Ha Markó Béla elnök úr arra kéri a választókat, hogy Vadim Tudorra ne szavazzanak, én arra kérem őket, hogy Iliescura se szavazzanak. Szerintem nem a mi mérkőzésünk, ami két hét múlva zajlik - nyilatkozta a Szabadságnak Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke. A politikus úgy véli: az egyik lehetőség az, hogy az RTDP a liberális párttal alakítson ki életképes koalíciót. Ebben az esetben azonban - Toró megítélése szerint - az RMDSZ-re nincsen szükség. A másik változat a kisebbségi kormány létrehozása lenne csendes nagy-romániás parlamenti támogatással, de Toró ennek nem nagy esélyét látja. Harmadik lehetőségként körvonalazódna, hogy az RTDP a liberálisok mellett az RMDSZ-t is felkérje kormányalakításra, amit viszont a Temes megyei elnök szerencsétlen megoldásnak tartana. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ-nek ellenzékben kell maradnia. /Papp Annamária: Toró: Iliescura se szavazzanak! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Dec. 12-én tartja tisztújító közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezt megelőzően, dec. 11-én az Igazgatótanács ülésezett, amelynek napirendjén a püspökválasztás előkészítése szerepelt. Hat évenként tartanak tisztújítást. Ez alkalommal megújítják az összes egyházkerületi tisztségviselő mandátumát, püspököt, főjegyzőt, főgondnokot, generális direktort, aljegyzőt, igazgatótanácsi tagokat, bizottsági képviselőket stb. választanak. A jelöléseket a kerület 16 egyházmegyéje teszi meg. Az egyházkerületi tisztségviselők személyéről titkos szavazással döntenek. A közgyűlésben hivatalból részt vesz az egyházkerület püspöke, a főjegyző, főgondnok, gondnok, generális direktor, a fegyelmi bizottság tagjai, illetve az egyházmegyék lélekszámától függően egyházi és világi küldöttek. A református egyház alapszabályzata értelmében az önálló és állandó lelkészi állást vagy lelkészi képesítéshez kötött rendes tanári állást viselők közül választhatnak püspököt. A közgyűlésnek Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkész és dr. Molnár János teológiai professzor közül kell választania püspököt. Pap Gézát 15, dr. Molnár Jánost pedig 4 egyházmegye jelölte. Többen dr. Csiha Kálmán jelenlegi püspököt is jelölték, aki azonban bejelentette, hogy nyugdíjba vonul- Dr. Molnár János teológiai professzor csupán Csiha Kálmán visszalépése után jelentette be, hogy vállalja a jelölést. Mint fogalmazott, a püspök iránti tiszteletből nem indult volna Csiha Kálmán ellenében. Pásztori Kupán Gerő István nagyenyedi lelkész neve is felmerült, aki szintén úgy döntött, hogy nem vállalja a jelölést. A főjegyzői (püspök-helyettesi) tisztségre Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, Molnár János teológiai professzort és Vetési Lászlót, az egyházkerület szórványügyi szakelőadóját jelölték. A generális direktori tisztre Ötvös József vásárhely-cserealji lelkészt, Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Baczoni Sándor szovátai lelkészt, Kiss Jenőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanárképző tanárát és Vetési Lászlót javasolták. Dr. Molnár János 1955-ben született Zsibón. 1974-ben érettségizett és felvételizett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. A doktori szigorlatot 1990-ben tette le. 1980-1983 között segédlelkész a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben. Az akkori egyházi vezetőség egyik napról a másikra mint nem kívánatos személyt 1983-ban áthelyezte Apátkeresztúrra, 1986-ban pedig felfüggesztette helyettes lelkészi szolgálatából. 1986-ban az Erdélyi Református Egyházkerület fogadta be, a kolozsvári belvárosi gyülekezetben segédlelkész. 1986-tól teológiai előadótanár és professzor. 1998-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karának dékánja és tanszékvezetője. Tudományos munkássága: hat önálló kötet, ötven szaktanulmány, negyvenöt egyházi, pedagógiai és szakkérdésekkel foglalkozó újságcikk. A Református Nőszövetséggel közösen Zsobokon létrehozták a Bethesda gyermekotthont és szórvány-iskolaközpontot, Kolozsváron az Aksza missziós házat, Farnason pedig öregotthont. Pap Géza 1954-ben született Kolozsváron. 1978-ban végezte tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1979-től Bukarestben segédlelkész. 1981-től a Kolozs megyei Magyarkiskapuson szolgál. 1988 decemberétől kolozsvári felsővárosi lelkész. /Papp Annamária: Tisztújítás az Erdélyi Református Egyházkerületben. Molnár János és Pap Géza közül választanak püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Dec. 12-én Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkészt választották Kolozsváron az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének. 148-an Pap Gézára, 58-an Molnár János teológiai professzorra szavaztak az egyházkerületi közgyűlés tagjai közül. Az igazgatótanács javaslatára dr. Csiha Kálmánt tiszteletbeli püspöknek, Mártha Ivort pedig tiszteletbeli főgondnoknak nevezték ki. Csiha Kálmán távozó püspök kijelentette: arra kell vigyázni, hogy a szekularizáció rossz hatásai ne kerüljenek az egyházba. A legfontosabb dolog a jellemző erdélyi lelkiség megtartása. A közgyűlés az összes egyházi és világi tisztségviselő mandátumát is megújította. Főjegyzőnek (püspök-helyettesnek) Kató Bélát választották 91, generális direktornak Ötvös Józsefet 88, ügyvezető főgondnok Tonk Sándort 105, főgondnoknak Nagy Ákost 68 és Tonk Istvánt 54, világi főjegyzőnek pedig Őri Lázár Lászlót 63 szavazattal. /Papp Annamária: Pap Géza az új erdélyi református püspök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

"Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei jogász-szenátor elmondta: a Nagy-Románia Párt szervezésében zajló febr. 16-i kolozsvári tüntetésen Corneliu Vadim Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását. A szenátor azonban nem optimista: "Tekintettel arra, hogy az Aranyosgyéresen tett kijelentései miatt sem vonták felelősségre, pedig feljelentették a roma szervezetek, nem tartom valószínűnek, hogy az egyébként eljárni köteles ügyészség eljárna ebben az ügyben." Eckstein-Kovács Péter febr. 19-én interpellált. Kiemelte: amiket Vadim Tudor Kolozsváron egyrészt a magyarokról mondott mint nemzetről, másrészt átkai (megátkozta azokat, akik a törvényt alkalmazzák) bűncselekményt képeznek. A szenátor szerint az RMDSZ nacionalista, soviniszta izgatás vádjával élhet a feljelentés jogával. "Ezt meg fogjuk beszélni. Máris rendelkezésünkre állnak a bizonyító videofelvételek" - mondta. /Eckstein-Kovács Péter interpellált a C. V. Tudor-féle uszítás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/ A kolozsvári polgármester és a nagy-romániások szervezte tiltakozó nagygyűléssel kapcsolatban Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét arról kérdezte a Szabadság, hogy helyi szinten az RMDSZ mit tett a nagygyűlés meggátolása érdekében. Ez a megmozdulás megsértette a közrendet, jogrendet, jogállami értelemben elsősorban a román államnak, központi és helyi intézményeinek lett volna kötelessége idejében fellépni. Ezt szorgalmazta az RMDSZ Kolozs megyei szervezete is. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy azonnal tiltakoztak, amikor Vasile Soporan prefektus kijelentette, hogy nincs elvi kifogása a rendezvény megszervezése ellen. Mind a prefektusnál, mind Octav Cozmanca közigazgatási miniszternél szorgalmazta az eset jog- és pénzügyi kivizsgálását és a polgármester felelősségre vonását, tájékoztatott a képviselő. Azonnal tájékoztatták az amerikai nagykövetséget, hogy a polgármester miben spekulál. Az RMDSZ közbelépésének köszönhetően sikerült jobb belátásra bírniuk James Rosapepe nagykövetet. /Papp Annamária: Jog- és pénzügyi kivizsgálást szorgalmaz az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"

"Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár febr. 23-án Kolozsváron tartott sajtóértekezletén négynapos romániai látogatását összegezte. Az államtitkár febr. 23-án részt vett az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén, megbeszélést folytatott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Németh Zsolt romániai látogatását Gyulafehérváron zárta, ahol az államtitkárt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek fogadta. Takács Csaba elmondta: az ügyvezető elnökségen folytatott megbeszélésen Németh Zsolt a romániai látogatásának eredményeiről és a román-magyar kapcsolatok alakulásáról tájékoztatott. Az RMDSZ pontos képet szerzett arról, hogy melyek a magyar és a román kormány szándékai a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködést, valamint a státustörvény elfogadásával kapcsolatos munkatervet. Az RMDSZ ismételten megerősítette álláspontját, hogy az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése után a legfontosabb politikai lépésnek tekinti a státustörvényt a magyar-magyar kapcsolatok terén. - Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány helyesen járt el, amikor kialakította álláspontját az új román kormánnyal kapcsolatban. A magyar kormány álláspontja szerint a konkrét intézkedések alapján kell meghatároznia viszonyát a román kormánnyal. Az államtitkár kifejtette: megteremtődött annak a lehetősége, hogy Románia és Magyarország gyakorlatias és intenzív együttműködést alakítson ki. A közös érdekek sorából az államtitkár az euroatlanti integrációt emelte ki, amelynek fontos feltétele egy elmélyülő román-magyar integráció. A politikus a román-magyar integrációnak négy alapvető vonatkozását emelte ki. A legaktuálisabb és legfontosabb feladatnak az elmélyültebb együttműködés megteremtését tekinti a bel- és igazságügy terén. - Ennek az a tétje, hogy Európa Románia keleti vagy pedig nyugati határán ér véget. Készen állunk arra, hogy ez a határ keleten legyen és egyidejűleg nyugat-európai mintára lebontsuk a magyar-román határokat - fogalmazott az államtitkár. Ide tartozik a vízumrendszer, a határátkelők kérdése, valamint a szervezett bűnözés elleni közös fellépés. A román-magyar együttműködés másik fontos területe a decentralizáció és a regionalizmus. Németh Zsolt biztatónak nevezte a közigazgatási törvény elfogadását. Ugyanakkor fontosnak tartja azt, hogy a román-magyar vegyes bizottsági rendszernek új vetületet adjanak. A magyar politikus pozitívan értékelte az RMDSZ és az RTDP által kötött együttműködési megállapodást, amely, szerinte, jó kiindulópont a kisebbségi jogok garantálására. A román-magyar integráció újabb fontos kérdése a gazdasági integrációt. Az elmúlt években biztatóan alakultak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Németh Zsolt megerősítette: Magyarország Csíkszeredában szándékozik konzulátust nyitni, a Bánságban és a Partiumban konzuli irodákat hoznának létre. Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral megállapodtak abban, hogy a konzulátusok megnyitásának kérdése Európában nem politikai, hanem technikai kérdés, az európai normákat ezen a téren is tiszteletben fogják tartani. A román külügyminisztérium közölte azt az álláspontját, hogy Románia is mérlegeli egy konzulátus létesítését Debrecenben vagy Gyulán. Arra a kérdésre, hogy konkrétan mikorra várható a csíkszeredai konzulátus megnyitása, Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány készen áll arra, hogy azt akár most is megnyissák. Az erdélyi magánegyetem ügye jól halad előre, állapította meg. Az egyetem pillérei Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen lesznek. Kifejezte reményét, hogy hamarosan sor kerülhet az ideiglenes akkreditációra. A magyar kormány az erdélyi magyar egyetem támogatására 1 milliárd forintot különített el évi rendszerességgel a költségvetésben. Az alapító erdélyi történelmi egyházak jelenleg a további pénzforrások beszerzésén dolgoznak. A készülő státustörvényről Németh Zsolt elmondta: mind a magyar kormánynak, mind az RMDSZ-nek közös érdeke, hogy azt mielőbb elfogadják. Az államtitkár hozzátette: Magyarországnak komoly fejtörést okoz, hogy a határon túli magyaroknak mintegy huszonöt százaléka át szeretne telepedni Magyarországra, amely a magyar gazdaság és társadalom számára elviselhetetlen terhet jelentene. Mint fogalmazott, a felmérések azt bizonyítják, hogy a státustörvény sikeres megvalósítása esetén a Magyarországra kivándorolni szándékozók aránya mintegy ötven százalékkal csökkenne. Mircea Geoana külügyminiszter biztosította Németh Zsoltot arról, hogy Románia egy éven belül teljesíteni fogja a nemzetközi szervek által megszabott feltételeket. Az államtitkár arról is beszámolt: Magyarország érdekelt abban, hogy kidolgozza azt az autópályarendszert, amely Budapestet, Kolozsvárt és Bukarestet kötné össze. /Papp Annamária: Elmélyülő román-magyar integráció. Kolozsváron Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

"A készülő kultusztörvényről folytattak nemrég megbeszélést az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta: az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletének ülésére azután került sor, hogy Laurentiu Tanase új vallásügyi államtitkár elküldte a kultusztörvény-tervezetet az egyházaknak azzal a kéréssel, hogy alakítsák ki álláspontjukat a jogszabállyal kapcsolatban. A magyar egyházfők csak aktualizálták korábbi álláspontjukat. Kérték, hogy a jogszabályban szentesítsék az elkobzott egyházi javak visszajuttatásának kérdését. Mint ismeretes, az államosított ingatlanok visszaadásáról szóló törvény ezzel kapcsolatban előírja, hogy az egyházi javak kérdését külön jogszabályban kívánják rendezni. A magyar egyházfők kérik, hogy a felekezeti oktatást ismerjék el az állami és magánoktatás mellett, és a többi állami oktatási intézményhez hasonlóan az egyházi iskolák is részesüljenek anyagi támogatásban. A magyar egyházak nem értenek egyet azzal, hogy az ortodox egyházat államegyháznak minősítsék. A magyar egyházi vezetők azt a szakaszt is kifogásolják, amely szerint egy új egyház létrehozásához az egyházközösség híveinek létszáma el kell hogy érje az ország lakosságának 0,5 százalékát. Ennek következtében az unitárius, a magyar és német evangélikus egyház léte könnyen veszélybe kerülhet. /Papp Annamária: Nastaséhoz készülődnek az egyházfők A kultusztörvény-tervezettel kapcsolatos álláspontjára kíváncsiak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület Fegyelmi Bizottsága februárban végleges határozatot hozott Bódis Miklós volt magyarlapádi református lelkész ügyében. A Zimányi József magyarországi lelkipásztor nevével fémjelzett ébredési mozgalmat támogató magyarlapádi református lelkész tevékenysége szakadást idézett elő a gyülekezetben. A testület mostani döntéséről Bibza István, a törökvágási református egyházközség lelkipásztora, az Erdélyi Református Egyházkerület Fegyelmi Bizottságának elnöke nyilatkozott. A másfél éve húzódó ügy bizonytalanságot keltett az egész erdélyi reformátusságban. Első szinten a Dési Egyházmegye Fegyelmi Bizottsága tárgyalta az ügyet. Bizonyos nehézségek, szakszerűtlenségek csúsztak be az egyházmegye döntésébe. A Dési Egyházmegye Fegyelmi Bizottsága csupán megerősítette az egyházkerület Igazgatótanácsának korábbi adminisztratív döntését, amely Bódis Miklóst áthelyezi Hátszeg egyházközségbe helyettes lelkésznek. A határozat inkább felmenti Bódis Miklóst azon jogtalanságok alól, amelyeket elkövetett. A mostani döntéshez teológiai szakvéleményt dr. Juhász Tamás és Kállai Dezső teológiai tanárok készítették el: súlyos hitvallás-ellenes magatartása Bódis Miklóst egyelőre alkalmatlanná teszik az önálló lelkipásztori szolgálatra. Bódis Miklós elismerte, hogy a református egyház törvényei szerint elítélhető. Ugyanakkor kijelentette, hogy elfogadja a fegyelmi bizottság döntését és annak magát aláveti. Bódis Miklós hat évig csak helyettes lelkész lehet Hátszegen. Bódis ugyanis a református egyház tanításaival ellentétes felfogást hirdetett, amelynek következtében egyházszakadást idézett elő a gyülekezetben. A vizsgálati jegyzőkönyvekből kiolvasható, hogy a magyarlapádi gyülekezetben olyan személyek is munkálkodnak, akik hangoskodásukkal, erőszakos cselekedetekre való buzdításukkal, Nagyenyedre és Kolozsvárra történő hangoskodó, fenyegetőző felvonulásaikkal szégyent hoztak a magyarlapádi gyülekezetre. Amikor január 18-án a fegyelmi bizottság kiküldte a vizsgáló biztosokat Magyarlapdára, a parókián összegyűlt tömeg teljesen jogtalanul és értelmetlenül mintegy négy órán keresztül fogva tartotta őket. _ Magyarpalád új lelkészének a feladata, hogy a magyarlapádi egyházközségbe visszaállítsa a csendet, nyugalmat és békét. - Nem az ébredési mozgalmakkal van a gond. Ezek legyenek is jelen az egyház életében, amennyiben munkájukat törvényes keretek között végzik. Azonban szó sem lehet arról, hogy ezek a mozgalmak az egyházban belső szakadást idézzenek elő. /Papp Annamária: Végleges és jogerős ítélet született a "magyarlapádi-ügyben" Megtörtént az első lépés a rend visszaállítására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"

"Márc. 13-án a képviselőház megszavazta a helyi közigazgatási törvényről szóló bizottsági jelentést. A jogszabály mellett 224-en szavaztak, 61-en ellenezték, ketten tartózkodtak. A Nagy-Románia Párt képviselői kijelentették, hogy az Alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, mivel az második hivatalos nyelvvé teszi a magyar nyelvet. A szenátusban már a múlt héten sor került a végső szavazásra. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nehéz küzdelem végére érkezett a román törvényhozás. Ez nem azt jelenti, hogy a nyelvhasználat kérdése az élet minden területén megoldódott, egy nagyon fontos területen, a közigazgatásban azonban egészen komoly lehetőségek nyílnak a magyar nyelv használatára. Markó kifejtette: 1989 után az RMDSZ néhány fontos célkitűzést fogalmazott meg, többek között megteremteni a teljes körű anyanyelvi oktatás lehetőségét, visszaszerezni a magyar nyelv nyilvános használatára való jogot, megoldani a tulajdonjogi kérdéseket stb. A szövetségi elnök úgy véli: ilyen szempontból az elmúlt években a törvényhozás szintjén sikerült elfogadtatni a két legfontosabb - az oktatási és közigazgatási törvényt -, amelyek lehetőséget teremtenek az anyanyelvhasználatra. - A helyi közigazgatási törvényt eredetileg 1997 első felében sürgősségi kormányrendelet formájában fogadta el az akkori kormánykoalíció. Ez a jogszabály vezette be, többek között, a 20 százalékos nyelvhasználati küszöböt, amely előírta, hogy azokon a településeken, ahol egy adott nemzeti közösség aránya meghaladta a 20 százalékot, biztosítani kell az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban. A jogszabály a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezéséről, valamint a tanácsüléseken való anyanyelvhasználat jogáról is rendelkezett. Az NRP az Alkotmánybíróságon támadta meg a rendeletet. Mivel annak egyes részeit a testület alkotmányellenesnek találta, a kormányrendelet érvényét veszítette és felfüggesztették annak alkalmazását. Időközben elkészült az új törvénytervezet, amelynek elfogadása körül éveken át folyt a huzavona. Amennyiben az NRP óvást emel a törvény ellen, a jogszabály mindaddig nem jelenhet meg a Hivatalos Közlönyben, illetve nem léphet érvénybe, amíg azt az illetékes jogi fórum nem vitatja meg. Az államfő csak ezután hirdetheti ki a törvényt. /Papp Annamária: /Végső formát nyert a helyi közigazgatási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Közel háromezren emlékeztek márc. 15-én Kolozsváron az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra: a főtéri Szent Mihály-plébániatemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten többszáz fiatal gyűlt össze. Az ünnepi rendezvényen Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök mondott köszöntő beszédet, majd az Erdélyi Református Egyházkerület nevében Vetési László lelkész, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, a Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház részéről dr. Kovács László Attila, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Mikes Sámuel, a Magyar Baptista Imaház főlelkésze beszélt. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke azokra a budapesti ifjakra emlékezett, akik a béke, szeretet és egyetértés jelszavával egy nap alatt megfordították a világ állását Budapesten. A kolozsvári magyar konzulátus részéről dr. Cseh Áron a Magyar Köztársaság üzenetét tolmácsolta. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében kifejtette: "határtalan nemzet határtalan ünnepe van ma. Március 15-ét nem kellett és nem kell újraértékelni, hiszen évről évre általa újultunk és újulunk meg". Az ünnepség a Biasini Szálló előtt folytatódott. Boros János kolozsvári alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket, majd átadta a szót Dan Canta alprefektusnak, illetve Kerekes Sándornak, a Kolozs megyei tanács alelnökének, akik Adrian Nastase kormányfő március 15-i üzenetét tolmácsolták román és magyar nyelven. Dr. Cseh Áron konzul Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét ismertette. /Papp Annamária: Március 15-re emlékeztek Kolozsváron. Határtalan nemzet határtalan ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A kolozsvári népfőiskolai rendezvények keretében Csetri Elek akadémikus tartott előadást Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentősége címmel. Albert Júlia színművésznő részleteket olvasott fel Petőfi Sándor, Jókai Mór, Kossuth Lajos és Mikszáth Kálmán írásaiból és leveleiből. /Balog Éva és Levey Ferenc: Március 15-re emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa legutóbbi ülésén ismét foglalkozott a kolozsvári református diakonisszaképző. A Diakonisszaképző és a Református Kollégium vezetősége arra kérte az egyházkerület vezetőségét, hogy tárgyalja újra a kolozsvári diakonisszaképző ügyét. Az igazgatótanács úgy döntött: további tárgyalásokat kell folytatni az érdekelt felekkel, hogy közelítsék álláspontjaikat. Mint ismeretes, az egyházkerület újonnan választott igazgatótanácsa nemrég úgy döntött, hogy Marosvásárhelyre telepíti át a kolozsvári diakonisszaképzést, és a 2001-2002-es tanévtől nem indít több évfolyamot Kolozsváron. /Papp Annamária: Ismét napirenden a diakonisszaképző ügye. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"A magyar kormány jóváhagyta a szomszédos országokban élő magyarok jogairól szóló törvénytervezetet, amelyet valószínűleg még a tavaszi ülésszak alatt elfogad az Országgyűlés és így a jogszabály 2002. január 1-én életbe is léphet. Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László református püspök a napokban sorra került találkozóján is szó esett a státustörvényről. A Miniszterelnöki Hivatal közleményéből kiderül: az RMDSZ és a magyar történelmi egyházak továbbra is készek részt vállalni a tervezet végrehajtásában. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: a magyar kormány a kedvezmények jogkörébe beépítette a családtámogatást is, amelynek értelmében a legalább kétgyermekes határon túli magyar családok évente minimum 20 ezer forintos támogatásban részesülnek, amennyiben magyar oktatási intézménybe járatják gyermekeiket. Markó még nem tudja, hogyan fog ez megvalósulni. Most, amikor számos erdélyi magyar család nehéz egzisztenciális helyzettel küzd, a jogszabály által biztosított támogatás segítséget jelenthet számukra. Markó Béla szerint az érdekvédelmi szervezetekre hárul a feladat, hogy az ajánlásoknak a kibocsátását megszervezzék. Erdélyben az RMDSZ rendelkezik azzal az apparátussal, amely képes ezt a munkát elvégezni. /Papp Annamária: Az RMDSZ ajánlására adhatnak magyar igazolványt Markó Béla a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Eckstein-Kovács Péter szenátor márc. 23-i kolozsvári sajtótájékoztatóján a nemrég elfogadott adatvédelmi és idegenrendészeti törvényről fejtette ki véleményét. A szenátor furcsának nevezte, hogy a Nastase-kabinet a titoktörvényt gyorsított formában próbálta elfogadtatni, mintha Romániának jelenleg egyik legnagyobb gondja a nemzetbiztonság veszélyeztetése lenne. Indokolatlan, hogy a különböző hírszerző szolgálatok kibővítsék információszerző tevékenységüket - szögezte le és vitathatónak tartja Ion Iliescu államfő kijelentését, amely szerint a privatizációt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ellenőrzése alá kellene vonni. A szenátor elmarasztalóan nyilatkozott arról, hogy még mindig nem nevezték ki a tájékoztatási minisztérium keretében működő kisebbségi főosztályt vezető államtitkárt. /Papp Annamária: Románia a titkosszolgálatok országa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"A határon túli magyarok jogállásáról szóló magyarországi törvénytervezetnek egyik fontos része a munkavállalás kérdésének szabályozása. Ennek részleteiről nyilatkozott Péter Pál, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gazdasági bizottságának tagja. A törvény kimondja: mindenki, aki határon túli magyar igazolvánnyal rendelkezik alanyi jogon, egy évben három hónapig hivatalosan munkát vállalhat Magyarországon, és nem kötődik az úgynevezett munkavállalási kvótákhoz, amelyeket államközi egyezmények szabályoznak. A három hónapot a magyar kormány rendelettel meghosszabbíthatja. /Papp Annamária: Nem szakmához kötött a külföldi munkavállalás Magyarországon. Péter Pál gazdasági alelnök a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

"Kolozsvár és Kolozs megye magyarsága nyilvántartásának elkészítését tervezi az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Eddig Kisbács és Tordatúr magyar lakosságának összetételéről készült részletes kimutatás. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök elmondta: pontos képet kívánnak nyerni arról, hogy az elmúlt időszakban Kolozsváron és a megyében hogyan alakult a magyarság képe. - Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szinte teljes és részletes tagnyilvántartással rendelkezik. Ezt akarják felfrissíteni és kibővíteni. A magyar történelmi egyházak nyilvántartásával és más módszerekkel fel tudnák mérni, hogy tíz évvel a rendszerváltás után hogyan néz ki Kolozsvár és Kolozs megye magyarságának számbeli aránya és összetétele. /Papp Annamária: Nyilvántartás készül Kolozsvár magyarságáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Az Alkotmánybíróság a napokban alkotmányellenesnek minősítette a parlament által nemrég elfogadott titokvédelmi törvényt, amely ellen márciusban több demokrata, liberális és RMDSZ-es képviselő nyújtott be óvást. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint ezt a jogszabálytervezetet kellene olyan formában módosítani, hogy abba beépítsék azokat az elemeket, amelyek bizonyos titkosítást igényelnek. /Papp Annamária: Eckstein-Kovács Péter: Egy törvényben kellene szabályozni az információkhoz való hozzáférhetőséget és a titokvédelmet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"

"Ismeretlen magyar katona sírjára bukkant 1997 szeptemberében a Kolozs Megyei Polgári Felügyelőség a Torda közelében található kőbányánál. Ugyancsak 1997-ben, Kolozsváron a lett két német katona földi maradványait fedezték fel. Ezeket hivatalosan átadták a németországi Világháborús Hadisírgondozó Egyesületnek, amely a bukaresti Belu temető Pro Patria részlegében újra elhantolta a katonák földi maradványait - tudtuk meg Ioan Savin ezredestől. Lates Vasile tábornok, a Hősök Országos Emlékegyesülete Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak elmondta: az ismeretlen magyar katonát nem sikerült azonosítani, de annyit megállapítottak, hogy a magyar hadseregben teljesített szolgálatot. Az ügyről értesítették a kolozsvári magyar főkonzulátust, hogy intézkedjen a magyar katona földi maradványainak esetleges hazaszállításáról. Azonban Magyarország és Románia között még mindig nem jött létre tárcaközi egyezmény a hadisírok gondozásáról. Tavaly novemberben Budapesten a Rákosligeti temetőben létrehozták a Román Katonák Hősi Parcelláját. Orbán Viktor miniszterelnök akkor kijelentette, hogy szükségesnek és természetesnek tartja hasonló parcella megteremtését Romániában is. /Papp Annamária: Elfelejtett ismeretlen magyar katona? Hiányzik a román-magyar tárcaközi egyezmény a hadisírokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Mint ismeretes, az akadémiai akkreditációs bizottság elnöke, Ion Mihailescu levélben tájékoztatta az erdélyi magyar tudományegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány vezetőségét, hogy a testület olyan feltételekhez kívánja kötni a felsőfokú intézmény ideiglenes működési engedélyének megadását, amelyek nem szerepelnek az érvényben lévő törvényekben. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ ígéretet kapott a kormánypárt részéről, hogy támogatni fogja a működési engedély jóváhagyását. Nyilvánvaló, hogy a tanügyminiszter és a kormánypárt oktatási szakemberei véleményükkel határozottan befolyásolni tudják a testület döntését - fejtette ki Markó Béla. Emlékeztetett: az RTDP és az RMDSZ között létrejött együttműködési megállapodás szerint a kormánypárt támogatásáról biztosítja a magyar anyanyelvű egyetemi oktatás bővítését, az RMDSZ számára tehát a jelenlegi helyzetben ez hivatkozási alapot jelent - mondotta a szövetségi elnök. /Papp Annamária: RTDP-ígéret magánegyetem-ügyben. Az RMDSZ intenzíven foglalkozik a kérdéssel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"

"Marosvásárhelyre szállt ki az akadémiai akkreditációs bizottság szakcsoportja, hogy megvizsgálja, biztosítottak-e a megfelelő körülmények a Sapientia Alapítvány kérte szakok beindítására a magyar tannyelvű erdélyi magánegyetemen. Tonk Sándor, az alapítvány elnöke jelezte: Csíkszeredában, Marosvásárhelyen biztosított a megfelelő infrastruktúra (épület, tanterem) a kért szakok beindítására. Jóllehet a tanszemélyzet is nagyrészt kialakult, a versenyvizsga mindaddig nem hirdethető meg, amíg az akkreditációs bizottság nem hagyja jóvá az ideiglenes működési engedélyt. Kolozsváron többek között, egy környezettudományi, egy közgazdász és egy média szak beindítását helyezték kilátásba. Tervezik ugyanakkor egyetemi könyvtár létrehozását Kolozsváron, jelenleg az erre megfelelő ingatlant keresik. /Papp Annamária: Marosvásárhelyen az akkreditációs bizottság Könyvtár létrehozását tervezik Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./"

"A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet, a Kós Károly Kulturális Egyesület és az RMDSZ helyi szervezete évezrednyitó ríszegtetői majálisra várta máj. 5-én Kalotaszeg, Kolozs és a környező megyék, a határon inneni és túli magyar ajkú fiatalokat. Akik eljöttek, megcsodálhatták a Ríszegtetőről kínálkozó gyönyörű kilátást, a kalotaszegi népviseletet. Voltak sportvetélkedők, gyermekjátékok. A hagyományos népdalvetélkedőn a kalotaszentkirályi fiatal népdalénekesek tűntek ki, minden kategóriában sikerült megszerezniük az első díjat. - A ríszegtetői majális mára Kalotaszeg hagyományos népi ünnepélyévé vált. /Papp Annamária: Évezrednyitó ríszegtetői majális.Kalotaszeg hagyományos ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"Az akadémiai akkreditációs bizottság máj. 7-i döntése nyomán ősztől beindul az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredába kihelyezett részlege: a testület jóváhagyta a magánegyetem első három szakának - vidékfejlesztés, könyvelés és gazdasági informatika, valamint agrárközgazdaság - működési engedélyét. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke. szerint a döntés fontos eseményt jelent mind az alapítvány, mind az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem életében. Mint fogalmazott, úgy tűnik, hogy az az ellenállás - amely hónapokon át akadályozta az alapítvány tevékenységét - részben megtört. Tonk úgy véli: ebben a politikumnak fontos szerepe volt; amennyiben az RMDSZ vezetői nem lépnek, ez a döntés nem születik meg. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: elégtétellel vette tudomásul az akkreditációs tanács döntését, hiszen az RMDSZ nagy erőfeszítéseket tett az utóbbi időszakban, hogy szakmai és politikai támogatást szerezzen a magyar magánegyetem ügyének. Markó tájékoztatása szerint az elkövetkező egy-két hétben további más szakok helyszíni ellenőrzésére is sor kerül. Azok a szakok, amelyeket engedélyeztek, őszre már beindulhatnak" - mondta Markó Béla. /Papp Annamária: Jóváhagyták az erdélyi magyar egyetem első három szakát. Az RMDSZ elégedett a döntéssel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ "Kétségtelen, hogy ebben a döntésben nagy szerepe volt a politikának - nyilatkozta Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke. - Ha az RMDSZ vezetése nem áll ki mellettünk, valószínűleg nem született volna meg ez a döntés." A működési engedély kibocsátásáról a kormány határoz. Felvételit csak azután lehet hirdetni, ha az utóbbi határozat megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Tonk Sándor elmondta, felgyorsítják az alapítvány tulajdonába került csíkszeredai Hargita Szálló átalakításának folyamatát, hogy az épületet alkalmassá tegyék új rendeltetésének. /Gazda Árpád: Zöld út az Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek? = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ Székelyföldnek szüksége van az egyetemre, amely megnyitja előtte a fejlődés, a modernizáció perspektíváit. Az egyetem nem csupán Magyarország "euroatlanti nyomásának" eredményeképpen jön létre, és nem is pusztán a román hatóságok "engedékenységéből" fakadóan, hanem a harmadik fél, az RMDSZ helyzetet kihasználó taktikus lépésének eredményeképp is szögezte le Bakk Miklós. A jövő évi prágai NATO-bővítési döntés előtt álló Romániának jelét kell adnia annak, hogy belpolitikai konfliktusokat tud megelőzni, és hogy meg tudja őrizni szomszédai tartós támogatását. /Bakk Miklós: Az egyetem háromszögei. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ "

"Az unitárius egyház felszólította a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy április 15-ig költöztesse ki az iskolaépületéből a tanfelügyelőséghez tartozó pedagógus szakkönyvtárat. Mikó Lőrinc jogász, az unitárius egyház tanácsosa elmondta: a pedagógus szakkönyvtáron kívül más intézmény is - a tanügyi szakszervezet és a tanügyi kölcsönös segélypénztár - helyet kapott a szóban forgó ingatlanban. A kommunista diktatúra idején a közel négyszáz éves könyvtárat elkobozták az egyháztól, és a mintegy negyvenezer kötetet, könyvet és kéziratgyűjteményt a Farkas utcai Akadémiai Könyvtárba telepítették át. A 182-es törvény értelmében az unitárius egyház a kisajátított könyvtárat vissza kívánja szerezni és eredeti helyére szállítani. Mikó Lőrinc hangsúlyozta: amennyiben a szóban forgó intézmények nem szabadítják fel a helyiségeket, az unitárius püspökség kénytelen lesz a bírósághoz fordulni. /Papp Annamária: Tulajdonát követeli az unitárius egyház. Könyvtár és óvoda létesül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"

"Kolozsváron kötelező módon alkalmazni kell a helyi közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásait - jelentette ki sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. A politikus hangsúlyozta: valamely településen élő nemzeti közösség számaránya csakis az 1992-ben végzett hivatalos népszámlálás alapján állapítható meg. Figyelembe véve, hogy a közigazgatási törvény 20 százalékos küszöböt szab meg, Kolozsvár magyar lakosságának száma pedig eléri a 22,8 százalékot, biztosítani kell az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban. /Papp Annamária: Anyanyelvhasználat a közigazgatásban Eckstein-Kovács: Kolozsváron is érvényes a törvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa megtárgyalta azt a javaslatot, amelyet Pap Géza püspök terjesztett elő az egyházi diakóniai munka átszervezésére. A püspök beszámolt erről az átszervezésről. Létezik a Diakóniai Alapítványuk, azonban a háziorvosi rendszer megjelenésével az alapítvány kicsúszott az egyház ellenőrzése alól. Ezért az alapítványt át kell szervezni. A Diakóniai Központ sok mindennel foglalkozik, de igazi diakóniai munkát, a szó bibliai értelmében nem végez. Gyógyszertáruknak szintén nincs kapcsolata intézményeikkel. A kolozsvári posztliceális diakonissza képző a Református Kollégium keretében működik, fizetéses rendszerben. Ez azt jelenti, hogy az állam nem járul hozzá ennek az oktatási formának a fenntartásához. A marosvásárhelyi diakóniai központ felépítése óta az egyháznak két központtal, két tanári karral és kétszeres kiadásokkal kell szembenéznie. Amikor megpróbálta a két intézményt összevonni, hatalmas ellenállásba ütközött. A püspök úgy látja, hogy a diakóniai munkában a hangsúlyt a házi beteggondozásra kell helyezni, össze kell vonni a Diakóniai Központ és a Diakóniai Alapítvány munkáját. A diakonisszaképző intézet igazgatójává a testület dr. Sárosi Artúr orvost nevezte ki. /Papp Annamária: Átszervezik a diakóniai munkát az Erdélyi Református Egyházkerületben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

"A kolozsvári Református Kollégiumban igazgatója, Székely Árpád arról számolt be, hogy idéntől három osztályt indítanának. Most a bukaresti engedélyre várnak. Kiegyensúlyozott kerettantervet készítenek, amely lehetőséget teremt mind a humán, mind a reál tantárgyak elsajátítására. A hangsúlyt továbbra is az egyházi tantárgyakra fektetik, hiszen elsődleges céljuk, hogy végzőseik a teológiai, vallástanári, kántori vagy a diakóniai pályát válasszák. Bentlakásuk van, és ösztöndíjjal támogatják az anyagi gondokkal küszködő tanulókat. Ősztől Kolozsváron is indul a diakonisszaképző. A tanügyi törvény értelmében a posztliceális képzés fizetéses rendszerben folyik, a 2000. évtől az egészségügyi posztliceális osztályokban is. /Papp Annamária: Várja gólyáit a Református Kollégium. Bíznak az egyházi nevelésben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"

"Máj. 23-án a képviselőház oktatási szakbizottsága napirendre tűzte a tanügyi törvényt módosító 206/2001-es sürgősségi kormányrendeletet. Vekov Károly képviselő, az oktatási szakbizottság tagja elmondta: a módosító javaslatok mindenekelőtt a különböző oktatási intézmények finanszírozására vonatkoznak, de ezzel szoros összefügésben felmerül a tulajdonjog, beleértve az iskolák használatában lévő ingatlanok eredetének kérdése is. A tanügyminisztérium használatában jelenleg számos olyan épület található, amelyek az egyház tulajdonát képezték. Ezzel kapcsolatban a kormányrendelet eredeti változata úgy rendelkezett, hogy azok az ingatlanok, illetve területek amelyeket 1940. szeptember 4. után erőszakosan sajátítottak ki magán vagy jogi személyektől, állami tulajdonban maradnak, a későbbiekben pedig megtalálják a megfelelő formát, hogy visszajuttathassák azokat egykori tulajdonosaiknak. Az RMDSZ képviselői nyomós érveket sorakoztattak fel amellett, hogy a szövegben ne eszközöljenek módosításokat ebben a vonatkozásban, javaslatuk mégis elbukott. A testület nem fogadta el azt az RMDSZ képviselők által kezdeményezett szövegváltozatot sem, amelyben azt javasolták, hogy az elkobzott egykori egyházi ingatlanok ne állami köztulajdonba, hanem állami magántulajdonba kerüljenek. Vekov Károly kifejtette: az oktatási szakbizottság nem akart tudomást venni a jogszabály kisebbségi vonatkozásairól és nem akarta azt beépíteni a módosított szövegbe. - Vekov súlyosnak ítéli a döntést, hetek óta kérte, hogy a frakció vitassa meg az egyházi ingatlanok ügyét, de nem ért el eredményt. Ez a probléma komolyan érinti a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást, hiszen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kulcsfontosságú és ebből nem engedhetünk - összegezett Vekov Károly. /Papp Annamária: Visszalépés egyházi ingatlanügyben. Az RTDP-RMDSZ megállapodás foroghat kockán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"A szenátus művelődési szakbizottsága máj. 29-én megszavazta a román nyelv védelméről szóló törvényt, amelyet George Pruteanu (RTDP) terjesztett elő. Eszerint Romániában minden idegen nyelvű közérdekű szöveget román nyelvre is le kell fordítani. A törvény megsértése esetén a jogszabály 10 és 50 millió lej közötti pénzbírságot helyez kilátásba. Kereskényi Sándor képviselő hangsúlyozta: a törvénytervezet az önkormányzatokban az anyanyelvhasználatot lehetővé tevő helyi közigazgatási törvény kiegyensúlyozására készült. - Markó Béla szövetségi elnök szerint nincs szükség ilyen nyelvtörvényre. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a franciák fogadtak el hasonló jogszabályt, amelynek szintén nem volt sok értelme, Romániában pedig az különösen veszélyes lehet, figyelembe véve az itt élő más nyelvű nemzeti közösségek arányát. /Papp Annamária: Román nyelvvédő törvény Markó: nincs szükség ilyesmire. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"A képviselőház jún. 12-i plenáris ülésén Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el Ion Iliescu államfőnek a földtörvénnyel kapcsolatos kijelentéseit. Az államfő úgy nyilatkozott, hogy csökkenteni kell a közbirtokosságnak visszaszolgáltatott területeket, amelyek szerinte nem tekinthetők magántulajdonnak. A kormánypárt szenátusi frakciójának elnöke, Ion Solcanu pedig arról beszélt, hogy egy még 1923-ból származó jogszabály szerint a közbirtokhoz tartozó erdőket és földeket még akkor állami tulajdonba helyezték, ezek tehát nem esnek a Lupu-törvény hatálya alá. Garda Dezső képviselő szerint diverzióról van szó, figyelembe véve, hogy az 1923-as "tulajdonmegfosztó elmélet" soha nem lépett érvénybe. Annak idején a román közbirtokosságok is tiltakozásukat fejezték ki a törvénytervezet ellen, amelynek következtében a jogszabályt nem sikerült elfogadtatni. Mindez elsősorban a romániai magyar kisebbség ellen irányul, de ugyanúgy sújtja a hegy- és dombvidéken élő románságot is - mondotta Garda Dezső. Adrian Nastase kormányfő tájékoztatása szerint a kormány még ezen a héten megtárgyalja a földtörvény módosításának tervezetét. Garda Dezső elmondta: az egyeztetések során a kormánypárt látszólag elfogadta az RMDSZ észrevételeit. A szövetség többek között azt javasolta, hogy magánerdőket tíz hektárig szolgáltassanak vissza a tulajdonosaiknak, a magán- és a közbirtokos erdőket pedig válasszák szét. Az utóbbi esetében pedig tíz hektárt szolgáltassanak vissza a közbirtokosoknak. /Papp Annamária: Újabb diverzió a Lupu-törvény körül. Garda képviselő elítéli Iliescu kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"A kormány két törvénytervezetet terjesztett elő a rendőrség átszervezésére és működésére vonatkozóan. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának munkacsoportja - Toró T. Tibor, Ráduly Róbert, Márton Árpád, Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt - mindkét törvénytervezet esetében több mint harminc módosító indítványt dolgozott ki, amelyek többségét azonban a szakbizottságban elvetettek. Toró T. Tibor képviselő elmondta: az RMDSZ módosító javaslatában azt szorgalmazta, hogy a rendőrség közrenddel foglalkozó részlegei közelebb kerüljenek a közösségekhez. Ugyanakkor fontosnak tartja megerősíteni a közösségek felügyeletét a rendőrség munkája felett. Az RMDSZ politikusai jogi személyiséget javasoltak a megyei, városi és községi rendőrségeknek, illetve olyan helyi és regionális hatóságok felállítását, amelyek nem csupán konzultatív, hanem felügyeleti, összehangolási és döntési jogkörrel rendelkezzenek közrendi és közlekedésrendészeti ügyekben. A belügyminisztérium képviselője, Paul Abraham tábornok azonban úgy ítélte meg, hogy a kormány által elképzelt struktúrába ez az elképzelés nem illeszthető be. Lényegesek az RMDSZ-nek azon módosító javaslatai, amelyek az anyanyelvhasználatra vonatkoznak: azokon a településeken, ahol egy adott nemzeti közösség aránya meghaladja a húsz százalékot, a környezettel közvetlen kapcsolatban álló rendőr kötelező módon ismerje az illető közösség nyelvét is. Ugyanakkor az érintett rendőröknek is el kellene sajátítani az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ munkacsoportjának indítványát a bizottság leszavazta azzal az indoklással, hogy az ország hivatalos nyelve a román, és ilyen előírások elfogadása diszkriminációhoz vezetne. Az RMDSZ politikusai a plénum előtt is meg kívánják védeni javaslataikat. /Papp Annamária: Átszervezik a rendőrséget RMDSZ: Legyen kisebbségi nyelvhasználat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"Jún. 26-án Kolozsváron tárgyaltak a magyar történelmi egyházak és az RMDSZ képviselői, Szabó Árpád unitárius püspök kezdeményezésére. Az erdélyi történelmi egyházak vezetői sérelmezték, hogy az RMDSZ képviselőinek többsége is megszavazta az ingatlan-visszaszolgáltatást elrendelő egyik kormányhatározat - egyházak számára kedvezőtlen - módosítását. A tanácskozáson jelen lévő Markó Béla RMDSZ-elnök úgy vélte, a szenátusi vita során még lehet javítani a képviselőházban elfogadott szövegváltozaton. Szabó Árpád a Krónikának elmondta, a találkozóra azért volt szükség, mert a képviselőház RMDSZ-frakciója is nagy többséggel szavazta meg az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kormányrendelet módosítására vonatkozó javaslatot. A püspökségenként tíz-tíz ingatlant visszajuttató, még az elmúlt kormányzat idején elfogadott kormányrendeletet a közelmúltban módosított változatban fogadta el a képviselőház. Szövegváltozata szerint a visszaszolgáltatandó ingatlanok között nem szerepelhetnek azok az épületek, amelyekben különböző közintézmények működnek. Az unitárius püspök úgy értékelte, ez a módosítás lehetetlenné teszi a legértékesebb ingatlanjaik visszaszerzését, mert sok épületben iskola, kórház vagy múzeum működik. Szabó Árpád sérelmezte, hogy a törvényszöveg módosulásáról nem tájékoztatták az egyházakat. "A találkozó végezetével egy követendő stratégia kidolgozásában állapodtunk meg, ami az általános tulajdonrendezés keretében az egyházi javak visszaszolgáltatását is fontos elemként kezeli" - mondta el az unitárius püspök. Szeptemberig mindkét fél elkészíti a maga javaslatait, melyeket egy újabb találkozón véglegesítenek. /Lázár Lehel: Kisiklik az ingatlan-visszaszolgáltatás ügye? Az RMDSZ vezetőségével találkoztak az erdélyi magyar egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ Markó Béla mintegy "mandátumot" kért az egyházaktól, hogy az RMDSZ milyen módon képviselje az egyházi érdekeket, meddig menjen el az ingatlanok ügyében - fogalmazott Tőkés László. Az egyházfők azt kérték, hogy az RMDSZ vezetői egyeztessenek, vagy legalább utólag tájékoztassanak a történtekről. - A mostani találkozón nem tudtak közös álláspontot kialakítani az ingatlanok ügyében. Folytatni fogják a konzultációt. /Papp Annamária: Elhibázott szavazás ingatlanügyben? RMDSZ-vezetőkkel tárgyaltak a magyar egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

"Véget ért a parlament tavaszi ülésszaka: a képviselők és szenátorok nyári vakációra mentek. Az eltelt hat hónapot Eckstein-Kovács Péter szenátor és Kónya-Hamar Sándor képviselő értékelte. Eckstein-Kovács: Elkezdett működni a parlament. Az eltelt hat hónapban nagyszámú törvényt sikerült elfogadni, ezek többségét az előző kormány bocsátotta ki. Eckstein-Kovács szerint a kormány meglehetősen kevés jogszabályt terjesztett a parlament elé, ezek közül fontosabbak a Büntető- és a Polgári Törvénykönyv módosítására irányuló tervezetek. Az RMDSZ sikerként könyvelheti el a helyi közigazgatási törvény megszavazását. Az RMDSZ számára ugyanakkor fontos, hogy a parlament elfogadja a diszkrimináció minden formáját tiltó törvénytervezetet. Nem történt viszont előrelépés az államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében. Kónya-Hamar: Most is az ígéretek szintjén maradtak a reformok A képviselő vitatott jogszabályok között említette a földtörvényt is. RMDSZ politizálásáról szólva a képviselő kifejtette: a szövetségnek nem lenne szabad olyan kisebbségi politizálást folytatnia, amely azt jelzi, hogy mindenképpen meg akar felelni a kormányon lévő politikai erőknek, lemondva politikai alanyiságáról, és vállalva a politikai eszköz szerepét. /Papp Annamária: Befejeződött a parlament tavaszi ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"