Szobrot avattak, mesét „tarisznyáltak”
A népmese napján avatták fel a sepsiszentgyörgyi Benedek Elek óvoda udvarán, a sokak számára csak Elek apóként ismert nagy mesemondó mellszobrát, amelyet a tanintézmény egykori és jelenlegi vezetője lepleztek le a kisgyermekek, óvónők és meghívottak jelenlétében.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat képviselői, tanítónők, óvónők, dadák, valamint több tucatnyi kisgyermek, és azok szüleinek jelenlétében avatták fel az Olt utcai Benedek Elek Napközi Otthon udvarán a dombóvári Varga Gábor szobrászművész és keramikus által készített Benedek Elek-kerámiaszobrot szerdán, a népmese napján. „Érdemes tovább vinni a fáklyát, hiszen Benedek Elek szellemisége kötelez bennünket, s ma már nem csupán a névtábla, hanem a mesemondó anyagba öntött mellszobra is vigyázza az intézmény munkásságát” – mondta Pethő Enikő, a mesemondó nevét viselő napköziotthon igazgatója. „Benedek Elek szobra jó helyre került, nap, mint nap üdvözölve az óvodába érkező kisgyermekeket” – hangoztatta az ünnepségen Szőcs Imola óvodai szakfelügyelő, aki kifejtette: „minden szobor, így Benedek Elek mellszobra is üzen, hiszen akinek nincs múltja, annak nincs jövője sem, mivel a nagy írók, költők, tudósok példaképként szolgálnak úgy a jelenlegi, mint a jövő generáció számára is. Fontos a mesék szeretete, és az azokban rejlő bölcsességek továbbadása – hívta fel a figyelmet Szőcs Imola.
A Szent Gellért Erdélyi Lovagrend, valamint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat támogatásával állított szobor fontosságáról Sztakics Éva, a megyeszékhely alpolgármester beszélt. Kifejtette, azok az intézmények jártak jól Sepsiszentgyörgyön, akik olyan személyek nevét vették fel, akik nemcsak munkásságuk, hanem életstílusuk is példaképp állhat az elkövetkező generációk előtt. Ámbár a székelyföldi mesemondó mellszobrát alkotó keramikus nem lehetett az avatóünnepségen, üzenetét Jánó Árpád, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend kormányzója tolmácsolta.
Az eseményen mesét mondott Botos Rebeka Boglárka és Bakó Maya, szavalt Fejér Timea, Sikó Barabási Sámuel, Kovács Anna és Bagoly Dorka, valamint népdalokat énekelt Bálint Amira, Bucsi Bíborka, Diószegi Hanna, Fazekas Adrienn és Kerekes Nóra.
Mint ismeretes, a népmese napját először 2005. szeptember 30-án rendezték meg a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére. A jeles ünnep célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Elek apó örök emléke (A magyar népmese napja)
Hangulatos, vidám ünnepségen tisztelegtek tegnap délelőtt nagy mesemondónk, Benedek Elek emléke előtt a róla elnevezett sepsiszentgyörgyi óvoda növendékei. Az író, mesemondó születésnapját, szeptember 30-át a Magyar Olvasástársaság 2005-ben jelölte ki a magyar népmese napjává.
Verssel, mesével, énekkel készültek a gyerekek a jeles alkalomra, az Elek apó mellszobra köré egybesereglettek Mózes Nórától hallhatták az okos leány meséjét, Demeter Ábel, Mihály Zsanett és Zelenák Sára pedig versekkel kedveskedtek, s bekapcsolódtak az ünnepségbe a román csoportok óvodásai is. A délelőtt talán legfontosabb momentumának az óvoda udvarán felállított becsületkönyvtár avatása bizonyult, mely az intézményvezető Pethő Enikő és Lázár Zsuzsa óvónő kezdeményezésére, a szülők támogatásával jött létre. Célja, hogy az intézményt látogató gyermekek és szüleik körében egyaránt népszerűsítsék az olvasást, a könyvtár megalapításához adományozott köteteket – köztük felnőtteknek szóló is van – kicsik és nagyok egyaránt kölcsön vehetik, felüthetik, lapozhatják otthon, de akár a játszótéren is, olvasás után azonban vissza kell juttatni – hívták fel a kicsik figyelmét. Az újabb adományokat pedig bármikor szívesen fogadják, hogy minél többen használják, vigyék és olvassák a könyveket. S hogy a kicsik ne feledjék az ünnepnap varázsát, Elek apó történeteit, a mesélés szépségét, a rendezvény végén almával kínálták őket. „Ha megkóstoljátok, minden bizonnyal el is hiszitek, hogy ezek az almák Benedek Elek kertjéből valók, a kisbaconi gyümölcsösből” – mondta búcsúzóul Bartók Emese óvónő.
Demeter Virág Katalin / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)