Miniszterelnökség: a gazdaságpolitikai szemléletmódnak is erősödnie kell a nemzetpolitikában - A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága arra törekszik, hogy a gazdaságpolitikai szemléletmód is erősödjön a nemzetpolitikában - hangsúlyozta Szilágyi Péter helyettes államtitkár a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) közép-európai régióra fókuszáló szakmai napján csütörtökön, amelyet a Fiatal vállalkozók hete programsorozat keretében rendeztek.
Szilágyi Péter kifejtette: a Kárpát- medencében az egyik legjelentősebb probléma, hogy gyors ütemben csökken a magyarság lélekszáma, illetve nagyon sokan vándorolnak el. Az államtitkárság arra törekszik, hogy a külhoni magyar közösségek megerősödjenek, és a gazdaságpolitikai szemléletmód is erősödjön a nemzetpolitika területén. Ehhez évről évre nagyobb összeg áll rendelkezésre, míg 2012-ben 12 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikára, addig 2016-ban 27 milliárd forinttal gazdálkodhat az államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap.
A gazdaságfejlesztés 2014-ben került a fókuszba. Az első jelentős gazdaságfejlesztési támogatásra más kormányzati szereplőkkel együttműködve 2015-ben 50 milliárd forint értékben a Vajdaságban került sor. Idén áprilisban pedig a Kárpátalján indítottak 32 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programot, amiből 12 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 20 milliárd forint kedvezményes hitel volt. Jövőre a Muravidéken és Drávaszögön is programot indítanak, és a 2017-es költségvetésben néhány százmilliós összeggel szerepel Erdély is.
Felidézte, hogy 2015. a külhoni magyar szakképzés éve volt, 104 szakképző iskolát támogattak 705 millió forinttal. A fiatal vállalkozók évét 2015 decemberében a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) hirdették meg, 250 millió forint áll rendelkezésre támogatásra és programszervezésre. A MÁÉRT-nek azt javasolják, hogy 2017. a külhoni magyar családok éve legyen.
Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy a kereskedőház kiemelt figyelmet szentel a határokon átívelő magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítésének. Ennek érdekében már 20 külképviseleti iroda működik a határon túli területeken és Lengyelországban, a 21. pedig most nyílik. A kereskedőház szolgáltatásai a határon túli magyar vállalkozásoknak is rendelkezésükre állnak - hangsúlyozta.
(MTI)

Magyar Nemzeti Kereskedőház: a szülőföldön boldogulást segítik elő a határon túli gazdaságfejlesztési programok
A külhoni magyarok szülőföldön való boldogulásának elősegítése a célja a határon túli területeken indított gazdaságfejlesztési programoknak, s ezt a célt a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Kárpát-medencei irodahálózata is segíti – jelentette ki Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója szerdán magyar újságíróknak nyilatkozva a felvidéki Gútán (Kolárovo), ahol látogatást tett a Figyelő Top200 díjátadóján az év határon túli magyar vállalata díjat elnyert Vitaflóra Gúta Malomipari Vállalatnál.
„A kereskedőház tevékenysége fontos kiegészítő eszköze a külhoni területeken indított gazdaságfejlesztési programoknak” – mutatott rá Oláh Zsanett. Kifejtette: ahhoz, hogy a fejlesztési források felhasználása fenntartható gazdasági fejlődést eredményezzen, szükségszerű, hogy a gazdaságfejlesztési programban részt vevő vállalkozások segítséget kapjanak termékeik piacra helyezése során, s így ezek a források a lehető leghatékonyabb eredményekhez segítsenek hozzá.
Az MNKH két éve kezdte megnyitni Kárpát-medencei irodahálózatát, amelynek 22 irodája van a szomszédos országok magyarok lakta területein és Lengyelországban, illetve 13 Magyarországon. Irodáik létrehozásával stratégiai célkitűzését, a határokon átívelő magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítését támogatja az MNKH. A hálózatnak több feladata is van, ezek közül kiemelt fontosságú, hogy az irodák segítségével partnereket találjanak magyarországi székhelyű vállalkozások számára, másrészt pedig, hogy feltérképezzék a külhoni magyar vállalkozásokat, s közben segítsék őket a piackeresésben.
Az MNKH vezérigazgatója rámutatott: két év után számot vetnek az eddigi eredményekkel, illetve végigjárják azokat a területeket, ahol sikereket értek el, és találkoznak azokkal a vállalkozókkal, akikkel együttműködnek.
„Az első iroda megnyitása óta azok a cégek, amelyekkel elkezdtünk együttműködni, 4 és fél milliárd értékű üzletet kötöttek, ez nagyon szép eredmény” – mondta Oláh Zsanett. Kifejtette: az üzletkötések között volt olyan, amikor magyarországi vállalkozásnak sikerült külhoni piacon megvetnie a lábát, illetve fordítva is, de arra is volt példa, hogy külhoni magyar vállalkozás egy másik külhoni magyar régióban tudott üzletet kötni. Hozzátette: a vállalkozókkal folytatott tapasztalatcsere a régiónként változó sajátos igények és lehetőségek felmérését is szolgálja. Ebből az szűrhető le, hogy a Felvidéken a helyi magyar vállalkozók tekintetében a mezőgazdaság, az élelmiszeripari termelés és a szolgáltatás szegmensében kínálkozik a legtöbb lehetőség.
A magyar kormány 2015-ben hirdette meg azt a mintegy 150 milliárd forint értékű gazdaságfejlesztési programot, amelynek fő célkitűzése a Kárpát-medence magyarok lakta területei gazdasági versenyképességének növelése, a magyarság életszínvonalának javítása, a régió megtartó erejének erősítése. Ennek részeként elsőként a Vajdaságban indult el a program 2016-ban, majd azt idén márciusban a Felvidéken is meghirdették, mintegy 5 milliárd forint keretösszeggel.
Az MNKH-nak a Felvidéken 7 irodája működik, segítségükkel csak az idén már mintegy 250 millió forintnak megfelelő értékben sikerült üzletet kötni, az első képviselet megnyitása óta pedig ez az összeg már az 1 milliárd forintot közelíti. Starovic Tibor / MTI; Erdély.ma