egészségügyi okokra hivatkozva, hanem azért, mert a korrupciógyanúba keveredett politikus szerinte elvesztette hitelét.
Az alkotmány szerint az államfő legfeljebb 45 napra nevezhet ki ideiglenes tisztségviselőt a kormány valamely posztjára a kabinet tagjai közül.
Népújság (Marosvásárhely)

Duşa óriás román zászlót kíván felvonatni Csíkszeredában
Hargita megye legmagasabb zászlórúdjára a megye legnagyobb román zászlaját vonják fel Csíkszeredában pénteken, a román zászló ünnepén – jelentette be Mircea Duşa védelmi miniszter.
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a tárcavezető erről a Brassó megyei Nagysinken beszélt hétfőn, miután megszemlélte a Trident Joust 15 és a Resolute Castle 15 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlatok műveleteit. „A trikolórnak Hargita megyében is otthon kell lennie” – jelentette ki a Hargita megyei származású miniszter, akit Victor Ponta miniszterelnök többször is kormánya magyar-szakértőjének nevezett. Mircea Duşa hozzátette, hogy a csíkszeredai ceremónián reményei szerint a miniszterelnöki teendőket is ellátó Gabriel Oprea belügyminiszterrel együtt vesz részt.
Tavaly egyébként szintén Mircea Duşa kezdeményezésére a zászló napja alkalmából egy 24 négyzetméteres piros-sárga-kék zászlót avattak fel a Hargita megyei Gyergyótölgyes községben. A rendezvényen elhangzott beszédében Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye akkori ortodox érseke – akit később Bánság metropolitájává neveztek ki – úgy fogalmazott, a térségben élő románoknak egykor dugdosniuk kellett a nemzeti zászlót, míg „a román hadsereg felszabadította a területet az idegen uralom alól”.
Selejan egyébként 2013-ban, a román trikolór ünnepét megelőzően jelentette be: két kilométer román nemzeti színű vásznat vásárolt a püspökség, melyből a csíkszeredai apácák több száz román lobogót készítettek. Ezeket később ingyen osztották szét a helyi románoknak.
Székelyhon.ro

Így fest Klaus Johannis féléves mandátuma
Fél évvel ezelőtti beiktatásakor Klaus Johannis egy sor ígéretet tett, amelyeknek csak egy részét tudta megvalósítani. Időközben folyamatosan romlott az államfő viszonya a miniszterelnökkel és a parlamenttel, elsősorban az politikusok ellen indított bűnvádi eljárások miatt. Hat hónapja Románia elnöke Klaus Johannis. Mandátumát 2014. december 21-én vette át, és akkor igen fontos dolgokra tett ígéretet. Így például céljául tűzte ki az igazságszolgáltatás függetlenségét, a védelmi minisztérium költségvetésének növelését, a pártok átalakítását, megreformálását, az Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai partnerség megszilárdítását, Románia belépését a schengeni övezetbe. Ezek az ígéretek azonban csak részben valósultak meg.
Az elmaradt „pártreform”
Belpolitikai téren a pártok vezető képviselői nem panaszkodhattak arra, hogy nem volt lehetőségük látogatást tenni a cotroceni-i elnöki palotában. Klaus Johannis ugyanis hat hónap alatt hatszor hívta meg őket az államfői hivatalba. Első találkozójuk alkalmával sikerült megszavaztatnia a pártok képviselőivel a védelmi minisztérium költségvetésének a bruttó nemzeti össztermék két százalékára történő emelését – ezzel eleget tett a beiktatás alkalmával tett egyik ígéretének.
A pártokkal sorra került következő megbeszéléseken szó esett a diaszpóra szavazásának, a választási kampányok finanszírozásának, a parlamenti mentelmi jog megvonásának, a „Big Brother” törvénycsomagnak, a nemzetvédelmi stratégiának a kérdéseiről. Az utóbbi stratégia elkészült – a többi kérdésben azonban nem mutatkozott haladás, vagyis Klaus Johannisnak nem sikerült „megreformálnia” a politikai pártokat.
Ellenséges kormányfő, parlament
Egyébként a fő kormánypárttal és annak elnökével – egyben az ország miniszterelnökével – Klaus Johannis viszonya mára már egyáltalán nem felhőtlen. Miután Victor Ponta ellen bűnvádi eljárás indult korrupciós ügyekben, az államfő nyomban a lemondását kérte, a kormányfő azonban nem állt kötélnek.
Az államfő és a parlament viszonya nagyjából hasonlóképpen alakult. A törvényhozás szerve Klaus Johannis mandátumának elején még hallgatott az államfőre, és igyekezett nem megakadályozni az igazságszolgáltatást tevékenységében, Dan Șova vagy éppen Victor Ponta esetében azonban a honatyák már nem engedélyezték a bűnvádi eljárás beindítását. Túl azon, hogy a parlament nem adta ki az igazságszolgáltatásnak a gyanúsítottakat, a büntető törvénykönyv, a büntető eljárás, a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvények módosításával tovább kívánta erősíteni a honatyák védelmét. Mind a politikai pártok, mind pedig a parlament esetében Klaus Johannis igyekezett bizonyos távolságot megtartani, elkerülni a nyílt konfliktusokat, illetve azok rendezését megpróbálta csaknem minden alkalommal harmadik félre áthárítani. Az viszont igaz, hogy a „félrelépéseket” minden alkalommal kemény bírálattal illette. Az államfő, a politikai pártok és a parlament viszonya feltehetően a következőkben tovább romlik majd. Az államfő pontosan tudja, hogy a még mindig viszonylag nagy népszerűsége nagyjából azzal magyarázható, hogy a legfontosabb kérdésekben mindig ellentétes álláspontra helyezkedik a törvényhozókkal, valamint a szociáldemokrata kormányfővel, ám azzal is tisztában van, hogy célkitűzései eléréshez szükséges van a parlamentre, és – legalább – egy pártra, a Nemzeti Liberális Pártra. Jogász szakértők úgy vélik, hogy az államfő nagyjából helyesen, az alkotmány biztosította jogi keretek között maradva járt el az igazságszolgáltatás esetében. Az igazságszolgáltatásra – bár látszólag nagyrészt függetlenül működik – árnyékot vet egyébként a (a Román Hírszerző Szolgálat egyik vezető képviselője által megerősített) gyanú, hogy, legalább is részben, engedelmeskedik a legfőbb titkosszolgálat nyomásának. Persze, Klaus Johannis nem sokat tehet az igazságszolgáltatás esetében, legfeljebb bírálhatja tevékenységét vagy az alkotmánybírósághoz fordulhat az általa kifogásolt döntések esetében.
Washington, Moszkva, Budapest kimaradt
Klaus Johannis saját emberét ültette a Román Hírszerző Szolgálat élére. Eduard Hellvig, aki korábban Crin Antonescu embere volt, az elnökválasztási kampány során mindvégig az államfő-jelölt mellett állt – a tisztség feltehetően hűségének jutalma volt. Az államfő azonban még mindig nem talált megfelelő személyt a Külső Hírszerző Szolgálat élére, jóllehet a tisztség már több mint hét hónapja üresen áll. Politikai szakértők úgy vélik, a megfelelő ember kiválasztását elsősorban az nehezíti, hogy a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatójának első helyettese, Silviu Predoiu még mindig nem döntött arról, kinek a keze alatt szeretne dolgozni.
Romániában a külpolitika elsősorban az államfő hatáskörébe tartozik. Ilyen tekintetben Klaus Johannis kellőképpen tevékeny volt: a hat hónap alatt hét látogatást tett Franciaországban, Németországban, a Moldovai Köztársaságban, Ukrajnában, Lengyelországban, Olaszországban és Horvátországban. Emellett részt vett az Európai Tanács két ülésszakán is. Elmondható tehát, hogy nagyrészt letudta a legfontosabb stratégiai látogatásait. Igaz, nem járt Washingtonban és Moszkvában sem, egyben pedig Magyarországot is kihagyta látogatásai sorából.
Nem tudott Ponta bakui útjáról?
Felróható viszont neki az, hogy – állítása szerint – nem tudott semmit Victor Ponta közép-keleti látogatásáról és arról sem, hogy a román államfő részt vett a bakui európai játékok megnyitóján, amelyet pedig az európai demokratikus államok vezetői bojkottáltak. Nehezen hihető azonban, hogy a titkosszolgálatok, esetleg tanácsosai nem tájékoztatták minderről idejében. A román kormányfőnek ezek az útjai nem tettek jót Románia nemzetközi megítélésének.
Klaus Johannis nem jutott előbbre Románia schengeni tagságának kérdésében sem, jóllehet mindezt érintette az érintett országok vezetőivel sorra került megbeszélésein.
A román államfő nem feledkezett meg egy másik fontos problémáról: Románia euróövezethez történő csatlakozásának kérdéséről sem. Ebben az ügyben tanácskozott mind Victor Ponta kormányfővel, mind pedig Mugur Isarescuval, a Román Nemzeti Bank kormányzójával. A hivatalos álláspontnak megfelelően Románia 2019-ben vezetheti be az eurót – talán nem véletlenül éppen abban az esztendőben, amelyben államfő-választások lesznek.
Bogdán Tibor
maszol.ro

Oprea és a nemzeti érdek
Ismét csak tévednünk kellett, ha azt hittük: nem jöhet már annál rosszabb, ami most van, amikor egy plagizáló, hazug, korrupciós ügybe keveredett, az igazságszolgáltatás elől gyáván menekülő miniszterelnök vezeti az országot. Ha azt hittük, Victor Pontánál lejjebb nincs már, csalódnunk kell, hisz lám, a törökországi térdműtéte után lábadozó miniszterelnök azt javasolta, gyógyulásáig Gabriel Oprea vezesse majd az ország dolgait.
Gabriel „Nemzeti Érdek” Oprea – ahogy a jobboldali román sajtó alig leplezett gúnnyal nevezi a királycsináló politikust – a választásokon önállóan soha nem indult, más alakulatokból kilépő politikusokból verbuvált műpártjával valahogy mindig a mérleg nyelve lesz. Emlékezetes: gyakorlatilag ő buktatta meg az Ungureanu-kormányt – hívó szavára majd minden alakulatból átigazolt néhány honatya az általa életre hívott pártba, mely aztán szövetkezett Pontáékkal –, és ő biztosította hosszú időn át a szociáldemokraták kormányzásához a parlamenti többséget akkor is, amikor a liberálisok kifaroltak a kormányból. Tette mindezt mindig a nemzeti érdekre hivatkozva – most meg a jelek szerint ismét csak rajta áll vagy bukik a miniszterelnök sorsa. Oprea az elmúlt napokban mindent megtett, hogy bebiztosítsa pozícióit: miközben elképedt újságírók előtt az igazságszolgáltatás függetlenségét védelmező szerepében tetszelgett, elhatárolódva valamelyest a szociáldemokratáktól, kitárta az ajtót az igazságügyi miniszter, Robert Cazanciuc előtt, aki szálka lett Victor Ponta csapata szemében. Vélhetően már csak idő kérdése, hogy a Románia Haladásáért Országos Szövetség mikor szövetkezik majd – természetesen, a nemzeti érdekre hivatkozva – a liberálisokkal, Opreát pedig abban a kormányban is valamelyik minisztérium élén láthatjuk majd. Minden jel szerint érti az idők szavát Oprea, aligha véletlen, hogy többen a Securitate utódja, a Román Hírszerző Szolgálat emberének tartják. Ami nem is oly hihetetlen forgatókönyv, csakhogy belegondolni is rossz, mit jelent, ha igaz: a titkosszolgálatok befolyása jóval nagyobb, mint azt a törvényes keretek hagynák vagy mint az egy demokratikus jogállamban megengedhető. Azzal a gondolattal kellene együtt élnünk, hogy a titkosszolgálatok irányítják az országot. De ha e forgatókönyv nem is lenne igaz, a másik sem sokkal biztatóbb: egy minden hájjal megkent, dörzsölt politikai kalandor hozhatja a legfontosabb döntéseket az országban.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szembemegy a kormány az IMF-fel
Váratlan bejelentést tett Victor Ponta miniszterelnök. Közölte, hogy a korábban bejelentett négy százalékpont helyett öt százalékponttal, 19 százalékra mérséklik az általános áfakulcsot, miközben a nemzetközi hitelezők ellenzik az áfacsökkentést.
A bejelentésnek megfelelően tegnap a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottsága egyhangúlag megszavazta a módosítást, amelyet Alina Gorghiu terjesztett be. Ezzel a döntéssel megteremtődni látszik a belpolitikai konszenzus kormányoldal és ellenzék között a módosított adótörvényt illetően, amelyet várhatóan mindkét oldal meg fog szavazni.
Szabadság (Kolozsvár)

Áfajátszmák
Merész lépésre szánta el magát a kormány, amennyiben Victor Ponta valóban komolyan gondolja az áfa öt százalékpontos csökkentését. A miniszterelnök Törökországból közölte, hogy a kormánykoalíció nem 20 százalékra, hanem 19 százalékra csökkenti az áfát. Ponta az 1,8 milliárd lejt érő egy százalékpont mellett ajánlatát azzal is megfejelte, hogy kilátásba helyezte, már január 1-je előtt hatályba léphet a 2010-es megszorítások előtti áfakulcs. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter tegnap árnyalta a képet, és pontosította, hogy az időpont előrehozásának kivitelezhetőségét még elemzik, de több mint 50 százalék esély van arra, hogy már január 1-je előtt örüljön az üzleti szféra a csökkentésnek.
Ponta magatartása többféleképpen is értelmezhető. Az egyik lehetséges forgatókönyv az, hogy a kormányfő csak blöfföl, és tesztelni akarja a Nemzetközi Valutaalap reakcióját, amely köztudottan ellenzi az áfacsökkentést. A külföldi hitelezők szerint ugyanis a bevételek kormány által előrevetített mértékű kedvező alakulása nem reális, és hosszú távon felborul a jelenlegi makrogazdasági egyensúly, az államháztartási hiány pedig meghaladja a kormány által vállalt szintet.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Johannis kinevezte Opreát ideiglenes kormányfővé
Klaus Johannis államfő Gabriel Oprea belügyminisztert, nemzetbiztonsági miniszterelnök-helyettest nevezte ki ideiglenes kormányfővé hétfőn arra az időszakra, amíg Victor Ponta miniszterelnök képtelen ellátni hivatalát.
Az elnök első nekifutásra nem teljesítette feltétel nélkül a térdműtéte után Törökországban lábadozó Victor Ponta miniszterelnök azon, az államfői hivatalba hétfőn eljuttatott kérését, miszerint addig, amíg képes ismét ellátni a kormányfői teendőket, 28 napos időtartamra nevezze ki ügyvivő kormányfővé Gabriel Opreát.
Az államfő ugyan hétfő délután rövid beszélgetésre magához rendelte Opreát, ezt követően azonban az elnöki hivatal azt jelezte: a döntés meghozatala előtt az államfő látni kívánja a miniszterelnök egészségi állapotát tükröző dokumentumokat.
Ponta rövid időn belül Facebook-oldalán is közzétette a műtétéről szóló orvosi igazolást, majd nem sokkal ezután Johannis kinevezte ideiglenes kormányfővé Opreát.
Victor Ponta korábban ostobaságnak nevezte, hogy az ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által indított bűnvádi eljárás elől menekült volna Isztambulba, és leszögezte: nem áll szándékában lemondani a kormányfői tisztségről.
A kormányfő vasárnap este az Antena 3 hírtelevíziónak adott telefoninterjút, amelyben leszögezte: már az eljárás kezdetén eleget tett a DNA idézésének, távollétében pedig ügyvédje áll az ügyészek rendelkezésére.
Ponta emlékeztetett: olyan ügyről van szó, amely nyolc évvel ezelőtti ügyvédi tevékenységét érinti, most pedig legfeljebb két hetet nyerhetne.
A kormányfő ügyvédnője egyébként hétfőn megjelent a DNA-nál, hogy bemutassa azokat az okmányokat, amelyek igazolják: a kormányfő fizikai akadályoztatása miatt nem tudott személyesen megjelenni.
Megismételte az eljárás nyilvánosságra kerülése óta alkalmazott retorikai panelt, miszerint a kormányokat, illetve a választott elöljárókat csakis a parlament vagy a polgárok válthatják le, nem az igazságszolgáltatás. „Talán már nincs is értelme választásokat rendezni, de akkor mondjuk ki világosan, hogy eredeti demokráciában élünk” – ironizált a kormányfő.
Leszögezte: nem mond le, mivel – bár nem az ő személye a fontos – szerinte az ellenzéknek nincs életképes alternatívája a jelenlegi kormánnyal szemben. Mindazonáltal a PNL két társelnöke, Alina Gorghiu és Vasile Blaga hétfőn bejelentette: aláírásgyűjtésbe kezdenek Ponta menesztése érdekében.
Azt egyébként, hogy Ponta a DNA elöl menekült el, Traian Băsescu volt államfő dobta be a köztudatba, aki szerint Ponta megegyezett az államfővel, hogy előbbinek ne kelljen lemondania a DNA-eljárás nyilvánosságra kerülését követően. Ezt abból következtette ki, hogy az alkotmány szerint az ügyvivő kormányfő személyére nem a miniszterelnök, hanem az államfő tesz javaslatot.
Ponta egyébként elmondta: a nyugodt környezet miatt műttette meg magát Törökországban, és ha Romániában került volna sor a műtétre, akkor különleges bánásmódban részesült volna, és – arra utalva, hogy Matthijs van Bonzel bukaresti holland nagykövet nemrég olyan képet töltött fel közösségi oldalára, amelyen az látható, hogy feleségét egy bukaresti kórház ortopédiai osztályán műtötték meg – azt mondta: ha a nagykövet felesége miatt a kórház egy emeletét kellett lezárni, akkor miatta kettőt kellett volna.
A miniszterelnök közölte: azért Gabriel Opreát javasolta ideiglenes kormányfőnek, mivel ő az egyetlen miniszterelnök-helyettes, Johannis államfővel pedig azóta nem tárgyalt személyesen, hogy az a DNA-eljárás nyilvánosságra kerülését követően kiállt a nyilvánosság elé, és a lemondását követelte. Ponta szerint ezzel Johannis volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) érdekeit szolgálja.
Ponta szerint ahhoz, hogy helyreálljon köztük a viszony, az szükséges, hogy „mindenki végezze az alkotmány által megszabott tevékenységét.”
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

„Többet vadásztam tollal, meg notesszal, mint fegyverrel a kezemben”
Gálfalvi Gábor közíróval beszélget Szente B. Levente
Ha a kezdetekről kellene emlékezni, az írásra mi késztette akkoriban?
Ha az írásra való késztetésről kell beszélnem, először is meg kell említenem, hogy értelmiségi családban születtem 1938. július 14-én Székelyudvarhelyen. De mivel apai nagyapám Nagykadácsban volt kántortanító, gyermekkorom nagyrészt abban a faluban töltöttem. Meg talán az írás-olvasás iránti vonzalmat a génjeimben hordozom. Elég csak ha az említem, hogy az egykori PEN-KLUB elnöke Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, meg az öccse Gálfalvi György aki a Látó folyóirat főszerkesztőjeként ment nyugdíjba, unokatestvéreim. Ma mindkettőjük Marosvásárhelyen élik nyugdíjas éveiket.
Már elemista koromban az akkor órarendbe iktatott fogalmazási órákon mindig a legszebb írás a megadott témával kapcsolatosan az enyém volt, amiért a nem rég – közel a 100. évéhez, elhunyt tanítóm, Lukácsi Domokos külön dicséretben részesített. Életének utolsó éveiben rendszeresen felkerestem székelyudvarhelyi lakásán, s egy alkalommal eszébe jutott, amikor a fogalmazás témája az volt, hogy mi szeretnék lenni, ha nagy leszek, én azt írtam, legalább olyan jó tanító, mint nagyapám volt! Hála Istennek, az akkor megfogalmazottak valóra váltak, így a székelykeresztúri Tanítóképzőben 1955-ben, 17 évesen már tanítói oklevelet szereztem. Példaképem Gárdonyi Géza volt, aki nem a ruha milyenségén osztogatta a jegyeket, és élete összeforrt a szegény falusi emberek életével. Az ehhez hasonló tanítókat néptanítóknak nevezik, és én bátran ki merem jelenteni: az 51 évi tanítóskodásom alatt néptanító voltam. Aki köztük éltem, velük örültem, ha volt rá okunk, és velük búsultam, ha a sors úgy hozta. Legnagyobb örömömre egyik unokám, a lányunk fia jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán utolsó éves mesteris, de már a Helikon folyóiratnak bedolgozik szerződés alapján, az újonnan megjelenő könyvekhez fülszövegeket, kritikákat közöl. De egyben írókkal, költőkkel interjúkat is készít. Legutóbbi fülszövege a Helikon május 10-i számában jelent meg. Ez mint a nagyapának nagy elégtétel, mert mire lehetnék büszkébb, mint arra, hogy unokám Benke András ifj., továbbviszi az írói tevékenységet.
Néprajzi és szépirodalmi munkássága kiegészítő jelleggel bírt pedagógusi pályafutása során?
Mint már említettem, 51 évet töltöttem el a katedrán, és ez idő alatt az iskolai anyakönyvben nyilvántartottak szerint csak Alsóboldogfalván, ahol 47 évet tanítottam, 447 gyermeket vezettem be a betűk és számok világába. Bár ez idő alatt több jobban fizetett állást ajánlottak fel számomra, mert lehettem volna rajoni pionírosztály főnök, néptanácsi titkár, de néptanácsi alelnöki beosztást is felkínáltak nekem, a világon semmiért nem cseréltem volna fel az általam választott hivatásomat. Bár tisztában voltam azzal, hogy a tanítónak, ha jól dolgozik is, csak sok dicséretben lehet része, de anyagi juttatásban nem.
Írói tevékenységében, egy-egy könyvének témáit tervek alapján dolgozta ki, vagy spontán születtek munkái?
A faluban való letelepedésem után azonnal felismertem a néprajzi kutatás fontosságát, de nem csak felismertem, hanem alaposan neki is fogtam a kutatómunkának. Ennek során a Magyar Néprajzi Múzeum 9 néprajzi dolgozatomat, a Kriza János Néprajzi Társaság 7 néprajzi munkámat díjazta és tagjai közé fogadott. A falu 700 éves fennállása óta én írtam meg a falu monográfiáját alapos kutató munka után, melynek címe Mélyre nyúló gyökerek. Talán ez volt első nyomtatásban megjelent könyvem. Ezt követte a Székelykeresztúr környéki lakodalmas költészet c. kiadványom. Kérdésére válaszolva, az csak természetes, hogy ezen kiadványok kiegészítő jelleggel bírtak az oktatói-nevelői munkám során. Elcsodálkoztam azon, hogy én, idetelepedett tanító olyan, a falu történetével kapcsolatos információkkal láttam el nem csak a tanulóimat, de a szüleiket is, amikről addig nem tudtak, nem tudhattak, mert előttem ezzel nem foglalkozott sajnos, egyetlen itt élt értelmiségi sem. Ezért a fiatalabb nemzedékek közül egyesek még a dűlőneveket sem ismerték.
Több kötetes, egyben többszörösen is kitüntetett szerző, ezt az elismerést hogyan éli meg a mindennapokban?
A néprajzi írásaim mellett rendszeresen közöltem már fiatal tanítóként az akkori napilapokban, folyóiratokban, mint pl. az Előre, Vörös Zászló, Művelődés folyóirat, Falvak Dolgozó Népe, Tanügyi Újság, Hargita, majd a rendszerváltás után a Hargita Népe (itt a legtöbbet), Udvarhelyi Híradó, Örökségünk, Unitárius Közlöny, Harangszó, Hargita Kalendárium, Udvarhelyi Híradó Kalendárium, de rendszeresen jelentek meg írásaim a Magyarországon megjelenő Átalvető negyedévi folyóiratban is. Legutóbb ez évi júniusi számában is. A hosszú pályafutásom során közel ezer kulturális, pedagógiai, néprajzi, történelmi, szociográfiai írásom látott a fentiekben napvilágot. 2009-ben a Hargita Népe szerkesztősége által meghirdetett novella- és riportíró pályázaton a riportírás kategóriában Lujza című írásommal a legjobb helyezést értem el.
Novelláiban az ember és természet harmóniája van jelen. Ezek ösztön szülte kitalációk, vagy élethelyzetek, valós hús-vér emberek történeteinek szeleteit tárja az olvasó elé? Üzenethordozók írásai, vagy az olvasás vágyát, benne az ember és táj történetiségét meséli el?
Az írás iránti kényszer mindig bennem élt és mai napig sem hagy nyugton. Eddig megjelent köteteim: Arcán érezte a vérmedve leheletét, Gyermeknevelés a családban, Kegyelemkenyéren, Székelykeresztúr és környéke vadászatának múltja és jelene, Székelyföldi vadászkalandok, Ha kél az ég szép hajnala (néprajzi gyűjtések és helyismereti tanulmányok), társszerzőként pedig Csípős túrót vegyenek (hagyományos gyermekjátékok), Turulmadaras emlékművek a Partiumban és Erdélyben (Dukrét Gézával közösen), adatközlőként szolgáltam a Sánta Attila által szerkesztett Székely szótárhoz, de a Keszeg Vilmos által kiadott Egy hír’ adás a késő maradékhoz (toronygomb feliratok) című könyvének is társzerkesztője vagyok. Mindezek mellett 2004-ben írtam egy Magyar-Cigány szótárt is, mivel az évek folyamán sok cigány tanulóimtól megtanultam a nyelvüket, így közelebb kerültem úgy a tanulóimhoz, mint a cigány szülőkhöz, ezáltal elnyertem bizalmukat. Ki merem jelenteni, hogy a kezem alól a hosszú évek során egyetlen analfabéta cigány gyermek sem került ki, amiért mai napig köszönetet kapok tőlük. E szótárból az anyaországi író, Ilia Mihály is kért egy példányt, hogy megismerhesse a romungro nyelvet, Gálfalvi György öcsém által ezt el is juttattam neki. Amint a felsorolt műveimből kitűnik, három novellás kötetemben is, melyek a Pallas-Akadémia, meg az Erdélyi Gondolat kiadásában jelentek meg, az ember és természet harmóniája szellemisége munkálkodik bennük. Egyrészük valós történeteket tár az olvasó elé, mások ösztönszülte kitalációk. Több éven át jártam a Hargitát, meg a Hargita alji dombos területeket, de többet vadásztam tollal, meg notesszal, mint fegyverrel a kezemben. A vadászatban elsősorban a természet szépségét, az egészséges kikapcsolódást, a szórakozást kerestem. Mindig előttem állt a nagy magyar vadászíró gróf Szécsenyi Zsigmond megfogalmazása, miszerint „a vadászat vadűzés és erdőzúgás: de több erdőzúgás”! A vadászkönyveimen keresztül tudatosítani akarom az emberekben, hogy amikor a Természet Ura a Föld urává tette az embert, azért tette, hogy az ember igazságosan uralkodjék a rábízott állatvilág felett. Ne éljen vissza hatalmával, ésszerűen bánjék az életeket kioltó fegyverrel. Mindezekért 1999. decemberében a Magyar Vadászati Védegylet vadászírói oklevéllel jutalmazott. Bár nem azért dolgoztam egyszerre több síkon is, mint néptanító, mert közben nem csak tanító, de a falu kultúrigazgatója is voltam 37 éven át, hogy kitüntessenek, de azért tüntettek ki, mert dolgoztam a népemért, melyből vétettem, s a mai napig azt teszem 77 évesen is. Magyarországon A Magyar Kultúra Lovagja címet adományozták részemre, Hódmezővásárhely Mezei Jogú Város Önkormányzata tiszteletbeli polgárává fogadott, Csíkszeredában Németh Géza emlékdíjjal, Székelyudvarhelyen Hagyományteremtő, Székelykeresztúr Város Önkormányzata Pro-Cultura, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ezüstgyopár Életmű, a helyi Székelyföld Kapuja Egyesület Pro-Alsóboldogfalva és Újszékely Község Tanácsa Díszpolgári díjjal ismerték el tevékenységemet. Ezen elismerések nem tántorítottak el sem a népnevelői, sem az irodalmi alkotási munkáktól. Mai napig részt vállalok előrehaladott korom ellenére is a falu – mely 47 éve befogadott – kulturális-nevelő tevékenységben. Főszerkesztője vagyok a helyi egyesületünk keretében létrehozott Székelykapu című folyóiratnak, de minden egyes kulturális rendezvény szervezésében részt veszek, legyen az gyermekszínjátszó fesztivál, akár falutalálkozó, vagy népművészeti kiállítás. Az ilyen irányú tevékenységet mindaddig folytatni akarom, ameddig a Mindenható erőt és egészséget ad ehhez.
Kétségtelen, hogy stílusa és mondanivalója, szépérzéke tetten érhető minden írásában. Hová sorolná be önmagát, ha ez lehetséges volna? Irodalmilag mely vonalat képvisel?
Ha meg kellene határoznom, az irodalomban mely vonalat képviselem, talán közírónak nevezhetném irodalmi tevékenységemet, hiszen novelláimban benne van az ember és a természet harmóniája, és amelyet úgy próbáltam leírni, hogy az olvasó is úgy érezhesse, mintha ő is jelen volna a felvázolt eseményeken.
Min dolgozik jelenleg?
Jelenleg nemrég fejeztem be Kadács mini-monográfiájának megírását, és nekifogtam a régi cigánymesék gyűjtésének. Ezek azért érdekesek, mert nagyon eltérőek a más nyelvű népköltészetek meséitől. Itt a mesekonklúziók „fejre vannak állítva”, mindig a rossz győzedelmeskedik a jó fölött. Ez amolyan rózsasándori cselekedetekhez hasonló fordulat, mivel a régi időkben nem csak lenézett embereknek számítottak, de sokat üldözték őket. Nehéz volt az életük, s a fennmaradásukért igen sokszor véteniük kellett az egészséges morál ellen. A balladáikban megjelennek az átkok és jóslások. Az eddig fellelhető legtipikusabb még ma is élő népballadájuk a „Sapeski gyili” (A kígyó balladája). Szóval ma is érdemes még kutatni.
Mit üzen az olvasóknak?
Mint idős néptanító, kultúresztéta, közíró, tiszta szívemből üzenem az olvasóknak, a számítógépek helyett látogassanak el többször könyvtárakba, mert a nyomtatott könyvek olvasása több örömmel töltheti el lényünket, mint az elektronikus képernyőkön való egészséget is igen sokszor, tartalmuknál fogva erkölcsöket is romboló ráhatások.
Székelykeresztúr
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Levelekkel „bombáznák” a Kovászna megyei prefektust
A himnuszéneklés kapcsán fogalmazott meg egy beadványt a Magyar Polgári Párt-, illetve az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete a Kovászna megyei kormánymegbízotthoz. Az űrlapot bárki kitöltheti, mindegyiket egyenként iktatják, így a prefektus mindenkinek külön levélben kell válaszoljon.
Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke elmondta, a prefektus megtámadta a sepsiszentgyörgyi bíróság által a himnuszperben hozott határozatot, és alapfokú újratárgyalást kér. Az MPP helyi vezetője ugyanakkor kitért arra is, nem ért egyet ezen kéréssel, hiszen egy ország himnuszának eléneklését úgy a romániai, mint az Európai Unió által biztosított törvénykezés is jóváhagyja. „Arra megy ki a játék, hogy a Magyar Polgári Pártot és, ami még súlyosabb: magyar himnuszunkat megalázzák” – jelentette ki Kulcsár-Terza, hozzátéve: ennek szellemében fogalmaztak meg egy levelet, amelyben a romániai és a nemzetközi jogszabályokra, továbbá a bírósági határozatra hivatkoznak, magyarázatot kérve a prefektustól. Az a szándékunk, hogy minél többen aláírják a levelet, ezeket összegyűjtjük, eljuttatjuk a kormánymegbízottnak, aki mindenkinek személyesen kell válaszoljon harminc napos határidőn belül – fejtette ki az MPP háromszéki elnöke. Az ívet különben magyar nyelven fogalmazták meg, mint Kulcsár-Terza fogalmazott: a háromszékieknek joguk van saját anyanyelvükön fordulni a prefektushoz.
„Eljött az az idő, amikor a magyar politikai szervezetek értelmes ügyekben össze kell fogjanak, és amikor nem az a fontos, hogy ki hány százalék szavazatot kapott különböző megmérettetéseken” – jelentette ki Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke, aki hozzátette: egyre inkább visszatért a múlt szelleme, és nem, hogy újabb jogokat nem akarnak adni a magyar közösségnek, hanem a meglévőket is el akarják venni. Több példát is mondott Tamás Sándor ez utóbbit illetően: hat hónappal a rendezvény után indítottak eljárást a himnusz eléneklése miatt, a Bod Péter Megyei Könyvtár ügyében kilenc hónapot vártak a kiírás azon pontjának megtámadására, miszerint a vezetőnek kötelező ismernie a magyar nyelvet, illetve utalt a kovásznai Dr. Benedek Géza szívkórház nevének megváltoztatási szándékára is.
„Ellenünk összehangolt, Bukarestből kiinduló támadásról van szó” – magyarázta az RMDSZ háromszéki vezetője, hangsúlyozva: nem lehet nemleges válaszokra építeni Székelyföldet, ezért szükségek a magyar pártok összefogása fejlesztési és nemzetpolitikai ügyekben egyaránt. „Felháborítónak tartom, hogy 2015-ben bármely ország himnuszának eléneklése gondot okoz. Romániában megtehetik, mert hatalmukban áll, de ez nem azt jelenti, hogy övék az ország, ez az ország minden román állampolgáré, beleértve minket is, és nem kérünk mást, mint azt, ami bárhol az Európai Unióban normálisnak számít” – fejtette ki Tamás Sándor.
Az Erdélyi Magyar Néppárt helyi vezetősége nem kíván az akcióhoz csatlakozni, mint üzenik: nem áll szándékukban az MPP akcióiban segédkezni, amíg partnerséget ápolnak az RMDSZ szervezetével, ennek ellenére azonban az EMNP két megyei önkormányzati képviselője kiáll az ügy mellett. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben tevékenykedő megyei önkormányzati képviselő kifejtette: „a Székelyföldön élők nem engedhetik meg a pártoskodást, hiszen egységben az erő”.
Az űrlapot különben legkésőbb július 20-ig lehet kitölteni, ezeket a baróti, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kovásznai RMDSZ irodákban naponta 8 és 16 óra között, míg az MPP megyeszékhelyi irodájában naponta 9 és 13 óra között lehet igényelni. Az említett két párt színeiben tevékenykedő polgármesterekhez is lehet fordulni, valamint helyi és megyei önkormányzati képviselőktől is igényelhető az indítvány. Emellett a dokumentum elektronikus formában is letölthető az RMDSZ háromszéki szervezetének hivatalos honlapján. Az űrlapot tehát az említett irodákba lehet eljuttatni, ugyanakkor személyesen is be lehet nyújtani a Kovászna megyei kormányhivatalhoz.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Victor Ponta: Klaus Johannis átvert!
Keményen „nekiment” Klaus Johannis államfőnek a térdműtéte után Törökországban lábadozó Victor Ponta miniszterelnök amiatt, hogy az elnök Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnököt, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorát javasolta a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére – adja hírül Balogh Levente a kronika.ro-n.
A miniszterelnök – aki egyben a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – a Romania TV hírtelevíziónak telefonon nyilatkozva szerdán este azt mondta: a PSD nem szavazza meg Ungureanu kinevezését a parlamentben, mivel az államfő senkivel sem konzultált erről a pártból, „becstelen módon megszegve adott szavát.”
„Úgy látom, Johannisnak már nincs szüksége a szavazatainkra, vagy nem tartja fontosnak, hogy betartsa az ígéretét. Azt mondta, hogy legalább egyeztetni fog, vagy előzetesen tájékoztat, de ezúttal nem tartotta be a szavát. Eltelt hat hónap a megválasztása óta, és azt hiszem, már nem érdekli, hogy betartsa az embereknek tett ígéreteit. (…) Becsapott, nem egyeztetett velünk” – panaszolta Ponta.
A pártelnök-kormányfő elmondta: több PSD-s politikussal is egyeztetett, de egyikük sem gondolja úgy, hogy a párt megszavazhatja Ungureanu kinevezését. Hasonlóan nyilatkozott csütörtökön a pártot Ponta távollétében vezető Rovana Plumb is.
Annak kapcsán, hogy koalíciós partnere, a Románia Fejlődéséért Nemzeti Szövetség (UNPR) elnöke, Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnök azt mondta, támogatja Johannis döntését, Ponta kifejtette: a koalíciós megállapodás csak a kormányzásról szól, a hírszerzési vezetők kinevezéséről nem, így az UNPR azt támogatja, akit akar.
Oprea nem tudta, hogy előre, hogy Ungureanu lesz a jelölt
Gabriel Oprea szintén szerdán este azt mondta: nem tudott előre Johannis azon szándékáról, hogy Ungureanut jelölje, de amikor kiderült, „szárazon” tudatta Pontával, hogy támogatja az elnök döntését. Közölte: az ügyet nem politikai, hanem stratégiai szemszögből nézi, és emlékeztetett: jól együttműködött Ungureanuval, amikor az kormányfő volt, ő pedig védelmi miniszter. Arra a kérdésre, hogy Johannist vagy Pontát választja, úgy válaszolt: Romániát választja, mivel az UNPR politikai programja „gazdasági stabilitást hozott az elmúlt öt évben.”
Ungureanu kinevezése ugyanakkor bizonytalan, mivel a parlament plénumának összehívása a kormányzati többségen múlik, amely nem kívánja elsietni a dolgot. Alina Gorghiu, a PNL társelnöke úgy vélte, Ungureanu jelölése növeli a parlamenti erőviszonyok módosításának esélyét, és közölte: ha hétfőig nem hívják össze a parlamentet, akkor a rendkívüli ülésszak is szóba jöhet. Ezt annak kapcsán fejtette ki, hogy a tavaszi ülésszak 30-án, azaz kedden véget ér. A parlament vezetése várhatóan hétfőn dönt a plenáris ülés összehívásának időpontjáról.
Mint ismeretes, Ungureanu 2007 és 2012 között egyszer már vezette a külügyi hírszerzést, amelynek éléről akkor távozott, amikor miniszterelnökké nevezték ki. Érdekesség, hogy kormányának megdöntésében a PNL is aktív szerepet játszott, hiszen 2012-ben a Szociálliberális Unió (USL) tagjaként szoros szövetségben állt a PSD-vel.
Dragnea: fejetlenség van a PSD-ben
A PSD-ben fejetlenség van, ezért Victor Pontának minél hamarabb haza kellene térnie Törökországból – jelentette ki Liviu Dragnea, a párt koordinátora, korábbi ügyvezető elnöke, akinek azért kellett kormányfő-helyettesi tisztségéből távoznia, mert alapfokon egyéves felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló 2012-es népszavazáson elkövetett csalások miatt. Ponta közölte: előfordulhat, hogy már a jövő hét után hazatér, addig azonban még fizioterápiás kezelésen kell átesnie. Jelezte: eredetileg 28 napos távollétre készült, de igyekszik ezt lerövídíteni – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Elmaradt felelősségre vonás – Tőkés László az EP plenáris ülésén
A romániai rendszerváltás idején, illetve az azt követő időszakban elkövetett rémtettek elkövetőinek felelősségre vonását kérte az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott, szerda esti felszólalásában Tőkés László képviselő. Az egykori püspök mások mellett Ion Iliescu és Virgil Măgureanu törvény elé hozataláról beszélt Brüsszelben.
Tőkés László szerint a Ceauşescu-diktatúra bukása feletti örömet mai napig nem lehet teljességgel megélni, mivel azt az elmúlt 25 évben mindig beárnyékolták a kommunista visszarendeződés fájdalmas kísérőeseményei.
Az EP-képviselő ezzel elsősorban a kommunista rezsim 1989. december 22-i bukását követő, az ún. terroristák által véghezvitt tömeges gyilkosságokra, az 1990. márciusi marosvásárhelyi „könyves tüntetés” magyarság résztvevőire rászabadított Görgény-völgyi parasztok pogromkísérletére, valamint a bukaresti, Egyetem téri kommunizmusellenes megmozdulások a karhatalmi erőszak és a brutális bányászjárás révén 1990 júniusában történő vérbefojtására gondolt.
A brüsszeli honatya szerint emberiségellenes, el nem évülő bűncselekményekről van szó, amelyek elkövetőinek felelniük kell, viszont a posztkommunista állami hatóságok Ion Iliescu egykori államelnök és Virgil Măgureanu volt titkosszolgálati főnök törvény elé állítását immár negyedszázada éppen úgy megakadályozzák, mint ahogy a szocialista többségű parlament bűnpártoló cinkossággal a korrupciós ügyekben vád alá helyezett Victor Ponta miniszterelnöknek is mentességet biztosít.
Mint ismeretes, tavaly ősszel az Emberi Jogok Európai Bírósága az 1990. júniusi bányászjárás kivizsgálására s a tettesek, közöttük a felelős kormánytagok számonkérésére kötelezte a román államot, ennek nyomán pedig a Legfelsőbb Ügyészség a büntetőjogi kivizsgálást újrakezdte, a legfelsőbb bíróság pedig a bányászjárás 2009-ben, vádemelés nélkül lezárt dossziéját újranyitotta.
Háromszék
Erdély.ma

Ez is Románia!
Sokat beszéltek, írtak, vitatkoztak "szakértők" és "elemzők" mostanában a parlamenti képviselők arcátlanságáról, arról, hogy semmibe veszik a polgárokat, felsőbbrendűeknek képzelik magukat a "normális" embereknél, és saját semmittevésüket busásan "speciális" nyugdíjakkal jutalmazzák. Miközben a tévéműsorokban arról "értekeznek", hogy vajon miből teremtik elő a gyermeksegély megemelése nyomán "a költségvetést megterhelő" összeget, sokan azt mondják, hogy felesleges intézkedés, úgyis csak az alkoholizmust szolgálja... Újabb téma is akadna, például az, hogy a parlamenti vakáció előtt, nem tudván, mire költsék a pénzüket, ma, amikor mindegyik honatya parlamenti asztalán laptop van, egyebek között 200 doboz irodai gemkapcsot, 800 mappát, 50 radírt, 50 ceruzahegyzőt és egyebeket akarnak vásárolni, aminek a jelenlegi körülmények között, az IT világában semmi haszna és értelme. Ezekről a dolgokról naponta sokan írnak, most azonban a honatyák által egyébként lenézett "népről" szólnánk.
Az országos statisztikai hivatal adatai szerint az év első negyedévében Romániában 7,4 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta, szemben az előző negyedévben jegyzett 6,7 százalékkal. A munkanélküliek száma 655 ezer (a múlt év végén 618 ezer volt). A férfiak körében 8,4, a nők körében 6 százalékos, a fiatalok között a legmagasabb, mintegy 25 százalék a munkanélküliségi ráta.
Miközben tehát növekvőben van a munkanélküliség, vannak, akiknek eszük ágában sincs dolgozni, megelégednek a szociális segéllyel. A sajtóhírek az utóbbi napokban egy Jászvásártól 35 kilométernyire található moldovai faluról szóltak, ahová a megyei munkaelosztó hivatal 300 állásajánlattal érkezett, de senkit sem érdekeltek az állások. Illetve néhányukat igen, de ezek száma nem érte el a tízet. A többiek inkább azt magyarázták el az állást ajánlóknak, hogy miért jobb nekik otthon. Különben se várja el tőlük senki, hogy "15 millió lejnél" kevesebbért munkát vállaljanak! Mondták olyanok, akikről kiderült, hogy életükben nem volt munkahelyük. Egy másik "érdeklődő" nem akart "navétázni" a megyeközpontba, ezért, ha a "városban" vállalna munkát, legalább 2000 lejes fizetést és szállást várna el. Az csak "természetes", hogy semmiféle képzettséggel nem rendelkezik. Viszont, mint a szavaiból kiderült, "mindenhez ért". Ezek szerint akár politikus is lehetne – tehetnénk hozzá.
A szomorú valóság az, hogy az emberek inkább az állami segélyt választották a munka és fizetés helyett.
Bizonyára nem elszigetelt esetről van szó, hiszen nemrég tanúi voltunk, amikor egy – amúgy nyugati kocsival érkezett "segélyezett" – az egyik köztisztviselő arcába nevetett, hogy képes "semmi pénzért" dolgozni. Olyant is láttunk, hogy valaki az uniós élelmiszersegélyét vadonat-új autóján vitte haza. Persze ez nem általánosítható. A lakosság nagyobb része dolgozni akar, és dolgozik is. Azonban sajnos vannak emberek, akik jól "elvannak" a mi adólejeinkből fizetett szociális segélyből. Tetszik, nem tetszik, ez is Románia!
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Apróka eszponka
– Ne, egy apróka eszponka! – kiáltottak fel a frumószai csángó lányok, amikor gyöngyfűzéskor meglátták a pici biztosítótűt. – A ziherejsztűre mondjátok? – kérdeztem csodálkozva.
A kimondott szavainkról
Kedves padtársam jutott ma eszembe. A mindig kész, gyöngybetűkkel megírt házi feladataival, a megtanult leckékkel, visszafogottan, feszülten, mindig készenlétben levő lány. Akinek egyetlen egyszer nem volt kész a leckéje. Bele is fehéredett, amikor ráébredt, annyira, hogy észre is vettem.
– Mi történt? – kérdeztem a tanóra alatt, amitől még fehérebb lett, soha nem szerette a feltűnést, a rosszkor feltett kérdéseimet.
– Nincs matekból házim…
Egy percre bennem maradt a szusz a meglepetéstől. Egyből szervezni kezdtem, hogy valaki küldjön elé hozzánk egy füzetet a házival, hogy tudja leírni. Ettől teljesen kétségbeesett. Majd a következő óra első percében jelentkezett és halkan bevallotta a hiányát.
Fogtam a fejemet!
A tanárnő laza egyszerűséggel megkérdezte:
– Hova is szeretnél felvételizni?
– Na, szép! – mormoltam.
A padtársam egyre halkabban mondta a tervét. Akkoriban az volt a szokás, hogy naponta megkérdezték, ki hol folytatja majd a líceumi tanulmányait. Mennyire nem szerettem ezt a kérdést…
Nem is olyan váratlanul megjött a kíméletlen lelki pofon…
– Nem bírod meg…
Abban a percben változott egy élet. Szót fogadott, a gyengébb iskolát választotta. Hiába mondtam folyton, hogy menjen az erősebbe, hisz annyira rendezett, rendszerezett, kitartó. Szófogadó volt, hitt a tanári szó erejében, önmagában pedig kevésbé.
Húszon annyi év elteltével én állok a katedra mellett, előttem egy csángó fiú, szőke hajjal, ragyogó kék szemekkel. Feszültségkeltő kérdésemre, miszerint ki készül magyar iskolába jövőre, igennel válaszol.
– Ha csak lehet… – teszi hozzá.
Olvasási és írási nehézségekkel küzd, mellé meg erőst dolgos, erős gyermek. Lazán kezeli az életet, bízik magában, sejti az erejét.
– Nehez lesz, de beléfoghatunk a készülődésbe! – mondom.
Abban a percben változott egy élet. A kedves padtársam jutott az eszembe.
(2015. június 17.)
Szabadság (Kolozsvár)

Figyeli az EB az igazságügy működését
Az Európai Bizottság (EB) kiemelt figyelemmel kíséri a közeljövőben, hogy Románia parlamentje milyen módosításokat fogad el a Büntetőjogi Törvénykönyv kapcsán, mert biztos akar lenni abban, hogy az igazságszolgáltatás működését semmi nem gátolja – közölte tegnap Frans Timmermans, az EB első alelnöke.
A tisztségviselő az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, igazságszolgáltatással és belső ügyekkel foglalkozó bizottsági ülésén fejtette ki, hogy megfigyeléseik szerint a román igazságszolgáltatás nem juthat el minden kormányzati szintre. Megjegyezte, úgy adódott, hogy Romániában tartózkodott azon a napon, amikor a korrupcióelleni ügyészség (DNA) bejelentette, hogy vádat szándékszik emelni Victor Ponta miniszterelnök ellen. Timmermans megállapítása szerint Romániában történtek előrelépések a jogállam megalapozása és a korrupcióelleni harc tekintetében, de a kérdés az, hogy ezek valóban fenntarthatóak-e. Hozzátette: a képviselőház és szenátus elnökeinek már – levélben is – jelezte, hogy az EB nagyon fontosnak tartja az államhatalmi ágak szétválasztását, az igazságszolgáltatás független működését.
Szabadság (Kolozsvár)

Romániai menekültügy: kint a bárány, bent a farkas?
A román diaszpóra az egyik legtekintélyesebb létszámú, Európai Unión belüli migráns csoport, ezért nehéz helyzetben van az ország, mikor a bevándorlókról most zajló vitában kell állást foglalnia. Ha a bevándorlóinkat támadjuk, hogy védjük a kivándorlóinkat? A román szélsőjobb nem dilemmázott: a menedékkérők ellen tüntettek Bukarestben, miközben az uniós csúcs elvetette a kvótákat. Parászka Boróka összeállítása.
Ötven ember tüntetett csütörtökön, június 25-én Bukarestben a bevándorlók ellen, a Noua Dreaptă tagjai arra szólították fel Klaus Iohannis államelnököt, hogy a június utolsó hétvégéjén zajló brüsszeli menekültügyi csúcson álljon az olyan „karakán” államfők mellé, mint akik Nagy-Britanniát, Dániát, Írországot képviselik. „Nincs szükségünk arra, hogy a menekültek problémáit Romániába importáljuk” – figyelmeztetett a Noua Dreaptă. A párt szerint a román alkotmány harmadik cikkelye sem teszi lehetővé, hogy „idegen populációkat” telepítsenek-költöztessenek az ország területére. Csehországgal és Szlovákiával kell közösen fellépnünk – hangzott el a bukaresti tüntetésen, ahol nem esett szó arról, hogy a román szélsőjobb a magyar kormány álláspontját is képviseli.
Saját belátásra bízva
Az eredeti tervek szerint, amelyet csütörtökről péntekre virradó éjjel az uniós csúcstalálkozó résztvevői elutasítottak, a tagországok osztoztak volna az Európában menedéket keresők ellátásán azért, hogy tehermentesítsék a két legnagyobb befogadó államot: Görögországot és Olaszországot. A román sajtóban nyilvánosságot látott adatoknak megfelelően 40.000 ember elhelyezéséről kellett dönteni a tervezett kvóta szerint. Minden ellátott után 6.000 eurót fizet támogatásként az Európai Unió.
Románia 1023 segítségkérőt fogadott volna ennek a stratégiának megfelelően Olaszországból, az oda érkezők 4,26 százalékát. Németországra 22, Franciaországra 17, Spanyolországra 11 százalék jutna. Magyarország a Romániai kvóta felét venné át, vagyis az Olaszország felől érkező menedékkérők 2 százaléka számíthat itt segítségre.
Görögországból 16.000 ember kelhet útra, ha a kvótarendszert bevezetik, Romániába félszáz menekült érkezhet ebből az országból: ez az ellátandók 4 százaléka.
Az ENSZ menekültügyi főbiztosa a következő két évre további 20.000 menekült befogadására tett javaslatot: azok az országok, amelyek részt vesznek a segítségnyújtásban, ebben az időszakban összesen 50 millió euró közösségi támogatásban bízhatnak. 27 tagország vehet részt ebben a programban, Románia a segítségkérők 3 százalékát fogadhatja be a továbbiakban. Ez az arány Németországban 16, Franciaországban 12, Nagy-Britanniában 11, míg Spanyolországban 7 százalék.
Az EU-csúcson úgy döntöttek, a tagországok belátására bízzák, hogy hány menekültet vesznek át Görögországtól és Olaszországtól, nem lesz kötelező kvóta, viszont Bulgáriát és Magyarországot – itt érzékelhető a legnagyobb „nyomás” – mindenképpen tehermentesíteni kell. Azt, hogy a kvóta helyett önkéntes alapon mely országok hány menekültet, s miként fogadnak be, arról az uniós belügyminiszterek júliusi találkozóján döntenek.
Ötvenezres romániai kolónia
A BBC adatai szerint a tavalyi évhez képest 149 százalékkal nőtt az Európában menedéket keresők aránya. 62 ezren Olaszországban, 63 ezren Görögországban jelentkeztek a hatóságoknál. A magyar-szerb határt májusban tízezren lépték át ezzel a szándékkal.
A migránsok száma Romániában az utóbbi tíz évben ugrott meg, az uniós csatlakozás előkészítésének utolsó éveiben kezdtek érkezni a letelepedők, munkavállalók, vagy időszakosan itt tartózkodók. A legtöbben a Közel-Keletről érkeztek már a legutóbbi háborús konfliktusok előtt is. Jelentős a Romániában élő szír, jordán, egyiptomi és iráni közösség. Ezekből az országokból többségében vállalkozók, befektetők érkeztek. Törökországból szintén vállalkozókat fogadott be az ország, Kínából többnyire munkavállalók, bedolgozók kértek tartózkodási-letelepedési engedélyt. A gazdasági felmelegedés idején, az Uniós csatlakozás után és a válság kezdete előtt a betelepülők jelentősen hozzájárultak a gazdasági fellendüléshez. Ebben az időszakban dinamikusan nőtt a bevándorlók aránya, évente 35 százalékkal. A válság kezdete után visszaesett a folyamat, az ezredforduló első évtizedének végén a hazai migráns kolónia ötvenezer főt számlált, tízezer ember ideiglenes, a többi huzamos letelepedési engedéllyel rendelkezett. 2011-ben a Soros Alapítvány tett közzé felmérést arról, hogyan viszonyul a romániai társadalom a bevándorlóhoz: ekkor a megkérdezettek többsége úgy vélte: „jót tesz” az országnak a befogadás, elsősorban gazdasági szempontból járulnak hozzá az ide érkezők a fellendüléshez.
Pótolni a távozottakat
A gazdasági válság felgyorsította a romániai munkaerő-elvándorlást, ezért a menekültkérdés az elmúlt hét évben legtöbbször úgy merült fel: pótolhatók-e az országból hiányzó munkások azokkal, akik ide érkeznek? Több javaslat is született a pótlásra: a nyilvánosságot látott stratégiáik szerint Moldáviából, Görögországból, Ukrajnából és Fehéroroszországból is fogadna az ország letelepedőket ahhoz, hogy kiegyensúlyozottá váljon a hazai szociális rendszer. Jelenleg ugyanis 4,5 millió ember kereső (a válság évében 4,8 millió embert regisztráltak ebben a kategóriában!), miközben a nyugdíjasok száma elérte az 5,2 milliót. Bár a nem regisztrált munkavállalókkal együtt a (legálisan, illetve feketén) keresők száma is meghaladja az 5 milliót, egyértelmű: jelentősebb munkaerő-pótlás nélkül nem működtethető tovább a hazai szociális ellátórendszer. A „menekültek”, illetve a Romániába való betelepítés ma az egyik lehetséges forgatókönyv arra, hogyan lehet megelőzni a szociális rendszer összeomlását. Az utóbbi időben az is felmerült, hogy a sokat vitatott Román Kulturális Intézetnek kellene átvennie az ide érkezők kulturális integrációjának segítését.
Idén tavasszal már futott egy program a kulturális elfogadás elősegítésére: a 74 ezer eurós projektet a Diszkriminációellenes Tanács, az Akadémiai Társaság és a Romániai Egészségvédelmi Egyesület munkatársai irányították.
„Gazdag” és „szegény” idegenek
Az eddigi tapasztalatok szerint Romániában nincs „bevándorlóellenes” hangulat továbbra sem, igaz, az ide érkezők többnyire elszigetelt kolóniákban élnek. Marosvásárhelyen nagyon sok külföldi tanul elsősorban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, de jelentős számban jelentkeznek a Művészeti Egyetemre is. A MOGYE külföldi diákjai arról számoltak be: őket „gazdag idegennek” nézik a városban, akiktől magasabb lakbért lehet például kérni. Az intézménynek mindenképpen jelentős bevétele van a külföldről érkező diákok tandíjából: 400 hallgató tanul itt, ők tanévenként fejenként ötezer eurót fizetnek.
Nem csak jól fizető külföldiek gazdagítják a román tanügyet, államot és magánszférát. A külföldi munkavállalók (különösen a szakképzetlen dolgozók) nehéz helyzetben vannak: gyakoriak a foglalkoztatás körülményeire, a fizetés mértékére vonatkozó panaszok. Emlékezetes a iaşi-i Palas bútorgyárban zajlott demonstrációsorozat, az itt dolgozó ötven fős kínai munkáscsoport vonult utcára öt éve a rossz munkakörülmények és alacsony fizetések miatt. A tüntetés összecsapásokba torkollott.
Menekültközpont működik Rădăuţi-on, Temesváron, illetve Galaţi-on is. E központok lakói havi 544 lejes (körülbelül 120 euró) támogatást kapnak az ellátáson kívül fél éven át. A folyósítás meghosszabbítható, ha a kedvezményezett bizonyítani tudja, hogy a rendelkezésére álló idő alatt nem talált munkát. A többség talál munkát: őket a helyi könnyűiparban foglalkoztatják.
Bár a Noua Dreaptă a menekültek ellen tüntetett Bukarestben, egyelőre nincs jele annak, hogy Románia fel szeretne sorakozni Csehország, Szlovákia vagy akár Magyarország mellé a menekültekkel kapcsolatos szigorítások terén. Az utóbbi években folyamatosan gondot jelentett az ország számára a romániai munkavállalókkal szembeni elutasítás, az ő helyzetüket egészen biztosan nem segítené egy ilyen koalíció. Az ideiglenes idegenbe szakadtság érzetét éppen megélő, Törökországban lábadozó Victor Ponta néhány héttel korábban úgy fogalmazott: „európai kötelesség” a menekültek segítsége, befogadása.
erdelyiriport.ro,

Miért késik a felelősségre vonás?
Közlemény
Az utóbbi fél évben egymást követték a negyedszázados évfordulók. A Ceauşescu-diktatúra bukásának örömét azonban mindig beárnyékolták a kommunista visszarendeződés fájdalmas kísérőeseményei. A kommunista rezsim 1989. december 22-i bukását követően az ún. terroristák követtek el tömeges gyilkosságokat az országban. Az 1990. márciusi, marosvásárhelyi „könyves tüntetést” a magyarságra rászabadított Görgény-völgyi parasztok pogromkísérlete torolta meg. A bukaresti Egyetem téri kommunizmusellenes megmozdulásokat az 1990. júniusi karhatalmi erőszak és a brutális bányászjárás fojtotta vérbe.
Az Európai Parlament plenáris ülésén elhangzott, szerda esti felszólalásomban a felsorolt emberiségellenes bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonását sürgettem. Rámutattam, hogy a posztkommunista állami hatóságok Ion Iliescu egykori államelnök és Virgil Măgureanu volt titkosszolgálati főnök törvény elé állítását immár negyedszázada éppen úgy megakadályozzák, mint ahogy a szocialista többségű román parlament bűnpártoló cinkossággal a korrupciós ügyekben vád alá helyezett Victor Ponta miniszterelnöknek is mentességet biztosít.
Tudnivaló, hogy tavaly ősszel az Emberi Jogok Európai Bírósága az 1990. júniusi bányászjárás kivizsgálására s a tettesek, közöttük a felelős kormánytagok számonkérésére kötelezte a román államot, ennek nyomán pedig a Legfelsőbb Ügyészség a büntetőjogi kivizsgálást újrakezdte, a Legfelsőbb Bíróság pedig a bányászjárás 2009-ben vádemelés nélkül lezárt dossziéját újranyitotta. Követelem, hogy Victor Pontához hasonlóan, Ion Iliescu és Virgil Măgureanu is a törvény előtt feleljenek egykor elkövetett, el nem évülő bűncselekményeikért.
Tőkés László EP-képviselő, Brüsszel
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A Ponta-kormány végnapjai
Meneküljön, ki merre tud – üzeni Victor Ponta törökországi betegágyáról. A kormányfő másképp fogalmaz, de szavainak már rég nincs hitele, magatartását azonban nem lehet félreérteni. És nem is értették félre: miután az ország vezetését a koalíció kisebbik alakulatára, egy meg nem választott párt elnökére bízta, saját hívei hirtelen támadt tisztánlátással egyre kétségbeesettebben hívják haza rendet teremteni vagy legalább saját szemetét elseperni.
Nem kétséges, Ponta országlásának végnapjait éljük, már a kormányzást sem bánják a szociáldemokraták, csak annak a módját keresik, hogy ép bőrrel és zsebbel hátráljanak ki a három éve politikai játszmákkal megszerzett hatalomból. Lám, az akkor átcsábított, megvásároltnak hitt szövetségesek most őket hagyják cserben, az összeomlás elkerülhetetlennek tűnik, de a szakadék szélén egyensúlyozva még lehet harcolni, reménykedni abban, hogy valami történik, és megússzák a számonkérést. Lehet még mutogatni a rendszer hibáira, a titkosszolgálatokra vagy a csillagok járására, ám előbb-utóbb szembe kell nézni azzal a fájdalmas ténnyel is, hogy mindezt magának is köszönheti a legerősebb romániai párt, amely az 1989-es rendszerváltás utáni huszonötből tizennégy évig volt hatalmon. Ebből az első hat esztendő kulcsfontosságú, hiszen akkor kellett volna lefektetni a jogállam és a valós demokrácia alapjait, a posztkommunistáknak azonban jobban megfelelt a zűrzavaros idők elnyújtása: a végeérhetetlen átmenet (amelyet Ion Iliescu volt államfő eredeti demokráciának nevezett) joghézagait kihasználva, olykor saját játékszabályaikat is kiforgatva építgették vagyonukat és hálójukat, még ha időnként ki is ejtették kezükből a kormánybotot. Késő már azon siránkozni, hogy a törvények kuszák, és értelmezésük bírónként különbözhet, hogy az igazságszolgáltatás nem független, és a titkosszolgálatok átvették az irányítást: huszonöt éve kellett volna erre gondolni, az első, 1990. januári bányászjárás idején. Akkor – és később, még 1999-ben is – őket védték és szolgálták ezek a máig büntetlen gyilkosok, ahogy a törvények és rendeletek tekintélyes része sem az ország, hanem csak egyesek javára született. Lett volna módja és eszköze az SZDP-nek arra, hogy jó irányba fordítsa a szekeret, s bár úgy félnivalójuk is kevesebb lehetne, vezetői most sem a párt megtisztításával és a korszerű baloldal felépítésével foglalkoznak, noha (az ellenzék gyengesége miatt) még mindig lenne esélyük arra, hogy helyükön maradjanak. Leválthatnák és kizárhatnák Victor Pontát, akit nem teljesítménye, hanem rokoni kapcsolatai juttattak az első helyre, de még mindig tőle remélik a megváltást...
Mi pedig abban reménykedhetünk, hogy ezek a zavaros vizek is letisztulnak egyszer, és a következő kormányok tanulnak elődjeik hibáiból.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Érvényesülnek-e nyelvi jogaink?
A felmérés
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége 2015. június derekán elhatározza, hogy felméri és orvosolja a nyelvi jogok használatában észlelhető hiányosságokat, megvizsgálja, milyen mértékben valósulnak meg. A társadalomszervezést irányító ügyvezető alelnök úgy véli, többnyire ott nem ültetik gyakorlatba, ahol nincs magyar polgármester, de nagyszámú magyar többségű település vezetősége sem él a lehetőséggel.
Szerintem sok helyen – még színmagyar településeken is – gyakran azért nem gyakorolják a nyelvi jogokat, mert a román nacionalista hatalom intézményei – a prefektúra, a bíróság, az ügyészség – fenyegetéssel, büntetőperekkel akadályozza. Köztudott, hogy olyan országban élünk, ahol a törvényeket lehet csűrni-csavarni, értelmezni, ez a magyarokkal szemben vígan érvényesül. Épp ezért is tartjuk kitűnő ötletnek az RMDSZ-kezdeményezést, remélve, nem silányul kampányfogássá, nem lesz kérészéletű.
Valóban jó lenne, ha az erdélyi falvakban és városokban, ahol a magyarok számaránya meghaladja a húsz százalékot – mintegy ezer településen –, ellenőriznék a nyelvi jogok gyakorlatba ültetését, fotókkal, videofilmekkel dokumentálva. A helységnév és az intézménytáblák, az önkormányzatok által működtetett honlapok kétnyelvűsége könnyen leltározható. Nehezebb – de nem lehetetlen – pontos képet rajzolni arról, hogy a hivatalokban hogyan érvényesül a magyar nyelvhasználat. Jó gondolat, hogy az észlelt rendellenességekről értesítik a polgármestereket, intézményvezetőket, és ismertetik a megfelelő törvényeket a jogsérelmek orvosolására. Ha erre nem hajlandók, jogi úton lépnek fel. Nem ártana a médiában ismételten – pontos értelmező magyarázattal ellátva mind román, mind magyar nyelven – közzétenni, ismertetni a nyelvtörvényeket, szabályokat. Korlátozott anyanyelvhasználat
A hatósági fenyegetettség visszahúzó erő a magyar nyelv és megnevezések használatában. A Sepsiszentgyörgy melletti Gidófalván, egy magyar közösség lakta településen tilos a Községháza felirat. A feliratháború 2013-ban kezdődött. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács és a prefektus fellépésére az épület homlokzatára kétnyelvű felirat került. A polgármester háromévi pereskedés után súlyos pénzbüntetés terhe alatt arra kényszerült, hogy a kétnyelvű táblát levegye, mivel az zavarja a prefektust, aki a magyar megnevezés eltávolítását kéri, és a brassói táblabíróság végzése is erre utasítja. Ide kívánkozik egy régi emlék. 1987-ben – a kommunista parancsuralmi rendszer tombolása idején – egy csoport mikós középiskolás diákkal még magyarul olvastuk a gidófalvi tanács épületének falán elhelyezett táblák feliratait. Igaz ugyan, hogy a helyi (román) rendőr – akárcsak nagyajtai társa, amikor a Kriza-emlékház falán álló emléktábla magyar feliratát böngésztük – keményen ránk förmedt. Látszott rajta, rajtuk, hogy zavarja a táblák tanulmányozása. Akkor nem gondoltuk, hogy negyedszázaddal a diktatúra megdöntése után a demokrácia oly magasan fog szárnyalni, hogy egy magyar szó több évi pereskedés tárgya lehet. Az ötvenes-hatvanas, talán még a hetvenes években is, szülőfalumban (Illyefalván) magyarul olvashattam a köz-ségháza megnevezést, csak az 1942-ben elesett Horthy István repülő főhadnagy és kormányzóhelyettes nevét takarta piros festék a közeli hősök emlékművén.
Nemrég Kézdivásárhely tanácsának jegyzője visszautasította a város polgárainak kérvényét, melyet egy helyi civil szervezet terjesztett elő. Az indoklásban olvasható, hogy Romániában a „hivatalosan bejegyzett szervezet és a közhivatalok közötti levelezés az állam hivatalos nyelvén, tehát románul történik. Anyanyelven írt beadvánnyal csak a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok (tehát nem szervezetek) fordulhatnak a helyi közigazgatási szervekhez.” Abszurd helyzet, egy magyar településen, a magyar jegyző a formai hibák kiküszöbölése mellett kénytelen kérni a beadvány román nyelvű elkészítését – erre kötelezi a törvény –, amikor a tanács is magyar! Székelyföld népének érdeke a kollektív jogok békés rendezése A marosvásárhelyi bíróság mellett működő ügyészség hosszú vajúdás után június derekán dönt a magyar utcanevek ügyében. A munkaerő ésszerű elosztása címén román többségűvé (55 százalék) tett városban a toleranciát nem ismerő román nacionalistákat sérti a kétnyelvű tábla látványa. A rendőrparancsnok – a bűntény súlyának megfelelően – azonnal intézkedik, és több havi fizetéssel egyenértékű pénzbüntetést helyez kilátásba azoknak, akik házuk falára (a hivatalos táblákhoz hasonló) kétnyelvű táblát szerelnek fel. A bűnben leledző 12 marosvásárhelyi magyar polgár azonban nem érti, hogy a román rendőr a „demokráciát”, az „egyenlőséget” védi, és bűnvádi eljárást kezdeményez. A pártatlan román ügyészség megszünteti az eljárást, igazat a törvény őrének ad. A település-, az intézménynév-használatot Maroshévíz, Hargita megye egyetlen román többségű városának vezetése sem tartja szívügyének. Bár a prefektushoz több írásos kérelem érkezik, azokat válaszra sem méltatja. Teszi ezt akkor, amikor – ha jogsértést észlel – kiáll a megye 13 százalékát alkotó románok érdekében. Feltűnő a kettősség, a részrehajlás, kimeríti a diszkrimináció fogalmát. Érdekes, hogy a nyelvi jogokat szabályozó önkormányzati törvény kiadása idején Hargita megye prefektusa épp a mai védelmi miniszter, Mircea Duşă volt, akit Victor Ponta miniszterelnök a székelymagyar ügyek szakértőjének tart. A székelységet jól ismerő politikust ma sem foglalkoztatja a kétnyelvűség kérdése, annál inkább a román hegemónia székelyföldi bizonygatása. 2015. június 22-én nyilvánosan jelenti be, hogy Csíkszeredában „a román zászló ünnepén Hargita megye legmagasabb zászlórúdjára a megye legnagyobb román lobogóját vonják fel”. Egy óriáslobogót már egy évvel korábban Gyergyótölgyesen is felavattak, hadd lássa a világ – teszem hozzá –, hogy ez „ősi román föld”. Gondolkodjunk azok fejével, akik nem tudják, hogy a Székelyföld megnevezés 5–600 éves dokumentumokban latinul, magyarul és németül is olvasható. Mennyire zavaró lehet számukra, hogy a székelymagyarok szűkebb szülőhazájukat, szülőföldjüket így nevezik. Egyébként semmi bajunk nem volna a román óriástrikolórral, ha nem tiltanák a székely zászlót, egy településnév magyar nyelvű tábláját, miközben tovább perelnek nemzeti himnuszunk énekléséért.
Magyarul beszélni tilos?
Kézdivásárhelyen pénzbeli bírság sújthatja az anyanyelvhasználat jogával élőt. Egy olyan ősi székely településen, ahol 1910-ben a románság számaránya mindössze 0,83 százalék, 2011-ben a román népszámlálás szerint pedig 6,92. Történt az Úr 2015. esztendejében, nyárelőn, Szent Iván havában, a trianoni megemlékezés napján, amelyen mintegy félszáz személy vesz részt, hogy pénzbeli büntetést szabtak ki. A szervezők a megemlékezés megtartására engedélyt kértek és kaptak. Ezért érthetetlen, hogy a hatalom miért vezényel ide brassói csendőröket, miért kéri az egyik brassói csendőr a szervezőt, hogy ismertesse a rendezvény programját. A felszólított fiatalember román nyelven kér tolmácsot. Azt nem kap, de 500 lejes büntetést igen.
Szimbolikus, hogy a büntetés kiszabására a gyászos trianoni diktátum, békeszerződés 95. évfordulóján kerül sor. A tolmácskérés elvileg azért jó, mert könnyen ki lehet forgatni egy székely ember szavait. Azonban, mint az említett példa mutatja, kiválthatja a hatalom megsértésének vádját, és a románul nem beszélő máris büntethető. Kérdés az is, hogy egy magyarlakta városba miért nem küldtek olyan csendőröket, akik ismerik a helyi lakosság nyelvét? A „kis magyar időben” nagynéném férje magyar rendőrként románok lakta településen csak úgy teljesíthetett szolgálatot, ha román nyelvből vizsgázott. Nem volt apelláta, mert a Horthy Miklós Magyarországa rendőreitől megkövetelte a helyi lakosság nyelvének ismeretét.
A Kézdivásárhelyen történteket akár helyi incidensként is kezelhetnénk, csakhogy épp ekkor vált ismertté, hogy a parlamentben többen szeretnék Trianon napját kötelező ünnepléssel összekötve nemzeti ünnepé emelni. Erről a diktatúra keserű emléke villan elém. Az a korszak, amikor milliós tömegeket, köztük magyarokat is, kirendeltek tapsolni. Nem elég megalázó, hogy – 2009 óta hatósági segédlettel – december elsején fasiszta jelszavakat ordítozó bandák lepik el a székely városokat, most még Trianont is ünnepeltetni szeretnék!
Tanuljunk románul?
Köztudott, hogy Székelyföldön a román nyelvet nem idegen nyelvként, hanem anyanyelvként oktatják, amikor abban a közegben, ahol a gyermek él, a hivatalokon kívül senki nem beszéli azt. „Igazságos dolog, hogy az iskolában nem biztosítják számodra a megfelelő körülményeket, hogy megtanuld annak az országnak a nyelvét, melynek területén megszülettél?” – kérdi Florina Vaipan, aki empátiával keresi a nyelvoktatás helyes útját. Rámutat, hogy az iskolai kisebbségi oktatás eredménye „a művi és a bemagolt akadémikus nyelvezet. Jelenleg, sajnos, nem beszélhetünk esélyegyenlőségről. Mert ehhez nincs sem törvényi keret, sem megfelelő intézkedések, melyeket differenciált tananyagnak kellene tükröznie.”
Azzal, hogy kijelentik, a székelyek Romániában élnek, és kutya kötelességük tudni románul, a románnyelv-ismeret nem javul, még hazafias szólamokkal sem! 1980 táján iskolaigazgatóként megdöbbenve szembesültem azzal, hogy a román nyelvszakos tanár kolléga (Ch. B.) így ösztönzi a nyelvtanulást: „A román nyelv tanulása hazafias kötelesség.” Nos, ez messze áll attól, amivel hajdanán az öregek biztatták a nebulókat: „Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy!” A román nyelvszakos kolléga elmondhatta volna, hogy a nyelvismeret miért fontos. Elmondhatta volna, hogy a román nyelvben és a magyarban is több ezer kölcsönszó található, amelyre támaszkodva játékosan, könnyen tanulható a mindennapi életben szükséges szókincs. Mert a láda az ladă, a lakatos lăcătuş, a pálinka palincă stb.
Strasbourgban is küzdeni kell!
A székely önkormányzatok határozatait Székelyföld autonómiájának megteremtéséért – bár szélmalomharcnak tűnik –, minden nemzetközi fórumra el kell juttatni. Némi reményre jogosít fel, hogy a strasbourgi Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa monitoring bizottsága 2015. márciusi ülésén Franciaországba tényfeltárókat küld a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos panaszok kivizsgálására.
Az Európa Tanácsot is rendszeresen tájékoztatni kell, hogy Románia miként teljesíti vállalt kötelezettségeit. Meg kell értetni, hogy Székelyföld népének érdeke a kollektív jogok békés rendezése. Ha elkészül az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége által tervezett, a nyelvi jogok használatában észlelhető hiányosságok feltárása, azt fehér könyv formájában el kell küldeni Strasbourgba és más fórumokra. Rá kell mutatni, hogy Románia az erdélyi magyarságtól nemcsak a kollektív jogokat tagadja meg, de nem biztosítja az elemi nyelvi jogok gyakorlatba ültetését sem.
Kádár Gyula
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Halmozott felelőtlenség
A huszonvalahányadik miniszternek sem sikerült tanévet zárnia anélkül, hogy nevéhez ne fűződnének olyan rendelkezések, amelyek ne váltanák ki a szakma és a társadalom józan részének a felháborodását. Nemcsak az érettségiről van szó, amelynek szabályzatát néhány nappal a vizsgák előtt változtatta meg Sorin Câmpeanu tárcavezető, hanem vehetnénk sorba a diákokat és a pedagógusokat érintő felelőtlen intézkedéseket, amelyek nem előre-, hanem hátralendítik az oktatás kerekét.
A 2014/2015-ös tanév már szeptemberben bal lábbal indult, ábécéskönyv nélkül kezdtek az elsősök, a másodikosok is régi tankönyvekből tanultak új tanterv szerint, és már most tudni, hogy ősszel ugyanez vár a harmadikosokra is. Mindez jó indok volt Remus Pricopie oktatási miniszter leváltásához – egy cseppet sem kár érte –, mint később kiderült, kellett a széke annak a Sorin Câmpeanunak, aki minden bizonnyal jutalomként kapta meg kinevezését az oktatási tárca élére annak fejében, hogy korábban része volt Victor Ponta kormányfő felmentésében a plágiumvád alól. Karácsonyig közel száz pontban módosította a Câmpeanu–Ponta kettős a 2010 végén a Boc-kormány által parlamenti vita nélkül, felelősségvállalással elfogadott törvényt, amely az elmúlt három év alatt annyi módosítást szenvedett, hogy jelenleg egy újabb jogszabályon dolgoznak, miközben a réginek legtöbb előírását máig sem alkalmazták. Alig kezdődött meg a második félév, megszületett a vallásoktatás igénylésére vonatkozó, a korábbi eljárást módosító rendelet, amely csupán a napokban vált hivatalossá, befuccsolt a megyei főtanfelügyelők versenyvizsgája, az újabb kiírást szintén a napokban hirdették meg, és az utolsó órában döntött a tárcavezető arról, hogy az érettségi dolgozatokat utaztatják, nem abban a megyében javítják ki, ahol azokat írták. Ma országszerte közel százhetvenezer diák vizsgázik ötszázhúsz érettségi központban román nyelv és irodalomból, holnapra kiderül, hogy a megyecserés dolgozatvándoroltatás milyen buktatókkal jár, s tán holnapután újabb rendelkezéssel módosítanak a jelenlegin, és az eredmény már senkit nem fog érdekelni, a minisztérium majd azzal büszkélkedik, hogy zökkenőmentesen le tudták bonyolítani az érettségit. Az eredeti időponthoz viszonyítva egy nappal később hirdetnek előzetes eredményeket, három nap helyett két nap alatt javítják ki a megóvott dolgozatokat, és ezzel részükről minden a legnagyobb rendben.
Arról nem szól a fáma, hogy tartalmi vonatkozásban mikor és mit változtatnak a jelenlegi, régen megbukott vizsgarendszeren, lesz-e valaha többszintes érettségi, vagy továbbra is ugyanazt kérik számon a szakközépiskolásoktól is, mint az elméleti osztályok végzőseitől, arról nem is beszélve, hogy alapjaitól kellene gyökeresen megváltoztatni az egész rendszert. Erre azonban egyelőre nem mutatkozik sok esély, marad az oktatás ott, ahová züllesztették, mert huszonöt esztendő sem volt elég arra, hogy a régi hibákból okuljanak.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mihai-Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök vezeti a Külügyi Hírszerző Szolgálatot
Megszavazta a parlament kedden Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora kinevezését a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére.
A jobbközép Klaus Iohannis államfő így fontos politikai csatát nyert azáltal, hogy sikerült jelöltje mellé parlamenti többséget szerveznie, miközben Victor Ponta kormányfő Szociáldemokrata Pártja (PSD) ellenezte az egykori jobboldali miniszterelnök kinevezését a SIE igazgatói tisztségébe.
A PSD és szabadelvű koalíciós partnere, az ALDE törvényhozói nem voltak jelen a szavazáson: így próbálták elérni, hogy a parlament határozatképtelen legyen. Az ellenzéki oldalnak Gabriel Oprea ideiglenes kormányfő – aki gyógykezelése idején helyettesíti Pontát – és pártja, a koalícióban részt vevő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) segített a kémfőnök megszavazásában.
A kétkamarás román parlament együttes ülése 278 törvényhozó jelenlétében határozatképes: a kémfőnökről rendezett voksolás idején 289 képviselő és szenátor volt jelen. Magához a kinevezéshez egyébként a jelenlévők egyszerű többsége is elegendő volt. Ungureanunak 278 törvényhozó szavazott bizalmat. Korábban is megtörtént, hogy a PSD körüli koalíció által irányított bukaresti törvényhozásban megszavazzák a jobbközép államfő valamely javaslatát. Először fordult viszont elő, hogy ez a szociáldemokrata frakció akarata ellenére történt.
Az, hogy Iohannisnak sikerült a parlament több mint felét a maga oldalára állítania, azt jelzi: a PNL körül is kialakulhat egy kormánytöbbség, amennyiben a korrupciógyanúba keveredett Victor Ponta – a rá nehezedő nyomásnak engedve – lemondana kormányfői tisztségéről.
A mérleg nyelvét képező UNPR elnöke, Gabriel Oprea egyértelművé tette, az UNPR voksa nem Ungureanunak szólt, minden nemzetbiztonsági kérdésben támogatják az államfőt. Oprea ugyanakkor azt állítja: pártja nem akarja megbuktatni Pontát, továbbra is megbízható tagja marad a PSD körüli kormánykoalíciónak, amíg azt Victor Ponta vezeti.
A parlament határozatképességéhez valamennyi ellenzéki frakciónak, köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is mozgósítani kellett törvényhozóit.
Miután a PSD képviselőházi frakcióvezetője ironikusan megjegyezte, hogy Kelemen Hunor Budapestről érkezett megszavazni Ungureanut, aki (külügyminiszteri ténykedése idején) szerinte „Magyarországnak ajándékozta" a Gozsdu-örökséget, az RMDSZ elnöke (Ungureanura utalva) azzal vágott vissza: a „Holdról is szívesen eljön" olyan emberekért, akik betartják az adott szavukat.
Az Ungureanu-kabinetet, amelyben az RMDSZ is részt vett, 2012-ben a szociálliberális ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg, azt kifogásolva, hogy a kormány a marosvásárhelyi magyar orvosképzésnek kari önállóságot biztosító határozatot hozott.
A SIE igazgatójává kinevezett Mihai Razvan Ungureanu letette a hivatali esküt a parlament előtt.
Romániában kedden véget ért a parlament tavaszi ülésszaka: az őszi ülésszak szeptemberben kezdődik. MTI
Erdély.ma

Ponta: Johannis jobbágyoknak tekinti a románokat
Elmérgesedett a viszony a politikai társbérlet főszereplői között: Victor Ponta miniszterelnök szerint Klaus Johannis államfő úgy viszonyul a románokhoz, mintha jobbágyok lennének a birtokán, akik a parancsait kell teljesítsék – írta hétfőn a Mediafax hírügynökség a politikus egy televíziós interjúját idézve.
A gyógykezelésen külföldön lévő Ponta telefonon nyilatkozott arról, hogy Johannis saját volt pártjából, az ellenzéki Nemzeti Liberális Pártból (PNL) jelölt igazgatót a kémszolgálat élére a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megkérdezése nélkül. A jelölés megtörni látszik a kormánykoalíció egységét, ugyanis a kormányt (Ponta távollétében) ideiglenesen vezető Gabriel Oprea belügyminiszter bejelentette, hogy az általa vezetett Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) – nemzetbiztonsági kérdésről lévén szó – megszavazza Johannis jelöltjét.
Ponta a tévéműsorban azt állította, hogy továbbra is teljes bizalommal van Oprea iránt, aki mindig "korrekt" koalíciós partner volt, ami a kormányprogram teljesítését illeti. A szociáldemokrata politikus viszont ismét olyan élesen támadta Klaus Johannist, mint a tavalyi választási kampányban, amikor egymás ellenfelei voltak az elnökválasztáson. Ponta a kampány idején evangélikus vallására és német kisebbségi eredetére utalva próbálta befeketíteni Johannist a románok szemében, a mostani újabb "jobbágyozással" pedig azokra a – tankönyvekben szereplő – történelmi sérelmekre utalt, amelyek szerint az erdélyi románság évszáza-dokig sínylődött idegen urak elnyomása alatt.
A kormányfő a politikai társbérlet első fél évében udvarias hangon beszélt Johannisról és az államfővel való együttműködési készségét hangoztatta. Hozzáállása azóta változott meg, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást kezdeményezett Ponta ellen, és Johannis lemondásra szólította fel a szociáldemokrata kormányfőt.
Ponta arra utalt, hogy szerinte ügyészségi meghurcolása politikai indíttatású, a DNA pedig beavatkozik a politikába. "Ha egy ügyész akár a kormányt is lecserélheti, akkor minek tartunk még választásokat?" – tette fel a költői kérdést Ponta.
A telefoninterjú során elhangzott, hogy a térdműtéte után törökországi gyógykezelésen lévő Ponta becslése szerint két héten belül térhet vissza az országba. A műsorban Gabriel Opreát is megszólaltatták, aki azt állította: bár most ideiglenesen ő vezeti a kormányt, nem pályázik a miniszterelnöki tisztségre, sem most, sem később.
A parlament ma szavaz a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatójáról.
Népújság (Marosvásárhely)

A Barabás Miklós Céh fiataljai a Műcsarnokban
Metamorphosis Transylvaniae címmel nyílt meg 2015. június 16-án Budapesten a Műcsarnokban (Mélycsarnok) a Barabás Miklós Céh fiataljainak bemutatkozó kiállítása. A Kolozsvár 2015 Európai Ifjúsági Főváros ifjúsági nagykövetének, Szöllősi Tamásnak a kezdeményezésére Bán András művészettörténész, kurátor irányításával létrejött tárlaton Baász Orsolya, Berze Imre, Éltes Barna, Lini Enikő, Marincas Mira és Máthé László mutatja be festményeit, szobrait, grafikáit és fotóit. A kiállítást Szepes Hédi művészettörténész nyitotta meg. A fiatal erdélyi művészek tárlata szeptember 13-ig tekinthető meg.
A hazai képzőművészeti élet utolsó századának történetét át- meg átszövi a különböző csoportosulások, egyesülések, társaságok históriája. A magyar művészeti közéletben a hajdani festőcéhek kései utódai különösen a Trianon utáni esztendőkben sokasodtak meg – Lyka Károly szavaival „derűre-borúra”. A célok sokfélesége jutott kifejezésre a társulási szándékban. Egyesületekbe, társaságokba léptek műfaji alapon az arcképfestők, tájképfestők, rézkarcolók, újságrajzolók. Voltak, akik „nemi” alapon tömörültek csoportba, mások példaképeik neve alatt, zászlajukra tűzve Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály vagy Szinyei Merse Pál nevét. A művészeti társaságok, egyesületek gyengébbjeit az idő zilálta szét, mások a második világégés forgatagában vagy pár évvel később, a könyörtelenül végrehajtott feloszlató rendeletek nyomán szűntek meg. A rendszerváltás után itthon sorra alakultak meg a művészeti társaságok, egyesületek.
A Barabás Miklós Céh 1929-ben alakult – Kós Károly és Szolnay Sándor vezetésével s Bánffy Miklós támogatásával –, az erdélyi magyar képzőművészek érdekvédelmi szervezeteként.
1994 januárjában 47 művész és elméleti szakember részvételével alakult újjá.
Az erdélyi képzőművészek jelentős hányada magyar identitásának megtartását tartja fontosnak művészetében, s ezért egy sajátos képzőművészetet teremtett, vagy őrzött meg. Ebből azután utak nyíltak az autonóm képi struktúrák kialakítása felé, melyeknél a képalkotás által teremtett világ adja a képet – s a kép önmagával azonos. Így válik a képiség kérdése hasonlóvá a társadalmi identitás kérdéséhez.
A Barabás Miklós Céh művésztagjait nem a közös szemlélet, művészi program, esztétikai elgondolás, mozgalom fűzi egybe. Életre hívtak egy közösséget, ahol festők, grafikusok, szobrászok, iparművészek, fotográfusok találják meg helyüket. Úgy gondolom, meggyőződésük az, hogy a mai összekuszálódott térben és időben, az intrikák szorításában, a pusztuló szellemi és metafizikai értékek kiüresedésében fel lehet mutatni egy tenyérnyi színes világot, önmaguk képbe, betűbe, anyagba oltott néma üzenetét.
A Céh fiatal alkotói újszerű módon jelenítik meg a világ dolgait, és egyben rá is kérdeznek. A „helyi” – erdélyi ízek nem valamely ideológia mentén, hanem spontánul, szinte észrevétlenül kerülnek a színek, vonalak, formák közé.
Baász Orsolya dinamikus, erős, életteli művészetet produkál. Eddigi pályaképe azt mutatja, hogy következetesen halad újabb és újabb figyelemreméltó eredményeket, műveket felmutatva a maga alkotói világában. Képi világa erőteljesen szubjektív – az anyagokkal, technikával, hagyományokkal és újításokkal folytonos kísérletezés terepe. Rátalált egy olyan közegre, a szellemi létezés olyan erőterére, amelybe bekapcsolhatja egyéni érzékenységét, már-már médiumszerű fogékonyságát, a látvány transzcendentáló képességét. A színek tudatos redukciójával tudja figyelmünket a „cselekményre”,- szenvedélyekre, kapcsolatokra, érzelmi állapotokra irányítani. Vergődő, forrongó életérzések ezek – rajzi, formai dinamikába öltöztetve. Gyötrő lelki harcát testbeszéddel, pózokkal fejezi ki – felbontja a figurát és expresszív rajzi köntösben jeleníti meg az elevenen boncolás minden gyötrelmét.
Lini D. Enikő festményei perspektívában, szín-, forma- és gondolatvilágukban egyaránt különleges mélységeket sejtetnek. A klasszikus festészeti hagyományt műveli, de úgy, hogy a néző „megéli” a láthatóvá válás tapasztalatát. A képeknek történésük van, érzelmek és érzetek dramaturgiája vezérli e történéseket, s a mozgás érzékeltetésével egy dinamikus összhangzat keletkezik. Az alkotások egymáshoz kapcsolódva új vizuális formát nyernek. Megtalálta azt a megjelenési formát, amely az ösztönös, őszinte gesztusok és a bizonytalanul tapogatózó, de mégis határozott mozgások – a figurák közötti kapcsolatteremtés érzékeltetésére alkalmas. A néhol konkrét, néhol jelzésszerű alakok és környezetük a rendezetlen káoszt kiegyensúlyozzák. Lini D. Enikő az expresszionizmus világához nyúl. A mozgásban megragadható pillanat, a felszín mögött rejtőző lényeg megfogalmazása izgatja.
SZEPES HÉDI
Szabadság (Kolozsvár)

Július elsejétől drágul a földgáz
Hatvan lejre nő szerdától a lakosságnak és a hőerőműveknek szolgáltatott földgáz kilowattóránkénti ára – az Európai Bizottsággal közösen kidolgozott új árliberalizációs menetrendről keddi ülésén dönt a Ponta-kabinet – jelentette be Niculae Havrileţ, az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE) elnöke.
Elmondta: a Versenytanács azt kérte, hogy a kormányhatározatba foglalják bele a hőerőműveknek nyújtott támogatással kapcsolatos részleteket. A kormányülés után az ANRE rendkívüli tanácskozást hív össze, hogy az új díjszabások július elsejétől hatályba léphessenek.
Románia az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megegyezett arról, hogy vállalja a földgáz és a villanyáram árának liberalizálását. A vállalatoknak szolgáltatott földgáz árát már 2014. január elsejétől liberalizálták.
Szabadság (Kolozsvár)

Huszonnyolc négyzetméteres autonómiák
Azt hitte a román honvédelmi, a belügyminiszter s minden bizonnyal a miniszterelnök Ponta is – ki alig sem beteg lábát a Földközi-tengerben áztatja hetek óta, újabb megfutások előtt –, hogy ha az egekre futtatják Székelyföld egyik nagyszerű városából, Csíkszeredából a 28 négyzetméteres (hány kilós?) román lobogót, azzal csörömpöléssel, jelképesen le is csukták a kaput ez életben előttünk.
Volt főpróba is, minden, ami kell nagyszerű székely–magyar díszletek közé, a Hargita alá, egy roggyant román színpadhoz. Megkapó volt viszont az, ahogyan a honvédelmis elzokogta, mennyi vér kellett Európában és máshol is ahhoz, hogy a románok megvédjék Erdélyben is az ősi román földet.
Mondjuk most azokkal a székelyekkel együtt, akiknek családját, sok ezer ártatlan civilt mészároltak le a titkon, éjjel betörő regáti románok: bizony, sok magyar vért öntöttek ki a rabló, túszokat szedő román martalócok itt, Székelyföldön 1916 nyarán. Miközben akkor a magyar férfiak távoli frontokon voltak a világháborúban. Micsoda söpredék vetette magát akkor a védtelen magyarokra itthon, hadüzenet nélkül, a hadban levő Magyar Királyság szövetségeseként! Erről Csíkszeredában megfeledkeztek a szónokok, a 15 kilós, 28 négyzetméteres zászlót térdelve csókolgatók, megfeledkeztek a román püspökök, pópák.
Tisztelem a maguk zászlaját tisztelő népeket, azok fiait. Ellenségeimet nem tisztelem soha.
Ebben a zászlót lobogtató román széljárásban nekünk még egy szelíd autonómiára sem futotta. Sepsiszentgyörgyön viszont vagyon egyféle autonómia, amolyan román járású. Minden szinten fölvetődött immár, hogy központi, minisztériumi rendelkezés ellenére sem tették ki mai napig sem a CONSTANTIN BRÂNCUȘI szaklíceum névtáblájára magyarul az intézet nevét. Nem s nem! Az igazgatónő nem hajlandó erre. Ő állam az államban, ő autonóm a magyar városban.
Vajon így kell Romániában autonómiát csinálni? Próbáljuk csak ki!
Az állam, a város tartja el, fönn amaz intézetet – így kell autonómnak, önrendelkezőknek lennünk? Nosza!
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Lesújtó képet fest Romániáról az amerikai külügy
Lesújtó képet fest a romániai emberi jogok tiszteletben tartásáról az amerikai külügyminisztérium éves nemzetközi jelentésének Romániával foglalkozó fejezete. A jelentés foglalkozik a romániai igazságszolgáltatással is, bírálva a politikusoknak azt a törekvését, hogy „megszelídítsék” az ügyészek és bírók szigorát, de kitér a kormányzati korrupcióra és elítéli az újságírókra gyakorolt politikai nyomást is.
Rendőri, ügyészi önkény
Az amerikai külügyminisztérium nemzetközi jelentésének Romániára vonatkozó része az igazságszolgáltatás kapcsán úgy véli, az illetékes szervek nagyrészt a törvényeknek megfelelően jártak el. Ugyanakkor azonban megemlíti azt is, hogy a 2014-es esztendő során a letartóztatások nem minden esetben voltak megalapozottak, és szól a rendőri valamint az ügyészi önkényről is. Így például túlságosan is gyakran alkalmazták a 24 órára szóló őrizetbe vételt. Ilyen esetekben pedig a román illetékes hatóságok úgy vélték, hogy mivel az illető személyek nincsenek hivatalosan letartóztatva, ezért nem jár nekik a jogsegédlet.
Az Apador-CH polgárjogi szervezet gyakran bírálta, visszaélésnek nevezve ezt a gyakorlatot. Az emberi jogok védelmével foglalkozó romániai nem kormányzati szervezetek felméréseiből az is kiderült, hogy a hatóságok gyakran automatikusan meghosszabbították az előzetes letartóztatást, még akkor is, amikor az intézkedésnek nem volt semmi jogalapja.
Az amerikai jelentés helyteleníti azt is, hogy az ügyészségi vizsgálatok és a vádiratok anyagai igen gyakran kikerülnek a sajtóhoz – főleg a korrupciós dossziék esetében. Romániai bírák arra panaszkodnak, hogy a sajtóvisszhang, a sajtókommentárok sok esetben lehetetlenné teszik a vádlottak számára a védekezés körülményeinek biztosítását, a perek méltányos lefolytatását.
Miután érvénybe lépett az új büntető perrendtartási törvénykönyv, továbbá az Európai Emberjogi Bíróság idevágó döntéseinek megfelelően a Legfelsőbb Bírói Tanács „kommunikációs kalauzt” dolgozott ki, amely a magas rangú bírósági tisztségviselők és a sajtó kapcsolatát kívánja rendezni. Ez a dokumentum pontosan behatárolja azokat az információkat, amelyeket a bírók a vizsgálatok idején nyilvánosságra hozhatnak.
A nők hátrányos megkülönböztetése
A washingtoni jelentés kifogásolja a rendkívül rossz börtönviszonyokat, az elítéltekkel szembeni embertelen fellépést, és kitér „egyes politikusoknak” arra a törekvésére is, hogy megszüntessék a romániai igazságszolgáltatás függetlenségét, illetve, hogy lejárassák az igazságügyet. Jóllehet az igazságügyi rendszer intézkedett annak érdekében, hogy felelősségre vonják és megbüntessék a visszaéléseket elkövető tisztségviselőket, az állami hatóságok azonban rendszerint halogatták a rendőri visszaélések kivizsgálását, nem egyszer pedig egyszerűen felmentették a visszaéléseket elkövető rendőri szerveket.
A jelentés Romániával foglalkozó fejezete kitér a nők hátrányos megkülönböztetésére, a nőket érő erőszakra is. Jóllehet a romániai törvénykezés nem korlátozza a nők részvételét a kormányzásban vagy a politikai életben, a társadalom magatartása azonban komoly akadályokat emel mindezek előtt. 2014. szeptember elsején például a román parlament 404 képviselője közül mindössze 55 volt nő, a 175 szenátorból pedig csupán 12. Az alkotmánybíróság 9 tagja közül csupán 1, Románia 32 európai parlamenti képviselője közül pedig csak 10 volt nő. A 25 tagú kormány tagjaiból 5, a 42 megye prefektusai közül pedig szintén 5 tartozott a gyengébb nemhez.
Az amerikai jelentés nem feledkezik meg arról sem, hogy a román kormány nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kommunizmus idején elkobzott görög-katolikus javak visszaadásáért. A romániai vallásszabadság kapcsán azonban rövidesen újabb, részletes jelentést készít majd az amerikai külügyminisztérium, amely bővebben foglalkozik majd általában az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdésével.
135 millió eurós vagyonelkobzás
A korrupciót illetően az amerikai külügyminisztérium jelentése leszögezi: a román törvénykezés bünteti a korrupt tisztségviselőket, a kormány azonban nem alkalmazza kellő határozottsággal az idegávó törvényeket, ily módon korrupt tisztségviselők büntetlenek maradhattak. A Világbank felmérései szerint a korrupció Romániában komoly gondot jelent. Igaz, a korrupcióelleni ügyészség (DNA) a 2014-es évben komoly erőfeszítéseket tett a közép- és magas szintű korrupció felgöngyölítéséért. A vizsgálatok egyaránt érintettek politikusokat, az igazságszolgáltatási rendszer tagjait, közigazgatási tisztségviselőket.
2014 szeptember 15-ig a DNA 710 vádlottat állított bíróság elé, közöttük volt 7 parlamenti képviselő, 6 megyei tanácselnök, 17 polgármester, 3 polgármester-helyettes, egy miniszteri tanácsos, egy prefektus, egy alprefektus, két ügyész, 18 bíró, a belügyminisztérium 23 tisztje. Az ügyészek 135 millió euró értékben koboztak el javakat az érintettektől.
Antiszemitizmus – 3271 zsidóval szemben
A jelentés kitér a romániai antiszemitizmusra is, leszögezve: a 2011. évi népszámlálás adatai szerint Romániában 3271 zsidó él. Szélsőséges romániai szervezetek időnként antiszemita megmozdulásokat szerveznek, szimpóziumokat, meneteléseket, vagy egyesen vallásos rendezvényeket, a Vasgárda tagjaira emlékezve. Olykor helyi hatóságok maguk is megemlékeznek a vasgárda tagjairól, lehetővé tették nácibarátok, holokauszt-tagadók emlékműveinek felállítását, utcákat neveztek el róluk.
Mi több, Victor Ponta miniszterelnök tavaly szeptemberben, egy tévé-adásban kijelentette, hogy Traian Băsescu 10 éves elnöki rendszere felért a németországi náci rendszerrel. Mindez heves reakciókat váltott ki román és külföldi politikusokból, a civil társadalomból, diplomatákból, a Zsidó Közösségek Szövetségéből és más testületekből. Victor Pontát azzal vádolták, hogy áttételesen tagadta a holokausztot és bagatellizálta a náci rendszer gyilkosságait.
A jelentés természetesen foglalkozik a romakérdéssel, a nemzeti, faji, etnikai kisebbségek ügyével, a sajtó áldatlan helyzetével, a szólásszabadság problémájával, a hátrányos helyzetűek valamint a gyermekek sorsával, a homoszexuálisok jogaival, a menekültek helyzetével.
maszol.ro

Korai öröm
Fontos csatában diadalmaskodott kedden a román ellenzék a parlamentben a régi-új kémfőnök kinevezésének megszavazásával, a háborút azonban még nem nyerte meg.
A hatalom fölött aratott részsiker ellenére továbbra is koraiak azok a várakozások, miszerint a külügyi hírszerzés (SIE) vezetőjének beiktatása az első lépés lesz egy új parlamenti többség kialakítása és a baloldali kormány megbuktatása irányába.
Klaus Johannis államfőnek kétségtelenül sikerült éket vernie a bukaresti koalíciót alkotó pártok közé azáltal, hogy Mihai-Răzvan Ungureanu volt miniszterelnököt javasolta az SIE élére. Bár a Victor Ponta kormányfő vezette szociáldemokraták és koalíciós szövetségeseik meglehetősen kényelmes többséggel rendelkeznek a törvényhozásban, Ungureanu személye alaposan megosztja a hatalmon lévő pártokat.
Pontáék számára elsősorban nem is amiatt elfogadhatatlan a külügyi titkosszolgálatot 2007-től 2012-ig irányító liberális szenátor kinevezése, hogy ezáltal a két legfontosabb román hírszerzés egyaránt ellenzéki „kézbe kerül”. (Johannis februárban szintén liberális politikust, Eduard Hellviget nevezte ki a belföldi hírszezés élére).
A PSD főleg amiatt utasítja el Ungureanu támogatását, hogy három évvel ezelőtt éppen az általa vezetett kormány parlamenti megbuktatásával sikerült hatalomra jutnia. A törökországi térdműtéte miatt kényszerszabadságra vonult Pontát helyettesítő Gabriel Oprea ideiglenes kormányfő vezette UNPR azonban ebben a kérdésben felsorakozott a jobbközép államelnök mögé, és kiállt Ungureanu kinevezése mellett.
Bár együttes ülésén a parlament kedden a PSD bojkottja közepette is bizalmat szavazott Ungureanunak, elhamarkodott lenne azt állítani, hogy ezáltal elfogyott a levegő a hatalom körül. Már csak azért is, mivel a keddi szavazás ugyanúgy a liberálisokat is megosztotta, és többek között Crin Antonescu, a PNL volt elnöke is szembehelyezkedett a saját alakulatával.
Új többség tehát egyelőre nem létezik. Ponta és koalíciója számára az adhatja meg a kegyelemdöfést, ha az ügyészség vádat emel a korrupcióval gyanúsított kormányfő ellen, ez esetben ugyanis az államfő – aki kedden újfent követelte a miniszterelnök lemondását – felfüggesztheti tisztségéből. Majd akkor lehet örülni.
Rostás Szabolcs.
Krónika (Kolozsvár)

Gyergyószéki táborkínálat gyerekeknek
Gazdag a kínálat a gyergyói táborok palettáján – a feltaláló, régész, színjátszó, táncos, lovas palánták egyaránt találhatnak kedvükre valót. Azok a gyerekek sem kell messzire menjenek, akik csupán jó társaságra, esetleg kalandra vágynak. Az alábbiakban a művelődési központ hírlevelében megjelent táborozási lehetőségeket összesítjük.
A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum két korosztálynak szervez táborokat idén. Az elemi iskolások tematikus napok keretében ismerkedhetnek a természettudományokkal: július 6-10. között, naponta 9-től 16 óráig fénnyel, hanggal, levegővel, mozgással és időméréssel kapcsolatos kísérleteket végeznek, mindeközben megpróbálnak kapcsolódási pontot találni a megfigyelt jelenség és a hétköznapok között. Megtudhatják azt is, hogy a különböző tudományos megállapításokat hogyan használják a muzeológusok. A tanulás mellett sok-sok játék és kézműves foglalkozás segíti az együtt táborozás élménnyé válását. A zárónapon – immár hagyományosan – megírják a tábor krónikáját, és a tábori újság sok fotóval illusztrált, újabb lapszámát emlékül hazaviheti minden résztvevő.
Régésztábor a nagyobbaknak
Az öt-nyolcadik osztályos gyerekeket július 13–19. között a Pricske-tetőn zajló régészeti feltárás helyszínére hívja a múzeum. A táborozók betekintést nyerhetnek a régész munkájába, ki is próbálhatják magukat ebben a szerepben, és gyarapíthatják helytörténeti és történelmi tudásukat. Játékok és vetélkedők is szerves részei a programnak. A tábor egyik különlegessége a naponta továbbfejlődő drámapedagógiai foglalkozás lesz, amelyben megelevenítik a feltárás alatt álló egykori pricskei vesztegintézet életét, elképzelik, hogy a 18. század közepén kik dolgoztak ott, kik voltak azok az utazók, akik útjukat megszakítva kénytelenek voltak akár több hónapot ott tölteni. A zárónapon megjelentetik a tábori krónikát: a sok fotóval illusztrált lapot magával viheti minden résztvevő. A táborokba július 3-ig lehet jelentkezni a múzeum titkárságán vagy a 0266–365229-es telefonszámon naponta 9 és 17 óra között.
Kaland, alkotás Várbükkben
A Fenyőmag Gyerekfoglalkoztató Központ július 20. és 25. között Várbükkbe (5-ös km) várja a 8-12 éves gyereket egy tartalmas hétre, jó társaságra, kalandra és alkotásra. Jelentkezni július 5-ig lehet Eperjessy Kinga óvónőnél a 0744–882302-es telefonszámon. A tábor részletes programja megtekinthető a Fenyőmag Facebook-oldalán.
Csalamádé-tábor színjátszóknak
A Csalamádé színjátszó táborba a hetedikeseket és nagyobbakat várja a szervező Szín-kron diákszínjátszó csoport és a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ. Mozgást, agytornát, közös és egyéni munkát, ugyanakkor sok-sok szórakozást ígérnek a résztvevőknek. Mindezt a július 3-23. között zajló táborban, aminek első hetében Güdücön műhelymunkákat tartanak, a második hétben a gyergyószentmiklósi színháznál intenzív próbafolyamat zajlik, a zárónapokon pedig az elkészült előadást mutatják be a környező településeken. A táborban a helyek száma korlátozott, a még néhány betöltetlen helyre a 0740–517174-es telefonszámon lehet jelentkezni július 2-ig.
Angol nyelvtábor két korosztálynak
Kids Camp névvel intenzív angol nyelvtábort hirdetnek 7-14 éves gyerekeknek Borzonton, a Dorka Panzióban. A 7–9 évesek július 15–19. között, a 10–14 évesek július 13–19. között táboroznak. A programban beszéd- és memóriafejlesztő, szerep-, illetve társasjátékok szerepelnek, ugyanakkor kreatív és szórakoztató foglalkozásokat is kínálnak a szervezők. Érdeklődni, jelentkezni a 0741–081604, illetve a 0748–124003-as telefonszámokon lehet.
Lovastábor „góbésan”
A Góbé Lovasudvar két időpontban is hirdet tábort: július 27.–augusztus 1-je, illetve augusztus 31.–szeptember 5. között. A kínálatban lovaglási, lóápolási ismeretek elsajátítása, lovasoktatás szerepel, vannak kedvcsináló programok és vetélkedők.
Érdeklődni, jelentkezni a 0740–085619-es telefonszámon lehet.
Tánctábor kezdőknek, haladóknak
Szintén augusztusi program a Gyergyói Néptánc- és Zenetábor, amelyet idén is Gyergyóremetén szerveznek 3-8. között. A táborban a néptáncoktatás három csoportban, három helyszínen fog zajlani. Oktatók: Farkas Tamás és Gál Nóra Magyarországról, Ivácson László, a Háromszék Együttes művészeti vezetője és Tekeres Gizella Sepsiszentgyörgyről, illetve Sándor Csaba, a balánbányai Ördögborda Táncegyüttes vezetője és Laczkó-Benedek Tünde, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosa.
A táncon kívül gyergyói népzenét és népdalokat is elsajátíthatnak a táborozók, idén a Magyarországról érkező Vizeli Balázs hegedű- és Dsupin Pál furulyaoktató foglalkozik a zene iránt érdeklődőkkel. Népdaloktató: Erőssné Sándor Judit. Jelentkezni július 26-ig lehet a 0752–241873-as telefonszámon vagy a bakai77@yahoo.com e-mail címen.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro