Összeférhetetlenség Marosvásárhely magyar alpolgármestere esetében
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlenséget állapított meg Peti András, Marosvásárhely alpolgármesterének esetében több másik romániai elöljáróval együtt.
Az ANI közleményében arról számol be, hogy Peti András alpolgármester 2013. június 13. és 2014. november 19. között összeférhetetlen volt, mert amellett, hogy betöltötte az alpolgármesteri tisztséget, igazgatótanácsi tag volt a Bernádi György Általános Iskolában. Az elöljáró 2013. június 13. és 2014. szeptember 4., valamint 2013. június 13. és 2014 november 14. között a Stefánia óvoda valamint a 16/15-ös számú óvoda adminisztrációs tanácsában is tag volt.
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség megállapítása szerint Peti András a többi tisztségviselőhöz hasonlóan megszegte a 2003/161-es törvény 87. cikk első bekezdésének d. pontját, aminek értelmében nem lehet közintézmény adminisztrációs tanácsának tagja, aki alpolgármesteri tisztséget tölt be.
Székelyhon.ro

Dobre „taccsra tenné” a Maros megyei RMDSZ-t
Ellenzékbe szorítaná az RMDSZ-t Maros megyében Ciprian Dobre, aki a megyei tanácsban az „ősellenség” PSD-vel szövetkezne a magyarok ellenében.
Mindenkit sikerült meglepnie a közösségi oldalán is közzétett politikai nyilatkozatával Ciprian Dobrénak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei társelnökének (képünkön), aki az alakulat nevében a megyei tanácselnöki széket ajánlotta fel a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), hogy az a PNL-lel, és ne az RMDSZ-szel kössön egyezséget.
A Maros Megyei Tanácsba mindössze három pártnak sikerült bejutnia: az RMDSZ 15, a PNL és a PSD 10–10 mandátumot szerzett. Mivel a sokak által már megszületésekor természetellenesnek tartott Szociál-Liberális Szövetség (USL) évekkel ezelőtt szétesett és a két alakulat között visszaállt a hagyományos kutya-macska barátság, senki nem feltételezte, hogy a két párt újra egymás karjaiba kívánkozik. Dobre tárgyalóasztalhoz várja Vasile Gliga megyei PSD-elnököt, hogy megvitassák a liberális társelnök által becsületesnek nevezett ajánlatot. Eszerint a PNL „felajánlja" a PSD-nek az elnöki széket, de igényt tart az egyik alelnöki tisztségre, míg a másikat nagylelkűen átengedné az RMDSZ-nek. Így a két román párt a maga tíz-tíz képviselőjével abszolút többséget szerezhet a testületben, érvel Ciprian Dobre.
Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke szokatlannak és kampányízűnek tartja Dobre gesztusát, főként, hogy a pártok között alig kezdődtek el az egyeztetések. Brassai nem tartja működőképesnek az újjáélesztett USL-t, bár, mint mondja, a román politikában bármi lehetséges. „Az utóbbi négy évben megpróbálták a megyét is, annak székhelyét is az RMDSZ kiiktatásával vezetni. Meg is látszott az eredmény!" – nyilatkozta lapunknak. Felvetésünkre, hogy Szabó Árpád alelnök, illetve Peti András alpolgármester révén mind a megyei, mind a marosvásárhelyi tanácsban az RMDSZ-nek volt egy-egy kulcsembere, Brassai csak annyit mondott: „Igen, ott voltak".
Amennyiben a két román párt magyarellenes elnöke kiegyezik a megyei szintű RMDSZ-ellenes koalícióban, magától megoldódik a szövetség dilemmája, hogy állítson vagy sem alpolgármestert Marosvásárhelyen. Kelemen Hunor elnök ugyanis korábban úgy nyilatkozott, károsnak tartja, ha az RMDSZ elkötelezi magát a város vezetésében. Szerinte az újraválasztott Dorin Florea polgármester ugyanazt próbálná folytatni, amit eddig tett: az alpolgármesteren keresztül „darálná be" az RMDSZ-t.
Marosvásárhelyen még nincs egyértelmű válasz arra, hogy ártana vagy használna az alpolgármesterség. Peti András alpolgármester, a szövetség helyi elnöke lapunk kérdésére nem tartotta szerencsésnek, hogy érintettként állást foglaljon a kérdésben. Brassai Zsombor annyit mondott, hogy a megyei szervezet szem előtt tartja Kelemen Hunor érveit. A városi önkormányzatban az RMDSZ-nek 10, a PNL-nek 6, a PSD-nek 4 és a Szabad Emberek Pártjának (POL) pedig 3 képviselője lesz.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Szigorítottak a vásárhelyi RMDSZ-es frakciófegyelmen
Minden eddiginél szigorúbb működési szabályzatot dolgozott ki és fogadtatott el a Marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsosokkal a szövetség helyi szervezete.
Az intézkedés célja a június 5-én mandátumot szerzett tíz önkormányzati képviselő munkájának összehangolása és a frakciófegyelem tiszteletben tartása. Az elfogadott szabályzat értelmében búcsúzhat a mandátumától az a politikus, aki a helyi tanácsüléseken három igazolatlan hiányzást gyűjt össze. Attól is megvonja az RMDSZ a bizalmat, aki – áthágva a frakciófegyelmet – félreszavaz.
Minderre azért volt szükség, mert az elmúlt négy évben a párt felső vezetése olyan személyeket is „beejtőernyőzött” a képviselői testületbe, akikről utólag kiderült, hogy hidegen hagyja őket a munka, és sorozatban hónapokig a városháza felé sem dugták az orrukat. Másokkal előfordult, hogy az előzetes egyeztetést figyelmen kívül hagyva, az RMDSZ érdekei ellen szavaztak. Szintén újdonságként hat, hogy ezentúl valamennyi önkormányzati képviselőnek feladatot kell vállalnia az iskolaszékekben és a lakónegyedi körzetekben, ugyanakkor szoros kapcsolatot kell ápolniuk a történelmi magyar egyházakkal, és a törvény által megkövetelt tevékenységi beszámolónál jóval átfogóbb jelentéssel kell előrukkolniuk a választók előtt. A frakciószabály társadalmi munkára is kötelezi a tanácsosokat – a véradástól a civil szervezetek munkájába való aktív beavatkozásig bármivel foglalkozhatnak.
A megújult RMDSZ-frakciót az elkövetkezendőkben az első mandátumát kezdő Csíki Zsolt vezeti, helyettese a szintén újonc Novák Zoltán. Bár alanyi jogon Peti Andrást, a szövetség helyi elnökét illette volna meg a frakcióvezetői tisztség, Peti úgy gondolja, olyanoknak érdemes átadni azt, akik újonnan érkeztek a csapatba, hogy tevékenységükkel bizonyíthassanak. Peti András egyébként februárban, még alpolgármesterként rácáfolt az egy nappal korábban tett kijelentésére, és megszavazta a városmenedzseri állás létrehozására vonatkozó határozattervezetet, megtörve ezzel az RMDSZ-es frakciófegyelmet.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Kétnyelvű sajtótájékoztató a megyeitanács-elnöktől – rég volt ilyen
A Kultúrpalota tükörtermében, közeli munkatársai társaságában tartotta meg első sajtótájékoztatóját Maros megyei tanácselnöki tisztségében Péter Ferenc. Két nyelven beszélt mindarról, amit a legfontosabb tennivalóinak tart: a kerelőszentpáli hulladéktároló megnyitása, a reptér és a turizmus fellendítése, az utak javítása, a Kultúrpalota és a megyei kórház felújítása.
Szováta egykori polgármestere otthonosan mozog a közigazgatás útvesztőiben, ezért is gyorsan összegezte a legfontosabb teendőit, s jól felkészülten tartotta első sajtótájékoztatóját. Bemutatta közeli munkatársait: Kozma Mónit (legutóbb az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságnál dolgozott), Lukács Katalint (az Erdély FM szerkesztője) és Kelemen Mártont (volt megyeitanács-alelnököt), s mint mondta, csapata még nem teljes. Megtudtuk, régiónként találkozik Maros megye polgármestereivel, hiszen fontosnak tartja az élő kapcsolatot, a problémák átbeszélését, az egy-egy térségre jellemző tervek megismerését.
Kiemelte, prioritásként kezeli a kerelőszentpáli hulladéktároló megnyitását, amelyre már két éve vár az egész megye. Különösen fontos ez, hiszen a megyében egyetlen hivatalos tároló van, a Segesvári, s ez hónapokon belül megtelik, így nem tudja majd fogadni a lakosságtól és cégektől összegyűjtött szemetet. „Jelenleg az ajánlatokat fogadjuk, s remélem, hogy augusztus elsején kiderül, ki lesz a telep működtetője, és nem lesznek óvások, így legkésőbb szeptemberben szerződést is tudunk kötni. A kakasdi, illetve a többi négy állomás megnyitására még várnunk kell, de jól tudjuk, hogy ez is nagyon fontos” – mondta a tanácselnök.
A reptér kérdését is nagyon fontosnak tartja Péter Ferenc, aki, mint elmondta, azt várja, hogy hivatalosan is kinevezzék a versenyvizsgán kiválasztott menedzsert, Peti Andrást, hogy egyeztetni tudjon vele a tennivalókról. „A kifutópálya javítása az egyik legfontosabb megoldásra váró kérdés, hiszen ellenkező esetben elveszíthetjük a szállítási engedélyt. Remélem, hamarosan kiderül, hogy mennyi pénzre van szükség a javításához, és mindent megmozgatunk annak érdekében, hogy a kifutópályát felújítsuk” – hangoztatta a tanácselnök. Péter Ferenc hangsúlyozta, újra napirenden van a motoros sportok gyakorlására, versenyek megszervezésére alkalmas pálya építése, sikerült új munkáltatóval szerződést kötni, s véleménye szerint ha a ring kész lesz, ez is turistákat fog vonzani a térségbe.
Szintén a turizmust lendítené fel, de a Maros megyeiek életminőségén is javítana, ha sikerülne minél több megyei utat rendbe tenni, korszerűsíteni. Idén mindenképp szeretnék befejezni a Maros megyet Hargita megyével összekötő bözödújfalui utat, s kormánypénzeket szeretnének lehívni más útszakaszok javításra, aszfaltozására is. „Fontosnak tartom, hogy a környező megyékkel összekötő utakat is járhatóvá, használhatóvá tegyük, hiszen így tehermentesítjük az országutat. Uniós pályázattal szeretnénk felújítani a Kultúrpalotát és a természetrajzi múzeumot, illetve szintén pályázati pénzből hőszigetelni a hozzánk tartozó egészségügyi intézményeket” – fejtette ki az elöljáró.
A megyemenedzseri állás betöltése is szerepelt a kérdések között, hiszen, mint megírtuk, a napokban felröppent a hír, hogy Kelemen Atilla parlamenti képviselő fia, a megyei tanácselnöki kabinet tagjaként dolgozó Kelemen Márton töltené be ezt az állást. Péter Ferenc elmondta, a posztot és a versenyvizsgát csak a megyei önkormányzat határozata nyomán hirdethetik meg, de valószínű erre sor is kerül majd.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Nem volt fordítógép a Marosvásárhelyi közgyűlésen
Kétnyelvű tanácsülést követel a POL
Míg az elmúlt önkormányzati ciklus utolsó tanácsülésén látványosan kikerültek a szinkronfordítást biztosító berendezések a képviselők asztalára, épp hogy megalakult az új testület, és a tegnapi soros ülésen már nyomuk sem volt a gépeknek. A Szabad Emberek Pártjának (POL) képviselői kérvényt olvastak fel tegnap a polgármesteri hivatalban, amelyben a hazai jogszabályokra és a nemzetközi egyezményekre hivatkozva a tanácsülések kétnyelvűsítését kérték.
A közgyűlés napirendi pontjait illetően igen gyorsan egyezségre jutottak a képviselők, elsősorban a különféle licitbizottságok összetételének megújításáról, illetve övezeti városrendezési tervek jóváhagyásáról lévén szó. A tanácsosok által javasolt személyeket megszavazták, és döntés született a bölcsődékbe járó gyerekek havi ellátási díjának a jóváhagyásáról is. Ez utóbbi kapcsán az RMDSZ-frakció még a tanácsülés előtt állást foglalt, javasolva e díjszabás szinten tartását. "Az említett összegeket legtöbb 20%-kal lehetett volna növelni. Annak ellenére, hogy a múlt évhez képest jelentősen megnőttek a bölcsődei költségek, a szolgáltatások színvonala is jobb lett, úgy gondoljuk, hogy ezt a kiadást nem a szülők kell fedezzék, annál is inkább, mert bölcsődébe elsősorban olyan szülők viszik gyerekeiket, akiknek munkahelyi elfoglaltságaik vagy családi, szociális helyzetük miatt nincs lehetőségük a családban megoldani hosszabb időre a gyerekfelügyeletet. Javaslatunk szerint a polgármesteri hivatalnak saját költségvetéséből kell fedeznie a bölcsődék működtetéséhez szükséges többletköltséget. Jelenleg a hat bölcsőde összesen 337 gyereket tud fogadni, az RMDSZ- frakció pedig szükségesnek látja, hogy növelje a férőhelyek számát" – hangsúlyozta a sajtónak nyilatkozva Peti András.
A napirendi pontokat követő felszólalásában Peti András kijelentette, az RMDSZ-frakció kezdeményezni fogja egy rendkívüli tanácsülés összehívását a költségvetés- kiigazítás kapcsán, amelyet időközben közvitára bocsátottak. Újságírói kérdésre a volt alpolgármester közölte, a soron kívüli ülés indokolt, hiszen augusztus 1-től életbe lép a közalkalmazottak bérkiegyenlítésére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet, amire 4,8 millió lejt kell elkülöníteni a büdzséből, és ez a legfontosabb prioritás. A Forgatag és egyéb kulturális rendezvények, úgymint az őszi nemzetközi könyvvásár, szintén fontosak, nagy veszteség lenne, ha ezeket nem támogatná a város" – mondta.
Alkalmazni kell a kétnyelvűségre vonatkozó jogszabályokat
Mark Christian Hermann POL-tanácsos a közgyűlés előtt felolvasta annak a beadványnak a szövegét, amelyet tegnap iktattak volna a tanács jegyzőjénél. Ebben az ország alkotmányára, a 215-ös helyhatósági törvényre, a tanács szervezési és működési szabályzatára, valamint a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekre hivatkozva kérte a tanácsülések kétnyelvűsítését, vagyis a fent említett jogszabályok ad literam alkalmazását. Pontosabban azt követelte, hogy – amint azt a törvény előírja – a polgármester biztosítsa a szinkrontolmács-berendezést, illetve egy engedélyezett fordító folyamatos jelenlétét a testület ülésein, aki a magyar nyelvű felszólalásokat román nyelvre fordítja. Hozzátette, a tanácsülések kétnyelvű jellege is hozzájárul ahhoz, hogy Marosvásárhely valóban a harmónia és békés együttélés városa legyen, méltó egy európai városhoz, majd felkérte a képviselőket, írják alá a dokumentumot. Lapunknak nyilatkozva elmondta, a tanácsban nemcsak románul, magyarul is szeretne beszélni. "Tizenöt éve törvény biztosítja számunkra a jogot, hogy magyarul is felszólalhassunk a tanácsüléseken, magyarul bonyolítsuk le az ügyintézést, kétnyelvű utcanévtábláink legyenek, magyarul is hozzájussunk a közérdekű információkhoz. Ideje alkalmazni a törvényt. Tudomásom volt róla, hogy az RMDSZ-es tanácsosok még jelöléskor kötelezettségvállalást írtak alá, hogy az új tanácsban használni fogják az anyanyelvüket. Minekutána ez nem így történt, a mai tanácsülésen kénytelen voltam felolvasni a beadvány szövegét. Nem politikai nyilatkozat volt, nem akartuk ezt az érzékeny témát pártpolitikai vagy etnikai síkra terelni, mi csupán a jogszabályok alkalmazását kérjük. Azt mindenképpen furcsának tartom, hogy mind Peti András, mind Bakos Levente ülésvezető politikai nyilatkozatnak minősítette felszólalásomat. A kétnyelvűség nem ideológiai, nem pártpolitikai kérdés, hanem a Marosvásárhelyi magyarság jogos követelése. Az ülés végén szót kértem, hogy magyarul is elmondhassak egy utolsó mondatot, ám az ülésvezető felfüggesztette a gyűlést" – nyilatkozta.
Mark Christian Hermann beszéde után ugyanis Peti András magyarul szólalt fel, politikai nyilatkozatnak nevezve a POL beadványát. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt 16 év során történt előrelépés a kétnyelvűsítés felé, a sőt, bírósághoz is fordult esetenként az RMDSZ, sajnos nem mindig sikerrel. Kijelentette, a múlt mandátumban elkülönítették a pénzt egy vadonatúj fordítógépre, meg is vették, csak a tolmács alkalmazása akadt el. Ezzel szemben a POL tanácsosa azt mondta, nincs fordítógép, helyette egy luxusautót vásárolt a polgármesteri hivatal.
Csíki Zsolt RMDSZ-frakcióvezető lapunknak kijelentette: az anyanyelvhasználatra vonatkozó törvényt be kell tartani, a magyarságnak joga van anyanyelvén beszélni. "A POL beadványát el kell olvassuk, meg kell nézzük a felsorolt törvénycikkelyeket. Az RMDSZ-tanácsosok 16 éve kezdték ezt, ilyen beadványokat még írtunk alá ezeregyet. Az a lényeg, hogy végre használjuk a magyar nyelvet, nem hogy mit írunk alá s mit nem. Legyen meg a fordítógép és keressék meg a tolmácsot, aki helyesen tud fordítani" – jelentette ki.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Fordítógép már van, tolmács még nincs
A jegyző még nem döntött
A Marosvásárhelyi tanács keddi ülésén sem sikerült érvényesíteni az anyanyelvi jogokat: a képviselőknek ez- úttal sem állt rendelkezésükre tolmács, aki fordította volna a hozzászólásokat.
Az erre vonatkozó határozattervezetről a tanács jegyzője, Muresan Andrei még nem döntött, de "dolgozik rajta" – jelentette ki, Peti András felvetésére válaszolva, aki azt nehezményezte, hogy több, RMDSZ-képviselők által kezdeményezett tervezet "lemAradt" a napirendről.
A közgyűlési felszólalásokat egyébként Hermann Mark Christian (POL) képviselő kezdte el, aki kijelentette: magyarul szeretett volna hozzászólni a vitákhoz, de mivel nincs jelen szinkrontolmács, a költségvetés-kiigazítás fontosságára való tekintettel, a félreértések elkerülése végett románul kénytelen beszélni. Hangsúlyozta, a POL beadványát, amelyet a júliusi tanács- ülésen olvastak fel a plénum előtt, és amelyben a helyhatósági törvény, valamint egyéb jogszabályok anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásainak ad literam alkalmazását kérték, 11 képviselő írta alá (Hermann Mark Christian, Balas Radu és Györfi Júlia, a POL képviselői, valamint az RMDSZ részéről Magyary Előd, Mózes Levente, Novák Zoltán, Furó Judit, Csiki Zsolt, Kovács Lajos, Bakó Szabolcs, Szászgáspár Barnabás), azaz a tanácsosok 20 százaléka. Kikérte magának Claudiu Maior, a polgármester személyi tanácsadójának támadó nyilatkozatait, melyek szerint egyes tanácsosok nem értenek a közigazgatáshoz, és furcsának nevezte, hogy összeférhetetlenség miatt köztisztviselői, illetve választotti tisztség betöltésétől három évre eltiltott Maior jelen van a végrehajtó apparátusban és a közpénzből finanszírozott fizetett hirdetés formájában publikált folyamatos sajtómegjelenéseivel saját személyi kultuszát építi. Bakos Levente üléselnök mindegyre megpróbálta "rövidre zárni" a felszólalást, majd Peti András kérte számon a jegyzőtől több tervezet lemAradását a napirendről (a Nagydisznód utcai robbanás áldozatainak támogatására, a Vár sétány védetté nyilvánítására, az állatkerttel kapcsolatos, valamint a szinkrontolmácsra vonatkozókat), Mózes Levente pedig a Testvériség és a Harmónia utcai lakosok kéréseit ismertette a plénummal, ezek az utcák aszfaltozására, kövezésére vonatkoztak. A jegyző szerint mindenik felsorolt tervezeten "dolgoznak", várhatóan a következő közgyűlésen némelyik vitára kerül, fordítógéppel már rendelkeznek, az anyanyelvhasználathoz szükséges műszaki feltételek biztosítását előíró tanácsi határozatra pedig nincs szükség, hiszen ezt törvény szabályozza – mondta.
A tanácsülés elején jelen levő Dorin Florea polgármester a napirenden levő tervezetek vitája előtt éppen akkor hagyta el sebbel-lobbal a termet, amikor Budai István a Marosvásárhelyi Tulajdonosi Társulások Szövetségének képviseletében kezdett beszélni. Florea távozása előtt felszólította azokat a képviselőket, "akik összetévesztik a demokráciát a cirkusszal, hogy ha mégis komoly dolgokról szeretnének tárgyalni, iratkozzanak fel, felajánlja számukra a 45-ös termet". A polgármesteri hivatalhoz tartozó közszolgáltatók közgyűlései után a testület megszavazta a napirendi pontokat, a költségvetés-kiigazítás heves és meglehetősen hosszú vitája során nagyrészt sikerült átvinni a szakbizottságok javaslatait, az egyéni módosító indítványok nyílt vitája során több RMDSZ-javaslatot elfogadtak, míg a POL számos, a tanintézetek korszerűsítését, a diákok tanulási körülményeinek javítását célzó javaslatát elvetették. Mint például azt, hogy az ASA fociklubbnak szánt 8,3 millió lejt a fent említett célokra fordítsák. A költségvetés- kiigazítás tervezetének végső szavazása előtt, amikor Györfi Júlia "megköszönte", hogy a képviselő-testület teljes közömbösséget mutatott a szociális problémák iránt, "derült ki", hogy van lehetőség bizonyos összegeknek a "külön tételként való beiktatására" a tervezetbe, bár erre a szóban forgó fejezet vitája során nem hívták fel a javaslattevők figyelmét. E lehetőséggel élve az utolsó száz méteren a POL-képviselők két javaslatát is megszavazta a testület (1 millió lejt fordítsanak iskolai bútorzatra, 218 ezer lejt a szociális osztály részére).
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Péter Ferenc: a szálak összevarrása a prioritás
Maros megyet Székelyföld szerves részeként kell kezelni és megjeleníteni, hisz ez semmiképp nem lehet sértő a románság számára – állítja Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat új elnöke.
Szerinte mielőbb össze kell varrni azokat az infrastrukturális szálakat, amelyek a térséget a szomszédos megyékkel – elsősorban Hargitával – összekötik. A nyáron megválasztott megyevezető elsődleges célként kezeli az elődjei által elkezdett projekteket.
– Amikor három hónappal ezelőtt tisztségbe került, nem kezdett panaszkodni az elődjére, ami meglehetősen szokatlan a hazai politikai életben. Annyira elégedett volt a megyei önkormányzatnál talált helyzettel, vagy tényleg nem esett ki egyetlen csontváz sem a szekrényből?
– Soha nem foglalkoztatott az, hogy ki mit tett, vagy éppenséggel nem tett előttem, mindig az érdekel, mit tudok én megvalósítani. Nem írom le elődöm terveit, ellenkezőleg, megpróbálom azokat befejezni. A politikusoknak nem az ujjal való mutogatás volna a feladatuk, mint ahogy az sem, hogy elődjeiket szapulják. Arra kell törekednünk, hogy a ránk hagyott teendőket felleltározzuk, és minél előbb és jobban vigyük véghez. Tudom, hogy nem ez a trend, hisz főként kormány-, de talán alsóbb szinteken is divattá vált az elődökre hárítani mindent. Ez nem az én stílusom.
– Megoldásra váró gondokat mégiscsak örökölt. Melyek a legfontosabbak ezek közül?
– A legnagyobb kihívást a két nagy uniós pályázat lezárása jelenti: gondolok a kerelőszentpáli hulladékgazdálkodási rendszer működésbe helyezésére, valamint a csergedi motorpark építésének befejezésére. Ezek azért is számítanak prioritásnak, mert ha nem sikerül időben befejeznünk, nagyon sokat veszíthetünk. Magyarán: a lehívott támogatást vissza kell fizetnünk.
– Értsem úgy, hogy a motorparkba való további pénzek injektálásával leginkább azt nyerhetjük, hogy nem veszítünk?
– Ezt nem így fogalmaznám meg. Inkább azt mondanám, hogy amennyiben befejezzük, elköltünk egy bizonyos összeget. Ha leállunk az építkezéssel, veszítünk egy bizonyos, az előbbivel körülbelül azonos összeget. De akkor elveszítjük magát a beruházást is, és egy építőteleppel mAradunk. Amennyiben ezt a versenypályát sikerül jól, gazdaságosan és ötletesen működtetni, kimondottan nyerünk, hisz még egy ilyen sehol nincs sem Erdélyben, sem Romániában. Azt se feledjük, hogy az autópálya egy csomópontja is a motorpark közelében lesz, ami komoly turisztikai potenciállal ruházza fel.
– Melyek azok a területek, melyek radikális szemléletváltást kívánnak a megyei önkormányzatban, illetve az alárendeltségébe tartozó intézményeknél?
– Ahhoz, hogy egy közel ötezer személyt foglalkoztató intézményt átlássál nem elég egy-két hónap, de talán három sem. Nem hinném, hogy a térségben lenne még egy olyan cég vagy intézmény, amely ennyi alkalmazottal rendelkezne. A saját apparátusunkról tudom, hogy nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küszködik, mint az ország más helyi vagy megyei önkormányzatai. A műszaki igazgatóságunknál csaknem öt megüresedett mérnöki állás van, viszont semmi garanciánk nincs arra, hogy a megadott bérezési lehetőségeinkkel sikerül rövid időn belül betöltenünk őket. Pedig a hozzánk tartozó úthálózat korszerűsítése és karbantartása a megye egyik legfontosabb prioritása. Sajnos nem ez az egyetlen igazgatóság, amely szakemberhiánnyal küszködik. Hasonló meg másfajta gondok vannak a repülőtérnél, a kórházaknál is… De, hogy ne csak panaszkodjak: a beruházási, fejlesztési osztályra sikerült néhány pályázatíró munkatársat alkalmazni, akiknek már most rengeteg munkája van, hisz uniós alapokból szeretnénk folytatni a Kultúrpalota restaurálását és a természettudományi múzeum felújítását.
– Apropó, repülőtér: végre sikerült kinevezni Peti Andrást az intézmény élére. Melyek az elvárások?
– Röviden fogalmazva az, hogy juttassa vissza a vidrátszegi légikikötőt oda, ahol néhány évvel ezelőtt volt, ahol lényegében a helye van. Az utóbbi időben – főleg az utasforgalmat, a célállomásokat és a légitársaságokat illetően – nagyot zuhant a Transilvania Nemzetközi Repülőtér, ezt a mélyrepülést kell valahogy megállítani. Elfogadhatatlan, hogy fele annyi járat van, mint öt-hat évvel ezelőtt, míg Kolozsvárról a Tarom mellett már a Blue Air és a WizzAir naponta több járatot indít Bukarestbe, nálunk az a heti kettő sem mAradt meg, arról nem is beszélve, hogy a légi operatőröket illetően a Transilvania egy lábon áll, mindössze a WizzAir-re támaszkodik. És akkor még nem beszéltem a felújításra szoruló kifutópálya állapotáról. Nem lesz könnyű az új igazgatónak, hisz a verseny óriási; körülöttünk olyan repterek nőtték ki magukat, mint a Kolozsvári meg a nagyszebeni, de akár a Temesvárit és a jászvásárit is említhetném. A közeljövőben tárgyalásokat kezdeményezünk az EUrópai Uniónál minket feljelentő Kolozs megyei önkormányzattal, hisz mindkét félnek meg kell értenie, hogy nem egymás ellen kell harcolnia, hanem egymást kiegészítve megtalálnia a kölcsönösen előnyös megoldásokat. Abban a pillanatban, amikor elkészül az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely–Torda szakasza, már csak egy szűk óra fogja elválasztani a két repülőteret. Én ebben inkább lehetőséget látok, mintsem fejetlen versengésre való okot.
– Az utóbbi négy évben nem csak országos, de megyei szinten is mintha zárójelbe tevődött a magyarság – mind vidékfejlesztési, mind közösségépítési szinten. Hogy érzi, akad helyretenni való ebben a kérdésben?
– Nem csak a magyarlakta vidékek tevődtek zárójelbe. Az elmúlt négy évben azok az önkormányzatok tudtak hatékonyan dolgozni, amelyek pályázati tartalékokkal rendelkeztek. Ugyanis az elmúlt négy évben kormányszinten jóformán egyetlen beruházási program sem volt tetten érhető, az európai uniós pályázatok pedig kifutóban voltak. Ennek tulajdonítható, hogy hiányoztak a beruházások, főként az infrastrukturális fejlesztések. A kis települések a LEADER-programon keresztül próbáltak apróbb-cseprőbb dolgokat megvalósítani, de ezeket nem sorolhatjuk a jelentős megvalósítások közé. Persze mindemellett jócskán érzékelhető volt, hogy sem az ország-, sem a megyevezetés számára nem a magyarság jelentette az egyes számú prioritást. Maros megye elöljárói is inkább oda igyekeztek irányítani a pénzeket, ahonnan a szavazók érkeztek. Nem igaz, hogy a román vidékeken nincs jó helyen a pénz, de azért valóban érezhető volt, hogy lényegesen több jutott oda, mint felénk. Ettől függetlenül tanácsosainknak sikerült kimozdítaniuk a holtpontról a bözödújfalui tó felé vezető út helyzetét. A nyáron elkezdődött a munkálat, jövő tavaszra aszfalt kerül a mintegy nyolc kilométeres szakaszra, utána a hátramAradt három kilométernek is nekilátunk úgy, hogy lehetőleg 2017-re tudjuk összekötni Erdőszentgyörgyöt Székelykeresztúrral, vagyis Maros megyet Hargitával. Ez az aszfaltos út nem csak távolságokat rövidítene le, de jelentőset lendítene a térségen.
– Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök az utóbbi években többször is nehezményezte, hogy Maros megye jóformán semmit nem tesz annak érdekében, hogy több és jobb infrastrukturális szál kösse össze Hargita megyével. Az említett szakaszon kívül még volna egy pár jobb sorsra érdemes köves, poros út…
– Ezt már fel is térképeztük, és a múlt héten közösen körbejártuk, felmértük ezeket az utakat. Egy hozzávetőleges számítást is fogunk végezni, lássuk, mit jelentene ezeket a szálakat összevarrni. Példaként említem meg, hogy a tavaly megépült Nyárádmagyaróst Sóváraddal összekötő út folytatása Siklód és Küsmöd irányába még felújításra vár. Ha nem is tudjuk leaszfaltozni, de legalább le kellene köveznünk úgy, hogy a kisautók számára is járhatóvá tegyük. Ugyanez lenne az elképzelés a Bözöd és Gagy irányába vezető úttal is. De számunkra nem csak a Hargita megyei szálak fontosak; van még tennivaló a Beszterce-Naszód, Fehér és Szeben megye felé vezető utakon is. Számomra elfogadhatatlan, hogy 2016-ban még mindig vannak olyan megyei utak, amelyekre nemhogy aszfalt, de még kő sem jutott! Olyan utak, ahol nem csak a személygépkocsik, de a terepjárók is nehézkesen tudnak végigmenni. Már csak azért is tartom fontosnak ezen másodrangú utak felújítását, mert az országutak oly zsúfolttá váltak, hogy – főként nyári időszakban – szinte lehetetlen azokon normális körülmények között közlekedni. Sajnos az útépítést illetően az elkövetkezendő években sincs kilátás túl jelentős uniós támogatásra. Egyelőre a Nyárádtő–Dicsőszentmárton és a Segesvár–Szentágota útszakasz felújítására sikerült pénzt szereznünk. Ez mindössze egy pár százalék a megye közel nyolcszáz kilométeres úthálózatából. Ha nem kapunk kormánytámogatást, önerőből soha nem fogjuk tudni ezeket rendbe tenni.
– Szintén az elmúlt ciklus liberális uralma alatt úgy festett, mintha Maros megye nem is lenne Székelyföld része. A közös rendezvényeken – akár itthon, akár Magyarországon vagy Nyugaton – csak Hargita és Kovászna tartotta a frontot. Mondja, hogy ebben nem folytatja Ciprian Dobre politikáját!
– Ebben eddig sem osztottam a volt elnök véleményét, és amikor tehettem, Szováta polgármestereként csatlakoztam Hargita és Kovászna megye kezdeményezéseihez, már csak azért is, hogy Marosszék se mAradjon le ezekből. Természetesen mostanra változott a helyzet, Maros megye ismét hathatósan szeretné képviseltetni magát minden olyan akcióban, amely Székelyföld népszerűsítéséről szól. Sőt kötelességemnek tartom az efféle rendezvények szervezését vagy támogatását. Úgy vélem, semmiképp nem lehet sértő egyetlen román lakos számára sem, ha például egy Székelyföldi grafikai biennálén Maros megye is képviselteti magát, és a megnyitón szót kap az önkormányzat elnöke is.
– Milyen az együttműködés azzal a Szociáldemokrata Párttal, amelynek megyei elnöke egy évvel ezelőtt azért kardoskodott, hogy bárki, csak ne magyar ember kerüljön prefektusi tisztségbe?
– Pillanatnyilag nagyon jó, s remélem, így is mArad. Már a beiktatási ülésen is lehetett látni, működik az egyezség: még véletlenül sem voltak mellészavazások. A két PSD-s alelnökkel jól együtt tudok működni, aminek szerintem meg is lesz az eredménye.
– Az utóbbi időben a megyemenedzseri tisztség létrehozása és annak állítólagos várományosának a személye borzolta, főként a közösségi oldalakon, a kedélyeket. Valóban Kelemen Márton a kiszemelt?
– Személyekről nem beszéltünk, csak hát valaki, valakik elkezdték ezt terjeszteni, mások meg ragozták. Tudni kell, hogy a megyemenedzsert nem az elnök nevezi ki. Ez egy pályázat alapján elnyerhető tisztség. Egyelőre nem sietjük el, keressük a megoldást. Az első hónapokban nem ez az elsődleges célunk, hanem a teljes intézményrendszer átvilágítása. Kelemen Márton – aki tanácsadóként valóban tagja a csapatomnak – nagyon jól ismeri a rendszert, hisz több mint egy éven keresztül alelnökként tevékenykedett, tapasztalt, de egy fél szóval sem jelezte, hogy ilyenszerű igényei vagy álmai lennének. Ha érdekli az állás, jelentkezik majd a versenyvizsgán.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Így emlékeztek ’56-ra Marosvásárhelyen
Az 1956-os forradalom kirobbanásának 60. évfordulóján, vasárnap este került sor Marosvásárhelyen az 1956-os Bajtársi Társaság valamint a  Politikai Foglyok Szövetsége szervezésében a forradalom kirobbanására való megemlékezésre a Vártemplomban és a templomkertben levő 56-osok kopjafájánál.
A forradalom áldozatai és résztvevői között több marosvásárhelyi vagy erdélyi is volt, köztük a marosvásárhelyi Dudás József is. 1956. október 30-án fegyveres csoportjával elfoglalta a Szabad Nép székházát és nyomdáját. Függetlenség című napilapjában huszonöt pontos kiáltványt tett közzé Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt címmel. Ennek ellenére hozzájárult, hogy az épületben a kormányhoz hű lapokat is szerkesszék és kinyomtassák. November 2-án egy fegyveres csoporttal megszállta a Külügyminisztérium épületét. Ezért Dudást letartóztatták, de már másnap szabadon engedték. A forradalom leverése után Újpesten szervezte az ellenállást, míg 1957 januárjában letartóztatták. Halálra ítélték és kivégezték Szabó János (a legendás Szabó bácsi, a Széna téri felkelők parancsnoka) Krassó-Szörény vármegyei származású forradalmárral együtt január 19-én. A legendás hírű magyar-örmény Pongrácz Gergely szamosújvári volt.
Történészek állapították meg: a Magyar Autonóm Tartomány területén 1956 és 1965 között az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméivel való azonosulásért 826 személyt állítottak hadbíróság elé és ítéltek el. Közülük 620 magyar, 184 román, 18 német, 2 zsidó, 2 cigány volt. Az erdélyi városok közül Marosvásárhely fizette a legnagyobb véráldozatot: Budapesten Dudás Józsefet és Preisz Zoltánt, Temesváron Orbán Károly földbirtokost, Kónya István Béla ügyvédet és báró Huszár Józsefet végezték ki.
Ezekre az emberekre is, de a forradalom valamennyi áldozatára, hősére emlékeztek vasárnap 18 órától a Vártemplomban. Az istentiszteleten Pál apostol cselekedeteiből idézett, a börtönlevelek részből a megemlékezéshez találó részt Henter György vártemplomi lelkész. Az istentisztelet után mintegy százötven személy vonult a kopjafához. Egy politikai fogoly kisunokája kezében levő gyertyáról vették a tüzet, s mintegy száz gyertyát helyeztek el a kopjafa körül.
Tatár Péterffy Irén a forradalom bukását követő börtönéveiről beszélt, ugyanilyen emlékeit elevenítette fel Kelemen Kálmán, majd Gráma János az egykori politikai foglyokat tömörítő szövetség Maros megyei titkára zárta a felszólalok sorát. A megemlékezés és hála koszorúit helyezték el a kopjafánál a Politikai Foglyok Szövetsége (Gráma János), a Történelmi Vitézi Rend, a városi RMDSZ (Peti András), az MPP (Bíró Zsolt) és a Studium-Prospero Alapítvány (Vass Levente) részéről. A megemlékezés és koszorúzás a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Bakó Zoltán | Székelyhon.ro

Iktatták az RMDSZ Maros megyei szenátor- és képviselőjelöltjeinek iratcsomóit
Megújul a megyei képviselet
Tegnap délelőtt a Maros Megyei Választási Irodában iktatták az RMDSZ megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek jelölési iratcsomóit. Mint Kovács Mihály Levente, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, mind a választási irodához, mind a bíróságra benyújtották a jelölési dossziékat, a dokumentációkat az illetékesek rendben találták.
A december 11-i parlamenti választásokon a Maros megyei RMDSZ megújult erővel vesz részt, de a szövetség számít a korábbi parlamenti képviselők, szenátorok támogatására – áll a szervezet lapunkhoz eljuttatott közleményében. A Népújságnak a jelölési dossziék iktatása után a befutónak számító képviselő-, illetve szenátorjelöltek nyilatkoztak.
Dr. Vass Levente képviselőjelölt úgy vélte, jelölése hosszú munka eredménye, majd reményét fejezte ki, hogy az elkövetkezendőkben is sikerül a közösségért, a közösséggel együtt dolgoznia, hogy sikerül észrevenni azokat a lehetőségeket, amelyek a közösségi érdekképviselet számára adottak Bukarestben, Budapesten, Brüsszelben. "Politikusként a változás embere szeretnék lenni, a közösséggel együtt dolgozni, a közösség problémáinak jobb megértőjeként. Orvosként igazából ehhez értek a legjobban, hogy meghallgassam a problémákat és azokat orvosoljam".
Csép Éva Andrea képviselőjelölt szerint nagy lehetőség előtt állnak a jelöltek. "Rendkívül fontosnak tartom, hogy az első nő leszek a Maros megyei RMDSZ életében, aki képviseli a megye magyarságát a parlamentben, a döntéshozatalban. Az eddigi tapasztalataimat, a közösséggel való rendszeres kapcsolattartást a parlamentben is hasznosítani szeretném."
Bíró Zsolt képviselőjelölt: "Óriási jelentősége van annak, hogy 26 év után, mondhatni először, egyfajta koalícióban, közösen vágunk neki egy választási kampánynak. A közösség érdeke az, hogy minél erősebb érdekképviseletünk legyen a törvényhozás szintjén is. Az összefogás a közösség elvárása, ennek a közösségi igénynek próbálunk megfelelni. A bukaresti jelenlét nélkül a romániai magyarság, az erdélyi magyarság hatékony érdekképviseletéről nem tudunk beszélni. Célunk, hogy programunkból minél többet meg tudjunk valósítani".
Novák Zoltán szenátorjelölt számára is különleges nap volt a tegnapi, megtiszteltetésnek nevezte, hogy majd képviselheti a megyét a szenátusban. "Hatalmas terhet jelentő feladat előtt állok, de úgy érzem, felkészülten vágok neki a decemberi választásoknak, majd azt követően után az elkövetkezendő négy év munkájának. A célkitűzésünk tovább folytatni az RMDSZ által a ’90-es évek elején elkezdett munkát: minél erősebb decentralizációra törekedni, minél több döntést a helyi közösségek hatáskörébe helyezni, javítani az erdélyi családok, az erdélyi magyar családok életkörülményein. Személyes célkitűzésem, hogy a romániai oktatási rendszer lehetőségeit kihasználva minél erősebb, minőségibb magyar oktatási vonalat építsünk ki Erdélyben. Ebben látom megmaradásunk, felemelkedésünk zálogát."
Császár Károly Zsolt szenátorjelölt: "Nagy élmény számomra, hogy rajta lehetek az RMDSZ listáján mint szenátorjelölt, örömmel fogadom. A felelősség nagy, de mindig felelősségteljesen dolgoztam, és ez ezután is így lesz. Kapocsként szeretnék működni az önkormányzatok, egyszerű emberek és a törvényhozás között, feltérképezni gondjaikat és a törvényhozásban megtalálni ezekre a megoldásokat".
Képviselőjelöltek: Vass Levente, Csép Éva Andrea, Biró Zsolt, Soós Zoltán, Tubák Nimród, Fodor József, Hamar Alpár Benjámin, Kedei Pál Előd, Peti András, Serár Lóránd. Szenátor-jelöltek: Novák Csaba Zoltán, Császár Károly, Kozma Mónika, Kupás János, Fülöp József, Brassai Zsombor.
Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely)

Négyszáz magyar diák sorsával játszadoznak az ügyészek Marosvásárhelyen
Megmozgatta az erdélyi magyar közösséget a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügye: szombaton több városban is tüntetések lesznek a tanintézmény védelmében. A felháborodás oka, hogy a korrupcióellenes ügyészség „lefejezte” az iskolát, és akár az utcára is kerülhet négyszáz magyar diák. Közben pedig senki nem érti, hol van itt a korrupció?
Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár és más erdélyi városok magyar közössége is utcára vonul szombaton a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium védelmében. A demonstrációk előzménye ismert: a korrupcióellenes ügyészség a marosvásárhelyi iskola igazgatóját és a Maros megyei főtanfelügyelőt többek között hivatali visszaéléssel vádolja, előbbit hatósági felügyelet alá, utóbbi házi őrizetbe helyezte.
A DNA szerint a főtanfelügyelő, Ştefan Someşan 2014-ben anélkül rendelte el a katolikus gimnázium létrehozását, és Tamási Zsolt József igazgatói kinevezését, hogy előzetesen megszerezte volna ehhez a tanügyminisztérium jóváhagyását. 2015-ben pedig hatáskörét túllépve sorolta az Unirea Főgimnázium magyar tannyelvű osztályait az új oktatási intézménybe, és bocsátotta ki az intézmény számára az ideiglenes működési engedélyt.
A DNA szerint a két gyanúsított annak ellenére járult hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában a tanintézet nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Az ügyészség szerint a két gyanúsított annak a 328 diáknak az érdekeit sértette meg, akik a 2015-2016-os tanévben olyan intézményben tanultak, mely nem rendelkezett hatósági engedéllyel, ezért tanulmányaik törvényesen nem ismerhetők el.
Kelemen Hunor: hol itt a korrupció?
A szombati tüntetésekhez az RMDSZ is csatlakozott, politikusait megdöbbentette a DNA eljárása, és jogosnak tartják a közösség felháborodását. „Az emberek megalázva érzik magukat. Ők ugyanis azt akarták, hogy legyen visszaszolgáltatva mindaz, amit a kommunisták elloptak. Itt nem csak a katolikus egyház épületeiről van szó, hanem bármelyik egyházi ingatlanról” – fejtette ki a News.ro hírügynökségnek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök elmondta: a magyar közösség másik elvárása az volt a rendszerváltás után, hogy induljanak újra azok az oktatási intézmények, amelyeket a kommunisták 1949-ben megszűntettek. Emlékeztetett: sok oktatási intézmény indult újra országszerte, mivel ezt megengedi az alkotmány és az oktatási törvény.
„Marosvásárhelyen is az történt, hogy újraindítottak egy korábban ellopott és beszűntetett iskolát. Aztán azonban hatósági felügyelet alá illetve háziőrizetbe került az iskolaigazgató és a tanfelügyelő, akik a törvényeknek megfelelően cselekedtek. Eljárás indult mindenki ellen, akik rábólintott az új iskola beindítását jóváhagyó dokumentumokra. Holnap-holnapután utcára teszik a 400 gyereket, ez az iskolai év veszélyben van” – fejtette ki a politikus.
Kelemen Hunor úgy fogalmazott: megengedhetetlen, hogy a DNA gyermekek sorsával játszadozzon. „Jött egy ügyész, aki nem ért egyet azzal, hogy az egyházaknak iskolákat hozhatnak létre” – jelentette ki. Hangsúlyozta, ha a gimnázium létrehozása körül adminisztratív hiba történt, megoldást kell erre keresni.
„Mit loptak és kitől a gyerekek, az oktatók, a főtanfelügyelő, a szülők? Az, hogy visszakapták, amit a kommunisták elloptak? Milyen kárt okoztak? Loptak a helyi vagy az országos költségvetésből? Ki gazdagodott meg ebből? Itt 400 gyerek akart magyarul tanulni, ezért szüleik úgy döntöttek, hogy egyházi iskolába küldik őket. Úgy, ahogy a másik 400 gyerek a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba jár, ami állami oktatási intézmény, vagy pedig más egyházi iskolába” – érvelt a politikus.
Kelemen Hunor megjegyezte: ez sokkal érzékenyebb probléma mint az, hogy a Bechtellel kötött szerződés eredeti példányát 12 év után sem találták meg. Hozzátette, az ügyészségi intézkedéseket aránytalanoknak tartja: hatósági felügyelet alá kerül az iskola alapítója, de kevésbé szigorúan lépnek fel azok ellen, aki százmilliókat loptak.
Ügyvéd: ennek semmi köze a jogállamisághoz
Kuti Csongor ügyvéd egyenesen nevetségesnek tartja, hogy egy tanintézmény működtetése kapcsán korrupció gyanúja merülhet fel. „A DNA vizsgálódását jogi szempontból nehéz értelmezni. Ennek az eljárásnak valószínűleg politikai töltete van, de hogy ez kinek, milyen módon hozhat hasznot, azt nem tudom megítélni” – jelentette ki a Marosvásárhelyi Rádiónak. Az ügyvéd szerint a korrupcióellenes ügyészség egyik célja, hogy megfélemlítsen közigazgatásban dolgozó embereket, eltántorítsa őket attól, hogy felelősséget vállaljanak, döntéseket merjenek hozni.
„Ez természetesen nincsen rendben. A DNA-nak a főtanfelügyelő és a gimnázium igazgatója elleni kényszerintézkedéseinek nincs sok köze a jogállamisághoz” – fejtette ki Kuti Csongor. Hangsúlyozta: sem a DNA működését szabályozó törvényben, sem a Btk-ban, sem más vonatkozó jogszabályokban nem található olyan bűncselekmény, ami a felekezeti oktatási intézmény elindítása kapcsán felmerülhet. „Nem merül fel kenőpénz kifizetése vagy elfogadása, befolyással történő üzérkedés, nem lehet felfedezni a sértettet, az anyagi kárt ebben az intézkedésben. Hacsak valakinek az nem fáj, hogy a kommunisták által elkobzott ingatlant visszaszolgáltattak a jogos tulajdonosának” – fejtette ki az ügyvéd.
Román-magyar tanteremvita
Kuti Csongor arra utalhatott, hogy a katolikus gimnázium törvénytelennek vélt létrehozását azt követően kezdte vizsgálni előbb a minisztérium ellenőrző testülete, majd az ügyészség, hogy augusztusban tanteremvita alakult ki az egyházi épületeken osztozó két intézmény között. A figyelmet Marius Pașcan szociáldemokrata szenátor panasza irányította a felekezeti intézményre. Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium főépületét az Unirea Főgimnázium használja, a katolikus gimnázium pedig az egyik melléképületben működik. Az épületegyüttest hosszas pereskedés után 2004-ben szolgáltatta vissza az állam a katolikus egyház vagyonkezelőjének, a Státus Alapítványnak.
Az egyház 2014-ben 2019-ig szóló felhasználási szerződést kötött a várossal, amelyben éves bontásban szabályozták a tantermek elosztását az Unirea és az egyházi iskola között. A megállapodást az borította fel, hogy az Unirea a 2015-16-os tanévtől lemondott a magyar tannyelvű osztályairól, amelyeket az általuk használt tantermekkel együtt vett át a felekezeti iskola. Az Unirea viszont a 2016-17-es tanévtől román osztályok indításával igyekezett pótolni diákjai létszámát. A tanteremhiányt végül a felekezeti iskola kárára oldották meg.
A minisztérium szerint törvényesen működik a gimnázium
Király András oktatási államtitkár nem érti, hogy a DNA ügyészei miért hivatkoznak a minisztériumi jóváhagyás hiányára a római katolikus gimnázium létrehozásának ügyében. Hangsúlyozta, nem a tárca hagyja jóvá az iskolalapításokat. „A minisztérium szempontjából a katolikus gimnázium törvényesen jött létre” – jelentette ki.
Az államtitkár elmondta: a tanügyi törvény szerint egy iskola „fizikai” gazdája a helyi önkormányzat, a minisztérium pedig a tanfelügyelőségeken keresztül az oktatás minőségéért és a törvény betartásáért felel. „A minisztérium nem hoz létre oktatási intézményt, mert nem az övé az épület” – magyarázta.
Tájékoztatása szerint egy iskola létrehozásához három lépés kell. Elsőként a főtanfelügyelőség kéri a helyi tanácstól az intézmény elindítását. Utána e kérés alapján az önkormányzat határozatot hoz az iskola létrehozásáról, majd ezt visszaküldi a főtanfelügyelőséghez. A főtanfelügyelőség pedig ezután átküldi az iskolai hálózatot jóváhagyásra a minisztériumnak. Ez a római katolikus gimnázium esetében meg is történt, a tárca pedig jóváhagyta a marosvásárhelyi iskolahálózatot – szögezte le Király András.
„A főtanfelügyelőség átküldte az iskolahálózatot, amelyben szerepelt a katolikus iskola, a minisztérium pedig befejezett tekintette az ügyet. Nem kért be adatokat, nem érdekelte a tanácsi határozat, nem volt kíváncsi arra, hogy volt-e minőségellenőrzés. Ezekről ugyanis feltételeztük, hogy mind rendben vannak” – részletezte az államtitkár.
A tanácsi határozat „sántít”
Arra a kérdésünkre, hogy akkor jogi szempontból lehet-e „fogást” találni a római katolikus gimnázium beindításán, Király András kijelentette: szerinte a marosvásárhelyi iskolahálózat módosításáról szóló 2014. szeptemberi tanácsi határozattal nincs minden rendben, nem véletlenül semmisítette meg 2016-ben a prefektúra kezdeményezésére jogerősen az ítélőtábla.
A szóban forgó határozatnak a katolikus gimnáziumra vonatkozó része így szól: „ez a pont azon feltétel alatt lép érvénybe, ha Maros Megyei Tanfelügyelőség felmutatja ennek alapítási iratát, valamint a bérbeadási szerződést, amely a 2014/241-es számú helyi városi tanácsi határozat 1. cikkelyében van előírva, legtöbb 10 munkanapon belül”.
Király András szerint ez a rész nagyon sántít. „Én voltam városi tanácsos, így nem lehet egy határozatot megfogalmazni. Ennek alapján nehéz lett volna iskolát létrehozni, mert feltételekhez kötve dönt a tanintézmény beindításáról. Ez nem egy tanácsi határozat. Akkor lett volna, ha kijelentő módban fogalmazzák meg” – jelentette ki az államtitkár.
Király András hangsúlyozta, nem érti, hogy miért nem hozott egy újabb határozatot a marosvásárhelyi önkormányzat a római katolikus gimnázium ügyben. „Más ugyanis minden rendben volt. A katolikus Státus Alapítvány, a városháza és a tanfelügyelőség közötti szerződések teljesen korrektek” – állapította meg az államtitkár.
Peti: az RMDSZ próbálta orvosolni a helyzetet
Arra a kérdésünkre, hogy mi a jogi helyzete a katolikus gimnáziumnak, és veszélyben van-e az intézmény diákjainak eddigi tanulmányi időszaka, Peti András városi tanácsos, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke kijelentette: „Nem vagyok vádhatóság, és városi tanácsosként csak azt tudom mondani, hogy a gimnáziummal kapcsolatos valamennyi határozatunk – egy kivételével – kiállta a törvényesség próbáját”.
Arra a kérdésünkre, hogy az igazságszolgáltatás mire hivatkozva érvénytelenítette a határozatot, Peti András a bírósághoz irányított. „Újságíróként kikérheti az ítéletet az indoklással együtt. Én is csak azt tudnám elmondani, ami ott szerepel” – jelentette ki Peti. A tanácsos beszélgetésünk alatt többször hangsúlyozta: csak akkor nyilatkozik jó szívvel a gimnáziummal kapcsolatos jogi kérdésekről, ha ezt szemtől szemben, a vonatkozó dokumentumokkal a kezében teheti meg. „Telefonon fennáll a veszély, hogy rosszul értelmezi, amit mondok” – jegyezte meg.
Arra a kérdésünkre, hogy az iskolai hálózatot módosító határozat bírósági megsemmisítése után városi tanács miért nem próbálta egy újabb határozatban rendezni a gimnázium jogi helyzetét, Peti kijelentette: noha ez a polgármesteri hivatal kötelessége lett volna, az RMDSZ-frakció kidolgozott egy határozat-tervezetet, de ezt a jegyző nem írt alá.
A tanácsos elmagyarázta: az iskolahálózatról szóló határozatot minden évben el kell fogadniuk a helyi önkormányzatoknak. Ennek határidejét és eljárását egy minisztérium rendelet szabályozza. Az eljárás az, hogy a polgármesteri hivatal végrehajtó szerve az iskolaigazgatóságokon keresztül elkészít egy tervezetet az új tanév iskolahálózatáról. Ezt elküldik a tanfelügyelőségnek kötelező láttamozásra.
A rendelet arra is lehetőséget biztosít, hogy a tanfelügyelőség egyoldalúan módosítsa az előterjesztett iskolahálózatot. Miután a tanfelügyelőség láttamozta a határozattervezetet, a városi tanács elé kerül, ugyanakkor az önkormányzat is módosíthat a tervezeten. Mindezeket a lépéseket azonban határidőkhöz köti a minisztériumi rendelet. „A jegyző úgy értelmezte, hogy a tanfelügyelőség nem tartotta be a minisztériumi rendeletben megszabott határidőt” – magyarázta Peti András.
Cs. P. T.
maszol.ro

„Nincs veszélyben a magyar iskola”
Rendezni kell a katolikus gimnázium sorsát
A Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum sorsának rendezését kérték tegnap az iskola diákjainak szülei név szerint Peti András volt alpolgármestertől, Horaţiu Lobonţtól, az iskolaigazgatóság vezetőjétől, Mureşan Andrei jegyzőtől és a tanácsosi testülettől. A közgyűlés előtt a szülői közösség nevében felszólaló György Anna kijelentette: számukra az egyetlen elfogadható alternatíva az, hogy gyerekeik a Római Katolikus Líceum diákjaiként folytathassák tanulmányaikat. A gyűlés elején jelen volt Dorin Florea polgármester, aki kijelentette: „nincs veszélyben a magyar iskola”.
„Minket, a Római Katolikus Iskola diákjainak szüleit sokkolóan ért ez a hír, hiszen a Korrupcióellenes Ügyészség vádirata alapján az intézmény alapítása törvénytelenül zajlott, gyermekeink két éven keresztül egy nem létező iskolának voltak a diákjai” – jelentette ki a tanácsosi testület előtt György Anna. Hangsúlyozta, hogy az iskolában tanuló több mint 300 gyermek sorsa forog kockán, és nem nézhetik tétlenül ezt a folyamatot. Mivel a tanintézet jelenleg vezető nélkül működik, nem világos számukra, hogy az iskola létezik-e vagy sem, az elmúlt két évben úgy tudták, hogy törvényesen alakult meg és működik. Peti Andrást, Horaţiu Lobonţot és Mureşan Andreit név szerint, illetve a testület többi tagját arra szólították fel, hogy rendezzék az iskola ügyét, tájékoztassák a szülőket a valós helyzetről, arról, hogy milyen törvényes előírások alapján alakult meg a tanintézet, amelyben az elmúlt két évben oktatás zajlott.
A POL képviselője, Hermann Mark Christian egy „válságkezelő” bizottság létrehozását javasolta, amely jogi szempontból kellene megoldást találjon az iskola helyzetére, Peti András aggodalmát fejezte ki, hogy a szülők „egy nem létező iskoláról beszélnek”. „Az épület létezik, az oktatás két éve folyik benne, a tanárokat fizetik” – mondta a volt alpolgármester, aki szerint nem jó felelősöket keresni azelőtt, mielőtt egy kivizsgálás alatt álló ügyet lezárnának. Novák Zoltán hangsúlyozta: az iskola jogszerűen működik, az oklevelek törvényesek, a folyamatban levő vizsgálat nem zavarja az idei tanévet, és kérte: a tanfelügyelőség minél hamarabb nevezzen ki ideiglenes jelleggel igazgatót az iskola élére.
Dorin Florea polgármester felszólalásában felhívta a figyelmet, hogy a polgármesteri hivatal határozottan állást foglalt a Római Katolikus Iskola ügyében, jelenleg ügyészségi vizsgálat van folyamatban, de „nyugodjanak meg a szülők, annak idején a tanács kifejezte egyetértését, hogy a tanintézet létrehozása indokolt. Az más kérdés, hogy ezt egyese hogyan értelmezték. Ha kiderül, hogy a tanácsosok hibáztak, a hibákat ki fogják javítani, de nem mondhatja senki, hogy ez egy nem létező iskola. A magyar iskola nincs veszélyben” – közölte Dorin Florea. Felszólalása nagy részében személyeskedő kijelentéseket tett, hitvány alakoknak nevezte azokat, akik befeketítik a polgármesteri hivatalt, illetve a tanácsot. Anélkül, hogy neveket említsen, kikelt az ellen a személy ellen, aki filmezi a testület üléseit, és közölte, a taná-csosok döntése, hogy milyen információkat hoznak a sajtó tudomására. Nyilatkozata után a polgármester sebbel-lobbal elhagyta a termet.
A képviselőtestület csak ezt követően kezdte sorra venni a napirendi pontokat.
A testület megszavazta a költségvetés kiigazítását, ennek része az, hogy 34 iskolának 50 ezer lejt utalnak ki, 8100 lejt a szinkrontolmács fizetésére 2017-től, a ma-gyar kultúra napjaira 35 ezer lejt, és a múlt tanácsülésen elutasított sporttámogatás is „átment”: az ASA 1,28 millió lejt kaphat, ha teljesíti a törvényes feltételeket a pénz felhasználásához, a Maros Kosárlabdaklub 800 ezer lejt, a City’us 300 ezer lejt és az Egyetemi Sportklub 205 ezer lejt kap. A testület a jövő évi adókra vonatkozó határozattervezetet is megszavazta, a negatív inflációval nem módosította a helyi adókat és illetékeket, ennek megfelelően 2017-ben is ugyan-annyit fizetünk majd, mint idén.
ANTALFI IMOLA
Népújság (Marosvásárhely)

A tanácsosok elé álltak a szülők a katolikus iskola ügye miatt
A Római Katolikus Teológiai Gimnázium sorsának rendezését kérték a csütörtöki marosvásárhelyi tanácsülésen megjelenő szülők Peti András volt alpolgármestertől és Horatiu Lobonțtól, a városháza iskolákért felelős igazgatójától. A soros tanácsülésen nemcsak ez a kérdés szült sok hozzászólást, hanem a költségvetés-kiegészítés megszavazása is, amelyet másfél órás, személyeskedésbe torkolló veszekedés előzött meg.
A katolikus gimnázium diákjainak szüleit többek között György Anna képviselte, aki arról beszélt, őket sokként érte a hír, hogy az iskola vezetőjét hatósági felügyelet alá helyezték, és hogy a gyermekek két éven keresztül egy nem létező iskolának voltak a diákjai. „Számunkra az intézmény által képviselt szellemiség és értékrend fontos, s az az egyedüli elfogadható alternatíva, hogy a gyermekeink továbbra is itt folytassák tanulmányaikat. Kérjük a városi tanácsot, hogy az iskola sorsát sürgősen rendezzék” – mondta az édesanya.
Peti András aggodalmát fejezte ki, hogy a város fele jogászként viselkedik és véleményt mond a katolikus iskolában kialakult helyzetről, és amiatt is aggódik, hogy a szülők egy nem létező iskoláról beszélnek. „Nem a megfelelő megközelítés a felelősöket keresni egy folyamatban lévő ügyben. Jelenleg az ügy megoldása nem a mi kezünkben van, szerintünk a Római Katolikus Teológiai Gimnázium létezik, mi ebben a hitben és reményben dolgozunk továbbra is” – hangoztatta Peti András.
A város polgármestere, Dorin Florea arról beszélt, hogy szerinte a szülők nyugodtak lehetnek, nem kell aggódniuk az iskola jövője, gyermekeik tanulmányai miatt. „Nincs semmi gond az iskola létrehozásával, ha mégis tévedés történt, akkor azt ki fogjuk javítani, nem kell emiatt aggódni. Marosvásárhelyen semmi nem veszélyezteti a magyar nyelvű oktatást” – mondta Florea, kiemelve, hogy őt is vizsgálja a DNA a helyi tanácsosok döntése miatt, de ő ettől nyugodtan alszik.
Ha pénz, akkor vita
A költségvetés kiegészítése kapcsán több mint egy órát vitáztak a tanácsosok, vagyis pontosabban mondva a Szabad Emberek Pártja (POL) egyik oldalon, illetve az RMDSZ, PSD és PNL a másikon. A POL tanácsosai azt szerették volna, hogy a kiegészítést tételenként szavazzák meg, mert fontosnak tartották, hogy például az iskoláknak, szociális szakosztálynak adjanak plusz pénzt, de nemmel akartak szavazni a hivatásos sportcsapatoknak és a középiskolák sportvetélkedőjére szánt összegek esetében. Csakhogy Sergiu Papuc ülésvezető, arra hivatkozva, hogy a szakbizottságokon már mindenki elmondta a véleményét, javaslatát, a határozat egészét akarta megszavaztatni. Személyeskedésig fajult a veszekedés, Cristian Bratanovici PSD-s tanácsosos el is hagyta a termet. Végül a többség egészében szavazta meg a költségvetés-kiegészítést, amely többek között azt is tartalmazza, hogy a sportklubok megkapják a korábban, a 2016–2017-es idényre megszavazott összegeket (a kosárlabdaklubnak idén újabb 800 ezer lejt utalnak ki, az ASA fociklubnak 1,28 milliót, a röplabdacsapatnak 205 ezer lejt, a teremlabdarúgó csapatnak 300 ezer lejt).
Az ülésen nem került napirendre a Bakos Levente által benyújtott, a belső szabályzat módosítására vonatkozó tervezet, amelyet kezdeményezője vont vissza, hogy minden tanácsosnak legyen ideje átrágni magát rajta.
A helyi adók és illetékek 2017-ben is az ideihez hasonlóak maradnak, erről is a csütörtöki ülésen döntöttek a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők.
Simon Virág
Székelyhon.ro

A semmibe lebegtetett katolikus iskola
Betelt a pohár a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium tanárai számára, akik hetek óta élnek bizonytalanságban. A pedagógusok mégis azt állítják, hogy nem hagyják az iskolát, a tanulókat és a szülőket sem.
Sem az oktatási minisztérium, sem a marosvásárhelyi önkormányzat, sem a tanfelügyelőség nem igyekszik kimozdítani a holtpontról a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyét. Ennek ellenére az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a román nacionalista politikai erők zaklatásai mellett a felekezeti iskolában zavartalanul folyik a tanítás. Nemcsak a kívülállók nem észlelnek semmi feltűnőt, de a diákok is mindent a lehető legnagyobb rendben találnak. A történelemórára készülők legfeljebb azt látják, hogy a DNA által hatvannapos hatósági felügyelet alá helyezett igazgató helyett másvalaki lép be az osztályterembe: Tamási Zsolt óráit ingyen és bérmentve másik két kollégája vállalta át. Egy ideje azonban a teljes tanári kar ingyen jár be dolgozni, és ami még furcsább, a vakációban még szabadnapokra sem jogosultak. Ahhoz, hogy a pedagógusok fizetést kapjanak, igazgatói aláírásra lenne szükség, akárcsak a szabadnapokhoz.
Gyerek- és felnőttmesék
Nem csak a Klastrom utcai épület előkészítő osztályának helyet adó terméből szűrődnek ki olykor-olykor mesefoszlányok. Mesék hangzanak az oktatási tárcánál, a városházán, a tanfelügyelőségen is. A tanári szobában összegyűltek már jóformán nem is tudják, melyikben higgyenek. A múlt hónap derekán Illés Ildikó, a Maros megyei magyar nyelvű oktatásért (is) felelős helyettes tanfelügyelő azzal próbálta csitítani a kedélyeket, hogy amint aláírási joggal felruházott új, ügyvivő igazgató kerül a katolikus iskola élére, megoldódnak az adminisztratív gondok. Igazgatót viszont csak a főtanfelügyelő nevezhet ki, az éppen hivatalban lévő Ştefan Someşan viszont házi őrizetből és legfeljebb a sajtóból követheti a fejleményeket. Szintén két héttel ezelőtt Király András minisztériumi államtitkár arról beszélt lapcsaládunknak, hogy amint lesz új főtanfelügyelő, jöhet az új iskolaigazgató is. Aztán kiderült, hogy a főtanfelügyelő kinevezése nem csupán a minisztertől függ, hanem az oktatási tárca főtitkárától is, akinek kinevezését viszont a kormánytól várták. A bürokrácia lassan és jellegzetesen románosan őrlő malmai mára szinte mindent megoldottak: a minisztérium élére megkerült az új főtitkár, a Maros megyei tanfelügyelőség élére pedig az új főtanfelügyelő. Iskolaigazgató viszont mindmáig nincs, mert „annak kinevezése nem épp olyan egyszerű feladat”.\
Tanácstalan tanárok és szülők
Bonyolult kérdés – így fogalmazott lapunk megkeresésére Nadia Raţă, a november utolsó hetében kinevezett főtanfelügyelő, amikor az új igazgató beiktatásáról és a tanárok fizetéséről kérdeztük. A fiatal vezető előbb tiszta képet szeretne kapni az iskola jogi helyzetéről. Ezért több kérdéssel fordult a minisztériumhoz és a városi önkormányzathoz. Írásbeli választ még egyiktől sem kapott, pedig Bukarestben személyesen is tárgyalt. A tanárokat azzal nyugtatta, hogy prioritásként kezeli az iskola ügyét, néhány nappal korábban a román sajtónak nyilatkozva pedig mindenki értésére adta, hogy számára a katolikus tanintézmény problémája egy a számos gond közül, amely a listáján sorakozik.
Közben a 405 diák szüleit tömörítő bizottság is érdeklődni kezdett: a gyermekeik sorsáért aggódó anyukák és apukák színvallásra szólították fel az iskola létrehozásáért és működtetéséért felelős szerveket. Az egyik kezdeményező, György Annamária reményének adott hangot, miszerint, ha a megszólított polgármesteri hivatal, tanfelügyelőség és minisztérium tiszteletben tartja a közérdekű adatigénylésre vonatkozó 2001/544-es törvényt, tíz napon belül választ kaphatnak.
Az elöljárók nyugodtan alszanak
Egyelőre csak Dorin Florea polgármester igyekezett megnyugtatni az érintetteket, ő is szóban. „Nincs gond az iskola létrehozásával. Ha mégis tévedés történt, azt ki fogjuk javítani, nem kell emiatt aggódni. Marosvásárhelyen semmi nem veszélyezteti a magyar nyelvű oktatást” – reagált a legutóbbi tanácsülésen megjelent szülők aggályaira. Szavai azért sem ígérnek sok jót, mert polgármesterként éppen ő volt az, aki az elmúlt években nyilatkozatokban, illetve per során kardoskodott az egyháznak visszajuttatott iskolaépületek újraállamosítása mellett. Az önkormányzati ülésen elmondottak nem győzték meg a szülőket. Florea szerint a helyi tanácsosok döntése miatt őt is vizsgálja a DNA, de ettől nyugodtan tud aludni.
Tiszta a lelkiismerete az RMDSZ helyi elnökének és városi tanácsosának, Peti Andrásnak is. A volt alpolgármester – aki 2014-ben többedmagával bábáskodott a katolikus iskola újjászületésénél – úgy véli, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség pár soros közleményéből nem derül ki, pontosan mire vonatkozik a vád, és az sem, hogy miért illetik korrupciós váddal a marosvásárhelyi katolikus teológiai középiskola létrehozásának szereplőit. „Az oktatási törvény tisztán kimondja, hogy egy iskola létrehozása a helyi vagy megyei önkormányzat hatáskörébe tartozik. Egy másik rendelet értelmében hét tételnek kell eleget tenni az iskolaalapításhoz: többek között meg kell állapítani a minimális tanulólétszámot, kincstári folyószámlát kell nyitni, és bélyegzőt kell készíttetni. Ezek eljárási kérdések, ehhez képest a korrupcióellenes ügyészség korrupció miatt vizsgálódik. A helyi testület elfogadta a határozatot: az önkormányzatnak addig van hatásköre, amíg megszavazza a döntést, de nem neki kell követnie a határozat utóéletét, sem azt, hogy megtámadják-e vagy sem” – fejtette ki a jogász végzettségű volt alpolgármester. Ennek dacára Peti András nem tudná megmondani, mi történik abban az esetben, ha nem ismerik el a több mint négyszáz diák két iskolai évét, illetve a már érettségizettek oklevelét. Azt sem érti, hogy 2014 óta milyen alapon fizethették a tanárokat, ha az iskola nem létezhetett törvényesen.
CEMO: Nem a DNA a főgonosz!
Sajnos sem az önkormányzat, sem a tanfelügyelőség nem tartotta maradéktalanul tiszteletben az iskolaalapítási törvényeket – állapította meg a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO). A magyarság nyelvi jogaiért küzdő szervezet bármennyire is örül Marosvásárhely harmadik önálló anyanyelvű iskolájának, nem hagyhatja szó nélkül azokat a mulasztásokat, amelyeket az alapítók elkövettek. Felidézve a két évvel ezelőtt sebtében történteket, Szigeti Enikő elnök kijelentette, hogy az iskolaalapítás nem ment simán, és nem volt túlzottan törvényes, amiről szerinte ugyanúgy kellene beszélni, mint arról, hogy a Tamási Zsolt igazgató ellen indított eljárás mennyire igazságtalan. A civilek úgy vélik, az iskolaalapítás kissé elsietett és erőltetett volt, az illetékesek nem készítették elő az összes dokumentációt, ahogy szükség lett volna rá. Két évvel ezelőtt az iskola alapítását több helyi tanácsi határozat szabályozta, az egyik határozatot – mely által a tanintézet bekerült a marosvásárhelyi iskolahálózatba – megtámadta Vasile Oprea, Maros megye akkori prefektusa, és a helyi táblabíróságon jogerősen meg is nyerte a pert. „A tanfelügyelőség sem tartotta be a törvényes előírásokat. Hogy erről az RMDSZ tudott vagy nem, az irreleváns, ugyanis a szervezetnek kellett volna tudnia mindenről, nem Tamási Zsoltnak” – vélekedett lapunknak Szigeti. Arról, hogy az RMDSZ szinte minden lépésről tudott, abból is kiderül, hogy a szövetség az iskolaalapítást is egyik kormányralépési feltételként határozta meg. Lapunk értesülései szerint, amikor a házi őrizetben lévő Someşan megpróbált keresztbetenni a katolikusok tervének, maga Victor Ponta akkori miniszterelnök figyelmeztette Maros megyei kollégáját, hogy tisztségébe kerülhet a politikai alku szabotálása.
A CEMO áldozatnak tekinti a mindent magára vállaló és ezért hatósági felügyelet alá helyezett Tamásit, a felelőst pedig az RMDSZ illetékeseinek személyében jelöli meg. „A felelős az RMDSZ marosvásárhelyi volt tanácsosainak körében keresendő, nem feltétlenül a DNA a főgonosz, habár kétségtelen, vannak gondok a korrupcióellenes ügyészség eljárásával” – szögezte le Szigeti Enikő.
Összekovácsoló, lélekerősítő tüntetés
Ha a néhány hete kirobbant iskolaügynek egyáltalán lehet pozitív hozadéka, az mindenképpen a november 12-i tüntetés, amelyen több mint négyezer marosvásárhelyi és környékbeli jelent meg. Olyan személyek is kivonultak könyvvel a kezükben a Vársétányra, és hallgatták egymás beszédét, akik a hétköznapi életben igyekeznek kerülni egymást. Papok, politikusok, közéleti személyiségek örömmel nyugtázták, hogy az utcai tiltakozó akció ismét egybekovácsolta a marosvásárhelyi magyarságot. A rendezvény előtti napokban gyertyás ellentüntetést hirdető személyek ugyan megjelentek a helyszínen, de az egységes tömeg láttán elálltak szándékuktól, és beérték a közösségi oldalakon ostorozni a számukra antipatikus felszólalókat.
Az iskola tantestületét is megerősítette az egyértelmű biztatás, főként, hogy az nemcsak Marosvásárhely, hanem Székelyföld, Erdély és a Kárpát-medence több más szegletéből érkezett. „A dolgunkat akarjuk végezni, és ezt igyekszünk a legjobban tenni még akkor is, ha nincs kinevezett vezetője iskolánknak” – jelentette ki a tantestület által Tamási helyettesének megválasztott Székely Szilárd.
Egyelőre mind a diákok, mind a szülők bíznak a pedagógusokban, és hisznek Tamási Zsolt igazában. A 405 diák közül egyetlen egyet sem írattak át más tanintézménybe, ami az itt tapasztalható összetartásról tanúskodik.
Szucher Ervin | Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Vásárhelyi iskolaügy: gyűlnek a megfeleletlen kérdések
Eredménytelenül fejeződött be a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium tanárainak a tárgyalása Nadia Raţă frissen kinevezett főtanfelügyelővel. 
Bár a pedagógusok sokat vártak a találkozótól, melyen Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes is részt vett, a közel három órás megbeszélés után sem tisztázódtak a problémáik – közölte érdeklődésünkre Székely Szilárd, a tanárok által megbízott képviselő. A házi őrizetbe vett Ştefan Someşan helyébe kinevezett Nadia Raţă szinte minden felmerült kérdésre azt válaszolta, hogy a törvény határain belül igyekszik megoldást találni, az intézményvezetői tisztséggel kapcsolatos bizonytalan helyzetre viszont konkrét javaslattal nem rukkolt elő.
Mint ismert, Tamási Zsolt hatósági őrizetbe helyezése óta egyetlen személynek sincs aláírási joga, ezért az iskola semmiféle hivatalos okiratot nem bocsáthat ki, személyzete pedig nem kaphatja meg a fizetését. Az már csak hab a tortán, hogy azok a pedagógusok, akik ingyen dolgoznak, a téli vakációban egyetlen szabadnapot sem vehetnek ki, hisz szabadsági kérelmüket nincs, aki aláírja. A keddi, szinte estébe nyúló tárgyalásnak az lett volna a célja, hogy meggyőzze a főtanfelügyelőt, Tamási helyébe nevezzen ki egy ügyvivő igazgatót, Nadia Raţă azonban elzárkózott a kérdés megoldásától. A főtanfelügyelő azzal érvelt, hogy nem érvényes az a vezetőtanácsi határozat, melyet a tanfelügyelőség november 4-én hozott Tamási felmentéséről, mert nem írta alá senki. Ő viszont nem vállalhatja, hogy utólag aláírja.
Felmerült, hogy ismét üljön össze a tanfelügyelőség vezetőtanácsa, és hozzon egy újabb döntést, amelyet immár az új főtanfelügyelő aláírhat, Nadia Raţă viszont ezt a lehetőséget is elvetette. „A főtanfelügyelő válaszaiban a visszatérő motívum a törvényesség betartása volt. Mi is megkérdeztük, mennyire törvényes, hogy egy iskola vezető nélkül működjön. A válaszból kiderült, hogy a tanfelügyelőség vagy nem mer, vagy nem akar megoldást találni” – nyilatkozta lapunknak Székely Szilárd.
„Azon túl, hogy a tanárok hetek óta nem kaptak fizetést, most az egészségügyi ellátásért is a saját zsebükbe kell nyúlniuk. „Az egyik kollégánk kórházi kezelésre szorul, a másik kolléganőnk szülési szabadságra készül. Hiába fizetik a járulékot, nincs, aki munkahelyi igazolást kiállítson, ezért úgy tűnik, megfizettetik velük a kórházi kezelést” – panaszolta Székely. Amennyiben a jövő év elején sem lesz, aki kézjegyével ellássa a hivatalos okiratokat, még az is megeshet, hogy a katolikus iskola nem adhatja le időben a 2017/18-as beiskolázási tervét – hívta fel a figyelmet a tanerők szószólója.
Életveszélyes művészeti gimnázium
Várhatóan a decemberi tanácsülésen születik döntés a római katolikus egyház tulajdonában lévő Művészeti Gimnázium épületének bérleti szerződéséről, ami áprilisban érvényét veszítette, ráadásul azóta az önkormányzat sem fizet érte. Az épület közben egyre romosabbá és veszélyesebbé válik. A katolikus egyház marosvásárhelyi adminisztrátora, Bálint Géza elmondta, egy hosszú távú bérleti szerződés megkötése lenne jó mindenki számára. 
Ezzel egyetért Peti András tanácsos is, aki szerint ezt a szerződést követően azonnal el kellene kezdeni a Művészeti Gimnáziumnak otthont adó ingatlan felújítását. Tarthatatlan az iskola jelenlegi állapota, megoldást kellene találni a felújításra, mert a diákok, tanárok és szülők épségét fenyegetik az omladozó falak” – fejtette ki Peti. Bálint Gézától, az egyház helyi adminisztrátorától megtudtuk, sikerült megszerezni az építkezési engedélyt a homlokzat felújítására, ám a belső felújításokat csak akkor tudnák elkezdeni, ha a polgármesteri hivatal is beszállna ebbe. A katolikus egyház illetékese szerint a polgármesteri hivatal azt szeretné, ha nem kellene fizetnie az egyháznak bérleti díjat. 
Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár)

Lemondott Brassai Zsombor
Péter Ferenc, a Területi Állandó Tanács (TÁT) elnöke vette át keddtől az RMDSZ Maros megyei szervezetének a vezetését. Az ideiglenes elnök az egy nappal korábban lemondott Brassai Zsombort váltja.
Beigazolódott a papírforma egyik változata: a vakvágányra helyezett Brassai Zsombor önként mondott le az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetéséről, és nem várta meg, hogy a márciusi közgyűlésen – vagy egyesek szerint még azelőtt – menesszék elnöki tisztségéből. Péter Ferenc, Szováta volt polgármestere, a Maros megyei önkormányzat jelenlegi elnöke Kelemen Hunor szövetségi elnök megbízásából veszi át Brassai helyét.
Péter Ferenc úgy értékelte, hogy a Maros megyei szervezetnek egy egészséges belső önértékelést kell tartania, annak érdekében, hogy a választáson elért jó eredményeknek tükrében méltó módon folytathassa érdekképviseleti munkáját. Kérdésünkre, hogy megpályázná-e az elnöki széket, a megbízott vezető azt mondta, ez jelen pillanatban nem annyira tőle, mint inkább a felálló új csapattól függ. „Mi már januárban megtartanánk a tisztújító közgyűlést, akkorra majd eldől, hogy az új csapat mit szeretne. A lényeg, hogy mielőbb vessünk véget az átmeneti időszaknak” – nyilatkozta lapunknak Péter Ferenc. Az ügyvivő elnök ugyanakkor megköszönte Brassai Zsombor tevékenységét.
Az elmúlt fél év történései szinte egyértelművé tették Brassai Zsombor „kipakolását”. Feletteseinek egyáltalán nem tetszett, hogy a marosvásárhelyi összefogás szorgalmazójaként nem csak a Magyar Polgári Pártnak, az Erdélyi Magyar Néppártnak is teret próbál biztosítani. Derűlátó barátai abban bíztak, hogy a 2017 márciusában lejáró mandátumát ki tudja tölteni. Mások viszont már a helyhatósági választások utáni napokra datálták a menesztését.
Amint áprilisban beszámoltunk róla a helyhatósági választásokra összeállított összefogási listák körüli nézeteltérések miatt a marosvásárhelyi szervezetet irányító Peti András és a már akkor képviselői álmokat dédelgető Vass Levente Brassai Zsombor lemondását követelte. Az azelőtt még ádáz politikai ellenfelek, Peti és Vass azt vetették Brassai szemére, hogy „nagyvonalúan megfeledkezik az egyeztetési körökről, tájékoztatási kötelezettségéről és mindenekelőtt arról, hogy elnökként nem egy szervezet szétverése, hanem annak az összetartása lenne a feladata”. A csatabárdot elásó két fiatal politikus arra szólította fel a megyei elnököt, hogy „végre vállaljon felelősséget az általa kreált helyzetért, és lépjen vissza megyei vezetői tisztségéből, amelyben folyamatosan tanújelét teszi mélységes inkompetenciájának”. Mindkettőjük szerint Brassai politikusi tevékenysége rendkívül destruktív volt.
Brassait már két hónapja elhallgattatták
Lapunknak nyilatkozva Brassai Zsombor azzal indokolta döntését, hogy „az új irány új elnököt igényel”. Ezzel a szeptemberi rangsoroló gyűlés eredményére utalt, ahol a vártnál gyengébb eredményt ért el. A leköszönő elnök most fedte fel, hogy már az ominózus, számos és heves vitát kiváltó rangsorolás után a Területi Állandó Tanács (TAT) a jogkörei korlátozásáról döntött. Brassainak megtiltották, hogy a szövetség nevében nyilatkozzon, Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere pedig lemondásra szólította fel.
„A TÁT azzal indokolta a döntését, hogy demotivált lévén, a december 11-i parlamenti választásokon nem vezetném sikerre az RMDSZ-t” – mondta el lapunknak. Kérdésünkre, hogy mindezt miért csak két hónap távlatából fedi fel, Brassai Zsombor kifejtette, hogy mind a szövetség, mind a magyarság érdeke így kívánta. A titkot a kollégái is ügyesen próbálták őrizni; a kampány utolsó napján tartott sajtótájékoztatón, amikor az elnök hollétéről érdeklődtünk, néma csend borult a teremre, az asztalnál ülő öt nyilatkozó – Kovács Levente ügyvezető elnök, Novák Zoltán, Császár Károly, Csép Andrea és Vass Levente jelöltek – közül egyik sem volt hajlandó a valós helyzetről beszélni.
Kérdésünkre, hogy miként folytatja, Brassai Zsombor arról beszélt, hogy tizenhat éves aktív politizálás után megengedi magának, hogy végre polgári, civil életet éljen.
Szucher Ervin Székelyhon.ro

Továbbra sincs érvényes megállapodás a művészeti gimnázium épületére
Még mindig nincs érvényes bérleti szerződés a Marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium tulajdonosa, azaz a Római Katolikus Egyház, illetve a bérlő, a polgármesteri hivatal között, pedig az már szinte egy éve lejárt. Előrelépésnek számít az ügyben, hogy a januári rendkívüli tanácsülésen megalakult az a tárgyalóbizottság, amely majd egyezkedni fog a tulajdonossal.
Kormányhatározat szabja meg, hogy mekkora épületért mennyi bért kérhet a tulajdonos az önkormányzattól. Ennek értelmében a polgármesteri hivatal havonta mintegy húszezer lejt kell törlesszen a művészeti gimnázium épületének bérléséért, de már fél éve, hogy nem fizetett. Legutóbb három évre kötöttek szerződést a felek, amely tavaly áprilisban járt le.
Mivel a decemberi soros tanácsülés elmaradt, nem alakították meg azt a bizottságot, amelynek feladata, hogy az ügyben tárgyalásokat folytasson az egyház képviselőivel – mondta Peti András RMDSZ-es tanácsos, aki korábban lapunknak kifejtette, hosszú távú szerződés lenne a megoldás, és ennek megkötését követően azonnal el kellene kezdeni a felújítást.
Pozitív fejleménynek számít az ügyben, hogy a január 13-ai rendkívüli tanácsülésen megalakult a bizottság, amely egyeztetéseket folytat majd a szerződés meghosszabbításáról. Előreláthatóan ezt öt évre kötik meg, és február elsejétől érvényes lehet. „Még nem hívták össze a bizottságot, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt előrelépés. Valószínű, hogy most dolgozzák ki a részleteket, és hamarosan tárgyalásra kerül sor” – tudtuk meg Bakos Levente tanácsostól, aki tagja a tárgyalóbizottságnak. Szerinte a polgármesternek kell a bizottságot összehívnia, valamint kijelölnie a tárgyalás időpontját.
A katolikus egyház helyi adminisztrátorától, Bálint Gézától korábban megtudtuk, sikerült megszerezni az építkezési engedélyt a homlokzat felújítására, ám a belső felújításokat csak a polgármesteri hivatal támogatásával tudnák megvalósítani. Szerinte azonban a városháza azt szeretné, ha egyáltalán nem kellene bérleti díjat fizetnie az egyháznak.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Fellélegezhetnek a katolikus iskolánál
Szóbeli ígéreteket kaptak a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium diákjainak szülei a keddi tárgyaláson arra, hogy a tanintézet jogi személyiségként működhet tovább, illetve az előző évi iskolahálózat marad érvényben a következő tanévben is. Amennyiben dokumentumokba foglalják ezeket az ígéreteket, két héten belül megkezdődhetnek az iratkozások a katolikus iskola cikluskezdő osztályaiba.
Bibliával a kezükben hallgatták végig az imát a katolikus iskola diákjainak szülei kedden a kormányhivatal épülete előtt, majd az őket képviselő szülők bementek tárgyalni gyerekeik iskolájának jövőjéről. A rendkívüli találkozót a Civilek a katolikus iskoláért nevű szülői csoport kezdeményezte egy beadvánnyal, amelyet a polgármesternek, Dorin Floreának címeztek az elmúlt héten. A keddi találkozón többek között részt vett Lucian Goga prefektus, Péter Ferenc megyei tanácselnök, Horațiu Lobonț, az iskolákért felelős igazgatóság vezetője, a városi tanács képviselői, Csíki Zsolt, Peti András, továbbá az újonnan kinevezett főtanfelügyelő, Ioan Macarie, Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes és a szülőket képviselő civil csoport szóvivői. Dorin Florea most sem vett részt a megbeszélésen, helyette személyes tanácsadója, Claudiu Maior jelent meg.
Hosszas tárgyalások után a szülők ígéretet kaptak arra, hogy a Maros Megyei Tanfelügyelőség tiszteletben tartja a törvény által előírt szabályozást, miszerint a 2017–2018-as tanévre érvényes marad az előző években elfogadott iskolahálózat, azaz a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megmaradhat jogi személyiségként, és elindíthatja a cikluskezdő osztályokat – mondta el lapunknak Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője, aki maga is részt vett a tárgyaláson. A tanfelügyelőség csütörtökig kell megkapja a polgármesteri hivataltól azt az átiratot, amely után elfogadhatják az előző évi iskolahálózatot.
„A tanfelügyelőség jogászai szinte szó szerint elmondták, hogy mit kell tartalmaznia az átiratnak, és kik kell aláírják a polgármesteri hivataltól. Továbbá abban is megegyeztek, hogy ameddig nincs hivatalos vádemelés a DNA részéről a katolikus iskola ellen, addig a tanintézet különálló jogi személyként működhet tovább, ezt a prefektus és jogászai többször megerősítették”– emelte ki Csíky Csengele. Abban egyetértett mindenki, hogy problémák vannak az iskola alapítási okiratai körül, de a polgármesteri hivatal illetékesei megígérték, hogy amennyiben negatív döntés születik a vizsgálódás során, újra létrehozzák a katolikus iskolát, mindezt úgy, hogy az intézmény hétköznapi működését ez ne befolyásolja – fejtette ki Csíky Csengele.
A civilek továbbá felhívták a prefektus figyelmét arra, hogy a prefektus megtámadhatja a tanfelügyelőség 70-es számú határozatát, amelyben megtiltja a cikluskezdő osztályok elindítását. Lucian Goga prefektus jogászai meg is ígérték, hogy még a héten megtámadják a tanfelügyelőség határozatát, és akár tíz napon belül már elkezdődhetnek az iratkozások a katolikus iskola előkészítő, ötödik, illetve kilencedik osztályaiba.
Szóban elhangzott ígéreteket kaptunk, de követni fogjuk, hogy mindezek papírformát is öltsenek, ellenkező esetben lépni fogunk – mondta el a civilek képviselője. Hozzátette, annak nagyon örül, hogy a prefektus összehívására történt a tárgyalás, ugyanis ez jogi következményeket is maga után vonhat.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Nincs iskolahálózat, lemondásra szólították fel az oktatási ügyekkel foglalkozó osztály vezetőjét
Bár a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői közösség szóvivője szerint a csütörtöki marosvásárhelyi önkormányzati ülésen történtek egy új kezdet lehetőségét jelenthetik, az iskolahálózatra vonatkozó határozattervezet leszavazása után tulajdonképpen senki nem tudta, hogy mi lehetne a következő lépés.
A napirendi pontok között a 27-es számú volt az iskolahálózatra vonatkozó határozattervezet, amit közmegegyezéssel első helyre tettek a képviselők a csütörtöki tanácsülésen. De még mielőtt szavaztak volna, többen is szót kértek.
Peti András felolvasta magyar és román nyelven a szülők beadványát, amelyben a határozattervezet módosítását kérték, majd Hermann Mark javasolta a vegyes bizottság felállítását, amely megoldást kereshetne a katolikus iskola problémájára, ugyanakkor a Szabad Emberek Pártja (POL) frakció nevében felszólította Horaţiu Lobonţot, a városháza oktatási ügyekkel foglalkozó osztályának vezetőjét, hogy távozzon funkciójából. A felszólalók között Claudiu Maior, a polgármester személyes tanácsadója védelmébe vette Lobonțot, illetve felelősségre vonta Hermannt, hogy csak cirkuszt akarnak és nem az ügy megoldásáért fáradoznak. A szülők részéről hujjogatás fogadta Maior hozzászólását, Hermann Mark pedig úgy fogalmazott, hogy olyan személy fegyelmez minket, akinek nem is szabadna itt lennie, amit a teremben ülő civilek is megerősítettek azzal, hogy akit elítéltek, annak nincs keresnivalója a városházán, felszólalnia sem volna szabad.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, parlamenti képviselő is szót kért, és elmondta, a szülők bebizonyították, hogy türelmesek, minden utat végigjártak, amit végigjárhattak, a polgármesteri hivatalnak, az önkormányzatnak, a tanfelügyelőségnek pedig kutyakötelessége megoldani az iskola helyzetét és nem játszani több mint négyszáz gyerek sorsával. Végül Csíki Zsolt, az RMDSZ-frakció elnöke kijelentette: az iskolahálózatot olyan formában, ahogyan a határozattervezetben szerepel, az RMDSZ-es tanácsosok nem fogják megszavazni. Hozzátette, hogy az RMDSZ végig kiáll az iskola és a szülők mellett, és nem adja fel a küzdelmet. Végül a jelen lévő 22 tanácsosból 17-en nemmel szavaztak, 4-en igennel, egy személy pedig tartózkodott. A határozattervezet leszavazását követően a szülők kivonultak az ülésteremből. Csíky Csengele, a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői közösség szóvivője úgy értékelte a sajtónak a történteket, hogy ez egy új kezdet lehetősége, aminek már november közepén meg kellett volna történnie.
Végre a sarkára állt a politikum is, és végre a mi akaratunkat tükrözi, ami ma történt – mondta, hozzátéve, hogy a városháza minden lépését követni fogják, és nem hagyják abba a nyomásgyakorlást. A szülői csoport a folyosón tartózkodó Horațiu Lobonțot is megpróbálta kérdőre vonni, ahogyan Claudiu Maiort is. A polgármester tanácsadója elszaladt a szülők elől, Lobonț viszont megpróbált magyarázkodni, hogy ő nem ellenzi a katolikus iskolát, és az iskolahálózatért tulajdonképpen nem is az általa vezetett hivatal felelős, hanem a tanfelügyelőség. Fél a DNA-tól? – kérdezték a szülők a távozó osztályvezetőt, aki erre azt válaszolta, hogy sok mindentől fél.
Antal Erika / Székelyhon.ro

Elutasították a katolikus iskola felszámolását
A POL Horaţiu Lobonţ iskolaügyekért felelős aligazgató lemondását kérte
Tizenhárom ellenszavazattal és négy tartózkodással a marosvásárhelyi tanács tegnap délutáni ülésén nem szavazták meg azt a határozattervezetet, amely a tanfelügyelőség szakmai véleményét figyelembe véve véglegesítette volna a 2017-18-as beiskolázási tervezetet, amelyből kihagyták a Római Katolikus Teológiai Líceumot, és további hét iskola helyzetét formai hibák miatt kifogásolták. A hivatal a múlt heti tanácsülésen még ennél is tovább ment volna, úgy, hogy feldarabolja a katolikus iskolát, amelynek 0– VIII. osztályait a tervek szerint az Unirea Főgimnáziumhoz, a IX-XII. osztályokat pedig a Bolyai középiskolához csatolja. Nem véletlen hát, hogy az ülésen nagy számban voltak jelen a katolikus iskolát képviselő szülők, akik román és magyar nyelvű tiltakozó táblákkal akartak a tanácsosok vallásos érzü- letére és jóindulatára hatni. Bár az ülés napirendjén 27. pontként szerepelt a szóban forgó határozattervezet, az ülésvezető tanácsos dr. Benedek Teodóra javaslatára első napirendi pontként tárgyalták. A szülők által Zsigmond Imola irányításával összeállított memóriumot Peti András tanácsos olvasta fel magyar és román nyelven. Ebben elhangzott, hogy a polgármesteri hivatal iskolaügyekért felelős igazgatósága nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy magyarázó jelentésben indokolja meg, hogy miért foglalta be a februárban összeállított beiskolázási tervezetbe a katolikus iskolát, ami az egyik oka volt a tervezet visszautasításának. Ezért egy új beiskolázási tervezet elkészítését kérik, mivel jelenleg nincsen törvényes ok arra, hogy az iskolát megszüntessék, és a diákokat két más tanintézmény között osszák szét. A Római Katolikus Teológiai Líceum ugyanis minden feltételnek eleget tesz, ami egy iskola működéséhez szükséges, és arról sincs szó, hogy a diáklétszám csökkent volna, ezért a szülők kérik a helyzet minél gyorsabb rendezését. Az RMDSZ-frakció elfogadhatatlannak tartja a tanfelügyelőség döntését, amelyet átvett a polgármesteri hivatal is, és amely szerint a katolikus iskolát azért törölték volna a beiskolázási tervezetből, mert a megalakulását szentesítő tanácsi határozat bűnügyi kivizsgálás tárgyát képezi. Az RMDSZ-tanácsosok az elmúlt héten, amikor tiltakozásképpen kivonultak a tanácsülésről, kezdeményezték, hogy sürgősségi ülésen tűzzék napirendre azt a tervezetet, amely a jelenleg működő iskolahálózatot tartaná érvényben. Javaslatukat azzal a kibúvóval utasították el, hogy a sürgősségi tanácsülés összehívóját 33 perccel később iktatták, mint a polgármester által kezdeményezett tanácsülést, amelyen már szerepelt egy iskolahálózatra vonatkozó tervezet. A képviselőtestület tegnapi ülésén a Szabad Emberek Pártjának (POL) képviselői a katolikus iskola létjogosultsága mellett foglaltak állást, amit Hermann Mark tanácsos kellő határozottsággal meg is indokolt. Sőt el is készítették azt a háromoldalas magyarázó jelentéstervezetet, amelyben a vonatkozó törvényekre és előírásokra hivatkozva minden érvet felsoroltak az iskola működésének a jogossága mellett. Mivel a polgármesteri hivatal és annak iskolaügyekért felelős igazgatósága nem tett eleget kötelezettségeinek, a szülőkkel a bolondját járatták, elfogadhatatlan nyilatkozatokat tettek, a POL Horaţiu Lobonţ igazgatóhelyettes lemondását kérte, majd közölte, hogy kérést nyújtanak be egy vegyes bizottság összehívására, amely kijavítja az esetleges adminisztratív mulasztást az iskola alapításával kapcsolatosan. A hallgatóság hangos tetszését is elnyerő határozott kérésre Claudiu Maior, a polgármester tanácsadója durván replikázott, a POL szemére vetve, hogy csak arra képesek, hogy a Facebookon gyűjtsék a szavazatokat. Amire nem késett a válasz. Hermann Mark kifejtette, hogy Claudiu Maiornak a polgármester tanácsosaként nincs joga beleszólni a határozatok elfogadásába. Továbbá egy olyan személynek, akinek márciusban a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács két döntésében is megtiltotta, hogy köztisztséget töltsön be, nincs joga erkölcsi prédikációt tar- tani. Mint korábban jeleztük, a többség nemmel szavazott a polgár- mesteri hivatal és a tanfelügyelőség közötti egyetértést bizonyító határozattervezetre, de ezzel az iskola helyzete sajnos nem rendeződött. A szülők azt nyilatkozták, hogy addig nem tágítanak, amíg nem születik megnyugtató megoldás. Egye- tértenek Horaţiu Lobonţ lemondatásával, de ugyanakkor azt is tudják, hogy köztisztviselőként a városvezetés utasításait hajtja végre – nyilatkozta Csíky Csengele. A határozattervezet körüli vitán a szülőknek kedvező végkifejletet ígérő Dorin Florea polgármester ezúttal sem vett részt.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

Vass Levente az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének új elnöke
Vass Leventét választották az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökévé a szervezet csütörtöki tisztújító küldöttgyűlésén. A városi szervezet választmányi elnöke, Maros megye parlamenti képviselője egyetlen jelöltként pályázott a tisztségre, 95 támogató, 6 ellenszavazatot kapott a tisztújító küldöttgyűlésen. Vass Levente beszédében hangsúlyozta, meglátása szerint Marosvásárhely azoké kell legyen, akik Erdély-szerte azon gondolkodnak, hogy itt tanuljanak, itt dolgozzanak és itt éljenek. Mint fogalmazott, a következő négy évben e mottó szellemében fog tevékenykedni a marosvásárhelyi szervezet élén, hogy mindenki otthon érezhesse magát a városban, aki itt tervezi leélni életét, marosvásárhelyiek és Erdély más vidékeiről érkezők egyaránt. Az új elnök terveiről beszélve elmondta, átlátható, kiszámíthatóságot garantáló és számon kérhető szabályok szerint szerveződő és működő, erős szervezeti kultúrával rendelkező helyi szervezetet szeretne továbbépíteni. „Elsődleges feladatunk kell legyen közelebb kerülni közösségünkhöz, az átlag marosvásárhelyi hinni akar a helyi RMDSZ-ben, de ehhez vissza kell nyernünk az emberek bizalmát. Ha a következő négy évben kemény munkát, egységet látnak a marosvásárhelyiek a helyi RMDSZ-ben, illetve azt tapasztalják, hogy őket megkérdezve hozunk döntéseket, akkor esélyünk van arra, hogy önkormányzati tanácsosaink és parlamenti képviselőink a közösségünk határozott támogatását érezve állhassanak ki ügyeinkért”– fogalmazott Vass Levente. Mint mondta, az általa vezetett városi szervezet célja lesz 25.000 választópolgárral felvenni a kapcsolatot, és nem csupán az elérhetőségüket ismerni, hanem állandó kapcsolatban lenni velük különböző programok és projektek révén. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöki tisztsége azt követően üresedett meg, hogy Peti András korábbi elnöknek lejárt a mandátuma a szervezet élén. A leköszönő elnök beszédében megköszönte a helyi szervezet eddigi munkáját. „A csapat érdeme, hogy a tavalyi választási évben sikerült visszaszerezni mindent, amit 2012-ben elvesztettünk: az RMDSZ-nek sikerült ismét megyei tanácselnököt állítania, a második szenátori mandátumot megszerezni a megye számára, illetve a helyi és megyei tanácsban megerősítenie jelenlétét” – fogalmazott Peti András. Reményét fejezte ki, hogy az új városi szervezet munkájának eredményeként a következő helyhatósági választásokon a polgármesteri tisztséget is sikerül majd visszaszereznie a szövetségnek. A tisztújító küldöttgyűlést Péter Ferenc, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke vezette. Köszöntőjében elmondta, a Szövetség helyi szervezete a legnagyobb helyi szervezet nemcsak a megyében, hanem egész Erdélyben, ezért is fontos, hogy eredményesen működhessen. Mint mondta, bízik benne, hogy jól fog együttműködni a marosvásárhelyi és a megyei szervezet, hiszen az ügyek megoldására egységet kell felmutatni: „a megyei szervezet elnökeként azt várom el, hogy amit eddig nem sikerült megoldani, arra ezután közösen találjunk megoldást. Az RMDSZ megyei szervezete mindenben támogatni fogja az új városi szervezetet” – mondta Péter Ferenc. (rmdsz tájékoztató) Transindex.ro

Újabb bukaresti próbálkozás a vásárhelyi iskolaügyben
A marosvásárhelyi önkormányzat a minisztériumtól várja a jogi patthelyzet feloldását a Római Katolikus Teológiai Gimnázium és a városi iskolahálózat esetében. Korábban a szülők nem jártak sikerrel a fővárosban.
A marosvásárhelyi önkormányzat az oktatási minisztériumhoz fordul átiratban a Római Katolikus Teológiai Gimnázium, valamint a városi iskolahálózat helyzetének a megoldása érdekében – erről a testület csütörtöki, rendkívüli ülésén fogadott el határozatot.
A szerdai, eredménytelenül végződött ülés folytatásaként csütörtökön délelőtt összeült az iskolaüggyel foglalkozó különbizottság, az egyeztetésen a szülők képviselőin kívül többek közt Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök, Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes és Claudiu Maior, a polgármester tanácsadója is részt vett.
Csíky Csengele, a szülők képviselője a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, hosszasan keresték a megoldást a kialakult helyzetre, a tanfelügyelőség és a minisztérium ugyanis az érvényben levő törvény és módszertan alapján azt kérte, hogy mutassák be az iskola jogi személyiségét igazoló iratot, hogy a tanintézetet újra bevehesse az iskolahálózatba. Csakhogy ez az irat nem létezik, mert azt a helyi tanácsi határozatot, amelynek alapján az iskolát létrehozták, megsemmisítették.
„A felekezeti tanintézetet nem lehet most újra létrehozni, megalakítani, hiszen működik, az eredeti határozatot követő utóbb elfogadott határozatok alapján. Amíg a bíróság ki nem mondja, hogy nincs iskola, addig nem lehet újra létrehozni – részletezte Csíky Csengele. – Ezért az ülésen az a döntés született, hogy a tanügyi tárcától átiratban kéri a tanács, hogy oldja meg ezt a jogi patthelyzetet. Erre sajnos már csak két hetünk van, mert május 5. a határidő, amíg az iskola visszakerülhet az országos számítógépes programba és fogadhatja a kilencedik osztályba jelentkezőket”. A bizottsági ülést követően újabb rendkívüli tanácsülést tartottak, melyen a jelenlévő tanácsosok megszavazták a testület elé terjesztett határozatot.
Az RMDSZ-es Peti András az ülést követően elmondta, a kijelölt bizottság megpróbálta tisztázni, hogy kinek a hatáskörébe tartozik, és kinek a felelőssége a római katolikus iskola jogi helyzetének tisztázása. Több megoldás körvonalazódott, de végül egyetlen olyan javaslat született, amely körül konszenzus alakult ki: a hivatalt felhatalmazzák, hogy forduljon a minisztériumhoz ezzel a problémával. Peti elmondta továbbá, az elfogadott tanácshatározat két részből áll, egyikben konkrétan a katolikus gimnázium helyzetének az orvoslására kérték fel a minisztériumot, hogy miniszteri rendelettel oldja meg a helyzetet.
A határozat második részében pedig azt kérték, hogy elemezzék a tanfelügyelőség által elfogadott városi iskolahálózatot, s nyújtsanak elfogadható megoldást a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumnak, a Református Kollégiumnak és hat másik oktatási intézménynek, amelyeknek nincs jogi szempontból érvényes működési engedélyük. Jövő héten a városháza és a szülők képviselőiből álló bizottság személyesen is egyeztet majd Bukarestben a minisztérium képviselőivel.
A katolikus iskola vezetőtanácsának, a szülői bizottságnak, valamint a szülők által létrehozott Civilek a katolikus iskoláért csoportnak a képviselői egyébként március végén már tárgyaltak a minisztérium illetékeseivel, ott azonban azt a választ kapták, hogy a városi tanácsnál van a megoldás kulcsa. A szülők akkor azt nyilatkozták, úgy érzik, a különböző illetékes intézmények a bolondját járatják velük.
Simon Virág / Krónika (Kolozsvár)

Helyben kell megoldani
Miniszteri ultimátum
Kedden többórás maratoni tárgyalás után, amelyből nem hiányoztak a magyarellenes felhangok sem, Pavel Năstase közoktatási miniszter ultimátumot adott: Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala, a városi tanács és a tanfelügyelőség kell megtegye május 15-ig a szükséges intézkedéseket a Római Katolikus Teológiai Líceum működésének rendezése ügyében. Ha ez nem történik meg, miniszterelnöki vizsgálóbizottságot küld a helyszínre, hogy megállapítsa, ki a felelős a történtekért – nyilatkozta Csíki Csengele, a szülők képviselője.
A miniszter azt is kijelentette, hogy ne várjanak minisztériumi határozatot egy olyan ügyben, amelynek a megoldása a helyi hatóságokra hárul. A tárgyaláson valamennyi érdekelt szerv, a polgármesteri hivatal, a megyei tanfelügyelőség szakemberei, a prefektus, az RMDSZ szenátora, parlamenti és megyei szervezetének képviselője, városi tanácsosok, valamint az iskola szülői bizottságának megbízottai vettek részt. A megbeszélésen megjelent az Unirea Főgimnázium szülői bizottságát és érdekes módon a megyei szülői bizottságot képviselő Delia Peter és ügyvédjük, Horea Hădărău, valamint Marius Paşcan parlamenti képviselő, akik próbálták magyarellenes irányba terelni a beszélgetést. Zsigmond Imola a szülők nevében elmondta, hogy az Unirea Főgimnázium volt igazgatónője ajánlotta fel az iskolába járó gyermekek szüleinek a lehetőséget, hogy átiratkozhatnak a katolikus iskolába, tehát nem kényszerítette őket senki erre a lépésre.
A katolikus iskola ügyében kért szót Novák Zoltán RMDSZ-szenátor, Vass Levente parlamenti képviselő, Peti András városi tanácsos, Kovács Levente, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. A Szabad Emberek Pártját képviselő Hermann Mark Christian városi tanácsos hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy adminisztratív kérdésről van szó, majd érdeklődésünkre elmondta, hogy kedden be is nyújtott három határozattervezetet, hogy május 4-i ülésén a marosvásárhelyi tanács visszatérjen korábbi kifogásolt határozataira és módosítsa olyan módon, hogy világos legyen: jóváhagyja és nem csak javasolja a Római Katolikus Teológiai Líceum működését.
Egyértelmű véleményként körvonalazódott, hogy a történtek büntetőjogi részét külön kell választani, és az esetleges adminisztratív hibát korrigálni kell és lehet. A miniszter és államtitkárának határozott véleménye is megegyezett abban, hogy amíg nincs az ügyben végleges és visszavonhatatlan bírói ítélet, addig sem az előkészítő osztályba való beiratkozást, sem a kilencedik osztályok indítását nem lehet felfüggeszteni, és az iskolát sem lehet a megyei hálózatból törölni – nyilatkozták a tanácskozás résztvevői.
Dr. Tamási Zsolt József iskolaigazgató hatósági felügyeletét sajnos meghosszabbította a Korrupcióellenes Ügyészség helyi szervezete.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)

A nézeteltérések továbbra sem hiányoznak
Három tanácsi határozat a katolikus iskola mellett
A tanügyminiszternél tett látogatás nyomán, amelyen a helyi hatóságok ultimátumot kaptak, hogy május 15-ig kötelező módon hárítsák el az akadályokat a Római Katolikus Teológiai Líceum további működését illetően, tegnapi rendkívüli ülésén újabb három határozatot hozott a marosvásárhelyi tanács. Tette ezt annak ellenére, hogy a polgármesteri hivatal jegyzője és jogtanácsosa, valamint az iskolaügyi igazgatóság ellenvéleményt fogalmazott meg a határozattervezetekkel kapcsolatosan.
A képviselők közel háromórás vita nyomán döntöttek arról, hogy a tanács elrendeli a Római Katolikus Teológiai Líceumnak mint önálló jogi személyiségnek a létrehozását, általános iskolai alsó és felső, valamint középiskolai tagozattal. A határozat rendelkezik arról is, hogy a tanfelügyelőségnek módosítania kell Marosvásárhely 2017–18-as iskolahálózatának a tervét, belefoglalva abba az önálló jogi személyiséggel rendelkező katolikus iskolát is. A második elrendeli a sokat vitatott 2014. évi 241-es tanácsi határozat kiigazítását, amelyben az áll, hogy a tanács „javasolja” a Római Katolikus Teológiai Líceum megalapítását (azzal a feltétellel, ha megkötik a szerződést, hogy a Római Katolikus Státus tulajdonában levő Mihai Viteazul utca 15. szám alatti épületet bérbe adják a polgármesteri hivatalnak), a javasolja szót a jóváhagyja szóval helyettesítik.
A harmadik elfogadott határozat pedig egy tanácsosokból álló héttagú bizottságról rendelkezik, amely az érintett hivatalok meghívottaival hat hónapon át követni fogja az iskola helyzetét, és megoldásokat keres a felmerülő problémákra.
A tanácsosok a vita nyomán megszavazták a Szabad Emberek Pártja és annak tanácsosa, Hermann Mark Christian által összeállított határozattervezeteket. A tanácsülés előtt Vass Levente, az RMDSZ városi szervezetének elnöke és Csíki Zsolt, a tanácsi frakció vezetője egy rövid sajtótájékoztató során kijelentette: voltak ugyan nézeteltéréseik a POL tanácsosaival, akik nem álltak melléjük, amikor megtagadták a költségvetés megszavazását, hogy a katolikus iskola problémáinak a megoldását sürgessék, továbbá a Szabad Emberek Pártjának képviselői bejelentették, hogy a jegyző ellenvetése miatt nem szavazzák meg az RMDSZ-tanácsosok korábbi határozattervezetét az iskolahálózattal kapcsolatosan, ezúttal mégis támogatni fogják a POL tanácsosainak javaslatát az RMDSZ-képviselők által tett kiegészítésekkel. Mivel a Szabad Emberek Pártjának tanácsosai azt kérték, hogy tartsák fenn a módosító indítványokat, egy rövid szünet után lemondtak azokról, és a tervezeteket abban a formában szavazták meg, ahogy a POL tanácsosai benyújtották és utólag kiegészítették. A többi párt képviselői közül ketten nemmel szavaztak, a többiek pedig tartózkodtak a szavazás során.
Hosszabb vita keletkezett amiatt is, hogy az RMDSZ-képviselők és Hermann Mark Christian mellett a szocáldemokrata és a liberális tanácsosok közül Benedek Theodora kivételével más nem akarta vállalni a bizottságban való részvételt.
Szövérfi László jegyzőtől számon kérték, hogy miért fogalmazott meg ellenvéleményt, holott ő is jelen volt a Pavel Năstase tanügyminiszterrel folytatott megbeszélésen, ahol a helyi hatóságok képviselői utasítást kaptak a katolikus iskola helyzetének rendezésére. A jegyző nyilvánosan elmondta, és kérdésünkre megerősítette, hogy azért nem ért egyet az iskola létrehozásával, mivel a mai napig érvényben van a minisztérium fejlécével a megyei tanfelügyelőség által kibocsátott 2015. augusztus 31-i határozat, amely a helyi tanács 2015. január 29-i 33-as döntésére hivatkozva rendelte el a Római Katolikus Teológiai Líceum megalapítását. Az iskola tehát létezik, ezért – véleménye szerint – nem kell megalapítani. Érdeklődésünkre hozzátette, hogy az említett okirat alapján egy végleges és visszavonhatatlan bírói ítélet hiányában a tanfelügyelőségnek nem volt joga a tanintézményt kihagyni a város iskolahálózatából, és megtiltani a kezdő osztályok indítását. Ebből kiindulva a jegyző javaslata az volt, hogy egy teljesen új iskolát kellene alapítani arra a lehetőségre felkészülve, hogy az iskola jelenleg érvényes alapító okiratainak törvényen kívül helyezése esetében legyen ahova áttenni az osztályokat. Ha erre nem lesz szükség, az újonnan létrehozott iskolát fel lehet számolni. Ezt kellett volna megbeszélni és határozattervezetet összeállítani a minisztériumban eldöntött szerdai találkozón, ami az RMDSZ-képviselők hiányában nem valósult meg – nyilatkozta Szövérfi László.
A tanácsülést Peti András irányította. Bevezetésképpen Stănescu Aurora, az Unirea Főgimnázium igazgatónője próbált eléggé nem valóságosan hangzó érvekkel az együttélés fontossága mellett érvelni, valamint a státus és a polgármesteri hivatal között megkötött szerződésnek a be nem tartását kifogásolni az osztálytermek elosztását illetően. Kijelentette, hogy nincsen szükség etnikai alapon szervezett iskolákra, és cáfolta, hogy az Unirea meg akart válni a magyar diákoktól és pedagógusoktól. A feldobott labdát a POL képviselői hamar leütötték azzal az érvvel, hogy a legnagyobb erdélyi magyar közösségnek önazonossága megőrzésének érdekében joga van önálló iskolákra. Ami pedig a szerződést illeti, az ülésen jelen levő Holló László, a Gyulafehérváron székelő Római Katolikus Státus igazgatója felolvasta a státus és a polgármesteri hivatal közötti szerződés azon cikkelyét, amely szerint a szerződés törvényerővel bír, és az abban vállaltakat a polgármesteri hivatalnak is teljesítenie kellene.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)

A Vatikán közvetítése eredménytelen (Magyar gondok Marosvásárhelyen)
Nincs előrelépés a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyében: noha szerdán Miguel Maury Buendía érsek, a Szentszék romániai apostoli nunciusa jelenlétében tárgyaltak az érintett helyi intézmények képviselői a kialakult helyzet rendezéséről, a találkozón nem jutottak konkrét eredményre. Ugyanazon a napon a polgármesteri hivatal elkezdte a magyar és kétnyelvű utcanévtáblák lecserélését a városban.
A Vatikán nagykövete a munkamegbeszélést követően úgy nyilatkozott a médiának, hogy sikerült helyreállítani a felek közötti bizalmat, és megállapította: van szándék a helyi intézmények részéről az iskola helyzetének rendezésére. 
Lucian Goga Maros megyei prefektus elmondta: az érintett felek megállapodtak, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum tanulói az épületben maradnak mindaddig, amíg sikerül megoldást találni az iskola működtetésére. A prefektus szerint „az egyetlen járható és törvényes út” a helyzet rendezésére az, hogy a helyi tanács fogadjon el egy határozatot az iskola megalapításáról. A prefektúra jogi osztálya segít abban, hogy az új határozat megkaphassa a törvényességi jóváhagyást.
Holló László, az iskolaalapítást kezdeményező római katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke úgy látja: erősödött a résztvevők párbeszédkészsége, de a találkozó konkrét eredmény nélkül zárult, és a felek a szerdai találkozón is többnyire kitartottak eddigi álláspontjuk mellett. Rámutatott: a mostani megbeszélésen is úgy tűnt, hogy mindenki meg akarja oldani a kérdést, de ez a jóindulat eddig a nyilatkozatok szintjén maradt. Holló László szerint az iskola továbbra sem indíthat cikluskezdő osztályokat, ezt a Maros megyei tanfelügyelő a szerdai tanácskozás után is megerősítette. Az oda jelentkező tanulókat más tanintézmények között oszthatják szét, ami elfogadhatatlan a szülők és az alapítvány számára. A katolikus iskola ügye tavaly november óta megoldatlan. Akkor a korrupcióellenes ügyészség eljárást indított az intézmény igazgatója, Tamási Zsolt és a volt főtanfelügyelő, Ştefan Someşan ellen, mert a vádhatóság szerint annak ellenére hozzájárultak az iskola működéséhez, hogy tudták: nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Jelenleg fennáll annak a veszélye, hogy az iskola elveszíti jogi személyiségét.
Utcanevek csak románul
A magyar utcanévtáblák leszerelésébe, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák román nyelvűre cserélésébe kezdett szerdán a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal. Elsőként a város Kolozsvár felőli bejáratától a városközpontig vezető Dózsa György úton láttak neki a magyar utcanév eltávolításának.
Az eset kapcsán Vass Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tett közzé tiltakozást, és fényképeket is közölt. Emlékeztetett: a Dózsa György utcában 2014-ben kerültek fel kétnyelvű utcanévtáblák, és az akkori ígéretek szerint ezek kihelyezése csak az első lépés volt az utcanevek kétnyelvűsítésében. Az ígért folytatás azonban elmaradt. Az egynyelvűsített utcanévtáblákon Dózsa György neve Gheorghe Dojaként szerepel. Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi utcanevek kétnyelvűsítéséért évek óta küzdő Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) vezetője elmondta: a több mint öt kilométer hosszú Dózsa György úton 2014-ben Peti András akkori RMDSZ-es alpolgármester fellépése következtében jelent meg pár kétnyelvű utcanévtábla. 2016 áprilisában és májusában azonban a sugárút teljes hosszán kétnyelvűsítettek úgy, hogy a román utcanévtáblák alá vagy mellé azonos kivitelezésű magyar táblákat helyeztek el. Szigeti Enikő városházi forrásokból arról értesült, hogy a polgármesteri hivatalt a prefektus utasította a táblák kicserélésére. A városházán kedden iktatták a prefektus átiratát, tartalmát azonban a gyermeknapi munkaszünet miatt nem tudta megnézni. Maros megye alprefektusa, Nagy Zsigmond nem tudott arról, hogy Lucian Goga prefektus ilyen tartalmú átiratot küldött volna a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalba. Az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény csak a települések és az intézmények nevénél követeli meg a kétnyelvűséget, az utcanevekről nem rendelkezik. Románia 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett – szükség esetén – a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar „utca” szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ideiglenes megoldásként Lemondtak a katolikus iskola önállóságáról
A marosvásárhelyi tanács tegnapi ülésén egyhangúlag megszavazta Marosvásárhely jövő évi beiskolázási tervét azzal a kiegészítéssel, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum, önálló jogállását elvesztve, de szerkezetét megtartva a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fiókintézményeként működjön tovább.
A tanácsülést megelőzően, tegnap meghívást kaptunk az iskolahálózatról készült füzet ma déli bemutatójára, amelyben tanfelügyelőségi források szerint nem szerepel a katolikus iskola. A tegnapi tanácsülésen az RMDSZ-képviselők nevében Bakos Levente az ülés napirendjének 19. pontjaként feltüntetett határozattervezet visszavonását kérte, amelyben az RMDSZ-tanácsosok a Római Katolikus Teológiai Szaklíceum megalapítását javasolják a 2017-18-as tanévtől. Ez az új intézmény – Mihai Viteazul u. 15. szám alatti székhellyel – magába olvasztotta volna a jelenleg is működő katolikus líceum diákjait és tanárait. A határozattervezetet, akárcsak a korábbiakat, ezúttal is megtámadta Horaţiu Lobonţ iskolákért felelős aligazgató, aki szerint az új iskolát a 2017-18-as tanévtől nem lehet beindítani és a tervezet törvényességét a polgármesteri hivatal jogügyi osztálya is több ponton kifogásolta. Mindezek után Bakos Levente tanácsos egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben elhangzott, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi frakciója már nem tartja időszerűnek a több mint egy hónappal korábban iktatott határozat tervezetét a katolikus iskola tényleges megalapításáról. – Döntésünket az indokolja, hogy a határozattervezetben hivatkozási alapként szolgáló tanfelügyelőségi döntést alapfokon megsemmisítette a bíróság, a jegyző pedig nem értett egyet a tervezettel sem. Mivel „a szövetség továbbra is kitart az iskolaalapítás mellett, így a lehető legrövidebb idő alatt egy olyan határozattervezetet nyújt be, amely az elmúlt két évben jóhiszeműen működtetett iskolától teljesen független. Az elmúlt hét hónapban számtalan próbálkozás volt arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi iskola jogi helyzete tisztázódjon, hogy a tanintézmény önállóan folytathassa működését, azonban ezek a próbálkozások sikertelennek bizonyultak. A marosvásárhelyi magyar közösség igénye és akarata egyértelmű, szükség van egy római katolikus felekezetű iskolára. Éppen ezért kezdeményezzük egy új iskola alapítását, amely az érvényben lévő módszertan és törvényes előírá- sok által rögzített lépések szerint lenne létrehozva. Bízunk abban, hogy ez az új iskola a 2018–2019-es tanévtől kezdődően megkezdheti működését. A két éve működtetett iskola szempontjából, lévén, hogy több bírósági eljárás is folyamatban van, illetve a kétes jogi helyzet miatt a cikluskezdő osztályokat sem lehetett beindítani, a legjobb megoldás az lenne, ha a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fiókintézményeként (structură arondată) működne tovább. Az RMDSZ csak olyan iskolahálózat elfogadását tudja támogatni, amelyben ez a megoldás szerepel… Nem akarjuk veszélyeztetni a több ezer nyolcadikos diák iskolai beiratkozását, azonban érdekképviseleti szervezetként nem tudunk eltekinteni attól sem, hogy több mint 400 diák, több száz szülő és a katolikus egyház akaratát kel immáron több mint hét hónapja… Éppen ezért, a szülői közösség és az egyház akaratával összhangban, az a kérésünk, tegyék lehetővé, hogy a katolikus iskola a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fiókintézményeként folytassa tevékenységét, ha már önállóan nem működhet” – hangzott el a nyilatkozatban. A Peti András vezette ülésen Radu Bălaş, a POL tanácsosa azt kifogásolta, hogy a sűrű levelezés helyett a tanfelügyelőségtől, amely számára állítólag annyira fontos az iskolahálózat jóváhagyása, senki nem vett részt az ülésen, hogy a tanácsosok kérdéseire válaszoljon. Többek között arra, hogy mi történik akkor, ha nem szavazzák meg az iskolahálózat tervezetét, amire a hivatal jegyzője a vonatkozó törvényt idézve azt felelte, hogy érvényben marad a régi iskolahálózat, amit a katolikus líceumba járó diákok szülei, akik tiltakozásképpen jelen voltak az ülésen, hosszan megtapsoltak. Kérésre Horaţiu Lobonţ, az iskolákért felelős aligazgató számolt be, hogy Marosvásárhely iskolahálózat-tervezetében továbbra is 26 iskola szerepel, amelyek a tanfelügyelőségtől zöld utat kaptak, a nyolc kifogásolt egység helyzetét pedig tisztázni kell – tette hozzá. A továbbiakban történteket Magyary Előd, az RMDSZ-tanácsosok frakcióvezető-helyettese magyarázta. – Első sürgősségi napirendi pontként a marosvásárhelyi iskolahálózat ellen szavaztunk, mivel nem foglalták bele a katolikus teológiai líceumot. Peti András ülésvezető javaslata alapján megszavaztuk azt a kiegészítést, hogy a katolikus iskolát szerkezetként a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz csatolják és hét kifogásolt óvoda oktatási szintként működjön. Ezt továbbítjuk a megyei tanfelügyelőségnek, ahol csütörtökön ígéretet kaptunk arra, hogy a javaslatot egy minisztériumi rendelettel véglegesítik. Határidőt sajnos nem tudok mondani, de a megbeszélések értelmében pár nap alatt megszületik a megoldás. A minisztériumi rendelet alapján pedig a katolikus iskola kilencedik osztályaiba is iratkozhatnak a végzősök – szögezte le Magyary Előd. A szavazást megelőzően Györfi Júlia, a POL tanácsosa vetette fel, hogy nem ajánlásként (se propune), hanem határozatként (se decide) kellene elfogadni a határozattervezet kiegészítését, ami az ülésvezető magyarázata szerint akkor lesz végleges határozat, ha a tanfelügyelőség és a szaktárca beleegyezik. A szavazást követően zavarodottan és csalódottan távoztak a szülők. – Csak akkor fogadhatjuk el, hogy iskolánkat szerkezetként a Bolyaihoz csatolják, ha a cikluskezdő osztályok megmaradnak, és az indításukat megtiltó 70-es számú februári határozatát visszavonja a tanfelügyelőség. A három kilencedik osztályunkat nem adhatják senkinek, mert az törvénytelenség lenne, és követeljük azt is, hogy szerkezetként iskolánk megőrizze a nevét – nyilatkozta Zsigmond Imola a szülői közösség nevében. – A vatikáni nagykövet, aki Marosvásárhelyen járt, hogy megegyezésre bírja a feleket, tisztában van azzal, hogy helyileg nem tartották be az ígéreteket, ezért szabadságáról visszatért, hogy dolgozzon az ügyön – tette hozzá. Annyi rosszindulatú félrevezetés után joggal merül fel a kérdés, hogy újabb csapdába sétáltak-e a tanácsosok, vagy a tanfelügyelőség betartja az ígéretét, amely felemásan pillanatnyi megoldást jelentene, de az önállóságát vesztett katolikus iskola sajnos akkor sem lenne a régi.
Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely)

Szilágyi: az RMDSZ miatt csorbult a magyar képviselet Vásárhelyen
Az RMDSZ-es tanácsosokon múlt, hogy Marosvásárhelynek nem lett két magyar alpolgármestere, a szövetség politikusai ugyanis a másik magyar jelölt helyett a PSD által nevesített személyt támogatták – véli Szilágyi Zsolt EMNP-elnök. A vásárhelyi magyar közösség tagjai is kifogásolták a döntést.
A marosvásárhelyi alpolgármester-választás sürgős kivizsgálásának kezdeményezésére kéri Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetője Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, mivel Szilágyi meglátása szerint a voks végkimenetelét tekintve kijelenthető, hogy a kisebbségi képviselők cserbenhagyták a helyi magyar közösséget.
Szilágyi a Krónika birtokába jutott személyes hangvételű, július elsejei keltezésű levelében mutatott rá a csütörtök este véget ért alpolgármester-választás visszásságaira, és arra kérte Kelement, ne engedje, hogy „a magyar közösség ilyen szintű elárulása következmények nélkül maradjon”, illetve járjon közben annak érdekében, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő.
A marosvásárhelyi tanács csütörtöki rendes havi ülésén két alpolgármestert választottak: Makkai Gergely az RMDSZ, Sergiu Papuc pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben jutott tisztséghez.
Az eredmény nemcsak az EMNP, hanem – a közösségi médiában megfogalmazott hozzászólások, vélemények tanúsága szerint – a helyi magyar közösség tagjainak felháborodását is kiváltotta, ugyanis gyakorlatilag a szövetség tanácsosain múlt, hogy a megyeszékhelynek nem lett két magyar alpolgármestere. Györfi Júliát, a másik magyar jelöltet a Szabad Emberek Pártja (POL) nevesítette, az alakulat pedig az RMDSZ-szel többséget alkot a testületben, így a szövetség támogatása esetén Györfi Júlia és Makkai Gergely is megszerezte volna a tisztséget.
„Egyszerű politikai akaratra és döntésre lett volna szükség” Szilágyi Zsolt levelében hangsúlyozta: történelmi lehetőség nyílt arra, hogy – miután tavaly nem sikerült magyar elöljárót választani Marosvásárhely élére – két alpolgármesterrel erősítsék az érdekképviseletet. „Mindez az RMDSZ helyi képviselői miatt nem valósulhatott meg, akik az egyik magyar jelölt helyet a PSD román jelöltjét támogatták.
Mindannyian jól tudjuk, a Szabad Emberek Pártja támogatásával meglett volna a többség, s így a városnak két magyar alpolgármestere lehetett volna” – fogalmaz az EMNP-elnök.
Szilágyi emlékezteti Kelemen Hunort az idén tavasszal, a fekete március évfordulóján tett kijelentésére, miszerint „bőven van még teendőnk a magyar közösség jogbiztonsága megteremtésének terén, és ebben még az sem tántoríthat el bennünket, hogy az 1990-es években tapasztaltakhoz hasonló ellenállásba ütközünk”.
A néppárt vezetője rámutatott: ezúttal „szó sem volt »az 1990-es években tapasztalt ellenállásról«, egyszerű politikai akarat és döntés kérdése volt, hogy lesz-e két magyar alpolgármestere Marosvásárhelynek”. Szilágyi úgy véli, a vásárhelyi tanácsosok döntése ismét a visszalépés, a csalódás és a sikertelenség érzését kelti a helyiekben. Hogyan képzelitek el a nyelvjogi harcok megvívását, vagy épp az iskoláink ellen irányuló támadások visszaverését, ha közben magyar emberek ellen szavaztok – a PSD javára?” – hangsúlyozza Szilágyi a levélben, amelyben magyarázatot vár a történtekre.
A helybeli magyarok is felháborodtak Az alpolgármester-választás egész hétvégén téma volt a közösségi médiában: a vásárhelyi magyar közösség tagjai ugyancsak azt kifogásolták, hogy a számok alapján könnyen lehetett volna két magyar alpolgármestere a városnak. A helybeli magyarok is felháborodtak Az alpolgármester-választás egész hétvégén téma volt a közösségi médiában: a vásárhelyi magyar közösség tagjai ugyancsak azt kifogásolták, hogy a számok alapján könnyen lehetett volna két magyar alpolgármestere a városnak.
Többen azt is szóvá tették: távolról sem tartják jó döntésnek, hogy az RMDSZ helyi szervezete a PSD-vel kötött szövetségre hivatkozva támogatta Sergiu Papucot. Akiről nem mellesleg megjelent egy párperces hangfelvétel is, amelyen a szavazatszámlálás közben durván szitkozódik Peti András ülésvezető – aki bekapcsolva felejtette a mikrofonját – és Claudiu Maior, Dorin Florea polgármester személyes tanácsadója társaságában.
Az alpolgármester-választásra vonatkozó tervezetet Hermann Mark Christian, a POL tanácsosa nyújtotta be, mivel sürgetőnek érezte, hogy egyéves szünet után végre teljes legyen a város vezetősége. A pártok látszólag érdektelenek voltak az ügyben, Magyary Előd, az RMDSZ-es frakcióvezető-helyettes például még a csütörtöki tanácsülés előtt is úgy nyilatkozott: a választás nem prioritás számukra, Sergiu Papuc pedig nem kívánt nyilatkozni. Az ülésen viszont kiderült, hogy a háttérben komoly egyeztetések folytak, a pártok pedig azonnal megnevezték jelöltjüket.
Hermann Mark Christian kifogásolta, hogy a tárgyalásokba nem vonták be a POL három tanácsosát, majd magyar nyelvű felszólalásában reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ-es tanácsosok bizalmat szavaznak Györfi Júliának is. A voks eredménye szerint azonban a szövetség és a PSD jelöltje kapott 16–16 szavazatot, Györfi Júliára hárman voksoltak, míg a nemzeti liberális (PNL) Moldovan Călinre öten. Kőrössy Andrea / Krónika (Kolozsvár)

Vass-uralom és légvárak
Nekimenjek vagy ne menjek újból e témának? A közösség aktuális problémamegoldásának árt vagy használ, ha továbbra is szemérmesen elhallgatjuk: nem oldódott meg a válság az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetében. Talán mert túl sokáig halogatták az ügy érintettjei az őszinte, manipulatív szándék nélküli kibeszélést. Kényes operáció, de ideje beismerni, hogy ráolvasással ez a beteg már nem gyógyítható. A mostani hibákért pedig senki nem okolhatja a két mandátummal ezelőtt puccsal megbuktatott regnáló vezetést. Azóta volt egy mélyrepüléses Peti András-korszak, cselekvésképtelen ifjú titánsorból álló kérészéletű ügyvezető elnökséggel, melyhez kaján nemtörődömséggel asszisztált a megyei elnök. Aki mostanában a közösségi oldalakon lejárató kampányt folytat a több mint egy évtizedig neki kenyeret adó szervezet ellen, miközben saját vétkeiről diszkréten hallgat. Arról is, hogy két évvel ezelőtt hogyan alakultak újra, illetve meg a városi körzetek. Sokak szerint vitatható módon. De az egyéni érdekek felülírták a szervezeti szabályzatot. A két tábor békeszerződésének lényege az volt, hogy egyenlő arányban lehessenek jelen a városi tanácsban. Ráadásul egy küldöttgyűlésen el is játszották a demokratikus jelöltállítás bohózatát. A végeredmény egy szedett-vedett tanácsosi lista. Ezeken a hasábokon nemtetszésünknek hangot is adtunk. Sajnos az idő minket igazolt. Ebből a csapatból nem lehet kiállítani egy rátermett alpolgármestert vagy akár egy, a közösség érdekeit markánsan képviselő frakcióvezetőt sem. Ideig-óráig kényszermegoldásként bárkit székhez lehet juttatni, csak az a gond, hogy a marosvásárhelyi magyar közösség újabb négy évet veszít. Vagy mégsem? A belső ellenzék magányos lovagi szerepköréből elnöki pozícióba került Vass Levente minden téren megújulást és eredményes politizálást ígért. Helyi szinten ebből nem sok látszik. A választásokra összegründolt szervezet gyakorlatilag nem létezik. Az ügyvezető alelnök munkabírására lehet építeni, de az már végképp furcsa, hogy néhány alelnöki tisztségre lasszóval kellett összefogdosni a „delikvenseket”. Elszomorító. Elporladt a kilencvenes évek eleji bizalom. Hogy ki, mikor, mennyire koptatta a szervezet hitelét, mára már csak a húsosfazéktól elrugdosott sárdobáló facebook-lovagok számára fontos. Nekünk jövőt építő érdekképviseletre van szükségünk. Itt, helyi szinten is. A Vass-legények feladata, hogy az ígérethez híven, a tanácsadói háttéremberekkel helyes vágányra tereljék önkormányzati képviselőiket. És akiknek vaj van a füle mögött, eltávolítsák a testületből. A szavazók bizalma erre kötelez, és arra, hogy a következő helyi képviselőjelöltek kiválasztását, felkészítését már most megkezdjék. A klikkháborúk ideje lejárt. Reméljük.
KARÁCSONYI ZSIGMOND / Népújság (Marosvásárhely)

Kétnyelvűség, különböző szemlélettel
Döntések utcanévtáblaügyben
Két, az utcanévtáblákra vonatkozó határozattervezetet is megszavazott csütörtöki soros ülésén a marosvásárhelyi tanács. Egyik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a másik a Szabad Emberek Pártjának (POL) a kezdeményezése, mindkét tervezet elfogadására szövetséget kötött a két politikai szervezet. A tanácsülésen jelen volt dr. Vass Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke is, aki a sajtónak nyilatkozva „innovatív megoldásnak” nevezte a szövetség tervezetének jóváhagyását.
Az RMDSZ-nek a marosvásárhelyi utcanévjegyzék megváltoztatásáról szóló határozattervezete az összehívóban a 31. napirendi pontként szerepelt, Peti András javaslatára hozták előre ennek vitáját.
A tervezetet az RMDSZ és a POL képviselői egyaránt megszavazták, a szociáldemokrata, illetve a liberális képviselők tartózkodtak a voksolásnál. Az RMDSZ értelmezésében a javaslat „a marosvásárhelyi utcanévjegyzék megváltoztatásáról szól”, arról, hogy „az utcák hivatalos neve eleve kétnyelvű legyen, az elnevezésben a román mellett kötőjellel elválasztva a magyar nyelvű megfelelő is szerepeljen, és ezután minden hivatalos okmányban és utcanévtáblán ilyen formában jelenjen meg.
Ebben az esetben nem fordításról, hanem névcseréről beszélünk”. A szövetség mindezt a tervezet megszavazása után kiadott közleményben pontosította, amelyben példaként említi: „azt az utcát, amelynek eddigi hivatalos, utcanévjegyzékben és okmányokban is szereplő neve Tineretului volt, ezután Tineretului – Ifjúság utcának fogják hívni”. Továbbá hangsúlyozták, Marosvásárhely 463 utcájából 352-t keresztelnénk át a fent említett módon: azokat, amelyek köznevet, helységnevet, történelmi esemény dátumát tartalmazzák. A történelmi személyek neve az utcanevekben csak akkor fog két nyelven szerepelni, amennyiben olyan személyről van szó, akit mindkét közösség saját történelme részének tekint. A POL kezdeményezése az RMDSZ-étől eltérő, a korábban is szorgalmazott kétnyelvűségre fekteti a hangsúlyt. Az RMDSZ által felhozott példánál maradva a POL értelmezésében az utcanév feliratozása során a „strada Tineretului alatt az Ifjúság utca” felirat szerepelne. Azaz nemcsak a strada–utca szavak jelenítődnének meg két nyelven, hanem a megnevezés is. Az elmúlt évek során volt már példa a fenti módon történő feliratozásra, de utcanévügyben kudarcot vallott a valós kétnyelvűség. Az RMDSZ képviselői a POL tervezetét is megszavazták. 
A tegnapi ülésen tehát két – egyes képviselők szerint nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő – utcanevekre vonatkozó határozattervezetet is jóváhagyott a testület.
Vass Levente a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta, „a marosvásárhelyi RMDSZ elnökeként azért jöttem el a tanácsülésre, hogy meggyőződjek, hogy az egyezség, amelyet a Szabad Emberek Pártjával kötöttünk, mely szerint mindkét határozattervezetet elfogadtassuk a tanácsülésen, meg is valósuljon”. Hozzátette: sikerült megszavazni az RMDSZ által benyújtott tervezetet, hogy az utcákat Marosvásárhelyen 16 éves huzavona után átkereszteljék. „Ezzel azt tudjuk bebizonyítani a marosvásárhelyieknek, magyaroknak és románoknak egyaránt, a vállalkozóknak, befektetőknek, hogy Marosvásárhelyen a sok etnikai probléma mellett van remény arra, hogy meg tudunk egyezni, és a következőkben a magyar és a román projekteket együtt meg tudjuk beszélni, a város fejlesztését együtt tovább tudjuk vinni. Vass Levente fontos eredménynek nevezte a tegnapi döntést az utcanévtervezetek esetében, ugyanakkor kijelentette, immár az a tét, hogy a határozatok hogyan lesznek végrehajtva. „Marosvásárhelyen az a nagy kérdés, hogy az a prefektus, aki minden magyar kezdeményezést megtámad, az elkövetkezendőkben hogyan fog ehhez a dologhoz viszonyulni. Ha a prefektus nem támadja meg a határozatot, azon leszünk, hogy mihamarabb érvényt szerezzünk ennek. Ez egy teljesen innovatív, új kezdeményezés, ami mögött sok munka áll, és bízom benne, hogy ez egy jó kezdet” – tette hozzá a városi RMDSZ elnöke. Antalfi Imola / Népújság (Marosvásárhely)