Magyarország támogatja azt a bukaresti igényt, hogy az Európai Unió tagállamai töröljék el a Romániával szembeni vízumkötelezettséget - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter pénteken újságíróknak, azt követően, hogy megbeszélést folytatott Andrei Plesu román külügyminiszterrel, aki néhányórás nem hivatalos látogatást tett Budapesten. Martonyi János hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia beilleszkedését az euroatlanti szervezetekbe. Szeretnénk, ha Románia Magyarországot követően minél hamarabb a NATO tagjává válna - szögezte le Martonyi. Andrei Plesu a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta, hogy Románia kiemelten kezeli Magyarországhoz fűződő kapcsolatát. Kifejezte, hogy nagy örömmel látnák a magyar tőke jelenlétét Romániában - mint fogalmazott -, egészen a Duna tengeri torkolatáig. Elhangzott, hogy várhatóan november közepén Magyarországra látogat Radu Vasile kormányfő. /Magyar?román külügyminiszteri találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

"Február 21-én Andrei Plesu külügyminiszter, az író és filozófus Drezdába látogatott, eleget téve a drezdai színház meghívásának. Plesu arról beszélt, hogy milyen fontos a keleti országok felzárkózása. Úgy vélte, hogy Romániának nagyon nagy erőfeszítéseket kell tennie és a legfontosabb, hogy a többi európai országnak olyan bizonyítékokat mutasson fel, amelyek elősegítik az Európai Unióba kerülést. Fontos ugyanakkor, hogy a román állam jó viszonyt alakítson a kisebbségekkel, főleg a magyar kisebbséggel, amely oly nagy számban él Romániában. Plesu személyesen nincs a Petőfi-Schiller Egyetem ellen, sőt. Azonban szerinte, mivel a parlament olyan "sokszínű", elég nehéz lesz egy ilyen egyetemet létrehozni. Mégis, mi reménykedünk! - mondotta a miniszter. /Andrei Plesu Drezdában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"

Márc. 1-jén kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött Bukarestben a Partnerség a békéért NATO-program megkezdésének ötödik évfordulója alkalmából. A konferencián Andrei Plesu román külügyminiszter kijelentette: Románia azt várja, hogy áprilisban a NATO washingtoni csúcstalálkozóján megerősítik: az észak-atlanti szövetség bővítése folytatódni fog. /Román remények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

"Románia nagyon sajnálatosnak tartja, hogy katonai megoldáshoz kellett folyamodni a koszovói válság megoldása érdekében, még ha ez a döntés elkerülhetetlen is volt. Továbbra is az a véleménye, hogy az optimális megoldást a politikai rendezés jelenti - hangsúlyozta Bukarestben Andrei Plesu külügyminiszter. Románia ebben a tragikus helyzetben a szerb nép oldalán van, mondotta. "Elegendő azonban egyedül az a tény, hogy miként bánt a támadások megindulása után a jugoszláv hivatalos vezetés a nemzetközi sajtóval annak megítéléséhez, hogy milyen rezsimmel, milyen gondolkodásmóddal áll szemben Európa" - tette hozzá. Határozottan visszautasította Markó Béla, az RMDSZ elnöke azokat a Romániában egyre hangosabban visszatérő véleményeket, amelyek párhuzamot vonnak Koszovó és Erdély között. Markó arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbiában zajló események bizonyítják: Romániának is számolnia kell azzal az alternatívával, hogy nem a nyugati integráció felé halad az ország, hanem elfordul ettől. "A Nyugat beavatkozását csak helyeselni lehet" - hangsúlyozta, kiemelve annak jelentőségét, hogy a NATO, illetve a Nyugat nem megy el szó nélkül a kisebbségekkel szembeni jogtiprások mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

Andrei Plesu külügyminiszter márc. 31-én Kínába látogat. /Mi vár ránk a héten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Andrei Plesu külügyminiszter márc. 30-án telefonbeszélgetést folytatott Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel a jugoszláviai konfliktusról, elsősorban a jugoszláviai menekültek helyzetéről. Márc. 31-én Bukarestben üléseztek a dél-kelet-európai államokat tömörítő szervezet tagországainak képviselői. A jugoszláviai menekültek megsegítéséről tárgyaltak. A rendezvényen jelen volt Albánia, Bulgária, Görögország, Törökország, Macedónia, Horvátország, Románia és az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége. - Jugoszlávia visszautasította a tárgyalásokon való részvételt. - A találkozón a jelenlévők egy sor olyan kérdéskört szeretnének tisztázni, amelyet az ápr. 1-re Petersbergbe összehívott nemzetközi konferencián vitatnának meg. A rendezvényen Németország, Finnország és Ausztria küldöttei mellett jelen lesznek Románia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Szlovénia és Magyarország képviselői is. /Bukarestben találkoztak a délkelet-európai államok küldöttei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes Románia látogatott, ápr. 5-én Andrei Plesu külügyminiszterrel tárgyalt a jugoszláv válságról. Románia mintegy 6000 menekültet képes befogadni, de ehhez támogatásra - menekültenként és naponta 15 dollárra - van szüksége, jelentette ki Plesu. Plesu kifejtette, hogy a NATO-hadműveletek a menekültek hazatérését és nem a jelenlegi határok megváltoztatását célozzák. /Nyugat kész anyagilag is támogatni Románia humanitárius akcióit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Az Adevarul ápr. 5-i száma közölte, hogy Zivadim Jovanovics jugoszláv külügyminiszter Andrei Plesu külügyminiszternek írt levelében arra szólított fel, hogy Románia követelje a NATO-akciók azonnali leállítását és függessze fel azon döntését, amellyel légterét a NATO rendelkezésére bocsátotta. A román külügyminisztérium megerősítette a levél tényét, hozzátéve, hogy hasonló tartalmú levelet kaptak a Jugoszláviával szomszédos összes országok. Simona Miculescu külügyi szóvivő visszautasította azt az alaptalan feltételezést, miszerint Románia engedélyezte volna légterének használatát a Jugoszlávia elleni NATO-csapásokhoz. /Jugoszlávia felszólította Romániát: követelje a NATO-akciók azonnali leállítását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Ápr. 14-én kétnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Hubert Védrine francia külügyminiszter. Román kollégájával, Andrei Plesuval való tárgyalása után közös sajtótájékoztatót tartottak. Bármiféle szárazföldi katonai akció Jugoszlávia ellen szerencsétlen, Koszovó függetlensége pedig kockázatos lenne - hangzott el a sajtóértekezleten. A két külügyminiszter egyben megerősítette: elkerülhetetlen lesz, hogy Koszovóban nemzetközi biztonsági erők szavatolják majd az intézmények normális működését. /Románia és Franciaország nem tartanának szerencsésnek egy szárazföldi NATO-akciót Jugoszláviában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Emil Constantinescu államfő vezeti a NATO és az Euroatlanti Partnerségi Tanács washingtoni csúcsértekezletére utazó román küldöttséget, ott lesz a NATO-csúcsra meghívott államfők tiszteletére Clinton elnök által rendezett hivatalos ebéden. A küldöttség tagja lesz Andrei Plesu külügyminiszter is. /Constantinescu elnök vezeti a Washingtonba utazó küldöttséget. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Ápr. 27-én Luxemburgban tartották a társulási tanács ötödik ülésszakát. - A román delegációt Andrei Plesu külügyminiszter vezette. A Románia-EU dialógus keretében a tanács méltatta Romániának a csatlakozás érdekében történt erőfeszítéseit Plesu leszögezte. hogy a román hatóságok aggodalommal veszik tudomásul a román állampolgárokkal szemben alkalmazott megszorító vízumrendszert, és a tanács támogatását kérte, hogy Románia lekerüljön a feketelistáról. /Románia-EU társulási tanács ötödik ülésszaka. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Andrei Plesu külügyminiszter Brüsszelben Javier Solana NATO-főtitkárral találkozott. Solana elismerőleg nyilatkozott az Észak-atlanti Szövetségnek nyújtott román támogatásról, és ugyanakkor ismételten közölte: a NATO gondoskodik Románia biztonságáról. A NATO-főtitkár hangsúlyozta: a szövetség igyekszik minél szorosabban és hathatósabban együttműködni Romániával. A felek egyetértettek abban, hogy állandó megbeszélésekre van szükség Románia és a NATO között. /Solana?Plesu találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

"Tony Blair brit miniszterelnök máj. 3-án Macedóniából Bukarestbe érkezett, néhány órás látogatásra. Blair személyében első alkalommal látogatott brit miniszterelnök Romániába. A vendég találkozott Emil Constantinescu államfővel, tárgyalásokat folytatott Radu Vasile miniszterelnökkel, és beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. Andrei Plesu külügyminiszter nyilatkozata szerint a brit miniszterelnök romániai látogatása is igazolja azt, hogy a Nyugat nem csak konjunkturális érdeklődést mutat Délkelet-Európa iránt. Plesu szerint a tárgyalások fő témája a koszovói válság elemzése, a válságból kivezető utak megvitatása. Emellett külön hangsúlyt kap majd a konfliktus befejezése utáni helyzet értékelése, az, hogy Románia és a Jugoszláviával határos többi állam milyen szerepet játszhat az újjáépítésben - mondta Plesu. A parlamentben elmondott beszédében Tony Blair kijelentette: Nagy- Britannia támogatni fogja az Európai Unióban azt a javaslatot, hogy Romániát hívják meg a csatlakozási tárgyalásokra, és azt szeretné, ha minél rövidebb időn belül tagja lenne a NATO-nak. A brit miniszterelnök szerint Románia sikeresen oldott meg számos történelmi kérdést szomszédaival - Ukrajnával és Magyarországgal -, és a "térségben példaértékű módon sikerült kezelnie a nemzeti különbözőségeket". /Tony Blair brit miniszterelnök Bukarestben. Nagy-Britannia támogatja a román integrációs törekvéseket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./"

Andrei Plesu külügyminiszter a Szófiában tartott román-görög-bolgár külügyminiszteri találkozóról, az V. trilaterális összejövetelről hazaérkezve kijelentette, hogy az együttműködés négy éve alatt megszületett projekteket vitatták meg, amelyek közül egyesek már beindultak. Főleg az infrastruktúra fejlesztéséről, a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni harcról. Ugyanakkor a koszovói kérdést is megvitatták. Egyetértettek a válság politikai rendezésének fontosságában. Szófiában megvitatták továbbá annak szükségességét, hogy a soros találkozókon tűzzék napirendre a térség érzékeny problémáit, így a kisebbséget ügyét. /Román?görög?bolgár külügyminiszteri találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa Andrei Plesunál külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén kérte, hogy erősítsék a román kormány és cigányok képviselőinek párbeszédét, hogy megoldást lehessen találni a cigány etnikum hátrányos megkülönböztetés miatti panaszára. Andrei Plesu hangsúlyozta: a kisebbségügyi főbiztos osztotta azt a véleményt, miszerint Romániában meggyőző módon megoldották a nemzeti kisebbségek problémáit. A román külügyminiszter úgy vélte, hogy mind a kormány, mind a Romániában élő nemzeti kisebbségek készek az ésszerű megoldásokra és arra, hogy visszafogják szélsőséges megnyilvánulásaikat. /Max van der Stoel Andrei Plesunál is járt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Jún. 18-án sajtótájékoztatón összegezte kolozsvári látogatásának benyomásait Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa. Örömmel tapasztalta, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében lépéseket tettek a multikulturalitás térnyerése felé. A főbiztos elmondta: az önálló magyar egyetem visszaállításához külön törvény szükséges. Úgy vélte, az új oktatási törvény tartalmazza az RMDSZ elvárásait. A magyarnak hivatalos nyelvvé tétele mind a közigazgatásban, mind tanügyi téren nagyon fontos. A magyar egyetem létrejötte a koalíciós pártok kompromisszumkészségén, párbeszédén múlik, egy folyamatnak lesz az eredménye, állapította meg . /Ördög I. Béla: Max van der Stoel: Az önálló magyar egyetem létrehozása egy folyamat eredménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Jún. 22-én néhány órás látogatásra kedden Bukarestbe érkezett Madeleine Albright amerikai külügyminiszter. Emil Constantinescu államfővel és Andrei Plesu külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket. Madeleine Albright sajtóértekezletén kifejtette, hogy Amerika nagyra értékeli Románia magatartását a délszláv válságban és kész segíteni a román gazdaságot. Az Egyesült Államok támogatja, hogy Románia csatlakozni kíván a NATO-hoz, s azt is támogatni fogja, hogy 2001-ben Románia töltse be az EBESZ soros elnöki tisztét. /Madeleine Albright Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Júl. 29-én négynapos látogatásra Romániába érkezett Martonyi János külügyminiszter. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésére érkező miniszter Andrei Plesu román külügyminiszterrel tárgyalt, majd Radu Vasile kormányfővel folytatott megbeszélést. A kétoldalú kapcsolatok fejlődését és a legfontosabb nemzetközi kérdéseket tekintette át a két külügyminiszter. Martonyi arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy Magyarország változatlanul támogatja Románia euroatlanti és NATO-integrációját. /Romániai körúton Martonyi János magyar külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Martonyi János külügyminisztert még 29-én fogadta Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, aki államminiszterként a Bancorex felszámolásával elfoglalt Radu Vasile kormányfőt helyettesítette. Martonyi János Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására Székelyföldre utazott. Júl. 30-án Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár termében rendezett fórumon találkozott a város lakosaival, majd júl. 31-én a Segesvár melletti Fehéregyházán a Petőfi Sándor halálának 150. évfordulóján rendezett ünnepségeken vesz részt. A külügyminiszter aug. 1-jén Kolozsváron is megáll, rövid látogatást tesz a Magyar Köztársaság Fő téri főkonzulátusánál, majd Nagyváradon át visszautazik Magyarországra. - A Victor Babiuccal folytatott megbeszélésen Martonyi ismét felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésére vonatkozó magyar igényt. Tárgyalópartnere úgy vélte, a meglévő két konzulátus fedezi a képviseletet, ám konkrét magyar kérés esetén hajlandónak mutatkozott a kérdés jóindulatú megvizsgálására. Babiuc azt kérte, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerje el a magyarországi román ortodox egyházat, biztosítsa feltételeit a magyarországi románság anyanyelvi oktatásának, és azt, hogy a román iskolákban valamennyi tantárgyat román nyelven oktassák. - A külügyminiszteri találkozót követően Andrei Plesu elmondta, hogy mindegyik vegyes bizottsági ülésen leltározzák a megoldatlan kérdéseket, s aztán a következő ülésig gyakorlatilag semmi sem történik. Hozzátette: több kérdést sikerült megoldaniuk, mint azt sokan gondolják. Martonyi János elmondta, hogy az elmúlt évben a kétoldalú kapcsolatokban jelentős előrehaladás történt. /Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti integrációját Mindkét ország a régió újjáépítésében érdekelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Szept. 2-án villámlátogatást tesz Bukarestben Joseph R. Biden Jr. amerikai szenátor. A washingtoni politikus a gazdasági reform állásáról és az ország demokratizálódási folyamatának helyzetéről tájékozódik. Bukarestben Emil Constantinescu államfővel, Radu Vasile miniszterelnökkel, Andrei Plesu külügyi tárcavezetővel, Victor Babiuc védelmi miniszterrel, valamint számos pártvezetővel konzultál a szenátor. /Amerikai szenátor Bukarestben. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./

"Szept. 11-én Bukarestben megnyílt a Európa Tanács 1999/2000. évre szóló kiemelt programja, az "Európa, közös örökségünk" elnevezésű kontinentális rendezvény-sorozat. Szept. 12-én, vasárnap Nagyszeben a kampány fő rendezvényének színhelye. A megnyitón felolvasták a jaltai találkozón való részvétel miatt távol maradt Emil Constantinescu román államfő üdvözletét, majd a rendezvény alkalmából hivatalos romániai látogatásra érkezett Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára mondott beszédet. Az ET-főtitkár hangoztatta: a kulturális örökséget nem szabad önkényesen felhasználni egyedi identitások dicsőítésére vagy nacionalista felfogások hirdetésére. Nagyszebenben a Brukenthal Múzeum volt a színhelye az "Örökség és emlékezet: az együttélés tervei" témájú kollokviumnak, amelyen Ion Caramitru és Andrei Plesu miniszterek mellett részt vesz Raymond Weber, az ET nevelési, művelődési és sport igazgatója és José Maria Ballester, az ET kulturális örökség hivatalának vezetője is. /Kontinentális rendezvénysorozat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./"

Az ENSZ szept. 20-án megnyílt 54. ülésszaka alkalmat adott a tagországok diplomatáinak a kétoldalú eszmecserékre is. A román és a magyar külügyminiszter szept. 23-án találkozott. Andrei Plesu és Martonyi János elsősorban a délkelet-európai stabilitásról értekezett. Plesu és Martonyi megállapodott arról, hogy országaik együttműködnek a stabilitási egyezmény alapján létrejött, a demokráciával és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportban. Jövőre az első félévben Magyarország, a második félévben pedig Románia lesz a munkacsoport egyik társelnöke. A kétoldalú kapcsolatokra rátérve Martonyi köszönetét fejezte ki azért, hogy a román kormány következetesen és egyértelműen lépett fel a Gheorghe Funar által indított rágalomhadjárattal szemben, melyet a kolozsvári polgármester az új magyar főkonzul személye ellen folytatott. /Magyar-román külügyi egyeztetés. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./

Pavol Hamzík szlovák miniszterelnök-helyettes Romániába látogatott, Radu Vasile miniszterelnökkel és Andrei Plesu külügyminiszterrel tárgyalt. Románia és Szlovákia szorosabbra fűzi együttműködését az európai integrációs folyamatban - hangsúlyozták Bukarestben látogatása során, okt. 25-én. /Románia-Szlovákia. Közösen az európai integrációért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

A forradalom 10. évfordulója alkalmából dec. 10-én kezdődő nagyszabású temesvári megemlékezések előtt a szervezők a sajtó előtt ismertették a végleges programot. A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA című rendezvénysorozat menetrendjében szerepel a kerekasztal beszélgetés, melyen részt vesz Eva Maria Barki (Ausztria) is. Toró T. Tibor helyi RMDSZ-elnök, a megemlékezések főszervezője elmondta, hogy meghívták az RMDSZ-csúcsvezetését, személyesen Markó Bélát is. Volt egy olyan elképzelés is, hogy a decemberi SZKT-t a forradalom tizedik évfordulója tiszteletére Temesváron tartják meg. azonban ez mégis Marosvásárhelyen történt, Toró elmondta: csak annyit sikerült kiharcolniuk, hogy nem december 10-11-én tartották az SZKT-t, mint ahogy eredetileg kitűzték, hanem egy héttel korábban, hogy ne konkuráljon a temesvári megemlékezésekkel. Négy év alatt még egyetlen SZKT-t sem tartottak Temesváron, bár a temesváriak négy alkalommal kérték a megrendezés jogát. Toró szerint biztosan itt lesz Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Alois Mock, Molnár Gusztáv, Szőcs Géza és más neves személyiségek. Lemondta a részvételt Mircea Dinescu azzal, hogy egyetlen forradalmi megemlékezésre se megy el, mert elege van az egészből, Doina Cornea (betegségére hivatkozva), Andrei Plesu (sűrű diplomáciai programjára hivatkozva), Paul Goma nem is válaszolt. Orbán Viktor miniszterelnök eljönne a megemlékezésekre, ha a román fél is ezen a szinten képviseltetné magát. Radu Vasile kormányfőtől azonban semmilyen visszajelzés nem érkezett. /(Pataki Zoltán): A magyar kormányfő jönne Temesvárra, ha... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Dec. 21-én a parlament két házának együttes ülésén Mugur Isarescu kormányfőjelöltként ismertette az új kormány gazdasági programját és beiktatták a kabinetet. Az RTDP parlamenti frakciója bejelentette, hogy nem szavazza meg az új kormányt. A bemutatkozó miniszterelnök nem tett különösebb ígéreteket. Leszögezte, hogy cél a gazdasági reform felgyorsítása és az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány csökkenése. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem hajlandó populista követeléseknek engedni. /Isarescu bemutatta programját. A kormányfő megígérte: nem enged a populista követeléseknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Sem Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, sem Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője ellen nem emeltek kifogást a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. A bizottság tagjai üdvözölték Hajdúnak miniszterelnök-helyettesi tisztségbe emelését. /Nem emeltek kifogást az RMDSZ-miniszterek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Petre Roman, az új kormány külügyminisztere bemutatkozott a parlamentben. Hangoztatta: fontos feladat Románia integrációja az európai struktúrákba és bejelentette: tanácskozni fog Románia l989 utáni külügyminisztereivel, Sergiu Celackal, Adrian Nastaseval, Teodor Melescanuval, Adrian Severinnel és Andrei Plesuval. /Petre Roman külügyminiszteri céljai Elsődleges cél az EU-csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Dec. 4-én Bukarestben a román kulturális központ román-magyar értelmiségi csúcsot rendezett, melyen olyan személyiségek vettek részt, mint Andrei Plesu, Sorin Antohi, Horia Radu Patapievici és Mircea Cartarescu (román részről), illetve Göncz Árpád, Konrád György, Hankiss Elemér és Molnár Gusztáv (magyar részről). Az Értelmiségi elitek Kelet és Nyugat között című vitát Sorin Antohi vezette. Jelen volt Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete is. A vita befejeztével bemutatták Andrei Plesu magyar nyelven nemrég megjelent könyveit: a Madarak nyelve (Limba pasarilor, ford. Horváth Andor - Jelenkor, Pécs, 2000) és a Tescáni napló (Jurnalul de la Tescani - Koinónia, Kolozsvár, 2000) címűeket, amelyekből Mircea Cartarescu és Esterházy Péter írók olvastak föl egy-egy részletet. A rendezvény támogatói a bukaresti művelődési, illetve külügyi tárcák voltak. /(Anamaria Pop, Budapest): Értelmiségi csúcs Románia bukaresti Kulturális Központjában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

"Gabriel Liiceanu kezdeményezésére a Társadalmi Párbeszéd Csoport (GDS) kizárta soraiból Gabriel Andreescu politológust, a csoport egyik alapító tagját. Andreescut Andrei Plesuról tett nyilatkozata miatt közösítették ki. Ismeretes, hogy múlt heti sajtóértekezletén a politológus úgy nyilatkozott: Andrei Plesu és Mircea Dinescu több okból is alkalmatlanok arra, hogy a Szekuritáté irattárát átvizsgáló bizottság tagjai legyenek. Többek közt azért, mert mindketten a Román Kommunista Párt tagjai voltak. Andreescu nem tette hozzá, hogy a két neves személyiséget végül pártellenes megnyilvánulásaik miatt kizárták az RKP-ból, a volt titkosrendőrség pedig nemegyszer meghurcolta emiatt őket. Andreescu kijelentette: nincsenek ugyan bizonyítékai, de az az érzése, hogy 1989 előtt Plesu kollaborált a Szekuritátéval. A GDS sajtóközleményében felháborodásának adott hangot Andreescu nyilatkozata miatt, és szolidaritását fejezte ki Plesuval. - Febr. 21-én a GDS kerekasztalt szervezett az átvilágító bizottság tevékenységéről. Horia Roman Patapievici, aki mind a GDS-nek, mind pedig az átvilágító bizottságnak a tagja, elmondta: hiába háborognak egyesek amiatt, hogy az olyan közismert expártaktivisták, mint amilyen Ion Iliescu, vagy a Ceausecu házaspár "bárdja", Corneliu Vadim Tudor, "tisztának" találtattak, de az irattárban semmiféle terhelő bizonyítékot nem találtak velük kapcsolatban. Patapievici egyetértett Zoe Petre volt elnöki tanácsossal, miszerint ez annak tulajdonítható, hogy az illető dossziékat az érintettek még az átvilágítás megkezdése előtt eltüntették. /Liiceanu kezdeményezésére kizárták Andreescut Panaszkodnak az átvilágítók: nem férhetnek a SIE-dossziékhoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./"

"Az 1989 decemberében történt romániai fordulat után felszabadult indulatok kezelése szükségessé tette a magyar-román értelmiségi párbeszéd mielőbbi megkezdését. Éppen a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején, 1990 márciusában ültek össze Budapesten román és magyar írók, költők és filozófusok, hogy a közös tennivalókról beszélgessenek. Villámcsapásként érkeztek akkor Erdélyből a magyar fővárosba a marosvásárhelyi véres összecsapás hírei. Azóta többen próbálták a párbeszédet feléleszteni. A kolozsvári Korunk folyóirat Cumpana néven évek óta román nyelvű antológiát jelentet meg, Magropress, illetve Sajtófókusz címmel pedig a magyar, illetve a román sajtó legfontosabb írásait adja közre hetente, fordításban. Újabban a Korunk napi rendszerességgel készíti el Komp-Press név alatt ismert sajtó- és tévészemléjét, amely a közelmúltban mindennapos hírügynökségi tevékenységgé fejlődött. - Az első kezdeményezés volt Szilágyi Júlia irodalomkritikus és Marius Tabacu tévérendező közös irányításával indult Puntea-A Híd nevű kiadvány. - Tavaly áprilisban Kolozsváron a Ziua de Ardeal és a Krónika napilapok döntöttek úgy, hogy havi mellékletet adnak ki Provincia címen. Ebben a magyar szerzők cikkeit románra, a románokét pedig magyarra fordítják. A lap társszerkesztői a kolozsvári Alexandru Cistelecan és a szintén erdélyi származású, de Budapesten élő Molnár Gusztáv politológusok. A Provincia nemrég jelentette be önállósulását. Az önállósult Provincia bemutatása alkalmából felmerült egy regionális párt gondolata. Erről Molnár Gusztáv kijelentette, a szóban forgó párt "90 százalékban az erdélyi románságra alapozna, de nyitott lenne a magyarság felé, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is együttműködne". Egy ilyen transzetnikai regionális párt gondolata nem tetszik a bukaresti központnak. Az RMDSZ ezzel az kapcsolatban még nem fogalmazta meg álláspontját. - A kolozsvári születésű, Budapesten élő Tamás Gáspár Miklós "román barátainak" írt levelet. A levél az Élet és Irodalom 2000. december 15-i számában jelent meg, románul pedig néhány héttel ezelőtt közölte a Bukarestben megjelenő Dilema hetilap. A lap február 16-22-i száma nem csupán a vitaindító levelet, hanem az arra közismert román értelmiségiek által írt válaszokat is közölte. A párbeszédbe eddig Andrei Plesu, Theodor Baconsky, Pavel Campeanu, Zigu Ornea, Mircea Iorgulescu és Andrei Cornea kapcsolódtak be a Dilema révén, Nicolae Manolescu a Romania literara útján, Marin Mincu pedig a Ziua című napilapban közölt írásával. TGM azzal vádolta a román értelmiséget, hogy más módszerekkel ugyan, de egyazon forrásból merít a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudorral és az annak pártjában tömörülő neofasisztákkal, s némán asszisztál ahhoz, hogy fasiszta vagy fasisztoid szerzők egész sorát adják ma ki Romániában, Antonescu marsallt, a fasiszta diktátort pedig szobrok avatásával, utcanevekkel rehabilitálják. Az említett forrás pedig azon két világháború közötti román írók művei, akik a legionáriusokhoz, a román fasiszta mozgalomhoz közismerten közel álltak. TGM szerint az a román értelmiség, amelyet a magyarság dialóguspartnernek tekint, ezeket a szélsőjobboldali nézeteket valló, vagy abból merítő szerzőket manapság legitimálja. A feltette a kérdést, hogy miért nem létezik ma Romániában egy korszerű baloldali erő. Több válasz érkezett román oldalról. Andrei Plesu szerint TGM nem érti azt, ami ma Romániában folyik. Mások, így Theodor Baconsky TGM szövegét zavarosnak, és provokatívnak minősítik, és visszautasítják azt, hogy a román értelmiséget ilyen súlyos dilemmáiban éppen TGM oktassa ki, Pavel Campeanu pedig egyetért TGM üzenetével, csak az eszközök tekintetében keresne más megközelítési lehetőségeket. Egy másik romániai kisebbségi, a zsidó Zigu Ornea pedig TGM állításait, további érvekkel támasztotta alá. Mircea Iorgulescu szerint a levél nem több, mint a templomban való fütyörészés, csakhogy a templom - sajnos - üres, tehát talán nincs kivel párbeszédet folytatni. Nicolae Manolescu több pontban vitatta TGM érvelését. Leszögezte, hogy lehet jobboldali anélkül, hogy fasiszta lenne. Szerinte nem igaz, hogy a a két világháború közötti román értelmiség nem szállt szembe a hazai fasizmussal. Az sem igaz, hogy az 1989 utáni román értelmiségiek egészére jellemző a tehetetlenség az új nacionalista megnyilvánulásokkal szemben, hiszen itt van a Dilema hetilap, továbbá a marosvásárhelyi Vatra, a Sfera politicii, a 22, a temesvári Orizont, a nagyváradi Familia, s nem utolsósorban a Romania literara. Marin Mincu viszont kijelentette, hogy ennél súlyosabb és megalapozottabb vádakat a román értelmiséggel szemben ez idáig senki sem fogalmazott meg, s főképp erről kellene szólnia a vitának. /Tibori Szabó Zoltán: Tamás Gáspár Miklós fütyörészése az üres templomban, avagy Magyar-román értelmiségi párbeszédkísérletek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"Jún. 26-án Kolozsváron bemutatták Tamás Gáspár Miklós Idola Tribus című művét. A nacionalizmusról szóló könyv románul jelent meg Marius Tabacu és Borbély István fordításában, alcíme: A nemzeti érzület morális lényege. A kötetet Ciprian Mihali és Claude Karnoouh, a Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia karának tanárai mutatták be, majd a szerző előadását vita követte. Andrei Plesu előszava szerint "Gazsival együtt lenni intellektuális ünnepnek számít". /Köllő Katalin: Az üdvös erjesztő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Urs Altermatt professzor nemrég előadást tartott a bukaresti Új Európa Kollégiumban a svájci modellről, amelyben kifejtette, hogy a kantonokból felépülő Svájc mindenekelőtt nemzetek föderációja, és ennyiben nem hasonlítható a hagyományos európai nemzetállamokhoz. A svájci professzor szerint, ha a nemzeti kultúrák politikai értelemben túlságosan homogenizálódnak egy államon belül, rendszerint szétzúzzák a többnyelvű közösség multikulturális identitását. Svájc többek között azért kerülte el ezt a történelmi zsákutcát, mert politikai és közigazgatási határai nem esnek "mindig" egybe a kulturális, azaz nyelvi és felekezeti határokkal. Andrei Plesu, a bukaresti Kollégium igazgatója ebből azt következtetést vonta le, hogy vajon jó dolog-e az, hogy "nálunk vannak olyan közigazgatási egységek, mint a két hírhedt székely megye, ahol a közigazgatási határ pontosan egybeesik a nyelvi és felekezeti határral." Molnár Gusztáv vitatta ezt az okfejtést. Románia - mondja Plesu - az erdélyiek és a regátiak közötti különbségek és a mind Erdélyen, mind a Regáton belül megmutatkozó erős regionális identitások miatt naturaliter föderalista állam. Ebből azonban szerinte nem az következik, hogy akkor be is kellene vezetni a föderalizmust. Ott van viszont Besszarábia, ezzel kapcsolatban a románokat nem zavarná a föderalizmus emlegetése. "Miért ne lépnénk vele föderális viszonyba?" - kérdezte Plesu, Románia volt külügyminisztere. Molnár Gusztáv szerint az orosz-amerikai geopolitikai összjáték megpecsételi az "újraegyesülés" régóta nyilvánvaló zsákutcáját, és Moldáviához, legfőképpen Oroszországhoz közelíti Romániát. Molnár Gusztáv Kisinyovban járva megkérdeztem Oazu Nantoit, az egyik legjobb moldáviai politikai elemzőt, hogy milyen valóságos erőt képviselnek a kommunistákkal szemben álló politikai pártok. Nantoit elmondta, hogy Moldáviában tulajdonképpen nem léteznek a szó európai értelmében vett politikai pártok (ő csak tudja, mert az egyik ilyen "nem létező" párt elnöke), és a kommunistákkal szemben csak a még "kommunistábbak"-nak van tényleges társadalmi és politikai bázisuk. Molnár Gusztáv szerint már látszanak a jelei annak, hogy az SZDP mögött álló posztkommunista hatalmi komplexum elkezdte átrendezni sorait, és egy új, belső frontot készül nyitni. A bukaresti politikai körök részéről nem lehet számítani valódi alkotmányreformra. Ezért Molnár Gusztáv szerint ki kell dolgozni egy olyan erdélyi alkotmányos modellt, és megvalósítsunk egy olyan erdélyi stratégiát, amely világosan és egyértelműen e történelmi tartomány közép-európai strukturális adottságaira alapoz. A Provincia folyóiratban erről a modellről nyitnak vitát. /Molnár Gusztáv: A svájci modelltől az erdélyi modellig - via Bukarest. [A kétnyelvű Provincia nyári 6-7. összevont számában megjelenő tanulmányának újraközlése] = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./ "

"A Ticu Dumitrescu által javasolt átvilágító tanács (a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács, CNSAS) már a kezdetektől nehezen működött. A tanács egyes tagjai a jelenkori hatalommal játszanak össze, vagy elmarasztalható tevékenységük révén válnak kijátszhatóvá, több tagot pedig - Mircea Dinescut, Andrei Plesut és Horia Patapievici-et - egyenesen "rebellisnek" neveznek, és el szeretnének hallgattatni. A tanács körül az elmúlt napokban robbant ki ismét a vita, a parlament elé terjesztett beszámolójuk alkalmával. Több honatya elégedetlen volt az átvilágító tanács által elkészített, a 2001-2002-es időszak tevékenységére vonatkozó jelentéssel. Szabó Károly szenátor szerint egyáltalán nem törvényes, hogy a bizottság az ellenőrzését az átvilágító tanácsra is kiterjessze. A hírszerző szolgálatot ellenőrző bizottság ugyanis ahelyett, hogy a SRI-t ellenőrizné, az átvilágító tanácsra összpontosít. /(i): Rossz megvilágításban az átvilágító tanács. Szabó Károly szenátor: Valójában a SRI ellenőrzi a tanácsot, és nem fordítva. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./"