Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Péterfi Rozália
5 tétel
2011. augusztus 13.
150 év a Guttenberg-galaxison, Aradon
Időnként, alkalomhoz szabottan ünnepelünk.
Szombaton 80-100 ember ünnepelt Aradon. Megülték az Aradi Magyar Sajtó Napját. A 70 éves Puskel Péter aradi újságíró, közíró, művelődéstörténész 150 évre teszi az aradi magyar sajtó történetét, és annak kezdetét az Alföld 1861. augusztus elsejei megjelenésétől számolja.
Az ünnep keretét az Aradon megjelenő Nyugati Jelen napilap biztosította, és – mintegy hatvanan – a mai és egykori főszerkesztők, újságírók és alkalmi munkatársak, valamint a lap megjelenésében közreműködő alkalmazottak, és politikusok voltak jelen. Sokan megkapták az alkalomra készült emléklapot.
Szinte mindenki szót kapott és egy-két percben elmondhatta ünnepi gondolatait. A szóra bíró a lap főszerkesztője, Bege Magdolna volt, és a sort olykor Böszörményi Zoltán író, költő, mecénás, laptulajdonos törte meg.
A hozzászólások között elfogyott a három fogásos ebéd, amit a lapelőd Vörös Lobogó egykori főszerkesztője, Péterfi Rozália által fölvágott születésnapi torta zárt. Az aradi magyar sajtósok ünnepén a korona Puskel Péter – 150 év a Guttenberg-galaxison, aradi magyar napilapok és periodikák című könyvének a bemutatója volt, amelyre szép számú érdeklődő érkezett. Az Irdodalmi Jelen könyvek sorozatának darabja, a kétszáz oldalas, kis formátumú (12x20 cm), képekkel, karikatúrákkal illusztrált könyv 27 fejezetben foglalja össze az Aradon és a megyében 1861. óta megjelent lapokról fontos tudnivalókat.
Puskel Péter sajtótörténete nem monográfia, hanem olykor szubjektív látásmóddal megírt cikkgyűjtemény benyomását kelti. Tudományos alapossággal vázolta föl mindazt, amit érdemes tudni az Aradon megjelent lapokról, íróikról, szerkesztőikről és megjelenésük körülményeiről. A kötet könyvészettel és címtárral zárul.
Nagy István. Erdély.ma
Időnként, alkalomhoz szabottan ünnepelünk.
Szombaton 80-100 ember ünnepelt Aradon. Megülték az Aradi Magyar Sajtó Napját. A 70 éves Puskel Péter aradi újságíró, közíró, művelődéstörténész 150 évre teszi az aradi magyar sajtó történetét, és annak kezdetét az Alföld 1861. augusztus elsejei megjelenésétől számolja.
Az ünnep keretét az Aradon megjelenő Nyugati Jelen napilap biztosította, és – mintegy hatvanan – a mai és egykori főszerkesztők, újságírók és alkalmi munkatársak, valamint a lap megjelenésében közreműködő alkalmazottak, és politikusok voltak jelen. Sokan megkapták az alkalomra készült emléklapot.
Szinte mindenki szót kapott és egy-két percben elmondhatta ünnepi gondolatait. A szóra bíró a lap főszerkesztője, Bege Magdolna volt, és a sort olykor Böszörményi Zoltán író, költő, mecénás, laptulajdonos törte meg.
A hozzászólások között elfogyott a három fogásos ebéd, amit a lapelőd Vörös Lobogó egykori főszerkesztője, Péterfi Rozália által fölvágott születésnapi torta zárt. Az aradi magyar sajtósok ünnepén a korona Puskel Péter – 150 év a Guttenberg-galaxison, aradi magyar napilapok és periodikák című könyvének a bemutatója volt, amelyre szép számú érdeklődő érkezett. Az Irdodalmi Jelen könyvek sorozatának darabja, a kétszáz oldalas, kis formátumú (12x20 cm), képekkel, karikatúrákkal illusztrált könyv 27 fejezetben foglalja össze az Aradon és a megyében 1861. óta megjelent lapokról fontos tudnivalókat.
Puskel Péter sajtótörténete nem monográfia, hanem olykor szubjektív látásmóddal megírt cikkgyűjtemény benyomását kelti. Tudományos alapossággal vázolta föl mindazt, amit érdemes tudni az Aradon megjelent lapokról, íróikról, szerkesztőikről és megjelenésük körülményeiről. A kötet könyvészettel és címtárral zárul.
Nagy István. Erdély.ma
2011. szeptember 13.
150 év a Gutenberg-galaxison, Aradon
Időnként, alkalomhoz szabottan ünnepelünk.
Szeptember 10-én, szombaton 80-100 ember ünnepelt Aradon. Megülték az Aradi Magyar Sajtó Napját. A 70 éves Puskel Péter aradi újságíró, közíró, művelődéstörténész 150 évre teszi az aradi magyar sajtó történetét, és annak kezdetét az Alföld 1861. augusztus elsejei megjelenésétől számolja.
Az ünnep keretét az Aradon megjelenő Nyugati Jelen napilap biztosította, és – mintegy hatvanan – a mai és egykori főszerkesztők, újságírók és alkalmi munkatársak, valamint a lap megjelenésében közreműködő alkalmazottak, és politikusok voltak jelen.
Sokan megkapták az alkalomra készült emléklapot.
Szinte mindenki szót kapott és egy-két percben elmondhatta ünnepi gondolatait. A szóra bíró a lap főszerkesztője, Bege Magdolna volt, és a sort olykor Böszörményi Zoltán író, költő, mecénás, laptulajdonos törte meg.
A hozzászólások között elfogyott a három fogásos ebéd, amit a lapelőd Vörös Lobogó egykori főszerkesztője, Péterfi Rozália által fölvágott születésnapi torta zárt.
Az aradi magyar sajtósok ünnepén a korona Puskel Péter – 150 év a Guttenberg-galaxison, aradi magyar napilapok és periodikák című könyvének a bemutatója volt, amelyre szép számú érdeklődő érkezett. Az Irodalmi Jelen könyvek sorozatának darabja, a kétszáz oldalas, kis formátumú (12x20 cm), képekkel, karikatúrákkal illusztrált könyv 27 fejezetben foglalja össze az Aradon és a megyében 1861. óta megjelent lapokról fontos tudnivalókat.
Puskel Péter sajtótörténete nem monográfia, hanem olykor szubjektív látásmóddal megírt cikkgyűjtemény benyomását kelti. Tudományos alapossággal vázolta föl mindazt, amit érdemes tudni az Aradon megjelent lapokról, íróikról, szerkesztőikről és megjelenésük körülményeiről. A kötet könyvészettel és címtárral zárul.
Nagy István. Erdély.ma
Időnként, alkalomhoz szabottan ünnepelünk.
Szeptember 10-én, szombaton 80-100 ember ünnepelt Aradon. Megülték az Aradi Magyar Sajtó Napját. A 70 éves Puskel Péter aradi újságíró, közíró, művelődéstörténész 150 évre teszi az aradi magyar sajtó történetét, és annak kezdetét az Alföld 1861. augusztus elsejei megjelenésétől számolja.
Az ünnep keretét az Aradon megjelenő Nyugati Jelen napilap biztosította, és – mintegy hatvanan – a mai és egykori főszerkesztők, újságírók és alkalmi munkatársak, valamint a lap megjelenésében közreműködő alkalmazottak, és politikusok voltak jelen.
Sokan megkapták az alkalomra készült emléklapot.
Szinte mindenki szót kapott és egy-két percben elmondhatta ünnepi gondolatait. A szóra bíró a lap főszerkesztője, Bege Magdolna volt, és a sort olykor Böszörményi Zoltán író, költő, mecénás, laptulajdonos törte meg.
A hozzászólások között elfogyott a három fogásos ebéd, amit a lapelőd Vörös Lobogó egykori főszerkesztője, Péterfi Rozália által fölvágott születésnapi torta zárt.
Az aradi magyar sajtósok ünnepén a korona Puskel Péter – 150 év a Guttenberg-galaxison, aradi magyar napilapok és periodikák című könyvének a bemutatója volt, amelyre szép számú érdeklődő érkezett. Az Irodalmi Jelen könyvek sorozatának darabja, a kétszáz oldalas, kis formátumú (12x20 cm), képekkel, karikatúrákkal illusztrált könyv 27 fejezetben foglalja össze az Aradon és a megyében 1861. óta megjelent lapokról fontos tudnivalókat.
Puskel Péter sajtótörténete nem monográfia, hanem olykor szubjektív látásmóddal megírt cikkgyűjtemény benyomását kelti. Tudományos alapossággal vázolta föl mindazt, amit érdemes tudni az Aradon megjelent lapokról, íróikról, szerkesztőikről és megjelenésük körülményeiről. A kötet könyvészettel és címtárral zárul.
Nagy István. Erdély.ma
2011. november 8.
85 éves születésnap
A valamikori Vörös Lobogó és a Nyugati Jelen mai munkatársai ünnepelték meg ma délután a Jelen Ház kávézójában Péterfi Rozália, az aradi magyar napilap egykori főszerkesztője 85. születésnapját. A bensőséges hangulatú összejövetelen Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője és régi munkatársai köszöntötték az ünnepeltet, aki a torta felvágása előtt élete és az aradi magyar újság élén töltött majdnem negyedszázad néhány mozzanatát elevenítette fel.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)
A valamikori Vörös Lobogó és a Nyugati Jelen mai munkatársai ünnepelték meg ma délután a Jelen Ház kávézójában Péterfi Rozália, az aradi magyar napilap egykori főszerkesztője 85. születésnapját. A bensőséges hangulatú összejövetelen Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője és régi munkatársai köszöntötték az ünnepeltet, aki a torta felvágása előtt élete és az aradi magyar újság élén töltött majdnem negyedszázad néhány mozzanatát elevenítette fel.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)
2014. november 22.
Péterfi Rozália
Csütörtökön, november 20-án kora este Bukarestben, hosszan tartó, súlyos betegség után 88 éves korában elhunyt Péterfi Rozália, a Nyugati Jelen lapelődjének, a Vörös Lobogónak kis híján negyedszázadig (1958–1982), nyugdíjba vonulásáig főszerkesztője.
Nehéz időkben állt egy rajoni, majd megyei magyar napilap élén, amikor a sajtó szabadságáról még elméletben sem lehetett beszélni. Az akkori újságíróknak gúzsba kötve kellett táncolniuk, ha azt akarták, hogy – a nyilvánvaló megkötöttségek dacára – az olvasók kezébe mégis érdekes, az emberek gondjaival, bajaival foglalkozó írásokat (is) adjanak. Péterfi Rozália a lap vezetőjeként – ötleteivel, a kollégák jó kezdeményezéseinek felkarolásával és természetesen írásaival – mindig az újság olvasóit tartotta szem előtt. Bizalmasabb baráti körben elmondta: a párt lapja vagyunk (más megyei lap nem is jelenhetett meg akkoriban – szerk. megj.), de az olvasót szolgáljuk. Ezért a szolgálatért aztán sokszor kénytelen volt a hátát tartani, elviselni a nem egyszer otromba legorombításokat a pártszervek részéről, ha valamit nem úgy tett a lap, mint ahogy a szűklátókörűek elvárták. Határozott, egyenes, karakán jellem volt, munkatársaival szigorú, de igazságos, és nem az az emberfajta, aki felfelé törleszkedik, lefelé rúg. Tisztelni kellett, olyannyira, hogy a megyei pártvezetők is tisztelték. Kollégái többek között azért szerették, mert „felfelé” kiállt értük – a lehetőségek végső határáig. Előfordult azonban néhányszor, hogy minden tiltakozása, ellenállása, egyet nem értése hiábavalónak bizonyult, és az újság munkatársát ő sem tudta megvédeni a kirúgástól.
Rajongásig szerette egyetlen fiát, majd talán nála is jobban három unokáját. Régóta dédanya volt, és büszke hat dédunokájára. Már betegeskedett, amikor, négy évvel ezelőtt, a legszörnyűbb csapás érte, amit anya elszenvedhet: elvesztette fiát. Életének utolsó évei nehéz betegségben teltek, de az írásról még ekkor se mondott le.
Utoljára Aradon nyilvános helyen 2011 augusztusában, az aradi magyar sajtó 150. évfordulóján rendezett ünnepségen láttuk, a Jelen Házban. „Jómagam büszke vagyok arra, hogy néhányan az egykori kollégáim közül ma is állják a sarat, továbbadva tapasztalatukat az újságírás nemes hivatásának gyakorlásában a fiataloknak. Én ezt már nem tehetem, viszont még mindig vágyakozom akárcsak Toldi: ’Hej! Ha én is, én is köztetek mehetnék…’ De amíg vagyok, olvasni fogom írásaitokat, legtöbbször elégedettséggel, olykor – sajnos – bosszúsan, de mindig szeretettel és megértéssel” – írta utóbb.
Volt kollégái, ismerősei tudják: értékes, egyenes gerincű, megbecsült embert, az aradi magyar sajtó utóbbi fél évszázadának jelentős személyiségét vesztettek el benne.
Nyugodjon békében.
Nyugati Jelen (Arad)
Csütörtökön, november 20-án kora este Bukarestben, hosszan tartó, súlyos betegség után 88 éves korában elhunyt Péterfi Rozália, a Nyugati Jelen lapelődjének, a Vörös Lobogónak kis híján negyedszázadig (1958–1982), nyugdíjba vonulásáig főszerkesztője.
Nehéz időkben állt egy rajoni, majd megyei magyar napilap élén, amikor a sajtó szabadságáról még elméletben sem lehetett beszélni. Az akkori újságíróknak gúzsba kötve kellett táncolniuk, ha azt akarták, hogy – a nyilvánvaló megkötöttségek dacára – az olvasók kezébe mégis érdekes, az emberek gondjaival, bajaival foglalkozó írásokat (is) adjanak. Péterfi Rozália a lap vezetőjeként – ötleteivel, a kollégák jó kezdeményezéseinek felkarolásával és természetesen írásaival – mindig az újság olvasóit tartotta szem előtt. Bizalmasabb baráti körben elmondta: a párt lapja vagyunk (más megyei lap nem is jelenhetett meg akkoriban – szerk. megj.), de az olvasót szolgáljuk. Ezért a szolgálatért aztán sokszor kénytelen volt a hátát tartani, elviselni a nem egyszer otromba legorombításokat a pártszervek részéről, ha valamit nem úgy tett a lap, mint ahogy a szűklátókörűek elvárták. Határozott, egyenes, karakán jellem volt, munkatársaival szigorú, de igazságos, és nem az az emberfajta, aki felfelé törleszkedik, lefelé rúg. Tisztelni kellett, olyannyira, hogy a megyei pártvezetők is tisztelték. Kollégái többek között azért szerették, mert „felfelé” kiállt értük – a lehetőségek végső határáig. Előfordult azonban néhányszor, hogy minden tiltakozása, ellenállása, egyet nem értése hiábavalónak bizonyult, és az újság munkatársát ő sem tudta megvédeni a kirúgástól.
Rajongásig szerette egyetlen fiát, majd talán nála is jobban három unokáját. Régóta dédanya volt, és büszke hat dédunokájára. Már betegeskedett, amikor, négy évvel ezelőtt, a legszörnyűbb csapás érte, amit anya elszenvedhet: elvesztette fiát. Életének utolsó évei nehéz betegségben teltek, de az írásról még ekkor se mondott le.
Utoljára Aradon nyilvános helyen 2011 augusztusában, az aradi magyar sajtó 150. évfordulóján rendezett ünnepségen láttuk, a Jelen Házban. „Jómagam büszke vagyok arra, hogy néhányan az egykori kollégáim közül ma is állják a sarat, továbbadva tapasztalatukat az újságírás nemes hivatásának gyakorlásában a fiataloknak. Én ezt már nem tehetem, viszont még mindig vágyakozom akárcsak Toldi: ’Hej! Ha én is, én is köztetek mehetnék…’ De amíg vagyok, olvasni fogom írásaitokat, legtöbbször elégedettséggel, olykor – sajnos – bosszúsan, de mindig szeretettel és megértéssel” – írta utóbb.
Volt kollégái, ismerősei tudják: értékes, egyenes gerincű, megbecsült embert, az aradi magyar sajtó utóbbi fél évszázadának jelentős személyiségét vesztettek el benne.
Nyugodjon békében.
Nyugati Jelen (Arad)
2015. augusztus 3.
XV. Aradi Magyar Sajtó Napja
Szolgálat és köszönet
2001-ben, az Alföld 1861. augusztus elsejei megjelenésének 140. évfordulóján szervezte meg először a Nyugati Jelen kiadója és szerkesztősége az Aradi Magyar Sajtó Napját. Azóta minden esztendőben sor kerül erre. Az idei rendezvény nagy meglepetése a minden eddiginél sokkal nagyobb érdeklődés volt, olyannyira, hogy igen sok pótszéket is el kellett helyezni ahhoz, hogy mindenki leülhessen.
A Jelen Ház teraszán péntek délután az asztalok köré és közé szép lassan elhelyezkedtek a meghívottak – jelenlegi és korábbi újságírók, külmunkatársak, testvérlapok munkatársai, a lap közeli barátai, nemcsak Aradról, hanem a megyéből, sőt külföldről is! –, akiket Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője üdvözölt. Bevezető szavai a köszönetéi voltak. Az elsők címzettjei az Arad Municípium Polgármesteri Hivatala és az Arad Municípiumi Kulturális Központ voltak, amelyek a rendezvény anyagi hátterét biztosították. Következtek az olvasók, akik nap mint nap szeretettel fogadják öt megyében a lapot. Nem maradhattak ki a lap szerkesztői és munkatársai sem, akik „összeszokott, erős csapatként” végzik napi penzumukat, hogy minél érdekesebb, hitelesebb olvasmány kerülhessen az olvasók asztalára.
Megható momentum volt az egyperces megemlékezés az utóbbi időben elhunyt volt kollégákra: Berecz Sándorra, Péterfi Rozáliára, Bălaj (Balázs) Katalinra és Lészay Bélára. Különböző okok – főleg betegség – miatt nem lehetett közöttünk Kilin Sándor, Mórocz Tibor és Simonfi Imre, akik így is lélekben velünk voltak, akárcsak Böszörményi Zoltán laptulajdonos, aki üdvözletét küldte az esemény alkalmából. Lévén szó az Aradi Magyar Sajtó Napjáról, a meghívottak között voltak a Szövétnek és a Havi Szemle vezetői és munkatársai is, akiket külön köszöntött a főszerkesztő asszony.
Az idei rendezvény központi eseménye Puskel Péter Hangosan gondolkodom című új kötetének a bemutatója volt. Az „aktust” Jámbor Gyula, a kötet szerkesztője ejtette meg, aki méltatásában kiemelte: a legfőképpen helytörténészként számon tartott szerző nemcsak a múltba fordul, hanem publicisztikáiban a ma történéseiről is szól. Ezúttal is egy ilyen kötetről van szó, amelynek mind a 47 írása már megjelent a Nyugati Jelenben, és a mindennapokban tapasztalt szembeszökő és bántó visszásságokat szerencsésen ötvözi a múltból feltárt pozitív történésekkel.
Egy dolgot nem lehetett megkerülni, mégpedig azt, hogy Puskel Péter és Jámbor Gyula nemcsak évtizedek óta kollégák, hanem jó barátok is, így a méltatás óhatatlanul nem nélkülözhette ennek a kapcsolatnak a szubjektív vetületeit, ám mindezt szimpatikus humorral, jóérzéssel oldották fel.
Puskel Péter tizedik önálló kötete kapcsán a szerkesztő külön értékelte, hogy a szerző írásai komoly dokumentáción alapulnak. Külön színt adnak ezeknek az írásoknak, hogy számos külföldi útja érdekes összehasonlítási alapot is szolgáltat azzal a szeretett szülővárossal kapcsolatban, amely Európa Kulturális Fővárosának címére pályázna 2021-ben.
Puskel Péter megköszönte, hogy a legutóbbi cikksorozatában közzétett írásaiból készült válogatás megjelenhetett az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban, majd felhívta a figyelmet a Nyugati Jelen szerkesztőségének magas átlagéletkorára, és ezzel szoros összefüggésben a fiatalítás fontosságára.
A könyvbemutatót Grosz László humoros verses köszöntője zárta.
A meghívottakat ezután a szervezők jóvoltából gazdag ital- és hűsítőválaszték, valamint svédasztal várta, a fehér asztal mellett a vendégek jó hosszasan elbeszélgethettek – közülük sokan amúgy rég nem látták egymást.
A jó hangulatot ezúttal is a Laly és July kettős biztosította, a táncra perdülés lehetőségét azonban csak kevesen használták ki.
Az Aradi Magyar Sajtó Napját idén a szolgálat és a köszönet hangulata lengte be: a magyar írott szó iránti szolgálat és a köszönet az olvasóknak, azoknak, akik ezt értékelik, és alkotó energiát adnak a további szolgálathoz.
Kiss Károly
Nyugati Jelen (Arad)
Szolgálat és köszönet
2001-ben, az Alföld 1861. augusztus elsejei megjelenésének 140. évfordulóján szervezte meg először a Nyugati Jelen kiadója és szerkesztősége az Aradi Magyar Sajtó Napját. Azóta minden esztendőben sor kerül erre. Az idei rendezvény nagy meglepetése a minden eddiginél sokkal nagyobb érdeklődés volt, olyannyira, hogy igen sok pótszéket is el kellett helyezni ahhoz, hogy mindenki leülhessen.
A Jelen Ház teraszán péntek délután az asztalok köré és közé szép lassan elhelyezkedtek a meghívottak – jelenlegi és korábbi újságírók, külmunkatársak, testvérlapok munkatársai, a lap közeli barátai, nemcsak Aradról, hanem a megyéből, sőt külföldről is! –, akiket Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője üdvözölt. Bevezető szavai a köszönetéi voltak. Az elsők címzettjei az Arad Municípium Polgármesteri Hivatala és az Arad Municípiumi Kulturális Központ voltak, amelyek a rendezvény anyagi hátterét biztosították. Következtek az olvasók, akik nap mint nap szeretettel fogadják öt megyében a lapot. Nem maradhattak ki a lap szerkesztői és munkatársai sem, akik „összeszokott, erős csapatként” végzik napi penzumukat, hogy minél érdekesebb, hitelesebb olvasmány kerülhessen az olvasók asztalára.
Megható momentum volt az egyperces megemlékezés az utóbbi időben elhunyt volt kollégákra: Berecz Sándorra, Péterfi Rozáliára, Bălaj (Balázs) Katalinra és Lészay Bélára. Különböző okok – főleg betegség – miatt nem lehetett közöttünk Kilin Sándor, Mórocz Tibor és Simonfi Imre, akik így is lélekben velünk voltak, akárcsak Böszörményi Zoltán laptulajdonos, aki üdvözletét küldte az esemény alkalmából. Lévén szó az Aradi Magyar Sajtó Napjáról, a meghívottak között voltak a Szövétnek és a Havi Szemle vezetői és munkatársai is, akiket külön köszöntött a főszerkesztő asszony.
Az idei rendezvény központi eseménye Puskel Péter Hangosan gondolkodom című új kötetének a bemutatója volt. Az „aktust” Jámbor Gyula, a kötet szerkesztője ejtette meg, aki méltatásában kiemelte: a legfőképpen helytörténészként számon tartott szerző nemcsak a múltba fordul, hanem publicisztikáiban a ma történéseiről is szól. Ezúttal is egy ilyen kötetről van szó, amelynek mind a 47 írása már megjelent a Nyugati Jelenben, és a mindennapokban tapasztalt szembeszökő és bántó visszásságokat szerencsésen ötvözi a múltból feltárt pozitív történésekkel.
Egy dolgot nem lehetett megkerülni, mégpedig azt, hogy Puskel Péter és Jámbor Gyula nemcsak évtizedek óta kollégák, hanem jó barátok is, így a méltatás óhatatlanul nem nélkülözhette ennek a kapcsolatnak a szubjektív vetületeit, ám mindezt szimpatikus humorral, jóérzéssel oldották fel.
Puskel Péter tizedik önálló kötete kapcsán a szerkesztő külön értékelte, hogy a szerző írásai komoly dokumentáción alapulnak. Külön színt adnak ezeknek az írásoknak, hogy számos külföldi útja érdekes összehasonlítási alapot is szolgáltat azzal a szeretett szülővárossal kapcsolatban, amely Európa Kulturális Fővárosának címére pályázna 2021-ben.
Puskel Péter megköszönte, hogy a legutóbbi cikksorozatában közzétett írásaiból készült válogatás megjelenhetett az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban, majd felhívta a figyelmet a Nyugati Jelen szerkesztőségének magas átlagéletkorára, és ezzel szoros összefüggésben a fiatalítás fontosságára.
A könyvbemutatót Grosz László humoros verses köszöntője zárta.
A meghívottakat ezután a szervezők jóvoltából gazdag ital- és hűsítőválaszték, valamint svédasztal várta, a fehér asztal mellett a vendégek jó hosszasan elbeszélgethettek – közülük sokan amúgy rég nem látták egymást.
A jó hangulatot ezúttal is a Laly és July kettős biztosította, a táncra perdülés lehetőségét azonban csak kevesen használták ki.
Az Aradi Magyar Sajtó Napját idén a szolgálat és a köszönet hangulata lengte be: a magyar írott szó iránti szolgálat és a köszönet az olvasóknak, azoknak, akik ezt értékelik, és alkotó energiát adnak a további szolgálathoz.
Kiss Károly
Nyugati Jelen (Arad)