"Érendréden a lakosok többsége három-négyszázezer lejes téesznyugdíjból tengeti életét. Irinybe vagy Nagykárolyba járnak a felső tagozatos magyar gyerekek. Ezelőtt négy évvel, elsőként a megye községei közül, Érendréden avattak emléktáblát az ötvenhatos események előtt tisztelegve. Ennek komoly helyi vonatkozása volt, hiszen 1959-ben a helyi értelmiségiek és a nagygazdák java részét börtönözték be erről a településről "ötvenhatos tevékenysége" miatt. Az érendrédi reformátusság kiöregedőfélben lévő közösség. Orosz-Mészáros Márta 1996 óta - kevéssel a teológia befejezésétől kezdve - lelkipásztora az érendrédi református gyülekezetnek. Elmondta, hogy a gyülekezetet mindössze háromszázötven fős. Az egyházközség évről évre fogyatkozik, a temetések száma kétszerese a kereszteléseknek. Munkalehetőség nincs a község területén. A település magyarok lakta részén nincs egyetlen egyetemet végzett vagy egyetemre járó fiatal sem. Érendréden két összevont osztályban tanítanak magyarul az alsó tagozaton, ahová 25 gyermek jár. Az apadó gyülekezetben viszont nagy a templombajárási arány. /Fodor István: Érendréd: Egy apadó magyar közösség mindennapjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 25./"