Szalacs újabb nevezetessége: tájházat avattak
Bihar megye – A szalacsi Kisburga utca 400. szám alatt szombat óta egy XIX. századi zsellérporta várja a népi kultúra iránt érdeklődőket. A tájház avatóját sok érdeklődő és szakértő részvételével tartották meg.
A szalacsi tájház létrehozásának előzményeiről, az ott zajlott munkákról nemrégiben részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Az elmúlt szombaton, a település központjában tartott cserkészavató ünnepség után, a cserkészek zászlós vezetésével vonultak az érdeklődők a nap második ünnepi eseményének színhelyére, a tájház megnyitójára. A kis parasztporta udvarát benépesítőket Orosz Erzsébet tanárnő, az esemény moderátora köszöntötte, ismertetve, hogy az Érmelléki Turisztikai Társaság 2005–ben kezdte el a tájház rendbetételét (ez gyakorlatilag dr. Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos anyagi áldozatát, és munkáját jelenti – a szerz.megj.), amihez a Megyei Tanács járult hozzá. Mint elhangzott – és ezt a továbbiakban többen is felemlítették – mások mellett a legtöbb köszönet a létrehozó feleségét, dr. Kéri Ildikót illeti, aki nem csak helyettesítette férjét munkahelyén, de mindenben támogatta is.
Újabb nevezetesség
A méltatók sorát Porsztner Sarolta polgármester nyitotta, aki még egy 1970-es évekbeli álom megvalósulásának mondta a tájház létrejöttét. Dr. Bereczki Ibolya, a magyarországi Tájház Szövetség elnöke a szőlő– és borkultúra, és a négylyukú híd után Szalacs legújabb nevezetességének mondta a tájházat. Dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora úgy vélte, a legszerencsésebb, ha népi kultúránk értékeit saját helyükön tudjuk megőrizni, és nem skanzen–szerűen gyűjtjük egybe. Dr. Kéri Gáspárnak azt kívánta, évek múltán is annyi támogatója legyen, mint manapság, és megígérte: kollégáival, tanítványaival néprajzi gyűjtésbe kezdenek az Érmelléken.
Kulturális aranybánya
Jantyik Zsolt, a Hajdú–Bihar megyei közgyűlés szakbizottsági elnöke, Derecske alpolgármestere szerint nagy, egyelőre kihasználatlan turisztikai potenciál lakozik Szalacsban, a tájház léte pedig akkor érheti el célját, ha azt a helyiek magukénak érzik. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke példának állította dr. Kéri Gáspárt: nem másokra várt, hanem maga látott neki terve megvalósításának. Szerinte az Érmellék népi kultúrája egy olyan „aranybánya”, mely akár gazdasági fellendülést is rejthet. Tanácsolta a régió nevelőinek, pedagógusainak: használják ki a tájházak létét, mutassák meg tanítványaiknak. Birinyi József, a Magyarországi Hungaricum Társaság elnöke a szalacsi székes mesterség méltatása kapcsán kijelentette: a helyi értékek – akár határon túl is – az egyetemes nemezeti értéktár részei.
Népdalok, citerazene
A tájházra Duma Ferenc római katolikus, illetve Szabó Zsolt református lelkész, továbbá Rákosi Jenő, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese kért áldást, Gyenge János citerázott, Pintér Vivien és Kertész Viola népdalokat énekelt, de az Örökzöld Asszonykórus is elénekelte stílszerűen, hogy „Édesanyám nádfedeles háza…” A kórus tagjai a házban is tüsténkedtek, hiszen az esemény ideje alatt füstölt a szabadkémény, a tűzhelyen készült a lapótya (krumplis béles). A cserkészek tartotta román és magyar nemzeti színű avatószalagokat dr. Kéri Gáspár, dr. Bereczki Ibolya, dr. Pozsony Ferenc, illetve Porsztner Sarolta és Szabó Ödön vágták át. A vendégeket és meghívottakat az avató után terített asztal várta a kertben, de természetesen a tájházban is folyamatosan lehetett nézelődni.
erdon.ro

Vidám iskolabúcsúztató Lupényban
Kincset lelt közösség
Szülők, diákok, pedagógusok számára egyaránt emlékezetesen zárult az idei tanév a lupényi magyar tagozatos tanintézményben. – Orosz Erzsébet és Madaras Irén kolléganőimmel úgy éreztük, hogy szükség van az iskolában a szülő–diák–pedagógus kapcsolat erősítésére, a közösségépítésre és ezt leginkább közös, játékos tevékenység formájában tudtuk elképzelni – fogalmazott Şoacă Erika, iskolaigazgató.
Az ötlet életképesnek bizonyult. Szerda délután a helyi református templom kertjében mintegy 70 óvodás, iskolás, tanár, tanító, szülő és nagyszülő indult kincsvadászatra. Az iskola vezetősége ugyanis bejelentette, hogy Óvisuli Sutyiboszorkány ellopta a tanintézmény valamennyi osztálynaplóját és a diákok ellenőrzőjét. Márpedig e nélkül nagy veszélybe kerül az iskola és annak teljes közössége. A 4-5 tagú csapatokba rendeződő szülők, diákok, tanárok nagy lelkesedéssel vágtak neki a boszorkány-lopta naplók felkutatásának. Annál is inkább mivel a kincsvadászat vezetői úgy vélték: a naplók mellett egyéb kincseket is elrejtett a boszorkány. – A csapatokat úgy próbáltuk kialakítani, hogy mindegyikben legyen óvódás, iskolás gyermek, szülő vagy nagyszülő és pedagógus is. Sok akadályon kellett túljutniuk, és valamennyi sikeres próbatétel után a csapatok egy-egy térképrészletet kaptak jutalmul. Nyolc állomás után összeállt a térkép, amely elvezetett a kincses ládához. Ebben voltak elrejtve az osztálynaplók, az ellenőrzők, és persze jó néhány csokoládépénz is. A dévai Corvin Kiadó jóvoltából pedig igazi kincset érő könyvek is ott lapultak a ládában – számolt be az iskola vezetője. Az akadálypályán rendkívül jó volt a hangulat. A nagypapák hihetetlenül jól teljesítettek a zsákba ugrós próbán, de jól szórakoztak a célba dobás, pohártorony-rakás, lufi szállítás során is. A csapatok legmagasabb tagjának WC-papíros múmiává sodrása is nagy derültséget keltett a versenyzők körében.
– Úgy érezzük, a rendezvény maximálisan elérte a célját: a szülők, gyerekek, tanárok igazi közösségként élhették meg a vidám élményeket, különböző korosztályok között szövődtek barátságok, csapatszellem alakult, egyszóval mindannyiunkban megerősödött az együvé tartozás érzése. Ezt szerettük volna kézzelfoghatóvá is tenni, így a rendezvény végén, aki akarta, akrillfestékbe mártott tenyerének nyomatát rajta hagyhatta egy fehér vásznon. Erre a vakáció folyamán ráíratjuk az iskolánk nevét, és meglesz a saját zászlónk – mesélte a rendezvényt követően Şoacă Erika.
És ami még inkább dicséretes, hogy a rendezvénynek folytatása lesz. A tanintézmény vezetője szerint szeptember elején egyhetes játszóházat szerveznek a gyermekek számára, ahol a szülők ismét szerepet kapnak. Lesz táncház, mese, játék és pólófestés. – Utóbbival az a célunk, hogy legyen a gyermekeinknek egyfajta, sajátkészítésű „egyenruhája”, egy olyan öltözet, amivel, ha bárhol megjelenünk, nyilvánvalóvá válik együvé tartozásunk – mondja az igazgatónő.
Az ősz folyamán szüreti bált terveznek, melyre már a teljes magyar közösség hivatalos lesz. Az adventi időszakban pedig koszorúkészítésre várják a már jól összekovácsolt vidám iskola-közösséget.
– A kellékek, anyagiak biztosítása érdekében e programsorozathoz a Bethlen Gábor Alap támogatását pályáztuk meg. Még nem kaptunk hivatalos értesítést, de reméljük, hogy pozitív elbírálásban részesül a pályázatunk. A programot azonban mindenképp végigvisszük, hiszen már az első rendezvény nagyon hasznosnak bizonyult. Ha lesz némi anyagi támogatásunk is, akkor még színvonalasabb programot tudunk kínálni a közösségnek – fogalmazott Şoacă Erika iskolaigazgató.
Gáspár-Barra Réka. Nyugati Jelen (Arad)