Romániában október 10-én emlékeztek meg a holokausztról. Kolozsváron a Román Operában beszédet mondott Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, valamint Calin Platon alprefektus. A műsorban fellépett Halmos Katalin vezetésével a Talmud Tora kórus, az előadást a klezmer zenekar zárta. A Tordai úti zsidó temetőben levő Holokauszt-emlékművet megkoszorúzták. Imát mondott Müller Benjámin, a kolozsvári zsidó közösség vallási vezetője, majd a holokauszt túlélője, Kallós Miklós jelképesen hat gyertyát gyújtott a hat millió áldozat emlékére. A megemlékezésen jelen voltak a helyi hatóságok, valamint a politikai pártok képviselői is. /Holokauszt-nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./ Antiszemita tartalmú falfirkák jelentek meg az utóbbi időben Kolozsváron – figyelmeztetett a Tordai úti zsidó temetőben tartott megemlékezésen Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke. /Holokausztnap Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

Kolozsváron a megemlékezés a Szent Mihály-templomban kezdődött, előtte azonban, a Mátyás-szoborcsoport előtt egy fiatalokból álló csoport tüntetett egy „Vissza az egyetemünket” feliratú transzparenssel, és sok címeres magyar zászlóval. A zsúfolásig telt templomban elsőként a házigazda, Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket. Ünnepi beszédében az 1848. március 15-én megfogalmazott kiáltvány első mondatára utalt: „Legyen békesség, szabadság és egyetértés”. Dr. Pap Géza erdélyi református püspök számba vette az elmúlt 16 évet, kijelentve: sajnos többnyire a kudarcok jutnak eszébe: az autonómia, a magyar egyetem, az egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása egyaránt álom maradt. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök arra figyelmeztetett: a szabadság üres szó marad, ha nincs mögötte erkölcsi tartalom. Kiss Béla evangélikus lelkész a zsoltáros szavait idézve fohászkodott: „Utaid, Uram mutasd meg, hogy el ne tévelyedjem…” A kolozsvári magyar főkonzulátust Kónya László gazdasági attasé képviselte, aki saját, Erdélyhez fűződő élményei alapján mondott rövid beszédet. A templomból az ünneplők a Petőfi utcai Biasini Szállóhoz vonultak, ahol előbb a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, László Attila szólalt fel. Kónya László gazdasági attasé, mielőtt felolvasta volna a magyar kormány üzenetét, közölte: „a vélemény-nyilvánítást a végére kérem”. A hallgatóság néhány kósza füttytől eltekintve ennek igyekezett is eleget tenni, de amikor a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által aláírt szöveg a státustörvényhez, a nemzeti vízumhoz és a kedvezményes letelepedéshez ért, szinte mindenki fütyülésbe kezdett. Ellenreakcióként az egybegyűltek mind Calin Platon alprefektust, mind Marius Nicoara megyei tanácsi alelnököt (aki magyarul is szólt néhány szót), de Emil Boc polgármestert is megtapsolták. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: ő továbbra is az önálló magyar egyetem ügye mellett tör lándzsát. Beszédet mondott még Máté András Levente képviselő, majd megkoszorúzták a Biasini Szálló falán levő emléktáblát. Az ünnepség este a Magyar Operában megtartott előadással zárult. Az ünnepséget követően László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a Szabadságnak kijelentette: az általa vezetett szervezet elhatárolódik a Gyurcsány-beszédet fogadó füttykoncerttől. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Legyen békesség, szabadság és egyetértés! Március 15-ét ünnepeltük Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Politikai lejáratást sejt Sallai János, a Kolozs megyei Szék RMDSZ-es polgármestere amögött, hogy a rendőrség eljárást indított ellene, valamint a hivatal könyvelőnője ellen. Calin Platon Kolozs megyei alprefektus szerint a szociális segélyre jogosultakra vonatkozó jogszabályt nem vette figyelembe a széki elöljáró. Olyan személyek is megjelentek a kifizetési listákon, akik valójában nem jogosultak a juttatásra. Az alprefektus szerint útjavításokat, beszerzéseket, áruszállításokat is végeztetett a széki polgármester anélkül, hogy erről szóló helyi önkormányzati döntés született volna. Az útjavításhoz szükséges követ például a polgármester fiának teherautóival szállították. Sallai János polgármester elmondta, valóban megmaradt egy bizonyos összeg a szociális segélyekből. Akadtak ugyanis olyan jogosultak, akik nem kértek társadalmi juttatást. Ezért tanácsostársaival együtt úgy döntöttek, ahelyett hogy visszaküldenék a megmaradt pénzösszeget az államkasszába, inkább más szociális problémák megoldására fordítják. Az útjavításoknál minden esetben volt tanácsi határozat. A fia legalább 20 fuvart bonyolított le ingyen, aminek ellenértéke 5–6 ezer lejre rúg. /Bálint B. Eszter: Politikai lejáratás? = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint biztosra vehető, hogy Bányai József kolozsvári jogászt nemsokára kinevezik a két hete üresen álló alprefektusi tisztségbe. Calin Platon alprefektus prefektussá való avanzsálása után az RMDSZ-nek három jelöltje is volt az üresen maradt tisztségre, de a választás végül Bányai Józsefre esett. Markó Béla a napokban Kolozsváron tett látogatása alkalmával megerősítette a szövetség Bányai személyére vonatkozó döntését. A Nemzeti Liberális Párt Kolozs megyei szervezete azért ellenzi az RMDSZ jelölte alprefektus kinevezését, mivel a megyei tanácsnak mindkét alelnöke magyar. /Lázár Lehel: Liberális akadékoskodás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Kolozsváron a napokban előfordult, hogy magyarul beszélő fiatalokat nem szolgáltak ki az üzletben, március 15-én pedig a Magyar (1989. december 21.) utcai rendőrőrs előtt kegyetlenül megvertek egy kokárdát viselő tizenhét éves magyar fiatalembert, aki a Szent Mihály-templomban sorra kerülő március 15-i ünnepségre igyekezett. A rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket. Őrizetbe vették őket, a bíróság úgy döntött: a két román fiatalt rablótámadás és más erőszakos cselekedetek gyanújával szabadlábon vizsgálják. Március 15-én zajlott Kolozsváron az Új Jobboldal és a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület ellentüntetése, amely során magyarellenes jelszavakat skandáltak. Mintegy ötven-hatvan tüntető jelent meg Kolozsváron a Széchenyi (Mihai Viteazul) téren az ellenrendezvényen. A szónokok hangoztatták, hogy ezután a világ összes magyarjának ünnepnapján nyilvánosan ki fogják fejezni véleményüket Románia területi elidegeníthetetlenségéről. A felszólalók /egyikük a városháza protokollosztályának munkatársa/ az ország ellenségeinek nevezték a március 15-ét ünneplő magyarokat, és megígérték: ha a hatóságok nem képesek rendet teremteni a székelyföldi autonómiát követelők soraiban, majd ők és más nemkormányzati szervek megteszik azt. Ugyanakkor a Legfelső Védelmi Tanács összehívását és az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. Transzparenseken ez is szerepelt „Székelyföld román föld!”, „Ki a magyarokkal az országból!”, „Cluj nem Kolozsvár!”. Lészai Lehel, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum tizedikes diákja a Szent Mihály-templomban megrendezendő ünnepségre igyekezett. „Bűne” csupán az volt, hogy kokárdát viselt, és kezében gondosan felcsavart magyar zászlót tartott. Egy csoport ismeretlen suhanc szó nélkül nekiesett, és az első ütések után még a járdára zuhanva is kegyetlenül ütötték-rúgták. Az áldozatot végül a rendőrőrs emberei vették pártfogásba, miután a tettesek elfutottak. Közel ezer személy vett részt március 15-én a főtéri Szent Mihály templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul felolvasta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét. László Attila, megyei RMDSZ-elnök szerint „emlékezve vállaljuk közös múltunkat, jelenünket, de itt munkálkodik a jövő. Tíz évvel ezelőtt ezt a szép ünnepet nem lehetett így megülni a nacionalista acsarkodások miatt, Azóta megváltozott a világ, de most is léteznek ebben a városban olyanok, akiknek az a céljuk, hogy megfélemlítsenek. Ám vannak olyanok is, akik felnéznek ránk, magyarokra és tisztelnek minket” – közölte. Az egykori Biasini-szálló épülete előtt már több mint ezer ember gyűlt össze. Jancsó Miklós színművész Petőfi verset szavalt, majd a református kollégium énekkara elénekelte a Szózatot. „A Széchenyi téren a Vasgárda utódszervezete tartott gyűlést. Ugyanezek a szélsőséges egyének megvertek egy fiatalembert, mivel kokárdát viselt, és kezében egy felcsavart magyar zászló volt” közölte Eckstein-Kovács, hangsúlyozva: a törvény lehetővé teszi nemzeti szimbólumainknak a használatát. „De a parlamentben is létezik épp elég nacionalista törekvés. Voiculescu szenátor dupla fizetést adna a Székelyföldön tanító románoknak, Funar pedig költségvetési pénzből ezer eurót adna minden romániai magyarnak, aki áttelepül Magyarországra” – mondta Eckstein-Kovács. A román kormányfő üzenetét Calin Platon prefektus tolmácsolta, majd elítélendőnek minősítette a kolozsvári magyarveréses esetet. Erdély nem kizárólagosan román, és nem is kizárólagosan magyar, Erdély a románok és a magyarok közös hazája, ez természetesnek tekintendő a határok nélküli Európában – hangsúlyozta március 15-én Marosvásárhelyen a nemzeti ünnep alkalmából Markó Béla, a RMDSZ elnöke. /N. -H. D, Ö. I. B. : Véres megemlékezés Kolozsváron a március 15-i eseményekre. Kokárdás magyar fiatalembert vertek meg egy belvárosi rendőrőrs előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./ Lészai Lehel teológiai professzor, az áldozat édesapja elmondta: fiát kiengedték az idegsebészeti klinikáról. A fiatalember testén zúzódások találhatóak, s ajka felhasadt. Az orvosok azt javasolták, hogy hazaérve szülei még huszonnégy órán keresztül állandó megfigyelés alatt tartsák. Március 15-én Kolozsváron a rendőrség közleménye szerint két személynek obszcén megnyilvánulásai voltak a román tüntetőkkel szemben. A 23 éves csíkszeredai A. Istvánt és a vele egykorú, de segesvári illetőségű B. Attila Mihályt bekísérték a rendőrőrsre, ahol mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. Ezzel szemben A. István azt állította, hogy a tüntetők provokálták őket. Annak ellenére, hogy erről beszámoltak a rendőröknek, ezek nem akartak tudomást venni a magyar fiatalokat ért provokációról. /Szabadlábon vizsgálják a két tettest. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Május 10-én a PNL-színeit képviselő Györke Zoltán személyében, hivatalosan beiktatták tisztségébe Kolozs megye új alprefektusát. A rövid ceremónián jelen volt Calin Platon prefektus és Hegedűs Lajos alprefektus is. Györke Zoltán, aki az államtitkárrá kinevezett Cynthia Carmen Curt helyébe lépett, elmondta: korábban többek között az oktatásban és a gazdasági minisztérium keretében dolgozott. /Új alprefektus Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Szilágyi Mátyással, Magyarország kolozsvári főkonzuljával találkozott október 21-én Calin Platon prefektus, miután a magyar diplomatát hivatalosan is beiktatták tisztségébe. Platon Kolozsvár multikulturális jellegét hozta fel, kiemelte a magyar befektetők jelenlétének fontosságát a kolozsvári és Kolozs megye üzleti életben. /Platon fogadta a magyar főkonzult. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2008. decemberében Aranyosgyéresen a tanácsülésen az RMDSZ-es önkormányzati képviselők kezdeményezését /a város helységnévtábláin magyarul is írják ki a település nevét/ megszavazták. A döntést követően azonban, Alexandru Tulai nagy-romániás városi, és Florin Cuc szociáldemokrata megyei tanácsos bejelentette: a prefektusi hivatalhoz vagy a bírósághoz fordul a határozat érvénytelenítése érdekében, mivel az szerintük törvénytelen. Máté András Levente jogász, parlamenti képviselő azt nyilatkozta: még ha az aranyosgyéresi magyarok számaránya nem is éri el a húsz százalékot, a 215-ös közigazgatási törvény szerint a magyar helységnévtábla kifüggesztése lehetséges, az erre vonatkozó városi tanácsi határozat nem ütközik törvénybe. Aranyosgyéresen a magyarság számaránya tíz százalék alatt van. Calin Platon prefektus jelezte: visszaküldi a határozatot a tanácshoz érvénytelenítés végett. Amennyiben a városi tanács nem hajlandó ezt megtenni, bepereli az aranyosgyéresi városi tanácsot, így kényszerítve azokat a határozat érvénytelenítésére. Máté András elmondta: amennyiben a határozat meghozatalakor megvolt az ehhez szükséges szavazatszám, Platon prefektus hiába fordul az igazságszolgáltatáshoz. Marosvásárhelyen például a városi tanács határozata alapján Széchenyiről nevezték el az egyik utcát, mire a határozat ellenzői a bírósághoz fordultak, Kerekes Károly ügyvéd azonban megnyerte a pert, s az utcanév megmaradt. /Nagy-Hintós Diana: /Magyar helységnévtábla-zűr az aranyosgyéresi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Aranyosgyéres városi tanácsa decemberi ülésén megszavazta a Németi András városi RMDSZ-elnök által benyújtott határozattervezetet, amelynek értelmében a város helységnévtábláján magyarul is szerepeljen a város neve. Calin Platon prefektus átiratban utasította januárban a városi tanácsot, hogy érvénytelenítse a határozatot. A jövő héten esedékes tanácsülés előtt Németi András RMDSZ-elnök már eljuttatta a Csoma Botond jogász támogatásával kidolgozott nézőpontját a városi tanácshoz. Ebben hivatkozott törvényre, melynek értelmében azon településeken, ahol a nemzeti kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, kötelező feltüntetni az illető kisebbség anyanyelvén is a település elnevezését a helységnévtáblákon. Ahol viszont a nemzeti kisebbség aránya nem haladja meg a húsz százalékot, ott az önkormányzat dönt e téren. A törvény sehol nem írja elő, hogy tilos kétnyelvű helységnévtáblákat kitenni. A prefektus által kezdeményezett eljárás alaptalan. A román sajtóban napvilágot látott írások szerint a magyar nyelvű felirat törvénytelen, alkotmányellenes, igazságtalan, nacionalista és egyáltalán nem helyénvaló. /L. E. K., N. -H. D. : Aranyosgyéresi válasz a prefektusnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Végérvényes, precedenst teremtő döntést hozott október 9-én a Kolozs Megyei Táblabíróság a kétnyelvű aranyosgyéresi helységnévtábla ügyében. Aranyosgyéresen a helyi tanács 2008. decemberében Németi András helyi RMDSZ-elnök javaslatára határozatot fogadott el, miszerint a város helységnévtábláin magyarul is szerepeljen a város neve. Ezt a döntést Calin Platon, Kolozs megye egykori prefektusa megfellebbezte, mivel a város magyar ajkú lakossága 20%-nál kevesebb. Most megszületett a végleges, megfellebbezhetetlen döntést, amely szerint a kétnyelvű helységnévtábla kihelyezése nem ütközik törvénybe. Ez az ügy precedenst jelenthet minden olyan helységre nézve, ahol politikai alku árán vagy csak egyszerűen jóérzésből a többségi tanácsosok kisebbségbarát határozatot hoztak, hoznak. Különösen fontos lehet ez Kolozsvár esetében. /Nagy-Hintós Diana: Törvényes az aranyosgyéresi kétnyelvű helységnévtábla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Le kell venni a többnyelvű helységnévtáblát Aranyosgyéresen
A korlátolt nacionalizmus kezd gyökeret verni az igazságszolgáltatás berkeiben is – véli Csoma Botond, kolozsvári városi tanácsos. Hosszú huzavona után az aranyosgyéresi háromnyelvű táblákat mégis le kell szerelni. A háromnyelvű táblát előirányzó tanácsi határozatot Calin Platon, volt Kolozs megyei prefektus után, egy aranyosgyéresi magánszemély is megtámadta. Március 30-án a Kolozsvári Ítélőtábla elutasította az Aranyosgyéresi Tanács felfolyamodványát, ilyen értelemben a háromnyelvű táblát le kell venni. 
Csoma Botond szerint jogilag is egy eléggé abszurd helyzet keletkezett, mert van két bírói végzés, amely ellentmond egymásnak. – 2008-ban az aranyosgyéresi városi tanács elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében három nyelven írták ki a város nevét. Ezt a tanácsi határozatot Calin Platon, volt prefektus megtámadta a Közigazgatási Bíróságon, elsőfokon megnyerte, mi megfellebbeztük, a Kolozsvári Ítélőtábla elfogadta a fellebezésünket, és a tábla a helyén maradt. 
Majd egy magánszemély is megtámadta ugyanazt a tanácsi határozatot, március 30-án döntést hozott az Ítélőtábla, amellyel elutasította az aranyosgyéresi tanács felfolyamodványát, és ilyen értelemben a táblát le kell venni. Szombaton tájékoztattam a RMDSZ keretén belül működő Szövetségi Képviselők Tanácsát a kialakult helyzetről, és javasoltam, hogy módosítani kellene a közigazgatási törvényt, és expresis verbis meghatározni, hogy ott, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20%-ot, és nem kötelező a törvény értelmében a kisebbség nyelvén is feltüntetni a helység nevét, a helyi tanács dönthessen ebben a kérdésben – fejtette ki a Paprika Rádiónak Csoma Botond. Az RMDSZ-es városi tanácsos hozzátette, csakis a politikai akarattól függ az, hogy mennyi idő alatt lehet egy ilyen módosítást keresztülvinni.
Paprika Rádió
Erdély.ma

Eltávolíthatják az aranyosgyéresi háromnyelvű helységnévtáblát
Eltávolíthatják az aranyosgyéresi háromnyelvű helységnévtáblát
Bár az Ítélőtábla döntése szerint el kell távolítani, legalább egy hónapig még a helyén marad a helységnévtábla.
A Kolozs Megyei Ítélőtábla március végén hozott végleges döntése érvénytelenítette a városi tanácsnak azt a két határozatát, amely a háromnyelvű - román-magyar-német - helységnévtábla kihelyezését rendelte el. Az ítélőtábla döntésének kiközlését követően le kellene bontani a város be- és kijárataihoz tavaly, nem kis erőfeszítés árán kihelyezett helységnévtáblákat. Mint ismeretes, a 215/2001-es közigazgatási törvény ugyan kimondja, hogy többnyelvű helységnévtábla kihelyezése azoknak a településeknek az esetében kötelező, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, azonban értelmezésnek ad helyet. Nem rendelkezik ugyanis arról, hogy a helyi önkormányzatoknak van-e joguktöbbnyelvű táblák kihelyezéséről dönteni ott, ahol a kisebbség számaránya nem éri el a 20%-os küszöböt.
Aranyosgyéresen a magyarság számaránya 8%-os, a helyi tanács az RMDSZ-frakció hosszú ideig tartó lobbitevékenysége eredményeképpen hozta meg a helységnévtábla kihelyezéséről szóló döntést. Azonban a tanácsi határozatot Călin Platon, Kolozs megye korábbi prefektusa megtámadta, arra hivatkozva, hogy „ami nem tiltott, az szabad” elve nem tartható: a tanácsosok nem tehetnek hozzá a törvényhez olyan dolgokat, amelyet az nem tartalmaz. 
A prefektus keresete első körben igen, de a felfolyamodásnál azonban már nem járt sikerrel, így a tanács határozata érvényes maradt. A tábla kihelyezését követően Mircea Crişan aranyosgyéresi lakos ismét pert indított, indokait első körben, a Törvényszék szintjén ugyancsak nem vetették el. Ezt követően az Aranyosgyéresi Tanács felfolyamodást nyújtott be a döntés ellen, azonban ezt március 30-án elutasította az Ítélőtábla. A döntés végleges, ennek kiközléséig, tehát körülbelül egy hónapi még helyén maradhat a háromnyelvű helységnévtábla, de további sorsa kérdéses. Czika Tihamér kolozsvári jogász volt az egyike azoknak a személyeknek, akiknek közreműködésével terjesztette fel a táblabíróságra a felfolyamodást az aranyosgyéresi tanács. Hangsúlyozta, amíg a tanács nem kapja meg az ítélőtábla döntését, nem kell lépnie. „Nagyon kíváncsi vagyok a döntés magyarázatára. Minden bizonyára igencsak bonyolult jogi csavarokkal tudta a bíró megmagyarázni, hogy miért nem tehette ki a városháza a háromnyelvű táblát” – mondta el kérdésünkre. Arról is tájékoztatott, hogy március 29-én a kirendelt bíró visszalépett, így egy nappal később egy kollégája döntött a helységnévtábla kapcsán beterjesztett felfolyamodás ügyében.
„Ez az eset egyértelműen azt jelzi, hogy az ítélőtáblán belül is léteznek viták a kérdésben. Kíváncsi vagyok, hogy az eredetileg kirendelt bíró miért nem vállalta a döntést. Talán nem akart a kollégája ellen dönteni (a tavaly pozitív döntés született ugyanezen a szinten, szerk.)? Vagy ellenkezőleg, nem akart mellette dönteni?” – találgat Czika. Az ítélőtábla döntésének kézbesítéséig, tehát körülbelül egy hónapig a tábla a helyén marad. Lévén, hogy a döntése végleges, Czika szerint a hónap lejártával nincs más lehetőség, mint időhúzásra játszani.
Elmondta, az ítélőtábla döntésének kézbesítését követően a helyi tanács első ülésén megtehetné azt, hogy egy új határozatot fogad el, amelyben ismét elrendeli a tábla kihelyezését, azonban körültekintőbben jár el: más megfontolásokra alapozza a határozatot, kihagyva azokat a megalapozó érveléseket, amelyekkel megtámadták ez utóbbi perben, pl. a magyar testvérvárosokra való hivatkozást, vagy egyértelműen foglalják bele az új határozatba, hogy ezzel az intézkedéssel nem a a helység nevét kívánják megváltoztatni. Emellett körültekintőbb jogi megalapozásra is szükség van: több jogszabályra kell utalni, előre kivédve a támadásokat.
A jogász szerint, amennyiben a tanács egy új határozat mellett dönt, a prefektus minden valószínűség szerint újból perelni fog, de addig is telik az idő, és a tábla a helyén marad.
Czika az ügy megoldására két lehetőséget vázolt. „Mivel két ítélőszéki döntés született az aranyosgyéresi helységnévtábla ügyében, jogegyesítést lehetne kérni a Legfelsőbb Semmítőszék és Ítélőtáblától (ICCJ). Ez a procedúra úgy zajlana, hogy az igazságügyi miniszter kérésére a főügyésznek kellene benyújtania egy jogegységesítési folyamodványt az ICCJ-hez, ugyanis itt lényegében ugyanabban a kérdésben két különböző döntés született, tehát nem egységes a jogalkalmazás. Az igazságügyi miniszterrel politikai vonalon valószínűleg lehet erről egyeztetni. Ebben az esetben tulajdonképpen az ICCJ döntené el, hogy mi megengedett a 20%-os küszöb alatt” – mondta, és hozzátette, ez a lehetőség rizikós, hiszen nem biztos, hogy pozitív lenne a végkimenetele.
„Ha kedvezőtlenül sül el, akkor országosan kötelezné a bíróságokat ezután minden egyes per esetében” – így Czika, aki szerint a 215/2001-es helyi közigazgatási törvény módosítása lenne a járhatóbb út.
„Bele kellene foglalni egy cikkelyt, amely egyértelműen kimondaná, hogy minden olyan helységben, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20%-ot, a helyi tanácsnak jogában áll elfogadni nyelvi jogokat (így a többnyelvű táblázást is) érvényesítő határozatokat. Készíteni fogunk egy javaslatcsomagot, amit eljuttatunk az RMDSZ képviselőházai frakciójának. Erről már Csoma Botond kolozsvári tanácsossal és a Nyelvijogok.ro aktivistáival is egyeztettünk. Amint az anyag elkészül, az RMDSZ vezetőségével és a parlamenti frakcióinak a lehető legtöbb tagjával is beszélünk. Itt egy csomagba több módosításról is szó lehet, nemcsak a 20% alatti helyzetek lefedéséről, hanem akár a 20%-os küszöb 15 vagy 10%-ra való csökkentéséről is. Meglátjuk, mit tart a frakció és a vezetőség is átvihetőnek a jelenlegi körülmények között. Mindenesetre ezt addig kell megoldani, amíg koalícióban vagyunk. Addig pedig egy kis “könyökléssel” a gyéresi táblának ki kellene húznia” - mondta.
Máté András ügyvéd, a képviselőház RMDSZ-frakciójának vezetője kérdésünkre elmondta, téves döntésnek tartja az ítélőtábla határozatát, ugyanakkor szerinte nem feltétlenül a közigazgatási törvény módosítása jelenti a megoldást, elég lehetne ennek alkalmazását módosítani az önkormányzatok hatáskörének világos szabályozásával.
Amúgy egy ilyen jellegű módosítás nemcsak Aranyosgyéres esetében jönne jól: Erdélyszerte több olyan település határában is ki vannak helyezve a többnyelvű táblák, ahol a kisebbség számaránya nem éri el a közigazgatási törvényben megszabott küszöböt. Az alkalmazás módosításával például Brassó, Déva, Nagyenyed, Vajdahunyad, Medgyes, Nagyszeben vagy Szinérváralja többnyelvű helységnévtáblája esetében felmerülő jogi vitáknak is elejét lehetne venni.
Németi András, az aranyosgyéresi RMDSZ vezetője egyébként nem adja fel a többnyelvű helységnévtáblának a helyben maradásáért folyó küzdelmet. Egyelőre várja az ítélőtábla indoklását, de úgy látja, nehéz lesz egy újabb tanácsi határozat elfogadásáról meggyőzni a város vezető testületét. Mint mondta, gyakorlatilag újból kell kezdeni a lobbitevékenységet és a PDL-frakciótól függ, hogy egy újabb per kilátásának dacára is megszavazna-e egy, a háromnyelvű helységnévtáblára vonatkozó határozatot. 
Kertész Melinda
Transindex.ro

Kolozsvári tábla-ügy
A csüggedés népe
Óriási felháborodás, majd tipikus ősmagyar bú fogadta a kolozsvári tábla-ügyben hozott bírósági döntést. „Ezek vagyunk mi, örök vesztesek”, így összegezném kolozsvári és erdélyi magyar közösségünk tagjainak lelki hozzáállását.
Aranyosgyéresen sem volt hosszú életű a három nyelvű helységnévtábla: először Călin Platon volt prefektus támadta meg a közigazgatási bíróságon, majd egy aranyosgyéresi magánszemély. A pereskedés az aranyosgyéresi tanács vereségével végződött, így a 2010-ben kihelyezett háromnyelvű feliratot alig egy év után el kellett távolítani.
„Látjátok feleim szümtükkel, hogy mik vogymuk, isa por es chomu vogymuk” így szól az ezeréves Halotti beszéd. Az bizony. Gyáva népnek nincs hazája. De nem gyáva nép a magyar, csak a következetesség hiányzik nálunk és még kissé gyermetegek vagyunk. Végleges döntés született? Nem lesz kiírva: Kolozsvár? Ahogy mondani szokás, „Nehogy már a befőtt tegye el a nagymamát”, nehogy már a kolozsvári bíró büntesse meg a végén Mátyás királyt! Nehogy valaki azt higgye, hogy a kétnyelvű táblák ügye lezárt dolog. Ez csak a mese kezdete. Még csak ott tartunk, hogy a kolozsvári bíró megbüntette Mátyás királyt, nem tudván a szerencsétlen, kivel húz ujjat.
Csak a tüzérség lőtte be magát
Minden igazi ütközet azzal kezdődik, hogy a tüzérség kipróbálja az ágyúkat. Amolyan próbaszerű rutin ez, ami arra hivatott, hogy korrektúrákat végezzenek a tüzérek a lövedékek röppályáját illetően. Ilyen volt a Kolozsvári tábla-ügy első menete. Az ellenség már itt, az első menetben elpuffogtatta muníciója nagy részét és most azt hiszi, hogy győzött. Pedig csak pirruszi győzelemről van szó.
Úgy vélem, Kolozsvár civil társadalma fel van készülve a küzdelemre. Nemcsak a magyar civil társadalomról beszélek itt, hanem a románok hasonló szervezeteiről. Hiszen ezt a harcot nem a románok ellen vívjuk, hanem egy olyan hatalom ellen, amely őket is megfosztja egyéni vagy akár kollektív jogaiktól. A verespataki ocsmány tervezet elleni tüntetések alkalmával láttuk, milyen erőt tud felmutatni ez a civil társadalom!
Az ellenség „fegyverei”
Lássuk csak, milyen „fegyverekkel” küzdött a kolozsvári bíró. Egyik fő fegyvere a dezinformáció, szóval a hazugság. Azt állítják, nincsenek közösségi jogok. Tehát sem a kolozsvári románoknak, sem a magyaroknak nincsenek kollektív jogaik, csak egyéni jogok léteznek. (Bár szerintem ezeket sem nagyon respektálják.)
Szőcs Sándor Attila ügyvéd a Minority Rights Egyesület elnöke
Szabadság (Kolozsvár)