„Amikor a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) megalakult, nemcsak nyelvtanilag, hanem gyakorlatilag is felmerült a kérdés, amelyre mára megszületett a válasz: az ifjúsági szervezeteknek össze kell fogniuk és együtt képviselniük a közös politikai célokat” – mondta Markó Béla március 1-jén, a MIÉRT Gyaluban szervezett kétnapos küldöttgyűlésének megnyitóján. Történelmi hiba lenne azt hinni, hogy az igazi dilemma az, amelyet most egyesek úgy próbálnak fölmutatni, hogy RMDSZ vagy MPP. Ma nem az az igazi alternatíva, hogy „Markó Béla vagy Tőkés László”, az igazi alternatíva az, hogy Markó Béla vagy Kelemen Hunor, Borboly Csaba, Korodi Attila, Kovács Péter vagy Tánczos Barna. Ez az igazi alternatíva, ami nem a konfrontáció, hanem az együttműködés irányába mutat – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Markó Béla méltatta az RMDSZ és a MIÉRT közötti együttműködés fontosságát, utalva arra, hogy az ifjúsági szervezetből már három miniszter is kikerült, a jelenlegi két RMDSZ-es tárcavezető közül kettő MIÉRT-es, az államtitkárok és intézményvezetők számáról nem is beszélve. „Ezer fiatalt az önkormányzatokba!” – adta meg a jelszót Borboly Csaba, a MIÉRT elnöke. Az Országos Ifjúsági Hatóság nemrégiben kinevezett elnöke, a MIÉRT volt társelnöke, Kovács Péter úgy értékelte, a MIÉRT-ben is be kell következnie a fiatalításnak. Kovács az utánpótlást a Magyar Középiskolások Országos Szövetségében /MAKOSZ/ látja. Az országos MIÉRT küldöttgyűlés a megüresedett tisztségbe, Kovács Péter helyére Bodor Lászlót választotta társelnöknek. Az elnökségben is változások következtek be. Miután Gönczi Irénke, szórványért felelős alelnök lemondott, Deák Ferencet bízta meg a közgyűlés a tisztség betöltésére, míg Bodor László helyére Grüman Róbert Csongor került. /Tötszegi Orsolya: Ezer fiatalt az önkormányzatokba! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Bodor László jelenlegi MIÉRT elnök volt az EU-tábor főszervezője, a tábor három alapeszméjét hangsúlyozta, ami a nyitottság, partnerség, szakmaiság hármas fogalmára épül. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke az új választási törvényről tartott előadást. /Tötszegi Orsolya: Elvarratlan kérdések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

A hatodik alkalommal megszervezett Félsziget Fesztivál július 23-án kezdődik, az eddigieknél gazdagabb és változatosabb programkínálattal, jelezte Szepessy Szabolcs főszervező és Bodor László, a MIÉRT társelnöke. Négy napos idén a fesztivál, a jazz-blues, az alternatív és klasszikus rock, valamint az elektronikus zene kedvelői is találnak kedvükre valót. Hozzávetőlegesen 50 ezer résztvevőre számítanak. /Elkezdődött a 6. Félsziget Fesztivál! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Augusztus 22-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa. Az ülés napirendjén szerepelt a jelöltállítás helyzetének áttekintése és az ezzel kapcsolatos döntések meghozatala. Takács Csaba, az RMDSZ országos kampányfőnöke előterjesztette a kampánystáb összetételére vonatkozó javaslatát, amelyet a SZÁT megerősített. Eszerint kampányfőnök-helyettes Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök, a kampánystáb további tagjai pedig: Bartha Margit, Bodor László, Juga Tibor, Markó Eszter, Miklósi Ildikó, Porcsalmi Bálint, Székely István, Szepessy László és Török Tímea. /Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Az RMDSZ tervei között szerepel, hogy közvitát kezdeményezzenek a választói korhatár 18-ról 16 éves korra való módosítását illetően, továbbá el szeretnék érni, hogy a fiatalok már 20 évesen jelöltethessék magukat az önkormányzati választásokon, mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szavazni Menő kampány bemutatása kapcsán, az elkövetkező hetek folyamán egész Erdélyt bejáró buszban szervezett sajtótájékoztatón. A busz november 4-én indul útjára Kolozsvárról, és ugyanide érkezik vissza a választásokat megelőző napon, november 29-én, a közel egy hónapos időszak alatt a kampánykaravánban résztvevő fiatalok 12 megye több települését látogatják meg. Takács Csaba, az RMDSZ kampányfőnöke kifejtette: eljött az az idő, amikor a romániai magyar fiatalok az itthon maradást választják, ehhez kell megteremteni a megfelelő keretet. Az idei parlamenti választásokon több mint 120 fiatal indul az RMDSZ színeiben, Kolozsváron először méretkezik meg például Csoma Botond és Szenczi Bianka – emelte ki Takács. Bodor László, a Szavazni Menő kampány főszervezője, a Magyar Ifjúsági Értekezlet társelnöke elmondta: jó az, ha a fiatalok kritikusan viszonyulnak a politikához. A Szavazni Menő kampány a világhálón is folytatódik, az enszavazok. ro honlapon. /Ferencz Zsolt: Busszal járja be Erdélyt az RMDSZ kampánystábja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Kolozsvárra érkezett a parlamenti választásokat megelőző kampány során egész Erdélyt bejáró, Szavazni Menő feliratú autóbusz. Az RMDSZ Kolozs megyei szenátor- és képviselőjelöltjei sajtótájékoztatót tartottak és a város különböző pontjain. Bodor László, a Szavazni Menő kampány vezetője elmondta: az elmúlt héten Szatmár, Bihar és Arad megyéket járta a kampánybusz, körülbelül ötven településen fordultak meg. Diszkriminációnak nevezte azt, hogy az új választási törvény szerint az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők csak állandó lakhelyükön szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy a szavazni vágyók négy százaléka, nagyrészt egyetemisták, nem élhetnek állampolgári jogukkal. Számuk több mint hétszázezerre tehető, ezért Bodor azt tanácsolta a fiataloknak: menjenek haza szavazni. A kampányidőszak utolsó két napján a busz minden egyetemistát ingyenesen hazaszállít az állandó lakhelyére. /Ferencz Zsolt: Ismét Kolozsvárra érkezett a kampánykaraván. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

„A Gyergyószentmiklóstól alig 50 kilométerre fekvő Hollón 22 magyar gyerek egy szórványmegye kistelepülésének megfelelő helyzetben van” – hívta fel a figyelmet a Hargita megyei település helyzetére Bodor László, a Szavazni menő karaván főszervezője. Gyergyóhollón, ahol az 1800 lakosból mindössze 80-an magyarok, a 22 gyerek magyar nyelvű oktatása az egyik legnagyobb probléma. A 22 gyerek magyar nyelvre tanítását Csíky Irén, az egyetlen RMDSZ-es tanácsos fizeti saját fizetéséből. Az órákra saját otthonában kerül sor, a tanító pedig Hágótőről utazik Hollóra, hogy magyarul tanítson. /Magyar szórvány a Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Az erdélyi magyar kulturális életben is megkezdődött a Magyarországon már sok év óta tartó egymás ellen fordulás, a liberális értelmiségiek aláírásgyűjtésbe kezdtek György Attila ellen, aki Liberálisok /Hargita Népe, márc. 4./ címen a liberálisok elítélő cikket írt. A Transindex internetes portálon Kelemen Attila Ármin, a Transindex portál igazgatója, Gáspárik Attila és mások tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezdtek György Attila írása ellen, felszólítva Kozán Istvánt, a Hargita Népe főszerkesztőjét, hogy március 15-ig „markánsan határolódjon el” a cikktől és tegyen ígéretet arra, hogy a Hargita Népe elővigyázatosabb lesz. /Civil állásfoglalás. = Transindex, márc. 11./ Sokan aláírták ezt az állásfoglalást, az Új Magyar Szó napilap, az Erdélyi Riport hetilap több szerkesztője, Parászka Boróka, továbbá egyetemi oktatók /Selyem Zsuzsa, Pásztor Gyöngyi, Könczei Csilla, Néda Zoltán, Magyari Nándor László például/, azután Eckstenin-Kovács Péter, Czika Tihamér, több doktorandusz és mások. Borbély Zsolt Attila kiállt György Attila védelmében, ő az író mellett kezdett aláírásgyűjtést. Kifejtette, hogy az SZDSZ hadjáratot indított a magyarság szent jelképei és szimbólumai ellen. A Szent Korona micisapka vagy tökfödő az ő víziójukban, Szent István jobbja „tetemcafat”, a magyarság „bűnös nemzet”, „utolsó csatlós”, a magyar történelem „téves döntések terepe”, a turul „dülledt szemű tojószárnyas”, Jézus „zsidó fattyú” az Árpád ház zászlaja pedig „nyilas” jelkép. /Borbély Zsolt Attila: György Attila védelmében. = Erdély.ma, márc. 12./ Mindhárom írást /György Attila cikkét, az ellene megfogalmazott állásfoglalást és Borbély Zsolt Attila írását/ együtt hozta: Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 16.

Bodor Lászlót és Korodi Attilát választották elnöknek, illetve társelnöknek a hétvégén a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) Székelyudvarhelyen ülésező küldöttei. A tisztújítás nyomán Bodor Kovács Péter elnök mandátumát vette át, míg Korodi új név a MIÉRT csúcsvezetésében. A két tisztségre nem voltak más jelentkezők. Kovács Péter elmondta, azért nem kívánt az ifjúsági szervezet társelnöki tisztségét újra megpályázni, mert „kiöregedett” a MIÉRT-ből, emellett ő a MIÉRT jelöltje az RMDSZ és az EMNT közös EP-listáján. A MIÉRT új vezetői fontosnak nevezték az RMDSZ-szel történő együttműködést. A tanácskozás egyik napján megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki kiemelte: nagyon fontossá vált az RMDSZ és a MIÉRT közti partneri viszony. Hozzátette, nincs alárendelt viszony: a MIÉRT-et az önálló döntés és állásfoglalás jellemzi. /Bágyi Bencze Jakab: Bodor és Korodi a MIÉRT élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Életének 82. évében Gödöllőn elhunyt dr. Fodor László történész,/Székelykeresztúr, 1928. febr. 8. – Gödöllő, 2009. jún. 4./, a munkásmozgalom történetét kutatta. Hamvasztás utáni búcsúztatása június 16-án lesz a gödöllői temetőben. Végső nyughelye a székelykereszttúri temetőben lesz. /Gyászhír. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

„Lehet-e Romániának magyar államelnöke 2009-ben?” címmel tart előadást július 8-án a tusnádfürdői EU Táborban Kelemen Hunor. A Magyar Ifjúsági Értekezlet /Miért/, az RMDSZ-programiroda, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Hargita Megyei Tanács által hatodik alkalommal megszervezett EU Tábor július 7-én kezdődik. „Az EU Tábornak elsősorban a hangulatában, szellemiségében és a szakmaiságában van a vonzereje” – mondta Bodor László, a MIÉRT elnöke, az RMDSZ programirodájának vezetője. /Az EU Táborban mutatkozik be elnökjelöltként Kelemen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Július 12-én az előző napi előadások – erdélyi magyar képviselet az unióban, a román oktatási reform, kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörökben – után befejeződött Tusnádfürdőn az EU-tábor, július 14-én kezdődik a huszadik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. 21 előadásra került sor idén az EU-táborban, 63 előadó volt, amelyeket 220 állandó táborlakó nézett végig, foglalta össze Grüman Róbert főszervező a rendezvényt. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke szerint sikeres volt az idei tábor, amely most nem anti-Tusványosként aposztrofálják, hanem saját identitással élő szakmai rendezvényként. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. A román oktatási reformról Pásztor Gabriella, az Oktatási, Kutatási és Innovációs minisztérium kisebbségügyi osztályának vezérigazgatója a szakoktatás problémáiról beszélt: kevés a szakmai gyakorlati lehetőség, a tankönyvek nem jók. Kötő József parlamenti képviselő, az oktatási bizottság alelnöke szerint a kisebbségi oktatásban felmerülő rengeteg problémát a kulturális autonómia, valamint a mindent lefedő magyar nyelvű oktatási intézményrendszer kialakítása tudná a leghatékonyabban orvosolni. Kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörben tartott előadást Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok szakának tagozatvezetője. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint az internetes kampány olcsó, hatékony és sokkal szabadabb. /Véget ért a hatodik EU-tábor, kezdődik a huszadik Tusványos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Társadalmi struktúra és politikai versengés Magyarországon és Romániában címmel került sor július 23–31. között az idén hetedik alkalommal megrendezett torockói diáktáborra. A szervezők, a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület, a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közel harminc, a politika iránt érdeklődő fiatalt látott vendégül. Bodó Barna, a Politeia és Kovács Levente, a KoMPoT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán belül működő Politikatudományok szak korábbi végzősei, jelenlegi és leendő diákjai, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszékének hallgatói ismerkedhettek egymással. Szász Alpár Zoltán az utóbbi öt év választási eredményeiről tartott előadását követően Toró Tibor értékelte a Magyar Összefogás eredményességét. A Média és negatív kampány című kerekasztal-beszélgetésen Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál szerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika és Papp Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa vett részt. A Magyar Összefogás listájának egyik jelöltjével, Sógor Csabával találkozhattak a résztvevők. Pósa Tibor, a Tartui Egyetem doktorandusza, a Politikatudományok szak egykori diákja az észtországi kulturális autonómiáról tartott előadást, majd a diákok azt vitatták meg, hogy miként áll ki az RMDSZ az autonómia mellett. A negyedik napon Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök-jelöltjének tehették fel kérdéseiket a jelenlévők, Székely István Gergő politológus a román választási rendszer átalakításáról, Porcsalmi Bálint és Kovács Csaba kampányfőnökök pedig a politikai kampányokról beszéltek. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke azt latolgatta, hogyan lehetne másként politizálni Erdélyben. /F. Zs. : Hetedik politológus tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

MIÉRT szórványkonferencia Vajdahunyadon – Merjünk nagyok lenni
Vajdahunyadon zajlott a hétvégén a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) szórványkonferenciája. Széll Lőrincz, az országos ifjúsági hatóság vezetője kezdeményezésére született eszmecserén Krassó-Szörény, Hunyad, Fehér, Szeben, Beszterce-Naszód, Máramaros és Kolozs megyei magyar ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt.
Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa – aki szintén ifjúsági szervezetben kezdte közösségi, majd politikai pályafutását – merjünk nagyok lenni jelszó alatt köszöntötte a szórványból érkezett fiatalokat. Kemény munkával az ifjúság képviselői komoly pozíciókat szerezhetnek az RMDSZ-en belül: Hunyad megye nem az egyetlen e téren, Szatmár, Hargita és Kovászna szintén nagyszerű példák.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke bemutatta a szervezetépítés – és az RMDSZ-en belüli előrelépés – fontosabb elképzeléseit. A legközelebbi választásokon ugyanis a Miértet illetik meg az RMDSZ befutóhelyek 15%-a. Amint az egybegyűltek is megerősítették, a közösségépítés bonyolultabb a városokban, ahol a magyarság szét-szórtan él, mint a tömb jellegű falvakban.
Bodor László, a MIÉRT elnöke a Communitas Alapítvány ifjúsági pályázati lehetőségeit mutatta be, Széll Lőrincz, a háromnapos rendezvény főszervezője, pedig az általa vezetett országos ifjúsági hatóság idei program-tervezetét ismertette, majd Markó Attila, a kisebbségügyi hivatal vezetőjének üzenetét tolmácsolva, az ottani ifjúsági programokat mutatta be.
Magyarán igen széles lehetőségek állnak a szórványmagyarsági fiatalok rendelkezésére, ügyes pályázatokkal számos érdekes rendezvény bonyolítható le az idén.
Főleg, hogy 2010 a szórvány éve lesz a MIÉRT számára, a nyáron szervezendő EU-tábor, a Félsziget fesztivál, vagy a Miért Akadémia a szórványban élő fiatalok problémáira összpontosul.
A különböző szórványmegyék képviselői közös programok szervezésében is megegyeztek. Hogy konkrétan milyen programokról lesz szó, azt április elején, az Aradon szervezendő MIÉRT küldöttgyűlésen döntik el.
Ifjúsági összejövetelről a szórakozás természetesen nem maradhatott ki. A vajdahunyadi kastély látogatására is jutott idő, a sepsiszentgyörgyi Osonó színtársulat előadása, valamint s bulizás sem maradt ki. Végül is éppen a felszabadult bulizáson erősödnek meg legjobban az emberi kapcsolatok
Chirmiciu András. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

MIÉRT Brüsszel – EU-Tábor: a helyszín változik, a koncepció marad
Winkler Gyula meghívására Brüsszelben tartotta elnökségi ülését a MIÉRT. A cél: közös erővel tudatosítani az erdélyiekben az Európa 2020 stratégia ifjúsági összetevőjét.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöksége és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő 2010. március 23-i brüsszeli találkozójukon áttekintették az elmúlt évek együttműködésének eredményeit, és megvizsgálták a készülő Európa 2020 stratégia ifjúsági összetevőjét. Ezt követően sor került a MIÉRT kihelyezett elnökségi ülésére, amelynek házigazdája Winkler Gyula volt.
Az elnökségi ülés kezdetén megtartott sajtótájékoztató alkalmával a felszólalók, Winkler Gyula EP képviselő, Bodor László MIÉRT elnök, Sógor Csaba EP képviselő, Korodi Attila MIÉRT társelnök, valamint Széll Lőrincz, az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke az Európa 2020 stratégia romániai gyakorlatba ültetésének fontosságáról, ennek megvalósítási módszereiről, illetve a MIÉRT Szórvány évének célkitűzéseiről beszélgettek.
Az Európa 2020 stratégia és a Youth in Action helyét átvevő Youth on the Move kezdeményezés ismertetése érdekében a MIÉRT és Winkler Gyula összehangolja tevékenységét. Ennek első jeleként az EP-képviselő erdélyi konferenciasorozatot szervez a stratégia ismertetése érdekében, ennek első állomásai Székelyudvarhely (március 26.) és Szatmárnémeti (március 27.) lesznek. A MIÉRT abban érdekelt, hogy a Youth on the Move a célcsoport minden tagja - így az elszigetelt helyzetben élő fiatalok - számára is érthető és elérhető legyen.
Az Európa 2020 stratégia három alap-prioritása (tudásalapú társadalom; energiahatékony gazdaság; emberközpontúság, a kohézió növelése) közül a sajtótájékoztatón értelemszerűen a fiatalokat leginkább érintő elem, a tudáson és innováción alapuló gazdaság kifejlesztése került előtérbe, melynek keretén belül Bodor László, a MIÉRT elnöke a Youth on the Move ifjúsági kezdeményezést részletezte.
Elmondása szerint: „ A MIÉRT üdvözli a stratégia ifjúsági összetevőjét, mely az oktatás minőségének emelését, a diákok mobilitását, valamint a fiatalok munkapiaci elhelyezkedésének segítését célozza meg. A MIÉRT a fiataloknak szervezett képzései, rendezvényei tematikája által támogatja a kezdeményezés romániai megvalósulását, továbbá szorgalmazza az ifjúság megfelelő tájékoztatását.”
Ezt követően Bodor bejelentette: a MIÉRT által szervezett EU-Táborra új helyszínen kerül sor, június 29. és július 4. közt, Marosfőn szervezik meg. A Youth on the Move kezdeményezés irányvonalai mentén haladva a MIÉRT elnöksége a tábor tematikájaként a fiatalok munkavállalását és munkalehetőségeit határozta meg.
A Hunyad megyei EP-képviselő és a MIÉRT közti együttműködés másik fontos eleme a szórványban élő magyar fiatalok kiemelt támogatása. Ennek jegyében szervezte meg az ifjúsági szervezet a Szórványkonferenciát, és ezért rendezik a szórványban a szervezet éves küldöttgyűlését is, illetve keretet biztosítanak a székely és szórvány szervezetek közti csereprogramhoz is.
A MIÉRT elnökségi ülésén részt vett Hölvényi György, a Robert Schumann Alapítvány főtitkára, aki az alapítvány által felkínált lehetőségekről beszélgetett az elnökség tagjaival.
A délután további részében a MIÉRT elnöksége több tárgyaláson vett részt a YEPP tagjaival, melyek során a MIÉRT státusa került megvitatásra. A megbeszélések kapcsán a MIÉRT elnöke kifejtette, hogy reményei szerint a MIÉRT, mely jelenleg megfigyelői státussal rendelkezik, az idei év folyamán a YEPP hivatalos tagszervezetévé válik. Forrás: Transindex.ro

Regionális szórványtalálkozó Nagyenyeden
Négy megye – Fehér és Beszterce, Hunyad és Szeben – RMDSZ-es képviselői találkoztak Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban.
Ez tulajdonképpen a második ilyen jellegű tanácskozást az elsőt Bihar megyében tartották. A rendezvény kisebb késéssel kezdődött, annak ellenére, hogy Takács Csaba ügyvezető elnök szerint Nagyenyed mindenkinek közel van. Ezt rövidesen bebizonyította a tanácskozás szelleme is, hiszen négy magyar szempontból hasonló sorsú és helyzetű megye képviselete jött el, akik sikereikkel, próbálkozásaikkal, nehézségeikkel valóban közel kerültek egymáshoz. Takács Csaba, aki büszke arra, hogy nagyenyedi véndiák, elhozta fiatal munkatársait – Kovács Péter ügyvezető alelnököt és Bodor Lászlót, MIÉRT-elnököt – is. Ugyanakkor részt vett a tanácskozáson Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, Besztercéről a megyei elnök hiányában Szakács Bálint jött el, aki szintén Nagyenyeden végezte a tanulmányait, itt kezdte az újságírói pályafutását, s jelenleg helyi lapot szerkeszt Besztercén.
Takács Csaba ügyvezető elnök bevezetőjében a szervezetépítésre, pontosabban az újjáépítésre helyezte a hangsúlyt, ami az elmúlt években hiányzott. Kiderült: négy év kormányzás után 200 000 szavazatot vesztett a szövetség. Ennek ismeretében kell újra alkotni a szervezet alappilléreit, mondta az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a közösségépítést tartja az első számú prioritásnak. „Számításba kell azonban venni a mai realitásokat, hogy időközben megjelent a magyar és a többségi pártok konkurenciája. Erős szervezetekre van tehát szükségünk, mert az elkövetkező két évben, pénz sem lehet, ha munka sincs” – hangoztatta Takács Csaba.
Kovács Péter alelnök pontosította azokat a teendőket, amelyekkel a szervezetépítést meg lehet valósítani két évvel a választások előtt. Winkler Gyula szerencsésnek tartotta a tanácskozás megszervezését, és hasonló regionális csoportosítást javasolt a községek szintjén is, ahol hasonló gondokkal küzdenek. Véleménye szerint először ezeknek a településéknek a felmérését kell elvégezni, meg kell tartani a tisztújításokat, és tartalommal kell feltölteni a székházak tevékenységét. Foglalkozni kell a tanácsosok és a polgármesterek felkészítésével is, hogy hozzáértő emberek irányítsák falvaink életét, vélekedett.
A megyei elnökök és ügyvezető elnökök érdekes példákat közöltek szervezeteik munkájáról, gondjairól. Különösen gazdagnak bizonyult Kerekes Hajnal, Fehér megyei ügyvezető elnök beszámolója és Kováts Krisztián elnök hozzászólása, ami azt igazolta, hogy a Fehér megyei magyar embereket immár hagyományossá vált rendezvényekkel mozgósítják és kapcsolják össze egy hasznos közösségi életbe. A beszélgetés során kiderült: a többi megyében is hasonló próbálkozások, megvalósítások és gondok vannak. Szóba került a sajtó kérdése és szerepe is, mint például a Szabadság napilap jelenléte Fehér megyében.
Szabadság (Kolozsvár)

Ma ünnepli megalakulásának 18. évfordulóját a Szabadelvű Kör
Az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör fennállásának 18. évét ünnepli. Ma délután 18 órától Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos, a Szabadelvű Kör elnöke, és Egyed Péter egyetemi tanár, a Szabadelvű Kör alelnöke beszélget az 1992-es alakulás körülményeiről, a Reform Tömörüléshez fűzött kapcsolatokról, az 1997-es oktatási vitáról, a 2001-es kettős állampolgárság vitáról, a 2004-es autonómia-konferenciáról, a PNL-vel és az SZDSZ-szel ápolt kapcsolatokról, az RMDSZ-en belüli ellenzéki szerepről, a jelenről és a jövő perspektíváiról. A beszélgetést Magyari Nándor László egyetemi tanár, a Szabadelvű Kör alelnöke moderálja. (hírszerk.)
Transindex.ro

Erdélyt épít” a MIÉRT – Aradon tartotta éves küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Értekezlet
Újragondolta Erdélyt építünk nevű programját a hétvégén, az Aradon tartott, éves küldöttgyűlésén a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT). A küldöttek emellett módosítottak az alapszabályzaton, új tagszervezetek felvételéről döntöttek, illetve meghallgatták az elnök éves beszámolóját.
„Az Erdélyt építünk nevű korábbi ifjúsági vezetőképző programunk módosított formájában a szervezetépítéshez járul majd hozzá. Lényege, hogy helyi tagszervezeteinkre bízzuk a helyi problémák, igények és érdekek feltárását és ezekre keresünk hatékony válaszokat” – magyarázta az ÚMSZ-nek a MIÉRT építkezési stratégiáját Bodor László elnök.
A háromnapos – „békeidőben”, azaz nem a választási kampány jegyében zajló – küldöttgyűlés egyfajta tréning is volt az Aradon összegyűlt mintegy hatvan magyar ifjúsági vezető számára. A „tréner” szerepét Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök, kormányzati és önkormányzati tisztségviselők töltötték be.
Markó: a politika hivatás
A küldöttgyűlést is megnyitó Markó Bélának a program szerint Az erdélyi magyar fiatalok jövőképe címmel kellett előadást tartania a pénteki, első estén. „Ez úgy hangzik, mintha nekem kellene elmondanom, milyen a fiatalok jövőképe” – üzent kissé neheztelően a szervezőknek a politikus, aki inkább azt osztotta meg a küldöttekkel, hogy mit gondol általában az ország jövőképéről és a fiatalok szerepéről, felelősségéről a jövő alakításában.
Az RMDSZ elnöke szerint a történelemben húszéves ciklusok – mint fogalmazott, egy emberöltő – alatt következnek be a nagy változások. Emlékeztetett Silviu Brucan politológus 1990-ben elhangzott jóslatára, amely szerint Romániának húsz évre lesz szüksége ahhoz, hogy utolérje a nyugati demokráciákat.
„A húsz év letelt és csak a nyers változásokra volt elegendő, arra, hogy Románia formálisan az Európai Unió tagállamává váljon” – vélekedett. Szerinte a következő húsz év kihívása az, hogy Románia „valóban európai” országgá alakuljon át.
A valódi európai integráció megvalósításához Markó szerint mindenekelőtt vízióra, koncepcióra van szükség. „Tudjuk-e már, hogy milyen Romániát kell felépítenünk?” – tette fel a kérdést a politikus. Szerinte a következő években a sajátos igények szerint működő romániai társadalmat kell kiépíteni, erre pedig csak szemléletváltó, felelős, jól felkészült vezetői réteg képes.
E réteg kialakulásában a MIÉRT-re nagy szerep hárul – fordult a küldöttekhez a szövetségi elnök. Hangsúlyozta, a társadalom átalakításának egyik fontos eszköze a decentralizáció. „Akkor vonzó, akkor itthon marasztaló Erdély, ha a helyi közösségekben hozzák meg a helyieket is érintő döntéseket” – magyarázta. Ilyen értelemben előrelépésnek nevezte a tanügyi törvényben is rögzített decentralizációt, illetve a központosítás tervezett felszámolását az egészségügyben.
Takács: ne csapjuk be az embereket
Takács Csaba a szervezetépítésről, ennek a rendszerváltás utáni RMDSZ-es „hőskorszakáról” beszélt – érezhető nosztalgiával – a küldötteknek szombaton. „Akkor könnyű volt, mert volt közösségi felhajtóerő” – fogalmazott a politikus, utalva arra, hogy a kilencvenes évek legelején, a változtatásokra irányuló igénytől hajtott embereket „nem volt nehéz megmozgatni”.
A jelenben Takács az RMDSZ mozgalmi jellegét hiányolta, szerinte az elkövetkező években ezt kellene erősíteni. Egyben választ várt a küldöttektől arra a kérdésre: hogyan lehet ismét visszacsalogatni a tagságot a szervezethez? „Elsősorban úgy, hogy nem csapjuk be őket” – adta meg maga az egyik választ, majd arról számolt be, hogy az ügyvezető elnökség ezekben a napokban szórólapokat terjeszt a magyar közösségekben a választott tisztségviselők elérhetőségeiről (mobiltelefonszám, email cím stb.), így téve lehetővé számonkérhetőségüket.
Problémákat okozhat a kettős állampolgárság.
„A kettős állampolgárság bevezetése befolyásolja a Magyarországra irányuló erdélyi migrációt” – jelentette ki a demográfiai mutatók alakulásáról szóló előadásában Kiss Tamás. A szociológus szerint ez felelősséget ró Magyarországra és a problémát „élesen fel kell vetni” a magyar-magyar konzultációkon.
A kisebbségkutató intézet munkatársa kitérő választ adott az ÚMSZ-kérdésére, miszerint készült-e már vizsgálat a kettős állampolgárság várható hatásáról, értésre adta azonban, hogy véleményét empirikus adatokra is alapozza
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Nagykorú lett a Szabadelvű Kör
Kerekasztal-beszélgetéssel ünnepelte a hétvégén nagykorúsítását a Szabadelvű Kör. A liberális platform megalakulásának körülményeit az RMDSZ Majális utcai székházában idézték fel, ahol Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos, a Szabadelvű Kör elnöke és Egyed Péter egyetemi tanár, a Szabadelvű Kör alelnöke beszélgetett Magyari Nándor László moderálásával.
„Bár nem volt kész programunk, néhány dolog már az elején tiszta volt, az, hogy az RMDSZ belső ellenzékeként szeretnénk a nyilvánosság elé lépni, és nem különálló pártként vagy politikai alakulatként és hogy közvetlen kapcsolatot akartunk ápolni a társadalom tagjaival” – mondta el Egyed Péter.
Két évvel később, 1994-ben érkezett el egy fordulópontjára a szervezet, amikor egyes hangok aktívabb ellenállásra buzdítottak, azonnali politikai határozatokat akartak hozni. Ők rövid időn belül kiváltak a Szabadelvű Körből és megalapították a Reform Tömörülést (RT). Köszöntőbeszédében Takács Csaba, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke úgy jellemezte a két platform közötti különbséget, hogy a RT mindig át akarta venni a vezetést az RMDSZ-en belül, míg a Szabadelvű Kör soha nem törekedett erre.
„A liberalizmus szót nem lehet egyes számban használni, csak liberalizmusokról beszélhetünk. De lehetséges-e Közép-Kelet Európában egyáltalán a liberalizmus?” – tette fel a kérdést Magyari Nándor László.
A Szabadelvű Körben újabban elindult a fiatalok beáramlása, ez annál is örvendetesebb, hogy ezáltal a kör tevékenysége nagyobb nyilvánosságot kaphat, hamarosan honlap készül, máris működik levelezőlista, különböző tagok blogokat működtetnek, nyári tábort terveznek
Baló Levente
Új Magyar Szó (Bukarest)

Könyv, vers, festmény és zene az Áprily-esteken
A nagyenyedi Áprily-estek ünnepi rendezvényén könyvbemutatóval és festészeti kiállítással emlékeztek az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület megalakulásának 125. évfordulójára.
A rendezvény központi témája Adamovits Sándor Szellemi helyszínelés Nagyenyedtől Marosvécsig című, a szerző életében megjelent utolsó könyvének bemutatása volt.
Király László, az író egykori magyartanára felidézte a jeles tanítvány alakját, munkásságának lényeges vonásait. Adamovits Sándor életének legfogékonyabb éveit "… az erdélyi hagyománysűrűség városá"-ban, "a dús hagyományú és dús gyümölcstermésű" Maros-parti kisvárosban, Nagyenyeden töltötte. Az Őrhegy lábánál fekvő sétatéri villából, Áprily Lajos első enyedi lakásának, Jékely Zoltán szülői házának szomszédságából a kápolnadombi diákemlékmű mellett elhaladva jár be naponta a kollégiumba. Az akkor még a hajdani Enyed hangulatát árasztó Bethlen utcán Áprily Lajos második otthona és Vita Zsigmond lakása előtt halad el, szemben vele a Vártemplom vaskos tornya, jobbra a kollégium neoklasszikus épülete. Ez a sajátos hangulatú környezet és a kollégiumi tanulmányi évek szerettették meg vele a természetet és a transzszilván irodalmat, amelynek bűvöletében élt haláláig. Ez határozta meg irodalmi munkásságának jellegzetes témavilágát: az Erdélyi Helikon írói csoportosulás történetének kutatását. Ezt a célt szolgálta irodalomszervezői munkássága is. Mint a Helikon – Kemény János Alapítvány elnöke, életének utolsó évtizedét e nemes ügynek szentelte.
A nyugdíjazásáig kereskedelmi szakemberként dolgozó Adamovits már a hetvenes évek végétől rendszeresen jelentkezett a hazai magyar sajtóban, főleg irodalmi, művelődési jellegű olvasmányos írásaival. A bemutatott kötet a három évtizedes, több mint négyszáz írást felölelő termésből készült válogatás, Bögözi Attila szerkesztői munkáját dicséri.
Király László közvetlen, meleg hangon mutatta be az egykori tanítványt, a későbbi barátot. Érdekfeszítő, színes előadásával a nagyszámú hallgatóság elé idézte a hajdani Nagyenyedet, annak varázslatos természeti szépségeit, szellemi gazdagságát.
A kötetet bemutató, egy életen át az enyedi kollégiumot szolgáló professzor az öt fejezetre tagolt, félszáz kisebb-nagyobb írást mesterien szemlézi. Komplex képet ad a szerző témavilágáról, finom érzékkel emeli ki a legérdekesebb, a legjellemzőbb írásokat, különös tekintettel az enyedi vonatkozásúakra, amelyeket találó, frappáns szemelvényekkel mutat be. Remek párhuzamaiban virtuális hidat épít az enyedi helikonisták, Áprily Lajos, Kemény János, Szentimrei Jenő, Berde Mária, Sipos Domokos, Vita Zsigmond és Adamovits Sándor közt.
Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznő, aki mindig nagy szeretettel jön Enyedre, Adamovits Sándor két kedvenc versének elmondásával és a kötet két remek kis írásának felolvasásával tette még emlékezetesebbé a tartalmas délutánt.
Bögözi Attila, a könyv szerkesztője, betekintést engedett a szerkesztés műhelytitkaiba, a különös cím megválasztásának körülményeire, a válogatás szempontjaira. Enyedre varázsolta a "gróf urat" (így nevezték a szerzőt legjobb barátai), akinek lételeme az írás volt és aki nyugdíjazásával új életet nyert, ugyanis ekkor kezd behatóbban foglalkozni dédelgetett témájával és a marosvásárhelyi Vártemplom Új Kezdet című gyülekezeti lapjának szerkesztésével.
A könyvbemutató méltó keretét a harasztosi származású, Székelyudvarhelyen élő Török Albert enyedi véndiák realisztikus táj- és faluképei biztosították. A szülőföldjétől térben elszakadt Török Albert szabadidejének egy részét a festészetnek szenteli. Képeinek témavilága a bölcsőhelyéhez és a székely faluhoz való erős ragaszkodását, szeretetét igazolja. A Szülőföld című kiállítás képeihez, amelyekből mintegy negyven olajfestményt állított ki a festő egykori iskolavárosában, jól illett a Sütő András írásaiból ő maga összeállította szöveg, amelyet Turzai Melánia magyar szakos tanárnő olvasott fel.
Az ünnepi Áprily-est befejező részében Fodor László nyugalmazott zenetanár Robert Schumannra emlékezett születésének 200. évfordulója alkalmából. A zeneszerző műveiből elhangzott részletek után könyvvásárral, a tárlat megtekintésével és Adamovits Sándorné szeretetvendégségével zárult a tartalmas délután.
Az április 15-i ünnepi délután sikere is beszédesen bizonyítja, hogy a Fehér megyei RMDSZ és a Dr. Szász Pál Egyesület rendezvényei iránti érdeklődés fokozatosan nő. Ez is igazolja, hogy él a magyar Nagyenyed. A hajdan oly híres Maros-parti kisváros emléke nem megy és nem mehet feledésbe!
Józsa Miklós
Népújság (Marosvásárhely)

Telt ház az EU-táborban
Elkészült az idei EU-tábor végleges programja, és a helyek is elkeltek, a szervezők legfeljebb egy-két sátorhelyet tudnak még biztosítani a jelentkezőknek – jelentették be tegnap Kolozsváron Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) elnöke és Szenkovics Dezső, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának főtitkára.
Mint arról beszámoltunk, a Hargita megyei Marosfőn június 29. és július 4. között tartandó hatnapos rendezvény fő témája a fiatalok hazai és külföldi munkavállalási és karrierépítési esélyei.
Első nap a meghívottak a romániai magyar oktatásról, továbbképzésről, a szakmai gyakorlatok jelentőségéről értekeznek, míg a második napon a hazai és külföldi munkavállalási lehetőségeket és a kettős állampolgárság előnyeit, hátrányait ecsetelik.
A harmadik napon a közéleti szerepvállalás és a gazdasági szférában végzett munka közötti különbségekről tudhatnak meg többet a táborozók, míg a rendezvény zárónapján a multinacionális cégek szerkezetébe, stratégiájába nyerhetnek bepillantást.
Krónika (Kolozsvár)

Az ifjúsági szervezeti munka felér egy egyetemi oklevéllel?
Szerdán volt a hivatalos megnyitója a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Programirodája, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által Marosfőn szervezett EU-tábornak.
“Az ábécéskönyvtől a munkakönyvig” címszó alatti megnyitó beszédeket Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke kezdte: “A MIÉRT lecserélte a hagyományos EU táboros szervezőpartnereit, a csíkiak helyett idén a gyergyóiak mutatkozhatnak be – és ez jó, mert így mindenki lehetőséget kaphat, hogy megmutassa mit tud.”
“Aki valamilyen ifjúsági mozgalomban dolgozik, az ott szerzett tapasztalata felér egy egyetemi diplomával – mondta a politikus -, mert sajnos ma már csak az nem tud szerezni egyetemi diplomát, aki nem akar. Az álláspiacon is helyzeti előnyben vannak azok, akiknek van szervezeti tapasztalatuk.”
“Egy ilyen tábor mennyire és miben lehet szakmai?” – tette fel a kérdést a megnyitón résztvevő Bodó Barna a Sapientia EMTE képviseletében. “Akkor kell abrakolni, amikor kemény a munkaerőpiac…amikor esély van, akkor kell kihasználni. Azok a kapcsolati hálók, amelyeket itt lehet kialakítani, nagyon jól visszaforgathatók a jövőben.”- tette hozzá.
“Az idei rendezvény mérföldkő – mondta a megnyitón Bodor László, a MIÉRT elnöke. 2007 előtt a felkészülésre helyeztük a hangsúlyt. 2007–2010 között a lehetőségek voltak előtérben. Mostantól arra összpontosítunk, hogy a tevékeny és tehetséges erdélyi magyar fiatalok eljussanak Bukarestbe, Brüsszelbe és Budapestre, s az itt szerzett tapasztalatokat itthon kamatoztassák.”
Széll Lőrincz, a Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke biztosította a résztvevőket, hogy akárcsak az elődei a hatóságnál, Kovács Péter és Borbély Károly, ő is prioritásának fogja tekinteni a tábor támogatását.
“Ebből a táborból úgy munkavállalók, mint munkaadók is kikerülnek, ezért rajtunk is áll, hogy a jövőben hogyan fog alakulni a munkaerőpiac.” – mondta Bende Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke.
A megnyitó után lelkipásztori áldásra került sor, igét hirdetett Portik H. Kelemen pápai káplán, kanonok, gyergyói főesperes plébános és Bíró Sándor református lelkipásztor.
SMS és chat nyelv?
A kisebbségek kultúrájának megőrzése a digitális jövőben
Az EU – tábor első napján június 30.-án szerdán, közvetlenül a megnyitó előadás után, Bákai Magdolna a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője és Markó Attila az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára tartottak előadást a fősátorban „Kisebbségek kultúrájának megőrzése a digitális világban” címmel.
„A digitális jövő elkezdődött!” – jelentette ki Bákai Magdolna igazgató, majd hozzátette, hogy: „A kisebbségi közösségek számára a kultúra fontosabb, mint más közösségek számára, más kisebbségi sorost megélni Székelyföldön, mint máshol, más Temes megyében és más Gyergyóban. A kultúraközvetítés szempontjából, fontos, hogy új digitális csatornák jelennek meg, amelyek a közösség továbbéltetését segíthetik elő. Más értékek teremtődnek a digitális társadalomban, mint a hagyományosban.”
„Felmerül a kérdés, hogy hogyan őrizzük meg a jövő számára azon tartalmak értékét, amelyek csak digitális formában jelennek meg?” – mutatott rá Bákai Magdolna.
„A digitális világ egy közeg, amely alapvetően személytelen, így felmerül az a kérdés is, hogy hogyan tud a kultúra, – amely alapvetően személyes – belesűrűsödni?” – fogalmazott Markó Attila az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára.
„A digitális világnak vannak értékmegőrző, értékteremtő és értékromboló hatásai. Ennek tudatában meg kell vizsgálnunk, hogy maga az irodalom sérül – e a digitalizálódás következtében, például az elektronikus könyvek által? Amennyiben nem, akkor ez a megőrzés szempontjából egy pozitív folyamat. Értékvesztésről akkor beszélünk, ha tudatos módon terjed el a nyelvtani helyességet mellőző, az ékezeteket elhagyó és folyamatos rövidítéseket előnyben részesítő személet, az sms és chat nyelv a mindennapokban.” – állapította meg Markó Attila államtitkár.
„Nem szabad elfelednünk, hogy a magyar nyelvben vannak ékezetek, helyesírási szabályok” – emelte ki az államtitkár.
Takács: Magyarság, nem magyarkodás
„Ifjúsági szervezetek életgörbéje” címmel tartott előadást Takács Csaba az RMDSZügyvezető elnöke, illetve Kovács Péter az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
Takács Csaba előadásában felvázolta az elmúlt 20 év romániai magyar ifjúsági szervezeteinek alakulását, illetve azok viszonyát a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). Hangsúlyozta, hogy most „nem magyarkodásra van szükség, hanem magyar kulturális programokra”, majd megjegyezte, hogy szükséges „az egészséges nemzeti büszkeség beépítése a mindennapjainkba.”
„Most már vannak fiatalok az önkormányzatokban, a parlamentben és a kormányban is, most itt az idő, hogy az ifjúsági szervezetek a társadalomszervezésre tegyék a hangsúlyt. Ha elfogytok ott lenn, nem lesz senkitek ott fenn!” – világított rá Takács Csaba a fiatalok ifjúsági szervezetekben folytatott tevékenységének fontosságára.
„Az ifjúsági szervezetek beágyazottsága tragikusan kicsi Romániában és az aktív ifjak aránya ennél még alacsonyabb” – jegyezte meg Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Hangsúlyozta, hogy „a fiataloknak minél hamarabb be kellene lépniük egy-egy ifjúsági szervezetbe, mert ha ők nem aktívak, akkor senki sem lesz helyettünk az”, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ne engedjék, hogy személyfüggő legyen egy ifjúsági szervezet, az utánpótlásról mindig gondoskodni kell.
„Ne hagyjátok, hogy az ifjúsági szervezetek életgörbéje egyenlő legyen a vezetők életgörbéjével” – mondta Kovács Péter.
erdon.ro

Elkészült a székelyföldi roma-magyar konfliktusokról szóló jelentés
Mintegy 85 oldalas tanulmány készült a tavaly májusban a Székelyföldön, Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon kirobbant magyar–roma konfliktus okairól, következményeiről, illetve a rendezési stratégiáról, ennek egy részét csütörtökön mutatták be Marosvásárhelyen.
Mint ismeretes, az események után több civil szervezet, politikus és emberjogi harcos konferencia keretében foglalkozott a történtekkel. Munkájukat segítette, hogy anyagi támogatást kaptak a Nyílt Társadalomért Soros Alapítványtól. Több hónapos kutatómunka után a Magyari Nándor László, Koreck Mária, Fosztó László és Toma Stefánia alkotta kutatócsoport elkészítette az előtanulmányt, amelyet csütörtökön, Marosvásárhelyen mutattak be első ízben a roma szervezetek képviselőinek, míg pénteken Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is ismertetik.
Magyari Nándor László szociológus szerint a kutatásnak az volt a fő célja, hogy projekteket kezdeményezzenek a konfliktusok feloldására, s a hasonló jellegű helyzetek megelőzésére. A Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban végzett kutatás kiegészítéseképpen, összehasonlítási alapot teremtve a Kovászna megyei Nagyborosnyó községet is górcső alá vették, ahol – bár a lakosság zöme roma nemzetiségű – nem alakult ki soha etnikai konfliktus. „A borosnyóiak sokkal nyitottabbak egymás iránt, sőt a kevés román anyanyelvű lakos iránt is. Ez sokat elmond” – sommázta Koreck Mária. Magyari Nándor László szerint mindenekelőtt arra van szükség, hogy a székelység tudatosítsa önmagában azt, hogy a Székelyföld lakosságának a 6,5 százaléka roma. „Ez a népcsoport a maga súlyos problémáival sehol nem jelenik meg például az igen dicséretes székelyföldi stratégiákban” – figyelmeztetett a szociológus. A kutatók, szakértők számára világossá vált, hogy három kérdéskör mentén lehet elindulni a helyzet javítása érdekében: tisztázni kell a tulajdonjogokat, meg kell oldani a beiskolázás kérdését, és munkahelyeket kellene teremteni a romáknak.
A jelentést összeállítók számtalan szempontból vizsgálták a két szóban forgó település életét. Úgy vélik: Csíkszentmártonban sokkal súlyosabb, nehezebben kezelhető a helyzet, mint Csíkszentkirályon. Ennek a fő okát abban látják, hogy Szentmártonban a magyar közösség is igen megosztott: a tanács öt RMDSZ-es és öt magyar polgári párti (MPP) képviselőből áll. Utóbbiak mellé sorakoznak fel a tehetősebb vállalkozók, ezek a hangadók. Ők nem akarják, hogy megoldódjék a konfliktus, egyetlen célt látnak maguk előtt, azt, hogy elüldözzék a községből a romákat, állítják a kutatók. Magyari Nándor László kérdésünkre elmondta: a két községből a roma közösségek nem tűntek el, és közben zajlanak a perek: a Romani Criss szervezet hat székely férfit perelt be a romák zaklatása miatt, a hatóságok pedig a romák illegálisan épült viskóinak az eltüntetése mellett érvelnek. Immár tíz roma otthon lebontásáról született jogerős ítélet. Az egyik ilyen, egyetlen, 15 négyzetméteres helyiségből álló viskóban például egy olyan asszony lakik kilenc gyermekével, akinek a férje börtönben ül. Nem tudni, hogy mi lesz a sorsuk.
Máthé Éva. Krónika (Kolozsvár)

Módosítani kell az EU-tábor koncepcióján!
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének programirodája, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által Marosfőn június 29-július 4. között közösen szervezett EU-táborban mintegy 330 diák vett részt. A rendezvényt korábban hagyományosan Tusnádfürdőn szervezték, idén viszont a másik Hargita megyei településre költöztették át, mivel az előbbi helyszínen már nem voltak megfelelő körülmények.
Az idei rendezvény Állás – megállás nélkül jelige alatt zajlott, az előadók elsősorban az európai és a hazai álláslehetőségekről értekeztek a fiataloknak, külön kiemelve a közszférában és a magánszektorban kínálkozó lehetőségeket. A napok jelmondatai a következők voltak: Az ábécéskönyvtől a munkakönyvig, Munkaerőpiac: ameddig a határ el nem választ, Multinacionalitás: „a vállalat nem engedi a lelkemet” és Dinamikus munkaerőpiac, avagy állások 40 év próbaidővel.
Természetesen ezenkívül egyéb témakörökben is hangzottak el előadások. Ugyanakkor koncertek, szabadidős tevékenységek (henna, tiroli kötélpálya, kézműves tevékenység: origami, sport tevékenységek) tarkították a programot.
Bodor Lászlót, a MIÉRT elnökét arról kérdeztük, hogy miért éri meg minden évben EU-tábort szervezni.
– 2007 előtt a felkészülésre helyeztük a hangsúlyt, arról beszéltünk, hogy mit jelent az EU, miért kell Romániának csatlakoznia a nemzetközi szervezethez. 2007–2010 között a lehetőségek voltak előtérben, változott a tematika és a retorika, rávilágítottunk a szabad utazás adta lehetőségekre, a fapados légitársaságot nyújtotta fokozott mobilitásra, a roaming díjak egységesítése. Mostantól arra összpontosítunk, hogy a tevékeny és tehetséges erdélyi magyar fiatalok eljussanak Bukarestbe, Brüsszelbe és Budapestre, s az itt szerzett tapasztalatokat itthon kamatoztassák. Három év múlva az érdeklődő és aktív erdélyi magyar fiatalok betekintést nyertek az EU intézményeinek működésébe, nagyon sok fiatalt sikerült tapasztalatcserére például Brüsszelbe küldeni. Azt gondolom, hogy az EU-tábornak meg kell újulnia elsősorban üzenetében: tudassuk velük az új lehetőségeket. Közöljük, hogy el kell menniük Budapestre, Brüsszelbe, vegyenek részt a különböző intézmények életében, s nyerjenek betekintést a döntéshozási mechanizmusokba. Az ott szerzett tapasztalattal, információhalmazzal térjenek haza, a tudást pedig itthon kamatoztassák – az elkövetkező években az EU-táboroknak ezeket kell üzenniük. Már idén, de a jövőben is az EU 2020-as stratégiája köré építjük fel a tematikát, a tábor jellegét. Február végén, március elején Winkler Gyula európai parlamenti képviselő meghívására a MIÉRT elnöksége brüsszeli kihelyezett elnökségi ülést tartott, ahol az Európa 2020-as stratégiával ismerkedett meg. Mi azt vállaltuk, hogy Erdélyben valamennyi szinten megismertetjük ezt a fiatalokkal. A MIÉRT egy alulról építkező szervezett, a 230 tagszervezetén keresztül arra vállalkozott, hogy a vidéki, városi és nagyvárosi fiatalokkal egyaránt megismerteti ezt az európai szintű stratégiát és ennek szellemiségét. Többek között ezért érdemes EU-tábort szervezni.
– Vajon hány diáknak sikerül majd az itt bemutatott álláslehetőségeket kihasználnia?
– Jómagam a nagy számok törvényében hiszek. Azok, akik különböző tematikák iránt érdeklődnek, furdal a kíváncsiság, tevékenykedni akarnak és hálózatot hoznak létre, minden bizonnyal sikerül megfelelő állást találniuk. A tábor során a szervezők és a sajtó is nyomon követhette, mely témák iránt voltak fogékonyak az ifjak. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos témák igen sikeresek voltak, mi csupán néhány irányvonalat próbálunk előrevetíteni, megvillantani néhány lehetőséget, s a fiatalok eldöntik, mit kezdenek ezekkel. Az EU-tábor másik lényege, hogy az erdélyi fiatalok megismerkedhessenek, kapcsolatot teremtsenek. Az is nagyon fontos, hogy a jelenlévő fiatalok fejlesszék szocializációs képességeiket, és sajátos hálózatot hozzanak létre.
– Jövőre szintén Marosfőn szervezik az EU-tábort? Sikerül-e vajon feleleveníteni a hagyományos tusnádfürdői hangulatot, amelyet néhányan hiányoltak?
– A marosfői helyszín adottságai más hangulatot generálnak. Az a koncepció, ami Tusnádfürdőn működött, a marosfői táborban csak részlegesen vált be. A szervezőknek, a MIÉRT-nek is tanulság ez. Jó tábort zártunk, ez nem kétséges, de való, hogy más volt a hangulat. Kell a koncepción módosítani, ugyanis az, ami Tusnádfürdőn működött, itt másképpen csapódott le. Remélem, hogy jövőre szintén itt szervezzük meg a rendezvényünket, s ugyanolyan népszerű lesz, mint az idén. Arra jöttünk rá, hogy egyes résztvevők esetében mentalitásváltásra van szükség. Valamelyik este valakik egy szobából kidobtak egy széket. Ez nem tekinthető incidensnek vagy súlyos rendbontásnak, inkább diákcsínynek. Elbeszélgettünk viszont a fiatalokkal, s rájöttünk, hogy jövőre mentalitásváltásra vonatkozó témákat is fel kell dolgoznunk. Azt gondolom, olyan viselkedésmódot kell kialakítanunk, amelyre Románia más régióihoz viszonyítva egy erdélyi magyar fiatal büszke lehet.
KISS OLIVÉR

Előadások, bulik, rekorddöntések a II. Háromszéki Szabadegyetemen
Vasárnap zárult a II. Háromszéki Szabadegyetem, amely július 14.-18. között zajlott a HÁRIT szervezésében Zabolán, a Csipkés táborban. Szerdán még az eső uralta a tábort, azonban estére már elvonult, és a lassan szállingózó résztvevőket hamar összekovácsolták az ismerkedő játékok és az ezeket követő buli.
A csütörtöki programnak az Itthon Háromszéken! címet adták a szervezők. A délelőtti hivatalos megnyitón jelen volt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Tischler Ferenc, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetője, Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, Kofity Zoltán a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke és Grüman Róbert, a Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke.
A nap első előadásain a háromszéki fiatalok itthoni lehetőségeit boncolgatta Édler András RMDSZ parlamenti képviselő, Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, valamint Tischler Ferenc. Ezt követően az új oktatási törvénytervezetről és reformintézkedésekről beszélgettek a fiatalokkal Bokor Tibor Kovászna Megyei szenátor és Beján András, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója.
Délután kétféle műhelyfoglalkozás közül választhattak a fiatalok. A Europe Direct iroda szervezésében, az Uniós Kávézóban interaktív kiscsoportos beszélgetésen vehettek részt, ahol az uniót érintő aktuális témákról esett szó. A fő sátorban Open Space címmel az Európai Unió ifjúsági programjáról, a Youth in Action-ról tudhattak meg részleteket játékos formában Kelemen Évától.
Az esti beszélgetés Zöld Háromszék címmel a környezetvédelem témája köré épült. Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke és Incze Réka környezetvédelmi szakember a Háromszéket érintő környezetvédelmi problémákról, lehetőségekről tartottak előadást. Este táncházban rophatták a táborozók, a talpalávalót a kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes húzta.
Pénteken Ifjúsági jövőkép Erdélyben mottóval Tamás Sándor, Antal Árpád és Toró T.Tibor a Magyar Összefogás jövőjérő beszélgetett. Késő délután Magyari Levente, Grünstein Szabolcs és Lőrincz Csilla MIÉRT alelnökök és ifjúsági vezetők osztották meg a hallgatósággal tapasztalataikat, akik a civil, ifjúsági szervezetben való tevékenykedésre biztatták a fiatalokat.
A szakmai előadások mellett zajlottak a műhelymunkák, valamint a csapatvetélkedő is. Este Zsók Levente és Kósa Csaba humoristák, valamint a Tone Troopers szórakoztatta a közönséget.
A szabadegyetem utolsó napján, szombaton a szórványban élő magyar ifjúság, valamint a tavasz folyamán létrejött Háromszék-Hunyad megyei kapcsolatról beszélgetett Babos Aranka vajdahunyadi RMDSZ elnök, Demeter László Kovászna megyei tanácsos, valamint Nemes Előd, Kovászna Megye Tanácsának szórványprogram-felelőse. Ezt követte a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke, Kofity Zoltán és a Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Széll Lőrinc beszélgetése arról, hogy milyen szórványban élő magyarnak lenni.
Délután Fazakas Szabolcs mutatta be interaktív módon az újonnan elkészült Székelyföldi legendatérképet. A szabadegyetemen rekorddöntés is történt: Erdély legnagyobb tömeges szalonnasütésének adott helyet a zabolai Csipkés tábor. Az eddigi 64 fős rekordot sikerült jóval túllépni: ez alkalommal 84 személy sütött szalonnát egyszerre, egy helyen.
A II. Háromszéki Szabadegyetem két háromszéki zenekar koncertjével, hatalmas tábortűzzel és reggelig tartó bulival zárult. A szervezők és a résztvevők egyaránt elégedettek az idei rendezvénnyel, és megállapodtak abban, hogy jövőre ismét találkoznak. (közlemény) Transindex.ro,

„Mindannyian Isten gyermekei vagyunk”
„Mindannyian Isten gyermekei vagyunk és ebben a szellemben kell tanácskoznunk” – jelentette ki Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke ma, Brüsszelben az európai Vallási Vezetők Találkozóján.
2010. július 19-én az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európa Tanács elnökei – José Manuel Barroso, Jerzy Buzek és Herman Van Rompuy –, valamint közvetlen munkatársaik, köztük Tőkés László, az EP egyházakkal való kapcsolattartásért felelős alelnöke, a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni hatékony küzdelemről egyeztettek Brüsszelben kontinensünk vallási vezetőivel. Hozzávetőleg húsz magas rangú keresztény, zsidó, muzulmán, illetőleg szik és hindu vallási vezető fogadta el José Manuel Barroso elnök meghívását az egyeztető tárgyalásra.
Mint ismeretes, 2009. december 1-jén életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelyben – az intézményes reformokon túlmenően – az EU elismeri az egyházak önazonosságát és autonómiáját, valamint Európa történetében, illetve a társadalmi életben betöltött sajátosan fontos szerepüket. Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkelye előirányozza, hogy azUnió intézményei „nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet” tartsanak fenn az európai egyházakkal és egyházi szervezetekkel. A keretszerződés ezen kitétele új minőséget kölcsönöz az uniós–egyházi párbeszédnek, hiszen mind ez ideig jobbára az európai vezetők személyes nyitottságán és jóindulatán múlott a kapcsolattartás.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Sokmillió európai polgár él társadalmi kirekesztettségben, holott Európa a világ egyik legtehetősebb régiója.” Leginkább az idősebb, illetve a fiatal korosztályok érintettek ebben a tekintetben – mondotta, majd kijelentette: „Az egyházak és a vallási közösségek fontos társadalmi szolgálatot végeznek tagállamainkban. Ha le akarjuk küzdeni a szegénységet, elengedhetetlenül fontos nagy múltú és széleskörű tapasztalataikra építenünk.”
Jerzy Buzek EP-elnök felvezetőjében bemutatta az Európai Parlament vallási és egyházi ügyekkel megbízott alelnökét, Tőkés László erdélyi képviselőt, akit a diktatúrák elleni küzdelem, illetve tágabb értelemben az emberi jogokért való következetes kiállás élharcosaként jellemzett. Az ő példájából, egyházának a Ceaușescu-rezsim megbuktatásában vállalt szerepéből, valamint több más, hasonló esetből is kitűnik, hogy az egyházak társadalmi szerepvállalása minő fontossággal bír – mondotta, majd így folytatta: „Világiaknak és egyháziaknak valamennyi – helyi, országos és európai – szinten együtt kell működniük, hogy véget vethessünk a szegénységnek és a társadalmi kirekesztettségnek. Elsőbbségi célkitűzésünk, hogy helyreállítsuk a társadalmi és gazdasági biztonságot. Az egyházaknak ebben döntő szerepük lehet, hiszen a közösségek és egyének életében végzendő szociális munka terén hatalmas tapasztalatra tettek szert. Tapasztalatuk és tudásuk talán sohasem volt értékesebb, mint a jelenlegi válsághelyzetben.” Buzek elnök ugyanakkor bejelentette, hogy idén szeptemberben, az Európai Parlamentben kezdeményezésére e témakörben konferenciát szerveznek, amelyre konkrét javaslatokat vár. „Mindannyian Isten gyermekei vagyunk” – zárta beszédét a lengyel – protestáns – elnök.
Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnökearra hívta fel a figyelmet, hogy amikor szegénységről beszélünk, akkor nem struktúrákról, hanem emberekről van szó, akik mindezt közösségben élik meg, következésképpen emberközpontúan és közösségben kell gondolkoznunk – mégpedig a legfontosabb transzcendentális elemre, „a szeretetre” alapozva.
Ehhez kapcsolódva Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a szeretetből fakadó átfogó cselekvési stratégia megalkotását sürgette, és rámutatott: nem a szegényeket, hanem a szegénységet kell legyőznünk.
Tudnivaló, hogy az Európai Vallási Vezetők Csúcsértekezletére ez alkalommal immár hatodízben került sor, Brüsszelben. Idén, A Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Évében – 2010 a Szegénység Elleni Európai Platform létrehozása céljából az EU-intézmények széles körű párbeszédbe kezdtek, melybe az ebben leginkább illetékes egyházakat, illetve vallási közösségeket is bevonták. A körvonalazódó stratégia alapelemei:emelni kell a foglalkoztatás szintjét, konkrét célokat szükséges kitűzni a készségek elsajátítását ösztönző és a szegénységelleni küzdelmet elősegítő ún. „inkluzív növekedés” területén, biztosítani kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, hogy segítjük a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket, és képessé kell tenni őket arra, hogy aktív társadalmi szerepet játsszanak. A konkrét célkitűzések között szerepel, hogy azEU 2020-as Stratégiája keretében 20 millióval csökkenjen a nélkülözésnek kitett lakosok száma;az iskolából kimaradók arányát10% alá kell levinni, és el kell érni, hogy az ifjú nemzedék legalább 40%-a részesüljön felsőoktatási képzésben.
A jelen lévő, 14 tagállamból – Franciaország, Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Olaszország, Hollandia, Görögország, Románia, Bulgária, Ciprus, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Dánia – érkező egyházi vezetők támogatásukról biztosították azEurópa2020 Stratégia társadalmi és oktatási célkitűzéseit. Javasolták, hogy az európai intézmények erősítsék meg kapcsolatos stratégiáikat, különösképpen a munkapiaci lehetőségek, a célirányosabb tagállami szociális szolgáltatások és az oktatási-képzési esélyegyenlőség terén. Az egyházi képviselők hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezetten végzik társadalmi szolgálatukat a szociális kohézió, a szolidaritás és az európai civil elkötelezettség erősítése érdekében. Kiemelték, hogy a jelenlegi nemzetközi válság csak úgy győzhető le, hogyha az ember és a társadalmi igazságosság marad az európai politika figyelmének középpontjában.
A magas rangú vallási vezetők valamennyien szóhoz jutottak a tanácskozáson, illetve a találkozót záró munkaebéden. A felszólalók között szerepeltek – többek között –Christopher Hill anglikán püspök, a canterbury érsek képviselője, Bernhard Felmberg, a Német Protestáns Egyház (EKD) küldöttje, Emmanuel franciaországi metropolita, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke, II. Ieronymos, Görögország érseke, Adrianus van Luyn rotterdami püspök, az Európai Közösség Püspök Konferenciája Tanácsának (COMECE) elnöke, valamint a zsidó és a muzulmán vallási közösségek képviselői. Első ízben vettek részt a találkozón a hindu és a szík közösségek vezetői, akik szintén építő módon szóltak hozzá a közös „európai projekthez”.
A tanácskozást sajtótájékoztató követte, melyen a három európai elnök foglalta össze a csúcstalálkozó tanulságait és következtetéseit. Tőkés László alelnök külön és kiemelten hívta fel a figyelmet a volt vasfüggöny túloldalán élők nyomorúságos helyzetére, mely nem csupán a jelenlegi általános gazdasági válságnak tulajdonítható, hanem egyben a kommunista korszak egyenes következménye és öröksége. Erdélyi képviselőnk Európa fokozott mértékű szolidaritását kérte a volt szovjet tömb országainak „szegényei és kirekesztettjei” iránt – köztük is különösképpen az elnyomatást szenvedő nemzeti kisebbségek, valamint a mélynyomorban élő cigányság védelmében.
Az MTI-nek adott nyilatkozatában a volt királyhágómelléki püspök – kérdésre válaszolva – a keleti kommunista ateizmus, ezzel párhuzamosan pedig a nyugati szekularizmus és vulgáris materializmus egymást erősítő romboló hatására mutatott rá, mely súlyos értékválságot idéz elő az egész kontinensen. „Ár ellen úszva”, az egyházaknak ezen sokrétű – emberi és erkölcsi – válság leküzdésére kell szövetkezniük.
A csúcstalálkozó befejezéseképpen sorra kerülő munkaebéden gyakorlatilag tovább folytatódott a reggel elkezdődött felszólalások sora. Tőkés László alelnök köszöntő beszédében az uniós–egyházi párbeszéd hagyományának kialakulására tekintett vissza, felidézve Jaques Delors volt Európai Bizottság-i elnök ’80-as évekbeli kezdeményezését a tudományos, a kulturális és a vallási élet képviselőivel való párbeszéd beindítására. Akkor, a kommunizmus bukásának történelmi pillanatában nyílt meg a lehetőség „öreg kontinensünk” újraegyesítésére, és az egyesülés útjának jelentette újabb fontos állomását Manuel Barroso bizottsági elnök hagyományteremtő kezdeményezése a vallási vezetők csúcstalálkozójának megalapítására – hangsúlyozta Tőkés László, ugyanakkor javaslatot téve arra, hogy az Európai Parlament Elnöki Hivatala mellett önálló hivatal alakuljon az egyházakkal fenntartott kapcsolatok és párbeszéd intézményesítése céljából.
A munkaebéd során az egyházi képviselők mellett az Európai Bizottság több meghívott biztosa is felszólalt, nevezetesen Vivienne Redding, Antonio Taiani, Maros Sefcovic és Andor László EB-tárcavezetők.
Záróösszegzésében Jerzy Buzek elnök az együttműködés rövid-, közép- és hosszútávú feladatait vázolta. Herman Van Rompuy a nap legfontosabb eredményének magát a találkozó létrejöttét nevezte. José Manuel Barroso – frappáns módon – „az Államot” és „a Piacot” két olyan „istennek” – bálványnak – nevezte, melyeket Európa nem követhet. erdon.ro

Politikusok a Félszigeten
Nemcsak szórakoztak, politizáltak is
A fesztivál utolsó előtti napján politikusi felvonulás volt a Félszigeten. Pénteken délután Borbély László környezetvédelmi miniszter több olyan rendezvényen részt vett, melyek célja a környezetvédelem tudatosítása volt a fiatalokban. Díjakat adott át a zöldkvíz nyerteseinek, illetve a szavalatokat előadóknak. Kitért a szelektív hulladékgyűjtés helyi furcsaságaira: miközben Marosvásárhelyen megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés és az elmúlt hónapokban 75 tonnányi szemetet gyűjtöttek így össze, a köztisztasági vállalat elszállítja és gyakorlatilag "összeönti" a külön gyűjtött hulladékot. Erre megoldást kell találni, hiszen a szerződés nem így írja elő – tette hozzá. Az Energomur kapcsán bírálta a prefektus akadékoskodását, azt, hogy a főispán a közigazgatási bírósághoz fordult a távhőszolgáltató adósságai miatt, modván, nem a prefektus dolga egy tanácsi határozat időszerűségét megállapítani, a törvényesség szempontjából kell neki eljárnia. A miniszter ismételten megpróbál egyeztetni a tanáccsal és a polgármesterrel a város fontos létesítményeinek: pl. a stadion és más sportlétesítmények sorsát, az itt tervezett beruházásokat illetően. Szombaton délelőtt Markó Béla miniszterelnök-helyettes látogatott el a fesztiválra. Az RMDSZ elnökét Bodor László fesztiváligazgató kalauzolta. A kormányfőhelyettes újságírói kérdésekre válaszolva az RMDSZ prioritásairól beszélt. Hangsúlyozta, az RMDSZ kormányzati és parlamenti tevékenységének elemzését követően hoznak meg bizonyos döntéseket, de az őszi törvénykezési ciklusban elsőbbségi kérdésként az oktatási törvény elfogadása valamint a kisebbségi törvény holtpontról való kimozdítása szerepel. Markó Béla azt is hangsúlyozta, az RMDSZ nem szándékozik kilépni a kormánykoalícióból. Délben a meghirdetett programhoz képest jelentős késéssel érkezett meg Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter, aki Dumitru Matei megyei főtanfelügyelő és Claudiu Maior alpolgármester kíséretében igen sietősen nézett körül a fesztiválon. Újságíróknak is szűkszavúan válaszolt, kijelentette: szeretné, ha az új tanév szervezési szempontból (órarend, tananyag stb.) jól kezdődne. A kora délutáni órákban Kelemen Hunor kulturális miniszter már a MIÉRT-sátorban beszélgetett, ahonnan átvonult a sajtótátorba, a Szomszédnéni Produkciós Iroda, majd Badár Sándor magyarországi humorista előadásait megtekinteni. Eddig minden évben, talán egy kivételével, részt vett a Félsziget rendezvényein, a koncerteken, ezúttal azonban időhiány miatt sem a Europe, sem az Omega produkcióin nem maradhatott. Amellett, hogy beszélt a Félsziget rendezvényeinek jelentőségéről az erdélyi magyar kultúra szempontjából, politikai nyilatkozatokat is tett. Prioritásnak nevezte az oktatási, a nyugdíj-, a kisebbségi, a közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvények elfogadását, az ország régióinak átszervezését. Hangsúlyozta: jelenleg az ország érdeke azt kívánja, hogy stabilitás legyen, ezért az RMDSZ nem ír alá bizalmatlansági indítványt, nem szándékozik kilépni a kormánykoalícióból és az előrehozott választások gondolatát is elveti. A korlátozások bevezetése után immár gazdaságélénkítő intézkedések bevezetésére lehet számítani, "amivel az RMDSZ is adós". Az esti órákban még egy-két sörsátornál látható volt a miniszter. A MIÉRT–RMDSZ focimérkőzésre is sort kerítettek, az RMDSZ 4-2-re győzte le ellenfelét, a meccs után a játékosok a MIÉRT–sátorban "békültek" néhány korsó hideg sör mellett.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Andor Băsescunál
Az egységes európai uniós romastratégia kialakításának lehetőségéről tárgyalt tegnap Bukarestben, hivatalában Andor Lászlóval Traian Băsescu államfő. Az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és felzárkóztatási biztosa a romák uniós alapokból történő felzárkóztatásáról rendezett konferencián vett részt és szólalt fel a román fővárosban.
Az egységes európai uniós romastratégia kialakításának lehetőségéről tárgyalt tegnap Bukarestben, hivatalában Andor Lászlóval Traian Băsescu államfő. Az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és felzárkóztatási biztosa a romák uniós alapokból történő felzárkóztatásáról rendezett konferencián vett részt és szólalt fel a román fővárosban.
A tegnapi találkozón az államfő megköszönte a biztosnak azt a figyelmet, amelyet Brüsszel szentel a romák helyzetének, ugyanakkor megkérte Andor Lászlót, látogasson meg olyan romániai vidékeket, ahol sikeres volt a romák felzárkóztatása – tudtuk meg Eckstein-Kovács Pétertől, Traian Băsescu kisebbségügyi tanácsosától.
Andor László Bukarestben az MTI kérdésére elmondta: arra kell számítani, hogy az Európai Unión belül továbbra is jellemző lesz a hátrányos helyzetűek, így a romák migrációja, fogadásukra és integrálásukra fel kell készülni azokban az országokban is, ahol ezek az emberek lakni szeretnének.
„A franciaországi események felgyorsították azt a munkát, amely a romák felzárkóztatását és a társadalomba való integrálódását tűzi ki célul” – jelentette ki. Romániában él a legnagyobb lélekszámú cigány népesség az Európai Unió országai közül, ennek következtében itt a legnagyobbak a kihívások – tette hozzá a magyar biztos. De általános szinten is igaz – fejtette ki –, hogy minden gazdasági válság súlyosbítja a szociális problémákat.
A cigányság helyzete már hosszabb idő óta súlyos volt, nemcsak szociális, hanem politikai anomáliák melegágya is – állapította meg Andor László.
Szerinte a válság időszakában, amikor a szokásosnál is nagyobb mértékben veszíthetik el a reményt az eleve hátrányos helyzetben lévő emberek, a migráció mértéke is növekszik.
„Mi nem gondoljuk azt, hogy európai állampolgárok nagy számban való kitoloncolása a jövőben bármilyen formában gyakorlattá válhatna vagy elfogadható lenne” – mondta a biztos. A konferencián a biztos arról is beszélt, hogy várhatóan még az év vége előtt előterjeszti első jelentését az a munkacsoport, amely a roma integrációt elősegíteni hivatott EU-források felhasználását ellenőrzi. Új Magyar Szó (Bukarest)

Diverzánsok
„Amikor egy alapvető nemzetpolitikai célkitűzés a megvalósulás küszöbén áll, valahogy mindig akad határon innen és/vagy túl olyan diverzáns erőcsoport, mely kísérletet tesz annak megtorpedózására. Így volt ez 1992. október 25-e után is, amikor az RMDSZ eladdig az adott kérdésben ismételten egymásnak feszülő döntéshozó grémiuma soha nem látott egységben fogadta el a Kolozsvári Nyilatkozatot, mely először mondta ki egyértelműen és félreérthetetlenül, hogy közösségünk központi célkitűzése a belső önrendelkezésen alapuló autonómia kivívása. (Mi több, a parlamenti frakciók tagjai még esküt is tettek e gondolatkörhöz való hűségükre.) Egy kolozsvári, SZDSZ-es bekötöttségű, magukat liberálisnak mondó értelmiségiekből álló csoport – Cs. Gyímesi Éva, Magyar Nándor László, Szilágyi N. Sándor, Bányai Péter, Eckstein-Kovács Péter és mások – aláírásgyűjtést szervezett a döntés ellen, azt követelve, hogy a már lezárt kérdést bocsássák társadalmi vitára. Akciójuk nem járt sikerrel, két évig zajlott a bátortalan, de autonómia-elvű önépítkezés, addig, amíg Markó Béla 1995-től újabb mandátumot kapva a legfontosabb határidős programpontok teljesítése nélkül (!) át nem állt teljes mértékben a nómenklatúra-építésre s nem tette naftalinba az autonómiaprogramot” Erdélyi Napló (Nagyvárad)

Folytonosság a MIÉRT-ben
A Szatmárnémetiben megrendezésre került MIÉRT Országos Küldöttgyűlés alkalmával a jelen levő 69 küldött a következő két éves elnöki mandátumra is Bodor Lászlónak, a szervezet eddigi elnökének szavazott bizalmat.
Vasárnap, a Küldöttgyűlés zárónapján tartott sajtótájékoztatón a MIÉRT régi és egyben új elnöke kihangsúlyozta: „Az által, hogy a szervezetünk küldöttei a hétvégén megerősítettek tisztségemben, azoknak az értékeknek a továbbviteléről döntöttek, amelyeket az elmúlt két évben, a MIÉRT elnökeként kifejtett tevékenységem során képviseltem. A jövőre nézve is prioritásaimnak tekintem a MIÉRT tagszervezeteinek a megerősítését, az erdélyi magyar fiatalok hatékony érdekképviseletét, illetve a szervezetnek a társadalomszervezésben és a magyar fiatalok versenyképességének biztosításában játszott kulcsfontosságú szerepét”.
A folytatásban Bodor László a MIÉRT elnökség kibővült struktúrájáról tájékoztatta a sajtó képviselőit, továbbá ismertette a Küldöttgyűlés által elfogadott Markó Attila melletti állásfoglalást, illetve a zárónyilatkozatot. „A Magyar Ifjúsági Értekezlet az RMDSZ-el fenntartott partnerségi viszonyában is a folytonosságra törekszik, melynek értelmében javasolja a területi tanácsoknak és azok kongresszusi küldötteinek, hogy Kelemen Hunor elnökjelöltet támogassák az RMDSZ 10. Kongresszusán” – jelentette be.
Grüman Róbert, a MIÉRT újonnan megválasztott ügyvezető elnöke az elmúlt napok tanácskozásaira és lobbizásaira reflektálva elmondta: „Az idei küldöttgyűlésen egy olyan versenynek voltunk részesei, mely egy demokratikus szervezetnek a javát szolgálja. Az egyeztetéseink során mindvégig azt kerestük, ami összeköt minket és nem azt, ami szétválaszt. Ennek következtében úgy gondolom, hogy a hétvége folyamán lehelyeztük a következő két évre a szervezet alapjait és egy erősebb MIÉRT-el folytathatjuk utunkat”. MIÉRT-közlemény. Erdély.ma