Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Pál Ildikó
1 tétel
2011. október 21.
„Cenzurázott” romániai cenzus?
Visszaélésekkel és kapkodással kezdődött tegnap a népszámlálás Romániában
Kapkodás, szervezési káosz jellemezte tegnap több erdélyi településen a népszámlálás első napját, és nem voltak ritkák a visszaélések sem. Nagyváradon és Kolozsváron a magyar válaszadók arra panaszkodtak az RMDSZ forródrótján, hogy a kérdezőbiztosok elmulasztották a nemzetiségi adatok rögzítését
Panasz panasz után érkezett tegnap, a népszámlálás első napján: a magyar válaszadók a nemzetiségi adatok rögzítésének elmulasztását, a román válaszadók közül többen a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdéseket sérelmezték. A számlálóbiztosok a munkavégzés körülményeire panaszkodtak.
Káosz, verekedés, szabályszegés
Kolozsváron kapkodással kezdődött a népszámlálás: reggel, az utolsó utáni pillanatban, 160 számlálóbiztos mondott le, ezért a körzetek újraelosztása még délután is zajlott. Egy nappal az adatrögzítés megkezdése előtt az 1700 körzetből 460-at még nem osztottak ki.
A biztosok „menekülésének” elsősorban anyagi oka volt, a munkavállalók kevesellték a bruttó ötven lejes napidíjat, de az pénz miatti elégedetlenség mellett a munkavégzés biztonságát is sokan kétségbe vonták. A félelmeket igazolta, hogy egy számlálóbiztost megkergettek a tegnap, a rendőrség közbelépésére volt szükség. Az atrocitás hátteréről lapzártánkig nem érkezett jelentés.
László Attila alpolgármester szerint a számlálóbiztosok közül többen nem ismerik az adatrögzítés szabályait, a monostori negyedben például egyikük a telekkönyvi kivonatot kérte az adatközlő ingatlantulajdonostól. Az RMDSZ-hez azért érkezett bejelentés, mert a Györgyfalvi negyedben egy számlálóbiztos nem volt hajlandó igazolni magát.
Az egyetemi városban tanuló hallgatók közül többen tapasztalták, hogy esetükben csak az ideiglenesen a településen tartózkodókra vonatkozó űrlapot töltötték ki, a személyi adatokat rögzítő „P” jelű adatlapot (amelyen többek között a nemzetiségre és vallási hovatartozásra vonatkozó adatok szerepelnek) nem.
Az ÚMSZ által elkísért számlálóbiztos, Kacsó Zsolt úgy összegezte az első nap tapasztalatait, hogy nehéz, de nem sikertelen „bevetésen” van túl. „Romanegyedben voltam, nagyon kedvesen fogadtak, de rengeteg munka volt itt. Voltam olyan lakásban, ahol 14-en laknak” – mesélte a kolozsvári adatrögzítő.
Visszaütött a félretájékoztatás
Bihar megyében az RMDSZ forródrótján már tegnap délelőtt több bejelentés érkezett arról, hogy a számlálóbiztosok nem rögzítik a nemzetiségre vonatkozó adatokat. A megyei szervezet közleményben figyelmeztette a térségben élőket, hogy ragaszkodjanak az űrlapok helyes és maradéktalan kitöltéséhez.
Az RMDSZ szerint a szabályszegések magyarázata az, hogy a hét elején a Statisztikai Hivatal munkatársai félretájékoztatták a kérdezőbiztosokat, és azt az utasítást adták, hogy a távolban lévő családtagok nemzeti és vallási hovatartozásra vonatkozó adatait ne rögzítsék.
Az eljárás miatt tiltakozott Kelemen Hunor szövetségi elnök, a Statisztikai Hivatal országos vezetője, Virgil Voineagu pedig a hiba korrekciójára és a szabályok betartására szólította fel az illetékeseket.
Ellenkampány
Ismeretlen tettesek a Magyar Polgári Párt (MPP) népszámlálást népszerűsítő képeslapjához hasonlító szórólapokat dobtak több sepsiszentgyörgyi postaládába tegnap hajnalban, ezeken a párt jelképei mellett a „Jelentem székely vagyok” felirat szerepelt. Az eredeti szóróanyagon az MPP a „Jelentem magyar vagyok” feliratot tüntette fel.
Kulcsár Terza József, a Kovászna megyei MPP-szervezet elnöke „súlyos diverziónak” nevezte az esetet, és feljelentést tett az ügyészségen ismeretlen tettesek ellen, mert a hamisított képeslapon visszaéltek a párt nevével és azonosító jelével. A polgári párt elnöke szerint az akciónak két célja volt: az elkövetők így akarták megosztani a magyarokat, a lejárató kampánnyal pedig az MPP hitelét rontották.
Sepsiszentgyörgy Románia legnagyobb magyar többségű városa, ahol 2002-ben a lakosság 75 százaléka vallotta magát magyarnak. A legutóbbi adatrögzítéskor 14 válaszadó választotta a magyar nemzetiség helyett a „székely” megjelölést.
A magyarok nyitottabbak
Marosvásárhelyen a magyar családok felkészülten és nyitottan, a román családok azonban fenntartásokkal fogadták az ÚMSZ által elkísért számlálóbiztost. Pál Ildikó még tegnapelőtt értesítette azokat, akiket az első nap felkeresett, ennek ellenére sokan nem tartózkodtak otthon a megjelölt időpontban.
Az adatközlés viszonylag zökkenőmentesen zajlott, bár sokáig tartott, mert a nyilatkozók nem csak a kért adatokat közölték, hanem nagyon szívélyes és hosszas magyarázatokba fogtak a különböző életrajzi tényekkel kapcsolatban. A nemzetiségi adatok felvétele nem okozott gondot, a vallási hovatartozásról azonban több adatközlő is vonakodott nyilatkozni. Volt olyan háztartás, ahol az apa ortodoxnak, az anya jehovistának mondta magát, gyermekük pedig elzárkózott a nyilatkozattól.
Új Magyar Szó (Bukarest)