"A Szamoshát folyóirat megszűnése óta a szatmárnémeti magyarságnak nincs állandó rendszerességgel megjelenő kulturális kiadványa. Ezt az űrt is próbálja pótolni a most megjelent folyóirat, az Európai Magyar Valóság. Első számában Nagykároly testvérvárosi kapcsolatairól ír Kádár Ferenc, a zürichi Szent István Misszióról és a szatmárnémeti Szent István Körről olvasható tájékoztató, a népművészeti emlékhelyek közül Bogdándot mutatják be a szerkesztők, a lapot esszék, versek, karcolatok teszik gazdagabbá. A folyóirat kiadását a Münchenben élő Oláh Ilona kezdeményezte, ő a lap tulajdonosa is. Főszerkesztője: Gúzs Imre, a Szatmári Friss Újság volt munkatársa, helyettese a nagykárolyi Kádár Ferenc, a szerkesztőségi titkár: Krilek Sándor, munkatársak: Balogh Imre, Kőkuti K. Szilárd, Paizs Tibor, Szabó Barna, Kovács Piroska, Tódor Erika, Tódor Béla. /(fi): Új kulturális folyóirat Szatmárnémetiben. Megjelent az "Európai Magyar Valóság". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./"

"Oláh Ilona huszonöt évig volt tanítónő Szatmárnémetiben. Mióta Münchenbe költözött, munkája mellett versírással foglalkozik. Több országban több kötete jelent meg magyar és német nyelven. Oláh Ilona tehetséges és rászoruló fiatalok támogatója. Szülőfalujában, Túrterebesen, saját költségén állíttat Szűz Mária-szobrot. Márványból készült a szobor, felavatása Balogh István, a szobor alkotója megbetegedése miatt későbbi időpontra tolódott. Koczán Levente polgármester javaslatára Oláh Ilona Harangok hazahívnak című verséből egy részletet idéznek a szobor talapzatán. Túrterebesen minden sváb magyarul beszél, magyarul beszélnek a Németországban élő svábok is. Amikor tiltották a hitoktatást, Oláh Ilona akkor is Isten- és emberszeretetre tanította a gyermekeket. /(elek): "Amikor tiltották a hitoktatást, én akkor is Isten- és emberszeretetre tanítottam a gyerekeket". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./"

"Oláh Ilona Mezei Bokréta című könyve nemcsak népi szokásokat, hiedelmeket idéz fel, hanem a hagyományos Csík környéki és csángó nép észjárását tükröző mondókákat, tréfákat, dalokat és ráolvasásokat ismertet különböző történetekbe ágyazva. /(bb): Madéfalvi és csángó népszokások. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./"

"Meseország tündérkertje címen jelent meg egy gyerekeknek szóló, a gyerekek képzeletvilágát megidéző képes-rajzos verseskötet Oláh Ilona tollából. A verseket az író-költőnő, a rajzokat pedig gyermekek készítették. /Barabás Blanka: Oláh Ilona meseországa. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19./"

Az Oláh Ilona tollából született Isten tenyerén (Hófehér Mária magánkilenced) című verseskötet ezúttal bővített kiadásban kerül az olvasók elé. A kötethez, mely idén jelent meg a Profundis Kiadó gondozásában, ajánlást Gúzs Imre szatmárnémeti író írt. A Hófehér Mária magánkilenced a túrterebesi Szűzanya-szoborról szól, a Szűzanya szakrális kultuszáról, eredetéről, valamint a túrterebesi szoborállításról, mely a szerző nevéhez fűződik. /(bb): Oláh Ilona: Vallásos versek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 11./

Több mint ötvenmillió lejt és több tonnányi élelmiszert gyűjtöttek az árváknak a túrterebesi egyházak, amelyet szept. 26-án ökumenikus szentmise után adtak át a dévai Szent Ferenc Alapítvány képviselőinek. A jótékonysági bálon vehette át a díszpolgári oklevelet a Németországban élő Oláh Ilona, aki tízmillió lejt adományozott az árváknak. Az adományokat átvevő Menyhárt Ernő elmondta, ő is azok közé a gyerekek közé tartozott, akiket a ferences szerzetes munkássága elején vett magához Déván, ma pedig a szászvárosi Szent Erzsébet Gyermekotthon vezetője. /Simon Levente: Böjte Csaba példája Túrterebesen is él. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./

Madéfalván június 3-án felavatták az 1764-es esztendő januárjában a Habsburg önkénynek ellenszegülő, ősi szabadságukat védő székelyek egyik vezéralakja, Zöld Péter pap szobrát. Ott volt Oláh Ilona, a Németországban élő madéfalvi elszármazott, a műalkotás főszponzora és Nagy Ödön művész, a szobor kivitelezője. Tamás József püspök leleplezte és felszentelte a műalkotást. Máthé Sándor iskolaigazgató ismertette a székelység ügyéhez hű plébános életútját, majd a nevét viselő iskola tanulói az alkalomhoz illő műsort szolgáltattak. /Kristó Tibor: Szoboravatás Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

Idén jelent meg Szatmárnémetiben az Emlékek és szobrok című Oláh Ilona jegyezte könyv, melynek epilógusában Gúzs Imre tollából ez olvasható: „Szolgálatának tekintette, tekinti Oláh Ilona író is az alkotást, mely számára nem csupán könyvekbe menekített szép, emberi gondolatok megfogalmazását jelenti. Úgy hitte, hiszi és vallja, hogy a közösségnek akkor is adósa, ha nem várhat cserébe messzire visszhangzó elismerést.” A Münchenben élő, Madéfalváról származó író tizenhetedik könyvébe írta a fönt idézett sorokat Gúzs Imre. Az Emlékek és szobrok című könyvben a szerző nagyszüleire, szüleire, barátokra emlékezett, továbbá azokról a szobrokról szól, melyeket ő állíttatott, ajándékozott egy-egy település közösségének. Szűzanya-szobrok láthatók Túrterebesen, Zöld Péter pap szobra Madéfalván, illetve ugyanitt a Jézus szíve-szobor. /(bb): Emlékek és szobrok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 2./

Július elsején szobrot szentelnek Túrterebesen. A Túrterebeshegyről származó Oláh Ilona tanítónő/ költőnő Jézus-szobrot készíttetett, amelyet az Ifjúsági Ház előtt avatnak fel. A szobor a székelyudvarhelyi Nagy Ödön alkotása. A talapzatot a helyi önkormányzat munkacsoportja készítette, ennek költségeit a polgármesteri hivatal állta. Oláh Ilona már állíttatott egy Mária–szobrot a templomudvarban. /(fi): Szoborszentelés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 29./

Gúzs Imre kulturális érem és megemlékezés
Kedden, február 9-én, 16 órától adják át post mortem Gúzs Imrének a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ által alapított kulturális érmet. Az eseménnyel egybekötve megemlékezést is szerveznek az intézmény Rákóczi (Mihai Viteazu) utca 32. szám alatti székhelyén.
Gúzs Imre, erdélyi magyar író, újságíró, 1936. február 9-én született Köpecen. Középiskolát Brassóban és Sepsiszentgyörgyön végzett (1954), a Bolyai Tudományegyetemen történelemtanári oklevelet szerzett (1958). Első írásával az Utunkban jelentkezett (1966), riportjait és publicisztikai írásait az Előre, A Hét közölte. Forrás-kötete A furulyás c. novellagyűjtemény (1968). Regénnyel is próbálkozott (A fehér hajú leány. 1970), további kötetei szerint azonban műfaja a rövidebb terjedelmű elbeszélés.
Újabb munkái: Otthoni emberek (Kolozsvár, 1977); A sárkány hetedik feje és más írások (1980), A csend napszámosa (1986). 2000-ben Oláh Ilona Helena A lélek őszinte üzenete című verseskötetéhez Gúzs Imre írt utószót (Szatmárnémeti).
Pályáját az erdődi líceumban kezdte, Nagybányán és Szatmáron folytatta, ahol a Bányavidéki Fáklya (1963-66) és a Szatmári Hírlap (1968-74) művelődési rovatát vezette. Az 1989-es romániai forradalom után a Szatmári Friss Újság főmunkatársa és a Szamoshát alapító szerkesztője lett.
Gúzs Imre idén lenne 80 éves. A rendezvényen Veres István, Elek György és Kereskényi Sándor méltatják munkásságát.
Gúzs Imre /Köpecz, 1936. február 9. – Szatmárnémeti, 2013. dec. 28./ szatmar.ro