Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Pintér Dezső
4 tétel
1992. április 11.
"A magyarországi gyógykezelésen tartózkodó Bálint Lajos gyulafehérvári érsek szívműtéte után a kórházban adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a népszámlálás propagandacélokat szolgált. Ez az esemény egy 1918 óta tartó programba illeszkedik, amelynek célja a kisebbség felszámolása. A megmaradás nemcsak a gazdasági eredményektől függ, hanem "a kisebbségre ítéltek erkölcsi tartásától. Az egyház ezt igyekszik erősíteni az evangelizálással." A diktatúra bukásával az egyház birtokába jutott bizonyos szabadságnak, de nem kapott eszközöket feladata ellátásához. 1948-ban 1435 felekezeti kisebbségi iskolát államosítottak. Sokszoros kérés ellenére nem kaptak vissza egyetlen egyházi iskolát sem. - Szükség lenne egy reális egyházi felmérésre, egyházi népszámlálásra, hogy kiderüljön, hányan is vannak. - Alexandru Todea görög katolikus érsek nem engedett a Securitate sugalmazásának, hogy saját templomaik helyett a magyarokéra tartsanak igényt. A Szentszék gesztusa /a gyulafehérvári püspökség érsekséggé emelése/ akkor lesz igazi jelentőségű, ha megtörténik az, amit eredetileg kért a négy egyházmegye, hogy együtt alkossanak egy érseki tartományt. Bálint érsek reménykedik benne, hogy ez megtörténik. /Bálint Lajos gyulafehérvári érsekkel beszélget Pintér Dezső. = Magyar Hírlap, ápr. 11./ "
1994. július 30.
"Tőkés Lászlóval készített interjút a Magyar Hírlap. "Keserűen veszem tudomásul, amikor román uralkodópárti politikusok meghatározóan fontos magyar személyiségektől kellően nem megalapozott ígéreteket kapnak a magyar-román alapszerződés mihamarabbi megkötéséről. Keserűségem fokozódik, ha azt hallom, hogy egyesek túldramatizálják a nemzetiségi konfliktusokat." Arra a kérdésre, hogy közönyössé vált volna a magyar társadalom a kisebbségek gondja iránt, válaszolta: "A kádári rendszer jóléti szemlélettel társult közönyt nevelt ki ebből a társadalomból." "Tragikomikus, hogy időnként Bukarestnek és Budapestnek egy a hangja bizonyos erdélyi kérdések helytelen megválaszolásában. Ezt egyébként elmondhatom a személyem megítéltetéséről is. Megesik, hogy egy héten belül vádolnak nacionalizmussal magyarországi személyek vagy sajtóorgánumok és ultranacionalista román körök is." Sokan hisznek abban, állapította meg az interjú készítője, Pintér Dezső, hogy az európai integrációs folyamatok a normák megvalósítását segítik elő a kifogásolható gyakorlatot folytató országokban. Tőkés válasza: "Nagy hiba lenne, ha a kommunista internacionalizmust valamilyen módon az európai kozmopolitizmus váltaná fel." A képviselőházi tárgyaláson "román ellenzéki barátaink" "a legkisebb engedményt sem voltak hajlandók megtenni a tanügyi törvény számunkra kedvező alakításában." "Trianon a folyamatos jelen, a folyamatos valóság. Erdély elcsatolása Trianon óta folyamatban van. Most veszíthetjük el véglegesen, amikor beolvadunk, amikor elhagyjuk szülőföldünket, amikor feladjuk állásainkat..." - "Az egyházak a folytonosságot és a gyökérrendszert jelentik, amely múltunkhoz kapcsolódva a jövőt is ígéri." /Magyar Hírlap, júl. 30./"
1994. december 3.
"Új szakaszt ígért a választások előtt a Romániával és Szlovákiával való kapcsolatokban, emlékeztette Pintér Dezső Horn Gyula miniszterelnököt. Ön már látja ennek a jeleit? A kormányfő válaszából: "A májusi választásokon megbuktatott kormánnyal ellentétben mi nem a kisebbségi kérdések kezelésétől tesszük függővé a viszonyt, mi azt mondjuk, a kétoldalú együttműködés keretében kell megragadni minden lehetséges eszközt ahhoz, hogy a szomszédos országokban javítsunk a magyar kisebbségek helyzetén. Szó sincs arról, hogy mi a legcsekélyebb mértékben is lemondtunk volna erről." /Magyar Hírlap, dec. 3./"
1995. december 23.
"A Magyar Hírlap munkatársa, Pintér Dezső készített interjút Sütő Andrással a lap karácsonyi számában. Arra a kérdésre, hogy melyek lehetnek a kisebbségben élő magyar író legveszedelmesebb tévedései, Sütő azt válaszolta: "Ha azt gondolja magáról, hogy ő nem embertársainak társa, hanem, akár az Isten, önmaga által és csupán önmagáért létezik. Másik: ha úgy véli, hogy őneki, kisebbségi létben élő magyar írónak semmi köze kisebbségi létben élő olvasóihoz." De a tévedések közé sorolja az író azt is, ha az író azt figyeli, kik figyelmeztetik őt állandóan a tévedés veszedelmeire. - A kisebbségben élő magyarok úgy vélik, hangsúlyozta Sütő András, hogy "a magyar kormánynak minden esetben határozottabban, erélyesebben kellene fellépnie." /Magyar Hírlap, dec. 23./"