Határmenti táblamaffia
Nacionalista csoportok rongálják Váradon a magyar műemlékeket és emléktáblákat
„Szélsőséges nacionalista szervezet áll a váradi táblalopások hátterében” – jelentette ki lapunknak Gavrucza Tibor megyei tanácsos, annak kapcsán, hogy a határ menti városban az utóbbi időben elszaporodott az emléktáblák és szobrok megrongálása. Tegnap a Garasos hídról tűnt el, idén immár másodszor az emléktábla.
A nagyváradi Garasos hídról tegnapra virradóan ismét eltűnt a hajdani acélszerkezetű átkelő emlékét őrző, kétnyelvű emléktábla. Az ismeretlen tettesek ezúttal nemcsak a bronz domborművet, de a márványból készült táblát is eltüntették.
Elkeserítő intolerancia
„Elkeserítő, hogy a változás után húsz évvel Nagyváradon, a tolerancia városában ilyen történjen; egyre inkább körvonalazódik, hogy nem nemesfémmaffia áll a háttérben, hanem egy nacionalista szervezet, akik kizárólag a magyar emlékműveket gyalázzák meg” – fogalmazott lapunknak Gavrucza Tibor. Az RMDSZ-es megyei tanácsos rámutatott, a rongálót vagy rongálókat kimondottan a magyar nyelvű feliratok zavarják a hasonló román nyelvű bronztábláknak nem esik bántódásuk.
Mint ismeretes, a Garasos hídra fölszerelt emléktáblát tavaly helyezték el, az átkelő felavatásának századik évfordulóján. A táblán található bronzplakettet néhány hónapja ellopták, de azt az alkotó, Deák Árpád szobrászművész ismét elkészítette, így július 22-én újra elhelyezték a hídfőnél. A sors fintora, hogy a hídhoz épp tegnap szerelték fel azokat a térfigyelő kamerákat, amelyekkel a műemlékek rongálóit szeretnék tetten érni.
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a nagyváradi önkormányzat nemrégiben úgy döntött, hogy bekamerázzák a városban található emlékművek környékét, megelőzve ezzel a további rongálásokat. Gavrucza szerint nem lehetséges minden egyes műemlék körül a kamerás megfigyelés, a megoldás az „egymás terhét hordozzátok” elv lenne. „Fel kell hívni a lakosság figyelmét, hogy értesítsék a közösségi rendőrséget, bármi szokatlant látnak” – hangsúlyozta a városi tanácsos. Megtudtuk, a városi tanács ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a rendőrségen.
Önkormányzati döbbenet
„A nagyváradi önkormányzat felháborodással és megdöbbenéssel vette tudomásul a Garasos híd emléktáblájának ismételt ellopását. Annál is inkább, hogy ma (tegnap – szerk. megj.) szereltük fel a térfigyelő kamerákat” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Petri Csilla a nagyváradi polgármesteri hivatal sajtószóvivője.
Elmondása szerint az önkormányzat és az RMDSZ-frakció mindent megtesz, hogy előkerítse a tetteseket, illetve, hogy pótolja az emléktáblát. Hozzátette, az ügy másik furcsasága, hogy a táblát annak ellenére lopták el, hogy a közösségi rendőrség minden este járőröz a környéken.
Érdeklődésünkre, hogy melyek lesznek azok a műemlékek, amelyek kamerás védelmet kapnak, Petri kijelentette: Nagyváradon több tucat köztéri szobor és emlékplakett van, így az önkormányzat részéről nagyon jelentős kiadás lenne, ha mindeniket bekameráznák. „Egyelőre tíz magyar és tíz román műemlék kamerás megfigyelését vették tervbe” – mondta a sajtószóvivő.
Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest)

Jegelik a magyar emlékművek ügyét az erdélyi önkormányzatok
Jegelik a magyar személyiségeknek állítandó szobrok ügyét az erdélyi önkormányzatok. Kolozsváron válaszra sem méltatták a Sissi-szobor újraállításának kezdeményezőit, Nagyváradon a magyar honvédemlékmű, Marosvásárhelyen a Sütő-szobor ügye akadozik. Bécsi Sissi csokoládéval lepte meg csütörtökön Radu Moisin ideiglenes kolozsvári polgármestert, László Attila alpolgármesternek pedig nagykárolyi Sissi sonkát nyújtott át Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közép-erdélyi régióelnöke az önkormányzat által csütörtökön a Fellegvár és a Farkas utca felújítása kapcsán szervezett közvitán.
A politikus ezzel akarta emlékeztetni a kincses város előjáróit a tavaly ősszel átadott nyílt levelükre, amelyben arra kérték az önkormányzatot, hogy az Erzsébet híd restaurálása mellett a közeli Erzsébet sétautat is újítsa fel, és ezek hivatalosan is kapják vissza eredeti nevüket. Utóbbin ugyanis az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ismét felállítaná az osztrák–magyar császárné mellszobrát, amiről tájékoztatta is az önkormányzatot. Gergely Balázs elmondta: erre a gesztusra azért kerítettek sort, mert azóta sem kaptak érdemi választ az önkormányzattól. „Ezért találtuk ki ezt a kedves tréfát, amellyel fel akartuk hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy létezik egy ilyen ügy. Moisin úr nagyon sokszor hivatkozik a bécsi példára, többek közt a főtéri karácsonyi vásár esetében, reméljük ezzel sikerül a szívébe lopni az ötletet” – nyilatkozta Gergely Balázs.
Mint arról beszámoltunk, az EMNT tavaly augusztusban jelentette be, hogy visszaállítaná Erzsébet királyné mellszobrát a Fellegvárra vezető Erzsébet sétaúton. A tervek szerint az ehhez szükséges anyagi forrásokat a Magyar Ifjúsági Tanács, illetve két magyarországi ifjúsági szervezet adományokból gyűjti össze. Stróbl Alajos szobrászművész – az Európa-szerte népszerű Sissit ábrázoló – alkotását Haller Károly, Kolozsvár egykori polgármestere javaslatára 1901-ben helyezték el az Erzsébet sétaúton, azonban a büsztnek a kommunista diktatúra évei alatt nyoma veszett. Az azóta a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban megtalált szobornak most készül a másolata, a tervek szerint ez kerülne ki a fellegvári sétaútra.
Új helyszín a váradi honvédemlékműnek
Nagyváradon hasonlóképpen a Románia területén elesett magyar katonák emlékművének felállítását akadályozza az önkormányzat, amely korábbi határozatának ellentmondva, új helyszínt javasol a kegyhely számára. A Sárközi Zoltán, Delorean Gyula és Pásztor Sándor nagyváradi önkormányzati képviselők által létrehozott Pro Liberta Partium Egyesület azt követően döntött az emlékmű felállításáról, hogy Románia és Magyarország között kormányközi egyezmény született arról, hogy emlékhelyet hoznak létre a másik ország katonái számára.
Sárközi Zoltán, az egyesület elnöke a Krónikának elmondta, azt szerették volna, ha a váradi emlékmű méltó utódja lenne a magyar hősök emlékére korábban állított obeliszknek. A Rulikowski sírkertben 1914-ben létrehozták a hősök temetőjét az első, majd a második világháborúban elesett magyar honvédek számára, de ezek tetemeit a 90-es évek elején exhumálta, a sírhelyeket pedig román veteránoknak adta az akkori önkormányzat – tájékoztatott az RMDSZ-es tanácsos. Elmondta, az emlékművet a korábbi helyén, a román katonai sírok közelében szerették volna felállítani, a temető főbejáratánál, a helyszínt a magyar és román hadisírgondozó szervek is megfelelőnek ítélték.
Bár tavaly nyár elején a tanács is rábólintott a kezdeményezésre, és a tervek is elkészültek, az emlékmű ügye nem haladt előre, holott mind Budapestről, mind Bukarestből sürgették azt, a polgármester ugyanis nem írta alá az építkezési engedélyt. Ilie Bolojan végül nem hivatalos formában arról értesítette a kezdeményezőket, hogy meg kell változtatni a helyszínt, mert az emlékhely akadályozná a temetőbeli forgalmat. Sárközi Zoltán a Krónikának úgy értékelte, hogy az elöljáró igénye „kínosan” érinti őket, főleg, hogy a magyar és román hatóságok is érdekeltek az ügyben.
Az RMDSZ-frakció ennek ellenére mintegy 50 méterre a korábbi helyszíntől kiválasztotta az emlékmű új helyét, és abban reménykednek, hogy ezt még a februári soros ülésen megszavazza a helyi tanács. Ezt Petri Csilla, a városháza szóvivője is megerősítette lapunknak. A szóvivő szerint azért kellett megváltoztatni a helyszínt, mivel a szobor és a köré épített kerítés akadályozta volna a gyalogosforgalmat a sírkertben.
Sárközi Zoltán lapunknak arról is beszámolt, hogy a Pro Liberta Partium Egyesület a doberdói harctéren elesett Bihar és Temes megyei magyar katonák emlékére emelt négy emlékmű egyikét is felújítaná. A gúla alakú építményre Szlovéniában, darabokban akadtak rá, és székesfehérvári partnereikkel ennek helyreállítását is vállalták. Sárközi Zoltán sajnálattal állapította meg, hogy miközben a szlovéniai hatóságokban partnerre találtak, az ottani emlékmű ügye jól halad, Váradon akadályozzák terveiket.
Idén sem lesz Sütő-szobor?
Marosvásárhelyen sem tudni még, hogy sikerül-e a második betervezett időpontra felállítani Sütő András író szobrát. A Kiss Levente helyi képzőművész által megálmodott egész alakos szobrot eredetileg tavaly szerették volna fölavatni. Utólag Sütő születésének 85. évfordulójára, ez év július 17-ére ütemezték át az eseményt. Nagy Pál, az író egykori kollégája és barátja, a szoborállító bizottság tagja csütörtökön a Krónikának elmondta, hogy még mindig nem sikerült valamennyi szükséges jóváhagyást beszerezni.
„Egyre inkább úgy tűnik, hogy a nyári határidő nem tartható. Pontosabb adatokkal viszont egy hét múlva szolgálhatnék” – fejtette ki lapunknak a közíró. Csegzi Sándor alpolgármester viszont azt állítja: a papírok körül minden rendben van, vagy legalábbis lesz hamarosan, most már csak az anyagi forrásokat kell előteremteni. „Szokás szerint az önkormányzat elkészíti a talapzatot, és kialakítja a terecskét, a szoborállítási költségeket viszont a kezdeményezőknek kell felvállalniuk. Több ígéret is van, és remélem, hogy Sütő András szobra nem fog az anyagiakon elbukni” – bizakodik Csegzi, aki egyben a szoborállító bizottság elnöke is.
A szoborállítást Markó Béla közbelépése is késleltette, ugyanis miután a héttagú bizottság kiszemelt Sütő lakhelyétől mintegy kétszáz méterre egy parkocskát, majd az önkormányzat el is fogadta a helyszínt, az RMDSZ volt országos elnöke nemtetszésének adott hangot. Markó az író és politikus hírnevéhez méltóbb helyre szerette volna helyeztetni az alkotást. A szoborállító bizottság tagjai azonban úgy vélik, a Mărăşti téri postapalota épülete előtti kis zöldövezet a legmegfelelőbb a szóba került helyszínek közül. Csegzi Sándor szerint a parkrészt a Herder- és Kossuth-díjas íróról lehetne elnevezni. A huzavona közepette Sopron megelőzte Marosvásárhelyt, a szovátai Bocskay Vince alkotását tavaly ősszel, Sütő András halálának ötödik évfordulóján avatták a hűség városában.
Marosvásárhelyen idénre egy másik köztéri alkotás avatását is tervezik. A vár északi fala mellé – ahol hajdanán Mihai Eminescu mellszobra állt – Vályi Gyula matematikus, a lég- és hajócsavar felfedezőjének szobrát képzelték el. Az önkormányzat pozitívan bírálta el a kezdeményezők kérését, a városháza ki is bocsátotta az építkezési engedélyt.
Kiss Előd-Gergely, Pap Melinda, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Magyarságot sértő emléktábla virít a nagyváradi városháza épületén
A magyarságot sértő emléktábla virít a száz évvel ezelőtt épített nagyváradi városháza épületén. Az emléktáblán az áll hogy 1944. október 12-én a románokkal megerősített szovjet hadsereg a fasiszta-horthysta megszállás alól felszabadította Nagyváradot. A magyarság képviselői szerint a tábla szövege cinikus és valótlanságokat tartalmaz, a polgármester ennek ellenére nem akarja levenni a városháza faláról.
A magyarokat sértő felirat a városháza falán az 1944-es szovjet bevonulás 50 éves évfordulójára, 1994. október 12-én került a nagyváradi városházára az ominózus felirat. Szövege szerint a hős felszabadítók a fasiszta-horthysta megszállók kiűzésekor a városháza tornyára kitűzték a román lobogót. Fleisz János, nagyváradi történész: „A tábla szövege nem fedi a történelmi hűséget, ugyanis a város elfoglalása csak ’44. október 12-e délután történt meg. És hát igazából nem lehetett kitűzni semmilyen zászlót, mivel a városházát több gránáttalálat érte. Úgyhogy éppen égett a tornya is és sajnos leégett nemcsak a torony, de a közgyűlés-terem is.”
Nagyváradon többen úgy vélik, hogy ez a fajta történelemszemlélet már meghaladott, ezért le kellene venni a feliratot. A polgármester viszont másként gondolja.
Petri Csilla, Nagyvárad polgármesterének szóvivője: „A polgármester véleménye szerint ez az emléktábla az 1944-ben történt eseményeknek állít emléket, ezért semmilyen sértő szándéka, jellege nincs. Ezért nem is kívánják eltávolítani az épület faláról.”
A lakosság ezt akkor Nagyvárad gyásznapjának könyvelte el, hiszen jelentős ember és anyagi áldozatot is követelt a második világháború lezárásakor. 18 éve azonban a város napjaként ünnepli a többségi lakosság.
Balla Tünde
Erdély Tv
Erdély.ma

Egymillió eurót nyert az iskola, mégsem kapja meg a pénzt
Egymillió eurót nyert felújításra az Európai Unió Regionális Programjában meghirdetett pályázaton a nagyváradi római katolikus Szent László iskolaközpont, a román fejlesztési minisztérium azonban fellebbez a kifizetés ellen.
A nagyváradi Szent László Gimnázium 2008-ban került vissza egyházi tulajdonba. Ekkor az intézmény felújításra adott be pályázatot: összesen 1,2 millió euró uniós támogatást nyertek.
A falak között az elmúlt évtizedekben azonban egy román szaklíceum működött.
Fodor József, a nagyváradi római katolikus egyházmegye helynöke a Duna Híradónak elmondta: az ellenőrzés során kiderült, nem a Szent László Gimnázium, hanem a szaklíceum található az épületben. Miután az egyház visszakapta az épületet, a szaklíceumnak ki kellett volna kötöznie, erre azonban csak tavaly került sor. Emiatt az egyházi iskola nem kaphatta meg a pályázati támogatást.
Az önkormányzat beperelte a fejlesztési minisztériumot, hiszen a román iskolának időre volt szüksége, hogy kiköltözzön. A pert első fokon meg is nyerték.
Petri Csilla, Nagyvárad polgármesteri hivatalának szóvivője elmondta: a minisztérium arra hivatkozott, hogy nem tartották be a pályázati kiírásban kiírt feltételeket. „Ez azonban nem igaz” – közölte a szóvivő.
A minisztérium most fellebbezett, december előtt azonban nem várható döntés.
hirado.hu. Erdély.ma

Elvettek egy iskolaépületet Nagyváradon
Elvették és a vegyes tannyelvű iskola hatáskörébe utalták a tavaly alakult önálló magyar Szacsvay Általános Iskola egyik épületének ügyvezetését Nagyváradon. Az RMDSZ jogászokkal vizsgáltatja meg, és bíróságon támadná meg a döntést.
A nagyváradi Szacsvay iskola igazgatója azokat az iratokat mutatja, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az iskolaépület elvétele törvénytelen volt. Az iskola jelenleg három épületben működik. Az egyiket közösen használják a Mihai Eminescu román főgimnáziummal. Ezt most az önkormányzat teljes egészében át is adta a román intézménynek.
- Mi tehát akkor csak azzal a teremszámmal gazdálkodhatunk ami itt a főépületben és a Körös parti épületben áll rendelkezésünkre – mondta Pásztor Gabriella, a Szacsvay Imre Gimnázium igazgatója.
Ez az igazgató szerint nem elég a magyar iskola zavartalan működéséhez, sőt, jövőre az iskolázási tervbe vett további magyar osztályokat sem tudják majd elindítani. Az RMDSZ bíróságon támadja meg a döntést.
- Jelen pillanatban a Szacsvay Iskolában négy olyan osztály van, ahol egy gyerekre 1,1 négyzetméter jut. Ezt úgy értem, hogy a paddal, meg a székkel, meg a gyerekkel együtt, holott a szabványok két négyzetmétert írnak elő minimális felületnek. Ez sem számított semmit a döntés meghozatalakor – mondta Biró Rozália, tanácsos – RMDSZ frakcióvezető, Nagyvárad.
Az önkormányzat szerint a vitatott épületben az Eminescu Gimnáziumnak három, míg a Szacsvay magyar iskolának csak egy osztálya működik, így szerintük jogos, hogy a román intézmény dönthessen az épületről. - Az önkormányzat véleménye szerint az a legmegfelelőbb lépés, hogy a román ügyekben a román iskola vezetősége döntsön, ezért csoportosították át az Eminescu iskolához az említett intézményt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszüntetik a magyar osztályokat és a magyar osztályok továbbra is a megszokott módon fognak működni – mondta Petri Csilla Nagyvárad Polgármesteri Hivatalának sajtószóvivője.
A városvezetés nemrég az Ady Endre Középiskola bérleti díját nem fizette ki a római katolikus egyháznak. erdely.tv
Erdély.ma

Az űrlap alja
Felújíthatják a vártemplomot
Három nagyváradi templom, a vártemplom, a nagyvárad-újvárosi református és a Holdas templom, valamint annak két fíliája újulhat meg egy határon átívelő projekt keretében. Mint arról már beszámoltunk, a műemlék templomok felújítását Bihar–Hajdú-Bihar megye közös pályázatának keretében végzik, a projekt értéke 4,5 millió lej, a kivitelezési határidő pedig december 31.
A vártemplomban külső és belső felújításra egyaránt szükség van, mondta lapunknak Mlinárcsik Ján, a templom plébánosa. Sok munkát kell majd elvégezni, az egyik fő gond, hogy a templom falai nedvesek, így elsősorban erre kell megoldást találniuk, de szükség van az elektromos hálózat és a fűtési rendszer cseréjére is.
int azt a nagyváradi városháza sajtóosztályának munkatársától, Petri Csillától megtudtuk, a kivitelezésre kiírt versenytárgyalás keretében az elmúlt héten felbontott ajánlatok elbírálása még legalább egy hétig tart, az ajánlattevőktől ugyanis pontosításokat kértek. A munka elvégzésére az Euras Kft., az Abed Nego és Constructorul Sălard Kft. közösen, illetve a Nymphea Matcom Kft. és Romconstruct Holding Grup Rt. együtt tett ajánlatot.
Reggeli Újság (Nagyvárad)