Basescu átadta az elnöki hivatalt Antonescunak
Traian Basescu felfüggesztett román államfő átadta kedden az elnöki hivatalt Crin Antonescu ideiglenes elnöknek.
Az Alkotmánybíróság hétfőn érvényesnek nyilvánította a parlament pénteki döntését Traian Basescu államfő felfüggesztéséről, és Crin Antonescut, a szenátus múlt kedden megválasztott új elnökét nevezte meg ideiglenes államfőként.
Az államfői mandátum átadására zárt ajtók mögött került sor a román elnöki hivatal székhelyéül szolgáló bukaresti Cotroceni-palotában. Fél óra elteltével Traian Basescu saját Dacia Logan gépkocsiját vezetve, a kapuban álló televíziós stáboknak integetve távozott. Basescu a napokban – saját kérésükre – több tanácsadóját is felmentette tisztségéből, kedden az elnöki hivatal szóvivője, Bogdan Oprea is lemondott.
A felfüggesztett államfő leváltásáról népszavazáson döntenek az állampolgárok július 29-én. Ezt megelőzően népszavazási kampányra kerül sor. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) bejelentette, hogy három nagygyűlést rendez Basescu támogatására a következő hetekben. Az elsőre szombaton Kolozsváron kerül sor, majd Jászvásár és Bukarest következik. A PDL azt kérte híveitől, hogy fehér viselettel fejezzék ki a jogállamért érzett aggodalmukat, jelszavuk legyen az, hogy "idén nyáron fehér a viselet".
A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) Basescu leváltásáért kampányol: ők hét-nyolc nagygyűlést ígérnek híveiknek az ország különböző nagyvárosaiban. Liviu Dragnea szociáldemokrata főtitkár bejelentette, hogy aktivizálják az USL teljes helyhatósági kampánystábját, többek közt azt a húszezer önkéntest, akik a részvételi adatokról küldenek sms-ben gyorsjelentést a kampányközpontba a szavazás napján.
Crin Antonescu mind a Nemzeti Liberális Párt elnöki tisztségének, mind a szenátus elnöki tisztségének a gyakorlását ideiglenesen felfüggesztette. Az ideiglenes államfő jogosítványai csak annyiban különböznek a megválasztott államfő jogosítványaitól, hogy nem intézhet beszédet a parlamenthez és nem oszlathatja fel a törvényhozást.
Az 52 éves, történész végzettségű Crin Antonescu 1996 óta tagja a román parlamentnek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben, amelynek 2009 óta elnöke is. A Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Konzervatív Párttal (PC) közösen létrehozott pártszövetség, az USL államfőjelöltjévé választotta.
Krónika (Kolozsvár)

Ponta nem kezdeményezheti Tőkés László állami kitüntetésének visszavonását
Victor Ponta miniszterelnök hivatalos átiratban javasolta az elnöki hivatalnak Tőkés László állami kitüntetésének visszavonását, miután megítélése szerint már nem teljesülnek sem a jogi, sem az erkölcsi feltételei annak, hogy az európai parlamenti képviselő a Románia Csillaga érdemrend birtokosa legyen.
A román elnöki hivatal válaszul közleményt adott ki, amelyben Bogdan Oprea szóvivő kifejtette, hogy a törvényes előírások szerint Ponta nem kezdeményezheti az érdemrend visszavonását. Oprea szerint csak azok tehetik meg ezt (egy kifogásolt személy esetében), akik már megkapták a magas állami kitüntetést.
A közlemény szerint 1311 személy részesült eddig ebben az elismerésben. Oprea leszögezte: Ponta kérésének jóváhagyása a törvények megsértését jelentené.
Victor Ponta a napokban kifejtette, létezik egy becsületbírósága azoknak, akik megkapták a Románia Csillaga érdemrendet, s szerinte az államfőnek kell összehívnia a testületet. A román érdemrendek héttagú becsületbíróságai azok felett „ítélkeznek”, akik méltatlan cselekedeteikkel erkölcsi kárt okoznak a rend birtoklóinak. A testület azok esetében illetékes, akiket nem ítélt el jogerősen valamilyen büntetőbíróság. A becsületbíróság javaslata alapján az államfő bocsáthat ki rendeletet az érdemrend visszavonásáról.
Háromszék
Erdély.ma

Marad Tőkés kitüntetése
Traian Băsescu visszautasította Victor Ponta arra irányuló kezdeményezését, miszerint az államfő vonja vissza Tőkés László magas rangú román állami érdemrendjét.
A miniszterelnök pénteken hivatalos átiratban javasolta az elnöki hivatalnak az európai parlamenti képviselő kitüntetésének visszavonását, miután megítélése szerint már nem teljesülnek sem a jogi, sem az erkölcsi feltételei annak, hogy Tőkés a Románia Csillaga érdemrend birtokosa legyen. Ponta szerint Tőkés a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen olyan kijelentéseket tett, amelyek „megkérdőjelezik Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét", ezért javasolta a kitüntetés visszavonását célzó eljárás beindítását.
A kormányfő levelében arra hivatkozik, hogy Tőkés nyilatkozatát az egész román társadalom elítélte, beleértve Traian Basescut. Mint ismert, a főbb bukaresti közjogi méltóságok mindegyike bírálta Tőkés javaslatát, miszerint Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet Erdély érdekében úgy, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében.
Az elnöki hivatal még aznap közleményt adott ki, amelyben Bogdan Oprea, az államfő szóvivője kifejtette: a törvényes előírások szerint Ponta nem kezdeményezheti az érdemrend visszavonását. Oprea szerint csak azok tehetik meg ezt egy kifogásolt személy esetében, akik már megkapták a magas rangú állami kitüntetést. A közlemény szerint 1311 személy részesült eddig ebben az elismerésben.Az érdemrendek héttagú becsületbíróságai azok felett „ítélkeznek", akik méltatlan cselekedeteikkel erkölcsi kárt okoznak a rend birtoklóinak. A testület azok esetében illetékes, akiket nem ítélt el jogerősen valamilyen büntetőbíróság; a becsületbíróság javaslata alapján az államfő bocsáthat ki rendeletet az érdemrend visszavonásáról. „Ponta kérésének jóváhagyása a törvények megsértését jelentené" – szögezte le Bogdan Oprea.
A miniszterelnök szombaton csalódottságának adott hangot az elnöki hivatal álláspontja kapcsán, amelyet kibúvónak nevezett. Ponta úgy véli, Tőkés nem csupán egy, hanem több alkalommal tett „Románia-ellenes" kijelentéseket, az elnöki hivatal pedig szerinte minden akadály nélkül beindíthatná az érdemrend visszavonását célzó törvényes folyamatot.
A Cotroceni-palota ezt sem hagyta szó nélkül. Bogdan Oprea a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott: Victor Ponta mindig csalódik, ha valaki nem hajlandó „cinkosságot vállalni vele egy törvénytelenség elkövetésében". „Egy miniszterelnök javaslatának minden körülmények között tiszteletben kell tartania a törvényeket. Megengedhetetlen, hogy egy kormányfő számára kibúvót jelentsen a jogszabályok betartása" – jelentette ki az elnöki szóvivő.
Krónika (Kolozsvár)

Ponta szerint teljesültek a jogi feltételek Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonásához
Teljesültek a jogi feltételek ahhoz, hogy Traian Basescu román államfő visszavonja Tőkés László európai parlamenti képviselőtől azt a magas rangú román állami kitüntetést, amit az EP-képviselő az 1989-es romániai forradalomkor szerzett érdemeiért kapott 2009-ben – jelentette ki pénteken Victor Ponta román miniszterelnök.
A kormányfő bejelentette, hogy az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a vele szorosan együttműködő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) több vezető politikusa – akik birtokosai ugyanennek az állami kitüntetésnek – csatlakoztak Corina Cretu román EP-képviselő csütörtöki felhívásához, aki szintén a kitüntetés birtokosaként az elismerés visszavonását kérte az elnöki hivataltól.
Korábban Basescu arra hivatkozva tagadta meg Ponta hasonló kérését, hogy ő nem kapta meg ezt az elismerést, ezért Ponta nem kérheti Tőkés kitüntetésének visszavonását.
A kormányfő az elnöki hivatalhoz intézett múlt pénteki átiratában kifejtette, hogy Tőkés László a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen olyan kijelentéseket tett, amelyek megkérdőjelezik Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét. Tőkés azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében úgy, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében.
Bogdan Oprea, a román államfő szóvivője kifejtette akkor, hogy a törvényes előírások szerint Ponta nem kezdeményezheti az érdemrend visszavonását. Csak azok tehetik meg ezt egy kifogásolt személy esetében, akik már megkapták a magas állami kitüntetést.
A román érdemrendek héttagú becsületbírósága hivatott megvitatni a kérés jogosságát, majd e testület javaslata alapján bocsáthat ki rendeletet az államfő az érdemrend visszavonásáról.
MTI

Băsescu jóváhagyta Zákonyi kinevezését
A román balliberális kormány és a jobboldali államfő közötti politikai ellentétek befolyásolták Magyarország új bukaresti nagykövetének kinevezését. Miközben a román külügyminisztérium szokatlan módon több hónapig halogatta a döntést, az államelnöki hivatal mindössze néhány nap alatt beleegyezett abba, hogy Zákonyi Botond elfoglalhassa állomáshelyét a bukaresti diplomáciai kirendeltségen.
Bogdan Oprea, Traian Băsescu elnök szóvivője szerdán lapunkat úgy tájékoztatta: az államfő november 6-i hatállyal megadta a beleegyezést (agrément) ahhoz, hogy az új magyar nagykövet megkezdhesse misszióját a román fővárosban. A döntést ugyancsak szerdán továbbították a román külügyminisztériumnak. A magyar fél még július végén benyújtotta a Zákonyi Botond hivatalba lépéséhez szükséges agrément iránti kérését, Füzes Oszkár leköszönő nagykövet pedig október elején el is hagyta állomáshelyét. Lapunk értesülései szerint a magyar Külügyminisztérium érdeklődésére a bukaresti társtárca heteken keresztül „bürokratikus akadályokkal” indokolta a késlekedést. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) külügyminisztereinek egy héttel ezelőtti gödöllői ülése után a csúszás kapcsán közölte: Románia arról biztosította Magyarországot, hogy ennek kizárólag technikai oka van, és a napokban várható a diplomata akkreditálása. Az ügyben vélhetően ezt követően történt előrelépés. Titus Corlățean román külügyminiszter a hét elején egy lapinterjúban bejelentette, az általa irányított tárca valamennyi procedúrát teljesített az új magyar nagykövet hivatalba lépéséhez, és a bukaresti elnöki hivatal végleges döntésére vár.
Nem kizárt, hogy a román balliberális kormány az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvéseinek nyílt támogatása miatt próbált borsot törni Budapest orra alá Zákonyi kinevezésének halogatásával. Mint arról beszámoltunk, Corlăţean a România Liberă napilapnak adott interjúban elismerte: a magyar-román viszonynak vannak felfele ívelő időszakai és hullámvölgyei, de szerinte a magyarországi választások előtt ez mindig így történik. Arra a kérdésre, mit szól magyar kollégája, Martonyi János álláspontjáról, miszerint sem a román alkotmánnyal, sem az európai vagy nemzetközi szabályozással nem ellentétes az autonómia egyetlen formája sem, a román diplomácia vezetője leszögezte: Bukarest jobban tudja, mi ütközik alaptörvénybe, és mi nem. Idén februárban a szociáldemokrata román külügyminiszter kiutasítással fenyegette meg Füzes Oszkárt, miután az akkori nagykövet közölte: Magyarország támogatásáról biztosítja a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Amúgy volt már rá példa, hogy Traian Băsescu alaposan megvárakoztatott külföldi diplomatát. Matthijs van Bonzel, Hollandia bukaresti nagykövete kinevezését 2012 elején jóváhagyta ugyan a bukaresti külügy, az államfő azonban csak hat hónap elteltével vette át tőle megbízólevelét, tiltakozásképp amiatt, hogy a nyugat-európai ország megvétózta Románia schengeni csatlakozását.
Zákonyi Botond – aki szerdán a Krónikától értesült kinevezése jóváhagyásáról – 43 éves történész, nemzet- és szomszédságpolitikával foglalkozó kutató szeptemberig irányította a Magyar Külügyi Intézetet. Korábban a Külügyminisztérium munkatársaként Dél-Kelet-Európával, elsősorban Romániával foglalkozott; diplomataként Romániában, a Moldovai Köztársaságban és Brüsszelben, az EU melletti magyar állandó képviseleten teljesített külszolgálatot. 2009-2010-ben ő volt a magyar nemzeti kisebbségek brüsszeli érdekképviseleti irodájának első vezetője.
Rostás Szabolcs
Szabadság (Kolozsvár)

Elnöki hivatal a maszol.ro-nak: Zákonyi jöhet, de Băsescu még nem fogadja
Jóváhagyta az államfő a leendő bukaresti magyar nagykövet kinevezését, ám hónapok múlhatnak el, amíg Traian Băsescu fogadni tudja Zákonyi Botondot, hogy átvegye a megbízólevelét – tudta meg a maszol.ro csütörtökön az elnöki hivatal szóvivőjétől.
Bogdan Oprea elmondta, a román külügyminisztérium rábólintása után néhány nappal, szerdán adta meg az államfő a beleegyezést (agrément) ahhoz, hogy az új magyar nagykövet megkezdhesse munkáját. Ám a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény értelmében addig nem élvezi a nagyköveti státussal járó diplomáciai kiváltságokat és mentességeket, amíg a megbízólevél átadása nem történt meg.
„Zákonyi Botond addig is elfoglalhatja hivatalát, gyakorolhatja hatásköreit. Rendszeresen előfordul – és nem csak Romániában –, hogy a nagykövetek a megbízólevél átadása előtt elfoglalják állomáshelyüket” – magyarázta Oprea. A szóvivő tájékoztatása szerint Zákonyi megbízólevelének átadása azért telhet hónapokba, mert „a szokásjog szerint” egy ceremónia keretében az elnök ugyanazon a napon fogad több nagykövetet egyszerre.
Oprea példának hozta fel, hogy jövő héten szerdán Traian Băsescu közel húsz nagykövet megbízólevelét veszi át az elnöki hivatalban. Felvetésünkre elmondta, Zákonyi Botond azért nincs a meghívottak között, mert a jövő heti ceremóniát „már korábban megszervezték”.
A román külügy késlekedett
Mint a maszol.ro korábban beszámolt róla, a magyar fél már július 21-én benyújtotta a Zákonyi Botond hivatalba lépéséhez szükséges agrément iránti kérését, Füzes Oszkár leköszönő nagykövet pedig október elején el is hagyta állomáshelyét.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) külügyminisztereinek múlt heti gödöllői ülése után közölte: Románia arról biztosította Magyarországot, kizárólag technikai oka van annak, hogy csúszik a bukaresti magyar nagykövet akkreditációja és a napokban várható a diplomata akkreditálása.
Titus Corlătean külügyminiszter hétfőn egy lapinterjúban bejelentette, a bukaresti külügyminisztérium valamennyi procedúrát teljesített az új magyar nagykövet hivatalba lépéséhez, és a román elnöki hivatal végleges döntésére vár.
Zákonyi Botond 43 éves történész, nemzet- és szomszédságpolitikával foglalkozó kutató szeptemberig irányította a Magyar Külügyi Intézetet. Korábban a Külügyminisztérium munkatársaként Délkelet-Európával, elsősorban Romániával foglalkozott; diplomataként Romániában, a Moldovai Köztársaságban és Brüsszelben, az EU melletti magyar állandó képviseleten teljesített külszolgálatot. 2009-2010-ben ő volt a magyar nemzeti kisebbségek brüsszeli érdekképviseleti irodájának első vezetője.
Maszol.ro

Kormánypártok: Traian Băsescu államfő megtébolyodott
A végletekig fokozta a kormány és az elnöki hivatal közötti feszültséget az államfőnek az a hétfő esti bejelentése, hogy nem írja alá a Ponta-kabinetnek a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) intézett szándéklevelét, mert nem ért egyet az üzemanyagra pótlólagosan kivetett jövedéki adóval. A végletet a szociáldemokraták (PSD) szenátusi frakcióvezetőjének reakciója jelenti: Ilie Sârbu szerint Traian Băsescut hazaárulás vádjával bíróság elé kellene állítani.
Az államfő álláspontját hétfő este Victor Ponta miniszterelnök röviden úgy kommentálta, hogy Băsescu aláírása nélkül gyakorlatilag esett az IMF-fel és az Európai Bizottsággal júliusban megkötött 4 milliárd eurós elővigyázatossági hitelszerződés. Ezzel ellentmondott Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszterrel, aki szerint a hitelmegállapodás ettől még érvényben marad ugyan, de az IMF igazgatótanácsa nem fogja napirendre tűzni a szándéklevél jóváhagyását.
Voinea hétfő este az Antena3 hírtelevízióban azt mondta: az üzemanyag jövedéki adójának literenként 7 eurócenttel történő emelése még mindig kisebb mértékben befolyásolja a lakosságot, mint az a veszteség, amelyet Traian Băsescu magatartása okoz az országnak. Szerinte ugyanis a szándéklevél megkérdőjelezése után Románia a korábbinál jóval drágábban fog hitelekhez jutni a nemzetközi pénzpiacokon.
A kormánypárti politikusok közül Ilie Sârbu intézte a legkeményebb támadást az államfő ellen. A szenátusi frakcióvezető Neróhoz hasonlította Băsescut, aki szerinte a római császárhoz hasonlóan megtébolyodott, és mandátuma végén „lángokban akarja látni az országot”. Leszögezte, hogy ezt a parlament nem nézheti ölbe tett kézzel, és azt sugallta, hogy az államfőt hazaárulás vádjával bíróság elé kell állítani.
Oprea: Ponta butaságokat beszél
Az elnöki hivatal szóvivője hétfő cáfolta, hogy lépésével Traian Băsescu levegőbe repítené az IMF-fel kötött hitelmegállapodást, mint ahogy a miniszterelnök állítja. Bogdan Oprea az államfő mindössze a szándéklevél egyetlen pontjának újratárgyalását kéri a kormánytól.
Traian Băsescu hétfőn este az mondta, hogy az IMF decemberben jóváhagyhatja a szándéklevelet, ha vállalja, hogy csak a kormánnyal folytat tárgyalásokat. Amennyiben nem - magyarázta - januárban az amúgy is esedékes soron következő felülvizsgálati látogatás alkalmából újratárgyalhatók a feltételek.
Az államfő azért nem ért egyet a 7 eurócentes benzinadóval, mert a jövedéki adó már egy korábban megállapított ütemezés szerint is nő, és mindez az üzemanyag túlzott drágulásához vezet, ami szerinte megállítja a gazdaság növekedését.
Băsescu korábban már figyelmeztette a kormányt, hogy amennyiben nem mond le a pótlólagos jövedéki adóról, nem írja alá a jövő évi állami költségvetést sem, ami jelenleg még a parlament asztalán van. Victor Ponta miniszterelnök elvetette az államfő javaslatát, ezután döntött az államfő a szándéklevél elutasításáról.
maszol.ro