A váradi egyházmegyében, Biharszentjánoson az egykori apátsági templom helyett hosszú évszázadok óta újból templomot építettek. A helység történetéről és a katolikusok hitéletéről kevés írásos dokumentum maradt fenn. Az utóbbi évtizedekben végbement demográfiai változások az országhatár-menti lakosok vallásbeli összetételét is megváltoztatták. Jelenleg 180 fős katolikus közössége van Biharszentjánosnak. Elhatározták, hogy saját templomot építenek maguknak. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök megbízásából Pafka Ernő építész 2002-ben látott hozzá a munkálatokhoz. A Keresztelő Szent János tiszteletére épített templom ünnepélyes felszentelésére október 8-án, Magyarok Nagyasszonyának ünnepén került sor. A zsúfolásig megtelt templomban Tempfi József püspök felszentelte a templomot, köszöntötte a híveket, miután megköszönte a református egyházközségnek, hogy otthont adott híveinek a vasárnapi istentiszteleten. Tempfli József bemutatta a templomot díszítő Keresztelő Szent János főoltárképet, Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella képeit, Simon Veronika munkáit, valamint a Rómában tevékenykedett Prokopp Péter által festett keresztutat. /K.F.: Templomszentelés Biharszentjánoson. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 29./

Régi fényében pompázik a váradi színház
Befejeződött a nagyváradi színház épületének helyreállítása. A régi fényében pompázó épületet tegnap vette át a helyi és megyei önkormányzat. Eközben az intézmény helyzete még mindig bizonytalan: bár a prefektúra kétszer is megvétózta az önálló magyar teátrum létrehozására irányuló törekvéseket, az átadáson a román és a magyar intézmény kijelölt vezetői igazgatói minőségükben voltak jelen. A 19. század utolsó esztendejében, alig több mint egy év alatt felépült, eklektikus stílusú teátrumot kívülről 2006-ban kezdték el felújítani, a belső munkálatok 2008 tavaszán kezdődtek, és anyagi, illetve adminisztratív problémák miatt az eredetileg tervezett 2009-es átadási határidő egészen mostanáig csúszott.
Süppedős bársonyszőnyegeken lépdelhet, vadonatúj, az eredetieknek megfelelő székeken ülhet és a teljes egészében restaurált, újrafestett díszítőelemeket csodálhatja az, aki betér a nagyváradi színház helyreállított épületébe. Tegnap a városi és a megyei tanács hivatalosságai, illetve a tervező és kivitelező cégek képviselői hívták meg a sajtót a szintén megújult színpadra, hogy megmutassák, milyen formában várja a színház a váradi publikumot a következő évadtól.
Éveket csúszott az átadás
A restaurálás három szakaszban történt, ezek közül az elsőt még nemcsak finanszírozta, hanem meg is szervezte a Bihar Megyei Tanács – idézte fel a felújítás kezdeteit Biró Rozália nagyváradi alpolgármester. 2009-ben, miután kiderült, az évszázados épület teljes helyreállításához még több időre és pénzre van szükség, a megyei önkormányzat egy csavarral oldotta meg a problémát: mivel másképpen nem finanszírozhatta volna a munkálatot, a restaurálás befejezéséig átadta a színház kezelését a városi önkormányzatnak, és így abból a pénzből, amit a helyi önkormányzatoknak juttathat, sikerült a színházat érintő beruházásokat állni.
A második szakaszban a szalárdi Constructorul, illetve a magyarországi Amandinus Kft. folytatta a munkát: az idők során megkopott díszítőelemeket restaurálták, a rokokó stílusú színházbelsőben az aranyozást mindenütt felfrissítették, a jellegzetes, méretes csillárt helyreállították, a megrongálódott szellőzőrendszert újra működőképessé tették. A második etap 2009 szeptemberében fejeződött be, ezután több hónapos szünet következett, mivel a közbeszerzés eredményét többször is megóvták – emlékeztetett az elöljáró.
Végül tavaly nyáron kezdhette el az utolsó simítások elvégzését az előző fázist is végző csapat. Pafka Ernő építész, a tervező cég képviselője elmondta: amit csak lehetett, helyreállítva megőriztek, más elemeket pedig újakkal helyettesítettek. Érdekesség, hogy az 1900-ban felszerelt fűtésrendszer vezetékei évtizedekig használhatatlanok voltak, most ezeket kitisztították, és modern vezérléssel működtetik – korszerű klímaberendezést adva hozzá. A nézőtér székeit kicserélték – mintaként a budapesti Vígszínház székeit használták, ugyanis az épületet is az a Fellner & Helmer cég tervezte, amely a váradit, két év eltéréssel.
A fény- és hangtechnika teljesen megújult, korszerű reflektorok és egyéb műszaki felszerelések szolgálják a művészeket az új évadban. A munkálatok összesen 15,5 millió lejbe kerültek, az összeget teljes egészében a megyei tanács állta – hangsúlyozta Radu Ţîrle megyei tanácselnök és Kiss Sándor alelnök.
Van magyar színház, vagy nincs?
Bár az épület elkészült, a benne működő intézmények sorsa továbbra is kérdéses. Mint arról beszámoltunk, az intézményt kezelő Bihar Megyei Tanács az RMDSZ-frakció kezdeményezésére az elmúlt hónapokban két olyan döntést is hozott, amelyek alapján az eddig Nagyváradi Magyar Színház néven működő jogi entitás román és magyar társulata külön intézményként önállósodik.
A megyei kormányhivatal azonban sorban mindkettőt megtámadta, és ezzel a határozatok a közigazgatási bíróság döntéséig hatályukat vesztették. A Nagyváradi Magyar Színház azonban más a véleménye: az épület tegnapi átadásán úgy tűnt, hogy a második döntés értelmében létrejött két intézmény nagyon is létezik.
Így a tegnapi átadáson a Nagyváradi Állami Színház – egyelőre ideiglenes – igazgatója, Daniel Vulcu, illetve az abból kivált és önállósult Nagyváradi Magyar Színház direktora, Czvikker Katalin is igazgatóként köszöntötte a megjelenteket. Utóbbi azt is hangsúlyozta, hogy közös akarat volt mind a magyar, mind a román fél részéről a különválás, és reméli, hogy a két színház működésében semmilyen problémát nem fog okozni a prefektus akadékoskodása vagy akár a közelmúltban a – román – közvéleményben tapasztalt ellenállás. Néhány tucatnyi váradi román lakos ugyanis gyertyás tüntetést szervezett az intézmény előtt, így tiltakozva az általuk etnikai szegregációnak minősített döntések ellen.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Ybl Miklós és a magyar építészet éve
Szerda délután nyitották meg, és december 17-ig látható a nagyváradi keresztény Egyetemen (PKE) megnyitott, Ybl Miklós építész munkásságát bemutató tárlat.
A Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) a Bihar Megyei Építész Kamarával és a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamarával közösen szervezte meg a szerdán megnyitott Ybl Miklós (1814–1891): Bicentenárium – című tárlatot, melyen a budapesti Metró Galéria tulajdonát képező anyagot állították ki. A PKE emeleti előcsarnokában lebonyolított tárlatnyitón Horváth István az Ybl Miklós születésének századik évfordulója alkalmából írt, a Vasárnapi Újság 1914. április 12-iki számában megjelent méltatást idézett: „A magyar építőművészetnek olyan lendületet tudott adni, alkotó erejének szinte túlcsapó termelésével annyira gazdaggá tudta tenni a magyarországi építkezésnek ő előtte csaknem teljesen ellanyhult birodalmát, mint senki más. Budapest akkori építkezéseinek, restaurálásának igen jelentős része az ő nevéhez fűződik. Csaknem hatvan évig döntő, irányító szerepe volt a főváros építkezésében. Amit alkotott – nagy részben a klasszikus stílusok jegyében – mindig egységes és harmonikus volt s művészettel telt. Monumentalitása, nagyszabású lendülete két leghatalmasabb alkotásában: az Operaház épületében és a lipótvárosi bazilikában érte el legtökéletesebb fokát.” Radics Beatrix, a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara titkára a szép számban megjelent érdeklődőknek elmondta, hogy az általa képviselt intézmény évek óta együttműködik a Bihar Megyei építészkamarával, mely együttműködés eredménye a most megnyíló tárlat is. Hangsúlyozta, hogy az Ybl Miklós bicentenárium okán 2014-et Magyarországon a Magyar Építészet Évének nyilvánították, melynek keretében több nagyszabású, a magyar építészetet népszerűsítő rendezvényt tartottak, köztük az Ybl Miklós előtt tisztelgő vándorkiállítást is, amelyik most első alkalommal látható Magyarország határain kívül
Gazdag életmű
Pafka Ernő nagyváradi építész, a Bihar Megyei Építész Kamara alelnöke a megnyitón kifejtette, hogy a tárlat harminchat pannót tartalmaz, amelyek bemutatják Ybl Miklós legszebb munkát. Hangsúlyozta, hogy a kiállított pannókon Ybl Miklós által tervezett szakrális épületek, lakóházak, bérházak, kastélyok és középületek fényképei és tervei, alaprajzai láthatók. E gazdag építészeti anyag is bizonyítéka annak, „hogy Ybl Miklós nem csak tehetséges építész volt, hanem szerencsés is, mert vajon milyen épületeket tervezett volna, ha itt és most született volna? Szerencsés helyzetben volt, hogy egy olyan országban született, ahol óriási gazdasági fellendülés volt, és tehetsége mellett ennek köszönhetően is nagyon sok szép megbízást kapott mecénásoktól, az államtól, az egyháztól” - fogalmazott Pafka Ernő. Az építész felhívta a figyelmet arra, hogy a mai Románia területén három Ybl Miklós tervezte épületet ismerünk: ezek egyike a zsombolyai Csekonics kastély, amelyik ma már nem áll, mert a tulajdonosok lebontották a múlt század közepén. A másik épület a nagykárolyi Károlyi kastély, melynek helyreállítását és átépítését Ybl Miklós tervei alapján készítették el. A harmadik pedig a szintén Szatmár megyei Kaplonyban lévő ferences rendi kolostor, amelyet ugyancsak az ő tervei alapján alakított át a Károlyi család, ennek az épületnek az alagsorában található egyébként a Károlyi család mauzóleuma is. Az Ybl Miklós munkásságát bemutató tárlat december 17-ig látható a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Pap István
erdon.ro