Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal szervezésében, a több mint egy éve szerveznek Polgári Estek rendezvénysorozatot. Legutóbbi meghívottai a Kossuth Rádió vezető munkatársai voltak: Kondor Katalin főszerkesztő, Szitnyai Jenő, Perjés Klára, Kiss Gyöngyi, Szilágyi Zsolt. Jelen volt a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja, Budai László is. A vendégek nevében Kondor Katalin beszélt elismerően a városban látottakról, kiemelte a fiatal színtársulat teljesítményeit, a színház szerepét Udvarhely művelődési életében. /Polgári est Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

Törvénybe ütközőnek, ezért semmisnek nyilvánította a Magyar Rádió (MR) kuratóriuma december 12-én a testület elnökségének egy héttel ezelőtti határozatát, amelyben a közszolgálati médium két alelnöke munkáltatói jogok gyakorlására kapott felhatalmazást. A kuratórium a nyilvános ülésen – a 17 igen és négy nem szavazattal, két tartózkodás mellett elfogadott határozatban – egyúttal felszólította az elnökséget döntése visszavonására. A Magyar Rádió két alelnöke, Hollós János és Göblyös István ugyanis azonnali hatállyal elbocsátotta a Kossuth adó főszerkesztőjét, Perjés Klárát és még számos rádiós munkatársat. Az intézkedések nyomán több civil és szakmai szervezet – többek között az Országos Sajtószolgálat is – tiltakozását fejezte ki ez ellen, az „önkényes intézkedések” ellen. Az elbocsátások joga az elnököt illeti, jelenleg azonban ez a poszt betöltetlen, így kerülhetett sor az MSZP-s vezetésű két alelnök lépéseire. /Marad a Magyar Rádió szerkesztősége. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Budapesten negyedik alkalommal adták át a Szervátiusz Jenő-díjat, a kitüntetést Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművésztől vehette át Petrás Mária kerámiaművész és Perjés Klára, a Magyar Rádió főmunkatársa. Petrás Mária 1990 óta folyamatosan és aktívan részt vesz a csángó ügyeket szolgáló anyaországi és határon túli szervezetek munkájában. „A pusztuló magyar közösségi életforma küldötte, különös tehetségű énekes és szobrász. Visszavezeti képzeletünket abba a reménységgel és szeretettel átszőtt világba, amelyben a nap minden munkáját, kötelességét, kínját és örömét a Boldogasszony nevében és kegyelmével végezte, viselte mindenki” – mondta Banner Zoltán művészettörténész. „Perjés Klára műsoraival a rádión keresztül is közösséget teremt” – méltatta a rádió főmunkatársát Mádl Dalma. Hozzátette, Perjés Klára gyakran utazik Felvidékre, Erdélybe és Csángóföldre. /Frigyesy Ágnes: „A csángók küldötte” . = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

A magyar–román közös kormányülésen, Szegeden a román kulturális és vallásügyi miniszter megerősítette, hogy szeretnék, ha Magyarországon szobrot állítanának Andrei Saguna ortodox metropolitának – közölte Perjés Klára, Gyula polgármestere. Hozzátette: a felvetésre nem volt magyar válasz Szegeden. /Románia ragaszkodik Andrei Saguna szobrának felállításához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Szőcs Géza költőről, esszéistáról gyakran esik szó mostanában az irodalmi körökben Budapesten, elsősorban azért, mert Orbán Viktor felkérte: fogalmazza meg véleményét és dolgozzon ki követendő kultúrpolitikai filozófiát a leendő kormány számára. Erről is kérdezte őt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorában Perjés Klára. – Egy nem szabad világban az egyetlen olyan dolog, ami elviselhetővé teszi az életet, az a szeretet. Az, hogy ma ez nem egy divatos érték, hogy egyesek szerint ez egy keresztény program, ez vitatható, ez alátámasztható, ez cáfolható, de az én meggyőződésem, hogy egy olyan kultúrát kell építenünk, amely egy olyan társadalmat szolgál, ahol a meghatározó érték a szeretet – mondta a beszélgetésben a kolozsvári költő. /Szőcs Géza: Milyen legyen az új kultúrpolitika? = Erdély. Ma, nov. 3./

Az MTVA újságíró-továbbképzései Vajdaságban és Erdélyben
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületével és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével közösen újságíró-továbbképzést szervez. A hétvégi kurzusnak ebben az évben Bácsfeketehegy és Marosvásárhely ad otthont.
A határon túli újságírók munkáját a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap novemberben hétvégi továbbképzésekkel segíti. A tanfolyamok társszervezője a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete. Az oktatásról a felek a Kárpát-medencei újságíró-szervezetek őszi pélmonostori konferenciáján állapodtak meg. Az első tanulmányi hétvégét a rendezők Bácsfeketehegyen november második hetében, Marosvásárhelyen a hónap negyedik hetében szervezik. Az MTVA neves előadókat kért fel az előadások és gyakorlati foglalkozások megtartására. Az oktatói csapatban az elektronikus médiát Perjés Klára, az MR1-Kossuth Rádió kiemelt szerkesztője és Bereki Anikó, az m2 népszerű határon túli műsora, az Átjáró felelős szerkesztője, valamint Cserháti Ágnes, az MTVA szóvivője képviseli. Ugyancsak az elektronikus újságírók továbbképzését segíti Wacha Imre, nyelvész és Vinczéné Bíró Etelka, beszédtanár. Az írott sajtó munkatársaival Estefán Zsolt, az MTI határon túli magyar ügyek rovatvezetője és Csermák Zoltán, a MTVA határon túli sajtókapcsolatainak felelőse foglalkozik. A kezdeményezők a kurzusokra elsősorban fiatal szakemberek jelentkezését várják. 
„A Kárpát-medencében gondot jelent az újságíró-utánpótlás – indokolja az oktatást Tóth Lívia, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke. – A sokat megélt, nagy tudású nemzedék lassan-lassan nyugdíjba megy, s magyar nyelvű, felsőfokú újságíró-oktatás nincs a Vajdaságban. A hétvégi együttlétek ugyan nem oldják meg az utánpótlást, de a résztvevők értékes gondolatokkal, s egy nagyon hasznos tréninggel gazdagodva kaphatnak sok-sok használható ötletet további munkájukhoz.”
Erdély.ma

Halász Péter: a csángók sorsa az lesz, mint az indiánoké
Amíg bírjuk, csánjuk címmel az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be a csángó-magyar faluról, Külsőrekecsinyről szóló dokumentumfilmet, amelynek rendezője Orbán Ágnes, operatőre Merz Lóránd, a szakértőriportere pedig Halász Péter, aki áttelepült Gyimesbe, hogy közelebb lehessen a csángókhoz.
A filmvetítés után Halász Péterrel Perjés Klára beszélgetett.
Halász Péter elmondta, hogy a bemutatón egy elkötelezett társaság vett részt, akik érdeklődnek a csángók iránt, ezért maradtak a vetítés utánra is a közel két órás kötetlen beszélgetésre. A szakértő riporter óriási dolognak tartja azt, hogy a székelyek is kezdtek érdeklődni a csángók iránt, pedig ők eddig nem érezték a csángókat, példának Csíkszeredát említve, ahol „megmozdult már valami”. A székelyek kezdenek rájönni, hogy a csángók belőlük szakadtak ki – jelentette ki Halász.
Öröm az, hogy most már több fiatal csángó beszél magyarul, mint húsz évvel ezelőtt, de Halász Péter nem ért azzal egyet, miszerint ezért mennének el többen a szülőföldjükről, mert már nem Magyarországra mennek, hanem inkább a nyugatibb országokba. Nem Spanyolország, Olaszország, vagy Portugália vonzza őket, hanem az otthoni szegénység taszítja őket – véli Halász.
Miért várnánk el a csángóktól, hogy megőrizzék népviseletüket, ha a kalotaszegi népviseletet is alig lehetett megmenteni, vagy amikor még a magyarországi sárközi, a matyó, vagy a palóc népviseletet sem sikerült megmenteni, pedig az itt volt Magyarországon – teszi fel a kérdést a szakértőriporter.
Halász szomorúan mesélte, hogy a külföldön dolgozó fiatalok már nem küldik haza a pénzt, hogy az idős szüleik abból befejezzék az elkezdett lakások építtetését, csak azok jönnek majd haza, akik kint nem tudtak családot alapítani. Ez már a vég – mondja a film riportere. A csángók, mint etnikum elpusztulnak, viszont egyénileg megmaradnak valahol a világban, az marad meg kultúrájukból, amit összegyűjtöttek, leírtak, lefényképeztek, a csángók sorsa az lesz, mint az indiánoké – fejezi be a beszélgetést Halász Péter.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság
Erdély.ma

Továbbra is politikai okokból büntetik Magyarországot
Brüsszelben továbbra is kettős mércét alkalmaznak, ha Magyar- ország kerül szóba, ez pedig méltánytalan az országgal és a kormánnyal szemben. Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése sze-rint ugyanis van esély rá, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott deficiteljárás alól, de ehhez Brüsszel szerint még további kormányzati intézkedések szükségesek.
Az elmúlt két esztendőben végig 3% alatt volt az államháztartási hiány, most pedig kiderült, hogy a saját mérlegelésünknél is alacsonyabbra küzdöttük a hiányt, magunk mögé utasítva 19 uniós országot, köztük olyanokat, mint Hollandi, Dánia, Anglia, vagy Ausztria. De akkor miért akar az EU nyomást gyakorolni Magyarországra, miért bizalmatlan Nyugat-Európa a később csatlakozó, keletebbre fekvő államokkal szemben, miért nem ott kéri számon a demokráciát, Franciaországban, Hollandiában, ahol jóval többször tetten érhető a faji gyűlölet és erőszak? 25 év telt el a szocializmus összeomlása óta, és a Nyugat lélekben képtelen elfogadni Európa újraegyesülését. Minderről Perjés Klára beszélgetett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, közigazgatási, és igazságügyi-miniszterrel. Navracsics Tibor előbb Jana Fischerová raportőr lemondásával kapcsolatosan mondta el véleményét. Jana Fischerová cseh konzervatív képviselő ugyanis azután mondott le posztjáról, hogy nem tartotta elég megalapozottnak az ET parlamenti közgyűlése megbízásából, Magyarországról készült jelentést. Az volt az érzésem, hogy az ítélet már a tárgyalás előtt megszületett, jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Majd kifejtette, hogy szerinte mindennek a hátterében, az Európában dúló politikai vita áll a baloldal és a jobboldal között, ahogy közeledik az EP választásokhoz. Magyarországot nem jogi, hanem politikai vádak érik, hangsúlyozta Navracsics.
A piac, és a nagy beruházások is azt igazolják, hogy a Magyar Kormány gazdaságpolitikája sikeres, hogy Magyarország egy stabil, demokratikus ország, ahová érdemes beruházni, viszont vannak politikusok, akik érdekeltek abban, hogy minket „külön dobozban tartsanak, húzta alá Navracsics. Aki azt is elmagyarázta: egyesek tartanak attól, hogy Magyarország sikeres precedens lesz egy sablonoktól eltérő válságkezeléssel.
A miniszterelnök-helyettes szerint minden nehézség ellenére is érdemes az Európai Unióba tartozni, mert csak így lehet részt venni Európa politikai jövőjének formálásában, Magyarországnak pedig nemzeti érdeke az uniós tagság.
Navracsics szomorúan panaszolta: EU nem veszi figyelembe, hogy Magyarország a 700 eurós átlagfizetésével tudta stabilizálni a saját gazdasági helyzetét, Görögország pedig a 2430 eurós átlagfizetésével folyamatosan csődben van.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Vendégünk volt a veszprémi szerzőpáros
Vasárnap a sepsiszentgyörgyi evangélikus templom gyülekezeti termében mutatta be két új irodalmi fotóalbumát a háromszékiek számára rég ismert szerzőpáros: Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla.
Pontosabban szerzőhármasról is beszélhetünk, mert az albumokban írásaival is szerepel lányuk, Soós Andrea, aki novemberi könyvbemutató útjukon válogatott verscsokorral szórakoztatta a közönséget Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Szovátán, Csíkszeredában, Csíkszentdomokoson, Kászonaltízben, városunkban, Brassóban és Négyfaluban. A könyvszeretők és a földrajzosok számára is öröm volt, hogy láthatták az Erdély – Kárpátok koronája sorozat utolsó és harmadik albumát, a Keleti-Kárpátokat, képzeletben bejárták a hegyvonulat szórványvidékét. Bemutatták a természeti szépségeket, várakat-várromokat, gyönyörű hegytömböket, szorosokat. Zágon, Ojtoz, a Sósmező, Úz-völgye és a Csíki-havasok, a Gyimesek, a Békás-Nagyhagymás Nemzeti Park csodái, a Kelemen- és a Radnai-havasok elevenedtek meg Váradi Péter Pál fotóművész vetítővásznán, a felesége veretes szövegeinek kíséretében. Bepillantottak a pusztán maradt, szomorú sorsú bukovinai székelyek hajdani hazájába is, falvaik mai életébe. A friss album előszavát a gyimesbükki Deáky András tanár, a Gyimesi-szoros „határőre”, az ajánlást a gyimesfelsőloki Berszán Lajos atya írta. Munka közben határozták el, hogy külön színes albumban mutatják be sok évre menő kutatómunkájukat, az eddig megjelent mintegy 42 honismereti fotóalbumot, mindazt, amit Erdélyben gyűjtöttek és veszprémi otthonukban kiadványokban rögzítettek. Erdély – Hattyúdalocska – Életünk – útjaink ennek az albumnak a címe, amelyből senki nem maradt ki azok közül, akik szívükből-lelkükből segítségükre voltak gyűjtőmunkájukban, s akik közül már sokan a túlsó parton vannak. A szövegeken és a képeken túl helyet kaptak ezekben a kortárs történelem epizódjai, 1956, 2005. december 4-e. Az album lemezmellékletet tartalmaz: a szerzőpáros legkedveltebb erdélyi költőktől származó verseit Soós Andrea tolmácsolásában hallhatjuk, ráadásként a Prima Primissima díjas Perjés Klára Erdélyben készített, Arcvonások című interjúját a szerzőkkel. Péter Pálék meglepetést is szereztek barátaiknak, hallgatóságuknak: 2017-es falinaptáruk címe Tamási Áron emléklapok – ezzel tisztelegnek Tamási Áron születésének 120. évfordulóján. Kérdésünkre elmondták, nem értek munkájuk végére, vannak még elképzeléseik. Folytatni szándékoznak az erdélyi Mezőség bemutatását Wass Albert, Makkai Sándor és Sütő András nyomába szegődve. Dédelgetett tervük, hogy Anna-báloktól a Szent Anna tóig címmel az Erdélyt szerető-járó Jókai Mórról is albumot szerkesszenek. Akik a havas-zimankós idő miatt nem juthattak el a vasárnapi bemutatóra, az albumokat az evangélikus lelkészi hivatalban és az illyefalvi Kida-központban vagy az erdélyi városok református lelkészi hivatalainál beszerezhetik.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)