"Véget ért az I. Székelyföldi Rockmaraton Szejkefürdőn. A nagyszámú magyarországi meghívottnak köszönhetően a legnagyobb erdélyi magyar zenei rendezvény volt. Orosz Pál Levente főszervezőt beszámolt arról, hogy voltak kisebb vetélkedők, sorsolások és közönségszavazás is. Szeretnék jövőre folytatni a rendezvényt. Megalapítottak egy szervezetet Határon Túli Magyar Fiatalok Kulturális Egyesülete néven, így folyt a szervezés. A rendezvényen naponta átlag 1000-1500 látogató volt. /Balázsi-Pál Előd: Véget ért az I. Székelyföldi Rockmaraton. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

A Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület feljelentette az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA) a Príma Rádió egyik adását azzal, hogy a nem tartották be az objektív tájékoztatás elvét, amikor január 7-én, a reggeli műsorban nem szólaltatta meg a másik felet is Szász Jenő polgármester a Vánky-ház ügyét érintő egy kijelentése után. A CNA vizsgálja az ügyet, s bár döntés még nem született, a testület magyar tagja, Gáspárik Attila szerint legfeljebb egy "barátságos figyelmeztetésben" részesülhet a szerkesztőség, s szó sem lehet a stúdió bezárásáról. A rádió igazgatója, Orosz-Pál Levente szerint a rádió elhallgattatására tett kísérletről van szó, s a feljelentő be akarja rángatni a szerkesztőséget egy politikai játékba. Orosz-Pál Levente elmondta, hogy megjelent Gál Lajos megyei CNA-felügyelő, s kikérte a 7-i adás hanganyagát. Orosz-Pál megjegyezte: megdöbbentő, hogy egyesek régi kommunista maradvány-mentalitással még ilyen feljelentgetéssel foglalkoznak. /Rédai Attila: Panaszt tett le a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület. Feljelentették a Príma rádiót a CNA-nál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 19./

Megrongálták a székelyudvarhelyi Príma Rádió technikai berendezését: ismeretlen tettesek feltörték a Csalóka-tetőn lévő adóállomás vasszekrényét, kitépték a falból, és összevagdosták a kábeleket. Orosz-Pál Levente, a Príma Rádió igazgatója elmondta: nem vittek el semmit, de minden jel arra utal, hogy előre megfontolt, szándékos rongálásról van szó. „Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy a trianoni békediktátum 85. évfordulóján történt mindez, szerkesztőségünk ugyanis aznap délután az alkalomhoz illő zenés összeállítással jelentkezett” – nyilatkozta Szabó Attila felelős szerkesztő. László János, az adó tulajdonosa kijelentette: a Príma Rádiót lényegében elnémították. /Farkas Krisztina: Szándékos volt az elhallgattatás? = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Ha július, akkor Rockmaraton Szejkefürdőn – idén a hatodik folyik gőzerővel, és bár a legelső augusztusban volt, 2002 nyarán, az udvarhelyi júliusokhoz már négy éve hozzátartozik Erdély legrangosabb rockfesztiválja. Általában naponta 2–3 ismertebb magyarországi rockzenekar lép fel, előttük és utánuk pedig egyrészt erdélyi magyar, másrészt szintén magyarországi együttes koncertezik. Az elsőt 2002. augusztus 21–24-e között rendezték Szejkén. A másodikat 2003. július 10–13-a között, akkor nagy esőzés volt. Ekkor került képbe Jére Ágoston, aki azóta is Orosz Pál Leventével szervezi a rockmaratont. Megalapították a Zeneudvar Egyesületet, azzal a céllal, hogy elősegítsék az erdélyi magyar rock-pop élet fejlődését. A harmadikra 2004. július 9–11-e között került sor. A negyediken (2005. július 13–17.) több ismert együttes lépett fel. Deák Bill Gyula együttesével érkezett a Szejkére, nézőszám ekkor volt a legnagyobb. Az ötödiken (2006. július 11–16.) a Kalapács tért vissza, utánuk pedig a Lord adta első erdélyi koncertjét. Érdemes emlékezni arra, hogy az első, még diáktalálkozónak nevezett rendezvény szintén a Szejkén volt 1990 nyarán, a következő évben pedig a strandon. 1992 és 1995 között összesen négy Erdélyi Magyar Diáktalálkozót tartottak Homoródfürdőn, koncertekkel, szervezett programokkal. A bálványosi-tusnádfürdői diáktábor az ezredfordulón kezdett fesztiváljelleget ölteni. 2001-ben és 2002-ben két erdélyi diáktalálkozót tartottak a Szejkén, felvállalva a „homoródi örökséget”, utóbbi évben indult el a Székelyföldi Rockmaraton is. A szejkei diáktalálkozóból lett 2003-ra a marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál. /Katona Zoltán: A Székelyföldi Rockmaraton története. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 6./

Január 8-án osztották ki Székelyudvarhelyen a Príma Polgár díjakat, amelyet 2006-ban László János vállalkozó, a Príma Rádió tulajdonosa alapított. A rádió decemberben közvélemény-kutatást végzett a város lakói körében, hogy kiderítse, kit tartanak a városban a 2008-as év „legprímább” orvosának, pedagógusának, művészének, sportolójának és polgárának. Az átadási ünnepségen Orosz Pál Levente, a rádió igazgatója, valamint a díj alapítója elmondták: a kitüntetéssel a polgári és szakmai értékek méltatására törekednek. A 2008. év díjazottjai: György Szilárd – asztaliteniszező – a legprímább sportoló, Bálint Arthúr – operatőr – a legprímább művész, Szentannai Dénes – főorvos – a legprímább orvos, Kovács Lajos – matematikus – a legprímább tanár és Lőrincz György – az Erdély Irodalmáért Alapítvány elnöke – a legprímább polgár. /Bágyi Bencze Jakab: Legprímábbak díjazása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Július 12-én reggel ért véget a VIII. Rockmaraton a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. Orosz Pál Levente, a főszervező elmondta, a nyolc év alatt ez volt a legsikeresebb fesztivál. Olyan ismert zenekarok és előadók jöttek el, mint a Piramis együttes, az Ossian, Pokolgép vagy Deák Bill Gyula. Fellépett a marosvásárhelyi Vírus együttes, tagjai alig több mint 13-14 évesek. Magyar és külföldi fellépőkkel együtt összesen 38 zenekar vett részt. /Sipos M. Zoltán: Elvonultak a rock katonái. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

Kiváló marketinglehetőséget látnak a cégek számára az idei székelyudvarhelyi XVII. Őszi Vásárban a szervezők. Az október 1-jén kezdődő rendezvénysorozaton neves együttesek is fellépnek. Magyarországról kilenc, Erdélyből összesen hatvan vállalkozás lesz jelen standjával. A hagyományos erdélyi konyha ízeiből is kóstolót kaphatnak az érdeklődők – tájékoztatott Orosz Orosz Pál Levente az őszi vásár igazgatója. /Horváth István: Válság ellen vásárral küzdenek Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Jó érzés magyarnak lenni – megérkezett a nosztalgiavonat Székelyudvarhelyre
Igazi tömeg várta a határon túlról érkezőket a székelyudvarhelyi kis vonatállomáson. Az ünnepélyes érkezés és az út egyedi élmény volt a legtöbb utas számára.
Sokan könnyekkel küszködve, meghatódva szálltak le a Budapestről érkező nosztalgiavonatról. Volt, aki még soha nem is járt Székelyudvarhelyen, más pedig a rokonaihoz érkezett látogatóba, de egyben mindannyian megegyeztek: túl kevés zsebkendőt hoztak magukkal.
„Jó érzés magyarnak lenni” – mondta könnyeivel küszködve a vonat egyik utasa. Az áfonyapálinkás-kürtőskalácsos fogadtatás mindenkit meghatott, függetlenül attól, hogy épp Budapestről vagy Nürnbergből jött Erdélyt nézni.
László János, a rendezvény egyik házigazdája, történelmi pillanatnak nevezte, hogy Budapestről érkező vonatot köszönthetünk városunkban. A Hotel Küküllő tulajdonosa reményét fejezte ki, hogy a vendégek megismerik a székelyföldieket és az itteni szokásokat, majd pozitív tapasztalatokkal gazdagodva jó hírét viszik a székelységnek.
Orosz Pál Levente beszédében visszaemlékezett 1888. március 15-re, a Héjjasfalva-Székelyudvarhely szárnyvonal átadására, amikor még a Székely Gőzös pöfögött a síneken. Elmondta, bár az évtizedek során számtalan szerelvény közlekedett ezen a szakaszon, de mégis egészen mostanáig kellett várni, hogy egy Budapestről induló vonatot köszönthessünk Udvarhelyen.
Dr. Zsigmond Barna Pál, a nemrégiben kinevezett csíkszeredai főkonzul nemcsak az vonatozókat üdvözölte, de az udvarhelyieknek is külön megköszönte az ünnepélyes fogadtatást.
Végül az egybegyűltek ünnepélyesen megkoszorúzták a Hargita névre keresztelt kocsit, amit szombaton néhány órára meg is nyitottak a nagyközönségnek, így bárki megnézhette, hogyan érkeztek a látogatók Székelyföldre.
uh.ro 
Erdély.ma

Új kultúrigazgató Gyergyószentmiklóson
Pál Levente a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ új igazgatója – adta hírül az Új Kelet helyi hetilap. Az újság szerint az igazgató három évre szóló menedzseri szerződést írt alá, amelynek értelmében két munkatársával közösen igyekeznek majd fellendíteni a gyergyói kulturális életet.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, Mezei János polgármester két évvel ezelőtt, 2009 júliusában menesztette a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ vezetőit. Kolcsár Béla művészeti vezető és Barti Tihamér gazdasági igazgató elbocsátását követően ideiglenes kinevezések történtek, de az intézménynek nem volt igazi irányítója. A legutóbbi versenyvizsgára is egyetlen személy jelentkezett. Az Új Kelet beszámolója szerint a 26 éves közgazdász már lelkesen dolgozik annak érdekében, hogy rendet tegyen az intézmény háza táján.
Elképzeléseit egy mottóval fogalmazta meg. „Közösség és kultúra a jövő záloga, ennek szellemében szeretnék dolgozni. Két fontosabb célkitűzésem van, az egyik az intézmény megerősítése, képének a javítása a lakosság szemében, a másik pedig a Gyergyói-medence kulturális életének rendszerbe szervezése” – árulta el a lap érdeklődésére az új igazgató. Új Magyar Szó (Bukarest)

Hargita Megye Tanácsa: kétharmados az RMDSZ
A megyei választási iroda hivatalos eredményei alapján a Hargita megyei tanácsosi listákra összesen 139 118 érvényes szavazat érkezett, ennek 61,45 százalékát (85 466 szavazatot) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerezte meg. Így a bejutási küszöböt el nem ért pártok szavazatainak visszaosztásával együtt az RMDSZ jelöltlistájáról összesen 20-an nyertek megyei tanácsosi mandátumot, ez a mandátumok kétharmadát jelenti.
A megyei tanácselnöki tisztségre leadott 141 963 érvényes szavazat 64,91 százalékát, vagyis 92 155 voksot az RMDSZ jelöltje, Borboly Csaba nyerte el, így újabb négy évig vezeti Hargita Megye Tanácsát. A három magyar párt megyei tanácsosjelöltjeire összesen leadott 118 686 érvényes szavazat 75,02 százalékát az RMDSZ jelöltje, Borboly Csaba, 14,27 százalékát az MPP jelöltje, Salamon Zoltán, míg 10,69 százalékát az EMNP jelöltje, Sorbán Attila szerezte meg.
A megyei tanácsosi listákra leadott érvényes szavazatokból a Magyar Polgári Párt (MPP) 18 468-at, 13,27 százalékot, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 14 752-t, 10,6 százalékot, míg a Szociál-Liberális Unió (USL) 12 121-et, 8,71 százalékot szerzett meg. Így az MPP négy mandátummal, az EMNP és az USL pedig három-három mandátummal vesz részt a megyei tanácsban. A többi pártra leadott érvényes szavazatok száma nem érte el a megyei tanácsba való bejutáshoz szükséges határértéket. A megyei tanácselnökre leadott szavazatok 12,35 százalékát (17 533 szavazatot) 9,25 százalékát (13 142 szavazatot) az USL és 8,34 százalékát (11 842 szavazatot) az EMNP nyerte el.
Az eredmények alapján a megyei tanács összetétele várhatóan a következőképpen alakul:
RMDSZ-es tanácsosok: 1. Birtalan József 2. Bende Sándor 3. Pálffy Domokos 4. Becze István 5. Petres Sándor 6. Bíró Barna Botond 7. Ferencz-Salamon Alpár László 8. Sándor Barna 9. Burus-Siklódi Botond 10. Bege Károly 11. Ambrus Sándor 12. Szentes Antal 13. Tóásó László 14. Rafain Zoltán 15. Barti Tihamér 16. Incze Csongor 17. Rácz Árpád 18. Benyovszki Lajos 19. Csutak Mária Magdolna 20. Magyari Vencel MPP-s tanácsosok: 1. Salamon Zoltán 2. Thamó Csaba Zsolt Béla 3. Csillag Péter 4. Sebestyén Csaba-István EMNP-s tanácsosok: 1. Sorbán Attila 2. Orosz-Pál Levente 3. Danguly Ervin USL-s tanácsosok: 1. Proca Ioan 2. Marcu Raducu Ioan 3. Pop Adrian. Erdély.ma

Évértékelő: kultúra és közösségépítés Gyergyószentmiklóson
„Közösség és kultúra a jövő záloga” – e gondolatot választotta mottójául a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ. Az intézmény igazgatója, Pál Levente kedden tartott évértékelőt.
A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ öt alkalmazottjával és számos segítővel ötven rendezvénynek volt fő- vagy társszervezője a 2012-es évben, a kultúraszervezés és közösségépítés terén fejtve ki tevékenységet – mondta Pál Levente intézményigazgató, a partnerek között említve Gyergyószentmiklós önkormányzatát, egyházakat, civil szervezeteket, magánszemélyeket, és kiemelve az Ifitéka önkénteseit.
Az idei rendezvények közül külön említette a Világtalálkozót és Csárdásrekordot, mint a legnagyobb szellemi töltetű eseményeket, a Sportnapokat, melyek a sok sportbarát és szervezet hozzáállását tapasztalva folytatásra érdemesek, a Gyilkostói Sokadalmat, amely egyetlen magyar kulturális rendezvénye Gyilkostónak, így méltán tart igényt folytatásra, helyi és megyei önkormányzati támogatására. A művelődési központ rendezvényei közül az igazgató még kiemelte az idén útjára indított Országjárók-Világjárók sorozatot, jelezve, januárban a nyolcadik rész Dél-Kóreába enged betekintést. Sikeresnek ítélte meg a Klasszikus és komolyzenei bérletet; az eddigi előadások több mint 250 néző előtt kerültek sorra, ugyanakkor fontosnak tartja a havi táncházak folytatását is. Ez utóbbi kapcsán elmondta, szeretné, ha a középkorúak is részt vennének az eseményeken, hiszen éppen ők azok, akik sokszor felidézik emlékként az egykori, táncházi hangulatot. Tervek jövőre
„Elkezdett sorozatainkat folytatni szeretnénk, újabbakkal egészítve ki” – közölte Pál Levente. A tervek szerint Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy mellett Gyergyószentmiklós is helyszíne lesz a történelmi előadássorozatnak, ahol magyarországi előadók ismertetik a magyarság útját honfoglalástól a modern korig. Erősítenék a Szent Anna-napok rendezvényét, megtörténhet, hogy az esemény a Kokojza Fesztivállal olvad egybe.
„Fontos fogaskerekévé váltunk a városnak” – foglalta össze Pál Levente a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ jelentőségét, a soron következő eseményről, a városi szilveszterezésről is szólva. Az évbúcsúztató ünnepségnek ugyan még nincsen készen a végleges programja, de már tudni lehet, hogy újra lesz szerencsemalac Len Emil felajánlásaként, melyet ingyenes sorsjeggyel lehet megnyerni. A Borszéki DNS ad koncertet, éjfél előtt ünnepi beszédet mond Mezei János polgármester, újévi áldás hangzik el az egyházak képviselői részéről. Lesz forralt bor, tűzijáték és jókedv – ígérik a szervezők.
Az új évre is van már híre a művelődési központnak: januártól lehet megvásárolni a Világvándor dvd-t, mely az ünnep szellemét idézi meg. Ára 20 lej, a bevételt jótékony célra szánja az intézmény.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Kultúrkártya, Betekintő és Székelyföldi diákigazolvány
Ajándékozz kultúrát! mottóval indította útjára a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ a Gyergyói-medence új kultúrtermékét, a Kultúrkártyát. Ugyanakkor Betekintő címmel indított előadássorozatot az intézmény a tudomány népszerűsítése céljából.
Pál Levente igazgató ismertette az újdonságokat
„A kártyával az a célunk, hogy új szintre emeljük az ajándékozás örömét. A Kultúrkártya által ugyanis egy olyan élményalapú ajándékcsomagot teremtünk, mely az érzelmi és mentális igényességre érzékeny városközösség körében hatékonyan veszi fel a versenyt az idegen és személytelen globalizált ajándéktermékekkel” – magyarázta a művelődési központ igazgatója, Pál Levente ismertetve a 2013-ra érvényes Kultúrkártyát. A kártya értéke 60 lej (55 lej a vásárlási értéke), és a művelődési központban lehet megvásárolni. Minden kártyához használati útmutató is jár, mely többek között rávilágít a kártya „aktiválására”.
A Kultúrkártya kizárólag a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ saját rendezvényein használható fel, a társintézmények, a bővülő partnerlista a www.gymk.ro/kulturkartya weboldalon követhető. Mint megtudtuk, az első partner a Mark House nyomda, itt a Kultúrkártya felmutatásával 5 százalékos árkedvezményt nyújtanak minden könyvvásárlás esetén. További kedvezményt nyújtó partnerek a Hóvirág Néptáncegyüttes és a Step Dance Sportklub.
Székelyföldi diákigazolvány igényelhető
A Sepsiszentgyörgyön útjára indított Székelyföldi diákigazolvány első gyergyói partnere a művelődési központ. Pál Levente elmondta, azon fiatalok, akiknek már van igazolványuk, a művelődési központ rendezvényeit 10 százalékos kedvezménnyel látogathatják. A diákigazolványt 7 éves kortól 35 éves korig lehet igénybe venni, amennyiben a kérvényező érvényes tanulói jogviszonnyal rendelkezik egy, a Székelyföld területén működő tanintézményben.
Betekintő a tudományokért
Tudomány és életút előadássorozatot indít útjára a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ. Az első előadásra március 6-án 19 órától kerül sor a Karancsi Sándor-teremben, amikor Szőcs Levente néprajzkutató Gyergyói népi identitástudat címmel értekezik. A tervek szerint havonta tartanak Betekintő címmel előadást, mely a tudományok világába kalauzolja az érdeklődőket. Az előadások ingyenesek, és lehetőség lesz az éppen aktuális előadóval beszélgetni.
Baricz Tamás Imola
szekelyhon.ro,

Jakab váltotta Zakariást az udvarhelyi Néppárt élén
Az Erdélyi Magyar Néppárt székelyudvarhelyi szervezete tisztújító közgyűlést tartott, amelyen a városi szervezet élére Jakab Attilát választották.
Az új elnök munkáját a továbbiakban hat elnökségi tag segíti: Tankó László, Zakariás Zoltán, Jakab Ernő, Szilágyi István, Bolyai Csaba és Orosz Pál Levente személyében. A leköszönő elnök, Zakariás Zoltán beszámolt az elmúlt év eseményeiről és a Néppárt önkormányzati képviselőinek tevékenységéről.
A továbbiakban a közgyűlés számba vette a 2013-as esztendő esemény- és feladatnaptárát. Egyetértettek abban, hogy számos megoldatlan probléma van a városban, sok esetben hiányzik az átfogó stratégiai tervezés, valamint az érintettek bevonása a helyi ügyek megoldásába.
Az új elnökség legfontosabb feladata a helyi szervezet további építése, valamint az önkormányzati munka keretében az érintettek bevonása a döntésekbe mind a tervezés, mind a megvalósítás folyamatában.
Székelyhon.ro,

Vállalkozáskutatásról vállalkozóknak
Az Erdélyben elvégzett vállalkozáskutatás eredményeiről számolt be Csata Zsombor csütörtökön délután az udvarhelyi Gondűző Szálloda és Étterem pincetermében. A Wekerle Vállalkozói Kör által helyi vállalkozóknak szervezett találkozón az udvarhelyi származású Ilyés Ferenc kézilabdázó is részt vett, továbbá volt borkóstolás és kulturális műsor is.
Az eseményt Orosz-Pál Levente nyitotta meg, beszédében elmondva: a Kárpát Régió Üzleti Hálózat által támogatott esemény célja az, hogy a régiónkban található, társadalmi tevékenységet és szerepvállalást felvállaló üzletembereknek lehetőséget nyújtson a találkozásra. „2002-ben fogadták el Magyarországon a Wekerle-tervet, amely a magyar gazdaság Kárpát-medence szintű gazdasági-fejlesztési terve. Célja, hogy iránytűként tudjuk használni az európai uniós források felhasználásában” – fogalmazott Orosz-Pál.
Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere sajnálatát fejezte ki, amiért nem lehetett jelen a kör alakulásánál. Véleménye szerint ahol hosszú, fehér terített asztalok mellé ennyi ember leül, az annak a jele, hogy fejlődés lesz. „Örömmel tölt el az is, hogy rengeteg fiatalt látok itt, olyanokat, akik itthon keresik az útjukat, helyüket” – tette hozzá a polgármester.
Az est folyamán Csata Zsombor, a magyar szociológia és szociális munkás kar adjunktusa A vállalkozói aktivitás egyes sajátosságai és tényezői Erdélyben címmel tartott előadást. Ezután Ilyés Ferenccel, a Pick Szeged kézilabdacsapat játékosával beszélgettek, majd a magyarországi Bogdán pincészet borát kóstolták meg a jelenlévők, végül pedig az Alla Breve Vegyeskar műsorát hallgatták meg. Az est állófogadással zárult.
Simon Eszter
Székelyhon.ro |

Idén is díjazták Udvarhely legprímábbjait
Nyolcadik alkalommal díjazták Székelyudvarhely legprímábbjait: a Príma Rádió tulajdonosa, László János által életre hívott Príma Polgár-díjakat évről évről olyan udvarhelyi személyek vehetik át, akik közéleti, gazdasági munkásságukkal hozzájárultak a város fejlesztéséhez, hírnevének öregbítéséhez, tudományos, művészeti, kultúrpolitikai, sporttevékenységükkel hírnevet szerezvén Udvarhelynek.
Az idén fennállásának tizenhatodik évét ünneplő Príma Rádió 2006 óta hallgatóinak bevonásával kutatja fel Székelyudvarhely értékmentőit. A cél bemutatni értékes székelyudvarhelyi embereket, minél szélesebb körben ismertetni tevékenységüket. „Az idei díjazottak kiválasztásában nagy segítséget nyújtottak az előző évek díjazottjai, akikkel idén megalapítottuk a Príma Polgár Kuratóriumot. A kuratórium tagjai az eddigi évek kitüntetettjei, valamint a rádió tulajdonosa és szerkesztősége” – mondta el a vasárnap este tartott díjátadó ünnepségen Orosz-Pál Levente, a Príma Rádió igazgatója. Rendhagyó módon tehát idén a díjazottak méltatását az előző évek Príma Polgárai végezték.
A 2013-as év Príma sportolója Szőcs László, a Futsal Klub Székelyudvarhely játékosa, akinek kiemelkedő sporttevékenységét Jakab Zoltán egykori Príma sportoló ismertette. Szőcs László játékosként végigjárta a nagypályás korosztályos csapatokat, 2012-ben visszatért szülővárosába, az akkor még létezett Sport Klubhoz, majd 2013 nyarán az újonnan alakult FK Székelyudvarhely játékosa lett.
A Príma művész díjat ezúttal Kalló László festőművész vehette át, akinek tevékenységét Elekes Gyula korábbi díjazott és a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója ismertette. Kalló László sajátos lelki szűrőn keresztül jeleníti meg festményein az erdélyi tájat, különösképpen foglalkoztatja az egyre pusztuló székely falu képének megörökítése. Akvarelljeiben tudja leginkább kifejezésre juttatni azt a harmóniát, amelyre egész életében vágyik. Paradox módon ezzel az anyaggal és technikával vív örökös küzdelmet – vázolta Elekes.
A 2013-as év Príma pedagógusának Laczkó Györgyöt, a Tamási Áron Gimnázium igazgatóját választotta a kuratórium. Mint Szakács István Péter egykori Príma pedagógus elmondta: Laczkó György úgy gondolja, hogy sikerült több mint egy évtizeden át megtartani a „Gimi” rangját, ápolni hagyományait, akkor is, amikor nem a fellendülés jellemzi a román tanügyet. Az álma az volt, és ma is az, hogy a város legpatinásabb épületét újítsák fel, adják vissza eredeti pompáját.
A Príma orvos-díjat Tóth Attila, a székelyudvarhelyi kórház fizikoterápiás osztályának főorvosa vehette át. Tóth Attila 1989-ben került Székelyudvarhelyre. Öt év után a kórház aligazgatója lett, majd 1995-től 2001-ig az intézmény igazgatója volt, ’94-től egyben a Dr. Imreh Domokos Kórházi Alapítvány elnöke is. „Már fiatal korában aktív szellemi és társadalmi életet élt: kipróbálta magát a színjátszás és a tánc terén is, a kilencvenes évek közepétől a székelyudvarhelyi asszisztensképzőben tanít” – méltatta a díjazottat Venczel László sebész-főorvos, aki a Príma-díjátadó első Príma orvosa volt 2006-ban.
„Egyre több hallgatónk jelezte az elmúlt évek során, hogy sokan vannak azok is, akik nem székelyudvarhelyi lakosként, de sokat segítenek az itt élők érdekében. Segítenek, mert szeretik a székelyudvarhelyieket, szeretik városunkat, szeretik azt a szellemiséget, amelyet elődeink megteremtettek, nekünk pedig feladatunk továbbvinni azt” – magyarázta az est házigazdája. Idén tehát a már meglévő öt díj mellett a városunkért tevékenykedő, de nem Székelyudvarhelyen élő polgárok díjazását is kezdeményezték. Az Udvarhelyért Príma-díjat Szőke László Budapesten élő újságírónak, a Fekete-Fehér blog szerzőjének ítélte a kuratórium. A díjazott munkásságát Komoróczy György ismertette, majd a laudáció végén a díjazott üzenetét hallgathatták meg a jelenlévők.
Végezetül a Príma polgár díjat Lőrincz György írótól vehette át Abrán Tünde gyógyszerész. „Abrán Tünde szerint a gyógyszerészeti munka nem látványos ugyan, de annál inkább szükséges. Fontos az emberek elfogadása, és az, hogy adni többet jelent, mint kapni” – mondta el laudációjában a korábbi díjazott.
Az esemény díszmeghívottja volt Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, az ünnepségen közreműködött a Kékiringó Néptáncegyüttes, Vidovenyecz Edina színművész, valamint a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola diákjai.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

Kihallgatják a Nyírő-megemlékezés szervezőit
Március 12-én, szerdán reggel a művelődési ház igazgatóját házigazdaként, délben Kisné Portik Irént szervezőként hallgatta ki a rendőrség. A január 15-én megszervezett Nyírő-megemlékezésről érdeklődtek ügyészségi utasításra.
Rendőrségre hívatják a szervezőket
Pál Levente szerdán reggel volt hivatalos a gyergyószentmiklósi rendőrségre. Arról kérdezték, mikor volt és hogyan zajlott a Nyírő Józsefre való megemlékezés. „A január 15-ei rendezvénynek a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ adott otthont, ezt belefoglaltam a rendőrségen írt nyilatkozatomba is, nyomatékosítva, hogy Nyírőre, illetve Tompa Lászlóra irodalmi munkásságuk méltatásával emlékeztünk, az eseménynek nem volt olyan eleme, ami xenofób, rasszista, fasiszta lehetne” – közölte kérdésünkre a művelődési ház igazgatója.
„Számítottam rá”
Éppen kokárdakészítésre tanította az iskolásokat Kisné Portik Irén, amikor értesítették: mint szervezőt felkeresné a rendőrség képviselője a Nyírő-rendezvényről érdeklődve. A januári megemlékezés kezdeményezője az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Rákóczi Szövetség volt, az önkormányzat pedig beemelte a város rendezvényeinek sorába. Ugyancsak e két civil szervezet emlékezett meg 2013-ban Wass Albertről, melynek szintén ügyészségi kivizsgálás lett a következménye.
Kisné Portik Irén elmondta, számított rá, hogy hívatni fogják, hisz már a rendezvényt megelőzően is nyilvánosságra kerültek megemlékezést ellenző kijelentések, az eseményen is számítottak – épp ezért – a „megfigyelők” jelenlétére.
Selyem Antónia, a Rákóczi Szövetség elöljárója, bár társszervezője volt az eseménynek, még nem kapott semmiféle értesítést a rendőrségről. „Ha hívnak is, csak az időmet rabolják. Lenne jobb dolgom is, a március 15-ei rendezvényeket szervezzük éppen. Egyébként annyi minden történt velem életemben, hogy gondot ilyesmivel nekem okozni nem tudnak”.
Az ügyészség vizsgálódik
Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője tájékoztatott a folyamatról: a rendőrség ügyészségi megbízásnak tesz eleget e kihallgatásokkal. Részletekkel nem szolgálhatott. Irinel Valeriu Crudu, a gyergyószentmiklósi ügyészség főügyésze megkeresésünkre elmondta: feljelentés alapján láttak kivizsgáláshoz. Bizonyítékokat gyűjtenek, és a nyilatkozatok alapján hoznak döntést arról, hogy a rendezvény szervezői mellett másokat, esetleg résztvevőket is kihallgatnak-e. A főügyész elmondta: Dan Tănasă és Aurel Vainer aláírásával, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége (FCER) tett feljelentést az ügyészségre még a rendezvény időpontját megelőzően. Ezt vizsgálják ki, majd tájékoztatnak az eredményről.
Bűn Nyírőre emlékezni?
A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége nevében Aurel Vainer, parlamenti képviselő, a szövetség elnöke a megemlékezést megelőzően több helyre is levelet intézett. Kérte a belügyminisztériumot, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalt és Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalát, hogy foganatosítsanak határozott és sürgős intézkedéseket az akció megakadályozása érdekében. A zsidó szervezet a magyarországi fasiszta kormány közismert támogatójának nevezte az erdélyi írót, éppen ezért úgy véli: még Nyírő írói munkásságának a méltatása is a fasiszta jelképek és személyek népszerűsítését tiltó, 2006/107-es számú törvény hatálya alá esik.
„Bár nem volt tagja az 1944. októberi hatalomra kerülése után budapesti zsidók ezreit halálba küldő szélsőséges és fasiszta Nyilaskeresztes Pártnak, Nyírő József a rezsim ideológiája propagandistájának számított, horthysta és nyilas kiadványokat szerkesztett, és éppen Szálasi-kormány által végrehajtott deportálások idején volt a budapesti parlament képviselője” – szerepelt az Aurel Vainer által aláírt közleményben.
A zsidó szervezet a továbbiakban a „hitleri rezsim nagy csodálójának”, mindemellett „meggyőződéses románellenesnek” nevezte az írót, aki Vainer elnök szerint a múlt század negyvenes éveiben „a kolozsvári Tűzharcosok magyar félkatonai alakulat tagjaként részt vett a kincses város környéki román lakosság terrorizálásában”.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro,

Kihallgatottak sajtótájékoztatója
„A gyergyószentmiklósi Nyirő-megemlékezésre Bukarest figyelmét gyergyói ember hívta fel. Hogy tudta, kit kell értesíteni, azt igazolja, hogy a gazemberségben elég jártas” – fogalmazott Kisné Portik Irén a második kihallgatását követően.
Az ügyészség utasítására rendőrök hallgatták ki a január 15-i Nyirő József és Tompa László-megemlékezés szervezőit. Az eseménynek helyet adó Gyergyószentmiklósi Kulturális Központ igazgatója, Pál Levente, valamint az egyik kezdeményező, Kisné Portik Irén pénteken sajtótájékoztatón számolt be a történtekről.
„Nem volt uszítás”
Amint Pál Levente elmondta, a március 15-ei városi rendezvényekről kívánt egyeztetni – szokásos módon – a rendőrséggel. A megbeszélés során kiderült, más jellegű kérdésekre is válaszolnia kell. „Annyi rendezvényt szerveztünk azóta, hogy pontosan nem is emlékeztem a Nyirő-megemlékezés dátumára. Arra a kérdésre sem tudtam teljes választ adni, hogy kik voltak jelen az eseményen, csak azt erősíthettem meg nyilatkozatomban, hogy uszítás nem volt, xenofób, rasszista, fasiszta megnyilvánulásokra nem került sor”.
„Anyanyelvén köszöntöttem az adatrögzítőt”
Kisné Portik Irén elismételte, amit korábban kétszer is nyilatkozott tanúként a rendőrség kérdéseire. Elmondta, bár a megemlékezés kezdeményezője az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Rákóczi Szövetség volt, az önkormányzat beemelte a város rendezvényeinek sorába. A január 15-i ünnepséget megelőzően, amikor nyilvánosságra került a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége nevében Aurel Vainer elnök által megfogalmazott közlemény, amelyben kéri, ne kerüljön sor Nyirő ünneplésére, egyeztetett a polgármesterrel. „Mezei János közölte velem: értékeink megőrzésében tudjuk, mi a teendőnk, ez városi program, meg fogjuk tartani” – nyilatkozta Kisné Portik Irén, aki egyébként az önkormányzat kulturális referense is.
Mint mondta, meg volt győződve, hogy az eseményen egy adatokat rögzítő személy is részt vesz: „ezért köszöntöttem anyanyelvén, és kértem, hogy mindent szíveskedjen dokumentálni, mert nekünk szükségünk van arra, hogy igazolhassuk utólag is: senki ellen, hanem magunkért tesszük mindezt”. Az eseményen ugyan nem sikerült a sajtónak beazonosítania adatrögzítőt, ám Kisné Portik azt állítja, a rendőrségi kihallgatás során sem kapott cáfolatot arra, hogy ilyen személy jelen lett volna.
„Egyelőre tanú vagyok”
A március 12-13-án zajló kihallgatásokkal kapcsolatban a rendezvény kezdeményezője elmondta: „A beszélgetés nagyon baráti volt, a kölcsönös megbecsülés jegyében zajlott. Úgy beszélgettünk egymással, mint ugyanannak a településnek bizonyos feladatokat végző, és a feladat iránt kötelességet érző emberek. Természetesen emellett a feltett kérdésekre is válaszolni kellett”. Az esemény időpontján, helyszínén túl annak menetére volt kíváncsi a rendőr. Kisné Portik Irén sem tudta felsorolni, kik alkották azt a körülbelül negyvenfős hallgatóságot, akik a megemlékezésen részt vettek.
„Megtudtam, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége által tett panasz alapján vizsgálódnak, egyelőre tanú vagyok, de fennállhat a veszélye annak, hogy vádlottként szerepeljek a kivizsgálásban, nincs kizárva, hogy peres ügy legyen a következménye. Várjuk a vizsgálat végét, az ügyészség döntését, hogy bíróságon folytatódik-e a procedúra. Ígéreteink vannak több helyről is, hogy amennyiben erre sor kerül, jogi védelemre számíthatunk” – hangzott el a sajtótájékoztatón.
„Emlékeztünk, nem vétettünk”
„Sajnos lassan megszokottá válik, hogy a megemlékezéseinken ott van egy nem ismerős arc, aki nem is az anyanyelvünkön beszél” – fejtette ki Kisné Portik, hozzáfűzve, hogy az az ember biztosan a munkáját végzi, utasításra dolgozik. A nagy kérdés számára az, hogy ki hívja fel egy bukaresti hatóság figyelmét egy kisváros rendezvényére. „A gyergyószentmiklósi Nyirő-megemlékezésre Bukarest figyelmét gyergyói ember hívta fel. Hogy tudta, kit kell értesíteni, azt bizonyítja, hogy a gazemberségben elég jártas” – fogalmazott. Továbbra is értetlenül áll a kivizsgálás előtt, hiszen Nyirőre emlékezni nem lehet törvényellenes cselekedet. Műveit az ország kiadói nyomtatják, könyvesboltokban forgalmazzák. Kezében van egy legfelsőbb bírósági döntés is, amely egy székelyudvarhelyi megemlékezést követően született, és kimondja, Nyirő nem illethető sem antiszemita, sem fasiszta vádakkal, rá emlékezni nem vétek. „Ezek után kinek jut eszébe, hogy nem lehet az író 125. születésnapján ünnepelni?” – tette fel a kérdést a „tanú”.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro,

Az örökséget tovább kell adni
A Gyergyói Népzenészek Találkozóján, a gálaműsort megelőzően a gyergyószentmiklósi művelődési ház Karancsi Sándor-termében mutatták be Mezei Magdolna Szivárvány havasán – Gyergyóban gyűjtött népdalok című könyvét.
Páll Levente, a kulturális intézmény igazgatója köszöntötte péntek délután az érdeklődőket, kiemelve, rég volt, hogy ilyen zsúfolásig telt háznyi kultúra-, népdalkedvelőt üdvözölhetett.
Páll Ibolya zenetanárnő a népdal születéséről, továbbadásának fontosságáról, több évtizedes pedagógusi pályája során a gyerekektől kapott visszajelzésekről szólt, többek között kiemelte egykori tanítványa, Magdolna különös kapcsolatát a népdallal, a zenével.
A kötet szerkesztője, Mezei Magdolna mielőtt a daloskönyvről szólt volna, köszönetet mondott tanítóinak: „szerencsésnek mondhatom magam, hogy olyan tanítóim voltak, akik megszerettették a népdalt”.
„Oktató-nevelő munkám folyamán mindig fontosnak tartottam a zenei anyanyelv értékeinek tudatosítását. Hiszek a zene személyiségfejlesztő, értékrendteremtő erejében, abban, hogy javítja a gyerek iskolai teljesítményét, gondolkodását, emlékezetét, összpontosító figyelmét, mozgását, kreativitását. Feladatomnak érzem, hogy mindezeket kihasználva, olyan generációkat neveljek fel, amelyek felnőtté válva nemcsak tetteikben, de érzelmi és erkölcsi mivoltukban is hasznos tagjai lesznek a társadalmunknak. Ezért döntöttem el, hogy részt vállalok a nemzeti műveltség terjesztésében, a néphagyomány, a zenei anyanyelv ápolásában és továbbadásában, ott ahol ezt leginkább megtehetem, az iskolában” – mondta a fiatal tanítónő.
Kiemelte, Kodály Zoltán zenepedagógussal együtt vallja: „a gyermekek elsőre annak a tájegységnek a dallamvilágát kell megismerjék, amelyben nevelkednek, mert ez áll hozzájuk minden tekintetben a legközelebb. A zenei anyanyelv szerepét a népzene tölti be, melyben egy nép múltjának legnemesebb értékei őrződnek meg”.
Kisné Portik Irén néprajzkutató a tanító szerepéről, az egyházi, népdalok ismeretének fontosságáról szólt: „a zenei anyanyelvet komolyan kell venni, népi értéket, zenei kincset ad át a szerkesztő e kötettel, melyet különösen a pedagógus kollégák használhatnak kézikönyvként”.
A népdaltár hiánypótló, a könyvhöz tartozó hanganyag, cédé éppen a gyerekek által legkedveltebb, legnépszerűbb dallamokat tartalmazza. A Gyergyóban gyűjtött népdalok egy csokrát, őseink egyik legféltettebb, legdrágább kincsét menti a kis könyv az utókor számára.
A kötet megjelenésében segített: Balázs Gyönyvér, Kolcsár Árpád, Lovász Árpád, Gáll Beáta, Tatár Attila, Páll Ibolya, Kisné Portik Irén, F&F nyomda.
A könyvbemutatón gyergyói dalokat énekeltek a tanítónő tanítványai, népdalos csoportja, illetve a Hóvirág Néptánccsoport tagjai.
Találkoztak a gyergyói népzenészek
Gyergyói Népzenészek Találkozóját Bartók Béla-mottóval szervezték meg a művelődési központban: „A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni.”
A négy év kihagyás után újra megszervezett rendezvény célja az évek múlásával mit sem változott: legalább ezen a napon felhívni a vidék figyelmét a gyergyói népzenei hagyományokra. „Gyűjtsék össze a környezetünkben még meglévő értékeket, tanulják meg és adják tovább a fiataloknak” – biztatta a jelenlévőket Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza főigazgatója. Kisné Portik Irén Mezei János gondolatait tolmácsolta a telt házas rendezvényen, mellyel a szervezők a híd szerepét vállalták fel a népi zenészek és a közönség között. Péntek este több mint négyórás gálaműsor keretében mutatkoztak be a zenekarok: csomafalviak, alfalviak, újfalviak, ditróiak, remeteiek, szárhegyiek és gyergyószentmiklósiak. A táncházzenészek közül a Heveder Zenekart, habár már éjfélre járt, nagy tapssal fogadta a közönség. Táncházzal zárták az ünnepséget.
Baricz Tamás Imola. Székelyhon.ro

Ügyészség: Nyirő József nincs tiltólistán
Lezárták a gyergyószentmiklósi Nyirő-megemlékezés kivizsgálásának ügyét, az ügyészek szerint a januári rendezvény szervezői nem követtek el bűncselekményt – olvasható a nyomozást lezáró értesítésben.
Kisné Portik Irén A dokumentumot, miszerint a vizsgálatot bűncselekmény elkövetésének hiányában beszüntetik, Crudu Irinel Valeriu gyergyószentmiklósi főügyész írta alá.
Mint ismeretes, az ügyészség azt követően indított el vizsgálatot, hogy az Ethnographia Gyergyoiensis Alapítvány nevében Kisné Portik Irén, a Rákóczi Szövetség részéről pedig Selyem Antónia megemlékezés tartását kezdeményezte Gyergyószentmikóson Nyirő József születésének 125., illetve Tompa László halálának 50. évfordulójára.
Kisné javaslatára – aki az önkormányzat kulturális felügyelői munkakörét is betölti – a város saját programjai sorába emelte az eseményt. Ám mielőtt sor kerülhetett volna az ünnepségre, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége (FCER) tiltakozásának adott hangot amiatt, hogy a „gyergyószentmiklósi hatóságok” megemlékezést rendeznek Nyirő József író tiszteletére.
Aurel Vainer parlamenti képviselő, a szövetség elnöke felszólította a belügyminisztériumot, a főügyészséget, a Hargita megyei prefektúrát és Gyergyószentmiklós polgármesteri hivatalát, hogy foganatosítsanak határozott és sürgős intézkedéseket az akció megakadályozása érdekében.
„Szövetségünk nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint egy író vagy művész esetében a művet szét lehet választani a politikai tevékenységtől, hiszen az ideológia befolyásolja az alkotást” – állapította meg közleményében az FCER. A szervezet a magyarországi fasiszta kormány közismert támogatójának nevezte az erdélyi írót, és úgy vélte, Nyirő írói munkásságának a méltatása is a fasiszta jelképek és személyek népszerűsítését tiltó, 2006/107-es számú törvény hatálya alá esik.
A megemlékezést a tiltakozás ellenére megtartották, és ügyészségi vizsgálat indult az ügyben. Kisné Portik Irént és Selyem Antóniát kezdeményezőként, Pál Leventét, a művelődési ház igazgatóját, illetve Balázs József festőművészt tanúként hallgatták ki. A június 28-án meghozott ügyészségi döntést 30-án kézbesítették Kisné Portik Irénnek, melyben részletesen olvasható az eljárás folyamata, a tanúk által elmondottak alapján az esemény mozzanatai, résztvevőinek száma.
Olvasható benne az is, hogy az Elie Wiesel Romániai Holokausztkutató Nemzeti Intézettől kapott átirat szerint nem létezik olyan dokumentum, amely szerint Nyirő Józsefet bűnösnek találták volna fasizmus, rasszizmus vagy más, közösség ellen elkövetett bűntényben. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségétől kért bizonyítékok, dokumentumok kapcsán válaszként az érkezett, hogy újabb aktákkal ugyan nem tudnak szolgálni, de hangsúlyozták, hogy „Nyirő zsidóellenessége közismert volt”, és ezt internetről levett írásokkal kívánták alátámasztani.
A gyergyószentmiklósi ünnepségen nem olyan személyre emlékeztek, akit elítéltek volna az emberiség ellen elkövetett bűntény miatt, és fasiszta, idegengyűlölő, zsidóellenes gondolatok népszerűsítésére sem került sor a rendezvényen, így a bűnvádi eljárást lezárják – derül ki az ügyészségi átiratból, mely arra is kitér, hogy a felek 20 napon belül fellebbezhetik meg a döntést a Hargita megyei ügyészségen.
„Vannak olyan személyek, akik jelentgetésekkel akarnak nagyok lenni. A legnagyobb megvetéssel üzenem nekik, hogy a meghurcoltatás ugyan megvolt, de az eredmény nem az ő tisztességük malmára hajtja a vizet” – kommentálta az ügyészségi döntést Kisné Portik Irén.
Balázs Katalin, Krónika (Kolozsvár)

Kínálat volt, érdeklődő kevesebb
Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt kínáltak szórakozási lehetőséget a II. Gyergyói Nyári Kulturális Fesztiválon. A szervezők elégedettek, sikeresnek vélik a négynapos rendezvényt, viszont megjegyezték, hogy látogatók, érdeklődők lehettek volna többen is.
„Közel ötven programot kínáltunk a négy nap alatt, és összességében sikeresnek véljük fesztivált, nem maradt el egy programunk sem, a rendezvények látogatottsága változó volt, ez az új helyszínek miatt is történhetett, ugyanis első alkalom, hogy a Népművészeti Alkotóház, az örmény templom kertje nyújt otthont általunk szervezett rendezvényeknek. A zsinagógában például egymásra talált a környezet és a zene, itt nagyon jó koncert volt” – számolt be Pál Levente, a szervező művelődési központ igazgatója.
Az igazgató több előadás, koncert közül kiemelte: „A Fejedelem című előadás fantasztikus volt, és a nézők az eső ellenére is kitartottak. Több nézőre számítottunk, de fontos számunkra az, hogy akik ott voltak, azok csak ezért az előadásért akár több tíz, száz kilométert is megtettek.”
Kézművesvásár és „kuruc délután”
A szombati „kuruc délután” színesre sikeredett. A művelődési ház előtti téren nagy üstben rotyogott a kuruc lakoma. Fejedelmi étek ökör hátulsó címeréből – ez volt a neve az ételnek, és kóstolgatták is sűrűn a jelenlévők. Múzeumpedagógiai foglalkozásra a Csabafiak „asztalánál” került sor, itt hangszerekkel is megismerkedhettek a gyerekek, sőt a súlyos mellvértet, sisakot is felpróbálhatták.
A kuruc katona tízéves fizetségéről a HalVirág Bábszínház a Kőleves című mesét feldogozva szórakoztatta a gyerekeket, majd ujjbábut készítettek közösen a kicsikkel. XVI-XVII. századi magyar muzsikával, viselet- és hangszerbemutatóval jelentkezett a Héttorony Hangászok Egyesület. Első alkalom, hogy a téren a kézművesek közé vitték az előadást, a kis színpad a délutáni koncertekre alkalmasnak bizonyult.
A kézműves sátraknál nem tolongtak az érdeklődők, pedig olyan mesterségeket, mestereket vonultattak fel, melyekkel nem mindennap találkozik az ember. A csipkeverő asszonyság szomszédságában volt felszerelve a szövőszék, a Székelyvarságról érkezett néni szívesen megmutatta volna bárkinek, mitől lesznek szép egyenletes csíkok a szőttes szoknya anyagában, ugyanis az osztovátára éppen az volt felvetve, azt szövögette megállás nélkül.
Székely kaput is faragtak a helyszínen, és bárki készíthetett volna dránicát, de még zsindelyt is, ugyanis teljes felszerelés és mester is állt a rendelkezésre. A csipkés zsindely készítéséhez a nútvágó szerszám szintén készen állt. A zsindelyre manapság nincs kereslet, de a mesterség iránt sem érdeklődik senki, mondta az idős mester. Megcsodálják és továbblépnek, pedig árban sem drágább a cserépnél, tudtuk meg.
A csuhébabák készítése ugyancsak külön mesterség, ugyanúgy, mint a gyógynövényekkel való gyapjúfestés. A gyergyószentmiklósi Páll Etelka székelyfestékesei mellett üstben rotyogtak a növények a gyapjúval. Etelka gyönyörű mohazöldet festett éppen a téren felállított boszorkánykonyhában. Az asztalon sorakozott a cickafark, orbáncfű, diólevél, erdei aranyvessző, festőpipitér és társaik, hogy az arra járó a szőnyegeket megcsodálva megnézhesse, mivel festi Etelka a kalákában mosott gyapjút.
A téren gyöngyökből és fából készült ajándéktárgyakat is készítettek és kínáltak, a gyerekeknek számos játékot, foglalkozást ajánlottak.
A négynapos rendezvényt húsztagú csapat szervezte, jövőre nézve lesz még kiigazítani való, értékelve az idei rendezvényt elsősorban a csapat létszámán növelnének. Kirívó esetről nem számolt be Pál Levente, viszont kiemelte, hogy az eddigi visszajelzésekből a legnépszerűbb programnak az üzenetekkel teli A Fejedelem bizonyult. Az igazgató a vasárnap éjszakai labdarúgó-világbajnokság szabadtéri követését is közösségépítőnek tartja, hiszen több mint kétszázan szurkoltak a téren.
Baricz Tamás Imola, Székelyhon.ro

Átadták a Príma Polgár díjakat Székelyudvarhelyen
A Príma Rádió tizedik alkalommal tartotta szerdán este a Príma Polgár-díjátadó ünnepséget. Az udvarhelyi Príma Polgárok értékteremtő munkájának díjazását jubileumi könyvátadás követte.
A rendezvény célja az értékes emberek bemutatása, minél szélesebb rétegekkel való megismertetése. „Nem könnyű feladat eldönteni, ki érdemes erre a címre, hiszen elmondhatjuk, városunkban nagyon sok erre érdemes polgár tevékenykedik, munkálkodik a közösségünk fejlődése érdekében” – méltatta az eseményt Orosz-Pál Levente, a rádió igazgatója.
A Príma-díjakat László János, a rádió tulajdonosa, valamint a Príma-díj ötletgazdája adta át, míg a díjazottak méltatását az előző évek Príma Polgárai tolmácsolták.
A Príma Polgár-díjat post mortem Botár Gábor emlékének ajánlották. A Kis Szent Teréz Plébániatemplomban szolgálatot teljesítő atya híveit már gyerekkoruktól arra tanította, hogy a templomlátogatás mellett ápoljanak személyes, bensőséges kapcsolatot Istennel, így válik élővé a hitük. Mély mondanivalójú prédikációit a szentmisék minden részvevője magáénak érezte – hangzott a méltatás. A díjat Tamás Barna atya, a Kis Szent Teréz plébánia ügyvezető lelkésze vette át. A jelenlevők felállva, egy perc néma csönddel emlékeztek Botár Gábor néhai plébánosra.
A Príma orvos kategóriában Dr. Szabó Sándor szülész-nőgyógyász főorvost díjazták, a laparoszkópos és hiszterioszkópos nőgyógyászati műtétek úttörőjét. 2011-ben végezte el az első laparoszkópos méheltávolítást a székelyudvarhelyi kórházban, ezzel megelőzve a marosvásárhelyi egyetemi klinikát.
A Príma pedagógus díját Szakács Paál István, a Bányai János Műszaki Kollégium igazgatója vehette át, akinek nevéhez fűződik a műszaki kollégium bővítése. A matematikatanár, igazgató bevallása szerint nemcsak a jó gyerekeket szereti az iskolában, hanem inkább azokat, akik néha egy kicsit pimaszabbak, akik nem sorolódnak be a többiek közé.
A Príma művész díjazott Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium megálmodója, valamint az első székelyföldi rajzfilmstúdió megalapítója lett, aki a Likaskő című rajzfilmmel, a Love című kisfilmmel, valamint több dokumentumfilmmel számos rangos nemzetközi filmfesztivál nyertese is.
A Príma sportoló Lőrincz Géza sporttanár, a Rákóczi Sportcentrum vezetője, akinek több, mint félévszázados sporttevékenységét méltatták.
Udvarhelyért Príma-díjjal méltatták ugyanakkor Lukács Csaba, Budapesten élő újságíró tevékenységét, aki mivel személyesen nem tudott részt venni a díjátadó gálán, hangüzenetben köszönte meg a kitüntetést, mondván: „Akárhová megyek a Földön, Udvarhely mindig a világ közepe lesz”.
A gálán Szőke Zalán VIII osztályos hegedű szakos tanuló Weiner Leo – Peregi verbunkos című művét adta elő, majd ezt követte József Attila: Gyermekké tettél című verse Videvenyecz Edina egykori Príma-díjazott tolmácsolásában. Az előadás után elhangzottak László János, a Príma-díjak alapítója, Bunta Levente polgármester, valamint Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Konzulátusának konzulja köszöntő beszédei. A rendezvényt jubileumi könyvátadás zárta, a fényképes kiadvány tartalmazza az eddigi ötvenhárom Príma Polgár monográfiáját.
Dósa Ildikó. Székelyhon.ro

György István lett Gyergyószentmiklós alpolgármestere
„Aki a jövőt akarja igazgatni, annak rendezni kell a múltat, a sérelmeket nem szabad őrizgetni” – így fogalmazott Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós választott polgármestere a képviselő-testület csütörtöki, alakuló ülésén. Az ünnepi esemény részeként választották meg az alpolgármestert, a tizenkét éves közigazgatási tapasztalattal rendelkező RMDSZ-es György Istvánt.
Egyházi és világi vezetők, állami intézmények képviselőinek jelenlétében ünnepi alakuló ülését tartotta csütörtökön a gyergyószentmiklósi képviselő-testület a Maros szálló konferenciatermében. A törvényesség betartását felügyelő, időnként javaslatokat tevő Petres Sándor alprefektus tolmácsolta a prefektus, Jean Adrian Andrei üdvözletét. Saját jókívánságai mellett elmondta: olyan négy év kezdődik, amely nehezebbnek ígérkezik a szokványosnál. Egyrészt, mert parlamenti választások következnek, másrészt pedig azért, mert „önökön múlik részben vagy egészben a gyergyószentmiklósi közhangulat javítása, azon országos kétkedés csökkentése, ami a közéleti szereplés tisztaságát illeti. Közösség és képviselők között kell újraépíteni a kapcsolatot.”
Ideiglenes elnökség vezette az ülést, a testület legidősebb tagja, Vadász- Szatmári István szavaztatta meg a mandátumot igazoló bizottság tagjait, ellenőrizték a tanácsosjelöltek iratait, majd sor került a tagok egyenkénti megszavazására, és az eskütételre is.
Megalakult tehát Gyergyószentmiklós új döntéshozó testülete, amelyben a Magyar Polgári Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Szabad Emberek Pártja és a Nemzeti Liberális Párt képviselteti magát. Miután a választott döntéshozók közül hárman – Barti Tihamér, Kastal László és Nagy Zoltán – visszaléptek, a tanácsosok végleges listája is körvonalazódott: Antal Szabolcs (MPP), Ádám József (RMDSZ), Bajkó László (POL), Benedek Árpád-László (MPP), Bíró Róbert (RMDSZ), Dobrean Teodor-Constantin (PNL), Elekes István (MPP), Erős Levente (RMDSZ), György István (RMDSZ), Len Emil-Balázs (RMDSZ), Lukács Orsolya (MPP), Málnási Huba-István (MPP), Mayer Róbert (RMDSZ), Pál Levente (MPP), Simon Katalin-Emese (MPP), Suciu Gábor (MPP), Romfeld Zsolt (POL), Tatár Előd (MPP) és Vadász-Szatmári István (MPP).
Titkos szavazással választott alpolgármestert az új testület. Egyetlen javasolt személyre, György Istvánra szavazhattak. Az RMDSZ színeiben mandátumot szerző képviselő, korábban Alfalu polgármesterére 19-ből 14-en szavaztak.
„A problémáink nem jobb- és baloldaliak, így a megoldások sem pártszínűek. Számomra csak gyergyószentmiklósiak vannak, akiktől azt kérem, ne hagyjanak magunkra választottként. Dolgozzunk együtt, csapatban. Aki vezet, az élen jár, mutassunk jó példát! – szólította fel társait Nagy Zoltán polgármester, jelezve a város vezetésére irányuló szándék mára kötelesség lett. „ Szentmiklósinak lenni és érte tenni jó!” – összegzett a város első embere az alakuló ülés végén.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Félvállról vett képviselet (Barót)
Barót tanácsa a hónap elején tűzte napirendre a város költségvetésének elfogadását: az év talán legfontosabb ülésén viszont a tizenöt tanácstagból alig kilencen vettek részt. A hiányzók egytől egyig a tavaly tartott helyhatósági választásokon magát „túlnyerő”, tizenkét mandátumot szerző RMDSZ soraiból kerültek ki. Nem egyszeri „botlásról” van szó: néhányan sorozatosan nem vesznek részt a tanács munkájában.
A polgármesteri hivatal által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint az új testület megalakulása óta – 2016. július 30. – az ominózus ülésig tizenegy soros és négy rendkívüli ülést tartottak, a legkevesebben éppen az április 3-ai gyűlésen vettek részt. Szabó Péter, Weithaller Walter, Molnár Orsolya, Fehér Zoltán József, Incze István és Lázár Zoltán hiánya akár sokba is kerülhetett volna az RMDSZ-nek.
Amennyiben a néppártos Pál Levente és Dimény László, illetve a független Nagy István megmakacsolja magát, megvétózhatták volna a költségvetés elfogadását. Persze ez nem jelentett volna túlságosan nagy gondot, hiszen néhány nap késéssel egy rendkívüli tanácsülésen is megszavazhatták volna a Lázár-Kiss Barna András polgármester által előterjesztett javaslatot, ám mindenképp presztízsveszteség lett volna a szövetség számára. Dimény László úgy fogalmazott, bár politikailag megmagyarázható lett volna, hogy gáncsoskodnak, és nem szavaznak igennel, ám emberileg nem lett volna helyes, hiszen a hivatalnak alárendelt intézményeknek és az ott dolgozóknak is kellemetlenséget okozhattak volna, annak pedig nem látták értelmét.
Az október 31-ei és a december 30-án tartott ülésen mindenki jelen volt. Az előbbin többek között partnerségi szerződést kötöttek a Diakóniával, iskolai ösztöndíjakat határoztak meg, de szó esett a miklósvári ravatalozóról és aszfaltozásról is. A december végi ülésen a szociális segélyben részesülőket, a polgármesteri hivatal testületi felépítését érintő kérdések voltak napirenden, s megszavazták az idei adókat és illetékeket is. Ez utóbbi gyűlésnek volt még egy vonzereje: szokás szerint pezsgővel köszöntek el az óévtől... A tizenöt ülésről legtöbbet Molnár Orsolya hiányzott. Az RMDSZ nőszövetsége által javasolt tanácsos mindössze nyolc alkalommal volt jelen, s emellett szakbizottsága munkáiban sem vett részt, emlékezetünk szerint egyetlen ülésen sem szólalt fel. Hasonlóképpen sokat hiányzott Incze István (öt alkalommal), Fehér Zoltán József és Szabó Péter (4–4) is. A képet némileg árnyalja, hogy a polgármesteri hivatal adatai nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot: a jelenléti ívet az ülés elején írják alá, így megtörténhet, hogy gyűlés közben is távozik még egy-egy tanácstag. A kimutatás szerint az RMDSZ frakcióvezetője, Pál-Szilágyi Zoltán csak kétszer nem vett részt a tanács munkájában, ám a valóságban legalább kétszer – legutóbb éppen a költségvetés vitáját követően – megtörtént, hogy ülés közben elment. A testületi munkát legkomolyabban Nagy István független tanácstag, az RMDSZ-es Bíró Béla, Gáspár Jenő és Ráduly László vette, akik mindannyiszor jelen voltak, ahányszor a tanácskozást meghirdették.
Hecser László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Aki nem halad, lemarad – konferencia az összes fejlődni akaró vállalkozónak
A huszonötödik Őszi Vásár részeként négy napon keresztül számos rendezvénnyel várja a székelyudvarhelyi Prima Press Kft. az érdeklődőket. Csütörtöktől vasárnapig gazdasági konferenciával, nemzetközi kiállítással és vásárral, kulturális programokkal és koncertekkel ünneplik meg a jubileumi kiadást.
Csütörtökön a kezdő vállalkozóknak és a tapasztalt üzletembereknek rendeznek szakmai programot. A nekik szervezett konferenciáról és lehetőségekről beszélgettünk Orosz-Pál Levente főszervezővel.
„László János indította el huszonöt évvel ezelőtt a rendezvényt, azzal a céllal, hogy minél több magyarországi kiállítót hozzon el Székelyudvarhelyre, akikkel megismerkedhetnek és együttműködhetnek a hazaiak. Már akkor számtalan sikersztori született, és azóta egyre csak bővült ezeknek a száma” – mondta a főszervező. Szerinte a Székelyudvarhelyi Nemzetközi Kiállítás és Vásárral, valamint az üzleti konferenciával jelentősen hozzájárulnak a székelyföldi vállalkozói szféra fejlődéséhez. A rendezvénysorozatot Hargita Megye Tanácsának és Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának támogatásával szervezték meg.
Csütörtökön délelőtt 11 órakor nyitják meg a kiállítást és vásárt a sportcsarnokban, majd délután kettőkor kezdődik a gazdasági konferencia, amelyre ingyenesen regisztrálhatnak a kezdő és tapasztalt vállalkozók. Idén a Magyar Nemzeti Kereskedőház is támogatja a rendezvénysorozatot, így az eddigieknél is több magyar vállalkozó lesz jelen az eseményen, melynek fővédnökévé Magyar Leventét, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárát választották. Orosz-Pál elmondta, az üzletemberek igényeire szabott és számukra érdekes, hasznos előadásokból állították össze a délutáni prezentációkat. Ezen a Magyar Nemzeti Kereskedőház Közép-Európai Kereskedelemfejlesztési Hálózatának igazgatója, Skapinyecz Péter fogja bemutatni az általuk nyújtott szolgáltatásokat és lehetőségeket. A kereskedőház székelyudvarhelyi irodájának szervezésében a városháza esketőtermében úgynevezett B2B találkozó is lesz, amelyen a hazai cégek közvetlenül vehetik fel a kapcsolatot a magyarországi vállalkozások képviselőivel – részletezte a főszervező.
Az áfanyilvántartást érintő jogszabályokról fog értekezni Dimén Hunor, a pénzügy székelyudvarhelyi kirendeltségének vezetője. Ezt követően Kozma Mónika, Maros Megye Tanácsának kabinetvezetője részletezi a marosvásárhelyi reptér felújítási projektjét. Simon Károly, a székelyudvarhelyi IT Park Projekt szakmai koordinátora az udvarhelyszéki IT-szektor aktuális helyzetéről és kezdeményezéseiről értekezik majd, Tiberiu Pănescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség igazgatója az alkalmazóknak és alkalmazottaknak nyújtott támogatásokról fog beszélni, majd Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője az udvarhelyszéki szakoktatás helyzetét vázolja. Török Csaba, a Kis- és Középvállalkozások Pályázatait Menedzselő Országos Hivatal (OTIMMC) területi kirendeltségének vezetője a Startup Nation programot, illetve más pályázati lehetőségeket ismertet, míg Szakács-Paál István, a Hargita Business Center igazgatója az inkubátorház által kínált lehetőségekről fog beszélni. Parajdi Borbála, a pályázatíró és menedzselő Eurotop Consulting Kft. ügyvezető igazgatója a mikro-, illetve a kis- és középvállalkozásoknak szóló aktuális pályázati lehetőségekről tart ismertetőt.
Aki nem halad, lemarad – véli Orosz-Pál Levente, aki szerint a konferencia egy remek alkalom az összes fejlődni akaró hazai vállalkozó számára.
Veres Réka / Székelyhon.ro

Őszi programkavalkád Székelyudvarhelyen kettős jubileummal
Közel százötven vásáros és kiállító részvételével nyitják meg csütörtökön a székelyudvarhelyi sportcsarnokban és környékén a huszonötödik Őszi Vásárt. A Príma Press Kft. és az Arkum Alapítvány rendezvényén a Príma Rádió huszadik születésnapját is megünneplik.
Számos programmal várják csütörtöktől vasárnapig az érdeklődőket a székelyudvarhelyi sportcsarnokban és környékén megrendezett huszonötödik Őszi Vásáron. Orosz-Pál Levente főszervező a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, idén tényleg közösségi összefogásként jött létre a rendezvénysorozat, hiszen a társszervező Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, a főtámogató pedig Hargita Megye Tanácsa, ugyanakkor az UKKSZ, a Hargita Business Center, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház is besegített a szervezésbe.
Magyarországról idén húsz kiállító is jelen lesz, akik zömében újak, de vannak köztük visszatérő vállalkozók is.
Orbán Árpád alpolgármester a sajtótájékoztatón elmondta, városfejlesztési szempontól is fontos a partnerség a vállalkozói szférával. Bíró Barna Botond, a megyei tanács alelnöke szerint a rendezvénnyel a hagyományra építenek, ennek része a város nagy múlttal rendelkező kis- és könnyűipara is. A hét végén a Príma Rádió is ünnepel, hiszen októberben lesz fennállásának huszadik évfordulója.
Orosz-Pál Levente elmondta, számos eseménnyel, köztük vetélkedőkkel, kulturális műsorokkal, szórakoztató programokkal, tombolával, valamint óriástortával készülnek a születésnapra.
A 25. Őszi Vásár megnyitója csütörtök délelőtt tizenegy órakor lesz, délután kettőkor pedig a városháza Szent István-termében gazdasági konferencia és üzletember-találkozó kezdődik. A nyolcadik Székely Termékek Fesztiválját pénteken délben nyitják meg a minifocipályán, itt ötvenféle székely termék közül válogathatnak majd az érdeklődők. Pénteken délután négy órakor ugyancsak a minifocipályán nyílik meg a 14. Borfesztivál is. Pénteken este héttől a Neoton Família énekese, Csepregi Éva lép fel, majd a Transylvania Rock Band koncertezik. A Príma Rádió szervezésében szombaton délután egy órakor kezdődik a nyolcadik mesemondó verseny, majd ötkor a Humóra viccmondó vetélkedő. Hat órától az Open Stage folytatja a humoros műsort, majd Danics Dóra, a 2013-as X-Factor győztese lép fel, végül pedig a Dreamland Residents koncertezik. Vasárnap napközben a rendezvénysorozat két helyszínén kulturális programok lesznek, délután a Cickom együttes lép fel, majd a Valeo Art Egyesület musicalje zárja a rendezvénysorozatot.
Veres Réka / Székelyhon.ro

Örökérvényű üzenete van a forradalomnak
Egyik fontos üzenete 1956-nak, hogy az ünnep nemcsak emlékezés az egykori eseményekre, sokkal inkább annak a számbavétele, hogy mit tanultunk belőle, máig tartó hatása hogyan él szívünkben, mit tettünk mi annak érdekében, hogy az egykori törekvések valóra váljanak – hangzott el hétfőn az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulóján tartott gyergyószentmiklósi megemlékezésen.
A forradalom és szabadságharc évfordulóján a római katolikus temetőben emlékeztek a gyergyószentmiklósiak. A város önkormányzata, a művelődési központ, a Volt Politikai Foglyok Gyergyószentmiklósi Szövetsége és az ’56-os Vitézi Lovagrend által szervezett eseményen Erdős Nándor történelemtanár emelte ki a történelmi esemény néhány fontos üzenetét és vont párhuzamot az ezelőtt 61 évvel történtek, illetve a magyarság jelenlegi helyzete, állapota között. Azokban a napokban a jelen összemosódott a jövővel, amelyből a jövő kerekedett felül. 61 év után is érezzük ’56 szellemiségét. Ma ismét nemzetünket veszélyeztető intézmények, rendszerek, intézkedések, politikusok, milliárdosok ellen kell küzdenünk. Számukra van egy üzenetem: ’56-os hőseink már kitaposták az igazi demokrácia útját, és mi tudjuk, hogy milyen együtt, hitben, Isten és a nép akaratát teljesítve élni. Nem kérünk abból a demokráciából, amit nekünk a Nyugat, az úgynevezett szabadelvű milliárdos kínál” – fogalmazott Erdős Nándor. Mint mondta, ’56 egy másik fontos üzenete, hogy valahányszor felelevenítjük a történelmi eseményt, számbavételt kell tartanunk arról, hogy mit tanultunk belőle, máig tartó hatása hogyan él szívünkben, mit teszünk annak érdekében, hogy az egykori törekvések valóra váljanak. A felelősségtudat forradalma A szónok úgy fogalmazott, aligha van közelmúltunknak olyan részlete, amelyet annyira átitatott volna a felelősség tudata, érzése, mint 1956 eseményeit, történéseit. „Minden forrás arról tanúskodik, hogy a forradalom alapélménye a nemzeti egység volt, és a felszabadultság boldogsága. 1956. október végén az az érzés, hogy együtt van a nemzet, együtt van az ország, mindennél erősebb volt. És mindenki felszabadult volt, mert végre hangosan és nyilvánosan kimondták az igazságot (...) Elsősorban azok emléke előtt tisztelgünk, akik azért áldozták fel karrierjüket, szabadságukat, sőt életüket is, hogy megteremtsenek egy szabad, független, demokratikus országot. Nem rajtuk múlt, hogy akkor, 1956-ban ez nem sikerülhetett – hangoztatta Erdős Nándor. Zárógondolatában kiemelte, mennyire fontos ismernünk történelmünket és beszélnünk is erről. „Azt gondolom, hogy az ünnep számvetés, lelkiismeret-vizsgálat is egyben, és ha mi képesek leszünk ezt megtenni egy szobor előtt, az iskolákban, ha őszintén beszélünk egymáshoz, és azt keressük, ami összekapcsol minket, akkor közelebb fogunk kerülni mindahhoz, amit 1956 hősei szerettek volna: a független, önálló, demokratikus nemzet megteremtéséhez” – fogalmazott.
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármesterének gondolatait Pál Levente önkormányzati képviselő tolmácsolásában hallgathatták meg az emlékezők. Az üzenetben elhangzott: nagy és fontos feladat, hogy évtizedek elteltével a mának és a jövőnek is át tudjuk vetíteni ’56 érdemszerzését, szellemiségét. A megtörténtek tanulságának magunkévá tétele, a forradalom hőseinek példái segíthetnek ebben.
A „pesti srácok” egyikének, az ’56- os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozatának, Mansfeld Péternek az alakját emelte ki a szónok, felhívva a figyelmet, hogy a forradalom mártírjának bátorságából a ma embere is példát meríthet.
A tizenéves Mansfeld Péter gyermekként olyan bátorságról tett tanúságot, amit a ma embere is méltán megcsodálhat. A ma embere, aki saját kényelmének rabjává vált, aki már-már abba betegszik bele, hogy önnön posztmodern világát szüntelenül dédelgesse. Vajon hogyan viselnénk, ha egyik percről a másikra felborulna, megszűnne a kényelmünk, a rend, ami övez? – hangzott mintegy intelemként a kérdés.
A megemlékezésen a helyi római katolikus és unitárius egyházak lelkipásztorai is megosztották a történelmi eseménnyel kapcsolatos gondolataikat. Az emlékezést megzenésített vers előadása, illetve a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikarának fellépése tette meghittebbé. Az esemény a nemzeti himnuszok eléneklésével, valamint a kegyelet koszorúinak elhelyezésével zárult.
Az ’56-os forradalomról és szabadságharcról Gyergyószék más településein is megemlékeztek a helyi közösségek az elmúlt napokban. Pethő Melánia / Székelyhon.ro