A törvényes körülmények között megvásárolt államosított házak a jelenlegi tulajdonosoké maradnak, az egykori tulajdonosok pedig kárpótlást kapnak, jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfő egy szemináriumon. Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter hangsúlyozta, az egykori bérlők tulajdonlevelének érvényességéről a bíróság dönt majd. Ha a bíróság érvénytelennek minősíti a polgármesteri hivatal és az egykori bérlő által kötött adásvételi szerződést, az egykori tulajdonos visszakapja ingatlanját. Olteanu elmondta, jelenleg 12.000 ilyen per folyik országszerte. /A törvényesen eladott államosított ingatlanok a jelenlegi tulajdonosoké maradnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 7./

Aláírásgyűjtésbe kezdett Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-képviselő a parlamentben, a határátlépés követelményeit módosító belügyminiszteri rendelet megváltoztatása érdekében, mivel a rendelet, annak ellenére, hogy csökkenti ugyan az országból való kilépéskor felmutatandó „kapupénz” összegét, nem könnyíti, hanem tovább nehezíti a kiutazást. A rendeletben eredetileg az szerepelt, hogy annak hatálybalépése után a külföldre utazó román állampolgárnak föl kell mutatnia az őt fogadó személy által írt, hitelesített meghívólevél eredetijét, valamint annak román fordítását. Ezt végül úgy módosították, hogy a dokumentum hitelesítése, valamint a fordítás nem szükséges, ám maga a meghívólevél továbbra is kötelező minden, az országból kiutazó állampolgárnak, úti céljától függetlenül. „Ez továbbra is elfogadhatatlan. A minisztériumi illetékesek indoklásul azt hozták fel, hogy a schengeni szabályok a feketemunkások és a koldusok kiszűrése miatt ezt így írják elő, azonban ez nem igaz” – szögezte le Lakatos. Emellett mind Markó Béla miniszterelnök-helyettes, mind Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter ez ügyben levélben fordult Vasile Blaga belügyminiszterhez. /Balogh Levente: Veszélyben az utazás szabadsága? = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter szerint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elsősorban nem a magyaroknak, hanem a kis létszámú kisebbségeknek kedvez, mivel a magyar kisebbség már megszerezte az új törvényben szentesített legtöbb jogot. A miniszter szerint az új törvény révén az RMDSZ nem jut monopolhelyzetbe a magyar kisebbség politikai képviseletét illetően, hanem ellenkezőleg, elveszítheti azt, mivel „a szövetség mellett megjelennek a helyi, regionális és országos képviseleti tanácsok, amelyek tagjait a polgárok választják”. /Olteanu: a kisebbségi törvény nem csak a magyaroknak kedvez. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-képviselő meghívására kétnapos látogatásra Nagyváradra érkezett Kuncze Gábor SZDSZ-elnök. Útjára elkísérte a váradi származású diplomata, Ara-Kovács Attila. Kuncze a kisebbségi törvényről cserélt eszmét Eckstein-Kovács Péter szenátorral, az RMDSZ Szabadelvű Platformjának vezetőjével. Az SZDSZ elnöke tisztelgett a holokauszt nagyváradi áldozatai emléke előtt: Koppelman Félix hitközségi elnök, valamint Ara Kovács Attila és Eckstein-Kovács Péter társaságában egy követ helyezett az emlékműre. Ezt követően Kuncze ellátogatott a hajléktalanok szociális központjába, melyet közösen működtet az Ecclesia Mater Alapítvány, Nagyvárad város önkormányzata és a Romániai Máltai Szeretetszolgálat, és húszmillió lejt adományozott az intézménynek. Az SZDSZ elnöke találkozott Bogdan Olteanuval, a kormány és törvényhozás közötti kapcsolatokért felelős miniszterrel. A két liberális politikus tárgyal a kisebbségi törvényről. /Simon Judit: Kuncze Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

„A román és a magyar liberális párt között, akkor is jó volt a kapcsolat, amikor a két ország közötti viszony nem volt olyan jó” – mondta Bogdan Olteanu liberális miniszter a Kuncze Gábor SZDSZ-elnökkel folytatott megbeszélés után Nagyváradon. Kuncze hozzáfűzte: „a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban nincs nézetkülönbség a két liberális párt között”. A Nagyváradon megtartott tárgyaláson szó esett a közös kormányülésen elhatározottak gyakorlati megvalósulásáról, az erdélyi autópályáról, valamint Románia csatlakozásáról az Európai Unióhoz. Kuncze az ÚMSZ-nek elmondta: „A határon túli magyarságpolitikát nem kétszereplősnek kell tekinteni, ez nem csak magyar-magyar viszony. Ennek három szereplője van: a magyar kormány, a határon túli magyarság és jelen esetben a román kormány. Ezért fontos a magyar és a román kormány közötti jó viszony, mert ez segíthet az erdélyi magyarságnak is”. Kuncze Gábor Lakatos Péter Bihar megyei képviselő meghívására két napig tartózkodott a városban. Az SZDSZ elnöke látogatását az Együtt az EU-ba? című nyilvános beszélgetés zárta. Az Ady Líceum dísztermében fiatalemberek, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom /HVIM/ és az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ váradi tagjai cédulákat emeltek a magasba, melyen a Nem szó állt, ezenkívül tapssal, lábdobogással, sípolással próbálták megzavarni a beszélgetést. /Simon Judit: Liberális összhang Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ Kifütyülték, folyamatos bekiabálással zavarták meg Kuncze Gábort hét végén azon a nyilvános fórumon, amelyet az SZDSZ-elnök kétnapos nagyváradi látogatása végén tartottak – olvasható az Erdély Ma internetes hírportálon. A fiatalok Kuncze Gábort egyházellenességgel, nemzetárulással vádolták. A fórumon többen nehezményezték, hogy a közönség soraiból érkező kérdésekre a politikusok nem válaszoltak, és a magyarságot érintő problémákról sem beszéltek. /Nagyváradon fütyültek Kunczenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

Módosítanák a Ticu-törvényt a liberálisok, ennek érdekében előterjesztettek egy törvénytervezetet a szenátusban. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó törvényt módosítani kívánók között szerepel Radu Stroe, Norica Nicolai, Bogdan Olteanu, George Scutaru is. A törvénytervezet szerint a közéleti szerepre törekvőket, főleg a választásokban résztvevőket csak a választások után kellene átvilágítani. A jelenlegi törvénynek megfelelően ezt a választások előtt kellett elvégezni. Ez szinte teljesíthetetlen feladat elé állította a kollégiumot, mivel a körülményes munkára csak igen kevés időt kaptak. A törvénytervezet kiterjeszti az átvilágítandók kategóriáját, eddig csak a központi politikában részt vevőket kellett átvilágítani, ezután viszont a módosítók szándéka szerint a helyi politikában szereplőkre is kiterjesztik a vizsgálatot. Csendes László kollégiumi titkár nagy vonalakban helyesli a tervezet által ajánlott módosításokat, a CNSAS tagjai közül néhányan, többek között ő is a kollégium létrehozása óta többször is megfogalmaztak hasonló kérelmeket. Kifejtette, hogy a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ legalább megkapták a levéltár egy részét, a katonai és a külföldi hírszerzéstől eddig azonban még egyetlen dossziét sem kaptak. A liberálisok javaslata szerint ezentúl a kollégium tagjai lehetnek a politikai pártok tagjai is. Csendes szerint ez gyanús, mert a kollégium tagjainak cseréjére a közeljövőben, márciusban kerülne sor. /Isán István Csongor: Csendes László gyanúsnak talál néhány változtatást. Liberális módosító javaslatok a Ticu-törvényhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Február 28-án a képviselőház jogi, illetve tanügyi bizottságában felfüggesztették a kisebbségi törvény vitáját mivel a testület szavazóképtelen volt. Amikor a nemzeti kisebbségek meghatározásához érkeztek, kiderült, hogy nincs ott a kormány képviselője. Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter és Markó Attila kisebbségügyi államtitkár 45 percnyi késéssel érkeztek meg, addig viszont a Nagy-Románia Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselői, miután felelőtlenséggel és a jogszabály akadályoztatásával vádolták a kormányt, távoztak. A kormánykoalíció vezetőinek február 28-i egyeztető tárgyalásán sem történt előrelépés: mind a Demokrata Párt, mind az RMDSZ ragaszkodott álláspontjához. A megbeszéléseken a pártelnökök nem vettek részt. /Holtponton a kisebbségi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Adrian Nastase március 16-án a képviselőház plénuma előtt is bejelentette lemondását a házelnöki tisztségről. Ez a lépés „az SZDP-beli kollégák döntésének következménye” , de „tiszteletbeli gesztus is a parlament intézménye felé” – mondotta. Úgy vélekedett: lemondásával az „álproblémák” és a „forgatókönyvek” folytatódni fognak. Egyes elemzők szerint a botrány mögött Miron Mitrea, Viorel Hrebenciuc és Ion Iliescu áll. Ők vették rá Mircea Geoana elnököt arra, hogy megzsarolja a területi szervezetek elnökeit: ha nem vonják meg Nastasétól a támogatást, majd a jelenlegi vezetőség mond le. Elkezdődött az „utódlási harc” a képviselőházban. Az SZDP szerint erre a tisztségre csakis szociáldemokrata jelöltet lehet megválasztani, a D.A. Szövetség szerint azonban az utódnak a jelenlegi kormánypárt köréből kell származnia, a kormánypártok közti egyezségek értelmében a liberálisoké a jelölés joga, ők pedig Bogdan Olteanut, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztert javasolják. Ezzel a jelek szerint a demokraták és az RMDSZ egyet is értenek, a Konzervatív Párt (KP) azonban saját jelöltet javasol Daniela Popa képviselő személyében. /Sz.K.: Nastase-búcsú a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Március 20-án a kormánykoalíciónak sikerült a liberális Bogdan Olteanut a képviselőház elnöki tisztségébe juttatnia. /B. T.: Bogdan Olteanu lett a képviselőház új elnöke. A koalíció többsége által támogatott jelölt nyert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Traian Basescu államfő vett azon ünnepségen Kolozsváron, amelyen Bartolomeu Anania érseket beiktatták a metropolita tisztségbe, az új, nyolc megyét magába foglaló Kolozs és Fehér megyei körösvidéki, bihari és máramarosi egyháztartomány élére. Szükséges, hogy a görögkeletiségnek újabb támpontjai legyenek Erdélyben – nyilatkozta az elnök. Székfoglaló beszédében az új metropolita Erdély ortodox gyökereit méltatta, amelyeket a nyolcadik századig vezetett vissza, ugyanakkor, tekintettel arra, hogy Kolozsvár multikulturális környezet, ökumenikus törekvésekre tett felszólítást. A ceremónián részt vett a képviselőház friss elnöke, Bogdan Olteanu, több szenátor és képviselő, a megyei és a helyi hatóságok, valamint a többi keresztény egyház képviselői. Elkészült a májusra esedékes országjelentés előzetes változata, és annak kitételei igencsak kedvezőek Romániára nézve – újságolta sajtóértekezletén az államfő. Az elnök kijelentette: nem teszi magáévá azokat az érveket, amelyek szerint Erdélyben hasonló helyzet alakulhat ki, mint Koszovóban. Hozzátette: a román kül- és belpolitika egyik hagyományos célkitűzése továbbra is ugyanaz: az egységes nemzetállam összetartása. Az Adevarul című bukaresti napilap közölte Bartolomeu Anania, az új metropolita életrajzát. Ebből kiderült, hogy tagja volt a legionárius mozgalomnak, ezért a kommunisták bebörtönözték. Szabadulásának áraként az új hatalmat kiszolgálta, így kerülhetett az Egyesült Államokba. A román titkosszolgálat volt főnöke, Ion Mihai Pacepa könyvében azt írta róla: Ceausescu megbecsülte besúgói tevékenységéért, aminek célja a bukaresti vezetésű ortodox egyháznak behódolni nem akaró amerikai román közösség bomlasztása volt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Basescu: az új egyháztartomány a nemzetállamot erősíti. Az államfő szerint az erdélyi helyzet nem olyan, mint Koszovóban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

A Nemzeti Liberális Párt megszavazza a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, és elvárja, hogy a koalíció többi pártja is tartsa magát ígéretéhez ebben a kérdésben, jelentette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke. /Betartják szavukat a liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

A képviselőházi frakcióvezetők március 27-én jelezték, gyorsítani kívánják a kisebbségi törvény vitájával kapcsolatos procedúrákat, közölte Bogdan Olteanu házelnök. A testület két hónap alatt csak a törvénytervezet címét és egyetlen cikkelyét fogadta el. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnöke arra kérte Traian Basescu államfőt, ne hirdesse ki a kisebbségi törvényt, amennyiben az tartalmazza a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet. /Felgyorsul a kisebbségi törvény vitája? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A Pro Democratia Egyesület vitaestet rendezett Bukarestben. A rendezvényen Claudiu Secasiu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke kijelentette: Ha új információk jelennek meg, bármikor módosítani lehet azokat a bizonyítványokat, amelyek azt igazolják, hogy valaki nem működött együtt a Szekuritátéval. Szerinte 1989. december 22-én a Szekuritáté sok olyan személy dossziéját megsemmisítette, aki később megjelent a hazai közélet első vonalában. Hozzátette: az általa vezetett intézmény továbbra is a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) függ; ez utóbbi dönt arról, mely dokumentumok hozhatók nyilvánosságra. Secasiu azt is sérelmezte, hogy a SRI soha nem közölte a birtokában levő dossziék pontos számát. A vitaesten Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke jelezte, komolyan kételkedik abban, hogy Romániában manapság ne működne a politikai rendőrség. /Gujdár Gabriella: Claudiu Secasiu: csak a besúgói múlt biztos. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Politikai infantilizmusnak minősítette Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megszüntetésére vonatkozó liberális javaslatot. Cristian Diaconescu a képviselőház liberális elnöke, Bogdan Olteanu kijelentésére reagált, miszerint a CSAT „szovjet típusú” testület, amely csak azért került be 1991-ben az alkotmányba, hogy nagyobb hatalma legyen az akkori államfőnek. /Cs. P.T.: PNL: szovjet típusú intézmény a CSAT. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

– Nem teljesen igaz az az állítás, miszerint az EU-tagállamokban nincs olyan struktúra, mint a Legfelső Védelmi Tanács – állította Varga Attila képviselő, alkotmányjogász, aki a testület feloszlatását szorgalmazó NLP álláspontját kommentálta. A Nemzeti Liberális Párt egy vezető politikusa, Bogdan Olteanu képviselőházi elnök kifejtette: pártja egyet ért a tanács feloszlatásával. Varga elmondta: Magyarországon is, és más országokban is létezik valamilyen nemzetbiztonsági struktúra. Az viszont tény, hogy Romániában, egyedülálló módon a tanács egyfajta párhuzamos kormányként működik, olyan eszköz, amely által az államfő többlethatalomhoz jut. Mindazonáltal a képviselő úgy véli: egy esetleges alkotmánymódosítás elsőrendű feladata az lenne, hogy eldöntse: milyen köztársaság legyen Románia: parlamenti, félelnöki, vagy elnöki, a jelenlegi forma ugyanis egyik kategóriába sem sorolható egyértelműen. – Ion Iliescu a kezdeti egyetértés után összetűzött mind Petre Romannal, mind Adrian Nastase-val, ugyanúgy Emil Constantinescu sem tudott zöld ágra vergődni a miniszterelnökökkel, a Basescu-Tariceanu konfliktus pedig jelenleg is napirenden van – mondta Varga Attila. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Megszüntetnék a Legfelső Védelmi Tanácsot. Varga Attila: elsősorban a kormányzati szerepeket kellene tisztázni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Idén tizenhetedik alkalommal tartják a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Tusványos a Kárpát-medence legmegalapozottabb, a társadalmi rétegződéseket is megjelenítő politikai-közösségi rendezvénye, állapította meg Sylvester Lajos. Tizenhét év alatt a magyar–magyar kapcsolatokban, a magyar kormányzat és a határon túli magyarság viszonyrendszerében nem volt annyi probléma, mint most. Magyarországon veszélybe sodorják a civil szerveződéseket, az alapítványokat és egyesületeket, Gyurcsány Ferenc megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, a magyar nemzetpolitika legrangosabb egyeztetési fórumát, mert két évvel ezelőtt tizenhárom Kárpát-medencei magyar legitim szervezet nem a miniszterelnök vazallusaként viselkedett. Megszűnt továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatala, lefokozták, és a miniszterelnöki hivatalba tagolták be azt a magyar kormányzati intézményt, amely a bonyolult határon túli ügyek kezelésére – az idők során észlelt hibáival együtt – képes volt. Az idei tusványosi rendezvénynek tehát a magyar–magyar párbeszédben fontosabb szerepet kell betöltenie, mint valaha. Egyféle mini-Máértként kell működnie. A kormányzati rosszakarat ellensúlyozása felértékeli a civil szféra szerepét, a népi diplomáciát megjelenítő közösségeket, a személyes és testvértelepülési kapcsolatok rendszerét. A magyarság számára is átjárhatóvá kell tenni a Kárpát-medence egészét. Az idei tusványosi program rendkívül gazdag. Együtt lehet Orbán Viktor, Duray Miklós, Markó Béla és Tőkés László. A rendezvény hagyományosan nyitott az országok, nemzetek közötti párbeszédre is. Adrian Severin, Németh Zsolt, Schöpflin György, Vasile Dancu, Bogdan Olteanu, Gál Kinga és Eckstein-Kovács Péter közös fellépése a Magyarország és Románia viszonya az EU-ban témakör kapcsán a példa erre. /Sylvester Lajos: Mini-Máért Tusnádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Derűlátó és borúlátó nézetek ütköztek a magyar–román viszony helyzetét és kilátásait illetően a Tusnádfürdőn zajló XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Schöpflin György, az Európai Parlament fideszes képviselője passzívnak nevezte a magyar politikát az uniós intézményekben. Szabó Vilmos MSZP-s képviselő optimizmusának adott hangot a két ország unióbeli jövőjét illetően. Szabó szerint a magyarság előrehaladt az újraegyesítés útján. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke korántsem osztotta szocialista képviselőtársa optimizmusát. Németh szerint a térség országainak dönteniük kell abban, hogy – az etnikumok tekintetében – a homogenizáció vagy az autonómiák rendszere a fontosabb. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke olyan Románia-képet vázolt fel, amelyben a románok szót értenek a magyarokkal, megértést tanúsítanak a csángók és az autonómia kérdése iránt. Smaranda Enache megállapította: nem történt meg Romániában az európai szabványok elfogadása, nincs még kisebbségi törvény, késik az elkobzott javak visszaszolgáltatása a magyar történelmi egyházaknak, s ördögi színben tüntetik fel az autonómia-kérdést. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor Sepsiszentgyörgyön tartott sajtóértekezletén kifejtette: nem látja esélyét annak, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet átmenjen a parlamenten. /Derűlátás és borúlátás Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ A szabadegyetemen július 19-én nem jelent meg sem Bogdan Olteanu román képviselőházi elnök sem Adrian Severin vagy Eckstein-Kovács Péter. /Mihály László: Szabó-Németh vita a Tusványoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Nincs szükség többé a parlament összehívására Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója távozásának elfogadásához, közölte Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke, miután kézhez kapta Timofte lemondását. Korábban Timofte nem fogalmazott meg írásos lemondást, csupán levélben kérte felmentését tisztsége alól. Időközben a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság kihallgatta a terrorizmussal vádolt Omar Hayssam eltűnése ügyében Gheorghe Fulgát, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatóját is. A SIE vezetője elmondta: már 2005-től távozni készül a hivatal éléről, „az egyik politikai párt nyomására”. /Gheorghe Fulgát is kihallgatták Hayssam-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke, miután megbeszélést folytatott Bogdan Olteanuval, a képviselőház elnökével, kijelentette, hogy a titkosszolgálatokat a parlament ellenőrzése alá kell helyezni. Ugyanakkor aláhúzta, hogy ami a parlament kalendáriumát illeti az integrációra vonatkozóan, nagyon fontos, hogy közvitára bocsássák az összes titkosszolgálatok élére állítandó Országos Integritási Ügynökség létrehozását. /Frattini a titkosszolgálatok helyzetéről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

A kisebbségi törvény támogatását kérte a koalíciós pártoktól Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke. „A Nemzeti Liberális Párt felvállalta a tervezet kormány által elfogadott formában való támogatását, és ezen a vonalon megyünk tovább” – szögezte le Bogdan Olteanu. Szerinte jelenleg hiányzik a tervezet elfogadásához szükséges politikai akarat. /G. G.: Bogdan Olteanu: politikai akarat kell. A liberálisok kitartanak a kisebbségi törvény mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke kijelentette, hogy nem ért egyet a területi autonómiát szorgalmazó törvénytervezetekkel. A párt elnöke hangsúlyozta, hogy a demokraták csak akkor támogatják a kisebbségi törvénytervezet elfogadását, ha az nem tartalmazza a területi autonóm tanácsok létrehozására vonatkozó előírásokat. Mint ismeretes, Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke azt nyilatkozta, hogy a jogszabály elfogadása politikai akarattól függ, és ez egy éve nem létezik. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke közölte: döntés született arra vonatkozóan, hogy az SZNT kezdeményezi egy belső népszavazás kiírását a székelyföldi településeken. /Nem támogatják az autonómia-tanácsok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

A képviselőház elnökéhez fordult több befolyásos civil szervezet, és arra kérték Bogdan Olteanut, hogy küldje vissza az alsóház jogi bizottságához a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozásáról szóló törvénytervezetet. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynökség, a Pro Demokrácia Egyesület, a Freedom House romániai kirendeltsége, a Társadalmi Párbeszédért Csoport, a Független Újságírás Központja, a Temesvár Társaság, illetve a Román Akadémiai Társaság vezetői levelükben kifejtették: alkalmazhatatlanná vált a tervezet azt követően, hogy a képviselőház jogi bizottságában a honatyák gyökeresen megváltoztatták a törvény szövegét. Az RMDSZ az emberi jogok sérülésére hivatkozva nem támogatja a kormány által előterjesztett szövegváltozatot. /-or-:/Macovei Feddhetetlenségi Ügynökségét civil szervezetek támogatják. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Bogdan Olteanu házelnök visszaküldte a képviselőház jogi bizottságához a feddhetetlenségi ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvény legfontosabb cikkelyeit. A házelnök azért döntött így, mert a múlt héten a szaktestület gyakorlatilag a lényegétől fosztotta meg a jogszabályt. A jogi bizottság konzervatív (PC), szociáldemokrata (PSD), nagy-romániás (PRM) és RMDSZ-es tagjai ugyanis leszavazták azt, hogy az ANI a köztisztségviselők és közjogi méltóságok vagyonát és esetleges összeférhetetlenségeit ellenőrizze. Az RMDSZ, a PC és a PRM képviselői háborogva fogadták Olteanu döntését, a liberálisok (PNL) és a demokraták (PD) pedig üdvözölték a házelnök eljárását. Monica Macovei igazságügyi miniszter ismét azzal érvelt, hogy az ANI létrehozását az Európai Bizottság is kérte a legutóbbi jelentésében. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök azzal a felhívással fordult a képviselőkhöz, hogy a kormány által előterjesztett változatban fogadják el a törvényt. /Cs. P. T.: „Újabb kört fut” az ANI-törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Nagybányán találkozik november 10-én Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Bogdan Olteanu román képviselőházi elnök Nagybányán. A megbeszélés része annak a Szili Katalin által indított kezdeményezésnek, amelynek értelmében évente egyszer magyar, illetve román helyszínen kerül sor a parlamenti elnökök határ menti találkozóira. A tárgyalás középpontjában az Országgyűlés és a román Képviselőház között 2003. február 27-én Bukarestben aláírt „Stratégiai partnerségről szóló megállapodás végrehajtása”. /Szili ismét Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Bogdan Olteanu, a román képviselőház liberális elnöke szerint a PSD-nek szociáldemokrata pártként ellenzéki szerepben is pragmatikusan kellene viszonyulnia a kisebbségi törvényhez, nem pedig populista módon. Több parlamenti csoport részéről is hiányzik a politikai akarat a kisebbségi törvény elfogadásához – tette hozzá. Olteanu támogatásáról biztosította a kisebbségi törvény szorgalmazóit. Szili Katalin országgyűlési elnökkel tartott találkozóján szintén megerősítettem hogy ő és pártja is a törvény megalkotása mellett foglalt állást. /S. M. L.: Olteanuban megvan a politikai akarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Magyarországi támogatással felújított erdélyi műemlékeket látogatott meg hétvégi körútján Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. November 10-én Nagybányán Bogdan Olteanuval, a képviselőház elnökével, másnap pedig Markó Béla RMDSZ-elnökkel a november 16-ra tervezett magyar–román közös kormányülésről egyeztetett. Markó Béla leszögezte: a magyarországi munkaerőpiac rendkívül fontos a romániai magyarság számára. Az RMDSZ vezetői azt kérték a magyar házelnöktől, hogy Magyarország ne korlátozza munkaerőpiacát. Szili Katalin mostani erdélyi körútján számos olyan műemléket tekint meg, amelynek felújítása magyar állami forrásból történt. A kézdivásárhelyi Bogdán-ház felújításának támogatására hárommillió forintot hozott magával. Felkereste a jelenleg műemléki kutatás alatt álló nyárádszentlászlói unitárius templomot, a csíkdelni Szent János-templomot, valamint a felújított mikházai ferences templomot, megállt a székelykapuiról híres Máréfalván is. /Szili Katalin ismét Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A határon túli tanároknak nyújtott könyvvásárlási támogatás és a Sapientia Egyetem működéséhez biztosított anyagi hozzájárulás egyaránt a magyar oktatási tárca 2007-es büdzséjében szerepel – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kérésére, hogy Magyarország ne csökkentse az egyetem jövő évi költségvetését, a házelnök asszony azt mondta, nem szeretné, ha a körülmények rosszabbak lennének, mint 2006-ban. /Erősítenék a parlamentközi kapcsolatokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A képviselőház állandó bürója november 20-án felhatalmazta Bogdan Olteanu házelnököt, folytasson tárgyalásokat George Maiorral, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, azt megelőzően, hogy a SRI vezetője beszámolna a plénum előtt az általa vezetett intézmény tevékenységéről az ország azon régióiban, ahol esetleges etnikai konfliktusokra lehet számítani. A képviselőház elnökét azért kellett felhatalmazni, hogy előzetesen tárgyaljon a SRI vezetőjével, mert nagyon sok információ, amellyel a szolgálat rendelkezik, jelenleg nem tárgyalható a plénumban. Nem minden képviselő rendelkezik ugyanis az Állami Titkos Információk Nyilvántartásának Országos Hivatala (ORNISS) által kibocsátott igazolvánnyal. A Konzervatív Párt parlamenti frakciója a múlt héten fordult kéréssel az állandó bizottsághoz: George Maior a plénum előtt számoljon be arról, hogy az általa vezetett intézmény miként védi a román állam érdekeit a lehetséges etnikumközi konfliktusoknak kitett régiókban, nevezetesen Hargita, Kovászna és Maros megyében. A konzervatívok felszólították Maiort: ismertesse, hogy a SRI mit tesz az állam biztonságát, a térség stabilitását, a többség és a kisebbség közti békés együttélést zavaró, etnikai alapon történő elszakadást szorgalmazó megnyilvánulások megelőzése és megakadályozása érdekében. /Újabb Har-Kov-jelentést sürgetnek. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. nov. 21./

Csak akkor vállalná el a rektor-helyettesi tisztséget, ha hatáskörében a magyar tagozat elsődleges legyen, mert eddig csak másodlagos volt, nyilatkozta Magyari Tivadar egyetemi docens, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Szociológia Tanszékének magyar tagozati dékán-helyettese. Magyari mellett többen esélyesek erre a székre, mivel a szenátus tagjai közül bárki megválasztható erre a funkcióra. Magyari Benedek Józsefet vagy Veress Károlyt is esélyesként nevezte meg a rektor-helyettesi állásra. Salat Levente és Nagy László rektor-helyettesek a múlt héten jelentették be lemondásukat a BBTE vezetőségében betöltött funkciójukról, tiltakozásként Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok kizárása miatt. Időközben megalakult a magyar tagozat öttagú vezetőtanácsa is, melynek tagjai, Benedek József, Magyari Tivadar, Veress Károly, Ionescu Klára és Vincze Mária december 6-án ülnek össze többek között azért, hogy megkezdjék az alapszabályzat tárgyalását. Az öttagú bizottság megalakulását Nicolae Bocsan rektor is tudomásul vette, emellett a magyar oktatók támogatását is élvezi. Hantz Péter és Kovács Lehel oktatók munkaviszonyának a felbontását több tudományos vagy politikai csoport is felháborodással fogadta. „Úgy véljük, ezúttal mégegyszer bebizonyosodott, hogy teljes mértékben indokolt a magyar nyelvű állami felső oktatás igénye, beleértve az önálló intézményekhez való jogot” – áll az RMDSZ Operatív Tanácsának közleményében. Neves erdélyi akadémikusok szerint a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg a BBTE-n, egyúttal a két adjunktus kizárásáról szóló határozat hatályon kívül helyezését kérték. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Románia képviselőházának elnökét, Bogdan Olteanut kérte meg, járjon közbe a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet rendezéséért. „Noha a két oktató módszerei és eljárásai valóban vitathatóak, a döntés és annak indoklása az egyetem falain belül és kívül egyaránt megdöbbenést keltett” – tartalmazza Szili levele. Az Európai Parlament magyar néppárti, szocialista és liberális delegációja ultimátumot adott a BBTE-nek: „Kezdeményezzük, hogy a kinevezését követően a soknyelvűségért felelős biztos haladéktalanul vizsgálja ki a történteket. Amennyiben egy hónapon belül ezek nem teljesülnek, a magyar EP-képviselők minden európai fórumot fel fognak használni, hogy a többnyelvűséget biztosítsák” a BBTE-n. /Mihály László: Rektorhelyettes kerestetik a BBTE-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4/

A romániai magyarság autonómiatörekvései elleni kirohanásokkal, 19. századi román politikusok díszbeszédeinek felelevenítésével emlékeztek január 24-én országszerte Havasalföld és Moldva 1859-es egyesülésére. Az ünnepségek központi helyszíne Iasi volt. Gheorghe Nichita, Iasi város szociáldemokrata polgármestere az erdélyi magyarság autonómiatörekvései ellen intézett heves támadást. Saját bevallása szerint beszéde után Bogdan Olteanu a képviselőház liberális elnöke gratulált neki. Nichita a december elsejei ünnepségen is támadta a Székely Nemzeti Tanácsot, szélsőségességgel vádolva a szervezetet. /Farcádi Botond: Ünnepi beszéd az autonómia ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Nem sikerült önálló parlamenti frakciót létrehozni a Liberális-Demokrata Pártnak (PLD). A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) kiváló, majd párttá alakuló csoportosulás február 5-én, a parlament tavaszi ülésszakának első napján önálló képviselőházi és szenátusi frakció létrehozására jelentette be igényét, amit azonban mindkét házban visszautasítottak. A szabályzat értelmében parlamenti frakciót legkevesebb 10 olyan képviselő vagy szenátor hozhat létre, akik ugyanazon párt listáján nyertek mandátumot. A képviselőházban 19, a szenátusban 8 tagja van a PLD-nek. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök magyarázata meglehetősen zavaros: elmondása szerint azért nem adtak helyt a PLD kérésének, mivel már létezik egy függetlenekből álló parlamenti frakció. /Nem lesz önálló PLD-frakció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./