Ősztől V. osztály is indítható az eddig csak középiskolaként működő sepsiszentgyörgyi Református Kollégiumban. A megyei tanfelügyelőség jóváhagyta az új gimnáziumi osztály működését. Az ötödik osztály indítását évek óta kérték, most történt meg először, hogy a tanfelügyelőség rábólintott. Pető Mária, a Református Kollégium igazgatója elmondta, meghirdetik a helyeket. /(fekete): Bővül a Református Kollégium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Zabolán a református templomban szeptember 4-én ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a gróf Mikó Imre születésének 200. évfordulójára a zabolai Pro Museum Egyesület által rendezett emlékünnepség, amelyen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője hirdette az igét. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Hidvégi gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije címmel tartott előadást. Az ünnepség a Mikó Imre-szobornál folytatódott, ahol beszédet mondott Ádám Attila Péter, Zabola község polgármestere, Kötő József, minisztériumi államtitkár, Horváth Tamás, a budapesti Hidvégi Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke és Pásztori Tibor Endre nyugalmazott lelkipásztor, a Basa Tamás Kulturális és Gazdasági Egyesület elnöke. A Mikes-kastély, a szülőház előtt beszédet mondott Bíró Béla, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium igazgatója és Pető Mária, a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium igazgatója. Bemutatták a Csikós Júlia szerkesztésében megjelent kötetet, amely gróf Mikó Imre válogatott írásait tartalmazza. Az ünnepi rendezvény Az építkező – gróf Mikó Imre élete és életműve című kiállítás megnyitójával ért véget. /Bodor János: Erdély Széchenyijére emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium 150 éves jubileumi emlékünnepsége május 8-án volt. Legalább négy mikós nemzedék volt jelen. Biró Béla, a Székely Mikó Kollégium és Pető Mária, a Református Kollégium igazgatója az iskola százötven éves történetének főbb mozzanataira emlékeztetett. Utalva a Mikóban végzett nemzedékek sokaságára, Keresztély Irma főtanfelügyelő azt hangsúlyozta, hogy elsokasodtak a fenyőemberek, akik őrzőkként vigyáznak az elődök örökségére. A Véndiák Társaság és a Székely Mikó Kollégium Alapítvány által állíttatott emlékkő (a mikóújfalusi Urszuly Sámuel kőfaragó munkája) leleplezésénél dr. Szőts Dániel vén diák méltatta az iskolaalapítók és a nevessé vált mindenkori diákok érdemeit, Incze Sándor nyugalmazott református esperes megáldotta a létesítményt. A szülői közösség képviselői átadták az iskolának a Református Székely Mikó Kollégium 1908-ban készült, jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonát képező iskolazászlójának hiteles másolatát. Régi tanszerrelikviák, sok kiadvány, hajdani egyházi és iskolai szemlétől jelenkori írók, tudósok kiadványai sorakoztak a könyvkiállításon. A két iskola egyesített kórusát a délutáni népzene- és néptánctalálkozón az iskola egykori énekkarosai bővítették ki. /Fekete Réka: Maradjon a székely nép világító fáklyája (150 éves a Székely Mikó Kollégium). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Székelyföldi kilátások (A Magyar Tudomány Napja Sepsiszentgyörgyön)
Perspektívák Székelyföldről címmel szervezett szombaton kerekasztal-beszélgetést az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) márciusban alakult sepsiszentgyörgyi fiókszervezete a megyeháza üléstermében.  
Ezzel csatlakozott az anyaintézmény 13. kiadásához érkezett rendezvénysorozatához. Annak mintájára, ahogyan november 3-án tartják a magyar tudomány napját (1825-ben a pozsonyi országgyűlésen ezen a napon határozták el a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását), 2002 óta a szervezet alapításának évfordulója (1859. november 23–26-a között tartották az alapító közgyűlést Kolozsváron) alkalmából az EME – szakosztályai és fiókegyesületei részvételével – megszervezi a Magyar tudomány napja Erdélyben című fórumát. Az EME minden évben kijelöli a fórum témáját, idén Messze látó tudomány: felelős válaszok a jövőnek címmel hirdették meg a rendezvényt.
A sepsiszentgyörgyi fiókszervezet kerekasztalán a székelyföldi magyar tudományművelés helyzetéről és feladatairól tanácskoztak a meghívottak. Görög Mihály, a Budapesti Corvinus Egyetem fejlesztési rektorhelyettese, Szabó Levente, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem szenátusának tagja, Cziprián Kovács Loránd, a BBTE sepsiszentgyörgyi Közigazgatási Tanszékének vezetője, Szilágyi Tibor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem volt rektorhelyettese, Székely Gyula, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese, Lázár Ede, a Sapientia csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánhelyettese, valamint Bíró Béla és Pető Mária, a Székely Mikó kollégium matematika-, illetve fizikatanára és Lőfi Gellért, a Plugor Sándor Művészeti Líceum igazgatója Bíró Bo­róka Júlia, az EME sepsiszentgyörgyi fiókszervezete elnökének moderálásával.
Elhangzott: Romániában a tudományos kutatások állami finanszírozása minimális, az önkormányzatok ebben nem érdekeltek, az európai uniós pályázatok elszámolási módszertana ijesztő. Magyarországi támogatást főleg nemzetiidentitás-megőrző tevékenységekre nyújtanak. A romániai oktatásfinanszírozási politika miatt az egyetemek nem tudnak a piaci igényeknek megfelelő képzést nyújtani, ugyanakkor érezhető a kultúrközpont, Kolozsvár elszívó ereje is. Ami a művészeti oktatást illeti, középiskolai szinten pozitív az együttműködés Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Brassó között, de a felsőfokú oktatás igencsak gyerekcipőben jár, főleg a zenei képzés, kivétel a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen zajló képzőművészeti oktatás. A tudomány terén azok a kutatások számítanak, amelyek nemzetközi jelentőségűek, s azok a tanulmányok értékelhetőek, amelyek nemzetközileg jegyzett kiadványokban jelennek meg. Nagyrészt pénzkérdések merülnek fel, de személyi gondok is akadnak, például fiatal tehetségeket elüldöztek Székelyföldről.
Mint megfogalmazták, jó lenne véget vetni az olyan megkülönböztetésnek, hogy melyik egyetem magyarabb a másiknál, és a valós kérdésekkel kellene foglalkozni. Érdemes lenne kihasználni azt a stratégiai helyzetet, amit a székelyföldi magyar tanintézmények nyújtanak, valamint a Románia és Magyarország közötti közvetítő szerepben rejlő lehetőségeket. Kisebb vita is kialakult a BBTE és Sapientia képviselői között a párhuzamokról, átfedésekről, hisz egy térségből származnak a diákok. Székely Gyula bejelentette, a Sapientia új kart, mezőgazdász és erdészmérnöki szakot indít Sepsiszentgyörgyön az egykori traktoriskola, legutóbb Gámán János Szakközépiskola székhelyén, folynak a munkálatok, jövő tanévtől el kell kezdeni az oktatást.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kevés az állami támogatás
Kerekasztal a székelyföldi tudományos kutatásról
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) március 8-án megalakult sepsiszentgyörgyi fiókszervezete is csatlakozott a 2002 óta A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvénysorozathoz. Messze látó tudomány – perspektívák Székelyföldről címmel szombaton a megyei önkormányzat gyűléstermében tartottak kerekasztal-beszélgetést. A tanácskozás résztvevői szerint nincsenek könnyű helyzetben a székelyföldi tudományos kutatók, ugyanis sem a román, sem a magyar kormány részéről nem számíthatnak támogatásra.
A beszélgetést Bíró Boróka Júlia, az EME sepsiszentgyörgyi fiókszervezetének elnöke moderálta, a tudományos oktatás helyzetéről kilenc középiskolai és egyetemi szaktekintély beszélt.
Bíró Béla, a Székely Mikó kollégium tehetséggondozással is foglalkozó matematikatanára elmondta, a nagy múltú iskolában ma is vannak olyan diákcsoportok, amelyek különösen érdeklődnek bizonyos szakterületek iránt, ezért sok önképzőköri foglalkozásuk van. Pető Mária, a tanintézmény kutatásirányító fizikatanára szerint a középiskolai tudományos műhelyek helyzete nem könnyű, de egyértelmű, hogy ezeknek van eredménye, hiszen az utóbbi pár évben olyan rangos nemzetközi versenyeken vettek részt, ahol Romániát vagy egész Kelet-Európát csak a mikós diákok képviselték.
Dr. Cziprián K. Loránd, a sepsiszentgyörgyi Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közigazgatási tanszékének vezetője borúlátóbb képet festett a mai helyzetről. „Romániában a tudományos kutatás támogatása a bányabéka feneke alatt van, ugyanis az elmúlt két évben harminc országos érdekeltségű kutatást finanszíroztak Bukarestből, ami édeskevés” – mondta. A professzor szerint a székelyföldi tudományterületek támogatása mind a magyar, mind a román kormány politikájának a perifériáján szerepel.
Dr. Lázár Ede, a csíkszeredai Sapientia EMTE dékán-helyettese úgy véli, a székelyföldi tudományos kutatás tekintetében a kis számok törvénye érvényesül, ennek minden negatívumával, de némi fejlődést is tapasztaltak, hiszen jó néhány fiatal kutató doktori címmel rendelkezik. Dr. Szabó Levente, a kolozsvári BBTE magyar tanszékének szenátusi képviselője úgy látja, az egyetemek közötti versengés zsákutcába vezet, és reméli, idővel az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények partnerként fognak egymásra tekinteni, annál is inkább, mert jelenleg Romániában lecsengőben van a nagy egyetemalapítási láz.
Lőfi Gellért, a Plugor Sándor Művészeti Líceum igazgatója elmondta, az erdélyi magyar oktatásban a művészeti oktatás még gyerekcipőben jár, különösen a zenei képzés kritikán aluli. Jó hír viszont, hogy született egy sürgősségi kormányrendelet, amely a romániai zeneoktatás felzárkóztatását célozza. 
Lévai Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Csutak Vilmos-díj
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium fizika szakos tanárának, Pető Máriának és posztumusz az idén elhunyt Gaál Sándornak, a Romániai Magyar Cserkészszövetség tiszteletbeli elnökének ítélte az idei Csutak Vilmos Tehetséggondozói Díjat. A tanács olyan személyeket díjaz, „akik odaadóan és szeretetből végzik nevelői munkájukat, igaz értékek hordozói, és hozzásegítik a fiatalokat ahhoz, hogy szakmailag kiteljesedjenek, elégedett és boldog emberré váljanak”. A díjakat június 20-án, a székelyföldi tehetségnapon adják át. (fekete)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tehetséggondozó központ létesült Háromszéken
A tehetséges diákok tanórákon kívüli foglalkoztatása, fejlesztése céljából tehetséggondozó központ kezdi meg működését az új tanévtől Háromszéken, amely a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában rendezte be irodáját, a tevékenységeket ellenben két megyeközponti és egy-egy kézdivásárhelyi, illetve bodzafordulói elméleti középiskolában tartják.
A megyei tanfelügyelőség Keresztély Irma korábbi főtanfelügyelő kezdeményezésére tavaly februárban nyújtott be kérést az oktatási minisztériumhoz tehetséggondozó központ jóváhagyására.
A vonatkozó rendelet októberben született meg, az új létesítmény jogi személyiséggel rendelkezik, irányításával a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Református Kollégiumban tanító Pető Mária fizika szakos pedagógust bízták meg, aki már bizonyított a tehetséggondozásban, tanítványai a kutatás, alkotás és újítások terén kiemelkedő eredményeket értek el. A szaktárca 6,5 állást hagyott jóvá, az óraadó tanárok a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és Mihai Viteazul Főgimnáziumban, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumban és a bodzafordulói Mircea Eliade Elméleti Líceumban tartják majd a foglalkozásokat.
A diákokat a VI. és a X. osztályosok köréből választják ki, legtöbb tizenötös létszámú csoportokat alkotnak, közel száz tanulóval foglalkoznak ilyen módon. A tevékenységeket délután, hétvégén, vakációs tanulmányi táborokban szervezik nyelv és kommunikáció, illetve matematika és tudományok területén.
A tehetséggondozás nem új keletű a háromszéki iskolákban, ezt teszik azok a tanárok is, akik különböző tantárgyversenyekre készítik fel a diákokat, ellenben ez javadalmazás nélkül történik. Az újonnan létrejött központban viszont végre lehetőség van megfizetni a pluszmunkát – hangsúlyozza Kiss Imre megyei főtanfelügyelő.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A miniszter bosszúja
Nem engedélyezi az oktatási szaktárca a Kovászna megyei tehetséggondozó központ működését mindaddig, amíg a megye nem teljesíti a kirótt mértékű álláscsökkentést – tájékoztatott Kiss Imre főtanfelügyelő, aki szerint már minden lehetséges átszervezést megtettek, de mert muszáj, további összevonásokra lesz szükség.
Egy október eleji rendeletben hagyta jóvá az oktatási minisztérium a kiválósági központ létrehozását Háromszéken, de máris megakadályozza annak valós elindulását, mert még mindig túllépi a megye az engedélyezett álláskeretet. Októberben ötvenhárommal lépték túl a kvótát, ha novemberben is hasonló létszámmal dolgoznak, még az alkalmazottak fizetése is veszélybe kerülhet – közölte a főtanfelügyelő, aki elmondta, a minisztériumi engedélyre várva sem ülnek tétlenül, a Pető Mária vezette tehetséggondozó központot eközben már szervezik, a diákok körében kérdőíves felmérést végeznek, és összeállítják a csoportokat fizika, matematika, magyar, illetve román nyelv és irodalom tárgykörben.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszéki diákot jutalmaznak
A tehetséggondozás, a kiemelkedő képességű székelyföldi diákok továbbtanulásának segítése céljából létrehozott Székelyföld jövőjéért ösztöndíj első kitüntetettje a kézdivásárhelyi Bartha-Veres Anna, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium végzős diákja. A Bethlen Gábor Alapítványnál kezelt ösztöndíjalapot a lécfalvi származású, Budapesten élő dr. Keresztes György Pál nyugalmazott ügyvéd, dr. Keresztes Ede (1879–1967) jogásznak, a budapesti pasaréti református gyülekezet alapítójának, templomépítő főgondnokának a fia létesítette. A díjat másik három kitüntetéssel együtt november 14-én a Pesti Vigadóban adják át.
A Bethlen Gábor Alapítvány erdélyi díjazottjai: Böjte Csaba ferences szerzetes (Bethlen Gábor-díj), a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum (Márton Áron-emlékérem), Török Viola rendező (Tamási Áron-díj) és Bartha-Veres Anna (Székelyföld jövőjéért Ösztöndíj). Bartha-Veres Annát sokoldalú tudása, tevékenysége miatt javasolta az ösztöndíjra Pető Mária fizika szakos tanár, a háromszéki tehetséggondozó központ irányítója, akit a Bethlen Gábor Alapítvány kért fel a nevesítésre.
A pedagógus azt mondta lapunknak, tanítványa a zenétől a fizikáig, a matematikától az irodalomig minden tárgy iránt érdeklődik, de a biológia és a fotózás sem áll tőle távol, mindenben kitűnő eredményei vannak, alkotó típus, keresi az újat. Természettudományi osztályban tanul, osztályfőnöke Pénzes Ágnes, aki kiemelte kreativitását, díjait, és hangsúlyozta: nem az a diák, aki várja a kész dolgokat, pályázatokon vesz részt, versenyző alkat.
Tavaly az Erdélyi Magyar Írók Ligája által meghirdetett Méhes György tehetségkutató pályázaton próza kategóriában második díjat nyert, nemrég nemzetközi fizika pályázaton mutatta be a semmi, mint fizikai fogalom videós pályamunkáját – csupán egy-egy példa humán és reál vonatkozásban, mindkét területen Bartha-Veres Anna otthonosan mozog, és lapunknak azt mondta, nem könnyű döntenie, hogy érettségi után milyen irányban folytassa tanulmányait, hisz a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskola zene tagozatáról hegedűvel, zongorával érkezett Sepsiszentgyörgyre, jelenleg a Székely Mikó Kollégium Kavalkád című újságjának a főszerkesztője, és minden, ami a kettő között van, közel áll a szívéhez.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nincs pénz tehetséggondozásra
Minden nap veszteséget jelent, amikor nem foglalkozhatunk a tehetséges, illetve különleges érdeklődésű és képességű gyermekek fejlesztésével – állítja Pető Mária, a háromszéki tehetséggondozás eredményes pedagógusa, a tavalyi engedélyeztetés után azonnal költségvetés nélkül hagyott megyei tehetséggondozó központ meghatalmazott irányítója.
Az oktatási minisztérium mindaddig nem szavazza meg a tehetségsegítő program finanszírozását, amíg a helyiek nem teljesítik a szaktárca által előírt leépítési mutatókat, amit eddig a legszigorúbban betartott előírások szerint sem tudott a tanfelügyelőség megvalósítani. A megye adós maradt harminc állás megszüntetésével, emiatt a tehetséggondozó központ a tanév második felében sem kezdheti meg működését. Hogy mitől fosztották meg a különös képességű háromszéki diákokat, azt Pető Mária vázolta lapunk érdeklődésére.
– Első körben szerettük volna, ha jelentkeznek azok a diákok, akik vállalnák ezt az iskolán kívüli munkát, akik késztetést és képességet éreznek magukban arra, hogy a tananyagon kívüli ismeretekkel is gazdagodjanak, valamilyen képességet szeretnének fejleszteni önmagukban, de még nem elkötelezettek egy adott terület iránt – mondta Pető Mária. Felmérésekkel beazonosítanák ezt az érdeklődést, rejtőző tehetséget, szunnyadó képességet, megvizsgálnák, hogy az érintett diákok milyen menedzseri adottságokkal rendelkeznek saját időbeosztásuk, tanulási szokásaik tekintetében, és azután osztanák el csoportokba a diákokat. Egy másik vonal a már ismert tehetségek megsegítése, hogy a választott szakterületen továbbfejlesszék magukat, felkészüljenek tudásuk kommunikáció általi felmutatására, tudományos konferenciákon, vitákon való részvételre, ismereteik, kutatásaik idegen nyelven való közlésére. Pető Mária nagyon fontosnak tartja, hogy a tehetséggondozás több irányból hasson a programba bekerülő diákokra, ezért a foglalkozások legkevesebb két óra időtartamúak lennének bevezetővel, játékkal, a tevékenység tartalmi részével és levezetéssel. Komplex fejlesztésre gondol, de nem versenyfelkészítőre – mondotta. 
A különös adottságú diákok felkarolásáról ismert pedagógus a hivatalosan is rábízott tehetséggondozó központ költségvetése hiányában sem ül tétlenül, pályázatok segítségével keresi a megoldást, mert szerinte minden nap óriási veszteség, amit nem arra fordítanak, hogy a tudást, a tehetséget ápolják.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Harminc év munkáját értékelték
Mentor díj Pető Máriának
Megkapta a MOL Mentor díját Pető Mária. A Székely Mikó Kollégium fizikatanára kedden este Bukarestben vehette át az igen értékes trófeát. A MOL Közösségi Alapítványa által hetedik alkalommal odaítélt díj elhivatott nevelők elismerését szolgálja, erőfeszítésüket és eredményeiket jutalmazza.
Pető Mária „rendkívül megtisztelőnek” tartja, hogy az elit társaságban díjra méltatták. – Azt gondolom, az elmúlt harminc évben kifejtett tevékenységem valamiféle jutalmát képviseli ez a díj, beleértve az iskolai eredményeket, tehetséggondozást és olyan értelembe vett mentorálást, hogy mindig feladatomnak tekintettem a pályairányítást is, és azt is, hogy utólag is odafigyeljek a kezemből „kinőtt” gyerek sorsára, és mindenkor segítsem, ha szüksége van rám – véli Pető Mária.
Úgy gondolja, a sok kitűnő munkatársa közül talán azzal emelkedhetett ki, hogy felkarolta a robotika területén megjelenő újdonságokat, tanítványaival innovációs versenyeken nyertek díjakat, és nem utolsósorban, hogy úttörő jelleggel részt vettek a CanSat nevű versenyen.
Csak emlékeztetőül: a Székely Mikó Kollégium csapata volt az első az országban, amely elfogadta a versenykihívást, és egy olyan kis műholdat épített, amely elfért egy háromdecis üdítős dobozban. A csapat sikeresen teljesítette a feladatot, és egy norvég szigeten, Andoyában, a sarkkörön túl, egy működő űrbázison, ahol tényleg rakétákat indítanak, fel is lőtték azt. Akkor azt nyilatkozták: a legnagyobb élmény nem az volt, hogy saját kis műholdjukat fellőhették, hanem az, hogy egy hétig együtt voltak a világ talán legnyitottabb elméjű fiataljaival, együtt dolgozhattak rakétafejlesztőkkel, „akik minden nap saját kezükkel írják a tudomány és technika legújabb lapjait”.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen éppen doktoráló tanárnő, aki rendszeresen bekapcsolódik a svájci Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) nyári programjaiba azt vallja: nem kell mindenkiből fizikust csinálni, de „egy kis logikus gondolkodás senkinek sem árt”.
– Hiába áll az ember rendelkezésére tengernyi könnyen elérhető információ, az nem tudás. Az csak egy eszköz, amit felhasználhatsz, ha van neked egy logikus, belső rendszered – szögezi le.
Hozzáteszi: a kitüntetés szól a Székely Mikó Kollégium teljes tanári közösségének és nem utolsó sorban „annak a sok tehetséges gyereknek”, akikkel az évek során együtt dolgozhatott.
András Imre, a Közösségért Alapítvány ügyvezető elnöke emlékeztetett: a program 12 évvel ezelőtt indult abból a megfontolásból, hogy minden tehetséges, sikeres gyerek mögött ott áll egy elhivatott tanár, nevelő, edző. Évente tíz olyan nevelőt díjaznak, akik tehetségeket fedeztek fel, és egyengették útjuk kezdetét. Idén 250 jelölésből választották ki a tíz legjobbat, akik egyenként 8000 lej pénzjutalomban részesültek, és megkapták Ioan Nemțoi üvegművész alkotását, a Mentor Trófeát.
A MOL Mentor díjának 2013-ban is volt sepsiszentgyörgyi kitüntetettje: akkor Salamon András, a Mikes Kelemen Líceum nyugalmazott magyartanára kapta meg a díjat.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Távvezérelt robotok és a jövő tudománya
Negyedik kiadásához érkezett a Háromszéki TÉT-estek (Tudás–Élmény–Tapasztalat) előadás-sorozat: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Tudósklubjának tagjai Pető Mária fizikatanár irányításával szerda délután tartották legutóbbi, A lepkeszárnytól az égig érő paszulyig című, tudományos műhelybemutatóval egybekötött előadásukat a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében.
„Nem váltottuk meg a világot egy év alatt, de ahhoz képest, amit a tavaly bemutattunk, újra van előrelépés, újra van valami, amit sikerült megtanulni, és ezt szeretnénk megmutatni” – mondta Pető Mária tanárnő rövid bevezetőjében, majd átadta a szót a diákoknak, akik sorban ismertették legújabb találmányaikat. Vörös Ábel, a tudósklub legifjabb tagja mutatta be először sok extra képességgel rendelkező, légkörfizikai szenzorokkal felszerelt távvezérlésű legó-autóját, majd a tizenegyedikes diákok következtek, akik egy 3D-s tanknyomtatót ismertettek, melynek legóból készített tank része bluetooth-on keresztül adatokat küld egy saját fejlesztésű nyomtatónak, hogy az megrajzolhassa a tank leírt pályáját. Végül a tizenkettedikes diákok következtek, akik egy szumórobotot, egy különböző eszközökkel távvezérelt másik robotot, valamint egy kézmozgásra működő ledes tetrisz játékot mutattak be. A tervezők és kivitelezők Bakó Bence, Bálint Hunor, Harkó Csanád, Máté Zsolt, Medgyesi Attila, Veres-Vitályos Álmos, Veres-Vitályos Áron és Dobai Balázs.
A műhelybemutatót követően a Tudósklub irányítója, Pető Mária tanárnő a nanotechnológiákról tartott igen érdekes előadást, melyből megtudhattuk, hogy minden bizonnyal ez lesz a jövő tudománya. 1959-ben indult a nanotechnológia kifejezésnek a köztudatba való becsempészése Richard P. Feynman Nobel-díjas amerikai fizikusnak azzal a kijelentésével, hogy a tudomány segítségével képesek leszünk felírni egy tű hegyére egy enciklopédiányi anyagot. Ma már ez teljesen természetes, de ez a technológia számtalan eddig még kiaknázatlan új lehetőséget rejt magában, hisz a nanovilág úgy aránylik a mi tapasztalati világunkhoz, akár egy focilabda mérete a Föld nagyságához. Miután felfedezték a fizikusok, hogy a lepkék szárnyának fémes csillogása mögött nanoszerkezetek titka rejlik, elkezdték kutatni ezt a szín és szerkezet közötti összefüggést, és valójában ez a folyamat vezetett el a mikroelektronika forradalmasításához, majd a nanotechnológia megjelenéséhez. Mint megtudhattuk, 2025 körül végképp kiaknázzák a számítógépek digitális rendszereinek világát, az új „ipari forradalom” pedig a nanotechnológia lesz, melynek lecsengési idejét a 2080-as évekre vetítik elő a szakemberek. Hogy milyen nagyszerű eredményei lesznek ennek az új technológiának, az még a jövő titka, de már most világosan látszik, hogy az orvostudománytól az űrkutatásig minden megváltozik majd hatására.
Nagy B. Sándor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)