Gheorghe Funar a legaktívabb szenátor: ő használta leggyakrabban a szavazókártyáját, a törvények tárgyalásakor neki volt a legtöbb beavatkozása, és övé a legtöbb törvénykezdeményezés. Az amerikai nagykövetség által finanszírozott és frissített adatbázis a honatyák ülésszakokon való részvételét, törvénykezdeményezéseit, felszólalásait összegzi. Az adatok szerint Gheorghe Funar, a demokrata párti Alexandru Peres és a liberális Mihai Tabuleac szavazott a legtöbbször, a listát pedig Mircea Geoana, Sorin Oprescu és Corneliu Vadim Tudor zárja. A felszólalásokat illetően Funart Nicolae Vacaroiu és Eckstein-Kovács Péter követi, Vacaroiu emellett három, Eckstein-Kovács pedig egyetlen törvénykezdeményezési javaslatot nyújtott be. /M. L.: A szenátorok sem úszták meg. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Június végéig elfogadnál a kisebbségi törvényt
Emil Boc miniszterelnök ma ismerteti a parlament előtt kormányának elsődleges fontosságú, a törvényalkotásra vonatkozó célkitűzéseit, döntött az Állandó Bizottság hétfői ülésén. A miniszterelnök levélben fordult a törvényhozó testülethez, amelyben meghallgatását kérte. A Boc-kabinet tervei között szerepel a kisebbségi törvény elfogadása is.
A nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény, a büntető- és a polgári törvénykönyv, a nyugdíj- és az oktatási törvény elfogadását tűzte ki célul a Boc-kabinet az év első rendes ülésszakára vonatkozólag. A Mediafax hírügynökség szerint a kormányfő a kisebbségi törvényt legkésőbb június végéig el szeretné fogadtatni. Mint ismeretes, a jogszabályt a szenátus elutasította, és az közel három éve hever megvitatás céljából a képviselőház asztalán, ám a törvénytervezet szakaszonkénti megtárgyalását legtöbbször létszámhiány miatt elodázták. A büntető- és a polgári törvénykönyvre vonatkozó törvény elfogadása szintén június végén lenne esedékes. Parlamenti vita előtt áll a nyugdíj- és az oktatási törvény, a munkáltatói jogszabály, a kereskedelmi társaságok létesítésére és működtetésére vonatkozó nyilvántartási eljárások egyszerűsítése, a kommunista rendszer áldozatai leszármazottainak adandó jogokat előíró törvény stb.
A kormány szándékai között az is szerepel, hogy március végéig véglegesítsék az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létesítésére vonatkozó rendeletet. Eme tervezet képviselőházi vitája közel egy éve tart, az Európai Bizottság pedig már figyelmeztette Romániát, hogy minél hamarabb fogadják el a jogszabályt, ellenkező esetben szankciókra számíthatunk.
Alexandru Pereş, demokrata-liberális párti (PD-L) politikus, a szenátus alelnöke vasárnap kijelentette: elsődleges fontosságúak azon törvénytervezetek, amelyek a nyugdíjrendszerre, a közoktatásra vonatkoznak, továbbá újra kell elemezni a korábban alkotmányellenesnek minősített nyilvános tisztségeket szabályozó sürgősségi kormányrendeletet, bizottságot kell létrehozni a parlamenti tagok számának csökkentése és az egykamarás parlament bevezetése céljából. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)