Háromszék világított
Imádsággal és őrtüzekkel Székelyföld autonómiájáért 
Tegnap délelőtt Székelyföld autonómiájáért imádkoztak azokban a háromszéki templomokban, amelyek eleget tettek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívásának, az esti órákban az autonómiakövetelés jeleként pedig őrtüzeket gyúltak.
Sepsiszentgyörgyön több mint kétszázan kérték Székelyföld területi autonómiáját az Erzsébet parkban, a ’48-as emlékmű előtt, ahol gyertyákkal jelenítették meg Székelyföld térképét. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke beszédében kiemelte, a közösségünk elszántságát a hatalom folyamatosan méri, és ha passzívak vagyunk, „akkor bátorságra gerjesszük, és bármit megtehetnek velünk”. Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat irodavezetője is aláhúzta, „a román állam nem jó szülő”, mert semmibe veszi a mi akaratunkat. „Meg kell értetnünk a román állammal azt, hogy ne ellenfélként kezeljen bennünket, hanem vállalja fel a jó szülő szerepét, tartsa be azokat az ígéreteket, melyeket a nemzetünknek tettek akkor, amikor létrejött a modern román állam”, nyomatékosította. 
A hideg és szeles idő, meg a szokatlan helyszín ellenére Kézdivásárhelyen mintegy ötvenen gyűltek össze, hogy őrtüzet gyújtsanak a cukorrépa-begyűjtő állomás területén. Az őrtűz meggyújtása után Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke felolvasta az alkalomra íródott SZNT-kiáltványt, majd Kicsi Kincső Kriszta, a Bod Péter Tanítóképző diákja és Tódor Pál szavalt. A méltóságteljes megemlékezés a székely és a magyar himnusz eléneklésével ért véget. 
Baróton alig százan gyűltek össze vasárnap este a Millennium parkban, hogy őrtűzgyújtással tisztelegjenek a székely autonómia napján. A jelenlevőket Zsombori Csaba köszöntötte, emlékeztetve őket arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács létrehozásában Barót játszotta a legfontosabb szerepet: 2003. október 17-én személyesen Csapó József volt szenátor eskette fel annak testületét a baróti református templomban, ugyaninnen indult 2006. december 14-én az autonómia melletti népszavazás, mely később egész Székelyföldre kiterjedt. Megemlékezett a Barót Települési Székely Tanács egyik leglelkesebb tagjáról, Zoltán Elekről is. Szekeres Gabriella előadásában Egyed Emese Ébredés című verse csendült fel, majd ugyancsak Zsombori Csaba olvasta fel Izsák Balázsnak, az SZNT elnökének üzenetét. 
A kovásznaiak a csomakőrösi temető mögött imádkoztak az autonómiáért. A rendezvényen több száz személy vett részt. A kiáltványt Ferencz Botond, az Orbaiszéki Székely Tanács elnöke olvasta. Imát mondott Madaras Mihály Attila, a kovásznai belvárosi református gyülekezet gyakornok lelkésze. Az őrtüzet a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat gyújtotta meg, a rendezvény fennköltségét a Dévai Szent Ferenc Alapítvány égisze alatt működő kovásznai Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi központ lakóinak zenés összeállítása fokozta. 
Szentivánlaborfalván, az őrtűz meggyújtása után, sámánok kérték az ősök segítségét. A tüzet sajátos eszközeikkel, dobbal és síppal járták körbe, a tűzre zsályát és egyéb aromás gyógynövényeket szórtak, és pálinkát áldoztak. „A sámán elsősorban segítő ember. Az ősök maguktól nem, csak kérésre segítsenek. Ezért szólítottuk meg őket dobbal és síppal, és arra kértük, hogy bölcsességükben, másoknak nem ártva avatkozzanak közbe céljaink elérésében” – mondta el a Sepsiszentgyörgyről Pécsre elszármazott Bálint Mária, akit 2014-ben, többrendbeli vizsga után avattak a Bükkben sámánná. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A Székely Hadosztályra emlékeztek
Tegnap Kézdivásárhelyen az egykori hadapródiskola előtti Kratochvil Károly-szobornál (1869–1946) Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és Vass Imre, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács vezetője koszorúzott, ők emlékeztettek a Székely Hadosztály megalakulására, és fejet hajtottak legendás hírű parancsnoka mellszobra előtt. A szobrot rajtuk kívül a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet, illetve a Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviselői koszorúzták meg. Idén, akárcsak egy évvel ezelőtt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Történelmi Vitézi Rend már nem helyezte el a kegyelet virágait.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újabb videóklip készül (Örökségünk mozgalom)
A Paksról (Kézdivásárhely egyik magyarországi testvérvárosából) indult Örökségünk mozgalom egy dallal szólította meg a földkerekség magyarságát, ezreket vonva be Bécstől Kézdivásárhelyig, Kanadától Új-Zélandig a magyar nyelv megőrzését, a magyarság megtartását szorgalmazó megmozdulásba.
A szervezők Örökségünk címmel videóklip-pályázatot hirdettek a világban szétszóródott magyarság számára. Tervük az volt, hogy határoktól, földrésztől függetlenül buzdítsák a magyarokat, énekeljék el a paksi Gyulai István Örökségünk című szerzeményét, rögzítsék, és töltsék fel a mozgalom honlapjára. Az Örökségünk klippályázat tavalyi második fordulójának győztesei között háromszékiek is voltak. A Legjobb produkció díját megosztva kapta Gelence és a kézdivásárhelyi Step by Step Egyesület.
Nemrég újabb pályázatot írtak ki a mozgalom megálmodói Történetek a ládafiából címmel, amelyre Kis Emese, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző tanára is benevezett. Az első forgatásra szerdán a Molnár Józsiás park zenepavilonjánál került sor mintegy százhúsz személy részvételével. A klip elkészítésében a Zöld Nap Egyesület, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a Vackor Napközi Otthon kiscsoportja, a Bod Péter Tanítóképző három osztályának hetvenöt tanulója, Taierling Péter Ferenc, a Praetoria Egyesület és Péter János, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke vett részt. A technikai kivitelező Pászka Zoltán informatikatanár, rendező Kis Emese. A rövidfilmek beküldési határideje május 15.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)