Kár, hogy az RMDSZ nem állított jelöltet a bukaresti főpolgármesteri tisztségre, mert akkor legalább a felvethette volna a főváros reális problémáit – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, szerinte ugyanis a bukaresti kampányvita rendkívül felületes, s az RMDSZ mást tudott volna kínálni. Markó példa nélkülinek nevezte a Temes Megyei Választási Iroda döntését, amely helyt adott az RMDSZ magyar nyelvű plakátjai elleni óvásnak. „Ehhez hasonló sem ’90-ben, sem ’92-ben, sem ’96-ban nem történt, amikor a román–magyar kapcsolatokat sokkal erőteljesebb feszültség jellemezte” – jelentette ki. A választási iroda alkotmányellenesnek találta, hogy az RMDSZ kampányanyagai magyar nyelvűek. /Oborocea Mónika: Markó sajnálkozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

„Megvan a csodatétel is ahhoz, hogy az ötven éve elhunyt galántai gróf Esterházy Jánost, a felvidéki magyarság mártír politikusát boldoggá avassa a katolikus egyház” – fogalmazott Molnár Imre történész, aki a bukaresti Petőfi Társaság székhelyén június 2-án bemutatta az Esterházy János szenvedéstörténetének dokumentumaiból összeállított Kegyelem életfogytig /Budapest, 2008 /című kötetét. Az 1949-ben Csehszlovákiában „fasiszta bűnökért” halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Esterházy János boldoggá avatásáért közbenjáró történész elmondta a csoda körülményeit. „Az olomouci érseknek a csodatétel kapcsán elmondtuk, a mirovi börtönben, ahol elhunyt Esterházy János, szolgál egy pap, aki ha nehéz börtönviselteknek kell Isten igéjét hirdetnie, mindig Jánoshoz fohászkodik, mert úgy érzi, ilyenkor nincs számára lehetetlen. Az érsek, meghallgatva bennünket, szomorúan legyintett: a pap súlyos rákbeteg, az orvosok lemondtak róla, ha csodát akarunk, imádkozzunk a gyógyulásáért. Másnap az olomouci katedrálisban felkérték a híveket, fohászkodjanak Esterházy Jánoshoz a pap gyógyulásáért. Egy hónap múlva a tiszteletes teljesen meggyógyult” – mesélte Molnár Imre. Molnár Imre történész elmondta, miután sikerült kideríteni ötven évvel halála után Eszterházy nyughelyét, a Budapesten működő Esterházy-emlékbizottság közbenjárásával megpróbálják feltárni a közös sírhelyet, és azonosítani az elhamvasztott mártír politikus urnáját. „A Szlovákiában még mindig háborús bűnösként nyilvántartott Esterházy János hamvait, pontos nyughelyét nagyon sokáig, a családtagok többszöri kérésére sem adták ki a csehszlovák hatóságok, mondván, János még holtában is tud ártani” – fogalmazott Molnár. A mirovi börtönben a hamvaknak nyomuk veszett, később kiderült, hogy a prágai Pankrac börtönben helyezték el az elítéltek hamvait tartalmazó urnákat. Valamikor a 70-es évek végén hajigálták be egy közeli temetőben, egy gödörbe. Az információkkal teletűzdelt kötet Esterházy húgának, Máriának a feljegyzései alapján készült, melyet a felvidéki politikus halálának ötvenedik évfordulóján bocsátottak a történész rendelkezésére a hozzátartozók. Ezt az évet az Esterházy-emlékbizottság emlékévnek nyilvánította, amely számos lehetőséget biztosít Esterházy János nevének és életművének bemutatására. Esterházy János Nyitraújlakon született 1901-ben, 1957-ben halt meg Csehszlovákiában. 1931-ben a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga vezetője lett, a csehszlovák parlamentben a magyar kisebbségek jogaiért harcolt, politikai célja a trianoni békeszerződés revíziója volt. 1938-ban megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot. Ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet hatóságok koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és Szibériába hurcolták. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte fasizmussal való együttműködés vádjával. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák államnak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott – Szlovákia máig nem rehabilitálta. Földi maradványai egy prágai tömegsírban nyugszanak. /Oborocea Mónika: Kegyelem Esterházynak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

A bukaresti Bookfest zárónapján, június 8-án megjelent Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regénye román fordításának bemutatóján. A regényt Anamaria Pop fordította. /Oborocea Mónika: Román Harmonia Caelestis. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Magyar alkotók műveiből nyílt kiállítás Bukarestben az elnöki /cotroceni-i/ palotában, a kultúrák közti párbeszéd európai éve alkalmából a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet, a bukaresti magyar nagykövetség és a román elnöki rezidencia közreműködésével. /Oborocea Mónika: Ismeretlen művészek? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Június 30-án lezárult Beke Mihály András igazgató ötéves mandátuma a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet (BMKI) élén. Ezzel véget ért romániai kiküldetése, és visszatér Magyarországra. Benyújtotta pályázatát, hogy tovább végezze ezt a munkát, de ismeri a politikai helyzetet, tudja, hogy esélytelen. Úgy látja, dolgos és sikeres évek vannak mögötte. Legjobban sajnálja, hogy nem sikerült több magyar műsort vinni a Csángóföldre. Szerettek volna honlapot szentelni a románra fordított magyar irodalom számára, itt elsősorban szerzői jogi kérdések akadályozták ebben. Büszke arra, hogy megszervezte a Film.dok fesztivált, nagy sikere volt a magyar zenefesztiválnak, sikerült fiatal, kezdő művészeket felkarolniuk. A román hivatalos szervekről elmondta, pár baráti gesztust leszámítva ímmel-ámmal, csupán formálisan viszonyultak az intézethez. /Oborocea Mónika: Az ötletek vezettek sikerhez. Interjú a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet leköszönő igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

A magyar hatóságok szerint igen, a román hatóságok szerint nem került a Tiszába szennyezés a borsabányai gátszakadás miatt. Megkezdődött a Tisza vizének ellenőrzése a folyó magyarországi szakaszán: az első vizsgálat a kadmium szintjének a megengedettnél nagyobb, de az egészségügyi határértéknél alacsonyabb emelkedését mutatta ki. Állíthatom, hogy szennyezés nem történt, mondta el Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. „Hivatalos utakon is értesítettük a magyar hatóságokat, ugyanakkor lesz ennek magyar–román közös kiértékelője is”, fogalmazott. „A román kollégáktól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy lokálisan kezelni tudják a problémát. Az első információk szerint tehát a szennyeződés nem fog átterjedni Magyarországra” – nyilatkozta Szabó Imre magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /Isán István Csongor, Kánya Gyöngyvér, Oborocea Mónika: Nehézfémvadászat a Tiszán. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

Öt év múlva Magyarországot és Romániát két autópálya és egy gyorsforgalmi út köti össze – ígérik a magyar és a román kormány illetékesei. Az egyik, az észak-erdélyi autópálya, vagyis az A3-as sztráda a román fővárost Brassótól Kolozsváron és Nagyváradon keresztül egészen a Bihar megyei – határ menti – Bors községig kötné össze a magyar határral. A másik összekötő út, a IV. páneurópai közlekedési folyosót követő A1-es lenne, ami Magyarországot Romániával Nagylaknál, míg a belső országrészeket az Arad–Temesvár–Déva–Nagyszeben–Pitesti–Bukarest nyomtáv mentén kötné össze. A harmadik projekt Nyíregyházát Szatmárnémetin keresztül Nagybányával kötné össze. Azonban elsősorban a román oldalon nem haladnak úgy a munkálatok, hogy a három út az ígért időben „összeérjen”. Ennek ügye az őszi román–magyar kormányülés egyik legfontosabb témája lesz. Magyar oldalon az M43-as Szeged–Makó–Nagylak magyar–román országhatár menti útvonalon haladó autópálya jelenleg mintegy 3 km hosszú. 2009-ben tervezik megjelentetni az ajánlati felhívást az M43-as autópálya Makó – országhatár között szakaszára. A befejezés várható ideje pedig – a román féllel egyeztetve – 2012 szeptembere. A román kormány az idénre eredetileg megállapított pénzösszegen felül még 200 millió eurót fordít az észak-erdélyi autópálya finanszírozására – jelentette be Ludovic Orban közlekedési miniszter nemrégiben. /Kánya Gyönyvér, Oborocea Mónika: Elvarratlan autópályaszálak. Lassan haladnak a Romániát Magyarországgal összekötő utak munkálatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

A szenátus augusztus 26-án, rendkívüli ülésszakán, jóváhagyta az ügyészség kérését, hogy bűnvádi eljárást indíthassanak Paul Pacuraru munkaügyi és Codrut Seres volt gazdasági miniszter ellen. Mindkét szenátor ártatlanságát hangoztatta. /Oborocea Mónika: A szenátorok bíróságra küldték Codrut Serest és Paul Pacurarut. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

„Minél szélesebb körű együttműködési, bizalomra épülő rendszert szeretnénk kialakítani a szomszédos országokkal és a határon túli magyar szervezetekkel egyaránt. Olyan viszonyt, amibe belefér az is, hogy fenntartások nélkül beszélhetünk az autonómiáról, a kisebbségi jogokról” – nyilatkozta Göncz Kinga külügyminiszter, aki az október 21-i román–magyar kormányülést készítette elő. Elmondta, a napirendi pontok még nem véglegesek. A román féllel a közös energia- és oktatáspolitikáról, a környezetvédelemről, önkormányzati együttműködésről és a kisebbségek ügyéről tárgyaltak. Az autonómiakérdés érintőlegesen került szóba. A budapesti kormányt gyakran érték olyan sajtóvádak, hogy nem lép fel elég határozottan a határon túli magyarok ügyében. Milyen politikát követ most ebben a kérdésben a magyar kormány? „Alapvetően kétfajta fellépésről beszélhetünk Magyarországon: van egy nagyon harcos, nagyon konfrontatív, mondjuk inkább a Fidesz-féle megközelítés, amivel nekem az az alapvető bajom, hogy tovább nehezíti a szomszédsági kapcsolatokat” – felelte Göncz Kinga. „Amit mi követünk, az sokkal inkább az, hogy minél szélesebb körű együttműködési, bizalomra épülő rendszert alakítsunk ki a szomszédos országokkal és a határon túli kisebbségek szervezeteivel egyaránt. ” A kisebbségeket érintő kérdésekben „elsődlegesen az adott ország kisebbsége és többsége kell hogy megállapodást kössön” – Göncz Kinga szerint. A Máért megszűnt, most már új struktúra van érvényben, „ami sokkal áttekinthetőbb. ” /Oborocea Mónika: „A kölcsönös bizalomra építünk” Interjú Göncz Kingával, a Magyar Köztársaság külügyminiszterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Csökken a magyar adások műsorideje a román közszolgálati televízió (TVR) legújabb országos csatornája, a TVR3 beindulásával. Az eddig a TVR 2-es csatornáján regionálisan sugárzott, a vidéki stúdiókban gyártott magyar adások ugyanis átkerülnek az országosan mindenütt fogható TVR3-ra, ahol délelőttönkénti 50-55 perces műsoridőben lesznek láthatók az eddig összesen több órás délutáni magyar adások, hétfőtől péntekig. Bardocz Sándor, a kolozsvári területi stúdió magyar adásának főszerkesztője elmondta, a kolozsvári magyar szerkesztőség az új műsorráccsal 20-25 perces műsoridőt veszít. „Eddig a TVR2 regionális frekvenciáján körülbelül 135 perc délutáni műsoridőt kaptunk, a TVR3-on hétfőn és csütörtökön lesz 50-50 perces adásidőnk délelőtt 11. 30-tól. Stanik István, a TVR igazgatótanácsának tagja megerősítette a hírt, hogy átkerülnek magyar adások a TVR2-ről a TVR3-ra, de elmondása szerint nem annyira súlyos a helyzet. Laslavic Tímea, a temesvári televízió magyar adásának szerkesztője elmondta, új riporterrel bővül az eddig négy emberből álló csapat. A marosvásárhelyi tévé magyar adásának főszerkesztőjének, Fekete Hajnalkának nincs tudomása arról, hogy szűkülne a műsoridő. Kacsó Sándor, TVR magyar szerkesztőségének vezetője elmondta, a magyar adások főszerkesztői a csökkentett műsoridő mellett a délelőtti időponttal nem elégedettek, hiszen a délutáni adásidők több nézőt csalogatnak a képernyők elé. A jelenlegi elképzelések szerint hétfőn Kolozsvár, kedden Marosvásárhely, szerdán Temesvár, csütörtökön ismét Kolozsvár és pénteken Bukarest lép majd adásba 11. 30-tól. Stanik István megjegyezte: „Természetesen én sem vagyok elégedett az adásidővel, de egyelőre ennyit sikerült kialkudni a tévé vezetőségétől. Viszont ha arra gondolunk, hogy az eredeti tervek szerint heti negyven percet szántak a magyar adásokra, a napi 50-55 perc mindenképp nagy előrelépés. ” Bardocz Sándor szerint viszont a jelenlegi személyzeti állomány, műszaki felszereltség és anyagi fedezet nem elég arra, hogy a hármas csatornának és a regionális frekvencia kihívásainak is eleget tudjanak tenni. /Oborocea Mónika: Kevesebb magyar adást jelent majd a TVR3? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Visszaélés történt a Maros Megyei Tanács a Transparency International (TI) monitorizáló jelentése szerint az uniós strukturális alapok hazai felhasználásakor. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke önkényesen, szavazásra bocsátás nélkül jelölte ki tavaly azt a civil szervezeti képviselőt, aki tagja a Regionális Operatív Program pályázatait elbírálni hivatott bizottságnak. /Oborocea Mónika Visszaéléssel vádolják Lokodit. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

A képviselőház jóváhagyta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. A Romániai Akkreditációs Tanács már 2004 júniusában elismerte a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó oktatás jó minőségét, és akkreditálásra méltónak értékelte az intézményt. Az egyetem akkreditációjának parlamenti elfogadását személyes elégtételnek tekinti Markó Béla szövetségi elnök, ugyanis álláspontja szerint ezáltal bebizonyosodott, hogy közös céljaink érdekében lehet együtt munkálkodni – közölte az RMDSZ tájékoztatója. „A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása egy rendkívül fontos döntés, mert egy újabb magyar oktatási nyelvű intézményünk ezáltal véglegesen beilleszkedett az erdélyi magyar anyanyelvű intézményhálózatba”. Ez az első magyar nyelvű alapítványi magánegyetem, amely most már végleges engedéllyel bír, ugyanakkor Markó reményét fejezte ki, hogy ez a Sapientia – Erdélyi Magyar Egyetem esetében is hamarosan bekövetkezik. „Tőkés László többször is kérte tőlem, hogy tegyünk meg mindent, a PKE akkreditálásáért, amire természetes módon igennel válaszoltam, és az RMDSZ szenátorai és képviselői rendkívül sokat dolgoztak azért, hogy ez a döntés megszülessen, hiszen menetközben többen is próbáltak akadályt gördíteni a román ultranacionalisták részéről” – fogalmazott Markó Béla. /Jóváhagyták a PKE akkreditálását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ A több hónapig tartó parlamenti bojkott után Márton Árpád frakcióvezetőnek sikerült előrehozatni a tervezet vitáját. János-Szatmári Szabolcs, a PKE kancellárja szerint rég várt döntés született meg, melynek köszönhetően a négy akkreditált szakra járó végzősöknek az egyetem adhat diplomát. „Már 2004-ben eleget tett az egyetem a minőségi elvárásoknak, az akkreditálás politikai síkon késett” – mondta el a kancellár. A PKE akkreditációjának törvénytervezete fél évvel ezelőtt került a szenátus oktatási bizottságának asztalára. Az első bizottsági ülésen román pártok képviselői az egyetem megnevezését kifogásolták, véleményük szerint a Partium kifejezés „sérti, megalázza a román nemzeti érzületet”. A következő ülésen a Nagy-Románia párti képviselők kifogásolták azt a cikkelyt, mely kimondja: az egyetem nyelve magyar. /Oborocea Mónika: Akkreditáció fondorlattal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ „Rendkívüli öröm számomra személyesen is, hogy végre betetőződik az akkreditáció megszerzését célzó, immár négyéves folyamat” – nyilatkozta Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadó-tanácsosa, a PKE vezetőtanácsának megbízott elnöke. /(-fia): Akkreditálták a PKE-t. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 1./ Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnöke szerint a részleges állami finanszírozás megszerzéséhez további politikai lobbi szükséges. Az oktatási törvény szerint az állam ugyan támogathat akkreditált magánegyetemeket, de a jogszabály nem kötelezi erre. /Akkreditálták a PKE-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Ötödik napja éhségsztrájkol Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja – a testület elnöke, Asztalos Csaba szerint fölöslegesen. A Pro Európa Liga korábbi vezetője az ellen tiltakozik, hogy a kormány semmibe veszi a strasbourgi emberjogi bíróság (CEDO) döntéseit. „Haller éhségsztrájkja egy olcsó, téves kezdeményezés, államtitkárként összeférhetetlen a tisztsége az ilyen jellegű fesztiválozással. Ha nem ért egyet valamivel először mondjon le, akkor éhségsztrájkoljon. Ezzel csak rontja az intézmény imidzsét, a civil szférát is kompromittálja – jelentette ki Asztalos. Szerinte a kormány megtette a lépések, ami miatt Haller tiltakozik. Haller ezt másképp tudja. Szerinte a kormány ez idáig semmit nem hajtott végre az emberjogi bíróság ítéleteiből. /Oborocea Mónika: „Potyára” éhségsztrájkol Haller? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Az éhségsztrájk befejezésére szólította fel Haller Istvánt Borbély László miniszter, azt javasolva, hogy a kormánynál közösen tisztázzák a hadrévi összegek ügyét. Borbély furcsállja, hogy az államtitkár a tiltakozásnak ezt a formáját választotta, pedig a CNCD-tagság egyéb kezdeményezésre is feljogosítaná. Borbély László nem ért egyet Haller Istvánnal, aki bejelentette, csak abban az esetben hajlandó befejezni az éhségsztrájkot, hogyha az Európa Tanács megbünteti Romániát. /Az éhségsztrájk befejezésére szólította fel Borbély László Haller Istvánt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

A munkaügyi miniszter bejelentette, összesítést kér a területi igazgatóságoktól a havonta néhány tíz lejből élő nyugdíjasok helyzetéről, egyben javasolta, hogy úgynevezett szociális nyugdíjban részesülhessenek azok az idősek, akiknek szinte semmilyen jövedelmük nincs. Hargita megyében a körülbelül 85 ezer nyugdíjas közül több mint 12 ezernek mintegy 300 lejes havi állami juttatásból kell megélnie, vagy ennél kevesebből. Olyan volt termelőszövetkezeti nyugdíjasok is akadnak, akik alig havi 50 lejes nyugdíjat kapnak. Minimálnyugdíjra vonatkozó programmal javítanák az idősek helyzetén, erre csak a következő mandátumban kerülhetne sor. A jelenlegi 5,8 millió nyugdíjasból több mint kétmillióan lennének jogosultak erre a támogatásra. /Bágyi B. Jakab, Horváth István, Oborocea Mónika: Nyugdíj: mennyi a kevés? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Az elmúlt húsz év legsúlyosabb bányabalesete történt november 15-én a Zsil völgyében – tizenketten meghaltak, tizennégyen súlyosan megsebesültek a petrillai bányában. Az áldozatok közül négyen a korábbi robbanás nyomán bentrekedtek után indult mentőcsapat tagjai voltak, köztük egy magyar bányászmentő is, Elekes Attila. Várható volt, hogy bekövetkezik a szerencsétlenség, vélik a balesetben elhunyt bányászok hozzátartozói. A családtagok szerint a bánya vezetősége felelős a tragédiáért, már múlt hét eleje óta magasabb volt a gázkoncentráció a megengedettnél, mégsem állították le a munkát. A petrillai balesetek kronológiája– 1982-ben 14 bányász halt meg, 15-en megsérültek, amikor kigyulladt a szénpor; – 1996 júliusában hárman vesztették életüket egy bányabalesetben;– 1996. december 10-én két bányász meghalt, és kettő súlyosan megsebesült bányaomlás következtében;–1997. október 30-án egy petrillai mérnököt ütött agyon egy, a szenet szállító futószalagra dőlt fémoszlop; – 1998. február 20-án egy bányász a dél-petrillai kitermelőben omláskor bent rekedt és meghalt, 1999 októberében egy másik alkalmazott a bányában 30 méter magasságból zuhant le és meghalt;– 2003. április 18-án egy 34 éves alkalmazott aknába zuhant, és életét vesztette;– 2004. májusában két baleset is történt, az egyikben négyen súlyosan megsérültek a bányában történt robbanáskor, másik két alkalmazott pedig nagyfokú sérülést szenvedett egy transzformátor felrobbanásakor. Ugyanebben az évben, júniusban munkabalesetben halt meg egy bányász. – 2005. júliusában két bányász halt meg a petrillai bányában munkabalesetben, holttestükre a szénrakások alatt találtak rá; – 2007 végén egy 45 éves bányász szenvedett súlyos munkabalesetet, ami miatt a bányát 16 ezer lejjel bírságolták meg. /Oborocea Mónika, Székely Zita: Lesújtott a sújtólég Petrillán. Tizenketten, köztük egy magyar bányászmentő is életét vesztette Petrillán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Nem kapják meg az előző kormány által beígért számítógépeket az iskolák. Előzőleg még a Tariceanu-kormány „Számítógépet minden diáknak” programot hirdetett meg. /Bágyi Bencze Jakab, Oborocea Mónika: Vírusos kormányprogram. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Emberi jogokat sért a kommunikációs adattárolási törvény Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint. Hozzátette: e törvényt Németországban visszavonták, annak ellenére, hogy európai uniós direktíva. Nagy Zsolt volt kommunikációs miniszter szerint technikailag nincs lehetőség a beszélgetések lehallgatására, demokratikus, átlátható, ellenőrizhető a törvény, állapította meg. „Azoktól a törvényektől vagy nem ismert rendelkezésektől kell tartani, amelyek alapján titkosszolgálatok, az ügyészség vagy más hatóságok lehallgatnak, megfigyelnek embereket, anélkül, hogy erről bárki bármit tudna” – tette hozzá Nagy. Rücz Erzsébet ombudsman-helyettes úgy látja, nem jogsértő a telefonhívások adatainak megőrzését előíró törvény. Az ügyészség munkáját, a bűnvádi eljárás folyamatát zavarnák a törvény egyes előírásai Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész szerint. „A mi szempontunkból az intézkedés szigorúbb, mint a büntető perrendtartási törvénykönyv előírása, hiszen aszerint megengedett a telefonbeszélgetések lehallgatása a bűnvádi eljárás megkezdése előtt” – magyarázta Laura Codruta Kövesi. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Figyel és fülel a Nagy Testvér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Hivatalból eljárást indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a Maros megyei beiskolázási terv miatt, mely mindössze 1400 helyet biztosít a továbbtanuláshoz a 8. osztályt 2009-ben befejező több mint 2000 magyar diák számára, a 3700 román anyanyelvű tanuló számára pedig 4200-at. „Az eset az anyanyelven való tanulási jogot sérti, a többségével szemben” – nyilatkozta Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Ha a diszkrimináció gyanúja beigazolódik, pénzbeli büntetést – legtöbb nyolcezer lejt –, vagy megrovást kap a főtanfelügyelő. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) az általuk is diszkriminatívnak tartott jelenlegi beiskolázási terv megakadályozására aláírásokat is gyűjtött. – A törvény szerint, mindenkinek jogában áll anyanyelven tanulni – jelentette ki Horváth Gabriella, az (RMPSZ) Maros megyei elnöke. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Diszkriminál a beiskolázási terv? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Módosított a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) nyomására a Maros megyei tanfelügyelőség a beiskolázási terven. Az új tervezet szerint 136 román, 60 magyar és 3 német tannyelvű IX. osztály indul ősztől a megyében – jelentette be Ioan Tusnea főtanfelügyelő, azt követően, hogy az RMPSZ és a CEMO heves vita után benyújthatta a beiskolázási terv ellen általuk összegyűjtött közel tízezer aláírást. A korábbi terv ugyanis mindössze 1400 helyet biztosított volna a továbbtanuláshoz a 8. osztályt 2009-ben befejező több mint 2000 magyar diák számára, a 3700 román anyanyelvű tanulónak pedig 4200-at. Először Tusnea viszont arra hivatkozva, hogy nem tiszte az aláírásokat átvenni, elutasította azt. Végül egyik szaktanfelügyelő vette át az iratköteget. Tusnea kitérő választ adott arra, hogy miért készítettek olyan tervezetet, amely lehetetlenné teszi több mint négyszáz magyar gyermek anyanyelven történő továbbtanulását. Arra hivatkozott, hogy minden évben volt rá eset, hogy magyar gyerekek román osztályokba iratkoztak. A főtanfelügyelő elmondta, válaszolni fog a Diszkriminációellenes Tanácsnak, de tárgytalannak tartja a vizsgálatát. – Hivatalból eljárást indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Maros megyei beiskoláztatási terv miatt. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Beiskolázási iskolapélda. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ Kétszáz hellyel növelte a magyar tagozatnak jutó kilencedik osztályos helyek számát a Maros megyei tanfelügyelőség. Egyes magyar pedagógusok szerint a terv így is diszkriminatív, hiszen a román diákoknak arányaiban továbbra is több hely jut, mint a magyaroknak. Az ezt korrigáló döntést a tanfelügyelőség vezetőtanácsi ülésén hozták meg, miután figyelembe vették Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőjének álláspontját, aki az intézmény tudtára adta, hogy a testület hivatalból eljárást indított ellenük az ügyben. A változtatással az 1892 magyar gyereknek így is csupán 1680 hely jut, míg a 3565 román tagozaton tanuló diák 3836 hely közül válogathat. Annak dacára, hogy évek óta komoly igény mutatkozik rá, Maros megyében egyetlen magyar tannyelvű mezőgazdasági, kereskedelmi vagy textilipari osztályt sem hoztak létre. /Szucher Ervin: Visszaszerzett osztályok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

A mostani szülők generációját még mindig büszkeséggel tölti el a diákkori tantárgyversenyeken elért jó eredmény emléke, a mai iskolásokat kevésbé villanyozza fel ez a gondolat. Az érdeklődés hiányának az alacsony pénzjutalmazás is az oka. Egy évig havonta kiutalt, az országos bruttó minimálbérnek megfelelő összeggel jutalmazná a részvételt az iskolai tantárgyversenyeken és a tanulók teljesítményét az a törvénytervezet, amely a képviselőházban vár megszavazásra. A törvényre azért lenne szükség, mert a román tantárgyverseny országos szakaszán a részvétel 2006-hoz képest felére csökkent. Tóth Márta, a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatónője szerint viszont a pénzjutalom növelése rossz hatással lenne a diákok értékrendjére. A képviselőház oktatásügyi bizottságának tagjai negatívan véleményezték a törvénytervezetet. Kötő József szakbizottsági tag elmondta, elsősorban pénzhiány miatt döntöttek így. /Oborocea Mónika, Totka László: Nem kellenek a babérok? Elakadt a parlamentben a tantárgyverseny-győztes diákok „bérezési” projektje. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Már jó ideje kész az alternatív tanterv, mely a román nyelv hatékonyabb oktatását biztosítaná a kisebbségek számára, jelezte Matekovits Mihály, a szaktárca illetékese, akitől Ecaterina Andronescu oktatási miniszter megoldást vár a kérdés rendezésére. „Ha a miniszter asszony valóban tőlünk várja a megoldást, mi ezt legtöbb egy órán belül az asztalára tesszük” – mondta a tárca kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgató-helyettese. Felvetésünkre, hogy a tanterv módosításához a tanügyi törvényt is módosítani kell, Matekovits azt mondta: nincs tudomása arról, hogy Andronescu sürgetné a jelenlegi jogszabály megváltoztatását, ehelyett új törvényi törvény kidolgozására készül. A tárcavezető mást mondott a románnyelv-oktatásról a székelyföldi pedagógusokkal tartott hétvégi tanácskozáson és mást az azt követő sajtótájékoztatón. A román nyelv oktatására vonatkozó új, alternatív tantervet már jó ideje kidolgozta Balázs Lajos, a Sapientia egyetem docense munkatársaival. Balázs Lajos elmondta, csakis a magyar és a román politikusok együttműködésével lehetne megoldani a román nyelv oktatását az erdélyi magyarok körében. „Az RMDSZ mindezidáig nem tekintette elsőrendű feladatának a probléma megoldását. Ha csak a statisztikákat nézzük, a magyar nemzetiségű diákok 40-50 százaléka az egységes írásbeli dolgozatoknál megbukott románból. A pótvizsgára pedig már nagyon kevesen jelentkeznek. Így csak alacsony szintű iskolákba juthatnak tovább. A lemorzsolódásunk már itt elkezdődik, és a másod-, harmadrendű polgárrá válásunk pedig innen folytatódik” – magyarázta Balázs Lajos. Balázs nem érezte az RMDSZ támogatását. Kötő József, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke elhárította azt a vádat, hogy az RMDSZ nem kezeli elsőrendű problémaként a románnyelv-oktatás kérdését, mondván „nem létezik olyan RMDSZ által szignált előterjesztés, amelyben ne szerepelne a román nyelv oktatásának, valamint a történelem, földrajz anyanyelven való tanításának problémája.” /Oborocea Mónika: „Bevetésre” kész román tanterv. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Személyes okokra hivatkozva nem jelent meg március 24-én Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) kezdeményezte meghallgatáson, annak ellenére, hogy előzőleg megígérte, ott lesz. A CNCD hivatalból indított eljárást a prefektus ellen, amiért 38 közintézmény vezetőjét körlevélben szólította fel, hogy készítsenek kimutatást magyar és román nemzetiségű alkalmazottaik számáról. /Kovács Zsolt, Oborocea Mónika: Elmaradt a meghallgatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Összesen 20 milliárd eurós hitelkeretről állapodott meg Románia és a Nemzetközi Valutalap (IMF). A hitelvisszafizetés türelmi ideje 24 hónap, Romániának ezután a kölcsönt háromtól öt évig terjedően kell törlesztenie. A román kormánynak két év alatt kell felülvizsgálnia nemzetközi segítséggel az állami bérek és nyugdíjak rendszerét, valamint az állami vállalatok ellenőrzési módszereit. A nyugdíjak befagyasztását, a közalkalmazottak bérpótlékának lefaragását vonja maga után többek között a 20 milliárd eurós, két évre szóló hitelkeret-megállapodás. /Oborocea Mónika: IMF: húszmilliárd, két évre. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Molnár István, a Minimum Party (MP) alkotó- és szakmai tábor szervezője elmondta, 1996-ban, amikor az első tábort megszervezték, nem gondolták, hogy idővel megöregednek, szívesen átadnák a stafétabotot az utánuk következő generációnak. Azonban a mai fiatalok nem mutatnak hajlandóságot a közösségi célú munkára. Lőrincz Ildikó, az MP házigazdája elmondta, miért találhatják kevésbé vonzónak a fiatalok a szervezést: év elején több hónapnyi pályázatírással, lobbizással kezdődnek a teendők, aztán műhelyszervezés, majd két hét tábor következik. Ezután jön a dokumentációs munka, valamint a MP-katalógus szerkesztése. Az idei, július 27. és augusztus 9. között, Kászonaltízen sorra kerülő táborban a szakmai fórumokon kívül vizuális-művészeti, zene-, színház-, tánc-, fotó-, filmes, filozófia, kézműves és íróműhelyek is lesznek. /Oborocea Mónika: Minimum Party, maximálisan. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A korábbi években megszokottnál is nagyobb harc várható a helyettesítő tanári állásokért sok megyében, miután a címzetes állások számítógépes elosztásán kevés állás talált „végleges” gazdára A címzetes (végleges, „tituláris”), valamint a helyettesítő tanári állásokat versenyvizsga nyomán ítélik oda; a nemrégiben tartott megmérettetésen viszont – bár minden megyében túljelentkezés volt – egyetlen vizsgázó sem érvényesíthette jegyét azon a megyén kívül, ahol a tudását tesztelték. A Tanügyminisztérium ugyanis idén beszüntette a címzetes tanári katedrák országos szintű elosztását a decentralizációra hivatkozva, így sokan címzetes tanári állás nélkül maradtak. Jelenleg egy iskola csak akkor hirdethet meg címzetes állást, ha legalább négy évig tudja biztosítani a heti 18 szakórát opcionális tantárgyak nélkül. Nagyon sok intézményben csökkent az osztályok száma, a tavaly Kolozsváron 36 osztályt kellett beszüntetni, hogy a fizetésekre szánt költségvetési alap elég legyen, és a beiskolázási terv is teljesüljön. /Oborocea Mónika: Címzetes tanárok mint kísérleti nyulak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

„Eddig egyszerű volt a képlet: Tőkés László a zöldeknél ült, ahol elmondta, amit gondolt, Sógor Csaba és Winkler Gyula a néppárti frakcióban meg nem igazán került összetűzésbe a románokkal. Most, hogy mindhárman az Európai Néppárt soraiban ülnek, kíváncsian várom, mit tesznek” – ecsetelte Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik előadása után az ÚMSZ-nek. A magyar kormány Románia uniós csatlakozása előtt semmit nem tett az erdélyi magyarokért. A románok, a szlovákok szebbnél szebb kiadványokkal, filmekkel, DVD-kkel, tankönyvekkel bombázzák az európai közvéleményt – sokszor hamis történelmi adatokat sulykolva beléjük –, a magyar nemzetpolitika viszont még nyomokban is alig lelhető fel Brüsszelben. Egy belga képviselő azt tudja, hogy ezer éven keresztül a magyarok elnyomták a szlovákokat, a románokat, egy a több évvel ezelőtti kiadvány így mutatta be az EU-országok történelmét. A kiadványokból tudható, hogy Magyarország felelős a zsidóság kiirtásáért. A németeket bemutató részben ez utóbbira még utalás sincs. Egy holland újságíró szerkesztette ilyen kiadvány ellen Magyarországról sokáig nem érkezett ellenvetés. /Oborocea Mónika: Kik támogatnak bennünket? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Kovács László volt magyar külügyminiszter és éveken át az MSZP elnöke figyelmeztetett: „Tanuljunk meg kicsik lenni!” Széchenyi István ennek éppen az ellenkezőjét mondta: „Merjünk nagyok lenni!”. Magyarország valóban a kicsinél is kisebb lett a szocialisták kormányzása alatt. Ellenben a kicsi Szlovákia nagy lett. Elsősorban gazdasági teljesítményében és nacionalizmusában. Az anyaország elaludt, nem tudta kezelni a szlovák nacionalizmus élét, a magyarellenességet. Még az enyhébb románra se talált választ. A téma szakértője mondta: Brüsszelben messze nem található annyi világnyelveken megjelent kiadvány a magyar történelemről, a nemzet helyzetéről, mint szlovákul és románul. /Sike Lajos: Merjünk! = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ Előzmény: Oborocea Mónika: Kik támogatnak bennünket? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12.

Már-már etnikai konfliktus alakult ki december 1-jén, amikor az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalja székely szakaszának mintegy tíz képviselője tartott volna megemlékezést a Székely Hadosztályról Kolozsváron. A résztvevők koszorút akartak elhelyezni Mátyás-király szobránál. Mivel a kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem engedélyezte a megmozdulást, a rendőrök bekísérték a résztvevőket a rendőrségre, igazoltatták őket. A Noua Dreapta /Új Jobboldal/ szélsőséges román szervezet mintegy száz ellentüntetője ugyanis alig néhány méteres távolságra volt a Magyarország zászlaját illetve Árpád-sávos zászlót tartó Székely Gárda fiataljaitól. „Trianon, Trianon!” és „Ki a magyarokkal az országból”, skandálták a román nemzeti színű kokárdát viselő ellentüntetők, ugyanakkor trágár, obszcén szavakat kiabáltak a gárdások irányába. Baricz László, az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselője elmondta: „Mi engedélyt kértünk a polgármesteri hivataltól a Székely hadosztály létrehozása 90. évfordulójának megemlékezésére. Hangsúlyozom, megemlékezésről lett volna szó: nem provokatív szándékkal jöttünk ide, békés, nyugodt megemlékezést szerettünk volna a Mátyás-szobornál. Erre nem kaptunk engedélyt. A törvények szerint a megemlékezésre nem kell engedély, ezért mi eljöttünk egy koszorúval, és ha lehetséges, megkoszorúzzuk a szobrot. ” A rendőrség bekísérte a Székely Gárda akciójának résztvevőit a rendőrségre, ugyanakkor igazoltatott és megbüntetett több személyt az ellentüntetők közül. László Attila alpolgármester elmondta: az akció előtt az illetékes szervek folyamatosan tájékoztatták a fejleményekről. „Nem tartom normális dolognak, hogy Kolozsvár ilyen akciók színtere legyen. Szerintem az illetékes szervek szakszerű módon jártak el” – nyilatkozta. A magyar s fiatalok megmozdulása mintegy válasz volt arra, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű szervezet Sepsiszentgyörgyön ünnepelte Románia nemzeti ünnepét. A sepsiszentgyörgyi események komolyabb incidens nélkül zajlottak: a mintegy 150 román szélsőséges fiatal ünneplését közel félszáz 64 vármegyés magyar „követte” alig 50 méterről – a feleket csendőrök választották el. A sajtónak nyilatkozva a román szervezet képviselői kifejtették: azért mentek Sepsiszentgyörgyre, hogy kihangsúlyozzák: Székelyföld román föld, és az is marad mindörökre, menetelésük során ezt többször skandálták. A 64 Vármegye nevű szervezet fiataljai éppen a fenti „szlogen” miatti nemtetszésüket kívánták kifejteni. „Nem keresünk konfliktusokat, de jelenlétünkkel jelezni kívánjuk, hogy mi is létezünk. Éppen az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi jelenléte a provokáció” – nyilatkozta egyikük. /K. O. : Feszült hangulat a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Sepsiszentgyörgyön hamis szórólapok jelentek meg, amelyek a Székely Nemzeti Tanács nevében arra szólították fel a város magyar lakosságát, védjék meg a román szélsőjobbtól Székelyföldet. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke leszögezte: nem szerveznek ellentüntetést, és nem szoktak nyilvánvaló provokációkra válaszolni. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester december 1-jére virradó éjszaka kiutasított a városból egy autóbusznyi, román zászlóba burkolózó fiatalt. Az érintettek a Mihai Viteazul kollégiumhoz érkeztek, de a polgármester megtiltotta, hogy oda bemenjenek. Az üvöltöző, szitkozódó román fiatalokat a helyszínre érkező rendőrök a buszba terelték, és kivezették a városból. /Oborocea Mónika, Kovács Zsolt: Szélsőségesek párbaja. A Magyar Gárda és a Noua Dreapta is felvonult december 1-jén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Mit tanulnak a diákok ötvenhatról?
Pár mondatban intézik el a romániai történelemtankönyvek '56-ot - magyarázták a csütörtöki megemlékezésen a kolozsvári tizenkettedikesek. Így csupán a tanár jóindulatán múlik, mennyit hallanak az iskolákban a fiatalok az '56-os eseményekről.
A Kolozs Megyei Magyar Diáktanács csütörtök délután hat órától Mátyás király szülőháza előtt szabadtéri előadással emlékezett meg arról, mi történt 1956. október 23-án Magyarországon, ahol több ezer diák tiltakozott felvonulással a kommunista rendszer ellen.
z előadáson egyebek mellett Illyés Gyula, Tamási Lajos verseit szavalták a középiskolások, majd az '56-os események összefoglalása után a több tucat megemlékező elindult Dsida Jenő sírjához a Házsongárdi temetőbe. A fáklyás menetet rendőrök és csendőrök kísérték.
Dsida sírjánál Petőfi Sándor Nemzeti dal című versének elszavalása után a megemlékezők elénekelték a nemzeti himnuszt, majd békésen távoztak.
"Felkeltek, mert nem tetszett az orosz kormány"
A rendezvényen részt vevő diákokat arról kérdeztük: mit tanulnak az iskolában 56-ról? Mint megtudtuk, a magyarországi forradalmat a könyvek pár mondatban intézik el. Így csupán a tanár jóindulatán múlik, mennyit hallanak az iskolákban a fiatalok az '56-os eseményekről.
"Nagyon kevés van a tankönyvben. Csak annyi, hogy a magyarok felkeltek, mert nem tetszett az orosz kormány. Az oroszok meg leverték. Kábé ennyi" – mondta egyikük. 
Oborocea Mónika
maszol.ro

Miért költözött Marosvásárhelyre a színművészeti egyetem?
Erre a kérdésre keresi a választ Gáspárik Attila a Megszületett Kolozsváron/Interjúk az erdélyi magyar színművészeti felsőoktatás intézményeiről című kötetében, amelyet pénteken mutatott be a szerző Kolozsváron, a Minerva-házban.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója a levéltári adatokkal és színes anekdotákkal fűszerezett könyvbemutatója legelején leszögezte, hogy a kérdésre nem tud egyértelmű választ adni, a történet ennél bonyolultabb.
„Nem tudom azt mondani, pontosan tudom, mi történt, botorság, ha valaki azt állítja, pontosan tudja, mi történt. Hosszú munkám során rá kellett jönnöm, olyan szó, hogy történelem, nem létezik. Történetek vannak, ezek összeállnak egy nagyobb folyammá, ezeket görgetjük magunk előtt, és értelmezzük, abba a korba helyezzük, melyben éppen vagyunk”, magyarázta.
Erdélyben intézményes színész- és rendezőképzésre csak 1946-ban kerül sor I. Mihály király jóvoltából Kolozsváron a Zene-és Színművészeti Konzervatórium keretében. Az önálló felsőfokú színészképzés 1950-ben jön létre román és magyar nyelvű tagozattal. 1954-ben a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetet kétfele szakítják: a román színművészeti és a magyar rendező szakokat Bukarestbe költöztetik, a magyar színész szak pedig önálló intézményként Marosvásárhelyen működhet tovább.
Ahhoz hogy megértsük, ez miért így történt, Gáspárik Attila szerint a személyes ambíciókat, a Maros-Megyei Autonóm Tartomány szerepét is figyelembe kell venni.
„Egyértelmű volt, hogy a Maros-Magyar Autonóm Tartomány intézményéhes volt, szerette volna intézményekkel bizonyítani létét. Ugyanakkor kiérződik, Kolozsváron a "magyartalanítási" politika része, hogy a városból eltűnjön egy ilyen intézmény. Kicsi volt, de minőségi intézményként tudott működni. Ugyanakkor nem volt mivel összeolvasztani. A Babeșt és a Bolyait össze tudták boronálni.
De személyes ambíciók is közrejátszottak, azoké, akik nem nézték jó szemmel, hogy Kolozsvárra kell ingázniuk. A tanári kar legmenőbb része a Marosvásárhelyi Székely Színház színészeiből került ki: például Szabó Ernő, Kovács György, Delly Ferenc, Tompa Miklós. Ők hetente jártak Kolozsvárra tanítani, és akkoriban nem volt az a picike autópálya sem, ami most van”, magyarázta Gáspárik.
A képet az is árnyalja, hogy Erdélyben éppen a román hatalom hozza létre az intézményesített magyar nyelvű színészképzést, amit a magyar elit nem kis ajándéknak gondolt. „Ezzel a ténnyel megy a román tárgyalóbizottság a párizsi béketárgyalásra, ahol azt mondhatta, az erdélyi magyarok sorsát megoldották, boldogok, egyetemre járnak. Mi az igazság? Csali voltunk egy nagyobb történelmi projektben, vagy valóban sikerült meggyőznünk a hatalmat, hogy nekünk szükségünk van erre az iskolára?”, tette fel a kérdést a szerző.
Gáspárik Attila legújabb könyvében abból a Kolozsvárból is ízelítőt ad, ahol olyan rangos színészek élték fiatalkorúkat, mint Orosz Lujza vagy Csíki András. A kötet az Ábel Kiadó gondozásában jelent meg.
Oborocea Mónika
maszol.ro