Az innováció a gazdaságfejlesztés kulcsa
Új kutatáspolitikát kell kidolgozni Romániában
Dr. Kolozsváry Zoltán több mint négy évtizede foglalkozik műszaki kutatással. 1989 előtt a marosvásárhelyi Metalotehnica mellett működő szakosított kutatóintézetben dolgozott, majd a rendszerváltás után nem sokkal ugyanabban az intézetben létrehozta a Plasmaterm Rt.-t, ahol elsősorban anyagkutatással és – egy amerikai céggel közösen – termeléssel foglalkoznak. A nemzetközileg is elismert szakember több híres külföldi egyetem meghívott előadótanára, a Magyar Tudományos Akadémia Anyagtudományi Szakbizottságának, a román Műszaki Tudományok Akadémiájának tiszteletbeli és az Európai Bizottság szakértő testületének tagja. Cége több sikeres kutatási projektben vett részt. Jelenleg azt kutatják, hogy az új technológiákkal miként lehet bizonyos anyagok minőségén javítani, hogy a termelésbe kerülve növeljék a különböző szerkezetek működésének hatékonyságát.
 – A tudományos kutatás egy ország gazdasági-társadalmi fejlődésének a hajtómotorja kellene legyen. Nehéz lépést tartani a fejlett országokkal, ahol dollár- vagy eurómilliókat fordítanak a különböző csúcstechnológiákban folytatott kísérletekbe, innovációkba. Hol áll ezen a téren Románia?
– Innováció nélkül nincs fejlődés. A legtöbb romániai egyetemen van egy-egy tárgykör és kiemelkedő szakember, közösség, ahol valamilyen szinten tudományos kutatással foglalkoznak. Hogyha más országokkal hasonlítanánk össze ezt a területet, akkor el kell mondanom, hogy sajnos a körülmények nem azonosak, rengeteg még a kiaknázatlan lehetőség, és nem mindig a legcélszerűbb az irány. És itt nem a kutatók képességéről van szó, hanem arról a rendszerről, amely meghatározza, hogy mit és hogyan finanszírozzanak a kutatásban. Jelenleg az oktatókat, kutatókat mennyiségi kritériumok alapján értékelik. Az akadémiai grémium valakinek az előléptetésekor azt veszi figyelembe, hogy az illetőnek hány közleménye van, és ezeknek milyen a hatásegyütthatója, illetve az is számít, hogy milyen szakfolyóiratokban közölt és hányan idézték. A tudományt nem lehet kvantifikálni. Ennek az a csapdája, főleg a fiatal oktatók, kutatók körében, hogy kénytelenek olyan szakfolyóiratokban közölni, amelyeknek magas az „impaktfaktoruk”, majd követniük kell a statisztikákat, és így nem tudnak arra a munkára összpontosítani, amire szükség volna, aminek nem föltétlenül az a célja, hogy valamilyen jelentős hatással legyen a világ tudományos kutatására. Ez a rendszer nemcsak Romániára, hanem az Európai Unióra is jellemző.
– Laikusként azt látom, hogy az utóbbi években robbanásszerűen fejlődik a technológia. Gondolok itt a számítástechnikára, az IT-re; alig telt el ötven év, amióta Neumann János üzembe helyezte (1952) az első számítógépet, és ma már életünk minden terén jelen van.
– Anyagtudománnyal foglalkozom, így nincs elég rálátásom a többi szakterületre, de mint ilyen, igen sok kapcsolatom van ennek a területnek az alkalmazásával, hiszen minden fejlődés valahol össze van kötve az anyaggal. A 20. század a fizika százada volt, Einstein relativitáselméletétől az atomrobbantáson át a részecskegyorsítókig a fizika volt az, amely meghatározta a fejlődési irányt. Valóban az adatfeldolgozás és az adatátvitel robbanásszerű fejlődésének vagyunk tanúi. Ez nagyon jó, a kérdés az, hogy mire használjuk fel akár egyéni vagy világszinten. Ebben a fél évszázadban arra is vannak példák, hogy milyen csapdái vannak ennek a robbanásszerű információhálózat-fejlesztésnek. De visszatérve az egyetemi berkekbe, ha a diák úgy tekint erre a lehetőségre, hogy nem tanulja meg a tananyagot, mert úgyis megtalál mindent az interneten, és az bármire választ ad, akkor ez a hozzáállás katasztrófához vezethet. Lehet, hogy egy címszó alatt egymillió elérhetőséget találok. A kérdés, hogy miként szelektálok. Ehhez viszont kell egy tudásváz, amire alapozok. A szakemberek nagyon sokat vitatkoznak a rész és az egész viszonyáról, arról, hogy miként kapcsolhatók össze a globális jelenségek a lokális történésekkel. Ha szem elől tévesztjük a célt, azt, hogy mit miért akarok létrehozni, milyen kontextusban, az igencsak megtévesztő lehet a jövőre nézve.
– Szerte a világon, így nálunk is a fontosabb egyetemi központokban végeznek olyan kutatásokat, amelyeket alkalmazva valóban előrelendíthető a gazdasági-társadalmi fejlődés. Ezért, amint ön is mondta, nagyon fontos, hogy milyen az oktatás minősége, hiszen tulajdonképpen itt képezik azt a szürkeállományt, amely képes az innovációra. De elég-e ez ahhoz, hogy az elképzelések valóra váljanak?
– Ma a műszaki lehetőségek szinte határtalanok. Az oktatási-kutatási rendszer támogatása lett bürokratikus. Sajnos a bolognai rendszert is olyan bürokraták dolgozták ki, akik szeretnek mindent egy skatulyába zárni. Nincs rálátás arra, hogy mi a célja, hogyan járulnak hozzá az egyetemek a társadalom fejlődéséhez. Természetesen a kutatók mindig is az egyetemi központokkal álltak és vannak ma is kapcsolatban, nem lehet a kutatást leválasztani az egyetemektől, mert az egyetemeknek kell legyenek ötleteik, rálátásuk arra, hogy hol áll az adott szakterületen a fejlődés, és mit kell még tenni. Ez az elméleti oldal. Azonban ez elválaszthatatlan az ipartól – hogy a saját szakterületemről beszéljek –, hiszen az alkalmazásban merülnek fel azok az apróbb gondok, amelyeket meg kell oldani. Az egyetemeknek választ kell adniuk az átfogó, nagy hatású kérdésekre is, de nem szabad szem elől téveszteni a találmányok vagy egyszerűen csak az újdonságok alkalmazhatóságát sem. Ezzel kapcsolatban rendkívül érdekes szakmai tanácskozáson vettem részt két alkalommal Budapesten, ahol kutatással foglalkozó közép-európai egyetemek képviselői voltak jelen, és az ipari kutatásfejlesztésről, a duális oktatásról – azaz voltaképpen a kutatás-oktatás-ipar kapcsolatáról – volt szó. Itt hangzott el az is, hogy a kutatásfejlesztés eredményessége érdekében meg kell határozni a prioritásokat. Az említett számszerűsítéssel ellentétben az egyetemeknek saját kritériumrendszere kell hogy legyen, aminek alapján meghatározzák, hogy milyen témákban indítanak el kutatási projekteket. Az is igaz, hogy rendkívül sokoldalú jelenség az informatikai szektor látványos fejlődése, de a kérdés továbbra is az, hogy mit hoz nekünk a nagy problémák megoldásában. Például sokat beszélünk a klímaváltozásról, de valójában amióta felfigyeltek a tudósok a jelenségre, nem igazán találtak gyakorlati megoldásokat a káros hatások megfékezésére. Ha ez a társadalom legégetőbb gondja, akkor erre összpontosítható a kutatás, és meg vagyok győződve, hogy akár helyi, egyetemi szinten is lehet olyan innovációkat találni, ami részként hozzájárulhat az egészhez a konkrét megoldásokkal.
– Beszéltünk a szürkeállományról, a műszaki adottságról, de a kutatáshoz rengeteg pénzre van szükség. Van-e erre lehetőség Romániában?
– Az utóbbi években az Európai Unió nagyon sok kutatásfejlesztési pályázatot finanszíroz. Az a gond viszont, hogy egy ideig minden pályázatot Brüsszelben adtunk le. Hogy a saját cégünkről beszéljünk, 11 pályázatból kilencet meg is nyertünk. Utána megváltozott a rendszer, és Bukaresten keresztül kellett pályázatokat írni és továbbítani az uniónak. Azóta rendkívül bürokratikussá vált minden. Ez nem helyi gond, hanem, amint említettem, jellemző az uniós ügykezelésre is. Szakértőként több alkalommal vettem részt projektek kiértékelésén, és ott is tapasztaltam, hogy hihetetlenül bürokratikus a rendszer, amelyben elvesztődik a rész és az egész viszonya. Mindezek ellenére sok pénz van kutatásra. Sajnos, nincs az országnak átfogó kutatáspolitikája, amely a támogatási rendszer által valamilyen irányt próbálna meghatározni, netán fontossági sorrendet felállítani a kutatásfejlesztésben. Régebb a kutatásfejlesztés arra irányult, hogy volt egy bizonyos probléma, ami ipari vagy társadalmi szükségletből fakadt, és amit meg kellett oldani. Akkor a kutatók arra összpontosítottak, hogy a felmerült kérdésekre választ adjanak, s ha ez megszületett, akkor a legrövidebb időn belül a találmány vagy egyszerűen a megoldás alkalmazásba került az iparban vagy ahol szükség volt rá. Ma másként van. A kutatás nagyon ritkán irányul egy konkrét feladat megoldására, ehelyett kihasználva az ismeretek rendkívül nagy tárát, a fejlett műszertechnikát-technológiát és az informatikából, az adatátvitelből adódó lehetőségeket, a kutatások nagy többségének nem egy bizonyos, jól meghatározott cél az iránya, hanem bizonyos területeket, folyamatokat, jelenségeket tanulmányoznak, ami nem a közvetlen alkalmazhatóságot eredményezheti. A Massachusetts Institute of Technology anyagtudománnyal kapcsolatos tanulmányából kiderült, hogy míg korábban bizonyos probléma megoldására irányult a figyelem, a laboratóriumtól az alkalmazásig rendszerint öt év telt el, ma először a jelenségre adnak választ, majd utána keresik meg az alkalmazhatóságot, ami legalább 15 év.
– Tapasztalatára alapozva, milyen kutatási területeket, prioritásokat határozna meg Romániának?
– A kutatási stratégiát nem a politikusoknak, hanem azoknak kell kidolgozniuk – egyetemek, kutatóintézetek, akadémia –, akik értenek hozzá. Alapos tanulmányt kellene készíteni arról, hogy mibe érdemes befektetni. Meg kell határozni azokat az iparágakat, amelyekben Romániának komoly lehetőségei vannak, a nyersanyagforrástól kezdődően a szürkeállományon keresztül a műszaki adottságokig. Például: az emberiség egyik legnagyobb gondja az élelmezés, az ivóvízkészletek csökkenése. Románia valamikor olyan agrárállam volt, amely ellátta Európa egy részét termékekkel. Ma, amikor az élelmezés fontos globális kérdés, miért nem ezen a téren fejlődünk? Oda jutottunk, hogy olcsóbb behozni a mezőgazdasági termékeket, mint hatékonyan előállítani. Vagy ott van a bányászat. Még mindig nagyon gazdag nyersanyaglelőhelyek vannak az országban. Miért kell átadni a bányászati, feldolgozási jogot más országbeli cégeknek, amikor tudatos műszaki fejlesztéssel nekünk is lehetnek jól teljesítő gépeink, felszereléseink? Vagy ott van a földgázkitermelés. Nagyon sok tartalékkal rendelkezik Románia, mégis importálunk, és ezzel is külföldi multinacionális cégek gazdálkodnak. Ezen a téren is ki kellett volna dolgozni költséghatékony technológiát. Valamikor jól fejlett iparunk volt – azt nem vitatom, hogy milyen céllal termeltek és miként forgalmazták a termékeket –, de ezt is leépítettük. Ahelyett, hogy átalakítottuk volna a meglévő, saját iparunkat, teret engedtünk a multinacionális cégeknek. Ha megvizsgáljuk a gazdaság jelenlegi helyzetét, kiderül, hogy az országban a munkahelyek 90%-át a kis- és középvállalatok biztosítják. Ezzel szemben az oktatási és az innovációs rendszer nem arra épült, hogy a kis- és középvállalatokon segítsen. Sajnos, a nagyvállalatok diktálják az ország gazdaságpolitikáját. A Plasmaterm kutatóintézet volt, ma középvállalatként termeléssel is foglalkozunk, mert ez biztosítja a megélhetésünket, de ma is abból gazdálkodunk, amit fejlesztettünk és ma is fejlesztünk, egyetemekkel is közösen, és itt ki kell emelnem az együttműködést a Sapientia EMTE-vel. Ez akár modellértékű is lehet.
– Megint visszatérünk az anyagiakra. Említette, hogy kutatóegységként is működnek, de termelni is kell, hiszen enélkül nincs jövedelem, amit az újabb fejlesztésekbe lehet beruházni. Annak ellenére, hogy vannak nyertes kutatási pályázataik. Hogyan lehet a kettőt együtt működtetni?
– Egy neves külföldi cég vezetője, amelynek dolgozunk, egyszer azt mondta, hogy nem azért alakított ki kapcsolatot, hogy sorozatgyártásra álljunk rá, mert ők ennél jobban felszerelt és automatizált gyárakkal dolgoznak együtt. Nekünk megvan a kellő rugalmasságunk ahhoz, hogy a gyártási folyamatban felmerült új típusú problémákat megoldjuk, amelyekkel a későbbiekben változatosabban lehet termelni. Ezért fontos, hogy a kis- és középvállalatok lépjenek direkt kapcsolatba olyan egyetemi központokkal, ahol kutatás folyik, de ez fordítva is érvényes. Az egyetemeknek fel kell tudniuk mérni, hogy a környezetükben melyek azok a cégek, amelyekkel érdemes és hajlandók együttműködni. Ha a cégek jövedelmük bizonyos részét nem fordítják kutatásra, akkor nem fejlődnek, és könnyen csődbe mehetnek. Az említett kutatási stratégia egyik fontos része lehetne az is, hogy miként tudnánk segíteni a kis- és középvállalatokat abban, hogy az egyetemekkel közösen minél több innovációs munkában vegyenek részt. S talán ennek az elképzelésnek az első lépéseként javasolni fogom Péter Ferencnek, a megyei tanács elnökének, hogy az önkormányzat készítsen felmérést arról, hogy a megye nyersanyagforrásait, lehetőségeit kihasználva, bevonva az itt működő egyetemeket, milyen irányba lehetne fejleszteni a helyi kutatási programokat.
– Elméletben mindez szépen, reménykeltően hangzik, azonban a rendszerváltás után egy olyan jelenséggel kell szembenéznünk, amit mindeddig nem lehetett megfékezni, és ez a szürkeállomány elvándorlása. Nagyon sok kiváló diák végzi el nálunk az egyetemet, és külföldön kamatoztatja azt a tudást, amire itt szert tett. 
– Az elvándorlás megfékezése bonyolult kérdés. Amikor a társadalom egyedüli mérvadója a pénz, akkor nyilvánvalóan nem tudjuk megakadályozni az elvándorlást. Ez természetes, hiszen mindannyian decensen akarunk élni, szükség van megfelelő lakásra, gépkocsira. De ezt a jelenséget is ki lehetne védeni más alapvető politikával, amelynek célja, hogy a jó képességű fiatalok felé irányítson olyan anyagi támogatásokat, amelyek segítik készségeik, tehetségük kibontakozását, az itthon maradást. És ezalatt akár másfajta kutatási-támogatási rendszert is értek. Meggyőződésem, hogy ezáltal az elvándorlás csökkenhet, sőt visszafordítható is lenne.
VAJDA GYÖRGY Népújság (Marosvásárhely)

B terv a marosvásárhelyi katolikus iskola megmentésére
Bár sokan attól tartanak, hogy adminisztratív problémák miatt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) célkeresztjébe került marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium nem tudja időben benyújtani a 2017/2018-as tanévre szóló beiskolázási tervét, Székely Szilárd, az iskola pedagógusa még mindig optimista.
A többnyire szülőkből álló, Civilek a Katolikus Iskoláért elnevezésű akciócsoport a hét elején arra hívta fel a figyelmet, hogy ma telik le a határidő, amíg az oktatási intézmények benyújthatják a beiskolázási tervüket a megyei tanfelügyelőségen. Székely Szilárd elmondta, a gimnázium tantestülete már december 21-én feltöltötte a minisztérium és a tanfelügyelőség adatbázisába a beiskolázásra vonatkozó tervet, ma pedig benyújtják az iratcsomót a tanfelügyelőségen.
A tantestület a hatósági felügyelet alá helyezett Tamási Zsolt igazgató hiányára is talált megoldást. „A jogszabály szerint a tanári kar egyharmadának is van lehetősége vezetőtanácsi gyűlést összehívni. Mi még december végén lebonyolítottuk ezt, és az ünnepek előtt elkészítettük a dokumentációt” – mondta, hozzátéve, hogy mindannyian bíznak az ügy megoldásában.
Csíki bízik a román tanácsosokban
Hogy a 23 helyi tanácsosból a tíz RMDSZ-esen kívül az ügyészség által kavart botrány után még hányan szavazzák meg azt az iskolahálózatot, melyben a Római Katolikus Teológiai Gimnázium is helyet kapna, még nem tudni. Csíki Zsolt önkormányzati képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője – aki maga is iskolaigazgatóként tevékenykedik a sportgimnázium élén – úgy véli, 2017-ben egy normális gondolkodású embernél ez nem jelenthet különösebb gondot. Kérdésünkre, hogy egyeztettek-e valamelyik párttal a kérdésben, a szövetség frakcióvezetője nemmel válaszolt.
„A kampányban sokan sokat beszéltek, de nem hinném, hogy fennállna a veszély, hogy kollégáink a katolikus iskola ellen szavazzanak. Ha a városháza nem foglalja be a beiskolázási tervbe a katolikus iskolát, az RMDSZ egyszerűen nem fog szavazni. Most dől el, kinek milyen vastag a bőr a képén!” – jelentette ki Csíki Zsolt. Számára talány marad, miért maradt el a decemberi soros ülés, amikor az önkormányzat elfogadhatta volna az iskolahálózatról szóló határozatot, azonban úgy véli, semmi sincs veszve, ha ezt január 26-án teszi meg.
Péter FerencMaros megyei tanácselnök, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvivő elnöke úgy tudja, amennyiben a városi képviselő-testület nem dönt a jövő évi struktúráról, az élet nem áll le, az iskolák nem zárnak be, hanem a 2016/2017-es hálózat marad érvényben.
Lesz továbblépés?
Amint beszámoltunk róla, Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő hétfőn azt nyilatkozta lapunknak, hogy patthelyzet alakult ki az iskola körül. Ugyanis igazgató híján nincs aki aláírja a beiskolázási tervet, és a városi tanács sem szavazott még az iskolai hálózatról. Mint mondta, hiába értesítette az oktatásügyi minisztériumot és a polgármesteri hivatalt, az illetékesek hozzáállásából úgy tűnt, mindenki mástól várja a megoldást.
„A délelőtti videokonferencián felvetettem a minisztériumi illetékeseknek, végighallgattak, de választ nem adtak. Én csak azt tudom, ha az önkormányzat nem szavazza meg az iskolahálózatot, amelyben helyet kapna a katolikus gimnázium, akkor már nincs mit beszéljünk a beiskolázási tervről, hisz onnan nincs továbblépés” – szögezte le Illés Ildikó. A tanfelügyelőség eredetileg január 4-ére kért javaslatokat az iskoláktól, utólag 11-éig tolta ki a határidőt. Nadia Raţă főtanfelügyelő korábban azt nyilatkozta, éppen azért nem nevezte ki az igazgatói tisztségbe a korábban sikeresen versenyvizsgázó Tamási Zsoltot, mert szerinte az iskola törvénytelenül működik.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi magyar tanácselnökök Nagyváradon
Az észak-erdélyi autópálya és a decentralizáció – ezek azok a szavak, melyek a legtöbbször hangzottak el csütörtök délután azon a sajtótájékoztatón, melyet az RMDSZ váradi székházában tartott az egy önkormányzati tanácskozáson résztvevő öt magyar tanácselnök.
Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke történelminek nevezte, hogy Nagyváradon ilyen felállásban tanácskozik az erdélyi öt magyar tanácselnök, melyhez természetesen az a kedvező politikai kontextus is kellett, hogy hosszú idő elteltével ismét öt megye RMDSZ-es vezetésű. Megjegyezte: ez az összeállítású csapat tulajdonképpen a harmadik legerősebb Romániában, hiszen csak a PSD-nek és a PNL-nek van több tanácselnöke. Sok minden közös az öt megye esetében, és természetesen vannak sajátos kihívások is, de a lényeg, hogy lehet egymástól tanulni, illetve megosztani a tapasztalatokat. Vannak olyan projektek, melyek a Székelyföldön kezdődtek, de érdemes ezeket a Partiumban is gyakorlatba ültetni, és ez fordítva is igaz – tette hozzá.
„Recentralizáció”
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke megjegyezte, hogy tulajdonképpen hazajött Váradra, hiszen másfél évig, 1995–96-ban itt dolgozott. Ettől kezdve datálódik a barátsága Pásztor Sándorral, akivel már akkor közösen gondolkodtak politikai kérdésekben, és a sors most úgy hozta, hogy mindketten fontos döntéshozó pozícióba kerültek. Hangsúlyozta: a decentralizáció valóban autonómiát kellene jelentsen, de naponta azt kell tapasztalja, hogy hatékonyabban és jobban is tudna dolgozni, ha nem tenne keresztbe az állam központosító törekvése. Úgy fogalmazott: néhány éve „recentralizáció” folyik, és csak remélni tudja, hogy az új kontextusban a parlamenti többség visszatér a decentralizáció elvéhez, mely utoljára akkor valósult meg, amikor még Cseke Attila volt az egészségügyi miniszter. Ennek látszik is a hozadéka, hiszen a gazdasági és strukturális problémákat sokkal jobban és hatékonyabban lehet orvosolni, kezelni, ha a döntéshozatal helyi szintű.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke diákvezetőként került kapcsolatba Váraddal. Véleménye szerint az ifjúsági területen kifejtett tevékenység jó lehetőséget biztosít a folyamatos megújulásra az RMDSZ-ben, ezt bizonyítja, hogy kinőtt egy olyan generáció, mely nem csupán a pálya széléről kiabál be. Hangsúlyozta: ki kell használni azt a szerencsés konstellációt, hogy egy időben öt erdélyi megye élén is RMDSZ-es politikus áll, és összefogással odafigyelni jobban olyan fajsúlyos problémák megoldására, mint például a vidékfejlesztés, a fiatalok itthon marasztalása vagy hazahívása, a vállalkozások támogatása, olyan perspektívák kínálása az ifjaknak, hogy a szülőföldjükön képzeljék el a boldogulásukat. Arról is beszélt: Pásztor Sándortól valószínűleg átveszi a korszerű távolsági tömegközlekedéssel kapcsolatos ötletet, a maga részéről pedig a vidékfejlesztéssel kapcsolatos hasznos információkkal szolgálhat.
Összefogás
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke felelevenítette, hogy az RMDSZ már 2009-ben benyújtott egy törvénytervezetet a régiók átszervezésével kapcsolatosan, mely figyelembe veszi a megyék kulturális, történelmi és gazdasági sajátosságait, hagyományait. Kijelentette: össze kell fogni, közösen kell fellépni azért, hogy az utóbbi évek területfejlesztési koncepcióját gondolja át a kormány úgy, hogy a kisebb vagy magyarok lakta megyék ne kerüljenek hátrányba.
Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke zsákmegyének nevezte Szatmárt, még az a szerencse, mondta, hogy részt vehet uniós, határ menti projektekben, vélte. Arra hívta fel a figyelmet: az Érmellék közös alkotórésze Szatmár és Bihar megyének, és ki kell használni az ebben rejlő lehetőséget. Ő is sürgette az észak-erdélyi autópálya megépítését, és „dekoncentrációnak” nevezte azt, ami jelenleg zajlik Romániában.
Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke kifejtette: csatlakozik hozzájuk Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Szatmárnémeti, Sárpatak és Erdőszentgyörgy polgármestere is. Ma a szalárdi, a hegyközszentimrei és a bihardiószegi önkormányzatokat látogatják meg, holnap pedig a Szatmár-Szabolcs-Bereg megyei Napkor településen tanácskoznak. Ő is azt nyomatékosította: ki kell használni, hogy olyan magyar emberek vezetnek öt erdélyi megyét, akik régóta ismerik egymást, és ugyanazon korosztályhoz tartoznak azzal a céllal, hogy minél több projektet generáljanak és valósítsanak, eljusson a hangjuk Bukarest és Budapest irányába is.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Magyar megyei tanácselnökök találkoztak Váradon
Öt megyei tanács RMDSZ-es elnöke találkozott az elmúlt héten Nagyváradon: Péter Ferenc (Maros megye), Borboly Csaba (Hargita), Tamás Sándor (Kovászna), Pásztor Sándor (Bihar) és Pataki Csaba (Szatmár). A közös csütörtök délutáni sajtótájékoztatón Cseke Attila, a Bihar megyei RMDSZ elnöke volt a házigazda.
Történelmi lépésnek nevezte Cseke Attila, hogy ilyen felállásban öt megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke tart sajtótájékoztatót, továbbá hangsúlyozta, hogy a politikai színpadon Romániában az RMDSZ a harmadik legerősebb csapat, hiszen a szociáldemokrata és a liberális párt után az RMDSZ-nek van a legtöbb megyei tanácselnöke. Hozzátette, hogy háromnapos találkozójuk alkalmával kiszállásaik lesznek a megyében. A cél a tapasztalatcsere. „Sok minden van, ami közös, hiszen ugyanolyan megyei önkormányzati struktúránk van, de azért vannak sajátos kihívások is, és vannak olyan pályázatok, amelyekben mi úgy gondoljuk, hogy jó egymás tapasztalatait megosztani, sőt vannak olyan projektek is, amelyek más megyében kezdődtek, és itt Biharban folytatódtak, illetve fordítva” – tette hozzá Cseke.
A sajtótájékoztatón minden megyei elnök szót kapott. Egy-két olyan témát vezettek fel, amely megyéjük sajátossága, de azért „összerdélyi”, magyar közösségi téma, és amelyekből mindannyiuknak van tanulnivalójuk.
Tamás Sándor, aki a ’90-es években másfél évig Nagyváradon is élt, elmondta, hogy végre politikai döntéshozóként Erdélyt egészében látva tehetnek az erdélyiekért, és ez alatt nem csak a magyarságot értette. Kiemelte a decentralizációt, hangsúlyozta, hogy Romániában jelenleg nem decentralizáció, hanem recentralizáció zajlik, melyet az új kormány folytat. „Azt remélem, reméljük, hogy vissza fog térni a decentralizáció” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egyetlen pozitív példája volt ennek, amikor Cseke Attila egészségügyi miniszterként elérte, amit egy miniszter és egy kormány sem tett meg, hogy több mint 370 kórház decentralizációját valósította meg. „Jobb gazdái vagyunk a megyei és városi kórházaknak gazdasági és döntéshozási téren, mint valamikor az állam volt” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy 2010 óta jobban működnek a kórházak. „Naponta látjuk, mit és hogyan lehetne jobban csinálni, de a lehetőségeink be vannak határolva, mert azokat Bukarestben korlátozzák” – figyelmeztetett.
Borboly Csaba kifejtette, hogy akkor tudunk fiataljaink számára alternatívát nyújtani, ha egy jó közigazgatási rendszer mentén, akár a kisebb ajánlatok megpályázása révén segíteni tudjuk a vidékieket, lehetőséget teremtve fiataljaink számára a kisgazdaságok fejlesztésével, a gazdasági élet serkentésével, továbbá a vidékfejlesztéshez szükséges a korszerű tömegközlekedés fejlesztése is. „Ha öt megyének van egy közös érdeke, akkor több lehetőség van céljaink elérésére” – fogalmazott.
Péter Ferenc az autópálya-építés fontosságát hangsúlyozta, továbbá kifejtette, mit jelent, ha egy megye – jelen esetben Maros – körbe van véve gazdaságilag erős megyékkel, amelyek a gyengébbet „megfojtják”. Éppen ezért úgy véli, fontos a régiók átszervezése, hogy Erdélyben minden megye lehetőséget kapjon a fejlődésre. „Tudunk közösen hatni a területfejlesztési koncepciók átszervezésére” – vélte.
Pataki Csaba Szatmár megyét az ország nyugati „zsákmegyéjének” nevezte. Több határon átnyúló programban is benne vannak (Magyarországgal, az ukránokkal és a szlovákokkal). Biharral az Érmellék is közös. Arra is kitért, hogy Magyarország, amennyiben elkészül az észak-erdélyi autópálya, csatlakozni fognak hozzá. Jelenleg viszont csak a magyar oldalon, Szatmár megye határáig van kész a sztráda. Azt is elmondta, hogy sok Szatmár megyei költözött át Magyarországra, és ingázik haza dolgozni. Úgy véli továbbá, hogy a decentralizáció gazdasági fejlődést hozna, a központosítást pedig ellenzi, mert ez az ügyintézést – pénzügyek, építkezési engedélyek stb. – ellehetetleníti.
Pásztor Sándor azt hangsúlyozta, hogy az elkövetkező négy évben az ország észak-nyugati régiójának fejlesztését tervezik. Olyan projekteket szeretnének elnyerni, amelyek érintik Bihar és Szatmár megyét is. Hozzátette, hogy e három nap alatt a tapasztalatcserén túl megvitatják terveiket, problémáikat, továbbá találkoznak polgármesterekkel, magyarországi miniszterekkel, hidat építve ahhoz, hogy a hangjuk eljusson Budapesttől Bukarestig.
Sükösd T. Krisztina
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Péter Ferenc az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke
Péter Ferencet választották a Maros megyei RMDSZ elnökévé a szervezet pénteki tisztújító küldöttgyűlésén.
A Maros megyei önkormányzat vezetője programjában a repülőtérért való lobbizást, a szórványközösségek támogatását, a más magyarlakta vidékekkel való kulturális- gazdasági kapcsolatok keresését és erősítését ígérte. Azt hangsúlyozta, hogy a választásokra időben kell elkezdeni a felkészülést, hatékonyabbá kell tenni a szervezet tevékenységét, fórumokat kell kialakítani a szakmai találkozásoknak, megbeszéléseknek, fel kell újítani a székházat, és olyanná tenni, ahová szívesen ellátogatnak a tagok, ahol jól érzik magukat az emberek.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében tartott megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlésén jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla volt szövetségi elnök, Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, Farkas Balázs konzul, parlamenti képviselők, szenátorok, helyi és megyei önkormányzati képviselők, vidéki polgármesterek és tanácsosok, a helyi szervezetek képviselői. Péter Ferenc házigazgaként köszöntötte a jelenlevőket. Mint fogalmazott, nem csak arra jó alkalom ez a nap, hogy új elnököt válasszanak, de arra is nagyszerű lehetőség, hogy találkozzanak, beszélgessenek.
A szervezet új elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik a rendszerváltás után a nagy közösségi ügyért, az erdélyi magyarok jogaiért, javaiért küzdöttek. Oklevelet adott át Markó Bélának, Kelemen Atillának, Kerekes Károlynak, Frunda Györgynek, Borbély Lászlónak, Makkai Gergelynek és Német Jánosnak, valamint a néhai Kakassy Sándornak és Elek Barnának is.
Markó Béla a „régieknek” köszönte meg tevékenységüket, azoknak, akikkel 1989-ben együtt lehetett, Sütő Andrásnak, Domokos Gézának, Fülöp G. Dénes lelkésznek, Csiha Kálmánnak – hozzátéve, hogy nem teljes a lista. 
Bár 2016-ban sem sikerült visszaszerezni Marosvásárhelyt, a tavalyi választásokon jól szerepelt a Maros megyei szervezet, sikerült jó eredményeket elérni – mondta Kelemen Hunor. A szövetségi elnök némi dorgálásban is részesítette a marosvásárhelyi szervezetet, amely „időnként kívülről nézve azt a látszatot kelti, hogy egymással vannak elfoglalva inkább, nem a tagsággal”.
Kitért arra is, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy jogállamban a törvények mindenkire vonatkoznak – és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetét említette. Tamás Sándor, majd Borboly Csaba osztotta meg gondolatait, majd Péter Ferenc ismertette a programját.
Végül a jelenlevők 306 szavazatot adtak le, amelyből 301 volt érvényes. Ezek közül 291 igen és 10 ellenszavazatot kapott Péter Ferenc.
Antal Erika
maszol.ro

Félelemre nem lehet jövőt építeni
Az RMDSZ érdeke az, hogy Románia jogállam legyen
„Az RMDSZ érdeke az, hogy Románia jogállam legyen, hogy érvényesüljenek az alkotmánybírósági döntések, függetlenül attól, hogy erről mit gondol ma a főügyész vagy az államelnök. Nekünk nem szabad érzelmi, ideológiai alapon döntéseket hozni. Nekünk elvek és értékek mentén kell érvényesítenünk közösségünk érdekeit, függetlenül attól, hogy ki van kormányon, és ki van ellenzékben – hangsúlyozta 
Kelemen Hunor szövetségi elnök a Maros megyei szervezet pénteki tisztújító küldöttgyűlésén. 
Az elnök szerint az RMDSZ-en is múlik, hogy Románia jogállam lesz-e vagy sem. „A mi feladatunk, hogy a 6,5 százalékunkkal hozzásegítsük a parlamentet ahhoz, hogy olyan állammá válhasson Románia, ahol nem a titkosszolgálatok és 
bűnüldöző szervek hozzák meg a döntéseket. Ehhez pedig nagy bátorságra lesz szükség.” 
Rámutatott: „nem lehet jogállamról beszélni akkor, amikor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen öt esztendeje nem alkalmazzák az oktatási törvényt, amikor bírói döntés hiányában ellehetetlenítik a maros-
vásárhelyi római katolikus líceum működését, de akkor sem, amikor tanácsosok és tanfelügyelők félnek döntéseket meghozni. Félelemre nem lehet jövőt építeni” – figyelmeztetett Kelemen Hunor. „Ugyan nincs végleges bírói ítélet arról, hogy törvényesen jártak-e el az iskola létrehozásakor, jelenleg mégis veszélyben a diákok sorsa. Nem lehet elfogadni azt, hogy bírósági ítélet hiányában, egy ügyész akaratából csupán megszűnjön az iskola. Azt sem, hogy az államelnök és a kormány nem mond semmit minderről” – tette hozzá.
A Maros megyei szervezetnek megköszönte azt a 27 évi, közösségért végzett munkát, amely nagymértékben hozzájárult a demokratikus rendszer kialakulásához. „A szövetség legnagyobb szervezete a Maros megyei. Az, hogy ennek a szervezetnek hol van és lesz helye a döntéshozatalban, kizárólag a megválasztott vezetőkön múlik, azokon, akik a közösség képviseletét választották itt, Maros megyében. Mi partnerek leszünk abban, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének kellő helye legyen az országos döntések előkészítésében és meghozatalában” – jelentette ki. 
Véleménye szerint Péter Ferenc jó választás, és nem lesz baj akkor, ha az általa vezetett szervezet minden egyes döntése kizárólag a magyar emberek érdekeit tartja szem előtt az elkövetkezőkben.
Népújság (Marosvásárhely)

Kelemen Hunor: szekus módszerekkel próbálják megfélemlíteni a magyar közösséget
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint orwelli állapotokra emlékeztet, amit a DNA művel a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceumba járó tanulók szüleivel, hiszen szekus módszereket használva próbálja megfélemlíteni és elbizonytalanítani őket, valamint ellehetetleníteni az iskolát.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a szülők beidézésével és kihallgatásával túllépte hatáskörét, annál is inkább, mivel a gyerekek felekezeti hovatartozására is rákérdeztek, illetve arra, hogy miért íratták katolikus iskolába azokat, akik nem is katolikusok – jelentette ki csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki szerint az orwelli világot idézi a szülők megfélemlítése.
A politikus szerint az is megengedhetetlen, hogy a gyerekek beidézését is kilátásba helyezték az ügyészek, illetve azzal is ráijesztettek a szülőkre, hogy gyermekük iskolában eltöltött két tanulmányi évét nem ismerik el. Kelemen Hunor nem érti, hogy a DNA miért tiltja meg a kihallhatott embereknek, hogy az ott elhangzottakról beszéljenek, hiszen nem államtitkokról esett szó.
A csütörtöki sajtótájékoztatón jelen volt Novák Zoltán szenátor, illetve Péter Ferenc, a megyei RMDSZ elnöke is, akik szintén nemtetszésüknek adtak hangot a római katolikus gimnázium körül történtekkel kapcsolatban. Novák beszámolt arról, hogy háromszor is tárgyalt az utóbbi időben az oktatásügyi miniszterrel. Pavel Năstase pedig három olyan dokumentumot is elküldött a polgármesteri hivatalnak, a tanfelügyelőségnek és az iskolának, amelyek alapján tisztázhatták volna a helyzetet. Ez viszont elmaradt, a polgármesteri hivatal inkább az iskolaellenes ténykedést erősítette.
Péter Ferenc arra figyelmeztetett, hogy az ügyészségi eljárás rettegést hozott, megfélemlítést, az iskolalapítási kérdés pedig korrupciós üggyé vált. Mivel az ügyészségi kivizsgálás még nem ért véget, illetve bírói döntés sem született még, érthetetlen, hogy a tanfelügyelőség miért tiltja meg, hogy a cikluskezdő, előkészítő, ötödik és kilencedik osztályokba tanulókat fogadjon az iskola – fogalmazott Kelemen Hunor, hangsúlyozva, hogy egy jogállamban nem egy ügyész dönt egy iskola működéséről.
Az RMDSZ a bukaresti nunciatúrának és több külképviseletnek - köztük az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének is - elpanaszolta azt, hogy Romániában az igazságszolgáltatás eszközeivel lehetetlenítik el egy jogszerűen megalakult felekezeti iskola működését - tette hozzá. a szövetségi elnök.
maszol.ro

Székelyföld Budapesten
Székelyföld is jelen volt a hétvégén megrendezett legnagyobb magyarországi turisztikai seregszemlén. Az Utazás Kiállítás 2017 turisztikai rendezvényen Kovászna, Hargita és Maros megye turisztikai egyesületei népszerűsítették a térség idegenforgalmi ajánlatait – közölte közös közleményében a három megye önkormányzata.
Az idén 40. alkalommal megszervezett eseménynek helyet adó Hungexpo Budapesti Vásárközpontban a látogatók 23 ország 300 kiállítójának ajánlataiból válogathatnak. Az országos képviselet mellett fontos, hogy Magyarország piacvezető turisztikai kiállításán Székelyföldet idén új arculattal, közös standdal reklámozzuk – fogalmazott Jánó Szabolcs, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója. „A külföldi turista azért utazik Székelyföldre, hogy olyan élményekben és programokban legyen része, amelyeket otthon nincs lehetősége megtapasztalni. Éppen ezért a magyarországi turisták főként a háromszéki mofetták és gyógykezelési lehetőségek felől érdeklődnek, elmondásuk szerint kirándulásuk során szívesen látogatnak el a háromszéki épített örökségekhez, kúriákhoz, kastélyokhoz” – tette hozzá. A budapesti Hungexpón Hargita megyét a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás képviseli, amelynek alapító tagja Hargita Megye Tanácsa. A társulás munkatársai a megyét népszerűsítő brosúrákat és katalógusokat állítottak ki, illetve programcsomagokat és kedvezményeket kínálnak. A mostani kiállításra ötnapos húsvéti programcsomagot vittek, amely a hagyományos foglalkozásokat, mint például a tojásfestés, de a kikapcsolódást, így a wellnesst is magában foglalja. Ezenkívül sóvidéki programcsomagot is ajánlottak, de jelen voltak a Bringaexpón is, ahol a Gyilkos-tó fölötti via ferratát és a bicikliútvonalakat kínálják. Maros megye turisztikai stratégiájában kiemelt jelentőségű a megyébe látogató magyarországi turisták számának a növelése, éppen ezért tartja fontosnak a Maros megyei önkormányzat elnöke, Péter Ferenc, hogy a megye jelen legyen a budapesti kiállításon. „Jelenleg is igen nagyszámú magyarországi turista érkezik Maros megyébe, és többségük nemcsak a mi látnivalóinkra kíváncsi, hanem továbbutazik Hargita vagy Kovászna megyébe. Ez is azt mutatja, hogy a három megyének érdemes közös turisztikai fejlesztésekben gondolkodnia, illetve egy székelyföldi desztináció kidolgozásával erősíthetjük a közös brandet, és hatékonyabbá tehetjük a régió látnivalóinak és turisztikai programjainak a népszerűsítését” – emelte ki.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A gimnázium helyzete közösségi ügy
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Országos Elnöksége tegnap nyílt állásfoglalással tiltakozott a Maros Megyei Tanfelügyelőség döntése ellen, amellyel megtiltotta a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium cikluskezdő osztályaiba a beiratkozást az intézmény bizonytalan jogi helyzetére hivatkozva. Az RMDSZ Maros megyei szervezete szintén tegnapi közleményében biztosítja az érdekelteket, hogy a szövetség igyekszik megnyugtatóan rendezni a katolikus iskola ügyét, miután a Népi Mozgalom Párt egyik Maros megyei képviselője interpellációban fordult az oktatási miniszterhez, azt állítva, hogy a helyi tanács törvénytelenül működtetné az iskolát.
Az RMPSZ közleménye szerint a tanfelügyelőség döntése ellehetetleníti a gimnázium működését, márpedig egy ilyen horderejű és ennyi embert érintő kérdésben elvárható lenne, hogy a fő cél ne az ellehetetlenítés legyen a törvény adta eszközök felhasználásával, hanem a helyzet megoldására való törekvés, az oktatás folytonosságának fenntartása, az iskola működtetésének a biztosítása.
Mint írják, azért is érthetetlen ez az intézkedés, mert a tanfelügyelőséget nem kényszerítette a törvény ennek a lépésnek a megtételére: az ügyészségi eljárás még folyamatban van, bírói döntés nem született az ügyben. A jó szándék, a helyzet megoldására való törekvés elegendő lett volna ahhoz, hogy ne hozzák meg ezt a döntést, ne akadályozzák meg az intézmény működését. „Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot – akár állami, akár felekezeti jellegű – az ország alkotmánya garantálja. Akik akadályozzák az anyanyelvű oktatást, kisebbségi jogaink gyakorlásában gátolnak meg” – áll a közleményben. A Maros megyei RMDSZ elnöke, Péter Ferenc tegnapi közleményében rámutat: a Római Katolikus Gimnázium helyzete nem pártpolitikai, hanem közösségi ügy, így arra van szükség, hogy a civilek és a politikum vállvetve dolgozzon a probléma megoldásán. Mint írja, az RMDSZ minden olyan kezdeményezésben partner, amely a katolikus iskolát, a szülőket, oktatókat és tanulókat segíti, azonban ébereknek kell lennünk, nem engedhetjük meg, hogy egyesek etnikai feszültségkeltésre használják ezt az ügyet. „Mi, Maros megyeiek, marosvásárhelyiek pontosan tudjuk, hogy ezeknek a próbálkozásoknak mennyire negatív hatásuk van a közösségre” – fogalmaz a közlemény, hangsúlyozva, hogy a szövetség támogatja az iskola oktatóinak, tanárainak és tanulóinak kezdeményezéseit, beleértve a jövő hétre meghirdetett tiltakozó akciót is.
Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt Maros megyei parlamenti képviselője korábban interpellációban fordult az oktatási miniszterhez a katolikus gimnázium ügyében, azt állítva, hogy a helyi tanács nem tartotta be annak az oktatási minisztériumi rendeletnek az előírásait, amelyet a Maros Megyei Tanfelügyelőségnek küldött a megyei iskolahálózat kapcsán. Paşcan úgy véli, a helyi tanácsosok egy csoportja megpróbált nyomást gyakorolni a tanfelügyelőségre azáltal, hogy február 10-ére rendkívüli tanácsülést hívott össze egyetlen napirendi ponttal, amely az iskolahálózat jóváhagyásával volt kapcsolatos. Szerinte az akkor megszavazott határozat megszegi a törvényes előírásokat, ugyanis a tanügyminisztérium rendelete előírja, hogy a jóváhagyáshoz szükség van az iskolahálózati tervre, valamint egy indokló jelentésre az átszervezett tanintézmények helyzetéről, ez a jelentés pedig nem létezik. „Amennyiben az iskola további működtetését javasolják, meg kell határozniuk ennek jogi státusát, azt, hogy önálló jogi személyiségként vagy egy jogi személyiséggel rendelkező másik tanintézménynek alárendelt intézményként fog működni. Bármely változat mellett is döntenek, a jóváhagyási kérelemhez csatolni kell a részletes indoklást” – írja Paşcan.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zajlik a tüntetés-sorozatot a marosvásárhelyi katolikus iskoláért
Tüntetés-sorozatot kezdtek hétfőn Marosvásárhelyen a Római Katolikus Teológiai Líceum diákjainak szülei.
Hétfőtől március 17-ig délelőtt 10 és 11 óra között Marosvásárhelyen, a Prefektúra előtti téren állnak sztrájkőrséget. A szülők emlékeztetnek: tavaly novemberben és decemberben közérdekű adatigényléseket nyújtottak be az iskolát érintően a Maros Megyei Tanfelügyelőségre, a Polgármesteri Hivatalhoz, a Maros Megyei Főispánsághoz.
A rendelkezésre álló információk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal felelősséggel tartozik a jelenleg kialakult helyzetért. A tüntetéssorozattal felszólítják Marosvásárhely Megyei Jogú város önkormányzati testületét, a Polgármestert, az Iskolákért Felelős Szakosztályt, hogy a törvényeket tartsák be! Hétfőn délelőtt öten-öten tiltakoztak a prefektúra és a tanfelügyelőség előtt.
Az RMDSZ támogatja a civilek kezdeményezését a Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében – nyilatkozta a szövetség Maros megyei elnöke, Péter Ferenc.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

A hősök, a bátrak emlékét őrzi a nemzet
„Amíg veszélyben magyar identitásunk, addig szabadságunk sem lehet teljes”
Március 15-én délután ezrek gyűltek össze a Postaréten, a Székely vértanúk emlékművénél, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseire emlékezzenek. A magyar történelmi egyházak nevében a római katolikus egyház részéről Oláh Dénes főesperes köszöntötte az egybegyűlteket. A rendezvényre Szabó László református lelkész mondott áldást. Lelkemben félárbócon van a nemzeti lobogó
– Annyi és annyi fölemelő március 15. után ma az én lelkemben félárbócon van a nemzeti lobogó – mondta Oláh Dénes –, pedig ma is a szabadságnak volna az ünnepe. Annak a szabadságnak, amely nem kiváltság, hanem Isten ajándéka.
A továbbiakban a szeretet fontosságára hívta fel a figyelmet: „úgy gondolom, hogy minden ép elmével rendelkező ember tudhatja, hogy egyetlen építő erő létezik: a szeretet. Csak akik tudtak szeretni, azok vitték előbbre az emberiség ügyét. A szeretet épített iskolákat, hidakat folyók fölé és népek közé. A szeretet volt képes ledönteni a válaszfalakat és feltölteni az elválasztó sáncokat és szakadékokat. A szeretet mindig előbbre vitte az embereket”. (…) „Nekünk előre kell menni a szeretet útján, a szabadság útján, a haladás útján, Krisztus útján. S lám, ez egyeseknek fáj, egyeseknek botrány.”
Mint mondta, Krisztus maga és tanítása is botrány volt a maga idejében, de végül győzött. „A szeretetbotrány éppen akkor győzött, amikor emberileg teljesen kudarcot vallott. Aznap éppen nagypéntek volt.”
Ám nagypéntekre húsvét, a feltámadás következett, ezért is hiszünk a szeretet végső győzelmében, a józan ész diadalában, „a kificamodott vagy kificamított elmék kijózanodásában”. És hogy ez megtörténhessen, a főesperes imára hívott „minden szabadságot és fajtáját szerető embert”. Végül kijelentette, ezért van félárbócon a lelkében a nemzet zászlaja.
„Hiszem, hogy a különbségek nem elválasztanak…”
Sorin Grindeanu, Románia miniszterelnökének üzenetét Nagy Zsigmond, Maros megye alprefektusa olvasta fel. A román kormányfő baráti üdvözletét küldte, hangsúlyozva, hogy március 15. nemcsak Magyarország nemzeti ünnepe, de egyben a világ összes magyarjának egyik legfontosabb ünnepe is.
„Az egység a különbözőségben európai elv alapján őszintén hiszem, hogy a különbségek nem elválasztanak, nem tesznek egymás ellenségeivé, hanem ellenkezőleg, egymás kölcsönös megismeréséhez, az egymás iránti tisztelet erősödéséhez vezetnek” – hangsúlyozta Grindeanu, rámutatva, hogy a jobb élet reménye és a kölcsönös tisztelet az, ami „összeköt bennünket”. Kijelentette, az általa vezetett kormány programja fontos vállalásokat tartalmaz a kisebbségekkel szemben, különös tekintettel a magyar közösségre.
„Azt gondolom, hogy a kölcsönös tisztelet jegyében és egy jobb élet reményében valósággá változtathatjuk az 1848-as forradalom eszméit: a békét, a szabadságot és a jó megértést” – üzente a miniszterelnök, aki a magyarok történelme és szellemi és kulturális öröksége iránti tisztelet jegyében küldte jókívánságait.
Csak egy szívvel és egy akarattal juthatunk előre
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének üzenetét Lukács Bence Ákos, a csíkszeredai főkonzulátus konzulja tolmácsolta: „169 évvel ezelőtt ez a nap ébresztett rá bennünket arra, hogy azon az ösvényen, amely az egész nemzet felemeléséhez vezet, csak egy szívvel és egy akarattal juthatunk előre. Mi, magyarok büszkék vagyunk arra, hogy 1848. március 15-én vértelen forradalommal vívtuk ki szabadságunkat, de még ennél is nagyobb fegyverténynek tartjuk, hogy amikor meg kellett védenünk frissen szerzett jogainkat, egy emberként álltunk talpra. Hét évvel ezelőtt ismét lehetőséget kaptunk arra, hogy újraalkossuk és megszilárdítsuk a magyar nemzet egységének fundamentumát. Az elmúlt években olyan erős és stabil anyaországot építettünk, amely segíteni tudja a Kárpát-medencei magyarság szülőföldön való boldogulását. Rajtunk áll, hogy élve a kapott eséllyel, összefogásunkkal és kitartásunkkal valóra váltjuk-e ’48 hőseinek álmait, büszkén hirdetve: »a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez«.
Legyen tehát béke, szabadság és egyetértés!” – zárta üzenetét Orbán Viktor magyar kormányfő.
A mi forradalmunk a gyermekeink jövőjéről szól
Ünnepi beszédében Péter Ferenc, az RMDSZ megyei elnöke hangsúlyozta: „Március 15-én az 1848-as forradalomra emlékezünk, de nemcsak az emlékezés tartja élve ezt az ünnepet, hanem a közösségünkben élő szabadság utáni vágy is. Ez az ünnep újra és újra ráébreszt minket arra, hogy a szabadság mekkora érték számunkra, de egyben emlékeztet is arra, hogy milyen könnyen veszélybe kerülhet.” (…) „Ezen a napon óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés, hol tartunk most, ennyi év elteltével szabad emberekként élhetünk-e ma szülőföldünkön mi, erdélyi magyarok?” A kérdésre nem tudott egyértelmű pozitív választ adni, hiszen „amíg veszélyben van magyar identitásunk, addig szabadságunk sem lehet teljes”. Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy a marosvásárhelyi magyaroknak ma ismét a szabadságukért, alapvető jogaikért kell küzdeniük.
Rámutatott, hogy az 1989-es rendszerváltást követően sokat változott az erdélyi magyar közösség helyzete, a kisebbségi jogok jelentős részét ma már törvény védi, mégsem érezzük magunkat biztonságban. „Nem is érezhetjük, mert nem lehet teljes a biztonság ott, ahol nem tartják be a törvényeket. Ahol nem hallgatják meg a másik felet. Nem vagyunk biztonságban ott, ahol a Korrupcióellenes Ügyészség a marosvásárhelyi katolikus iskola alapítását vizsgálja, szülőket hurcolnak meg és több mint 400 diák sorsával játszanak”.
A szabadságharc nemcsak a múlt emléke, hanem a jelen törekvése: az évről évre való próbatétele annak, hogy még mindig ki tudunk-e állni magunkért, vagy hagyjuk, hogy eltapossanak – mutatott rá Péter Ferenc, arra szólítva a vásárhelyi magyarokat, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni, ne hagyják az iskolát! „Egy olyan küzdelem előtt állunk, amit csak együtt tudunk sikerre vinni”. (…) „Ha kiállunk magunkért és egymásért, akkor nem tudnak bennünket eltaposni. A mi forradalmunk a gyermekeink jövőjéről szól. Arról szól, hogy elengedjük-e most a kezüket, vagy kiállunk mellettük minden lehetséges eszközzel.”
Az elnök arról is beszélt, hogy egyesek azt hiszik, hogy „a végtelenségig nyomást gyakorolhatnak közösségünkre, hogy meg lehet bennünket félemlíteni, hogy meg fogunk hátrálni”. Ezért – hívta fel a figyelmet – „összefogva, egy emberként kell kiállnunk igazunk mellett, és világosan kell állást foglalnunk a bennünket ért sérelmek kapcsán úgy, ahogyan ezt elődeink is tették. Vigyáznunk kell azonban, hogy ne adjunk helyet az etnikai feszültségkeltésnek és a mindenki számára romboló gyűlölködésnek”.
Legyünk bátrak kiállni magyarságunkért, nemzetünkért!
Magyarország kormánya részéről Soltész Miklós egyházi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár mondott ünnepi beszédet.
A ’48-as események felidézése után arra hívta fel a figyelmet, hogy ma is zavaros időket élünk, még fontosabb az összefogás, még fontosabb a bátor magatartás, és még inkább bölcs döntésekre van szükség. Hisz amíg Európa, Brüsszel egyes vezetői magukhoz akarják ölelni az idegen kultúrák hódítóit, addig eltaszítják, háttérbe szorítják a kereszténységet még őrző közép-európai nemzeteket. Büntetni akarja a közös Európát védő nemzeteket ahelyett, hogy hálás lenne. „Éppen ezért, magyarok, románok, szerbek és horvátok, lengyelek, szlovákok, nem engedhetjük meg, hogy újra egymással szembefordítsanak minket. Nagyobb a történelmi felelősségünk annál, hogy ezt a luxust megengedjük magunknak. Össze kell fognunk a kereszténység védelmében, össze kell fognunk a recsegő-ropogó Európáért, mert gyermekeink, fiataljaink jövője ezen múlik”.
Mint mondta, itt, Romániában is egy láthatatlan háttérhatalom tartja rettegésben a minisztereket, polgármestereket, intézményvezetőket. „A szabadságharc leverését követő időszakot vagy a kommunista diktatúrát idézi, hogy egy katolikus iskola igazgatóját meghurcolhatják, a szülőket és a gyermekeket pedig teljes bizonytalanságban tartják”.
Kijelentette: a hősök, a bátrak emlékét őrzi a nemzet, és ugyanígy fog emlékezni a jövő nemzedék a mostani bátrakra, de senki sem fog emlékezni a feljelentőkre. „Legyünk bátrak kiállni magyarságunkért, nemzetünkért, hitünkért, kereszténységünkért, az együtt élő nemzetek békéjéért” – biztatta a megjelenteket az államtitkár.
A rendezvényen kortársvers-részletek hangzottak el fiatal költőktől, Sajó Sándor Magyarnak lenni című versét Szabó Erzsébet Zsófia, a Római Katolikus Teológiai Líceum 9. osztályos tanulója szavalta. Fellépett a marosvásárhelyi Serafim Duicu Általános Iskola Rügyezők furulyacsoportja. Dsida Jenő Templomablak versét megzenésítette Boros Emese (ének), zongorán kísérte Fülöp Csongor, Reményik Sándor Templom és iskola című versét Balló Krisztina, a Római Katolikus Teológiai Líceum 10. osztályos tanuló szavalta el. Műsorvezető Kányádi Orsolya volt.
A postaréti rendezvény ünnepi koszorúzással, illetve a himnuszokkal ért véget.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Könyv és gyertya
Este a Kultúrpalota nagytermében folytatódott a március 15-i ünnepi rendezvénysorozat, amelyen átadták az idei Könyv és gyertya díjakat. A díjat olyan személyek kapják, akik „kiemelkedő munkát végeztek a magyar közösségért, szorgalmazták az itthon maradást, és szakmai felkészültségükkel segítették a közösség előremenetelét”.
A díjátadón Péter Ferenc, az RMDSZ megyei elnöke kijelentette: ma is küzdeni kell az 1848-as, de az 1989-es célok eléréséért is, és ahogyan bő másfél évszázada, úgy erre ma is csak a bátrak képesek. Ahol összefogás helyett a széthúzás az úr, ott nincs erős közösség, ott nehéz eredményeket elérni. Kívánom, hogy mindennapi küzdelmeink során legyünk ugyanolyan bátrak, mint elődeink, és maradjon meg a hitünk közösségünk erejében.
Könyv és gyertya díjban részesült: Bocskay Vince szovátai szobrászművész, Dénes József szászrégeni nyugalmazott történelemtanár, Horváth Elek prímás – Gernyeszeg, Jakab István lelkész – Mezőcsávás, Karácsony Erdei Etel ügyvéd – Marosvásárhely, dr. Kelemen Atilla volt parlamenti képviselő – Mezőbánd, Komán János tanár – Radnót, László János tanár – Nyárádszereda, Magyari Károly – Marosvásárhely, Szekeres Adél pedagógus – Marosludas, Székely Ella pedagógus – Erdőszentgyörgy, Turbák Zoltán, Backamadaras község volt polgármestere – Ákosfalva, Veress László nyugalmazott gyógyszerész – Segesvár.
Jékely Zoltán Az én hazám című versét Ritziu Ilka Krisztina szavalta, fellépett a Tiberius kvartett, valamint Herczku Ágnes és a Banda.
MÓZES EDITH
Népújság (Marosvásárhely)

A szabadságharc nem ért véget
Méltóságteljesen ünnepelt az erdélyi és partiumi magyarság tegnap, a forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján. Kolozsváron a csendőrség Erdély-zászló miatt bírságolt, Emil Boc polgármester pedig nem vett részt az ünnepségen.
Kolozsváron több százan vettek részt szerdán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére szervezett rendezvénysorozaton, a korábbi években rendszeresen jelen lévő Emil Boc polgármester azonban ezúttal távol maradt. Nem tudni, hogy az elöljáró a többnyelvűségért harcoló Musai–Muszáj mozgalom hétfői felszólítása miatt mondta-e le a részvételt.
A civilek ugyanis nyílt levélben arra kérték az elöljárót, hogy ne vegyen részt a március 15-ei ünnepségen, amennyiben meg akarja fellebbezni a kétnyelvű táblák kihelyezéséről szóló ítéletet, az viszont sokatmondó, a polgármesteri hivatal részéről még csak nem is koszorúztak a hagyományos ünnepi helyszínnek számító Biasini-szállónál. Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke viszont jelen volt és koszorúzott is az általa vezetett intézmény nevében.
Ismét zavart az Erdély-zászló
Az ünnepség egyébként a hagyományos menetrend szerint felvonulással kezdődött a protestáns teológia épületétől a Szent Mihály-templomig. A 13 órakor kezdődő ökumenikus istentisztelet előtt megkoszorúzták a Bem József Deák Ferenc (Eroilor) utcai emléktábláját is, majd az istentisztelet követően a Biasini szálloda előtti koszorúzási ünnepségre vonult a tömeg. A felvonulás közben egyébként a csendőrség – akárcsak a tavaly – kiemelte a tömegből Fancsali Ernőt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári elnökét és egy másik kolozsvári polgárt a tömegből –, utóbbit azonban, mivel feltekerte a zászlót, elengedték.
A csendőrség véleménye szerint törvénytelenséget követtek el, amikor Erdély zászlajával vonultak fel. Az államhatalmi szerv a szervezőkre – az RMDSZ kolozsvári szervezetére – hivatkozva kezdett intézkedni, utóbbiak pedig a csendőrségre hivatkoznak – derült ki az EMNP közleményéből. Fancsali Ernő elmondta: valószínűsíti, hogy a csendőrség bírságot szab ki, az ügyet azonban – jogorvoslat reményében – bíróságra viszi. Később az EMNP kolozsvári elnöke Facebook-bejegyzésben közölte: 500 lejre büntették, mert „nem vonta be” az Erdély-zászlót.
Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke nem hagyta szó nélkül az incidenst, és az ünnepi felszólalása alkalmával, a Biasini Szálló előtt leszögezte: semmilyen törvénytelenséget nem lát az Erdély-zászlóban, hiszen annak szimbólumai megtalálhatóak Románia címerében is. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke beszédében utalt a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyében tapasztalt visszásságokra, és felelősségvállalásra biztatta a közösséget. „Mernünk kell világosan és bátran arról beszélni, ami körülöttünk zajlik. Arról, hogy nem működik a jogállam, hogy túl sok a rossz a törvény, és azt a kevés jót sem tartják be. Arról, hogy az állam lehallgat ahelyett, hogy meghallgatna” – fejtette ki Porcsalmi Bálint.
„Az erő a fiatalok kezében van"
Több ezren gyűltek össze szerdán délben Székelyudvarhely központjában, a Márton Áron téren, ahol hármas kopjafa őrzi a helybéli forradalmi hősök emlékét, ezúttal pedig magyar, román, német zászló, az EU és Székelyudvarhely lobogója, valamint rengeteg kokárda emelte az ünnep fényét. A huszárok felvonulását és tiszteletadását követően Dakó Tibor, a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred kapitánya adott ünnepi jelentést a város polgármesterének, Gáfi Árpádnak, majd a jelenlévők elénekelték a magyar és a székely himnuszt. „Ünnepeljük a nemzet születésnapját, a magyarok szabadságvágyát, azt, hogy a függetlenség sorsunk saját kezébe vételének vágya, azóta is ott van minden magyar szívében, és ezt tudja az egész világ rólunk” – fogalmazott Gálfi Árpád polgármester ünnepi beszédében.
Soltész Miklós, Magyarország egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára emlékeztetett: nemcsak Pesten és Budán, hanem Székelyudvarhelyen is csatlakoztak a forradalmi követelésekhez. Soltész egyébként Holló Lászlóval, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnökével szerdán 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásról szóló szerződést írt alá, melyből környékbeli tanintézeteket finanszíroznak.
Marosvásárhelyen több helyszínen is megemlékeztek az 1848–49-es szabadságharc kitöréséről, a jó időnek köszönhetően pedig Postaréten, a vértanúk emlékművénél szervezett ünnepségen különösen nagy tömeg gyűlt össze, becslések szerint akár háromezren is lehettek a helyszínen.
Péter Ferenc megyei tanácselnök, az RMDSZ Maros megyei elnöke úgy fogalmazott: „a mostani ünneplés próbatétele annak, hogy ki tudunk-e állni magunkért, vagy hagyjuk, hogy eltapossanak”. A szónoklatokat követően verssel, énekkel köszöntötték a tavaszi ünnepet, majd koszorúkat helyeztek el az emlékmű körül, és a Rügyesző nevű furulyazenekar kisgyerekeinek megható előadására is sor került.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete által a Petőfi-szobornál szervezett március 15-ei ünnepi megemlékezést a fiatalos lendület jellemezte. Ferencz Katalin, a Sapientia hallgatói önkormányzatának elnöke arról beszélt: a „szabadságharc képviselői értünk, az utódaikért is harcoltak, az elvek pedig azóta se sokat változtak: az erő a fiatalok kezében van”.
A Magyar Polgári Párt (MPP) kedden tartott gálaestet a Maros Művészegyüttes előadótermében, ahol Biró Zsolt pártelnök, parlamenti képviselő arról beszélt: „ma Marosvásárhelyen nem érezhetjük magunkat szabadoknak, miközben huszonhét év után sem ismerjük a fekete március eseményeinek kiprovokálóit”.
A sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban felavatták szerdán Berde Mózsa 1848-as kormánybiztos, parlamenti képviselő egészalakos szobrát, amelyet a székelyudvarhelyi származású, Magyarországon élő Harmath István alkotott.
A megemlékezésen felszólaló Antal Árpád polgármester úgy fogalmazott: „Székelyföldet nem ajándékba kaptuk, nem szerencsejátékon nyertük, nem azért vagyunk itt, mert ezért 20 százalékos fizetéspótlékot kapunk, mint a román belügy alkalmazottai. Székelyföld a miénk, a legjobb helyen a székelyek kezében van”.
A nagyváradi magyarság először ünnepelhetett március 15. alkalmából a város megújult főterén. A partiumi városban tartott megemlékezés keretében, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) rendezvényén néptáncos toborzóra hívták a helyi magyarságot.
Krónika (Kolozsvár)

Újabb lépés a marosvásárhelyi katolikus iskoláért
Újabb tervezetet nyújtott be csütörtökön a jövő évi iskolahálózatra vonatkozóan az RMDSZ marosvásárhelyi frakciója.
Az elmúlt napokban a civilek és az RMDSZ is több ízben kérte a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal illetékes igazgatóságát, hogy készítse el újra a 2017-2018-as marosvásárhelyi iskolahálózatra vonatkozó tervezetét, de a hivatal részéről nem történt semmilyen lépés ez irányba. Az iskolahálózatra vonatkozó tervezetet, amelyben a Római Katolikus Teológiai Líceum is szerepel, a teljes városi RMDSZ frakció támogatta, az összes RMDSZ-es tanácsos aláírását tartalmazó dokumentumot március 16-án iktatták a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke Péter Ferenc kiemelte, az iskola helyzetének rendezése érdekében a következő lépést mindenképpen a polgármesteri hivatalnak kell megtennie.
Hozzátette: bíznak benne, hogy a városi önkormányzat illetékes igazgatósága a törvény előírásainak megfelelően előkészíti a tanácshatározathoz szükséges további dokumentációt és a tervezet elfogadását mielőbb napirendre tűzik. Az RMDSZ a következőkben is minden lehetséges törvényes eszközzel küzdeni fog azért, hogy a katolikus iskola tovább működhessen, és a következő tanévben is indíthassanak új osztályokat a tanintézetben.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

Közös állásfoglalásban állnak ki a vásárhelyi katolikus líceumért Maros, Hargita és Kovászna megye tanácselnökei
Maros, Hargita és Kovászna megye tanácsainak elnökei is részt vettek március 18-án, szombaton a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébániatemplomban a katolikus iskoláért meghirdetett közös imán. Péter Ferenc, Borboly Csaba és Tamás Sándor elnökök a templomi imát követően közös állásfoglalást fogalmaztak meg, melyben szolidaritásukról és támogatásukról biztosítják a katolikus iskola tanárait, diákjait és szülői közösségét: „A Római Katolikus Teológiai Líceum fennmaradásáért folytatott küzdelem a gyermekeink jövőjéről szól. Amit kérünk, a katolikus iskola helyzetének tisztázása és a tanintézet működésének biztosítása, közösségünk jogos igénye. Nem valaki ellenében szeretnénk fellépni, hanem egy felekezeti iskola mellett foglalunk állást, és meggyőződésünk, hogy az iskola létrehozása körüli esetleges adminisztratív hibák jószándékkal kijavíthatók. Nem hagyjuk magunkat sem megfélemlíteni, sem elbizonytalanítani, a végsőkig kitartunk a katolikus iskola mellett. Minden békés és törvényes eszközt megragadunk, hogy a tanintézet megmaradását biztosítsuk. Egy olyan küzdelem ez, amelyet csak együtt, az egyház, a politikum és a civilek összefogásával tudunk megnyerni.
Péter Ferenc, Maros megye tanácselnöke
Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke
Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke"
Transindex.ro

Elhangzott a magyar kormány üzenete
Az ima erejével a római katolikus iskoláért
Kéz a kézben, élő láncolatot alkotva mondott közös imát a belvárosi Keresztelő Szent János-plébániatemplom hajóját megtöltő gyülekezet a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceumban tanuló gyermekekért, fiatalokért, szüleikért, a tanítókért, tanárokért, hitoktatókért, az iskola igazgatójáért és „azokért is, akiknek bölcs döntése nyomán a tanítás ismét zavartalanná válhat”.
A közös imán jelen volt Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának ideiglenes vezetője, a magyar kormányt képviselő Szilágyi Péter helyettes államtitkár, Novák Zoltán Csaba RMDSZ-szenátor, Biró Zsolt és Vass Levente parlamenti képviselők, Péter Ferenc, Maros, Borboly Csaba, Hargita és Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, valamint Borbély László, a Katolikus Státus Alapítvány képviselője.
Legfontosabb és legszentebb ügyünkért, a jövő nemzedék, az anyanyelvi oktatás bölcsőjét jelentő iskoláért fordulunk Istenhez az imádság minden lehetséges formájával, hangzott el Oláh Dénes római katolikus esperes igeliturgiájában. Minden keresztény ember kérő imája mellett hálával tartozunk őseinknek, akik gazdag épített örökséget hagytak ránk. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség büszke a nyolc státusiskolára, ami a felnövekvő nemzedék iránt érzett felelősségből áldozatok árán épült, és amelyeket 1948-ban államosítottak, évszázadok kincsét semmisítve meg. Népünk legidőtállóbb erőssége a templom mellett az iskola volt, ezért építtette mindkettőt újra minden dúlás után. A templomban erőt gyűjtött, az iskola pedig a gyermekek nevelését, testi és szellemi kiteljesedését szolgálta, ma pedig szent kötelességünk megtölteni élettel. A közbenjáró ima, mint a felebaráti szeretet legszentebb példája, a közös ügyért kell szóljon, a fölfele irányulóval a főesperes erőt kért a felvállalt harc folytatásához. Nemcsak egyet akarunk, egyként akarjuk ezt – jelentette a két a kézben elmondott Miatyánk, amitt Tamás Csilla imája követett.
Közös akarattal és törekvéssel jutottunk arra az elhatározásra, hogy imádkozzunk azért, hogy a tanítás ismét zavartalan legyen a katolikus iskolában, legfőképpen pedig azokért, akiket jogtalanul meghurcoltak, Tamási Zsolt igazgatóért, a megfélemlített szülőkért és gyermekekért – tolmácsolta Farkas Balázs, a csíkszeredai főkonzulátus ideiglenes vezetője Soltész Miklós egyházügyi államtitkár üzenetét, aki édesanyja súlyos állapota miatt kényszerült távol maradni. „A közös imádság nem irányul senki ellen, ahogy a katolikus iskola sem valakik ellen, hanem valakikért tevékenykedik.” Hiszem és mindannyiunknak hinnünk kell, hogy sok-sok ilyen alkalom a Szentlélek erejével hat azokra, akik vagy félelmükben, vagy rossz szándék miatt eddig az iskola vezetése és annak fennmaradása ellen cselekedtek” – idézte az államtitkár szavait Farkas Balázs.
A magyar kormány üzenetét dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár közvetítette: „A leghatározottabban elítéljük a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) túlkapásait és a Római Katolikus Teológiai Líceum ellehetetlenítésére irányuló törekvéseket. Véle-ményünk szerint egy jogállamban megengedhetetlen, hogy ügyészek vallási hovatartozásukról faggassanak embereket, vagy kérdőre vonják őket azért, hogy egy adott felekezeti iskolába íratták gyermekeiket. Elfogadhatatlan az is, hogy egy ügyészségi vizsgálat megindítása nyomán megkérdőjeleződjön egy felekezeti iskola puszta léte” – hangzott el a Miniszterelnökség és a Nemzetpolitikai Államtitkárság közleményében. Egyetértenek azokkal az erdélyi magyar politikusokkal, akik szerint a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzete is szervesen illeszkedik a magyar közösségeket alapvető jogaikban korlátozó folyamatba, mint a MOGYE magyar karának ügye, amelyről a szenátus és a rektor a törvényes előírások ellenére sem hajlandó dönteni, továbbá olyan fontos ingatlanok, mint a Székely Mikó Kollégium és a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatásának kérdése.
„Magyarország kormánya kiáll a megfélemlített, ártatlanul meghurcolt szülők és diákok mellett. A magyar állam teljes szolidaritásáról és erkölcsi támogatásáról biztosítja azokat, akik mindezek ellenére vállalják, hogy kiállnak jogaikért, és mindent elkövetnek azért, hogy a katolikus líceum tovább működhessen.” A közlemény abszurdnak nevezi, hogy „az Európai Unió területén egyáltalán kérdésessé válhat”, hogy egy keresztény egyház saját tulajdonú ingatlanjában a katolikus szellemben történő oktatást felvállaló iskola működhessen. Ennek ellehetetlenítése összeegyeztethetetlen az Európai Unió jog- és értékrendjével – hangzott el a közleményben, majd nemzeti imánkkal zárult a szombat délelőtti szentmise.
Székelyföldi összefogás a katolikus iskoláért
Maros, Hargita és Kovászna megye tanácsainak elnökei is részt vettek március 18-án, szombaton a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébániatemplomban a katolikus iskoláért meghirdetett közös imán. Péter Ferenc, Borboly Csaba és Tamás Sándor a templomi imát követően közös állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben szolidaritásukról és támogatásukról biztosítják a katolikus iskola tanárait, diákjait és szülői közösségét.
„A Római Katolikus Teológiai Líceum fennmaradásáért folytatott küzdelem a gyermekeink jövőjéről szól. Amit kérünk, a katolikus iskola helyzetének tisztázása és a tanintézet működésének biztosítása, közösségünk jogos igénye. Nem valaki ellenében szeretnénk fellépni, hanem egy felekezeti oktatást biztosító iskola mellett foglalunk állást, és meggyőződésünk, hogy az iskola létrehozása körüli esetleges adminisztratív hibák jó szándékkal kijavíthatók. Nem hagyjuk magunkat sem megfélemlíteni, sem elbizonytalanítani, a végsőkig kitartunk a katolikus iskola mellett. Minden békés és törvényes eszközt megragadunk, hogy a tanintézet megmaradását biztosítsuk. Egy olyan küzdelem ez, amelyet csak együtt, az egyház, a politikum és a civilek összefogásával tudunk megnyerni.”
Péter Ferenc, Maros megye tanácselnöke
Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke
Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke
Ígéret egy újabb tanácskozásra
Több napon át tüntettek a régi Városháza előtti parkban az elmúlt héten a Római Katolikus Teológiai Líceum diákjainak szülei. A Civilek a Katolikus Iskoláért csoport tagjai ugyanakkor felszólították Marosvásárhely polgármesterét, az általa vezetett hivatalt és a városi tanácsot, hogy „haladéktalanul tegyenek eleget törvényi kötelezettségüknek”, és záros határidőn belül állítsák össze és hagyják jóvá Marosvásárhely iskolahálózatát, amelyben önálló jogi személyiséggel bíró iskolaként szerepel a Római Katolikus Teológiai Líceum. Tették ezt azokra az átiratokra hivatkozva, amelyeket a tanügyminisztérium küldött a polgármesteri hivatalnak. Ugyanakkor felszólították a polgármestert, hogy bizonyítsa be, amit a szülők előtt két tanácsülés alkalmával is kijelentett, miszerint a katolikus iskolával minden rendben van, továbbá azt a gyakran hangoztatott kijelentést is, hogy Marosvásárhely a tolerancia és a harmónia városa.
A tüntető szülők ígéretet kaptak, hogy Dorin Florea március 17-én fogadja őket, de a találkozón csak a tanácsadója, Claudiu Maior és a hivatal jegyzője jelent meg. Ott a szülők újabb ígéretet kaptak, amiről Csíki Csengele, a csoport vezetője számolt be:
– Kezdeményezésünkre a polgármesteri hivatal egy újabb nagyszabású tanácskozást hív össze március 21-re, amelyen részt vesz a prefektus, a polgármester és tanácsosa, a Városháza jegyzője, Horaţiu Lobonţ, az iskolákért felelős szakigazgatóság aligazgatója, a megyei tanfelügyelőség, a városi tanács, valamint a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői közösség képviselői. Reményeink szerint a beszélgetésen tisztázódni fog iskolánk helyzete, és megszületik a megoldás, amelynek kulcsát eddig egyik intézmény dobálta a másiknak – nyilatkozta Csíki Csengele, a szülői csoport vezetője.
BODOLAI GYÖNGYI
Népújság (Marosvásárhely)

Fellélegezhetnek a katolikus iskolánál
Szóbeli ígéreteket kaptak a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium diákjainak szülei a keddi tárgyaláson arra, hogy a tanintézet jogi személyiségként működhet tovább, illetve az előző évi iskolahálózat marad érvényben a következő tanévben is. Amennyiben dokumentumokba foglalják ezeket az ígéreteket, két héten belül megkezdődhetnek az iratkozások a katolikus iskola cikluskezdő osztályaiba.
Bibliával a kezükben hallgatták végig az imát a katolikus iskola diákjainak szülei kedden a kormányhivatal épülete előtt, majd az őket képviselő szülők bementek tárgyalni gyerekeik iskolájának jövőjéről. A rendkívüli találkozót a Civilek a katolikus iskoláért nevű szülői csoport kezdeményezte egy beadvánnyal, amelyet a polgármesternek, Dorin Floreának címeztek az elmúlt héten. A keddi találkozón többek között részt vett Lucian Goga prefektus, Péter Ferenc megyei tanácselnök, Horațiu Lobonț, az iskolákért felelős igazgatóság vezetője, a városi tanács képviselői, Csíki Zsolt, Peti András, továbbá az újonnan kinevezett főtanfelügyelő, Ioan Macarie, Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes és a szülőket képviselő civil csoport szóvivői. Dorin Florea most sem vett részt a megbeszélésen, helyette személyes tanácsadója, Claudiu Maior jelent meg.
Hosszas tárgyalások után a szülők ígéretet kaptak arra, hogy a Maros Megyei Tanfelügyelőség tiszteletben tartja a törvény által előírt szabályozást, miszerint a 2017–2018-as tanévre érvényes marad az előző években elfogadott iskolahálózat, azaz a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megmaradhat jogi személyiségként, és elindíthatja a cikluskezdő osztályokat – mondta el lapunknak Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője, aki maga is részt vett a tárgyaláson. A tanfelügyelőség csütörtökig kell megkapja a polgármesteri hivataltól azt az átiratot, amely után elfogadhatják az előző évi iskolahálózatot.
„A tanfelügyelőség jogászai szinte szó szerint elmondták, hogy mit kell tartalmaznia az átiratnak, és kik kell aláírják a polgármesteri hivataltól. Továbbá abban is megegyeztek, hogy ameddig nincs hivatalos vádemelés a DNA részéről a katolikus iskola ellen, addig a tanintézet különálló jogi személyként működhet tovább, ezt a prefektus és jogászai többször megerősítették”– emelte ki Csíky Csengele. Abban egyetértett mindenki, hogy problémák vannak az iskola alapítási okiratai körül, de a polgármesteri hivatal illetékesei megígérték, hogy amennyiben negatív döntés születik a vizsgálódás során, újra létrehozzák a katolikus iskolát, mindezt úgy, hogy az intézmény hétköznapi működését ez ne befolyásolja – fejtette ki Csíky Csengele.
A civilek továbbá felhívták a prefektus figyelmét arra, hogy a prefektus megtámadhatja a tanfelügyelőség 70-es számú határozatát, amelyben megtiltja a cikluskezdő osztályok elindítását. Lucian Goga prefektus jogászai meg is ígérték, hogy még a héten megtámadják a tanfelügyelőség határozatát, és akár tíz napon belül már elkezdődhetnek az iratkozások a katolikus iskola előkészítő, ötödik, illetve kilencedik osztályaiba.
Szóban elhangzott ígéreteket kaptunk, de követni fogjuk, hogy mindezek papírformát is öltsenek, ellenkező esetben lépni fogunk – mondta el a civilek képviselője. Hozzátette, annak nagyon örül, hogy a prefektus összehívására történt a tárgyalás, ugyanis ez jogi következményeket is maga után vonhat.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Vass Levente az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének új elnöke
Vass Leventét választották az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökévé a szervezet csütörtöki tisztújító küldöttgyűlésén. A városi szervezet választmányi elnöke, Maros megye parlamenti képviselője egyetlen jelöltként pályázott a tisztségre, 95 támogató, 6 ellenszavazatot kapott a tisztújító küldöttgyűlésen. Vass Levente beszédében hangsúlyozta, meglátása szerint Marosvásárhely azoké kell legyen, akik Erdély-szerte azon gondolkodnak, hogy itt tanuljanak, itt dolgozzanak és itt éljenek. Mint fogalmazott, a következő négy évben e mottó szellemében fog tevékenykedni a marosvásárhelyi szervezet élén, hogy mindenki otthon érezhesse magát a városban, aki itt tervezi leélni életét, marosvásárhelyiek és Erdély más vidékeiről érkezők egyaránt. Az új elnök terveiről beszélve elmondta, átlátható, kiszámíthatóságot garantáló és számon kérhető szabályok szerint szerveződő és működő, erős szervezeti kultúrával rendelkező helyi szervezetet szeretne továbbépíteni. „Elsődleges feladatunk kell legyen közelebb kerülni közösségünkhöz, az átlag marosvásárhelyi hinni akar a helyi RMDSZ-ben, de ehhez vissza kell nyernünk az emberek bizalmát. Ha a következő négy évben kemény munkát, egységet látnak a marosvásárhelyiek a helyi RMDSZ-ben, illetve azt tapasztalják, hogy őket megkérdezve hozunk döntéseket, akkor esélyünk van arra, hogy önkormányzati tanácsosaink és parlamenti képviselőink a közösségünk határozott támogatását érezve állhassanak ki ügyeinkért”– fogalmazott Vass Levente. Mint mondta, az általa vezetett városi szervezet célja lesz 25.000 választópolgárral felvenni a kapcsolatot, és nem csupán az elérhetőségüket ismerni, hanem állandó kapcsolatban lenni velük különböző programok és projektek révén. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöki tisztsége azt követően üresedett meg, hogy Peti András korábbi elnöknek lejárt a mandátuma a szervezet élén. A leköszönő elnök beszédében megköszönte a helyi szervezet eddigi munkáját. „A csapat érdeme, hogy a tavalyi választási évben sikerült visszaszerezni mindent, amit 2012-ben elvesztettünk: az RMDSZ-nek sikerült ismét megyei tanácselnököt állítania, a második szenátori mandátumot megszerezni a megye számára, illetve a helyi és megyei tanácsban megerősítenie jelenlétét” – fogalmazott Peti András. Reményét fejezte ki, hogy az új városi szervezet munkájának eredményeként a következő helyhatósági választásokon a polgármesteri tisztséget is sikerül majd visszaszereznie a szövetségnek. A tisztújító küldöttgyűlést Péter Ferenc, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke vezette. Köszöntőjében elmondta, a Szövetség helyi szervezete a legnagyobb helyi szervezet nemcsak a megyében, hanem egész Erdélyben, ezért is fontos, hogy eredményesen működhessen. Mint mondta, bízik benne, hogy jól fog együttműködni a marosvásárhelyi és a megyei szervezet, hiszen az ügyek megoldására egységet kell felmutatni: „a megyei szervezet elnökeként azt várom el, hogy amit eddig nem sikerült megoldani, arra ezután közösen találjunk megoldást. Az RMDSZ megyei szervezete mindenben támogatni fogja az új városi szervezetet” – mondta Péter Ferenc. (rmdsz tájékoztató) Transindex.ro

Marosvásárhelyen a vándorkiállítás
A protestáns oktatás ötszáz éves története
A megyei múzeum várbeli épületében két hétig látható a Protestáns iskolatörténeti mozaik című vándorkiállítás, amely a reformáció 500. évfordulójára ez év végéig 15 helyszínen mutatja be a Kárpát-medencei protestáns felekezeti iskolák történetét, értékteremtő munkáját, neves oktatóit és hírnevet szerzett diákjait. Megvalósítója a Református Tehetséggondozó Alapítvány az iskolák számára kiírt
Rejtőzködő kincseink pályázat révén.
A nagyalakú színes molinók képeken és rövid szövegeken át érzékeltetik a reformáció hatását az oktatásra. Azt a folyamatot, ahogy a nemzeti nyelvű prédikáció, nyomda és az iskola a társadalmi megújulás eszközeivé váltak, és „a reformáció a nemzeti kultúrák kibontakozásának a táplálója lett”. A molinók közötti térképeken a 16. század végétől kezdve minden században a közép- és felsőfokú protestáns – református, evangélikus, unitárius – iskolák eloszlását láthatjuk a korabeli Magyarországon.
Az április 8-i nyitóünnepség igei köszöntőjét Jakab István, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperese és Kecskés Csaba, a Marosi Egyházkör unitárius esperese mondta.
„Fel kell mutatnunk a múltunkat, a jelenünket a kibontakozni látszó jövő reményében. Sőt, ennél is többet, mert mi tudjuk azt, hogy protestáns hívőnek lenni nem tiltakozást jelent, hanem azt, hogy valaki, valami mellett kiállunk, tanúskodunk. Aki Isten igazsága mellé áll, önmaga is világosság lesz, és továbbadja az igazi fényt, amit maga is kapott kegyelemből – hangzott el Jakab István igei köszöntőjében. A kősziklára épített ház példázatából kiindulva Kecskés Csaba hangsúlyozta, hogy a felekezeti iskolák is kősziklára épített házak voltak. A hit, a tudomány, az erkölcsi tartás, az anyanyelv nemzeti kultúrkincsünk megőrzésének várai és bástyái, és azoknak kell lenniük a mában és a jövendőben is. Sok mindenért lehetünk hálásak az előttünk járóknak, a reformátoroknak, fejedelmeknek, nagyszerű tanároknak, diákoknak, akik az örökséget, amit a kiállítás bemutat számunkra, megőrizték. Ezt az örökséget kell tovább éltetni, megharcolni érte, ha kell, nap mint nap, hiszen sokan próbálják megfojtani azt, ami újra él.
Novák Csaba Zoltán RMDSZ-szenátor Péter Ferenc megyei tanácselnök üdvözletét tolmácsolta, majd Illyés Gyula verséből (A reformáció genfi emlékműve előtt) kiindulva igennel erősítette meg a költői kérdést, hogy szükség volt-e a reformációra. Amint a kiállítás pannói igazolják, az anyanyelvű oktatás alappilléreit, a felekezeti iskolákat adta, a bibliafordításokat és az ösztönzést a katolikus egyház megújulására és egy újabb felekezeti iskolahálózat kialakulására, amelyért ma nehéz küzdelmet vívunk Marosvásárhelyen.
Dr. Papp Kornél, a Református Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumának titkára beszámolt arról, hogy Marosvásárhely a vándorkiállítás nyolcadik helyszíne a Kárpát-medencében.
Az 500 esztendő 15 nemzedék munkásságának mozaikszerű bemutatását öleli fel. Teszi ezt 37 molinóval, hét térképpel, régi oktatási segédeszközökkel, fotófallal, felpróbálható tógával, a peregrinációt, a diákok külföldi egyetemre járását bemutató rajzfilmmel, érintőképernyőn megtekinthető adatokkal, játékkal, hogy élményt jelenthessen a látogatók számára.
A kiállítás választ ad az 1990-es évek óta gyakran elhangzó kérdésre, hogy miért foglalkozik az egyház a nevelő-oktató munkával. A protestáns, keresztyén értékadó köznevelés fél évezredes hagyománya mögött szilárd nevelési tapasztalatok állnak. A protestáns iskola nem egy reformpedagógia a sok közül. Ötszáz év alatt sikeresen integrálta Comeniusnak a 17. században újszerűnek ható pedagógiai elveit, a 18. századtól bevezette a természettudományos oktatást, majd a tehetséggondozás és a nőnevelés referenciaiskolájává vált a 20. század első felében. Az 1920-as évektől az államosításig, ahogy az újraindulástól napjainkig, a hagyományos és az újonnan fellelt értékek felmutatása és megtartása a magyar protestáns iskola célja, függetlenül attól, hogy mely állam területén végzi szolgálatát. Erkölcsi útmutatást ad egy erkölcsvesztett világban, ezért áll a támadások kereszttüzében – mondta dr. Papp Kornél, majd hozzátette: ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? Bizonnyal senki, itt, Marosvásárhelyen sem.
Beszéde végén köszönetet mondott mindazoknak, akik nélkül nem jöhetett volna létre a kiállítás. A pannókon olvasható szöveg nagy része a bemutatott iskoláktól származik, Ősz Sándor Előd az erdélyi anyag összeállításában nyújtott segítséget. Gáborjáni Szabó Botond debreceni gyűjteményi igazgató egységes szemléletre fűzte fel a protestáns oktatás fél évezredéről szóló háttéranyagot. A történeti tartalomhoz szervesen kapcsolódó térképek Nagy Károly Zsolt, az MTA tudományos kutatójának munkáját dicsérik, a kiállítás anyagát Czenthe Miklós, az evangélikus levéltár igazgatója lektorálta. A kiállítás a Református Emlékbizottság anyagi támogatásával jött létre. Rajtuk kívül dr. Papp Kornél köszönetet mondott a megyei múzeumnak, amiért helyet adott a kiállításnak.
Végül Benedek Zsolt történelemtanár, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója beszélt erdélyi szemmel a kiállításról, amely a reformáció kezdetétől századokra felbontva mutatja be az iskolák megjelenését. Számunkra azért is fontos a tárlat, mert a református iskolákról szólva már tíz jut eszünkbe Erdélyben, és a többi közül csak néhányról van tudomásunk. A tárlatot bejárva tudatosul bennünk az is, hogy nemcsak Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Szatmáron, Nagyenyeden stb. voltak református intézmények, hanem olyan városokban is, mint például Nyíregyháza vagy Mezőtúr, s ez utóbbit korábban alapították, mint például a debrecenit. Érdemes végigolvasni a molinókon levő szövegeket, amelyek a rövid iskolatörténet mellett felsorolják az adott intézményekben végzett híres személyiségeket, és érdekes mozzanatokat emelnek ki a felekezeti iskolák történetéből. Akinek nem volt türelme végigolvasni a pannókon levő szöveget, gazdag, szép színes prospektust kapott ajándékba, amelyben a kiállításon szereplő minden információ megtalálható.
A beszédek közötti szünetekben a marosvásárhelyi Református Kollégium kisebb és nagyobb diákjainak műsora hangzott el Enyedi Csaba lelkész vezényletével.
Szép, tartalmas kiállítás érkezett az elmúlt hét végén Marosvásárhelyre, és csak sajnálni tudjuk, hogy kettő kivételével az erdélyi református kollégiumok, amelyek a magyarság jelentős személyiségeit nevelték, nem szerepelnek közöttük.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)

Dogs and Drugs – a kőkemény családi színház (Szent György Napok)
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház az Urbán András által rendezett Dogs and Drugs című produkcióval érkezik a Szent György Napokra.
Kőkemény családi színház ez, érettebb korú kamaszoknak, szüleiknek, jövendőbeli szülőknek ajánlják. A Kosztolányi Dezső Színház előadása, a Dogs And Drugs a legkényelmetlenebb témákat feszegeti. „Kábítószer és függőség, erőszak és családon belüli erőszak, szexuális másság, diszkrimináció… divatosan elcsépelt témák, amelyekért sok pénzt lehet kapni. Amikor mondjuk, a gyermekünk által érintetté válunk, akkor már nem mások életéről beszélünk. Pedig jó volna! Ahogyan az előadás egy felirata mondja: NINCS PARDON. Nincs pardon, élünk, ez van” – írja az előadásról a rendező. A súlyos témák mögött valós történetek, konkrét rendezők, alkotók által megélt, átélt tapasztalatok húzódnak meg. „Rendhagyó módon készítettük az előadást, és három téma köré csoportosítottuk a munkát. Az első a kábítószer, a függőség és minden, amit magával von. A második az erőszak, kiélezve a családon, a kapcsolaton belüli erőszakra. A harmadik a másság, különösképpen a szexuális másság, vagyis a szexuális diszkrimináció. Felkértük Jelena Bogavac belgrádi, Puskás Zoltán újvidéki, és Péter Ferenc szabadkai rendezőt, akik az adott témakörök boncolásához személyes tapasztalataikkal is hozzájárultak. (…) Kezdetben csak a három témakörre koncentráltunk, de azóta más szintre helyeztük, ez ugyanis nem egy tudományos-ismeretterjesztő előadás, hanem teljes mértékben művészi, színházi. Szórakoztató, nagyon modern, kortárs előadást hoztunk létre. Ajánljuk mindenkinek középiskolás kortól, kiváltképp a szülőknek, mert szórakoztató jellege mellett tanulságos is. Ezek a problémák a közvetlen közelünkben is jelen vannak, méghozzá nagyobb mértékben, mint gondolnánk” – fogalmazott Urbán András. Ahogy Herczog Noémi kritikájában írja, szélsőséges érzelmekre, brutalitásra és erőszakra, gyors tempójú jelenetekre, társadalmi szerepvállalásra számíthatunk, de ugyanakkor szemléletében szerencsére van valami kelet-európai esendőség és humor. Trainspotting Szabadkán.
Az előadás 16 év alattiaknak nem ajánlott. Jegyár 30 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 15 lej. Az előadást április 23-án, vasárnap 20 órától játsszák a Tamási Áron Színház nagytermében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem hátrálunk meg! - Wesselényi jelmondata az RMDSZ-kongresszus mottója
Az RMDSZ májusi kongresszusának előkészítése volt a ma Kolozsváron ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) feladata. A kongresszuson módosítandó alapszabályzat növeli a nők arányát a különböző döntéshozó testületekben, illetve a tavalyhoz hasonlóan biztosítja annak lehetőségét, hogy egy szórvány megyei képviselő valamelyik székely megyében biztos befutó helyre kerüljön a parlamenti listákon. Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójában elmondta: meglepődve tapasztalták, hogy azok a képviselőházi frakciók, amelyek múlt héten ellenszavazat nélkül fogadták el az egészségügyben való anyanyelvhasználatot szabályozó törvényt, most alkotmányossági óvást nyújtottak be ellene.
„Meglepődve tapasztaltuk, hogy azok a képviselőházi frakciók, amelyek múlt héten ellenszavazat nélkül fogadták el az egészségügyben való anyanyelvhasználatot szabályozó törvényt, most azon versengenek, melyikük tudja a leghatékonyabban gáncsolni ennek hatályba lépését”, mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke ezzel a román ellenzéki pártok kezdeményezésére reagált, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), illetve a Népi Mozgalom Pártja (PMP) tegnap óvást nyújtott be az alkotmánybíróságon azon törvénymódosítás ellen, amely a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi a kórházakat és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményeket.
Kelemen Hunor elmondta: ennek a pálfordulásokról híres román politikában is ritkának számító kezdeményezésnek az értelmi szerzője az a Traian Băsescu volt, aki kétszer is az erdélyi magyarok szavazatával lett államelnök. Raluca Turcan, a PNL ideiglenes elnöke pedig azzal "múlta felül" a PMP-t, hogy számon kérte pártja frakcióján, amiért Băsescuék lekörözték a liberálisokat az alkotmányossági óvás kezdeményezésében. Az RMDSZ elnök megjegyezet: minden magyarellenes hangulatkeltés ellenére, aminek az elmúlt évtizedekben tanúi lehettünk, kisebbségi jogok ügyében még egyetlen párt sem nyújtott be óvást az alkotmánybíróságon.
"Azok a politikusok, akik időnként elmennek Székelyföldre, még nem feltétlenül az erdélyi magyar közösség barátai, legfennebb pillanatnyi érdekei kívánják meg, hogy az erdélyi magyarokkal szorosabbra fűzzék a viszonyt", mondta Kelemen Hunor. Hozzátette azt is: a PMP és az RMDSZ ugyanabban a politikai pártcsaládba tartozik, az Európai Néppártba, ahol nem ilyen szokások honosodtak meg. „Fontos tanulság, hogy nekünk egyetlen szövetségesünk van, az erdélyi magyarság, csakis magunkra számíthatunk”, fogalmazott a szövetségi elnök.
„A tavalyi romániai választásokat követően nagy reményeket fűztünk ahhoz, hogy viszonylag gyorsan végre lehet hajtani azokat a korrekciókat, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az ország ne térjen végképp le a jogállamiság útjáról, hogy a hatalmi ágak szétválasztása a valóságban is megtörténjen. De most is olyan információk látnak napvilágot, amelyek megerősítik azt, amit évek óta mondunk: hogy nem beszélhetünk jogállamiságról, az erőszakszervezetek és a bűnüldözés összefonódik, politikai típusú leszámolásokra használják fel az erőszakszervezeteket, a kisebbségi jogok terén pedig mintha megállt, sőt visszafordult volna az idő Romániában”, mondta el Kelemen Hunor.
„Az RMDSZ több törvényjavaslatot is tett annak érdekében, hogy Románia visszatérjen a jogállamiság útjára. Olyan társadalomban akarunk élni, amely hozzánk hasonlóan fontosnak tartja a szabadságjogokat, a biztonságot és jólétet, ezeknek nincs alternatívája a kisebbségek számára. Az a társadalom, amely nem szabadságjogokra épül, jogfosztáshoz vezet. A parlamenthez benyújtott törvénytervezeteink azt bizonyítják, tudjuk, mi a helyes út”, tette hozzá.
Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ azokat a kormánydöntéseket támogatta, amelyek előnyösek az erdélyi magyarság számára. A kormánykoalíciós együttműködés egyelőre biztató, tapasztalható egyféle nyitottság, talán a közigazgatásban való anyanyelvhasználatot szabályozó 215-ös törvényt is sikerül módosítani, ami az anyanyelvhasználati küszöb csökkentését irányozna elő húszról tíz százalékra.
A szövetségi elnök úgy értékelte: az elmúlt időszak meghozta az eredményeit, hiszen az amerikai külügyminisztérium országjelentésében, amely néhány héttel ezelőtt jelent meg Romániáról, azokat a problémákat sorolja, amelyeket az RMDSZ az amerikai partnereinknek elmondott. A Minority SafePack ügye is azt bizonyítja: meg lehet törni a jeget.
"Szilágyság megérdemel egy kongresszust!"
Az RMDSZ május 13-án Zilahon tartja következő kongresszusát, amely az elmúlt két évről készült számadást, illetve a következő, a 2019-es tisztújító kongresszusig hátralevő két esztendő feladatainak, stratégiájának a kijelölését tűzte ki célul. A helyszín kiválasztásával kapcsolatban Kelemen Hunor szövetségi elnök úgy vélekedett: Zilah, a Szilágyság megérdemel egy kongresszust, mint ahogy megérdemli a nagyobb odafigyelést is, hiszen a szilágysági magyar közösség mindig a szövetség mellett állt.
Hasonlóan vélekedett Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke is, aki felszólalásában kiemelte: a szilágysági szervezet mindig jó eredményeket ért el a választásokon. Szilágyság szimbóluma Wesselényi Miklós a reformkor jeles politikusa, akinek jelmondata: “Nem hátrálunk meg!” Ezt a ma is időszerű jelmondatot az RMDSZ is magáénak érzi, ez lesz az idei kongresszus mottója, mondta,
A május 13-én, szombaton zajló kongresszusra 800 küldöttet várnak, 200 meghívottat, 100 újságírót. Ezt megelőzően, csütörtökön tartják a Wesselényi-gálát, amelyet hagyományt teremtő kezdeményezésnek szánnak. Ezen a rendezvényen azoknak a szilágyságiaknak nyújtanak át emlékplakettet, akik közösségépítő munkájukkal érdemelték ki ezt a kitüntetést. Pénteken pedagógusfórumot tartanak, Krasznán az önkormányzatokban dolgozó fiatalok tanácskoznak, Kémeren a vállalkozók, Perecsenyben pedig a sikeres gazdák találkoznak, este pedig kihelyezett frakcióülésre is sor kerül Szilágycsehen.
A politikai vitán Cseke Attila Bihar megyei szenátor a finnországi svéd kisebbség példáját hozta fel az egészségügyben való anyanyelvhasználatra. Csép Éva Andrea Maros megyei képviselő, a Nőszövetség ügyvezető alelnöke a szervezetnek a nők elleni erőszak megfékezésében vállalt szerepéről beszélt. Oláh Emese kolozsvári alpolgármester beszámolt arról: a kincses városban sikerült végre áttörést elérni a magyar nyelvű helységnévtáblák ügyében. Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke a marosvásárhelyi iskola továbbra is rendezetlen ügyét, a hatóságok megalázó hozzállását említette felszólalásában. Markó Béla volt szövetségi elnök reményét fejezte ki, hogy az alkotmánybíróság visszautasítja az ellenzéki pártok óvását.
Az SZKT megerősítette Horváth Annát önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségében. A 99 leadott szavazat közül 98 volt érvényes; 95-en bizalmat szavaztak a jelöltnek, hárman pedig ellene voksoltak.
Az RMDSZ “miniparlamentje” elfogadta az alapszabályzat- és programbizottság által javasolt módosításokat.
N.H.-D., Sz. K. / Szabadság (Kolozsvár)

Újabb bukaresti próbálkozás a vásárhelyi iskolaügyben
A marosvásárhelyi önkormányzat a minisztériumtól várja a jogi patthelyzet feloldását a Római Katolikus Teológiai Gimnázium és a városi iskolahálózat esetében. Korábban a szülők nem jártak sikerrel a fővárosban.
A marosvásárhelyi önkormányzat az oktatási minisztériumhoz fordul átiratban a Római Katolikus Teológiai Gimnázium, valamint a városi iskolahálózat helyzetének a megoldása érdekében – erről a testület csütörtöki, rendkívüli ülésén fogadott el határozatot.
A szerdai, eredménytelenül végződött ülés folytatásaként csütörtökön délelőtt összeült az iskolaüggyel foglalkozó különbizottság, az egyeztetésen a szülők képviselőin kívül többek közt Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök, Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes és Claudiu Maior, a polgármester tanácsadója is részt vett.
Csíky Csengele, a szülők képviselője a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, hosszasan keresték a megoldást a kialakult helyzetre, a tanfelügyelőség és a minisztérium ugyanis az érvényben levő törvény és módszertan alapján azt kérte, hogy mutassák be az iskola jogi személyiségét igazoló iratot, hogy a tanintézetet újra bevehesse az iskolahálózatba. Csakhogy ez az irat nem létezik, mert azt a helyi tanácsi határozatot, amelynek alapján az iskolát létrehozták, megsemmisítették.
„A felekezeti tanintézetet nem lehet most újra létrehozni, megalakítani, hiszen működik, az eredeti határozatot követő utóbb elfogadott határozatok alapján. Amíg a bíróság ki nem mondja, hogy nincs iskola, addig nem lehet újra létrehozni – részletezte Csíky Csengele. – Ezért az ülésen az a döntés született, hogy a tanügyi tárcától átiratban kéri a tanács, hogy oldja meg ezt a jogi patthelyzetet. Erre sajnos már csak két hetünk van, mert május 5. a határidő, amíg az iskola visszakerülhet az országos számítógépes programba és fogadhatja a kilencedik osztályba jelentkezőket”. A bizottsági ülést követően újabb rendkívüli tanácsülést tartottak, melyen a jelenlévő tanácsosok megszavazták a testület elé terjesztett határozatot.
Az RMDSZ-es Peti András az ülést követően elmondta, a kijelölt bizottság megpróbálta tisztázni, hogy kinek a hatáskörébe tartozik, és kinek a felelőssége a római katolikus iskola jogi helyzetének tisztázása. Több megoldás körvonalazódott, de végül egyetlen olyan javaslat született, amely körül konszenzus alakult ki: a hivatalt felhatalmazzák, hogy forduljon a minisztériumhoz ezzel a problémával. Peti elmondta továbbá, az elfogadott tanácshatározat két részből áll, egyikben konkrétan a katolikus gimnázium helyzetének az orvoslására kérték fel a minisztériumot, hogy miniszteri rendelettel oldja meg a helyzetet.
A határozat második részében pedig azt kérték, hogy elemezzék a tanfelügyelőség által elfogadott városi iskolahálózatot, s nyújtsanak elfogadható megoldást a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumnak, a Református Kollégiumnak és hat másik oktatási intézménynek, amelyeknek nincs jogi szempontból érvényes működési engedélyük. Jövő héten a városháza és a szülők képviselőiből álló bizottság személyesen is egyeztet majd Bukarestben a minisztérium képviselőivel.
A katolikus iskola vezetőtanácsának, a szülői bizottságnak, valamint a szülők által létrehozott Civilek a katolikus iskoláért csoportnak a képviselői egyébként március végén már tárgyaltak a minisztérium illetékeseivel, ott azonban azt a választ kapták, hogy a városi tanácsnál van a megoldás kulcsa. A szülők akkor azt nyilatkozták, úgy érzik, a különböző illetékes intézmények a bolondját járatják velük.
Simon Virág / Krónika (Kolozsvár)

Maros megyében 500 személy ellátásáról kénytelen lemondani a Gyulafehérvári Caritas
500, otthoni gondozásban lévő vidéki személy ellátásáról kénytelen lemondani a Gyulafehérvári Caritas Maros megyében a finanszírozások késése miatt. A szociális szolgáltatásokat nyújtó magánszervezetek a csőd szélén állnak Maros megyében - nyilatkozta hétfői sajtótájékoztatóján a Gyulafehérvári Caritas igazgatója, Márton András.
"Maros megyében körülbelül 2.000 gondozottunk van, közülünk 500 személyről le kell mondanunk. A többieket kiszolgáljuk, ahogyan tudjuk. Meg kell válnunk az alkalmazottainktól, vagy csökkentjük a munkaidejüket. Rengeteget fektettünk az alkalmazottak képzésébe és oktatásába. Az ilyen jellegű szolgáltatások mögött óriási humán tőke van, amelyet most hagynak elúszni. Ezért is vagyok felháborodva, mert egy évtizedes munkáról van szó, amibe rengeteg energiát fektettünk" - fogalmazott Márton András.
A Caritas nem az egyetlen szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezet, amely anyagi gondokkal küszködik. A hétfői sajtótájékoztatón több szervezet és egyesület képviselője jelentette be, hogy a csőd szélén állnak, nem tudják folytatni a több ezer speciális szükségletű gyerek és felnőtt foglalkoztatását az új közbeszerzési törvény miatt.
"Krízishelyzetben vagyunk. A 2016. december 31-én lejárt partnerségi megállapodásokat nem hosszabbították meg, így január elsejétől kezdve a közbeszerzési folyamat végéig a civil szervezetek nem reménykedhetnek anyagi támogatásban. Másrészt a hiányos kommunikáció miatt is aggódunk. Jelen pillanatban sem tudjuk, hogy pontosan mi a helyzet. A szervezeteknek nincsenek anyagi tartalékaik, és a szolgáltatások megszüntetését helyezték kilátásba" - nyilatkozta Andreia Moraru, a sérült személyek számára szolgáltatásokat nyújtó egyesületeket tömörítő Dizabnet szervezet elnöke.
Moraru szerint a megyében működő non-profit szervezeteknek január elseje óta vannak anyagi gondjaik a szolgáltatások szerződtetésére vonatkozó új eljárások miatt, amelyek közbeszerzési eljáráshoz vannak kötve, de ezeket még ki sem írta a megyei önkormányzat.
A Maros Megyei Tanács elnöke, Péter Ferenc hétfőn bejelentette, hogy április 27-én szociális kerekasztal-megbeszélést tart a megyében működő civil szervezetekkel és parlamenti képviselőkkel.
Szintén április 27-én esedékes a megyei tanácsülés, amelynek napirendi pontjai között szerepel a szociális szolgáltatásokra vonatkozó éves cselekvési terv elfogadása, és amennyiben megszavazzák, elindulhatnak a SEAP-rendszerben a közbeszerzési eljárások. Idén 3,8 millió lejt szán a megyei önkormányzat szociális szolgáltatások támogatására. maszol.ro

Alkoholizmus, erőszak, torzulások
Helyzetkép
Nyers őszinteséggel előadott, megdöbbentő jelenetek sorozata, vulgáris, de mégsem visszataszító, hanem inkább elszomorító nyelvezet, kétségbeesett vergődés az elképzelt világ és valóság között. Íme, néhány jellemzője a Szabadkáról hozzánk érkezett Kosztolányi Dezső Színház társulata Dogs and Drugs című előadásának, melyet a sepsiszentgyörgyi közönségnek vasárnap este volt alkalma megtekinteni.
Jelena Bogavac, Péter Ferenc és Puskás Zoltán segítségével Urbán András rendező olyan témákat feszeget, melyekkel nem is olyan rég esetleg csak a televízió képernyőjén szembesültünk, napjainkra azonban bármikor személyesen is belebotolhatunk. Még egy olyan vidéki kisvárosban is, mint Sepsiszentgyörgy. Ezek pedig az alkoholizmus, valamint mellékhatásaként a családon és iskolán belüli erőszak, mely esetenként kábítószerfogyasztáshoz és függőséghez vezet, annak minden gyászos következményével együtt, illetve a ferde szexuális hajlamok.
Az időrendet szándékosan felrúgó színpadi jelenetekből kérdések sora következik, melyek legfontosabbika: megelőzhetjük-e, és ha igen, miként, hogy gyermekeink vagy unokáink a drogok karmai közé kerüljenek? Ennek megválaszolásához a darab nyújt ugyan némi támpontot, azonban a helyes felelet megtalálása a néző feladata marad, aki így rákényszerül a tragikus állapotok tüzetes elemzésére és vizsgálatára. A színészek és az általuk megjelenített személyek keresztneveinek azonossága pedig arra figyelmeztet, hogy a látottak bármelyikünkkel előfordulhatnak.ESEN MEGTEKINT
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Újabb videóklip készül (Örökségünk mozgalom)
A Paksról (Kézdivásárhely egyik magyarországi testvérvárosából) indult Örökségünk mozgalom egy dallal szólította meg a földkerekség magyarságát, ezreket vonva be Bécstől Kézdivásárhelyig, Kanadától Új-Zélandig a magyar nyelv megőrzését, a magyarság megtartását szorgalmazó megmozdulásba.
A szervezők Örökségünk címmel videóklip-pályázatot hirdettek a világban szétszóródott magyarság számára. Tervük az volt, hogy határoktól, földrésztől függetlenül buzdítsák a magyarokat, énekeljék el a paksi Gyulai István Örökségünk című szerzeményét, rögzítsék, és töltsék fel a mozgalom honlapjára. Az Örökségünk klippályázat tavalyi második fordulójának győztesei között háromszékiek is voltak. A Legjobb produkció díját megosztva kapta Gelence és a kézdivásárhelyi Step by Step Egyesület.
Nemrég újabb pályázatot írtak ki a mozgalom megálmodói Történetek a ládafiából címmel, amelyre Kis Emese, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző tanára is benevezett. Az első forgatásra szerdán a Molnár Józsiás park zenepavilonjánál került sor mintegy százhúsz személy részvételével. A klip elkészítésében a Zöld Nap Egyesület, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a Vackor Napközi Otthon kiscsoportja, a Bod Péter Tanítóképző három osztályának hetvenöt tanulója, Taierling Péter Ferenc, a Praetoria Egyesület és Péter János, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke vett részt. A technikai kivitelező Pászka Zoltán informatikatanár, rendező Kis Emese. A rövidfilmek beküldési határideje május 15.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Virágba borult a Sapientia EMTE
Megalakult az Erdélyi Dísznövénytermesztők Egyesülete
A változó időjárás ellenére a hét végén nagyon sokan kilátogattak Marosvásárhelyről a Sapientia egyetem campusába, ahol az épület előtti udvaron az idén először rendezték meg a Dísznövény 2017 – nemzetközi kertészeti kiállítást és vásárt. Ugyanakkor ebben az időszakban zajlott a IV. Erdélyi Kertész- és Tájépítész-konferencia is, és megalakult az Erdélyi Dísznövénytermesztők Egyesülete.
Változatos programkínálat nem csak a szakembereknek
A szervezők először is arra törekedtek, hogy a rendezvény ne csak „szárazon” a szakembereknek szóljon, ezért olyan kiegészítő programok is voltak, ahol bárki közérthető információkhoz jutott. Ugyanakkor gondoltak a gyerekes családokra is. Egy sátorban animátorok segítségével ügyességi játékok voltak, és a kisebbek megtanulhatták azt is, hogyan kell helyesen egy virágot, növényt elültetni. A színpadon az ismeretterjesztő előadások szüneteiben kulturális műsor volt. A dísznövényeken, virágokon és cserjéken kívül különböző kézműves- és egyéb helyi termék közül is válogathattak az érdeklődők. A vásárlásban elfáradtakat pedig büfé várta, ahol falatozni is lehetett. S hogy mindez vonzóbb legyen, kérdőíves nyereményjátékon is szerencsét próbálhattak a résztvevők. S bár az eső egy kicsit feláztatta a helyszínt, jó ötletnek bizonyult, hogy a kiállítók sátrait nem sokkal a megnyitó előtt kiépített, lekövezett, hangulatos utcalámpákkal ellátott sétány mellé állítsák fel, amelyek körébe igen jól beilleszkedett az egyetem korábban elkészített dísztava. Húsz dísznövénytermesztő és forgalmazó hozta el termékeit, ezenkívül hat más (kézműves, helyi kisiparos) kiállító is jelen volt a háromnapos rendezvényen.
A szakma és a tudományos kutatás összekapcsolása
Az esemény megnyitója május 5-én, pénteken délelőtt az egyetem kertjében felállított színpadon volt. Házigazdaként először dr. Dávid László rektor szólalt fel. Többek között elmondta: az egyetem elkötelezte magát a közösség szolgálatára. A diákok és tanárok több tudományos jellegű rendezvényen, versenyen vettek részt, ahonnan jelentős eredményekkel tértek vissza. De felmerült a kérdés, hogy a közszolgálatiság csak ennyiben merül ki? A dísznövény-kiállítás adta meg a választ, – amely úttörő rendezvény –, és amelyen a tudományos munkát összeköthetik a gyakorlattal, és ezáltal is nyit az egyetem a helyi közösség felé.
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy az önkormányzat részese, támogatója lehet ennek a rangos szakmai rendezvénynek, hiszen „mindannyiunk lelkéhez közel áll a kiállítás, mert szeretünk kertészkedni”. Maros megye erdélyi viszonylatban az első helyen áll a dísznövény- és virágtermesztés terén, így a rendezvény, ahol gyönyörű környezetben a szakma képviselői találkozhatnak az oktatókkal, termelőkkel, diákokkal és az érdeklődőkkel, még jobban buzdítja majd a fiatalokat arra, hogy ezen a területen dolgozzanak, tevékenykedjenek.
A magyarországi Földművelődésügyi Minisztériumot dr. Torda Márta, a Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának az osztályvezetője képviselte, aki tolmácsolta Tóth Katalin helyettes államtitkár üzenetét, majd elmondta: „A díszkert ágazat a Kárpát-medencében több száz éves múltra tekint vissza. A felgyorsult fejlődés, az életkörülmények változása egészen más tartalmat kölcsönöz a dísznövénytermesztés fogalmának, mint azt korábban tartottuk. Az elmúlt évtizedekben nemcsak az ipari termelés növekedett rohamos léptekkel, hanem a mezőgazdasági termelés is fellendült, vele párhuzamosan egyre gyorsabb üteművé vált a városiasodás. Ez a folyamat az emberre és a környezetére jelentős hatást gyakorolt. A természetes táj helyébe előtérbe került a termesztő- és az üdülőtáj, így a táj- és környezetrendezésben a dísznövény az egyik legfontosabb funkcionális elemmé válik, amelynek szociálhigiéniai, pszichológiai jelentősége mellett klimatikus, biológiai és esztétikai hatása is fontos. Ezért a közületi és a lakossági dísznövény- és virágellátás alapvető gazdasági feladattá vált. A díszkertészet az egyéb mezőgazdasági ágazatoknál fajlagosan sokkal nagyobb értéket állít elő” – mondta, majd hozzáfűzte, a szaktárcának évek óta jó kapcsolata van a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának kertészeti tanszékével, az ösztöndíj- és gyakornokprogramok támogatásával segítik az egyetemet. „Kívánom, hogy ez a rendezvény is járuljon hozzá a fiatalok pályaválasztásához, hogy az itt szerzett diplomával jövőjüket a szülőföldjükön tudják megteremteni, és olyan közösségbe kerüljenek, amire büszkék lehetnek életük folyamán.”
Dr. Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke betegsége miatt nem tudott jelen lenni a rendezvényen, helyette Lukács Zoltán okleveles kertészmérnök, a Magyar Faápolók Egyesületének elnöke, a díszkertészek szövetségének vezetőségi tagja a szervezet nevében szólt az egybegyűltekhez. A kertészmérnök elmondta: a szövetség 1990-ben alakult meg szakmai, érdekvédelmi szervezetként. 27 év alatt sok minden történt, az alapító tagok közül többen már nincsenek közöttünk. Voltak nehezebb időszakok is, de a szövetségnek mindeddig sikerült teljesítenie a küldetését. A szervezet legnagyobb érdeme, hogy a díszkertészeket „egy asztalhoz ültette”. Megerősítette, hogy támogatják az erdélyi, illetve más határon túli hasonló szakmai szervezet létrejöttét, mert a Kárpát-medencei kertészekkel is jó kapcsolatot szeretnének kiépíteni. Ennek első lépése ez a kiállítás, amely közelebb hozza egymáshoz az egy ágazatban dolgozókat.
Dr. Kentelky Endre adjunktus, a rendezvény szakmai főszervezője kiemelte, hogy az esemény nem jöhetett volna létre Krébecz József, az ASSA-Divi Kft. ügyvezetője nélkül, aki több éve hasonló kiállítást szervez Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen. Innen jött az ötlet, hogy a Sapientia EMTE, ahol a kertészmérnöki tanszéken belül kertészmérnöki, tájépítészeti, növényorvostani mesterkurzus, illetve Sepsiszentgyörgyön agrármérnöki oktatás van, alkalmas lenne a rendezvény megszervezésére. A kiállítás a gyakorlati oktatást is erősíti, hiszen ezáltal a hallgatók megfelelő kapcsolatokat alakíthatnak ki a termelőkkel, kereskedőkkel. „Akkor vagyok boldog, ha a 10 éves találkozón mosolygós embe-rekkel találkoznak, akik a szakmából meg tudnak élni – mondta a tanár, majd megköszönte a kiemelt támogatóknak, a megyei önkormányzatnak, a magyar Földművelődésügyi Minisztériumnak, illetve a Koronkai Polgármesteri Hivatalnak a segítségét is.
Színvonalas szakmai előadások
A kiállítás és vásár szakmai programja két irányból szólította meg az érdeklődőket. A kertben felállított színpadon felszólaló szakemberek azokhoz szóltak, akik hobbiszinten foglalkoznak kertészettel, netán a tömbházlakások erkélyein ápolnak virágot, dísznövényt, de gondoltak gyümölcsfa- és szőlőtermesztőkre is. Szó volt többek között a díszfák szakszerű metszéséről (Lukács Zoltán), a dísznövénytermesztés erdélyi helyzetéről (dr. Kentelky Endre), a vágott virágok kezeléséről (dr. Kentelky Endre). Ismertették a szőlőtermesztés jelenlegi helyzetét Erdélyben (dr. Moldován Csaba adjunktus, Sapientia egyetem), gyakorlati bemutató volt gyümölcsfák oltásáról (dr. Bandi Attila adjunktus), az orchidea ápolásáról Kovács Mariann tartott előadást. Majd dr. Fazakas Csaba bemutatta az egyetem kertészmérnöki tanszékének kínálatát és szőlősben végzendő munkákról is tájékoztatta az érdeklődőket.
A kiállítással egy időben tartották a IV. Erdélyi Kertész és Tájépítész- konferenciát, amelyen az egyetem a meghirdetett célnak megfelelően fórumot biztosított a magyarországi és hazai szakemberek ismerkedésére, kapcsolattartására és tapasztalatcseréjére. Ugyanakkor a tanárok mellett a diákok is bemutathattak szakdolgozatokat. A plenáris, illetve a szekcióüléseken olyan témákról tartottak előadásokat, mint tájépítészet szerepe a kortárs műépítészetben, a bánlaki Karátsony-kastély kertjének története, a természetben létrejött alkotások performativitása, az erdélyi táj rehabilitációjának lehetőségei, Nagybánya főterének arculatváltásai, a különböző növényfajok vizsgálatainak és a növényorvostani, valamint a szőlő-, gyümölcsfa-, illetve a paradicsomtermesztésben elért kutatások eredményeinek ismertetése.
Az Erdélyi Dísznövénytermesztők Egyesületének alakuló ülése
Pénteken délben a Magyar Díszkertészek Szövetsége képviselőjének jelenlétében hazai dísznövénytermelő és -forgalmazó cégek, valamint és az oktatási intézmény képviselőinek jelenlétében megalakult az Erdélyi Dísznövénytermesztők Egyesülete. A szervezet elnöke dr. Kentelky Endre lett, alelnök Tamás Attila kertészmérnök, főtitkár Rendi Amália, tagok Kluzsán Attila, Bán Lehel termelők lettek.
Dr. Kentelky Endre elmondta, az egyesület székhelye az egyetem központja, a dísznövény-laboratórium lesz, nem véletlenül, mivel a visszajelzésekből ítélve az oktatási intézménynek fontos szerepet kell vállalnia a szakma szervezésében, abban, hogy mind a termelőkhöz, mind a kereskedőkhöz minél több ismeretanyag jusson el. A cégek képviselői magánszemélyekként lettek alapító tagok, és elkötelezték magukat, hogy a saját szakterületükön mozgósítják majd társaikat, hogy csatlakozzanak az érdekvédelmi szervezethez. Az Erdélyi Dísznövénytermesztők Egyesülete fontosnak tartja, hogy ismertesse és népszerűsítse a tagoknak mind a romániai, mind a magyarországi, illetve EU-s pályázati lehetőségeket. A magyar szövetséggel partnerkapcsolatot létesítenek, hogy minél erőteljesebben képviseljék a szakágat a hazai, külhoni és, ha kell, az európai fórumokon is. Az egyesületet hivatalosan Asociaţia Floricultorilor din Transilvania (Erdélyi Dísznövénytermesztők Egyesülete) néven jegyzik be, várhatóan egy hónapon belül. És ez jelzés arra, hogy nemcsak magyar, hanem román szaktársak is csatlakozhatnak díjmentesen. Hiszen azt is eldöntötték, hogy egyelőre nem lesz tagdíj. Mi több, várják, hogy minél több volt diák is jelentkezzen, hiszen ők viszik majd előre a szakmát. Már a kiállításon is több cég kérte, hogy az egyetem szervezzen állásbörzét a végzős hallgatók körében, mivel a termesztők és a forgalmazók körében egyaránt szükség van a képzett munkaerőre. Ebben pedig fontos szerepet vállal majd az egyesület.
Sikeres rendezvény
A várakozásokat felülmúló rendezvényt zárhattak vasárnap a szervezők, ugyanis több mint 6000 ember látogatott ki a hét végén a Sapientia EMTE campusába. A szakmai előadásokon, a kulturális műsorokon „minden hely elkelt”, és volt olyan időszak is, amikor a helyszínre érkezett gépkocsikkal várni kellett, ugyanis minden parkolóhely foglalt volt. A főszervező a visszajelzésekből úgy ítélte meg, hogy a siker titka az volt, hogy a látogatók nem csak növényeket, virágokat vásárolhattak és „száraz szakmai tanácsot kaptak”, hanem érdekfeszítő, gyakorlati tapasztalatokat nyerhettek virágkötésben, a vágott virágok kezelésében, fametszésben vagy a szőlőtőke gondozását illetően. A kulturális események, a gyerekeknek szánt mesekert is nagyon sok érdeklődőt vonzott. A forgalmazók és a termelők is jelezték, hogy eladás is volt bőven. Mi több, voltak olyan látogatók is, akik a szervezőkhöz címzett személyes leveleikben köszönték meg azt, hogy kellemes és hasznos hétvégét tölthettek az egyetem udvarán a „szép növények társaságában”. S ez megerősítette a szervezőket abban, hogy a marosvásárhelyi nemzetközi dísznövény-kiállításnak és -vásárnak hosszú távú jövője lehet.
VAJDA GYÖRGY / Népújság (Marosvásárhely)

„Nem halogathatjuk a döntéseket”
Nyíltan, egyenesen kell beszélni oktatásunk helyzetéről – hangsúlyozta Kelemen Hunor május 6-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ által szervezett pedagógusfórumon. A szakmával közösen kell döntéseket hozni, gyorsan és felelősen, különben az egyes problémák az egész rendszer válságát okozzák. Az RMDSZ különösen fontosnak tartja a magyar diákok számára készült román nyelvű tankönyvek minőségét, ezért pályázatot ír ki azok elkészítésére – jelentette be a szövetségi elnök.
Szakmai fórumot rendeztek Marosvásárhelyen annak érdekében, hogy lajstromozzák az erdélyi magyar oktatás problémáit és azok lehetséges megoldásait. „Az oktatási reform előkészítése közös feladatunk. Ehhez rendszeres egyeztetésre és tervezésre van szükség. A bírálatokat meghallgatjuk, és ahol tudunk, változtatunk. Azt viszont közösen kell belátnunk, hogy csak a mindenki, a pedagógustársadalom által is elfogadott, szakmailag jól előkészített álláspont vezethet előre. Hiszen, ha nincs konszenzusos álláspont, akkor csak kapkodás van. Ennek alapja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével kialakított jó viszony” – nyomatékosított Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
2013–2015 között helyi szinten olyan dokumentumokat készített elő az RMDSZ és az RMPSZ, amelyek akkor alkalmasak voltak a problémák feltárására és megoldására. „Ezt a munkát most újra kell kezdeni, a korrekciókat el kell végezni, ha valóban gyermekközpontú oktatást akarunk. Az elmúlt fél esztendőben gyakran azzal kellett szembesülnünk, hogy sokszor tűzoltó munkát végzünk, az utolsó pillanatig húzzuk a döntéseket, mert senki sem akarta, senki sem merte felvállalni a felelősséget. Egyaránt szükség van elkötelezett politikusokra, felkészült pedagógusokra és lelkes szülőkre ahhoz, hogy céljaink ne sérüljenek, és az oktatás arról szóljon, amiről szólnia kell: a gyerekekről” – tette hozzá Kelemen Hunor.
A felmérések azt mutatják, alapvető gond a román nyelv tanítása. „Ezért döntöttünk úgy, hogy a következő években ösztöndíjak formájában támogatjuk azokat, akik vállalják a román tankönyvek megírását. A Szövetség az ösztöndíjak lebonyolítását a pedagógusszövetséggel közösen szeretné kivitelezni” – fogalmazott Kelemen Hunor.
A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügye nyomán olyan törvénymódosítást készít elő az RMDSZ, amely megoldást nyújtana azokban a helyzetekben, amikor az önkormányzat nem mer, vagy nem tud döntést hozni. Azt javasolja, hogy ilyenkor dönthessen a tanügyminisztérium, hiszen az a tapasztalat, hogy az államelnöki hivataltól kezdve, a tanfelügyelőségen át senki sem tudott megoldást találni a vásárhelyi iskola ügyének megoldására. „Tisztában vagyunk a kezdeményezés hátulütőjével is, hiszen önkormányzati hatáskört helyez vissza központi szintre. De úgy gondolom, hogy ennek kivételnek kell lennie, hiszen az ilyen helyzeteket is kezelni kell. Bízunk abban, június végéig sikerül törvényt alkotni” – zárta beszédét a szövetségi elnök.
Az RMDSZ oktatásügyi tennivalóit összegezve Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök azt hangsúlyozta, a 2013–2015 között kidolgozott megyei oktatási terveket aktualizálni és javítani kell, ezért egységes módszertant vezetnek be a megyei szintű cselekvési tervek kidolgozására és ciklikus ellenőrzésére. Mint elmondta, ezt a munkát sokkal szélesebb konzultációra alapozzák: „minden megyében, térségben egy szakmai-szakpolitikai testület alakult, amely minden fontos helyzetben ajánlásokat fogalmaz meg az önkormányzatoknak és a politikai képviseletnek. A megyei oktatási tanácsok működési elveit és döntési kompetenciáit központilag újra kell értékelni”. Az oktatási törvény küszöbön álló módosításával kapcsolatban meggyőződése szerint széleskörű szakmai és szakpolitikai konzultációra, és minden eddiginél jobban időzített döntésekre van szükség. Az ügyvezető alelnök elmondta, az RMDSZ szakemberei az Iskolák veszélyben program helyzetjelentését és prognózisait szeptemberig készítik el.
Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a Szövetség bukaresti munkájáról beszámolva emlékeztetett, a magyar tannyelvű iskolákban tanuló diákok román nyelvből sajátos tanterv alapján készített speciális, könnyített tételekből vizsgázhatnak a képességvizsgán és érettségin, amennyiben a képviselőház után, az RMDSZ kezdeményezését döntő házként a szenátus is megszavazza. „A kisebbségi diákok másfajta tanterv alapján tanulnak, tehát másfajta, azaz speciális tételekből kell vizsgázzanak román nyelvből” – hangsúlyozta, majd úgy értékelte, ez egy első sikeres lépés a Szövetség választási programjában is megfogalmazott célkitűzésekből. A képviselő további kezdeményezésként megemlítette: „a jelenlegi tej és kifli program mellett ősztől országszerte minden megyében, összesen körülbelül 50 iskolában indul be az a program, amely meleg ételt biztosítana a tanulóknak. Az RMDSZ javaslata az volt, hogy ezt a kezdeményezést bővítsék ki több iskolára is”. Az elkövetkező időszak egyik prioritásként a magyar oktatáskutató és továbbképző központ létrehozásának sürgetését nevezte meg.
A román nyelv idegen nyelvként való oktatása kapcsán Király András államtitkár úgy fogalmazott, fel kell gyorsítani a minisztériumi munkát azért, hogy a speciális tantervek mihamarabb elkészüljenek. „Fontos, hogy a román tankönyvek minősége megfelelő legyen, ezért üdvözlöm az RMDSZ kezdeményezését, azt, hogy júniusban nyílt pályázatot hirdetnek a román tankönyvek megírására” – fogalmazott.
A pedagógusfórumon Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke házigazdaként köszöntötte a résztvevőket: „örvendek, hogy Marosvásárhely ad otthont ennek az oktatási értekezletnek, mert ahogyan bizonyára sokan tudnak róla, Marosvásárhely most különösen komoly problémákkal küzd az oktatás területén, a városnak ugyanis még mindig nincs elfogadott iskolahálózata. Az RMDSZ számára az egyik legfontosabb kérdés az anyanyelvű oktatás biztosítása, hogy gyermekeink magyarul tanulhassanak, és színvonalas képzésben részesüljenek. Az oktatási kérdések rendezése azért is fontos, hogy fiataljaink versenyképes tudással rendelkezzenek, így könnyebb lesz nekik is az elhelyezkedés, és egy-egy régió fejlődése is nagymértékben függ attól, hogy milyen a munkaerőpiaca, rendelkezik-e felkészült szakemberekkel”.
A fórumon résztvevők a szórványoktatás, a román nyelv idegen nyelvként való tanítása, a tankönyvek előkészítése, a tanárhiány, a megyei oktatási tervek, az oktatáskutató és továbbképző központ létrehozásának témájában tanácskoztak. Egyetértettek abban, hogy azonnali döntésekre és cselekvésre van szükség, a tűzoltómunka helyett hosszú távú tervezésre, illetve folyamatos és szélesebb körű szakmai konzultációra. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Gyergyószék a díszvendég Székelyföld és Budapest „randiján”
MTI – Gyergyószék települései a díszvendégei az idei Székely Fesztiválnak, amelyet a hétvégén rendeznek meg a budapesti Millenáris parkban, ahol péntektől vasárnapig kulturális programokkal, székely ételekkel, italokkal, kézműves termékekkel várják a látogatókat.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a fesztivál fővédnöke a rendezvény hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormány mindig is a Kárpát-medencei magyarságban gondolkodott, és felelősséget érzett nemcsak a magyarországi népességért, hanem azokért is, akik határon túl vallják magukat magyarnak. Hangsúlyozta: az első, 2015-ös fesztivál megszervezése jelentette az igazi kihívást. Felidézte, hogy amikor az azóta elhunyt Bajcsi István felkereste a rendezvény ötletével, még bizonytalan volt abban, hogy érdemes-e ebbe belevágni, de meggyőzte őt erről, a siker záloga a szervezők hite, komoly munkája volt. Arról beszélt, hogy az első évi 20 ezres, majd a tavalyi 30 ezres látogatószám után az idén tovább nőhet az érdeklődés, bár lassan a helyszín befogadóképességének határait feszegetik. Ez a rendezvény Székelyföld találkozása Budapesttel” – fogalmazott, hozzátéve: a fesztiválon a budapestiek és az ország más részéről ide érkezők megismerhetik Székelyföldet, hagyományait, termékeit, áruit, kultúráját, idegenforgalmi lehetőségeit és vállalkozóit, akik képesek egyre inkább versenyképes termékeket gyártani. Olyan gazdasági rendszert kell kialakítanunk, amibe természetesen illeszkedik bele egy székelyföldi, egy vajdasági vagy éppen egy kárpátaljai vállalkozó, vállalkozás – mondta Varga Mihály.
Domokos István, a fesztivál szervezője elmondta: a rendezvény gasztrokulturális jellege az idén sem változik, a három nap alatt kulturális, gasztronómiai és kézműves kiállítók jelennek meg, ők mutatják be Székelyföldet minden értékével, szépségével együtt. A kulturális programokról elmondta: minden nap egy-egy megye – Hargita, Kovászna, Maros megye – mutatja be kulturális értékeit, folyamatos programokkal jelentkezve a Millenáris park több helyszínén. Elmondta: több mint száz kézműves termelőt hívtak meg, akik mintegy 1300 terméket hoznak el a fesztiválra és a rendezvényen maguk a termelők állnak a pultok mögött. A fesztivál vendégei megismerkedhetnek a székely gasztronómia kínálatával, meg lehet kóstolni többek között a székely töltelékes káposztát, az ordás palacsintát, sajtokat, kolbászokat és a kürtős kalácsot is. Elviszik Budapestre azokat a pálinkákat is, amelyek ezer méter feletti magasságban termő vadgyümölcsökből, áfonyából, galagonyából, csipkebogyóból készültek. Kiemelte: az idén a turisztikai szempontból fontos székelyföldi helyszíneket is bemutatják a rendezvényen. Láng Zsolt II. kerületi polgármester, a fesztivál védnöke hangsúlyozta: a Millenáris park harmadszorra házigazdája a rendezvénynek, amellyel immár hagyományt teremtettek. „Bízom benne, hogy minden egyes évben még nagyobb, még szebb lesz ez a fesztivál és még szorosabbá teszi azt az együttélést, amire kárhoztatva vagyunk a Kárpát-medencében” – fogalmazott. A rendezvény védnöke még Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke és Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. A fesztiválról további információ a rendezvény honlapján érhető el. Krónika (Kolozsvár)

Otthonról haza: megnyílt a 3. Székely Fesztivál Budapesten
MTI - Péntektől vasárnapig hagyományos kézműves termékekkel, népművészeti bemutatókkal, turisztikai kínálattal és sokszínű gyermekprogramokkal várja a látogatókat a 3. Székely Fesztivál a budapesti Millenáris parkban.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a fesztivál fővédnöke a rendezvény pénteki megnyitóján elmondta, lassan annyian akarnak kiállítani a rendezvényen, hogy felmerült a tavaszi alkalom mellett egy őszi fesztivál lehetősége is. Az elmúlt három évben kiderült, Székelyföld sokkal gazdagabb annál, minthogy három nap elég legyen minden értékének bemutatására - tette hozzá. A székely fesztiválon egyszerre három dolog, a hagyomány, a termék és a kultúra kapcsolódik össze - vélte a nemzetgazdasági miniszter. A kulturális programokról elmondta: minden nap egy-egy megye - Hargita, Kovászna, Maros megye - mutatja be kulturális értékeit a Millenáris park több helyszínén. Láng Zsolt II. kerületi polgármester, a fesztivál védnöke elmondta, hogy idén harmadszor rendezik meg a székely fesztivált, három napig tart, 300 kiállítónak ad helyt 30 ezer négyzetméteren. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy a fesztivál hagyománnyá vált és rengeteg érdekességet tud mutatni Székelyföld szépségeiből. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy a fesztiválra vezető út többek között azt szimbolizálja: "otthonról jövünk és haza megyünk". Az otthon ott van, ahol az ember jól érzi magát, családot alapít, jövőt képzel el magának, a haza viszont ott van, ahová a szívünk is húz – fogalmazott. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke úgy vélte, hogy a fesztivál lehetőséget teremt gazdasági kapcsolatok teremtésére is, míg Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében Székelyföld kettősségéről szólt, ahol jelen vannak a hagyományok és a modernitás is, kézművesek és feltalálók egyaránt. A fesztiválról további információ a http://www.szekelyfesztival.com oldalon érhető el. Krónika (Kolozsvár)

Négy napig Kolozsvár az európai kisebbségek fővárosa
Horváth Anna: az európai kisebbségvédelem zászlóvivőjévé is váltunk
Kisebbségi hagyományőrző műsorral kezdődött el tegnap este Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa. Az európai őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek legnagyobb ernyőszervezetének vasárnapig tartó kongresszusára több mint kétszáz küldött érkezik Európa számos országából. A tanácskozás legfontosabb feladata az Európai Bizottság által márciusban bejegyzett Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének a megszervezése, amely – ha egy év alatt sikerül egymillió polgár aláírását összegyűjteni – lehetővé teszi, hogy uniós jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről. Emellett kiemelt téma lesz az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz, a nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlata és kihívásai Közép- és Kelet-Európában, valamint a modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben.
A kongresszusi küldötteket szerdán este az RMDSZ öt megyei tanácselnöke, Tamás Sándor, Borboly Csaba, Péter Ferenc, Pásztor Sándor és Pataki Csaba fogadta, és mutatta be számukra Erdélyt a kisebbségek vásárán, amelynek Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a házigazdája.
„És bár az elmúlt száz esztendő várostörténete több olyan sötét korszakot is magába foglalt, amelyet szeretnénk minél előbb elfeledni, őszintén örvendek annak, hogy mégiscsak sikerült méltó házigazdáiként elébe állni ennek a rangos eseménynek – a FUEN 17. Kongresszusának – azáltal is, hogy több évtizedes huzavona után, kedden végre kihelyezték az első hivatalos többnyelvű városnévtáblákat – Kolozsvár–Klausenburg magyar és német elnevezéseivel – a város bejáratánál” – mondta Horváth Anna köszöntő beszédében.
„Partiumtól Székelyföldig, Bánságtól Máramarosig, bátran elmondhatjuk, hogy ma is a közélet aktív alakítói, a kultúra, a gazdaság, a tudományok fejlődésének ösztönzői vagyunk mindenütt. De ennél több is: Európa legnagyobb őshonos kisebbségeként, csak természetes dolog, hogy az európai kisebbségvédelem ügyének zászlóvivőjévé is váltunk” – hangsúlyozta Kolozsvár volt alpolgármestere, hozzáfűzve: azt szeretnék, hogy jobban megismerjenek bennünket: honnan jövünk, kik vagyunk, miért gondoljuk azt, hogy az etnikai sokszínűség bármely ország számára egyedülálló erőforrás.
„Azt szeretnénk, hogy ma mindenki maga is megtapasztalja, milyen nagyszerű élmény székely falatokat kóstolni, szatmári pálinkát iszogatva, majd hazatérve, a legfinomabb bihari mézzel megajándékozni szeretteinket” – összegzett Horváth Anna.
A kongresszus tényleges munkálatai csütörtökön Vincze Loránt FUEN-elnök üdvözlő beszédével kezdődnek, majd a FUEN romániai tagszervezetei közül elsőként Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint a helyi és országos romániai, illetve magyarországi közméltóságok köszöntik a résztvevőket. Ezt követően az európai őshonos kisebbségek uniós védelmét szorgalmazó Minority SafePack európai polgári kezdeményezést indítványozó bizottság tagjai ülnek asztalhoz. Délután Az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz címmel panelbeszélgetésre kerül sor, amelynek főelőadója Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
Pénteken a Glasgow-i Egyetemmel együttműködésben tartják A nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlata és kihívásai Közép- és Kelet-Európában című kerekasztal-beszélgetést, amelyen Stéphanie Marsal, az EBESZ Kisebbségügyi Főbiztosának tanácsadója is részt vesz. Ezt követően az őshonos nemzetiségek által felvetett legfontosabb problémákat ismerteti Petra Roter, az Európai Nemzeti Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnöke, illetve Laczikó Enikő helyettes államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától. Délután a Modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben című panelbeszélgetésen katalán, németországi szorb és román előadók mellett Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve Csáky Pál, a felvidéki MKP EP képviselője is jelen lesz.
Pénteken este a bonchidai Bánffy-kastélynál tartandó ünnepi rendezvényen indul el hivatalosan a Minority SafePack aláírásgyűjtési kampánya. Az európai polgári kezdeményezés támogatására egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni legalább hét uniós országból, elsőként a Polgári Kezdeményező Bizottság tagjai – köztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – látják el aláírásukkal a petíciót.
Szombaton a FUEN közgyűlésével és kalotaszegi kulturális programmal zárulnak a kongresszus munkálatai.
„A FUEN legfontosabb politikai projektje, a Minority SafePack innen, Erdélyből indult, az RMDSZ kezdeményezésére. Azt szeretnénk, hogy négy nap után a kongresszus minden résztvevője Erdély nagyköveteként induljon haza. Aki már tudni fogja, hol van a kolozsvári Szent György-szobor, milyen a háromszéki sajt, a csíki kolbász, a szilágysági pálinka, hallott már Maros menti dallamokat, mulatott a Kalotaszegen, és örökre emlékezni fog a bonchidai Bánffy-kastélyra, mert ünnepélyes keretek között ott írta alá a Minority SafePack aláírásgyűjtési ívet. Hallani fog a bennünket ért jogsértésekről, tudni fog a kulturális hagyaték megőrzését célzó erőfeszítésekről, az autonómia-harc kihívásairól, és magáénak érzi majd az anyanyelvhasználatért vívott harcunkat, mert otthon ő is hasonló problémákkal küzd. Ezért zajlik Kolozsváron a FUEN kongresszusa” – idézte az RMDSZ hírlevele Vincze Lorántot, a FUEN tavaly megválasztott erdélyi magyar elnökét.
Az RMDSZ szombati, zilahi kongresszusán tartott beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sérelmezte, hogy a román diplomácia megpróbálja hitelteleníteni az RMDSZ-nek a FUEN-ben vállalt szerepét. Úgy vélte: a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban. Szabadság (Kolozsvár)