Ők a szabadságharc jelképei
Képzésben részesültek a huszárhagyományok erdélyi őrzői
A székely városokban nemzeti ünnepeink vagy fontosabb rendezvényeink immár elmaradhatatlan tartozékává vált a nyalka huszárok felvonulása, mely számunkra nemcsak szemet gyönyörködtető, hanem szívdobogtató látvány is. Megfelelő módon eléállni és viselkedni azonban csak bizonyos tudás birtokában lehet, mely megszerzésének mikéntjéről és lehetőségeiről dr. Kádár László hagyományőrző huszárőrnagyot kérdeztük.
– Nemrég első alkalommal szerveztek hagyományőrző huszártiszti kiképzést Erdélyben. Hol került erre sor, kik tartották, és kik vettek részt rajta, illetve miben látja ennek jelentőségét?
– A háromnapos rendezvénynek, melyre Erdély összes hagyományőrző huszáralakulata meghívást kapott, a homoródfürdői Sopárkút panzió és környéke volt az otthona, megszervezése pedig a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetségnek köszönhető. Képviseletükben Györffy-Villám András h. ő. dandártábornok, Pénzes Gábor h. ő. alezredes és Ézsiás Vencel h. ő. őrnagy vezette az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat. A huszárhagyományok őrzését felvállaló mozgalom egészséges fejlődése szempontjából óriási előrelépésnek tartom, hogy minderre sor kerülhetett, hiszen eddig csak olvasmányainkból és filmekből meríthettük a tevékenységünkhöz szükséges ismereteket, most pedig szakemberek oktattak minket. Olyan személyiségek, akiket egykor hivatalos állományban lévő huszártisztek neveltek és okítottak. 
– Miért tartja ezt fontosnak?
– Azért, mert a lovaglás különleges és tetszetős ruhában történő gyakorlása által még nem lehet magyar huszárrá vedleni. Ez a státus egy bizonyos gondolkodásmódot, viselkedési és magatartásformát is követel, hiszen létezésének évszázadai alatt a huszárság a vitézség, hűség, bátorság és tisztesség, vagyis legnemesebb tulajdonságaink megtestesítőjévé vált. A Mátyás király által létrehozott könnyűlovasságnak a világ által is elismert erényei alátámasztására sok történelmi példát lehetne felhozni, azonban bőven elég az 1848–49-es szabadságharcban játszott fontos szerepüket és hősies helyállásukat megemlíteni. Akkoriban ugyanis az osztrák birodalomnak a történelmi Magyarország területéről verbuvált mind a 12 huszárezrede átállt a függetlenségért folytatott küzdelem oldalára, és életét nem kímélve, becsülettel végigverekedte azt, sok fontos csata megnyerésével bizonyítván az ügy iránt elhivatottságát. Ennek a ténynek is köszönhető, hogy a huszárt napjainkban a hazája és nemzete szabadságáért küzdő magyar katonával azonosítják, s a szabadságharc örökös jelképévé vált világszerte.
– Milyen meggondolásból szerveznek huszárbálokat?
– A mulatság és vigadalom a huszárok életének szintén kedvelt, és így mondhatni, jellemző vetülete volt, ezért a huszárbálok felelevenítése szintén hagyományaink ápolásához tartozik. Az együttléthez, ismerkedéshez, közös szórakozáshoz és tevékenységünk népszerűsítéséhez is jó alkalmat teremtenek, így fontosnak tartjuk a megrendezésüket. Legközelebb november 22-én, azaz holnap a baróti művelődési házban tartanak egy ilyen jellegű rendezvényt, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. 
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Tudományos diákkörök erdélyi konferenciája
A hónap elején tizenötödik alkalommal került sor a tudományos diákkörök erdélyi konferenciájára, ismertebb nevén a Tudekre. A rangos rendezvényt idén Kézdivásárhelyen tartották a Nagy Mózes Elméleti Líceum szervezésében.
A kétnapos rendezvényre közel 140 középiskolás érkezett nyolc erdélyi megyéből. A konferencia munkálatai nyolc szekcióban zajlottak, a résztvevők változatos dolgozatokkal jelentkeztek a különféle tudományterületeken. A vetélkedő a diákok önálló tudásán alapuló tudományos szakdolgozatok bemutatásából és megvédéséből állt, a kutatási anyagot tíz percben kellett ismertetni a szakmai zsűri előtt, amit ötperces vita követett.  A rendezvény nemcsak a munkáról szólt, hanem lehetőséget biztosított az ismerkedésre, a közös szórakozásra is. Jelen volt Bényei Éva Bernadett, a tudományos diákkörök országos konferenciájának megálmodója, aki elmondta: több magas színvonalú előadást is hallhattak a résztvevők, ugyanakkor a zsűri szakembereitől valóban hozzáértő segítséget kaptak a diákok a továbbfejlődéshez. 
A Tudek díjkiosztó gáláján a Vigadóban Bejan András, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója és Pénzes Gábor, a budapesti Kutató Diákok Országos Szövetségének elnöke köszöntötte a jelenlevőket. A díjkiosztás előtt T. Szabó Levente, a BBTE magyar irodalomtudományi intézetének docense és dékánhelyettese, a kantai gimnázium volt diákja Zsenik a piacon – A modern magyar irodalom és művészeti piac kialakulása címmel tartott előadást. A vendégek a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum gyűjteményével ismerkedhettek, s szombat este táncház zárta a programot. A legjobb eredményeket elérő diákok részt vesznek a tudományos diákkörök országos konferenciáján, a Tudokon, amelyet jövő év márciusában Székesfehérváron szerveznek meg, és ahol együtt versenyeznek majd a magyarországi, kárpátaljai, felvidéki konferenciákról továbbjutott tanulók. A 16. Tudek résztvevői jövő évben a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban találkoznak.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sok minden érdekli a tanulókat a hivatalos tananyagon kívül
Nagyenyeden tartották a TUDEK országos szakaszát
Három napon át betöltötték a nagyenyedi Bethlen-kollégiumot azok az „okos diákok,” akik diáktudományos munkákban jeleskedtek. A szervező iskola kitűnő vendégfogadónak bizonyult, és igen jó körülményeket biztosított a részvevőknek. A tanulók felkészítő tanáraikkal Erdély legkülönbözőbb részeiből érkeztek. A 2017-es TUDEK (Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciája) lehetőséget kínált számukra, hogy tanórán kívül született ötleteiket, munkáikat, egyben tehetségüket, szorgalmukat bemutassák hasonló érdeklődésű társaik és tanáraik előtt.
A konferencia nem kimondottan verseny jellegű, hiszen innen mindenki nyertesként távozott. A rendezvény benne van az iskolai és iskolán kívüli nevelő tevékenységek országos kalendáriumában, tehát hivatalos és támogatott. A 2017-es TUDEK előzetesen 138 diákot és felkészítő tanáraikat szólította meg. Jeles vendégek segítettek a szakszerű lebonyolításban. Soós Anna, a kolozsvári BBTE rektor helyettese a bíráló bizottság elnöki tisztjét is betöltötte. Köszöntötte az értekezletet: Kovács Zoltán, a tanügyminisztérium kisebbségi oktatási államtitkárságának képviselője, Dăncila Alexandru Fehér megyei főtanfelügyelő helyettes, Lőrincz Helga Nagyenyed alpolgármestere, Pénzes Gábor a Kutató Diákok Országos Szövetsége ügyvezető elnöke, Nagy Timea Fehér megyei magyar tanfelügyelő, Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár, Szőcs Ildikó kollégiumi igazgató
Az önképzés jelentőségét a következőképpen fogalmazták meg: „szabadidőben zajló, második, sokszor falak nélküli iskola, ahol nincs sulykolás, kényszer vagy izgalmas számonkérés, de annál több kíváncsiság, kezdeményezés és eredetiség. Itt könnyen megterem a jó közösségi élmény, az alkotás, a felfedezés öröme. Nő a diákok önbizalma, személyiségük autonóm módon fejlődik.” Ez a hosszú tapasztalatból adódó meggyőződés vezette azokat a diákokat, akik bemutatták munkáik eredményeit. A tartalmas programfüzet széles skálájú tematikát tükröz. Tíz szekcióban folytak a bemutatók és az értékelések, például irodalom, irodalomelmélet, nylevészet; történelem, művészet és vallástörténet; néprajz, társadalomtudományok; biológia (állattan, növénytan, embertan); földrajz, környezetvédelem; matematika, fizika, kémia. Összesen 89 dolgozat hangzott el. Minden bemutató teremben a kollégium házigazda tanára segítette a gördülékeny lebonyolítást. Az értékelő bizottság zömében kolozsvári egyetemi szakemberekből állt. Bakó Botond / Szabadság (Kolozsvár)