"Február 10-én, magyarországi látogatásának második napján Radu Vasile román kormányfő Gyulán a magyarországi románok helyzetével ismerkedett. Vasilét Dabcs László polgármester köszöntötte, aki meglátogatta a Nicolae Balcescu Gimnáziumot, majd kijelentette, hogy támogatja az ottani románok azon kérést, hogy Gyulán román konzulátus nyíljon, mely minden valószínűség szerint először tiszteletbeli lesz. A román miniszterelnök találkozott Sofronie Drincec gyulai ortodox püspökkel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ Magyarországi látogatásom jó eredményekkel járt. Szükséges és fontos látogatás volt, még ha egyesek eltúlzott módon is reagáltak rá - jelentette ki febr. 10-én este Aradon Radu Vasile román miniszterelnök, aki hazafelé tartva szakította meg rövid időre útját, s első alkalommal nyilatkozott budapesti tárgyalásairól. - Akarjuk, nem akarjuk, Magyarország a NATO tagja lesz, s ennek következtében szerepe jócskán megnövekszik a térségben. A magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral folytatott tárgyalásokon hangsúlyosan került szóba, hogy Magyarország felelősége megkétszereződik, s határozott biztosítékokat kaptam arra, hogy Magyaroszág minden szinten támogatni fogja Romániát a NATO-ba és az európai struktúrákba való integrációjáért tett erőfeszítéseiben - mondta. Radu Vasile kitért arra, hogy Budapesten felvetődött: nyíljon tiszteletbeli román konzulátus Gyulán és tiszteletbeli magyar konzulátus Csíkszeredán. "Szóba került a híres Petőfi-Schiller egyetem ügye is. Elmondtam, hogy a kérdés jelenleg a román Legfelsőbb Bíróság előtt van, s az ott született döntés fényében a román kormány a román törvényeket betartva folytatja az egyetem alapításának procedúráját. Magunk között szólva, ha ez a terv megvalósul, azt szeretném, hogy az egyetem székhelye Arad legyen" - hangsúlyozta Radu Vasile és hozzátette: "a tárgyalások légköre nem azt bizonyította, hogy a román-magyar kapcsolatok fejlesztése a szóban forgó egyetem alapításától függene. Kétségtelenül megfogalmazódott az, hogy a Petőfi-Schiller egyetem létrehozása fontos szerepet játszhatna a román-magyar kapcsolatok fejlődésében. Ugyanakkor hangsúlyozom: nem abban a formában, hogy ez feltétele lenne a két ország közti kapcsolatok javulásának vagy romlásának. " Bukarestbe érkezésekor Radu Vasile nem nyilatkozott az újságíróknak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./"

"Február 21-én Andrei Plesu külügyminiszter, az író és filozófus Drezdába látogatott, eleget téve a drezdai színház meghívásának. Plesu arról beszélt, hogy milyen fontos a keleti országok felzárkózása. Úgy vélte, hogy Romániának nagyon nagy erőfeszítéseket kell tennie és a legfontosabb, hogy a többi európai országnak olyan bizonyítékokat mutasson fel, amelyek elősegítik az Európai Unióba kerülést. Fontos ugyanakkor, hogy a román állam jó viszonyt alakítson a kisebbségekkel, főleg a magyar kisebbséggel, amely oly nagy számban él Romániában. Plesu személyesen nincs a Petőfi-Schiller Egyetem ellen, sőt. Azonban szerinte, mivel a parlament olyan "sokszínű", elég nehéz lesz egy ilyen egyetemet létrehozni. Mégis, mi reménykedünk! - mondotta a miniszter. /Andrei Plesu Drezdában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"

"A múlt hét végi marosvásárhelyi SZKT végül mégsem az utolsó a kongresszus előtt - határozott febr. 28-án a testület, április 18-ban jelölve meg a következő SZKT időpontját, a helyszínről viszont nem döntöttek. Alapszabályzat-ellenesnek ítélt döntés miatt mondott le febr. 28-án az SZKT-n Bodó Barna és Somai József az SZKT állandó bizottsága alelnöke és titkára. Õk ugyanis 1998. október 20-án beadvánnyal fordultak az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságához. Mint ismeretes, az SZKT október 3-i, rendkívüli tanácskozásán tárgyalta az RMDSZ további kormányban maradását, illetve kilépését. Akkor három javaslat volt: a kolozsvári megyei szervezet kilépést indítványozott; Szilágyi Zsolt képviselő a bennmaradást újabb határidős feltételekhez kötötte javaslatában; az Ügyvezető Elnökség a Petőfi-Schiller egyetemre vonatkozó kormányhatározat miatt a kormányban maradást javasolta. A név szerinti szavazás elvi kérdésre vonatkozott: a bennmaradásra. A szavazat ennek értelmében csak igen, illetve nem lehetett. Ez a kérdésfeltevés viszont az SZKT kétharmados támogatottságát feltételezi, az alapszabályzat szerint. Az ismert 59-37 eredményű, név szerinti szavazás nem elegendő tehát a kilépés-bennmaradás kérdésének eldöntésére - érveltek október 20-i beadványukban Bodó Barna és Somai József és hangsúlyozták: a fentiek értelmében az október 3-i SZKT-döntést nem tekinthetik a kormányzati szerepvállalás kérdésében érvényesnek. Kérték a Szabályzatfelügyelő Bizottságot, foglaljon állást a jelzett kérdésben. Ez meg is történt, mint ahogy azt a Szabályzat-felügyelő Bizottság 1/1998-as határozata tanúsítja, mely szerint a SZFB megalapozottnak tekinti a Bodó Barna és Somai József által előterjesztett beadványban foglaltakat, s az Alapszabályzat 47. szakasza értelmében, formai és eljárási szempontból alapszabályzat-ellenesnek minősíti az SZKT-nak a kormányzati szerepvállalás tárgyában hozott szeptember 5-i és október 3-i határozatát. A határozat ellen fellebbezésnek van helye, melyet két, soron következő SZKT lejártáig lehet előterjeszteni. Bodó Barna és Somai József február 23-án élt is e fellebbezési jogával. Bodó Barna és Somai József lemondó nyilatkozata így rögzíti a tényeket: az SZKT 1999. február 28-i tanácskozásán az SZFB elnöke ismertette a helyzetet, vagyis hogy fellebbezést nyújtottunk be a testülethez, de az SZKT nyilvánossága előtt nem azt jelentette be, ami a határozatuk lényege, hogy indítványunkat elfogadta, hanem azt, hogy elutasította azt. Nyilvánvalóan valótlan és tendenciózus kijelentését másodszori hozzászólásában sem igazította ki. A SZFB elnöke, Markó Attila eljárása minősíthetetlen. /Bögözi Attila: Mégsem volt az utolsó SZKT a marosvásárhelyi! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./"

Baróthi Ádám /sz. Marosvásárhely, 1945/ szobrászművész Szászrégenben él és alkot. Elmondta, hogy Dsida Jenőnek állítanak emléktáblát, aki hajdanán Abafáján volt házitanító Huszár báró kastélyában, Ugyancsak az abafáji kastély falára kerül az 1500-as években élt Gyulai Pál fejedelmi krónikás, humanista költő emléktáblája. A Petőfi-szobor állítását még nem sikerült elérniük a helyi tanácsnál. Hamarosan létrehozzák a szászrégeni képzőművészek múzeumát. Az innen elszármazott művészek munkáit fogják itt őrizni. /Készül a képzőművészek múzeuma. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

A bukaresti táblabíróság márc. 15-én törvény- és alkotmányellenesnek minősítette a Petőfi Schiller Egyetem létrehozását kimondó kormányhatározatot. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A határozat ellen a Román Nemzeti Egységpárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt fellebbezett.

"Nem jogi, hanem politikai döntést hozott a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozására vonatkozó kormányrendeletről a bukaresti ítélőtábla - nyilatkozta Kötő József oktatásügyi államtitkár, majd megemlítette: "a döntés jogtalan mind a nemzetközi egyezmények, mind az alkotmány, mind az érvényben lévő 36-os kormányrendelet értelmében" Radu Vasile miniszterelnök úgy döntött, hogy a kormány ez alkalommal is fellebbezni fog. /A kormány fellebbezni fog a Petőfi-Schiller egyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Nem jogi, hanem politikai döntést hozott a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozására vonatkozó kormányrendeletről a bukaresti ítélőtábla - jelentette ki az esemény kapcsán Kötő József oktatásügyi államtitkár. - A döntés jogtalan mind a nemzetközi egyezmények, mind az alkotmány, illetve az érvényben levő 36-os sürgősségi kormányrendelet értelmében. Radu Vasile miniszterelnök úgy döntött, hogy a kormány ez alkalommal is fellebbezni fog a Legfelsőbb Bíróságon. "A jogi út mellett azonban az RMDSZ-nek a politikai eszközöket is igénybe kell vennie: el kell érnünk a tanügyi törvény vitájának felgyorsítását, a kormányprogram feltétlen tiszteletben tartását, illetve azt, hogy a tanügyi törvénybe bekerüljön az a szakasz, amely lehetővé teszi az önálló anyanyelvű felsőoktatási intézmény megteremtését mondotta Kötő. Ellenkező esetben le kell vonnunk a megfelelő politikai következtetéseket. /A kormány fellebbezni fog a Petőfi?Schiller egyetem ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"

Márc. 22-i döntésével a bukaresti ítélőtábla harmadszor is törvénytelennek találta a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozását előirányozó kormányhatározatot. Először a Román Nemzeti Egységpárt fordult a bírósághoz, fellebbezésüknek helyt adtak. Másodikként a Román Társadalmi Demokrácia Pártja támadta meg a kormányhatározatot, a bíróság márc. 15-én helyt adott véleményüknek. A Nagy-Románia Párt harmadikként támadta meg a határozatot, sikerrel. /NRP kontra Petőfi-Schiller. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár meghívására Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 7-én Budapestre érkezett. - A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása és a pápa közelgő romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 8-i, budapesti megbeszélésén. A találkozót követően Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: nagyon keserű lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy a pápalátogatás programját a Vatikán határozza meg. A minisztert elkísérte Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója és Jósif Pares, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének parlamenti képviselője. Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelőhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál. /Eckstein-Kovács Péter Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Az egyetemről szólva Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette: a román kormány kitart létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elősegítő bizottságról szóló kormányhatározatot. A további lépések megtételéhez meg kell várni a jogerős ítélet megszületését. Németh Zsolt közölte: a magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét. A napirenden lévő közoktatási törvénymódosítás megfelelő jogszabályi keretet nyújt az önálló, alacsony létszámú kisebbségi iskolák zavarmentes működéséhez. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre. Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásában. - Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petőfi-Schiller Egyetemről szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját - fogalmazott az államtitkár. /A magyar kormány bízik a romániai magyarság ügyeinek rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Eckstein-Kovács Péter miniszter ápr. 9-én Budapesten Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Dávid Ibolya felajánlotta segítségét kollégája munkájához és tájékoztatást adott minisztériuma feladatkörének bővítéséről: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete hozzá tartozik. /Dávid Ibolya és Eckstein-Kovács Péter találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

"Szászrégenben a harmincas években egyenlő arányban éltek magyarok, szászok és románok. A szászok közül az 1945 utáni megtorlások, majd a Ceausescu-rendszerben folytatott emberkereskedelem következtében alig maradt néhány. A magyarság viszont máig megőrizte egyharmados arányát. A negyvenezer lakosú kisvárosban tizennégyezren vallják magukat magyarnak. Fél évszázados szünet után márciusban újraindult - Szászrégen és Vidéke címen - a magyar folyóirat. A Csernátoni József által szerkesztett lapban Márk Endre, a helyi RMDSZ elnöke emlékeztetett: "céltudatosan történt a magyarság szellemi, erkölcsi és anyagi elsorvasztása..." Megállapította, hogy az RMDSZ életében hiányát érzik a fiatalságnak. - Szászrégenben élénk magyar közösségi élet folyik. Tavaly szobrot állítottak az 1956-os mártír Horváth László református lelkész emlékére. A szobor alkotója id. Jorga Ferenc helyi művész. Idén júl. 31-én tervezik a Petőfi-szobor /szintén id. Jorga Ferenc munkája/ avatását a katolikus templom cintermében. A nemrég szentté avatott Apor Vilmos mártír püspök szobrát /a marosvásárhelyi Hunyadi László alkotása/ a katolikus templom előtti téren szeretnék felállítani. - Szászrégen magyarsága az 1992-es helyhatósági választásokon hét, míg az 1996-oson hat RMDSZ-képviselőt juttatott be Szászrégen huszonegy tagú önkormányzati testületébe. Ez sem elégséges ahhoz, hogy a magyarság érdekeit szolgáló határozatokat megszavazzák. Nem sikerült elérni, hogy a köztereken állítsák fel a szobrokat. - Szászrégen Nagykőrössel alakított ki testvérvárosi kapcsolatot. A magyar közösség kulturális életét a Kemény János Művelődési Társaság fogja össze, élén Böjte Lídia magyar szakos tanárnővel. - Az idős görög katolikus egyházfő, Alexandru Todea bíboros is a városban él. Vele a római katolikusok testvéri szeretetben élnek együtt. /Szentgyörgyi László: Egy életképesnek tűnő magyar közösség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./"

Marosvásárhelyen a tanács jóváhagyta azt a határozattervezetet, amelynek értelmében a Kossuth és Arany János utcák találkozásánál Petőfi-szobrot fognak felállítani. A mintegy 3 - 3,5 méteres műalkotás elkészítésének és felállításának költségeit a kezdeményező, vagyis az RMDSZ állja. /Döntött a tanács. Petőfi-szobor lesz a Kossuth utcában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

"A Bolyai Társaság célját és küldetését valóban újra kell definiálni - állapította meg Horváth Andor docens, a BT elnöke. Az önálló állami magyar egyetem megteremtése irányában semmilyen előrehaladás nem történt, a BT-nek a jövőben a magyar nyelvű felsőoktatás támogatásával kell inkább foglalkoznia. - A BT ragaszkodik a Bolyai Tudományegyetem (BTE) gondolatához. Az újabb dokumentumokban az "önálló, kolozsvári központú, állami magyar egyetemről" beszélünk, hogy elkerüljük azt a már jól bejáratott félreértést, hogy mi a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kettéosztását szorgalmazzuk, jelentette ki Horváth Andor. A társaságon belül többségi nézet az, hogy önálló magyar egyetem legyen. Kisebbségi nézet pedig az, hogy a Petőfi-Schiller néven előadott javaslat is lehet életképes. - A BT-nek abban is szerepet kell vállalnia, hogy az egyetem gondolatát tovább éltesse. A következő években a BT-nek főleg az egyetemi oktatás szakmai vetületét kell szem előtt tartania, azt, hogy hogyan lehet a meglévő struktúrákat javítani, a meglévő törvényes kereteken belül elérni azokat az eredményeket, amelyek nem feltétlenül az állandó politikai harcnak az eszközeivel érhetők el. /A Bolyai Társaság ragaszkodik a Bolyai Tudományegyetem gondolatához. Beszélgetés Horváth Andor docenssel, a BT elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./"

"Székelyudvarhelyen ötödik alkalommal rendezték meg az Éneklő ifjúság kórusfesztivált, számolt be Bodurján János, a székelyudvarhelyi művészeti szakközépiskola igazgatója az eseményről. Ezeken a rendezvényeken eddig több mint hatvanezer dalos énekelt "angol, belga, francia, luxemburgi, macedón, német, olasz, osztrák, spanyol, svájci, román kórusok. Erdélyiek, kárpátaljaiak is. Nagyon sok kórus jött el, a gyergyóremetei Fráter György, a székelykeresztúri Petőfi Sándor általánosok, a csíkszeredai Nagy István, a mienk, a Palló Imre, a marosvásárhelyi művészeti szakközépiskolák, az udvarhelyi Református Kollégium, a székelykeresztúri Orbán Balázs gimnázium, a gyulafehérvári katolikus szeminárium " énekkarai, a szentegyházi gyermekfilharmónia kórusa, a marosvásárhelyiek ifjúsági vegyes kórusa, a kolozsvári Kós Károly kamarakórus. /Oláh István: Éneklő ifjúság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"

"RMDSZ-kongresszus - máj. 15-16./ Május 15-én Csíkszeredában megkezdődött az RMDSZ VI. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy "az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton időről időre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott a kormány "exportkirakat" politikájára. Megállapította, hogy az erdélyi magyarok, németek, szlovákok és cigányok ugyanazon etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. A román politikai elit továbbra is a kétkulacsos politikát alkalmazza. "Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint annak előtte. Új politikai helyzet adódott, amelyet kihasználatlanul hagyni több, mint bűn - hiba volna". Ezek után Tőkés László 12 pontos javaslatcsomagot mutatott be: erdélyi helyzet feltárása, a megújulási RMDSZ-fórumok újraértékelése, az Erdély- központúság programba foglalása, román? romániai magyar kerekasztal szervezése, a kormánybeli részvétel felülvizsgálata, a magyar állami egyetem helyreállítása, Románia nemzetállami státusának megváltoztatása, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása, politikai nyilatkozat kibocsátása autonómia-ügyben, felhívás külföldön élő erdélyiekhez, új nemzetstratégia kidolgozása. Ezek elfogadását kérte a kongresszustól. - Emil Constantinescu államfő levelét Constantin Teleaga elnöki tanácsos tolmácsolta, majd Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile miniszterelnök kongresszushoz intézett levelét olvasta fel. A magyarországi vendégek közül Dávid Ibolya igazságügyminiszter (MDF-elnök), Németh Zsolt külügyi államtitkár (FIDESZ-alelnök), Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az MSZP részéről Nagy Sándor alelnök, a Független Kisgazda Párt részéről Lányi Zsolt alelnök, az SZDSZ részéről Dornbach Alajos országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Az SZKT, a SZET, az Országos Önkormányzati Tanács, az Operatív Tanács, Ügyvezető Elnökség beszámolója után több mint hatórás vita következett, majd mind a kilenc beszámolót elfogadták a küldöttek. A kongresszus munkálatai reggel hatig kitolódtak. Markó Bélát újraválasztották szövetségi elnöknek /431 küldöttből 274-en szavaztak rá, Kincses Elődre pedig 157-en./ Markó Béla megköszönte a bizalmat, Kincses Előd pedig jelentős sikernek mondta a szavazás eredményét, amely jelzi, hogy a tagság nagyrésze az RMDSZ megújítását akarja. /Egy nap és egy éjszaka sűrített krónikája: Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17., Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ Máj. 16-án, a második napon újabb köszöntő beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettős állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. A kongresszuson a küldöttek elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petőfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német főiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekről volt szó. A kongresszus két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza. /Gui Angéla: Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./"

"Markó Béla szerint: "nem a magyar egyetemet kellene távoltartani Kolozsvártól, hanem a város mostani polgármesterét és a hozzá hasonlókat." A román politikusok a magyar egyetemben látják a végveszélyt, a magyarok pedig az üdvözülést. A Romániai Magyar Szó munkatársa szerint "Balázs Sándor, aki mint egyetemi tanár meglehetősen közepes teljesítményt nyújtott, a Bolyai Egyetem révén kíván bejutni a halhatatlanok közé." Kitalálta, hogy a Bolyai Egyetem megszüntetését jogi úton kell hatálytalanítani. Utána a nyugati fórumok elé tárhatjuk az ügyet. Az újságíró szerint ebben az "ügyben eddig is cirkuszról cirkuszra haladtunk, immár tíz éve." Tíz év alatt össze kellett volna gyűjteni a pénzt, s újraindítani a Bolyait - magánegyetemként. Zsehránszky István kiállt a multikulturális egyetem mellett, elutasítva Kötő József államtitkárt, aki számára a multikulturalitás "jogfosztó olvasztó tégely". Az újságíró évelése: "Apáczai számára, Misztótfalusi Kis Miklós számára, Szenczi Molnár Albert számára stb. a multikulturalitás nem vált jogfosztó olvasztó tégellyé." Õk tudásukkal hazajöttek" az itthoni ázsiai értetlenségbe, ridegségbe, tunyaságba, kisszerűségbe." Az újságíró a rektor-helyettesre hivatkozott: A Bolyai úgy áll - mondotta Szilágyi Pál prorektor -, hogy bármelyik pillanatban leválhat a Babesről, s önálló egyetemként indulhat. Megvan hozzá a tanszemélyzet, a kari struktúra, a magyar nyelven működő katedrák rendszere. Egyetlen gond a közgazdasági.. Viszont a marosvásárhelyi orvosin nem tudták visszaállítani a magyar nyelvű oktatási rendszert, a műszaki egyetemeken is távol állnak ettől, s a kolozsvári zenekonzervatóriumban is. Végül Markó Bélát idézte az újságíró "milyen üzenet az Európa felé, ha egy magyar-német egyetem létjogosultságát tagadjuk?" Az újságíró szerint: Kimondjuk mi: siralmas. /Zsehránszky István: A kongresszusról jut. Bolyai? Petőfi? Schiller...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

Máj. 23-án a nagykárolyi és szatmárnémeti evangélikus gyülekezetekben Mózes Árpád, az Erdélyi Evangélikus Egyházkerület püspöke tartott pünkösdi istentiszteletet. A püspök kifejtette, hogy az erdélyi lutheránus egyház szórványegyház. Köztudomású, hogy az erdélyi magyar evangélikusok előbb a szászokhoz, majd a magyarországi püspökséghez tartoztak. A Barcaságon kívül - ahol nagyobb tömbben élnek a hívek -, nagy a szórványosodás. . Ezért a lélekszám meghatározása is szinte lehetetlen. Tény az, hogy a három egyházmegye 44 anya- és 116 leányegyházközséget foglal magába, melyek közül három szlovák, egy pedig - Bukarestben - román gyülekezet (ez a világon az egyetlen román lutheránus egyházközség). Olyan nagy egyéniségeket adott a magyarságnak az evangélikus egyház, mint Apáczai, Bartalis, Reményik, Kossuth és Petőfi stb. Sepsiszentgyörgyön az evangélikusok nemrég új templomot építettek. A lelkészutánpótlással nincsenek gondok, sőt, lassan több lett a végzett lelkész, mint amennyi az egyházközségek száma. Június 15-16-án ismét összeül a zsinat, hogy új szervezeti szabályzatot alkosson. Erre nagy szükség van, mert a legutóbbi zsinatot 1948-ban tartották, és máig az ott elfogadott, politikai beütésektől sem mentes kánon van érvényben. /Fodor István: Ft. Mózes Árpád, evangélikus püspök: Szórványban élve, de lelkiekben gazdagon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./

Nagykároly központi parkjában június 13-án avatják Kaffka Margit írónő bronzból öntött mellszobrát, Deák Árpád fiatal szobrász alkotását. Ugyancsak ő készítette a téren álló Károli Gáspár-szobrot is. A parkban áll Petőfi Sándor és Szendrey Júlia 1846. szeptember 8-i nagykárolyi találkozásának emlékére állított Petőfi szobor. A Kaffka Margit Művelődési Társaság tervbe vette, hogy a piarista gimnáziumba járt Ady Endrének is szobrot állítanak, akár csak a kisdiákként vele egy szobában lakó Pop Aurel festőművésznek. Ezek, s a volt vármegyeháza épületében egykor főjegyzőként dolgozó Kölcsey Ferenc szobra irodalmi-művészeti parkká avatják Nagykároly szívét. /Irodalmi-művészeti park épül Károlyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Érmihályfalván máj. 27-én kezdődött meg a négy napos Nyíló Akác Napok nevet viselő rendezvénysorozat. Többek között Tusa Zoltán ikonkiállítását, Szabó Ibolya kiállításának láthatják az érdeklődők, lesz autós ügyességi verseny, Petőfi szavalóverseny, könyvbemutató és különböző néptáncegyüttesek szerepelnek. /Nyíló Akác Napok Érmihályfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 28./

Meg kellene írni a romániai magyar irodalom történetét, ezzel a témával foglalkozott a Látó (Marosvásárhely) 1998/10-es száma. Az EMKE 1996-ban Szabédi László kolozsvári szülőházának tulajdonosává vált. Az EMKE 1997-ben kezdeményezte az elhunyt erdélyi magyar írók irodalmi hagyatékának számbavételét, körlevelet küldve mintegy ötven szerző örököseinek. A Kötő József és Dávid Gyula által aláírt körlevélre egyetlen válasz sem érkezett. - Számos hagyaték szétszóródott vagy lappang valahol. A Szabédi Emlékházban meg kell oldani a könyvtár és kézirattár anyagának számítógépes feldolgozását, majd lehetővé kell tenni az olvasótermi használatot. - A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa jóváhagyta Cs. Gyimesi Éva kezdeményezését a magyar irodalomtudományi tanszék mellett működtetett Irodalomtudományi Intézet létrehozására. Az intézet az erdélyi magyar irodalommal kapcsolatos kutatásoknak biztosítana keretet. - A Szabédi Emlékház máris tudományos munka helyszínévé vált azáltal, hogy a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon további köteteinek összeállításához szükséges kézikönyvek felkerültek a polcokra, és itt folyik a szócikkek szerkesztése is. - A Szabédi Emlékház működtetését szakmailag felkészült alkalmazottakra kell bízni. - A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai segítséget nyújt a Szabédi Emlékház irodalmi múzeummá fejlesztése érdekében. /Balázs Imre József: A Szabédi Emlékház új szerepkörben, avagy mitől él egy irodalmi múzeum? = A Hét (Bukarest), jún. 3./

Kézdivásárhelyen július végén tervezik a Bem-szobor felállítását. A bronz mellszobrot Vetró András készíti el. Ünnepélyes avatására Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívták, ezért időpontját a tusnádfürdői szabadegyetem végére tették. - Bereck is emlékezik: júl. 25-én domborműves emléktáblát és kopjafát állítanak, Petőfi és Bem találkozásának 150. évfordulóján. A költőt és a tábornokot ábrázoló dombormű Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása. /Kézdivásárhelyen és Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Jún. 13-án Nagykárolyban, a központi parkban, a Petőfi-szoborral átellenben leleplezték Kaffka Margit szobrát. Az írónő bronzból öntött mellszobra Deák Árpád szobrászművész alkotása. Nem messze van ide az írónő szülőháza, ahol 119 évvel ezelőtt, jún. 10-én napvilágot látott. Sróth Ödön költőnek, a Kaffka Margit Művelődési Társaság elnökének lírai hangvételű köszöntője után történt a szobor leleplezése. George Vulturescu költő, a Szatmár megyei művelődési felügyelőség főfelügyelője Kaffka Margit írói pályáját elevenítette fel. /Leleplezték Kaffka Margit szobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Kun János /sz. Vérvölgy, 1955/ szobrászműhelye Zilahon van, az EMKE-ház egyik helyiségében. Nem végzett főiskolát, fafaragó tanfolyamon vett részt. Készített szobrot Petőfiről, Adyról, továbbá elkészítette Fadrusz Wesselényi-szobrának másolatát. Diófából szeret dolgozni. Külföldi turisták vásárolják munkáit. Új-Zélandban, Japánban, Ausztráliában, Hollandiában, Németországban, Budapesten is sok lakásban találhatók szobraim. /Bekő N. Ildikó: Zilahi szobrász. Csak diófából szeretek dolgozni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Jún. 20-a, ez a vasárnap emlékezetes lesz Szászrégen magyarságának: a római katolikus templom kertjében szobrot állítottak Petőfi Sándornak. A mellszobor id. Jorga Ferenc alkotása. Ökumenikus istentisztelet tartottak. Kilyén Ilka színművésznő szavalt, majd Darvas Ignác elnök átadta a fiataloknak a Máncz János Alapítvány díjait. Előtte ismertette a névadó számtantanár küzdelmes munkásságát. - A templomkert idővel kis szászrégeni Pantheonná alakulhat, jelentette ki Pakó Benedek plébános. Hiszen id. Jorga Ferenc egy másik alkotása, Márton Áron püspököt formázó egészalakos szobra már áll, tőle balra pedig, Petőfi és két kopjafa szomszédságában, áll a másik talapzat: ez a mártír győri püspök, báró Apor Vilmos bronzalakjára vár. A Petőfi-szobrot Markó Béla leplezte le, majd beszédet mondott. Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke következett, akinek az édesapja a harmincas évek elején éppen e templomban és iskolájában volt kántortanító. - Erre az alkalomra emlékfüzet jelent meg Múltunkról címmel, az Illyés Közalapítvány támogatásával, melynek példányait az ünnepség végén a szó szoros értelmében szétkapkodták. /Bölöni Domokos: Magyarok ünnepe Szászrégenben. Védjegyünk, Petőfi. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

"Június 20-án leplezték le Szászrégenben az id. Jorga Ferenc készítette Petőfi-szobrot, a római katolikus templom kertjében. Ebből az alkalomból Múltunkról címmel kis füzetet jelentetett meg Pakó Benedek plébános, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Múltunkról (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1999) mindössze ötszáz példányban látott napvilágot, Csernátoni József szerkesztő előszava szerint a füzet egy emlékkönyv-sorozat első darabja kíván lenni. E vidék történelmi múltját feltáró dokumentumokat akarnak kiadni. Pakó Benedek Előszó helyett ezt írta: "A történelmi hazugságokat le kell leplezni, hogy azokkal tovább ne manipulálhassanak sötét erők. Az igazságot kell kimondani! Minden közösségnek magának kell elvégeznie múltfeltáró belső önvizsgálódását, hogy megszabaduljon a történelmi hazugságok bűntudatgerjesztő, bénító nemzettudatától, de az önámító, önhibát tagadó múltszemlélet csapdájától is, hogy igazabb, szabadabb, szeretetre alapozó, testvériségre épülő, jobb jövőt építsen." Címek a kötetből: Szászrégen és vidéke az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. A polgárháború. Háromszék önvédelmi harca. Bem tábornok erdélyi hadjáratai. Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Jozéfa bárónő emlékirata 1848-49-es élményeiről. Bod Sándor feljegyzései az 1848-49-es vajdaszentiványi és környékbeli eseményekről. A régeniek részvétele az 1848-49-es szabadságharcban. Emlékezzünk kegyelettel az 1848-49-es szabadságharcban meghurcolt, üldözött és börtönbe zárt szászrégeni katolikus plébánosokra! (Györfi Lajos, Vass Ferenc, Reimisch Lajos, P. Bartos Anaklét rövid életadatai). - Lehet, hogy ezzel a kiadvánnyal indul a Felső-Marosmente magyar szellemiségének kibontakozása? /B.D [Bölöni Domokos]: Szászrégeni emlékkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./"

"Az új oktatási törvény elfogadása elleni tiltakozásaként júl. 2-án lemondott a képviselőház oktatási bizottságának elnöki tisztéről Anghel Stanciu, a Nagy Románia Párt (PRM) képviselője. Stanciu a közszolgálati rádió által hosszan idézett nyilatkozatában kifejtette: így kívánt "riadót fújni azok ellen, akik azt hiszik, játékot űzhetnek az állam hivatalos nyelvével, az egységes román nemzetállam jogállásával". Stanciu szerint a most elfogadott törvény a magyar nyelvet Románia második hivatalos nyelvévé teszi. A tervezett Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem pedig "a hungarizmus és Nagy-Magyarország propagálásának a fészkévé fog válni". - A Nagy Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kiátkozta azokat a törvényhozókat, akik megszavazták az oktatási törvényt. "Legyen átkozott mindörökre azoknak a neve, akik a román nyelv, a román nemzet és Románia érdekei ellen szavaztak" - írta a sajtónak eljuttatott átkában a PRM főtitkára. /Felpörög a nacionalista hisztéria. Főtitkári átok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

A Legfelsőbb Bíróság júl. 7-én elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a Petőfi-Schiller Egyetemről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. A Legfelsőbb Bíróság ezzel felülbírálta az első fokon született ítéletet: a bukaresti ítélőtábla az ellenzéki pártok panaszának adott helyt. - A kormány még tavaly ősszel hozott határozatot arról, hogy megindítják egy magyar és német nyelven oktató multikulturális egyetem alapításának folyamatát. A döntés ellen tiltakozott a román oktatási minisztérium Andrei Margával az élen, a rektorok országos tanácsa és a kormánykoalíció pártjainak több politikusa is. Az ellenzéki pártok - előbb a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP), majd a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt - külön-külön a bíróságon is megtámadták a kormányhatározatot. Az bukaresti ítélőtábla mind a három keresetnek helyt adott. A kormány fellebbezett, s a Legfelsőbb Bíróság júl. 7-én megváltoztatta a RNEP által benyújtott kereset ügyében hozott első fokú határozatot. /Legfelsőbb bírósági döntés. Lehet Petőfi-Schiller- egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

"A Polis Kolozsvár egyik legismertebb könyvkiadója, mely mind a felnőttek, mind a diákság körében népszerűségnek örvend. 1999 első félévéről Dávid Gyula irodalomtörténész, a kiadó szerkesztője elmondta, hogy anyagilag közepesen zárult. Volt néhány előkészületben lévő könyv, amelyről támogatók hiányában le kellett mondani. A Polis Remekíró Diákkönyvtára sorozatában idén három könyv jelent meg: Jókai Mór: Forradalmi és csataképek, Esztétikai olvasókönyv - A szép aktualitása kérdéséhez, továbbá A Nyugat esszéírói. A XX. századi magyar költészettel foglalkozó sorozatban az Osiris Könyvkiadóval közösen jelent meg Pilinszky, majd József Attila összes versei; a Magyar Könyvklubbal közösen két Kányádi-kötet; Petőfi összes versei; Székely János összes drámái. A nemrég megjelent kötetek harmadik része július elejére, az Ünnepi Könyvhétre készültek el, igényesebb kiadásban: Cs. Gyimesi Éva: Kritikai mozaik; Imreh István: Erdélyi néptörténeti rajzolatok (a Teleki László Akadémiával közösen), Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei, valamint Dávid Gyula-Mikó Imre: Petőfi Erdélyben (újrakiadás). A második félévi között van egy Mikszáth- és egy Tamási-novelláskötetet, a Magyar Felvilágosodás Antológia második kötete, Kovács András Ferenc új gyermekvers kötete, valamint két-két Kós Károly-, illetve Bánffy Miklós-kötet. Új sorozatot is indít a kiadó a polgári társadalom bölcseleti alapműveiből, ennek első kötete John Locke: Második értekezés a polgári kormányzatról. Ez egyébként egy tizenkét kötetre tervezett sorozat, legnagyobb részük magyarul most jelenik meg először. A sorozat célja hozzáférhetővé tenni a 17-18. századi angol és amerikai polgári gondolkodók azon műveit, melyeken a modern polgári társadalom jelenleg is alapul. /Félévi mérleg a Polisnál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./"

Mint ismeretes, júl. 7-én a Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a Petőfi-Schiller-egyetemről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. Időközben azonban a parlament jóváhagyta azt a módosított akkreditációs törvényt, amely nem teszi lehetővé az olyan multikulturális felsőoktatási intézmény létrehozását, amely nem rendelkezik legalább egy román karral. A magyar-német egyetem ötlete tehát gyakorlatilag értelmét vesztette. - Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának vezetője kifejtette: - A megváltozott helyzet ellenére lényeges volt bebizonyítani, hogy az a jogszabály, amit a kormány abban a különben igencsak ellenséges politikai közegben kibocsátott, alkotmányos és törvényszerű volt. A körülmények azóta, sajnos, változtak, és maradtak azok a törvényes megkötések, amelyek szerint nem lehet önálló állami magyar nyelvű egyetemet létesíteni, a multikulturális felsőfokú oktatási intézetekben pedig kötelezően működnie kell legalább egy román oktatási vonalnak. Ilyen viszonyok közt az említett sürgősségi kormányrendelet, amely különben egy eléggé kényszerszülte megoldás volt, valóban tárgytalanná vált. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kis román abszurd: A Petőfi-Schiller-egyetemre vonatkozó kormányrendelet törvényes, de tárgytalan. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

"Hajdu Győző, az Együtt - Impreuna főszerkesztője Petőfivel igyekszik nemzetáruló törekvéseit igazolni. Porzsolt Borbála megkérdezése, jóváhagyása nélkül jelent meg Petőfi-portréja az Együtt - Impreuna idei júliusi számában, a művésznő tiltakozott az eljárás miatt. /Porzsolt Borbála: A legszebb üggyel is visszaélnek! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./ Megjegyzés: Hajdu Győző, Ceausescu kiszolgálója adja ki az Együtt-Impreuna folyóiratot, melynek vezetőtanácsában foglal helyet Adrian Paunescu, Ceausescu másik hírhedt propagandistája, udvari költője. Amíg Iliescu államelnök volt, támogatta az Együtt című lapot. Várható volt, hogy az 1996-os választás után megszűnik a folyóirat. Nem így történt, az Együtt változatlanul megjelenik. A júliusi számban közlik Emil Constantinescu elnök meleg hangú gratulációját. Constantinescu üzenete szerint "az Együtt-Impreuna Társaság ragyogóan megtestesíti a magas szintű kulturális szolidaritás modelljét..." "Az identitás és a másság közötti kapcsolat harmonikus felfogásának modellje ez..." Constantinescu gratulált rendezvényükhöz, amely a következő szép címet kapta: Bukaresti és budapesti költők kézfogása - a népeink közötti megértés és az európai béke érdekében. A rendezvényen a román költők között volt Adrian Paunescu és Ion Brad, Budapestet Hajdu Győző lapjának két régi barátja, Baranyi Ferenc és Simor András költők képviselték, a lap szerint "a magyarországi költészet két kiemelkedő személyisége". A Hajdu Győző örömmel számol be arról, hogy kiadványát bukaresti vállalatvezetők és a Kereskedelmi Bank támogatja, két utóbbi számukat pedig a kormány Tájékoztatási Főigazgatósága. /Együtt (Bukarest), júl. - IX. évf. 7. sz. - a lap egyik fele magyar nyelvű, a másik fele Impreuna címen tükörfordításban románul közli a magyar nyelvű anyagot."