Több támogatást kérnek a székelyek
Az idei közmeghallgatások alapján hozott döntések és politikák határozzák meg, hogy mi történik a hazai mezőgazdaságban a következő hét évben, a következő európai uniós költségvetési ciklus alatt – jelentette be csütörtöki Kovászna megyei látogatásán Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter, aki a Kovászna, Hargita és Brassó megyei gazdákkal találkozott, több helyi farmot meglátogatott.
A találkozás kezdeményezője Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke, aki a megbeszélésen arra hívta fel ismételten a figyelmet, hogy a mezőgazdasági átalányadó megterheli a gazdákat, közben pedig fele annyi támogatást kapnak, mint a nyugat-európai országokban gazdálkodók. Daniel Constantin azonban válaszában elmondta, ezen nem tudnak változtatni, mivel az EU-s szabályozás a szubvenció összegét az egy hektáron megtermelt termény mennyiségétől tette függővé.
A tárcavezető azonban megígérte, próbálnak módosítani a hegyvidéki, hátrányos helyzetű területek besorolásán, hiszen már tárgyalnak az EU-ban a kritériumok megváltoztatásáról. „Románia számára ez jó is meg rossz is, jó, mivel ugyan növekedhetnek a szubvenciók, ám rossz, mert az országban van a legtöbb hegyvidéki, hátrányos helyzetű terület" – szögezte le a miniszter.
„A Székelyföld sajátos helyzetben van, a kritériumok újratárgyalása mindenképpen előnyös lehet az itt gazdálkodók számára" – fogalmazta meg a témában Klárik László. A háromszéki szenátor felhívta a szaktárcavezető figyelmét, hogy a hegyvidéki, hátrányos helyzetű területek besorolása roszszul érinti a székelyföldi termelőket, az egyetlen kritérium ugyanis, amit az EU és Románia eddig figyelembe vett, a tengerszint feletti magasság, azaz 600 méter felett a területalapú támogatás háromszorosa a normálisnak. „A hegyközi medencékben az éghajlat sokkal zordabb, mint ugyanolyan magasságban a Kárpátok déli lejtőin, ezért ezekben medencékben 400 méterre kellene csökkenteni az alsó szintet, így az egész Székelyföld jogosult lenne a nagyobb támogatásra" – mutatott rá Klárik László.
Ügynökség a növényvédelemért
Daniel Constantin figyelmét a termelők és a kézdivásárhelyi kutatóállomás vezetői ugyanakkor arra is felhívták, hogy diszkriminálják a burgonyatermesztőket. Romulus Oprea, a Burgonyatermesztők Kovászna Megyei Szövetségének elnöke elmondta, a burgonyát nem lehet összehasonlítani a gabonával, hiszen sokkal nagyobbak a termelési költségek, télen sincs megállásuk, folyamatosan válogatni és csomagolni kell a termést.
A szakemberek felrótták továbbá, hogy „a lengyelek rengeteg állami támogatást kapnak, például biztosították az ingyenszállítást a krumplit exportálóknak", így juthat Romániába 10 banis kilogrammonkénti áron a lengyel burgonya. A feketézők is ellehetetlenítik ugyanakkor a termelőket. „Újra kell alakítani a növényvédelmi rendőrséget, ellenőrizni kell a határon behozott krumplit, hogy az olcsón importált, de fertőző vetőmag ne betegíthesse meg a hazai kultúrákat" – hangzott el a találkozón. Daniel Constantin ígéretet tett, még ebben a hónapban létrehozzák az országos növényvédelmi ügynökséget, amely orvosolja a felvetett gondok egy részét.
Otthon tartanák az átalányadót
A találkozón az agrártémákban szervezett beszélgetéseken az elkerülhetetlenné vált átalányadó kérdése is felmerült. Mint elhangzott, bár a mezőgazdasági átalányadó a személyi jövedelemadó kategóriájába sorolandó, így a adótörvény értelmében el kellene osztani a befolyt összeget a központi, megyei és helyi költségvetés között, bevezetésekor a pénzügyminisztérium úgy határozott, hogy az egészet a nagy közös kasszába gyűjtik.
Tánczos Barna Hargita megyei szenátor, korábbi mezőgazdasági államtitkár viszont most arra kérte a minisztert, támogassa, hogy az önkormányzatok kapják meg a nekik járó részt, hiszen az adó behajtásának nagy részét éppen a polgármesteri hivatalokkal végezteti el a pénzügyminisztérium. Tánczos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a támogatási rendszerek egy része diszkriminatív, például a termelés ellenőrzésére vonatkozó 70 százalékos támogatást csak a jogi személyiséggel rendelkezők kapják. „Ha a magánszemélyeket is könyörtelenül megadózzák, akkor ugyanazok a jogok kell hogy megillessék, mint a jogi személyeket" – szögezte le a szenátor.
A miniszter megígérte, hogy ez utóbbi kérdést rendelettel rendezi, az önkormányzatok adórészére vonatkozó felvetésre azonban nem válaszolt. Tánczos szerint egyébként azért nem adott választ, mert ahhoz politikai akarat kell, és elsősorban a pénzügyminisztériumot kell meggyőzni, ám kérdésünkre a szenátor leszögezte, bízik abban, hogy a 2014-es költségvetésben ezt a kivételt eltörlik, és az önkormányzatok ebből az adóból is megkapják a részüket.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)