Vöröshagyma vagy lilahagyma? - élőnyelvi konferencia Marosvásárhelyen
Nemzetközi nyelvészeti konferencia zajlik ezekben a napokban Marosvásárhelyen a Sapientia EMTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke, illetve a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szervezésében.
A 19. Élőnyelvi Konferencia a következő témák köré szerveződik: a magyar nyelvjáráskutatás a 21. században: hagyomány és innováció; nyelvváltozatok a 21. században: változó dialektusok, regionális köznyelvek, egységesülés és szétfejlődés; adatgyűjtési módszertan: hagyományos modellek, újítás és lehetőségek; nyelvjárások és nyelvek határán: nyelvjáráskutatás és kontaktológia; nyelvjárások és kisebbségi nyelvhasználat; nyelvjárások és nyelvi tervezés kisebbségi és többségi helyzetben; nyelvjárások és nyelvi attitűdök; nyelvjárások az oktatásban.
A konferencián a hazai előadók mellett többek közt magyarországi, vajdasági, amerikai, finnországi nyelvészek ismertetik folyamatban levő kutatásaikat, illetve azok eredményeit.
A plenáris előadások után műhelyekben és szekcióban tartották előadásaikat a résztvevők. Szó esett az uráli nyelvekről a digitális térben, amelynek kapcsán Kozmács István az udmurt nyelvhasználatról értekezett. Larisza Ponomareva és Oszkó Beatrix a Digitális eszközök és finnugor nyelvek – a komi-permják háttér című előadásban kitért arra is, hogy a jelenleg elérhető eszközök milyen mértékben segítik elő a komi-permják nyelv megmAradását a mindennapi nyelvhasználatban, illetve a digitális világban. A manysi nyelvről manysi nyelven című előadásban a manysi nyelv szociolingvisztikai helyzetét elemző és értékelő manysi nyelvű írások alapján mutatták be a szerzők azt, hogy hogyan gondolkodnak napjainkban a manysik nyelvük jelenéről és jövőjéről.
Az egyetemi hallgatók körében tapasztalható nyelvhasználatról és nyelvi attitűdökről értekezett Bartha Krisztina, Belényesi Emese Hajnalka a kisebbségi helyzetben élő siket személyek nyelvhasználatát, nyelvi identitását és közösségi inklúzióját vizsgálta, Danczi Annamária a pedagógusok nyelvjárási attitűdjét a határon túli közegben.
Kalandozások a konyhában – ételek és alapanyagok megnevezései Magyarországon és a külső régiókban címmel Fazakas Emese péntek délelőtt arról tart előadást, hogy a különböző ételeket és alapanyagokat sokszor eltérően nevezik meg a magyarországiak és a határon túl élők. Arra keresi a választ a Babeș–Bolyai Tudományegyetem nyelvésze, hogy mi lehet az elnevezések alapja, mi az a szempont, aminek alapján Erdélyben vöröshagymának mondjuk azt, amit Magyarországon lilahagymának.
Antal Erika
maszol.ro

Könyvbemutató az Akadémiai Könyvtárban
Az MTA Könyvtár és Információs Központ és a Gondolat Kiadó szervezésében került sor november 22-én Budapesten, az MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciatermében „A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén” című könyvsorozat ötödik kötetének bemutatójára.
A könyvet megjelentető Gondolat Kiadó nevében Bácskai István köszöntötte az egybegyűlt érdeklődőket, majd „A magyar nyelv Horvátországban” című monográfiát (http://www.ffzg.unizg.hr/hungaro/wp-content/uploads/2016/10/horvkontrabor-1.pdf) Kontra Miklós, a könyvsorozat szerkesztője, illetve a kötetek alapját képező Kárpát-medencei kutatás megálmodója és irányítója, Borbély Anna, az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatója, Lanstyák István, a pozsonyi Comenius Egyetem oktatója, valamint Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője mutatta be.
A sorozat 1998-ban indult, ekkor jelent meg „A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján)” címmel az első kötet, szerzője Csernicskó István. Ezt követte egy évvel később Göncz Lajos könyve „A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban)” címmel, majd 2000-ben adták ki Lanstyák István „A magyar nyelv Szlovákiában” című monográfiáját.
A sorozat negyedik darabja az „A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában” volt, és 2012-ben látott napvilágot, szerzői Szépfalusi István, Vörös Ottó, Beregszászi Anikó és Kontra Miklós.
A sorozat záró kötete, „A magyar nyelv Horvátországban” című kiadvány szintén kollektív munka. Szerzői horvátországi és magyarországi nyelvészek és egyetemi hallgatók: Fancsaly Éva, Gúti Erika, Kontra Miklós, Molnár Ljubić Mónika, Oszkó Beatrix, Siklósi Beáta és Žagar Szentesi Orosolya.
A kiadványsorozat jelentős hiányt pótolva indult, hiszen az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik nagy adóssága volt, hogy gyakorlatilag nem foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után „A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén” című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek szoros együttműködésben készítették el azonos szempontok szerint a Magyarországgal szomszédos országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának összehasonlítható elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. A sorozathoz tartozó könyvek azonos szerkezetben tárgyalták a kisebbségi magyarok földrajzi és demográfiai jellemzőit, politikai, gazdasági, kulturális és vallási helyzetét, a nyelvekhez fűződő attitűdöket és a nyelvi konfliktusokat, a nyelvi törvényeket, a magyar nyelv szerepét az oktatásban, a közigazgatásban és a tömegtájékoztatásban. A szigorúan nyelvészeti részek a kétnyelvűség hatásait írták le, vagyis a magyarországi magyarok és a határon túliak közti nyelvi azonosságokat és különbségeket elemezték. Ebből a kutatásból a horvátországi magyarok a délszláv (honvédő) háború miatt kimaradtak. A hiányt 2013 őszén kezdték pótolni, ekkor indultak el a kutatások Horvátországban, míg végül 2016-ban kikerülhetett a nyomdából a sorozat ötödik kötete.
A sorozat kötetei pdf-ben elérhetők a http://real.mtak.hu/ címen.
hodinkaintezet.uz.ua