Magyar Szórvány Napja Déván
Az a vágyunk, hogy helytálljunk!
Tartalmas, lélekemelő rendezvénnyel ünnepelte a Magyar Szórvány Napját a Hunyad megyei magyar közösség. A Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájában november 14-én Erdély nagyjainak „vigyázó szeme” előtt lépett színpadra számos helyi, értékőrző kisközösség: a Téglás Gábor Elméleti Líceum diáksága, a Csernakesztúri Hagyományőrző Egyesület tánccsoportja, a Szent Ferenc Alapítvány Margaréta néptánccsoportja, a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság Renaissance együttese, illetve a Szivárvány Nyugdíjasklub kórusa. – Úgy igyekeztünk összeállítani a műsort, hogy az tükrözze a szórványbeli helytállást Bethlen Gábor fejedelemtől napjainkig – fogalmazott Lengyel Izabella tanítónő, aki ezúttal is szívvel-lélekkel vállalt részt az ünnepség megszervezésében. Az általa említett gondolat jegyében a műsorban helyet kapott a Szól a kakas már17. századi erdélyi népdal, mely bár a haszid zsidók szent dalává vált, Móricz Zsigmondnak köszönhetően Báthory és Bethlen Gábor kedvenc nótájaként emlegeti a fáma. És helyet kapott a műsorban a régi magyar népdalra épülő Felszállott a páva Kodály kórusmű is, illetve a Tebenned bíztunk protestáns zsoltár. Valamennyi művet a dévai Szivárvány kórus adta elő, Lengyel Izabella karvezető irányításával. Bethlen korát idézve lépett színpadra a dévai Renaissance együttes is, a 17. századi fejedelmi udvarban ismert olasz, spanyol és magyar táncokkal.
Bár Dsida Jenő 400 évvel később írta meg az Erdélyi gyermek imáját, üzenete Bethlen korában és azóta is folyamatosan aktuálisnak tekinthető. Csatlós Eszter téglásbeli kisdiák szelíd, gyermeki hangon tolmácsolta a fohász sorait, Isten áldását kérve Erdély földjére.
Bethlen Gábor nagysága többek közt a másság elfogadásában, a folyamatos nyitásban rejlett. Ezt a szellemiséget is igyekszik továbbörökíteni a Hunyad megyei magyar közösség, megtapasztalva azt, hogy a nyitás toleranciához, elfogadáshoz vezet. – Az elmúlt években számtalanszor tapasztalhattuk, hogy elfogadják másságunkat, megbecsüléssel fordulnak felénk, köztéri rendezvényeinken, ahol megmutattuk magunkat, értékeinket, sokszor a népi tánc egyetemes nyelvén – fogalmazott Csatlós Zsófia, a szórványnapi rendezvény lelkes szervezője, színpadra híva a csernakeresztúri néptáncegyüttest, amely az elmúlt két évtizedben számtalanszor kapott vastapsot a román ajkú közönségtől is.
Az Erdély aranykorát követő századokban nem egyszer fordult elő, hogy Be kellett hordanunk, hajtanunk mindent, Noé bárkájába menekíteni kultúránkat, anyanyelvünket. Kányádi Sándor gyönyörű sorait Stelczner Britta és Pap Evelyn téglásbeli diákok tolmácsolták. Majd az élni akarás jeleként léptek színpadra Ciceri Attila vezetésével a dévai Szent Ferenc Alapítvány Margaréta tánccsoportjának fiataljai, és a Téglás harmadikosai, akik vidám Márton-napi gyermekjátékkal bontottak reménységet a szívekben. – Erdély ma is a csodák földje, ahol mindig vannak álmodók, akik maradandót akarnak építeni – fogalmazott Csatlós Erzsébet szóra kérve Winkler Gyula EP-képviselőt. A felszólaló örömmel nyugtázta, hogy a négy évvel ezelőtt első ízben Déván megrendezett Magyar Szórvány Napjáról ma már Kárpát–medence-szerte megemlékeznek, és idén november elején a Magyar Országgyűlés is hivatalos ünneppé nyilvánította. – Nem csupán ünnep, illetve történelmi nagyjaink előtti főhajtási alkalom ez a nap, hanem lehetőség arra, hogy a szórványban élő közösségek felé irányítsuk a figyelmet és közös erővel dolgozzunk ki olyan cselekvési terveket, melyek megmaradásunkat szolgálják, és melyek az elmúlt négy év során már eredményeket hoztak. Idén Temesváron november 15-én kiértékeljük és új alapokra helyezzük ezeket – fogalmazott az EP képviselő.
A rendezvényt a Téglás Gábor Elméleti Líceum kórusának előadása zárta. A még friss és ropogós iskolahimnusz felcsendülése előtt azonban Gáspár-Barra Áron középiskolás diák Reményik Sándor Eredj ha tudsz c. versét tolmácsolva biztatott itthonmaradásra, kitartásra, küzdelemre. Majd felcsendült a diákok körében egyre népszerűbbé váló Téglás-himnusz: Ez a várunk, ide járunk, /Az a vágyunk, hogy helytálljunk, /Ne maradj hát te se távol, /Déván vár a Téglás Gábor!
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

Huszonöt éves a Hunyad megyei RMPSZ
Hétvégén a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum adott otthont a Hunyad megyei RMPSZ 25 éves évfordulója alkalmából szervezett ünnepségnek.
A Romániai Magyar Pedagógusszövetség tavaly decemberben, Sepsiszentgyörgyön ünnepelte megalakulásának 25 éves jubileumát, melyen számos kitüntetést osztottak ki azon pedagógusoknak, akik az elmúlt időszakban aktívan vettek részt a szövetség munkájában, arra törekedve, hogy jobbá tegyék a romániai magyar oktatást. – Hunyad megyéből többtagú küldöttséggel vettünk részt a jubileumon, a kitüntetések jó részét azonban ünnepélyes keretek között itthon továbbítottuk díjazott pedagógustársainknak a hétvégén megtartott Hunyad megyei RMPSZ-évforduló alkalmával – számolt be Csatlós Zsófia, a pedagógusszövetség megyei elnöke, akit odaadó munkájáért emlékplakettel jutalmaztak Sepsiszentgyörgyön. Kitüntetésben részesült továbbá Kocsis Attila-Levente, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója, dr. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes és Winkler Gyula EP-képviselő, akik partneri minőségben támogatják a pedagógusszövetség munkáját.
A hétvégi dévai ünnepségen további tizenhárom pedagógusnak adtak át emlékérmet, illetve oklevelet az RMPSZ törekvéseit támogató tevékenységükért. Kitüntetésben részesült Kofity Magda, volt RMPSZ-elnök, Széll Zoltán a Tudományos Tanács volt tagja, Balázs Amália megyei alelnök, Szabó Ildikó pénztáros, Vlaic Ágnes, Sáfár Csaba és Lengyel Izabella volt kisebbségi tanfelügyelők, Ács Éva, Balogh-Botár Károly Csaba, Illyés Katalin, Şoacă Erika és Kiss Mihály, a magyar (tagozatos) oktatási intézmények aligazgatói, illetve Palkó Cecilia, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Az RMPSZ megyei szervezete emlékoklevélben részesítette továbbá aktív és nyugdíjas tagjait.
Az ünnepséget Pap Evelyn Karina szavalata és a Lengyel Izabella tanárnő vezette iskolakórus előadása gazdagította, melynek keretébe felcsendült az iskola himnusza is. A felszólalók soraiban jelen volt Széll Zoltán nyugalmazott számtantanár, aki kitartóan küzdött az önálló dévai magyar iskola megalakulásáért, Kofity Magda volt RMPSZ-elnök, valamint Acimov Margit nyugalmazott tanítónő.
Csatlós Zsófia megyei RMPSZ-elnök az ünnepséget követően elmondta: a pedagógusszövetség Hunyad megyében jelenleg közel 80 tagot számlál, köztük olyan román anyanyelvű kollégákat is, akik ismerve a szövetség munkáját, érdemesnek tartották részt venni e tevékenységben. – Az országos RMPSZ támogatásával évente legalább egy továbbképzőt szoktunk szervezni a megyében, melyen 20-30 kolléga vesz részt. Továbbá szép számban veszik igénybe a nyári Bolyai Akadémia keretében zajló továbbképzéseket is, melyekre már román ajkú kollégák közül is volt jelentkező – számolt be Csatlós Zsófia Erzsébet.
A hétvégi Hunyad megyei jubileumot annak rendje s módja szerint, dallal és tortával is megünnepelték a pedagógusok.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

Koszorúzás Piskin
Kell, hogy történjenek csodák!
Hunyad megyében hagyományhoz híven a piski csata emlékére állított obeliszknél kezdődött a március 15-i rendezvények sora. Pontban déli 12 órakor toborzó csendült fel a Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjainak ajkán, majd Kossuth-nótákkal köszöntötték az ünneplő helyi magyar közösséget illetve mindazokat, akik Déváról, Vajdahunyadról, Csernakeresztúrról jöttek el, fejet hajtani 1848–49 hősei előtt.
A piski maroknyi magyar közösség nevében Csáki Loránd helyi RMDSZ elnök mondott ünnepi beszédet, hangsúlyozva: a mai bizonytalan világban fontos megőrizni értékeinket, identitásunkat, hiszen ez adhat stabil alapot létünknek.
Burján Gergely, az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének politikai alelnöke az összefogás során születő közösség erejéről beszélt. Egymást bátorítva, egymásban bízva tudjuk csak megvalósítani céljainkat. Majd Jókait idézve zárta beszédét: Kell, hogy történjenek olyan csodák, amiket tíz nemzedék megemlegessen! Példákat kell adni ennek a nemzetnek, amik a szíveket megerősítik.
Széll Lőrincz, a Hunyad Megyei RMDSZ MKT elnöke az összefogás mellett bátorságra buzdította a Hunyad megyei magyar közösséget. Ma itt van előttünk egy újabb lehetőség. A világ gyorsan változik. (...) Megértettük, hogy két dolgot nem bocsát meg a történelem: a gyengeséget és a gyávaságot. Olyan időket élünk, amikor a gyengéknek nem osztanak lapot. A gyenge és gyáva nemzeteknek nincs jövőjük. Külön-külön felaprítva, szétforgácsolva könnyen elgyengülünk, inunkba száll a bátorságunk, de az egység a tétováknak is bátorságot, a gyengéknek is erőt ad. A megmaradáshoz, jövőteremtéshez pedig bátorságra, hitre, erőre van szükségünk – fogalmazott Széll Lőrinc.
A továbbiakban ismertette az idei március 15. alkalmából megfogalmazott RMDSZ kiáltványt: Mit kíván az Erdélyi magyarság 2017-ben?
A kiáltvány követelései között szerepel az új alkotmány, amely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai, az erdélyi magyar közösséget. Kérik továbbá: a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények betartását, etnikumközi szerződést, amely tartósan biztosítja a békés román–magyar együttélés, a személyi és közösségi jogok intézményének széleskörű biztosítását. A kiáltvány 4. pontja kéri Románia többnyelvűségének alkotmányba foglalását, illetve, hogy a magyar legyen a második hivatalos nyelv Erdélyben. Szabadon használhassuk közösségi szimbólumainkat, jelképeinket. Több tiszteletet a helyi közösségeknek. Nagyobb hatáskört az önkormányzatoknak. Az elkobzott javak visszaszolgáltatásának gyorsítását és befejezését. Anyanyelvű minőségi oktatást minden magyar gyermek számára bölcsödétől egyetemig. Az erdélyi autópályák befejezését, az utak és vasúti sínek korszerűsítését. Jóléti államot, tisztes megélhetést minden korosztálynak. És végül, a kiáltvány 12. pontja így szól: Legyen március 15. hivatalos ünnep Romániában.
Széll Lőrincz a kiáltvány zárógondolatával fejezte be ünnepi beszédét: A szabadságharc üzenete örök értékű. A 12 pontban megfogalmazott célok évről évre alkalmazkodnak a jelenhez. Hiszen ma is küzdenünk kell jogainkért, szabadságunkért. A végső cél nem változik, az akadályok és eszközök igen. Ezekhez kell alkalmazkodnunk. Legyen béke, szabadság és egyetértés!.
Piski város vezetőségét Pascu Liviu Viorel alpolgármester képviselte az ünnepségen, aki a polgármester üdvözletét tolmácsolta, majd rövid és nagyon gondosan felépített történelmi megemlékezésbe bocsátkozott, felelevenítve az 1848-as forradalmat kiváltó tényezőket, társadalmi és etnikai viszonyokat.
Az ünnepi műsor részeként a dévai magyar iskolaközpont Dalospacsirta kórusa Lengyel Izabella karvezető irányításával adott elő Kossuth nótákat, Zöldi Izabella és Papp Evelyn pedig szavalatukkal gazdagították az alkalmat. Czuhai Miklós Csaba piski református lelkipásztor Isten áldását kérte a jelenlévőkre.
Az ünnepi megemlékezést koszorúzás zárta. Széll Lőrincz MKT elnök, Burján Gergely és Borsai Zoltán megyei RMDSZ alelnökök, Pascu Liviu Viorel alpolgármester, valamint Pogocsán Ferdinánd dévai és Csáki Loránd piski RMDSZ elnök elhelyezték az emlékezés koszorúit a piski római katolikus templomkertben álló obeliszknél.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

17 doboznyi könyvadományt juttatott az OTP Bank a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumnak
Spontán ünneplésre gyűlt össze a hétvégén az iskola aulájában a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum közössége. Az ünneplésre kettős okuk is volt: az OTP Bank Románia 17 doboznyi könyvadománnyal lepte meg az iskolát, és az utóbbi hetekben a diákok is több országos megmérettetésen szereztek kitűnő helyezést. Így a pénteki nagyszünetben az iskola aulájában az OTP képviselőjét is, a kiváló diákokat is tapssal jutalmazták.
Dalos Pacsirták leánykórus, Lengyel Izabella tanárnő vezetésével az iskola himnuszával nyitotta meg a kis ünnepséget. Majd Kocsis Attila Levente iskolaigazgató köszöntötte a diákokat, pedagóguskollégákat. Lengyel Ágnes kisdiák egy vidám Kovács András Ferenc verssel kedveskedett diáktársainak, Papp Evelyn pedig Alföldi Géza: Csak a gyökér kitartson című költeményével buzdította helytállásra, szülőföldön való megmaradásra és munkára az iskola közösségét.
Kun-Gazda Kinga tanárnő röviden ismertette az OTP Bank Románia Oktatáshoz való jog alapítvánnyal folyatott együttműködés eddigi gyümölcseit: melynek nyomán már több tucatnyi dévai magyar diák vett részt karrierépítő képzésen. A pénteki eseményen jelen lévő dévai OTP-igazgató, Sergiu Mateş hangsúlyozta: jó tapasztalatai vannak a dévai magyar iskolaközponttal való együttműködés terén és meggyőződése, hogy ez folytatódni fog és szélesebb körűvé válik. A rövid felszólalások után a Dalos Pacsirták újabb kórusműveket, népdalokat adtak elő, majd Kocsis-Attila Levente iskolaigazgató felolvasta mindazon versenyeredményeket, melyeket az utóbbi egy-két hónapban értek el a diákok.
Bár az összesítés sem volt teljes és a felolvasottak közül is meglehetősen sokan hiányoztak, mégis közel negyvenen álltak ki a közös fotóra, ami a magyar oktatási központ diákságának tíz százalékához közelít. Ami pedig a legörvendetesebb, hogy az idei legkiemelkedőbb eredmény éppen magyarból született: Aczél Emilia hetedikes diák első díjat nyert a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny országos szakaszán. Emellett még számos nagyszerű eredménnyel büszkélkedtek társai magyar, román, angol, matematika, fizika, kémia és nem utolsó sorban sport terén. (közlemény) Transindex.ro