Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Orosz Anna
10 tétel
2005. november 29.
November 28-án fogadta Jonathan Scheele-t, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetőjét Markó Béla államminiszter. A találkozón az európai integrációs kérdésekről, a még hátralevő uniós feltételek teljesítéséről tárgyaltak. Markó Béla elmondta: „Konkrét kérdésekről is beszéltünk, mint a kisebbségi törvény, a gazdasági fejlesztési régiók, és a regionális fejlesztés kérdése.” /Orosz Anna: Markó-Scheele találkozó a Victoria-palotában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2005. december 15.
Első alkalommal adta át Kisebbségi Díját a Bukaresti Írók Társasága: Erdélyi lórum, Bökversek és öltemények című kötetéért Balogh József Bukarestben élő 76 éves költő, műfordító vehette át az elismerést. Balogh József ukrán, orosz és román versek fordításáról, hét verseskötetéről ismert. Kevesen tudják róla, hogy történelmi kalandregényeket is írt. /Orosz Anna: Balogh József líra-díja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2006. május 23.
Két, erre az alkalomra megtanult moldvai román népdallal lepte meg bukaresti közönségét Sebestyén Márta Oscar-díjas budapesti népdalénekes. A Bukaresti Magyar Napok záróünnepségeként tartott koncerten nem maradtak üres hely. A bukaresti RMDSZ főszervezésében egy héten át zajlottak a Bukaresti Magyar Napok. Változatos tevékenység folyt Bukarest egyetlen magyar iskolájában, az Ady Endre Líceumban, a Petőfi Házban és a Calvineumban. Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Korodi Attila államtitkár tájékoztatta a közönséget az EU-integrációval kapcsolatos kérdésekről. /Orosz Anna: Sámánének az Odeonban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2006. október 18.
Nem tudtak megegyezni a Kossuth téri tüntetés szervezői és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) képviselői az október 23-i rendezvényekről szóló október 17-i tárgyalásukon. A Fidesz bejelentette: az Astoriánál tartja október 23-i megemlékezését, amelynek fő szónoka Orbán Viktor lesz. Nyakó István, az MSZP szóvivője közölte: Magyarországnak árt Orbán Viktor, és az 1956-os forradalom méltó megünneplését teszi kockára, ha elriasztja a külföldi vendégeket az október 23-i rendezvényekről. (MTI) /Orosz Anna: Nincs megegyezés október 23-áról. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2007. szeptember 20.
A George Enescu Fesztivál rendezői visszavonták a Párizsban élő Megyeri Krisztina hétezer eurós díját, amelyet a legjobb kamarazenének járó zeneszerzői díj kategóriában kapott meg szeptember 9-én. Ezt azzal indokolták, hogy a Megyeri által komponált kamara darab (Le Jardin Étranger, Az idegen kert) 2003-ban már egyszer kapott díjat, éppen az Enescu Fesztiválon. A zsűri úgy döntött, hogy a díjat a második helyezettnek, Hu Xiao-ou-nak adja. Megyeri Krisztina aláírt egy nyilatkozatot, hogy az előadott darabot a nagyközönség még nem hallotta. /Orosz Anna: Kínos Enescu-epizód. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
2007. október 30.
Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács /CNA/ alelnöke a vele készült interjúban rámutatott, azért jó a többpártrendszer, mert az egyik párt biztosan fel fogja jelenteni a másikat, ha az ügy komoly, akkor kivizsgálják. Nyugaton a törvény nem tesz különbséget közszolgálati és kereskedelmi média között, csak a volt kommunista országokban van ilyen. /Orosz Anna: „Ez nem közszolgálat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
2013. július 1.
Kézdivásárhely is zászlóperben
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Fejér László Ödön parlamenti képviselő több témában tartott közös sajtótájékoztatót pénteken. A csavargyáras munkaigazolások kibocsátásának részleteiről, a Dacia-károsultak ügyéről, a székely zászló kapcsán indult újabb perről és a Székely Vágtáról is szó esett.
A két elöljáró közel egy éve kezdett foglalkozni a csavargyáras munkaigazolások ügyével, összesen 1373 személy igényelte azokat: 973 igazolást már elvittek a volt alkalmazottak, négyszázat még nem vettek át. Az igazolások kibocsátásával járó költségek tetemes részét, 56 700 lejt Fejér László Ödön vállalta magára, aki ugyanakkor a Dacia-károsultak kárpótlásának ügyét is tovább viszi Bukarestben. Elmondása szerint azt az ígéretet kapta az illetékesektől, hogy karácsonyig mind a 2130 károsult megkapja a neki járó összeget, köztük a 265 Kovászna megyei is (110-en felsőháromszékiek).
A képviselő arról is beszámolt, hogy a Japán-Román Baráti Társaság parlamenti küldöttjeként, a japán nagykövet meghívására részt vett egy bukaresti találkozón, mely alkalomból japán üzletembereket kért fel arra, hogy ruházzanak be az induló ipari parkok valamelyikében. „Gazdasági emberként célom, hogy az ipari parkokat feltöltsem cégekkel” – hangsúlyozta. Jelenleg 34 japán tőkéjű cég működik az országban, többségük Erdélyben, pár Bukarestben és környékén, de egy sincs Kovászna megyében, annak ellenére, hogy – a képviselő elmondása szerint – a japánok meglepően sokat tudnak Háromszékről.
Május 24-én két pert is indított a prefektúra az önkormányzat ellen, az egyiket a városházán levő, a másikat a Gábor Áron téren felhúzott székely zászlók miatt. „A köztéri lobogó esetében biztosan nyerünk, de ha a másikat elveszítjük, akkor gondoskodunk arról, hogy több száz zászlót osszunk szét, megtöltjük velük a Gábor Áron teret. Ha háború, akkor legyen háború” – mondta a polgármester, aki örül annak, hogy a készülő új alkotmányban engedélyezik a saját szimbólumok zavartalan használatát.
Az Eduard Predescu-féle perek is folyamatban vannak, mi több, az ügyvéd két hete újat indított, azt kérve, hogy a kézdivásárhelyi önkormányzatot nyilvánítsák fizetésképtelenné. A két elöljáró értetlenül áll ez előtt, ugyanis a törvény előírja: akkor lehet ilyen eljárást indítani egy önkormányzat ellen, ha adóssága meghaladja bevételének 50 százalékát, és 120 napig nem tud fizetni. Az előző polgármester által felfogadott bukaresti ügyvéd által követelt összeg 0,1 százalékát teszi ki a költségvetésnek.
A városnak jelentős lovas hagyománya van, elég, ha csak a valamikori fogathajtó-versenyekre vagy az Incitato táborra gondolunk. Ebből a megfontolásból is Kézdivásárhely önkormányzata négy lovast küld a július 13–14-én megrendezendő Székely Vágtára. A maksai Óriáspince-tetőn tartandó eseményen Kézdivásárhelyt Bódi Albert képviseli, Nyujtódot Terebesi Illés, Oroszfalut Máté László, Sárfalvát pedig Berde Loránd. A polgármester reményét fejezte ki, hogy legalább egyikük bejut a döntőbe, hiszen több hete készülnek a megmérettetésre.
Orosz Anna
Székely Hírmondó
Erdély.ma
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Fejér László Ödön parlamenti képviselő több témában tartott közös sajtótájékoztatót pénteken. A csavargyáras munkaigazolások kibocsátásának részleteiről, a Dacia-károsultak ügyéről, a székely zászló kapcsán indult újabb perről és a Székely Vágtáról is szó esett.
A két elöljáró közel egy éve kezdett foglalkozni a csavargyáras munkaigazolások ügyével, összesen 1373 személy igényelte azokat: 973 igazolást már elvittek a volt alkalmazottak, négyszázat még nem vettek át. Az igazolások kibocsátásával járó költségek tetemes részét, 56 700 lejt Fejér László Ödön vállalta magára, aki ugyanakkor a Dacia-károsultak kárpótlásának ügyét is tovább viszi Bukarestben. Elmondása szerint azt az ígéretet kapta az illetékesektől, hogy karácsonyig mind a 2130 károsult megkapja a neki járó összeget, köztük a 265 Kovászna megyei is (110-en felsőháromszékiek).
A képviselő arról is beszámolt, hogy a Japán-Román Baráti Társaság parlamenti küldöttjeként, a japán nagykövet meghívására részt vett egy bukaresti találkozón, mely alkalomból japán üzletembereket kért fel arra, hogy ruházzanak be az induló ipari parkok valamelyikében. „Gazdasági emberként célom, hogy az ipari parkokat feltöltsem cégekkel” – hangsúlyozta. Jelenleg 34 japán tőkéjű cég működik az országban, többségük Erdélyben, pár Bukarestben és környékén, de egy sincs Kovászna megyében, annak ellenére, hogy – a képviselő elmondása szerint – a japánok meglepően sokat tudnak Háromszékről.
Május 24-én két pert is indított a prefektúra az önkormányzat ellen, az egyiket a városházán levő, a másikat a Gábor Áron téren felhúzott székely zászlók miatt. „A köztéri lobogó esetében biztosan nyerünk, de ha a másikat elveszítjük, akkor gondoskodunk arról, hogy több száz zászlót osszunk szét, megtöltjük velük a Gábor Áron teret. Ha háború, akkor legyen háború” – mondta a polgármester, aki örül annak, hogy a készülő új alkotmányban engedélyezik a saját szimbólumok zavartalan használatát.
Az Eduard Predescu-féle perek is folyamatban vannak, mi több, az ügyvéd két hete újat indított, azt kérve, hogy a kézdivásárhelyi önkormányzatot nyilvánítsák fizetésképtelenné. A két elöljáró értetlenül áll ez előtt, ugyanis a törvény előírja: akkor lehet ilyen eljárást indítani egy önkormányzat ellen, ha adóssága meghaladja bevételének 50 százalékát, és 120 napig nem tud fizetni. Az előző polgármester által felfogadott bukaresti ügyvéd által követelt összeg 0,1 százalékát teszi ki a költségvetésnek.
A városnak jelentős lovas hagyománya van, elég, ha csak a valamikori fogathajtó-versenyekre vagy az Incitato táborra gondolunk. Ebből a megfontolásból is Kézdivásárhely önkormányzata négy lovast küld a július 13–14-én megrendezendő Székely Vágtára. A maksai Óriáspince-tetőn tartandó eseményen Kézdivásárhelyt Bódi Albert képviseli, Nyujtódot Terebesi Illés, Oroszfalut Máté László, Sárfalvát pedig Berde Loránd. A polgármester reményét fejezte ki, hogy legalább egyikük bejut a döntőbe, hiszen több hete készülnek a megmérettetésre.
Orosz Anna
Székely Hírmondó
Erdély.ma
2014. június 2.
Első román Hamvas-fordítás
Sokan méltatták a szentgyörgyi fordító munkáját
A hétvégén mutatták be a bukaresti Bookfest-en az első, román nyelvre lefordított Hamvas Béla művet. A bor filozófiája (Filosofia vinului) című könyvet a sepsiszentgyörgyi Hubbes László Attila fordította.
Hubbes László Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai műszaki és társadalmi karának oktatója, kommunikáció-tudomány tárgyakat tanít. Bölcsészetből doktorált, az apokalipszis esztétikájából. Elmondása szerint Hamvas Béla műveit elsőéves egyetemista korában kezdte olvasni, és azóta is lelkes olvasója a szerzőnek.
A fordításhoz azért kezdett hozzá, mert igazságtalannak tartotta, hogy Hamvas ennyire ismeretlen román kulturális körökben, miközben már német, angol és francia nyelvterületeken beindult egy folyamat, a magyar író műveit sokan ismerik. A kilencvenes évek végére például szinte minden írását lefordították szerb nyelvre.
– Láttam, hogy a szerbeknél mennyire népszerű lett Hamvas, és azon gondolkodtam, ez a román olvasók esetében is működne, mert tudom, hogy a román olvasóközönség nagyon kedveli a két világháború közötti szellemi jobboldalt, például Mircea Eliade vagy Constantin Noica műveit – mondja.
Abban az időben, amikor a könyvet fordítani kezdte, Hubbes könyvtárosként dolgozott a Bod Péter Megyei Könyvtárban, és arra gondolt, megpróbálja, egyáltalán képes-e átültetni a nehéz nyelvezetet. Reggelente ujjgyakorlatszerűen a kávé mellett lefordított egy-egy mondatot. A munkával egy év alatt végzett, de akkor felmerült a kérdés, mihez kezdjen egy lefordított könyvvel?
A család és a barátai biztatták, keressen neki kiadót. Először nem voltak pozitív visszajelzések, azt gondolta, nem jó a fordítás, ezért átdolgozta. Közben román irodalmároktól is számos pozitív visszajelzést kapott, például Marius Dobrin írótól, vagy a Párizsban élő Dan Culcertől.
– Kiadót azért is nehéz volt találni, mert a jogörökösnek az volt az igénye, hogy csak minőségi, eminens kiadónál jelenhet meg a fordítás. Végül Nina Tînţar, egy sepsiszentgyörgyi román dramaturg nyújtotta a legnagyobb segítséget, aki stilisztikailag is rendbe tette a szöveget.
A lefordított mű legalább négy ember kezén ment keresztül, és körülbelül tíz ember segített javaslatokkal, tanácsokkal. Végül a kiadó keresésénél az hozta a változást, hogy Lakatos Mihály, a Balassi Bálint Kulturális Intézet igazgatója Sepsiszentgyörgyre került. Ő vette fel a kapcsolatot több kiadóval, s a Curtea Veche jelezte a készségét, hogy a könyvet megjelentetnék.
A Curtea Veche nagyon sok magyar művet adott ki román nyelven, többek közt Márai, Eszterházy, Nádas Péter könyveit. A kiadás anyagi költségeit a Balassi Intézet állta, a fordítót a Magyar Fordítóház Alapítvány fordítói ösztöndíjjal is támogatta.
A bor filozófiája az első Hamvas-mű, amelyet román nyelvre fordítottak.
– Már rég gondolkodom egy olyan könyvről, amely igazi álmodozóvá tesz. Boldog és beteljesült, egy rokonlélek, amely úgy beszél, mintha én mondanám. Nem jön, hogy elhiggyem, de rátaláltam – így ír az Ochiuldeveghe bloggere Hamvas művéről.
A kiadó reményét fejezte ki, hogy nem ez az utolsó együttműködés Hubbes Lászlóval, aki azt tervezi, saját válogatású Hamvas-esszékötettel kopogtat legközelebb náluk.
Orosz Anna. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Sokan méltatták a szentgyörgyi fordító munkáját
A hétvégén mutatták be a bukaresti Bookfest-en az első, román nyelvre lefordított Hamvas Béla művet. A bor filozófiája (Filosofia vinului) című könyvet a sepsiszentgyörgyi Hubbes László Attila fordította.
Hubbes László Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai műszaki és társadalmi karának oktatója, kommunikáció-tudomány tárgyakat tanít. Bölcsészetből doktorált, az apokalipszis esztétikájából. Elmondása szerint Hamvas Béla műveit elsőéves egyetemista korában kezdte olvasni, és azóta is lelkes olvasója a szerzőnek.
A fordításhoz azért kezdett hozzá, mert igazságtalannak tartotta, hogy Hamvas ennyire ismeretlen román kulturális körökben, miközben már német, angol és francia nyelvterületeken beindult egy folyamat, a magyar író műveit sokan ismerik. A kilencvenes évek végére például szinte minden írását lefordították szerb nyelvre.
– Láttam, hogy a szerbeknél mennyire népszerű lett Hamvas, és azon gondolkodtam, ez a román olvasók esetében is működne, mert tudom, hogy a román olvasóközönség nagyon kedveli a két világháború közötti szellemi jobboldalt, például Mircea Eliade vagy Constantin Noica műveit – mondja.
Abban az időben, amikor a könyvet fordítani kezdte, Hubbes könyvtárosként dolgozott a Bod Péter Megyei Könyvtárban, és arra gondolt, megpróbálja, egyáltalán képes-e átültetni a nehéz nyelvezetet. Reggelente ujjgyakorlatszerűen a kávé mellett lefordított egy-egy mondatot. A munkával egy év alatt végzett, de akkor felmerült a kérdés, mihez kezdjen egy lefordított könyvvel?
A család és a barátai biztatták, keressen neki kiadót. Először nem voltak pozitív visszajelzések, azt gondolta, nem jó a fordítás, ezért átdolgozta. Közben román irodalmároktól is számos pozitív visszajelzést kapott, például Marius Dobrin írótól, vagy a Párizsban élő Dan Culcertől.
– Kiadót azért is nehéz volt találni, mert a jogörökösnek az volt az igénye, hogy csak minőségi, eminens kiadónál jelenhet meg a fordítás. Végül Nina Tînţar, egy sepsiszentgyörgyi román dramaturg nyújtotta a legnagyobb segítséget, aki stilisztikailag is rendbe tette a szöveget.
A lefordított mű legalább négy ember kezén ment keresztül, és körülbelül tíz ember segített javaslatokkal, tanácsokkal. Végül a kiadó keresésénél az hozta a változást, hogy Lakatos Mihály, a Balassi Bálint Kulturális Intézet igazgatója Sepsiszentgyörgyre került. Ő vette fel a kapcsolatot több kiadóval, s a Curtea Veche jelezte a készségét, hogy a könyvet megjelentetnék.
A Curtea Veche nagyon sok magyar művet adott ki román nyelven, többek közt Márai, Eszterházy, Nádas Péter könyveit. A kiadás anyagi költségeit a Balassi Intézet állta, a fordítót a Magyar Fordítóház Alapítvány fordítói ösztöndíjjal is támogatta.
A bor filozófiája az első Hamvas-mű, amelyet román nyelvre fordítottak.
– Már rég gondolkodom egy olyan könyvről, amely igazi álmodozóvá tesz. Boldog és beteljesült, egy rokonlélek, amely úgy beszél, mintha én mondanám. Nem jön, hogy elhiggyem, de rátaláltam – így ír az Ochiuldeveghe bloggere Hamvas művéről.
A kiadó reményét fejezte ki, hogy nem ez az utolsó együttműködés Hubbes Lászlóval, aki azt tervezi, saját válogatású Hamvas-esszékötettel kopogtat legközelebb náluk.
Orosz Anna. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2014. június 17.
„Az erdőt nem szabad eladni!”
Tízéves a Kézdivásárhelyi Magánerdészet
Tizedik évfordulóját ünnepelte hétvégén a kézdivásárhelyi Bujdosó vendéglőben az Orbai Egyesület és a Kézdivásárhelyi Magánerdészet. Magalakulásuk óta az erdészet területe évről évre gyarapodott, 2013-ban már 26 286 hektár erdő tartozott gondozásuk alá.
Gelencei székhellyel, 2003 márciusában alakult meg az Orbai Egyesület azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy magánerdészetet az egyesület tagjainak tulajdonában levő erdőterületek őrzésére és szakmai gondozására. Akkor az egyesületet tizenegy tömörülés alapította: a gelencei Nagycsoport, a Jáhoros, a Kóróbércz, a Kis- és Nagybonyó közbirtokosságok, a Hidegkút Erdőtulajdonosi Társulás, valamint Zaboláról a Kónyacsoport, az Ölves, a Keresztesek Havasa, a Jakabhavasa, a Pojánka és a Csókaház közbirtokosságok. Induláskor elnökének Gábor Imrét, a gelencei Nagycsoport vezetőjét választották meg. Tíz évvel ezelőtt az Orbai Egyesület területe 3462 ha erdőterületből tevődött össze, az akkor érvényben levő törvények alapján azonban egy erdészet megalakításához minimum 7 ezer ha erdőre volt szükség. Ennek érdekében az elkövetkező évben még 31 közbirtokosság csatlakozott az egyesülethez, így az ide tartozó terület 7185 hektárra bővült.
A Kézdivásárhelyi Magánerdészet hivatalosan 2004. június elsején jött létre Péterfy László erdőmérnök vezetésével. 2007 végéig Kovásznán működött, 2008-tól pedig átköltöztette székhelyét Kézdivásárhelyre. Jelenleg Tőke István erdőmérnök irányítja tevékenységét. Területe évről évre gyarapodott, 2013-ban már 26 286 hektár terület erdő tartozott hozzá. Ebből 1607 ha a különböző önkormányzatoké, 13 996 ha magánszemélyek birtokában van, és 10 683 ha jogi személyek tulajdonát képezi.
A Kézdivásárhelyi Magánerdészet 2005 és 2014 között 291 hektár erdőt ültetett (1 853 000 csemetét), és 659 478 köbméter fát termeltek ki. Az Orbai Egyesület jelenleg több pilléren áll, a magánerdészet mellett egy vadásztársaságot is alapított, és egy kitermelő céget is működtet.
Gábor Imre volt elnök a találkozón azt emelte ki, hogy a magánerdészeteknek illojális versenytársat jelent az állami erdészet, melynek az az érdeke, hogy központosítva tartsa a rendszert. Azokban a megyékben, ahol magánerdészetek alakultak, az állami lenyomta az árakat, ahol viszont nincs versengés, ott nagyon drágán dolgoznak.
– A politikum egyáltalán nem segít, rengeteg olyan magánerdő-tulajdonos van, aki törvényszéki végzéssel kapta vissza tulajdonát, mégis perbe lett hívva az állami szervek által – fakadt ki Gábor, majd arra biztatta társait, ne féljenek, mert amit törvényes úton kaptak vissza, azt senki nem veheti el tőlük.
A Holzindustrie Schweighofer megyénkbe való telepedéséről is kikértük a magánerdészet képviselőjének véleményét. Gábor Imre úgy látja, ekkora tőke ellen nem lehet harcolni.
– Nem baj az, ha jön egy modern technológiával rendelkező befektető, és munkahelyeket teremt. Az lesz a gond, ha felvásárolja a székelyföldi erdőket. De ez az embereken múlik, illetve, hogy a tulajdonukról milyen döntést hoznak. Azt tanácsolom nekik, az erdőket semmiképp ne adják el, csak a kitermelt fát!
Orosz Anna. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Tízéves a Kézdivásárhelyi Magánerdészet
Tizedik évfordulóját ünnepelte hétvégén a kézdivásárhelyi Bujdosó vendéglőben az Orbai Egyesület és a Kézdivásárhelyi Magánerdészet. Magalakulásuk óta az erdészet területe évről évre gyarapodott, 2013-ban már 26 286 hektár erdő tartozott gondozásuk alá.
Gelencei székhellyel, 2003 márciusában alakult meg az Orbai Egyesület azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy magánerdészetet az egyesület tagjainak tulajdonában levő erdőterületek őrzésére és szakmai gondozására. Akkor az egyesületet tizenegy tömörülés alapította: a gelencei Nagycsoport, a Jáhoros, a Kóróbércz, a Kis- és Nagybonyó közbirtokosságok, a Hidegkút Erdőtulajdonosi Társulás, valamint Zaboláról a Kónyacsoport, az Ölves, a Keresztesek Havasa, a Jakabhavasa, a Pojánka és a Csókaház közbirtokosságok. Induláskor elnökének Gábor Imrét, a gelencei Nagycsoport vezetőjét választották meg. Tíz évvel ezelőtt az Orbai Egyesület területe 3462 ha erdőterületből tevődött össze, az akkor érvényben levő törvények alapján azonban egy erdészet megalakításához minimum 7 ezer ha erdőre volt szükség. Ennek érdekében az elkövetkező évben még 31 közbirtokosság csatlakozott az egyesülethez, így az ide tartozó terület 7185 hektárra bővült.
A Kézdivásárhelyi Magánerdészet hivatalosan 2004. június elsején jött létre Péterfy László erdőmérnök vezetésével. 2007 végéig Kovásznán működött, 2008-tól pedig átköltöztette székhelyét Kézdivásárhelyre. Jelenleg Tőke István erdőmérnök irányítja tevékenységét. Területe évről évre gyarapodott, 2013-ban már 26 286 hektár terület erdő tartozott hozzá. Ebből 1607 ha a különböző önkormányzatoké, 13 996 ha magánszemélyek birtokában van, és 10 683 ha jogi személyek tulajdonát képezi.
A Kézdivásárhelyi Magánerdészet 2005 és 2014 között 291 hektár erdőt ültetett (1 853 000 csemetét), és 659 478 köbméter fát termeltek ki. Az Orbai Egyesület jelenleg több pilléren áll, a magánerdészet mellett egy vadásztársaságot is alapított, és egy kitermelő céget is működtet.
Gábor Imre volt elnök a találkozón azt emelte ki, hogy a magánerdészeteknek illojális versenytársat jelent az állami erdészet, melynek az az érdeke, hogy központosítva tartsa a rendszert. Azokban a megyékben, ahol magánerdészetek alakultak, az állami lenyomta az árakat, ahol viszont nincs versengés, ott nagyon drágán dolgoznak.
– A politikum egyáltalán nem segít, rengeteg olyan magánerdő-tulajdonos van, aki törvényszéki végzéssel kapta vissza tulajdonát, mégis perbe lett hívva az állami szervek által – fakadt ki Gábor, majd arra biztatta társait, ne féljenek, mert amit törvényes úton kaptak vissza, azt senki nem veheti el tőlük.
A Holzindustrie Schweighofer megyénkbe való telepedéséről is kikértük a magánerdészet képviselőjének véleményét. Gábor Imre úgy látja, ekkora tőke ellen nem lehet harcolni.
– Nem baj az, ha jön egy modern technológiával rendelkező befektető, és munkahelyeket teremt. Az lesz a gond, ha felvásárolja a székelyföldi erdőket. De ez az embereken múlik, illetve, hogy a tulajdonukról milyen döntést hoznak. Azt tanácsolom nekik, az erdőket semmiképp ne adják el, csak a kitermelt fát!
Orosz Anna. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. május 13.
Tehetséges háromszéki gyerekek részesültek ösztöndíjban
Háromszék legtehetségesebb 18 gyerekét támogatják az RGT Románia és a Bóbita Egyesület által létrehozott Dr. Bock Industries ösztöndíjjal. A közel 130 beérkezett pályázat közül kétlépcsős pontozás alapján választották ki a nyerteseket.
Személyenként 4200 lejes támogatást ítéltek oda 18 háromszéki, valamilyen területen kimagasló eredményeket elért gyermeknek az idén megalakult Dr. Bock Industries tehetségtámogató ösztöndíj keretén belül. A pályázatra 128 aktacsomag érkezett be, a Bóbita Egyesület hét jelentkezőnél formai hibát észlelt, illetve hiányos volt az összeállított dossziéjuk, őket már első körben kizártuk a versenyből – fogalmazott Orosz Anna, az RGT Románia vállalat PR felelőse. Hozzátette, a versenyben maradt jelentkezőket szakmai zsűri pontozta, amely maximum hetven pontot adhatott a jelentkezőknek.
Az alkalmazottak gyermekei közül a következők nyertek egy évre szóló, havi 350 lejes, Dr. Bock Industries ösztöndíjat: Constandachi Monica Elena, Páll Andrea Hanna és Benedek Botond Sepsiszentgyörgyről, Gyergyai Róbert és Kovács Levente Kézdivásárhelyről, Kelemen Noémi Kézdialmásról, Nichifor Eduard Resicabányáról, Baka Bálint Esztelnekről, míg Jáger Kristóf Barótól. A további jelentkezők között szorosabb volt a verseny – fogalmazott Orosz Anna. Ebben a kategóriában támogatást nyert: Balogh Hanna, Artene Maria Raluca és Török Ákos Sepsiszentgyörgyről, Furus Ábel, Máthé Balázs, Rancz Gyárfás Hanna, Mike Boróka és Biszak Boglárka Kézdivásárhelyről, valamint Bíró Réka Barótról.
A szakmai zsűri figyelembe vette a pályázók mérhető eredményeit, a bemutatott oklevelek és egyéb bizonyítékok alapján rangsorolta és pontozta a jelentkezőket. A nemzetközi oklevelek esetében a pontozásnál beleszámított a verseny rangja is. A csoportosan elért eredmények esetében a pontszám feleződött. A pontok összesítése után személyes beszélgetésre összesen 38 gyermeket hívtak, itt figyelembe vették, hogy minden tehetségterületről jusson tovább valaki.
Mint ismeretes, az RGT Románia vállalat és a Bóbita Egyesület közti együttműködés nem újdonság, az alkalmazottak gyerekeinek programokat, nyári táborokat szerveznek négy éve. Ezeken az eseményeken évente 500 gyermek vesz részt, a most ösztöndíjat elnyerő fiatalokat pedig szeretnék ezen események lebonyolításába is bevonni.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro
Háromszék legtehetségesebb 18 gyerekét támogatják az RGT Románia és a Bóbita Egyesület által létrehozott Dr. Bock Industries ösztöndíjjal. A közel 130 beérkezett pályázat közül kétlépcsős pontozás alapján választották ki a nyerteseket.
Személyenként 4200 lejes támogatást ítéltek oda 18 háromszéki, valamilyen területen kimagasló eredményeket elért gyermeknek az idén megalakult Dr. Bock Industries tehetségtámogató ösztöndíj keretén belül. A pályázatra 128 aktacsomag érkezett be, a Bóbita Egyesület hét jelentkezőnél formai hibát észlelt, illetve hiányos volt az összeállított dossziéjuk, őket már első körben kizártuk a versenyből – fogalmazott Orosz Anna, az RGT Románia vállalat PR felelőse. Hozzátette, a versenyben maradt jelentkezőket szakmai zsűri pontozta, amely maximum hetven pontot adhatott a jelentkezőknek.
Az alkalmazottak gyermekei közül a következők nyertek egy évre szóló, havi 350 lejes, Dr. Bock Industries ösztöndíjat: Constandachi Monica Elena, Páll Andrea Hanna és Benedek Botond Sepsiszentgyörgyről, Gyergyai Róbert és Kovács Levente Kézdivásárhelyről, Kelemen Noémi Kézdialmásról, Nichifor Eduard Resicabányáról, Baka Bálint Esztelnekről, míg Jáger Kristóf Barótól. A további jelentkezők között szorosabb volt a verseny – fogalmazott Orosz Anna. Ebben a kategóriában támogatást nyert: Balogh Hanna, Artene Maria Raluca és Török Ákos Sepsiszentgyörgyről, Furus Ábel, Máthé Balázs, Rancz Gyárfás Hanna, Mike Boróka és Biszak Boglárka Kézdivásárhelyről, valamint Bíró Réka Barótról.
A szakmai zsűri figyelembe vette a pályázók mérhető eredményeit, a bemutatott oklevelek és egyéb bizonyítékok alapján rangsorolta és pontozta a jelentkezőket. A nemzetközi oklevelek esetében a pontozásnál beleszámított a verseny rangja is. A csoportosan elért eredmények esetében a pontszám feleződött. A pontok összesítése után személyes beszélgetésre összesen 38 gyermeket hívtak, itt figyelembe vették, hogy minden tehetségterületről jusson tovább valaki.
Mint ismeretes, az RGT Románia vállalat és a Bóbita Egyesület közti együttműködés nem újdonság, az alkalmazottak gyerekeinek programokat, nyári táborokat szerveznek négy éve. Ezeken az eseményeken évente 500 gyermek vesz részt, a most ösztöndíjat elnyerő fiatalokat pedig szeretnék ezen események lebonyolításába is bevonni.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro