Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. december 15.
"Kallós Zoltán megkapta a Magyar Corvin-lánc kitüntetést /ez a tizenharmadik kitüntetése/. Előzőleg felhívták, hogy elfogadja-e, mert egyesek fenntartással viseltetnek e díj iránt, ugyanis az első Corvin-lánc díjazás a negyvenes években, Horthy Miklós és az akkori oktatási miniszter javaslatára indult el, ők alapították a díjat. Kallós viszont arra emlékezik, hogy Horthy idején a Református Kollégiumban, Kolozsváron, kötelező módon román nyelvoktatásban részesültek. Ezért természetesen elfogadta a kitüntetést, hiszen kötelességének érzi tenni valamit azért a közösségért, amelyhez tartozik. Kolozsváron, a Református Kollégiumba könyvtárában kezébe került Domokos Pál Péternek a Moldvai magyarság című kötete, ez nagy hatással volt rá, elhatározta, hogy egyszer eljut ezekhez az emberekhez. Kallós bekerült a Zeneakadémiára, s miután negyedéven kizárták onnan, Jagamas János tanácsára elment Moldvába tanítani. Akkor volt vagy hetven magyar iskola Moldvában, és létezett egy tanítóképző részleg is Bákóban, s a magyar tanítóképzősök Lészpedre jártak ki gyakorló tanításra, ahol ő is tanítottam. Lészpedről rendszeresen járt gyűjteni a többi csángó faluba is. Kiváló nótafák voltak, az egyiket például most javasolják a Magyar Népművészet Mestere címre: Demeter Antiné Jánó Annát Lészpedről, aki most hetvenöt éves. Most készít vele egy meséskötetet, körülbelül 25-30 sámánisztikus mesét, 8-10 balladának a meseváltozatát, és 10-15 Krisztus-legendát jegyzett fel tőle. Volt egy periódus a Ceausescu-időszakban, amikor nyolc évig nem lehetett odajárni, 1980-tól 1989-ig. - A Corvin-lánccal jelölhet egy ösztöndíjast. Kallós Szép Gyulát jelöli, hogy folytassa az ő munkáját. Szép Gyulával tíz éve együtt dolgozik. /Köllő Katalin: Addig élek, amíg élek, amíg bennem zeng a lélek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"
2001. december 27.
"Hagyományt teremtenek Csíksomlyón és Csobotfalván az ifjakból verbuválódott betlehemesek. A nagy néprajztudós, Domokos Pál Péter gyűjtéséből állították össze repertoárjukat. A 12 tagú csoport előtt egyre több porta kapuja nyílik meg. /Kristó Tibor: Csíksomlyói betlehemesek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./ "
2002. január 6.
Csíkszeredában második alkalommal szerveztek csángónapot tavaly november 25-én a Szakszervezetek Művelődési Háza, a Domokos Pál Péter Alapítvány, a Szent Kereszt római katolikus plébánia, a Moldvai magyarság című folyóirat szerkesztősége, a Németh Géza Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ közreműködésével. "Szükség van az ilyen szellemi és kulturális rendezvényekre, hogy kinyilváníthassuk keleten élő testvéreink iránti együttérzésünk, segítőkészségünk" – mondta dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere. A moldvai magyar csángók is nemzetünk szerves részei, akik évszázadokon át megmaradtak hitükben és e hit megtartotta őket. A csángónapi program keretében a csíki és csángó településekről érkező érdeklődők megtekinthették a Csibi család szabófalvi gyűjteményének legértékesebb darabjait, ingek, katrincák, háziszőttesek értékes példányait, ahogyan ők nevezik: az innapi azaz ünnepi és miesnapi, vagyis hétköznapi népviseletet bemutató kiállítást. Bemutatkoztak hagyományőrző csoportok. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános osztotta meg a résztvevőkkel gondolatait. E népcsoport veszélybe sodrásával egyesek Isten kertjéből akarnak kiirtani egy bokrot. A csángók gyönyörű szavakat, kifejezéseket használnak, eszünkbe juttatják ősmagyar nyelvemlékeinket, s ha ezek a kincsek kimúlnak, szegényebb lesz a magyar nemzet, szegényebb Európa, szegényebb a világ. A csángónapon szervezett fórumon a moldvai csángókat érintő problémák, aktuális kérdések kerültek terítékre. /Csúcs Mária: Magyar szóra nyílt a nyelvük. Csángónap Csíkszeredában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./
2002. január 11.
Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.
2002. február 4.
Febr. 2-án Csíkszeredában átadták az idei Julianus-díjakat. A csíkszeredai Julianus Alapítvány minden évben azok közül választja ki díjazottjait, akik tevékenységükkel a szórványban élő magyarság fennmaradását támogatták. A most kiosztott 2001-es elismeréseket dr. Fabó László, Horváth Vilmos, Németh Zsolt, Nyárádi Elemér és Pakó Benedek kapták. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke mondott beszédet. A San Fransiscóban élő, a díjátadáson személyesen megjelenni nem tudó dr. Fabó László jogász évente több ezer dollárt gyűjt és küld a Domokos Pál Péter Alapítványnak a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatására. A szintén magyarországi születésű, 1956 után emigrált, jelenleg Belgiumban élő Horváth Vilmos a Duna Televízió elindulása után több mint 20 parabolaantennát ajándékozott a Kárpát-medencében élőknek, tavaly karácsonykor pedig csángó gyermekeknek juttatott jelentős pénzösszeget, a magyarság támogatására fordítva a rokkantságáért kapott anyagi segítséget. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 5.
febr. 8-án nyílik Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában Márton Árpád festőművész tárlata. Közreműködik a Domokos Pál Péter Dalegylet Páll Ibolya vezette női kara. /Márton Árpád festőművész gyergyói tárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./
2002. február 15.
Febr. 8-án megnyílt Gyergyószentmiklóson Márton Árpád gyergyóalfalvi születésű, Csíkszeredában élő festőművész gyűjteményes kiállítása. A művésznek Gyergyószentmiklóson ez a harmadik egyéni tárlata. A megnyitón Gaál András, a festőművész jóbarát emlékezett életútjukra és a párizsi Magyar Házban tavaly rendezett közös kiállításukra. Fellépett a Domokos Pál Péter női kórus fellépése, majd a szülőfalu, Gyergyóalfalu szintén Domokos Pál Péter nevét viselő egyesületének citerazenekara és néptáncegyüttese. /Márton Árpád a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
2002. február 18.
A gyergyóalfalvi tanács megvásárolt egy házat, amelyben a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egylet tagjai tájházat rendeznek be. Terveik szerint állandó néprajzi, illetve népművészeti kiállításon nyújtanak majd ízelítőt a község gazdag hagyományaiból. /Hagyományok háza. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./
2002. március 2.
Lászlóffy Csaba emlékezett arra, hogy a tíz éve halott Domokos Pál Péterrel sétált egyszer Budán. Nemrég lett volna száz esztendős. Lászlóffy Csaba kétségei a szórványban élő magyarok jövőjére gondolva azonban a fáradhatatlan gyűjtő és csángókutató halála után sem szűntek meg. Lászlóffy Csaba költői prózájában tűnődött: Visszavenni templomainkat, visszahozni tanítóinkat — lesz-e még kinek? /Lászlóffy Csaba: A tíz éve halott Domokos Pál Péterrel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2002. március 13.
A moldvai magyarság évszázadai címmel 1997 óta rendez vándorkiállítást Magyarországon a budapesti Lakatos Demeter Egyesület. A következő állomás Bicske, ahol a Petőfi Művelődési Központban március 14-én nyitja meg a tárlatot Halász Péter, az egyesület titkára. A kiállítás ismertető anyagot tartalmaz a moldvai magyar népcsoport dokumentumaiból, valamint ízelítőt hagyományos műveltségük tárgyi emlékeiből (szőttesek, varrottasok, kerámia, írott tojás, viselet stb.). Csoma Gergely szobrászművész színes, moldvai kényképei egészítik ki a tárlatot. Bicskén dr. Harangozó Imre csángó témájú fotóit is kiállítják. A megnyitón közreműködik Petrás Mária csángó népdalénekes. - Lakatos Demeter (1911-1974) csángó költő nevét viselő egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángómagyarok iránt érdeklődő és értük tenni akaró embereket fogja össze, tagjai zömmel magyarországiak. Kiadásukban Csángó Füzetek címmel sorozat jelenik meg, illetve ilyen témájú könyveket is kiadnak. Havonta tartanak összejöveteleket, szerveznek különféle rendezvényeket. Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából 2001-ben emléktáblát avattak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint húsz évig élt. A vándorkiállítást eddig Magyarország hét megyéjének 17 városában és 3 községben lehetett megtekinteni, egy alkalommal pedig Felvidéken is. A kiállítás minden új helyszíne és minden megnyitó alkalmas arra, hogy a csángók iránt – a magyar külpolitika és az Európa Tanács munkája nyomán – megnyilvánuló társadalmi érdeklődés érzelmi jelensége tudás és ismeretek tekintetében alapozást kapjon - hangsúlyozta Halász Péter. /(Guther M. Ilona): Vándorkiállítás a csángókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2002. március 13.
A helyi RMDSZ és polgármesteri hivatal szervezésében háromnapos rendezvénysorozattal ünnepli az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját Gyergyószentmiklós: március 13-án a Salamon Ernő Líceum történelmi vetélkedőjére, a Pro Art Galériában Bartis Elemér festőművész kiállításának megnyitójára kerül sor, a filmszínházban pedig a Sacra Corona c. filmet mutatják be. Március 14-én Rovásírásos emlékek Gyergyóban címmel nyílik kiállítás a Tarisznyás Márton Múzeumban. A Domokos Pál Péter női kórus és az ipartestület férfikara ad műsort. Március 15-én 48-as hangok, dalok, képek címmel emlékműsor lesz a Népművészeti Alkotóházban, bemutatják Kis Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában c. kötetét is. A Petőfi és Kossuth szobroknál koszorúzás lesz, ünnepi beszédet mond Pál Árpád polgármester, Rokaly József RMDSZ-elnök és Garda Dezső parlamenti képviselő. A Hősök emlékművénél Bíró Sándor lelkipásztor és Hajdó István főesperes hirdetnek igét. /(gál): Háromnapos ünnepi rendezvénysorozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2002. március 15.
Egy éve Balázs József, Borsos Gábor és Karancsi Sándor közös tárlata volt Gyergyószentmiklóson az Ökumenikus Keresztény Ifjúsági Központ Pro Art Galériájában az első kiállítás. Tusa Lajos, a központ vezetője és Dézsi Zoltán, a tárlatok állandó házigazdája gazdagnak mondta az elmúlt évet. Márc. 14-én nyílt meg a Csíkszeredában élő Bartis Elemér grafikus kiállítása. A tárlatok alkalmával a helyi művészeti iskola kis muzsikusainak, de zenefőiskolai hallgatóknak is lehetőségük volt bemutatkozásra. Többször énekelt a Domokos Pál Péter Női Kar, sőt a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egylet is fellépett. A Pro Art Galéria a Salamon Ernő Irodalmi Körrel többször közösen szervezett szerzői esteket. /Bajna György: Egyéves kiállítóterem. Bartis Elemér grafikus tárlatmegnyitójával ünnepeltek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./
2002. március 28.
Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság márc. 26-i vendége a csángómagyarság kiváló ismerője, a budapesti dr. Atzél Endre, a Máltai Lovagrend tagja volt. Családi gyökerei Erdély felé ágaznak, édesapja báró Atzél Ede volt. Ismeretségben állt Domokos Pál Péterrel, később is kiváló szakemberekkel - Kallós Zoltánnal, Pozsony Ferenccel, Tánczos Vilmossal. Atzél Endre úgy fogalmazott: talán csak az ausztrál bennszülöttek azok, akik elnyomatottságukban és kiszolgáltatottságukban "lekörözik" a moldvai magyar népcsoportot. Csíky Boldizsár faggatására a vendégelőadó megrázó történetekkel állt elő. Találkozott csángó emberrel, aki bűnösnek mondta magát, mert az Urat magyarul káromolta, románul kellett volna bűnét meggyónnia, de nem tudván románul, benne rekedt a lélek. Atzél Endre segélyt szállít Csángóföldre, anyanyelvüket vesztő csángó ifjúságot visz ki tanulmányútra, és abban jár, hogy vissza is térjenek. - A csángó-ügy divatos lett, abból meg is lehet élni. Vannak tehát, akik a csángóságnak élnek és vannak, akik a csángóságból élnek. Perka Mihály Szabófalván magyar nyelvre tanította a fiakat, Petrás Marika abbahagyta az ősi népdalok gyűjtését, a zaklatások miatt Magyarországra települt. A Szentszéknek van tudomása ugyan a csángómagyarsággal történő dolgokról, kérték is a Vatikánt, hogy hívja vissza a csángók magyar nyelvű vallásgyakorlásától mélyen elzárkózó, vagy a csángók nemzetiségi hovatartozását a román asszimilációs politikának kedvezően beállító, Robu érsekkel kiváló kapcsolatokat ápolgató apostoli nunciust - mondotta Atzél -, bár a csángó- ügy még nem ok arra, hogy visszahívjanak egy pápai nunciust. Az egyházi főméltóság ígérte, hogy a jövőben tartózkodni fog olyan dolgok kommentálásától, amikhez nem ért. /Lokodi Imre: Atzél Endre a csángókról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./
2002. április 6.
Tíz éve hunyt el Domokos Pál Péter /Csíksomlyó, 1901. jún. 28. ? Budapest, 1992. febr. Előbb Csíkkarcfalván és Vulkánban volt tanító, majd Csíkszeredában tanár, aztán Kézdivásárhelyen és Kolozsvárt a tanítóképző intézet igazgatói feladatait töltötte be sikerrel. 1944 után Budapesten élt. Szabó T. Attila professzor írta róla: "... vándorapostol módjára járta be a moldvai falvakat és összegyűjtötte az ott élő magyarságra vonatkozó társadalmi és néprajzi anyagot." Többek között, gazdag dokumentációval kiadta Kájoni János Cantionale Catholicum és Petrás Incze János Tudósítások munkáját, ...édes Hazámnak akartam szolgálni címen. Rendületlenül című könyvében Erdély szentéletű püspökének, Márton Áronnak állított örök emléket. Lejegyezte a csángók dalait és szokásait, levéltári és könyvtári kutatásait egybevetette a helyszíni tapasztalatokkal. /Fodor György: Tíz éve hunyt el a csángók vándorapostola. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2002. május 7.
Gyergyószentmiklóson máj. 4-én került sor 14. alkalommal megtartott vándor kórustalálkozóra, amikor 500 fiatal énekelt. 11 iskola énekkara mutatkozott be osztatlan sikerrel. Először 1935. adventjén Gyergyószárhegyen gyűlt össze az alfalvi (Domokos Pál Péter vezette), a gyergyócsomafalvi (Petres Ignác vezette) és a gyergyószárhegyi (Mihály István vezette) gyermekkórus, hogy együtt énekelve tanuljon egymástól. 1936-ban, majd 1981-ben Gyergyóditró a házigazdája a találkozónak. Az igazi újjáéledés 1992-ben történt, amikor Gyergyószentmiklóson Pál Ibolya zenetanárnő felélesztette a vándortalálkozó gondolatát. A védnökséget maga Domokos Pál Péter vállalta. Sajnos, halála megakadályozta ebben. Petres Lajos ny. zenetanár szerint: "Újabb előrelépést jegyezhetünk a gyergyói kórusmozgalomban". /Bajna György: Gyermekkórusok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./
2002. május 17.
Mirk László Az ember ott a legfájóbb magyar című csángó-antológiáját mutatták be Budapesten. A szerző elmondta, hogy évekig kutatott e versek után székelyföldi és anyaországi könyvtárakban. A bemutatón jelen volt a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület számos tagja, ott volt Domokos Pál Péter lánya, jelen volt Demse Márton somoskai születésű népi költő, valamint a lábnyiki születésű dr. Laczkó Mihály nyugalmazott ezredes, a Zrínyi Katonai Akadémia volt tanára. Demse Márton olvasott fel verseiből, szólt keserűségeiről, Laczkó Mihály pedig moldvai csángó balladákat adott elő. Rá egy napra Győrben mutatták be a könyvet. Jáki Teodóz bencés szerzetes, gimnáziumi énektanár csángó népdalokat és balladákat adott elő, a jelenleg Magyarországon orvostanhallgató Timpu Tatiana is fellépett a rendezvényen. Tatiana ma már több, csángó népzenét játszó együttes elismert szólistája, sikeres fellépéseket tudhat maga mögött Európa-szerte. Pünkösd vasárnapja hajnalán olyan csodálattal nézik a moldvai csángómagyarokat, akik Csíksomlyóban, a Kissomlyó hegyén áhítattal várják a napfelkeltét. /Sarány István: Csángókról, csángók közt Magyarországon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./
2002. május 27.
Fennállásának 110. évfordulóját ünnepelte máj. 25-én a gyergyószentmiklósi Ipartestületi Dalegylet férfikara. Az ünnepelteket a gyergyószentmiklósi Domokos Pál Péter Női Kar köszöntötte. Ambrus Éva karnagy a karéneklés gyergyószentmiklósi 110 évéről tartott rövid ismertetőt. /Bajna György: 110 éves dalárda ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./
2002. május 28.
Sikere volt Gyergyóalfaluban a falunapoknak. Sor került az alfalvi énekesek népdalestjére, szépbeszéd-vetélkedőre, a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Középiskola kamarazenekarának hangversenyére, a Gál Mihály által írt és betanított Viharos kabaré előadásra, a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület műsorára, a néptáncfesztiválra, nem utolsó sorban tudományos ülésszakra (Magyari András részvételével). /Bajna György: Csak így érdemes. Véget ért az alfalvi Falunapok rendezvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./
2002. június 25.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi püspöki palotájában június 22-én adták át először Magyarország határain túl a Magyar Örökség díjakat. Az ünnepi ceremónia díszvendége Mádl Dalma, a magyar köztársasági elnök felesége egyben a Vársáncban szervezett Családi Nap fővédnöke is volt. A bizottság évente 4 alkalommal ítéli oda a díjakat — 7-7 teljesítményért, amelyek társadalmi, tudományos, kulturális szempontból fontosak. Az idei második díjazáson magyar örökségnek találtatott Ady géniusza mellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület és alapítója, gróf Mikó Imre, a Nagybányai Művésztelep az egyetemes magyar képzőművészetért végzett munkájáért, Illyés Kinga színművész az erdélyi kultúra megjelenítéséért, Beke György író munkássága a szórványsors megrajzolásában, Domokos Pál Péter a moldvai csángókért végzett munkájáért, valamint Andrásfalvy Bertalan néprajztudósi és közéleti tevékenységéért. Oklevelet vett át dr. Indig Ottó, a nagyváradi Ady Társaság elnöke, dr. Egyed Ákos professzor, az EME elnöke, Domokos Pál Péter leánya, Illyés Kinga, Beke György és Andrásfalvy Bertalan. A Családi napra az anyaországból is érkeztek vendégek a nagyváradi Pro Familia Alapítvány és a Magyarországért Alapítvány közös rendezvényére. /(Balla Tünde): Először a határon túl — Partiumban. Átadták a Magyar Örökség díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. július 1.
"Június 29-én Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában a 70 éves Karancsi Sándor festőművész rendezett összegző tárlatot. Nyugaton élő barátok anyagi támogatásának köszönhetően, a helyi Mark House Kiadó gazdag képanyagot és a művészről valló írásokat tartalmazó katalógust adott ki. Ezután megnyitották Gyergyói Nyári Fesztivált, fellépett a Nagyváradi Állami Filharmónia zenekara. Másnap fényképkiállításon, a sárrétudvari Parasztkórus, a kecskeméti Öregdiákok Kórusa, az Ipartestület Férfikara és a Domokos Pál Péter Női Kar, majd a szentegyházi Gyermekfilharmónia hangversenyén "töltődhettek" a gyergyóiak és nem gyergyóiak. /Bajna György: Gyergyói Nyári Fesztivál 2002. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./"
2002. július 16.
"Domokos Pál Pétert 1931-ben érték- és nemzetmentő törekvése volt az Ezer Székely Leány Napja megrendezése. Idén hatszáz fellépő táncolt a csíksomlyói Hármashalom oltár színpadán, fiúk-lányok vegyesen. Négy éve Ezer Székely Leány Napja néven alapítvánnyá szerveződött az a társaság, amely az újból hagyományossá vált rendezvényt hívja életre minden júliusban. Idén is több mint 25 csoport jelentkezett Erdély több részéről, és Magyarországról is két társaság jött el. András Mihály, az Erdélyi Néptáncszövetség elnöke, aki egyben a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója sürgette, el kell dönteni azt, hogy hogyan tovább. Szerinte fontos lenne az iskoláikban magyar népzenét és néptáncot is tanítani. /Kristály Lehel: Az Ezer Székely Leány Napjának néhai és mai intelmeiről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 16./"
2002. augusztus 17.
"A Pozsony Ferenc egyetemi tanár által vezetett Kriza János Néprajzi Társaság nagy érdemei közé tartozik, hogy a hivatásos néprajzkutatók és népköltészeti gyűjtők mellett amatőrök kéziratban maradt gyűjteményeinek kiadását is fölvállalta. A társaság egyik idén megjelent kötete: Tamás István kézdiszentléleki kéziratos gyűjteménye /Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002/. Ezt az 1980-ban elhunyt szerző még Domokos Pál Péter útmutatásával állított össze. /Iochom István: Egy falusi népköltészeti gyűjtő könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./"
2002. szeptember 12.
"Szept. 9-től két marosvásárhelyi restaurátor, Kiss Loránd és Pál Péter hozzáfogott Csíkdelne Szent János műemléktemploma freskójának konzerválásához. A háromosztatú, XV. századi freskókompozíciót egyelőre csak konzerválják, restaurálására később kerülhet sor. Az értékes freskót még a múlt század harmincas éveiben tárta fel Vámszer Géza akkori csíkszeredai muzeológus. /Kristó Tibor: Helyreállítják a csíkdelnei templom freskóit. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./"
2002. október 9.
"A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium /Csíkszereda/ Domokos Pál Péter nevét viselő néprajzi/névtani diákkört immár a negyedik alkalommal meghívták az anyaországi tudományos diákfórumra, az Országos Ifjúsági Honismereti Konferenciára, mely idén Tatán volt. Halász Péter neves néprajzkutató, a moldvai csángómagyarok népéletének kiváló ismerője, a Honismereti Szövetség elnöke szólt a résztvevőkhöz. Történelmünk tanúi: a várak címmel Csorba Csaba, az ismert történész és számos könyv, szakmunka - mint például Árpád népe, Regélő váraink, Legendás váraink, Rejtélyes váraink - szerzője tartott előadást. Erdélyből Kolozsvárról is érkeztek diákelőadók. A csíkszeredaiak a csíkszenttamási Csonkatorony és környéke történelmi nevezetességeinek bemutatására vállalkoztak. /Péter Szabolcs, Csíkszereda: Honismereti diákkonferencia Tatán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./"
2002. november 25.
"Harmadik alkalommal rendezték meg a hét végén a moldvai csángók bemutatkozását és támogatását szolgáló Csángó napot Erdély több városában. - A Csángó nap célja az értékek felmutatása, nem a panasz -jelentette ki nov. 24-én Csíkszeredán Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány vezetője. - Munkánk eredménye beért, hisz ma egy olyan népmeséket tartalmazó kötetet mutattunk be, amelyeket egy moldvai csángómagyar kislány, Iancu Laura gyűjtött szülőfalujában, a moldvai Magyarfaluban - hangsúlyozta Borbáth Erzsébet. Hasonló rendezvényeket szerveztek a hét végén Sepsiszentgyörgyön és Brassóban, jövő hét végén pedig Gyergyószárhegyen tartanak csángó napot. /Csángó nap Erdélyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 25./"
2003. január 17.
"Megjelent Halász Péter csángókutató három évtizednyi gyűjtőmunkájának összegző tanulmánykötete: Bokrétába kötögetem vala - A moldvai magyarok néprajzához /Európai Folklór Intézet, Budapest, Örökség sorozat/. A tanulmánykötet négy nagyobb fejezetre tagolódik: Történelem, Társadalom, Gazdálkodás és Népszokások. A magyarországi szerző nemcsak a megőrzött hagyományokra, szellemi és tárgyi örökségre figyelt, hanem a társadalmi összefüggésekre is. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy 1966 nyarán járt először Moldvában. Megdöbbenve hallotta, hogy ott az emberek magyarul beszélnek. Elkezdte tanulmányozni az idevágó szakirodalmat, így ismerte meg a moldvai csángókat. A csángók legnagyobb kutatója, Domokos Pál Péter segítette őt az indulásnál. Halász Péter a Magyar Néprajzi Atlasz készítésénél elvállalta a csángóknál történő gyűjtést. Kötete földrajzilag lefedi egész Moldva csángó népességét. Halász Péter közreadta hét település helynévanyagát is. /Guther M. Ilona: "Bokrétába kötögetem vala". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "
2003. február 8.
"Az interjú folytatását nem sikerült megszereznem az internetről. Azok a moldvai csángó gyerekek, akik Csíkszeredában tanulnak, és az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány Márton Áron Kollégiumában laknak, nem is tudják, hogy veszélybe került a tető a fejük fölött. Ahhoz, hogy megértsük a helyzetet, a kezdetektől kell elindulni. A kollégiumot három intézmény, az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány, a József Attila Általános Iskola, valamint a Domokos Pál Péter Alapítvány működtette, azzal a céllal, hogy tanulási lehetőséget biztosítson anyanyelvükön a moldvai csángó, valamint szórványban élő gyerekek számára - tájékoztatott Borbáth Erzsébet szakreferens. Az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány biztosította a szállást, a József Attila Általános Iskola szerződés alapján a nevelőket és takarítószemélyzetet, a Domokos Pál Péter Alapítvány pedig az étkeztetést és a bentlakás folyamatos karbantartását, takarítását. Mivel a József Attila iskola tovább nem vállalta a rá eső terheket, 1999 őszétől egy emeletet átadtak a művészeti iskolának, amely 2002. szeptember 1-ig biztosította a nevelők és kapusok fizetését. Ettől a tanévtől azonban egy nevelő, egy éjszakai szolgálatos és három kapus fizetésére futotta csak, akik áthidaló megoldásként vállalták a csángó gyerekek felügyeletét is. Közben szeptembertől az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány anyaországi alapítványoknál és kormányzati szerveknél pályázati úton kereste a megoldási lehetőségeket, ám választ egyelőre nem kapott. A helyzet február elsejétől vált kritikussá, amikor a művészeti iskola az új épületéhez akarta alkalmazni a kapusokat. A gyerekekért magukat felelősnek érzők ismét pályázatot tettek le a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatását biztosító program költségvetésének kiegészítésére. A kapott szóbeli ígéret alapján két nevelő továbbra is foglalkozik a csángó gyerekekkel, a három kapus fizetését pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége csángó oktatási programja keretében vállalta magára. 39 moldvai csángó gyermek anyanyelven való tanulása került veszélybe és oldódott meg - egyelőre ideiglenesen. A szóbeli ígéretek is sokat jelentenek, ám a helyzet végleges rendezéséhez anyaországi kormányszintű támogatásra van szükség. /Takács Éva: Nem kerülnek útra a csángó gyerekek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./"
2003. március 13.
"Nemrég jelent meg Domokos Pál Péter hagyatékából, Csörsz Rumen István közreműködésével, Bocskor János daloskönyve /Kriterion Könyvkiadó, Téka sorozat/, mely Bocskor János 1716 és 1739 között Erdélyben gyűjtött énekeit tartalmazza. A könyvben egyházi, lakodalmas, bújdosó (elvégre a kuruc korszakról van szó), virágénekek szövegei, és némelyikük kottái találhatók. /Ö. I. B.: Bocskor János énekeskönyve. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"
2003. május 2.
"Kézdivásárhelyen hetvenöt csángó gyermeket fogadtak, a csángómagyar gyermekek a moldvai katolikusság ,,székelyes" településeiről valók, Klézséből, Frumószából, Somoskáról, Pusztinából és Lujzikalagorból. Moldva-szerte több mint kétszázezren vannak római katolikus hiten, s ezek bizonyosan valamennyien magyar származásúak, de ma már csak ötven-hatvanezerre tehető azok száma, kik anyanyelvüknek tudják és vallják a magyart. Hegyeli Attila és néhány társa elindította azt a hősi küzdelmet az anyanyelvi oktatásért folyik. Megszállottság és legyűrhetetlen hit kellett ehhez, írta Magyari Lajos. Hegyeli és társai egy ilyen világ ellenében szánták el magukat cselekvésre, s ezzel a legjobbak - Petrás Incze János, Zöld Péter, Domokos Pál Péter, Kallós Zoltán - mellé kerülnek a sokat vitatott ,,csángó történelemben". /Magyari Lajos: Csángók Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./"
2003. május 19.
"Ritka az olyan kistérség, mint Gyergyó, ahol ennyi gondot fordítanának, hogy szinten tartsák a kórusmozgalmat - köszönte meg a részt vevő kórusok szereplését és támogatóik ügyszeretetét Petres Csaba, a XV. Domokos Pál Péter Vándor Gyermekkórus Találkozó egyik főszervezője. A Gyergyóditrón tartott, 1992 óta legszínvonalasabb találkozó a kórusok töretlen fejlődéséről tanúskodott. "Ma már valamennyi kórusnak igazi kórushangja van" - méltatta Petres Lajos, a hírneves karmester, a Petres zenészdinasztia tagja. A 9 kórus és 3 zenekar zökkenőmentes hangversenye nem fárasztotta ki a gyerekeket. /Bajna György: Énekelni is kell magyarul. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./"