Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Nyulas Piroska
6 tétel
2015. december 2.
Roráték időszaka a „Szentföldön”
Elterjedt szokás az Adventi időszakban a hajnali mise, azaz roráté tartása, melyben különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a kis Jézus megszületését megelőző várakozás. A Nyárádmente Szentföldnek is nevezett, katolikus részében ebben az időszakban zsúfoltak a kora reggeli szertartások alkalmával a templomok.
Elnevezése a Rorate coeli de super, azaz Harmatozzatok, egek, onnan fentről kezdetű ének kezdő szavaiból ered. Ezeknek a miséknek a fény ad sajátságos, egyedülálló hangulatot, hiszen különösen a hideg és sötét téli időszakban indul meg az ember annak keresésére.
„Mindenki elmondhatja, hogy az életünk néha bizony sötét zugokba vezet. Amikor úgy érezzük, hogy messze van tőlünk az Isten, akkor egy kicsit sötétebb az életünk, ezért ebben a hajnali sötét időszakban kelünk fel, hogy megkeressük a fényt, megkeressük az Istent, aki közeledik hozzánk, aki meg akarja gyújtani szívünk lámpását, hogy világosságot tegyünk az életünkben, környezetünkben. Talán a liturgikus év egyik legszebb ideje az advent, már csak azért is, mert gyönyörű befejezése van: a karácsony, Krisztus születése koronázza meg. A roráté azt jelenti, hogy az ember már nagyon korán elkezdi keresni az Istent, merthogy Isten már öröktől fogva keresi az embert. Ez a hajnali felkelés a virrasztás egyik jele, ez az évente visszatérő adventi várakozásnak a lényege, várunk az Úr Jézus második eljövetelére” – mondta el a Vásárhelyi Hírlapnak Rózsa Gáspár deményházi plébános.
Deményházán reggel hatkor kezdődnek a roráté szentmisék, és a lakosok számát tekintve eléggé jól látogatottak, tudtuk meg a plébánostól, különösen a gyermekek azok, akik megörvendeztetik jelenlétükkel. „Valahol azt olvasom én ebben, hogy mikor az ember semmit sem vár, az mindennek a vége már. Isten úgy teremtett bennünket, hogy vágyakozzunk, várjuk őt. Ez különösen az adventi hajnali szertartásokon érződik bennünk, ahogy imádkozunk ebben a szép misében” – fogalmazott a lelkipásztor.
A községközpontban, Nyárádremetén reggel hét órakor kezdődnek a roráték, melyeken a fiatal, valamint az idősebb generáció tagjai egyaránt részt vesznek. Az emberek kezdenek rádöbbenni, hogy szükség van hagyományaink ápolására, őseink szokásainak életben tartására. „Gyerekkorunk óta feltöltődést jelent ez a hajnali mise, amely felfrissít egész napra. Ez nem egy misztérium, hanem egy olyan lélekhez szóló élmény, amelyet csak a hittel feltöltődött ember tud megélni” – mondta el a 61 éves Vass Ella nyárádremetei lakos, akitől azt is megtudtuk, hogy régen sokkal nagyobb volt a látogatottsága a hajnali miséknek. Emiatt és a hófödte faluképnek köszönhetően teljesen más volt a légkör is, ami körül lengte, viszont lefolyásában megmaradt az elődök által gyakorolt formában.
Nyulas Piroska
Székelyhon.ro
2015. december 11.
Csomagtartónyi könyvet adományoztak a nyárádremeteieknek
Csaknem kétezer könyvet sikerült összegyűjteni névtelen adományozóktól Kis Balázsnak és Szigeti Szenner Szilárdnak Marosvásárhelyen, a nyárádremetei Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola könyvtára részére.
Eredetileg december 1-ig szándékozták fogadni a könyveket, de a mai napig is érkeznek felajánlások. Változatos a felhozatal: a magyar irodalom jeles képviselőitől, a román fordításokon át, a kortárs szerzőkig, sokféle alkotás „utazott ki” december 10-én az iskolakönyvtárba.
Csaknem kétezer könyvet sikerült összegyűjteni névtelen adományozóktól Kis Balázsnak és Szigeti Szenner Szilárdnak Marosvásárhelyen, a nyárádremetei Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola könyvtára részére.
Eredetileg december 1-ig szándékozták fogadni a könyveket, de a mai napig is érkeznek felajánlások. Változatos a felhozatal: a magyar irodalom jeles képviselőitől, a román fordításokon át, a kortárs szerzőkig, sokféle alkotás „utazott ki” december 10-én az iskolakönyvtárba.
„Egyelőre egyéni akcióról beszélünk, amit később szeretnék jogi szintre emelni, egy szervezetet létrehozni. Ezért döntöttem úgy, hogy nem írtam fel a neveket, csak azzal a kikötéssel fogadtam el az adományokat, hogy mindenki névtelen marad. Arra voltam kíváncsi, hogy hányan válaszolnak egy olyan felhívásra, amely mögött nincs egy nagy logó. Szervezetektől is kaptunk könyveket, tőlük is csak úgy vettük át, hogy nem említjük meg őket név szerint, mert ennek az akciónak az összefogás a lényege, és nem a reklám” – számolt be megkeresésünkre Kis Balázs. További terveik is vannak a elsősegély oktatással, iskola-elsősegély táskával, felszereléssel szeretnének kiutazni a helységbe, valamint orvosi-szociális téren is szeretnének segíteni.
Kacsó Zsuzsánna Tünde, az iskola igazgatónője megköszönte az adományokat, valamint azok összegyűjtését, ami önfeláldozás eredménye, hiszen el kellett menni a könyvek után az adományozókhoz, mindezt önköltségen, munkaidő után. „Olyan emberek állnak az ügy mellé, akik értéket adnak a könyvnek. Általában használaton kívüli példányokról beszélünk, amelyeket kitehettek volna a kuka mellé, a lépcsőházba, hogy más vigye el. Akinek van könyve, az lehet, nehezen jutott hozzá valamikor, mindig is értéket tulajdonított neki, és mint értéket adja át most is” – fogalmazott az igazgatónő.
Katona Emese aligazgatónőtől megtudtuk, a gyerekek is átérzik az ügy jelentőségét, meglepődve fogadták a hírt, hogy valakik arra áldozták a szabadidejüket és erőforrásaikat, hogy nekik ingyen szerezzenek olvasmányokat. Összességében mindenki egyetértett abban, hogy a könyv a tudás átmentésének egyik alapja, és fontos, hogy a gyermekek mindennapi elfoglaltságai közé tartozzon az olvasás. Ehhez hozzá kell szoktatni őket, s ez a szülők, pedagógusok felelőssége, az ő feladatuk. Az adományként kapott könyvek egy kis segítséget nyújtanak ehhez a nemes feladathoz.
Nyulas Piroska
Székelyhon.ro
2015. december 21.
Információs központ és honlap a népszerűsítéshez
A turizmusra épít a Nyárádmente
A nyárádmenti polgármesterek, vállalkozók jelenlétében pénteken ünnepélyesen megnyitották a Leader- pályázatból Nyárádremetén létesített turisztikai információs központot, amely a Nyárádmente értékeit hivatott népszerűsíteni. Emellett létrehoztak egy honlapot, amely a turistáknak útbaigazítást nyújt arról, milyen látványosságok, szálláshelyek, illetve sajátos, a vidéki mindennapokba betekintést nyújtó programlehetőségek vannak a térségben.
A Nyárádmente Kistérségi Társulás régóta munkálkodik azon, hogy a turisztikai potenciált, amivel a térség rendelkezik, minél hatékonyabban kiaknázzák. Ebben történt nagy előrelépés a két uniós projekt révén, amelyeknek köszönhetően Nyárádremete község egy turisztikai információs központ létesítésére nyert támogatást, valamint a Nyárádmente és a Marosmente Kistérségi Társulások összefogásának eredményeképpen sikerült több olyan, színvonalas, minőségi fotókkal ellátott albumot összeállítani és kiadni, amelyek bemutatják a turistáknak a térségeket és ezek értékeit. Antal Zoltán, a Nyárádmente Kistérségi Társulás vezetője rámutatott, valójában hármas célja volt a Remetén pénteken megszervezett eseménynek, egyrészt megnyitották a turisztikai információs központot, másrészt pedig ismertették a kiadvány-csomagot, valamint bemutatták a www.nyaradmente.ro turisztikai honlapot, ahol a turisták számára egy helyen elérhetővé válik a Nyárádmente összes látványossága, szálláshelye – online foglalási lehetőséggel -, gasztronómiai kínálata, szabadidő-eltöltési lehetőségei, programcsomagok, térképekkel és a szükséges útbaigazítással együtt. A honlapon a hasznos információk mellett gazdag fotókínálat is várja a turistákat, a vidéki ember mindennapjait megörökítő életképek, ahogyan megdolgozzák a földet, kézműveskednek, a falusi hagyományok egy-egy mozzanata által elevenedik meg a Nyárádmente az oldalra kattintók előtt. A nyárádmenti információs rendszer össze van kapcsolva a többi székelyföldivel, így azok éppen aktuális kínálatait is láthatja a turista. Antal Zoltán szerint a lehetőség adott, a továbbiakban az jelent majd kihívást, hogy élettel töltsék meg a rendszert, azaz a vendéglátók is odafigyeljenek arra, hogy mindig naprakész információk álljanak a turisták rendelkezésére, illetve hogy kellőképpen ki tudják majd szolgálni az idelátogatókat.
A táj és az emberek természet- közelsége jelenti a vonzerőt
Az eseményen jelen lévő Farkas Balázs konzul szerint a turizmus fellendítését célzó projekt a környező települések hatékony összefogásának a kiváló példája, és a nyárádmenti csapat az ország legsikeresebb Leader-akció-csoportjává nőtte ki magát. Mint mondta, a nyárádmenti prioritások fontos pillére a turizmus, hiszen az idegenforgalom által termelt bevétel helyi kisvállalkozóknak segít a megélhetésben, de emellett ösztönzi a hagyományos gazdálkodás megőrzését, és hozzájárul a helyi gazdasági fejlődéshez. – A Székelyföld vonzerejét a táj és a falusi emberek természetközelsége, vendégszeretete képezi. Ezt a turista számára eladhatóvá kell tenni, viszont úgy, hogy ne essen csorba az eredetiségben, hiszen ez esetben éppen a lényeg veszne el – mutatott rá a konzul, aki arra biztatta a helyi kisvállalkozókat, igyekezzenek minden uniós, illetve anyaországi támogatási lehetőséget kihasználni. A turisztikai kiadványokba és a honlapra felkerülő minőségi fotók elkészítésében oroszlánrészt vállalt Kósa István, aki egy éven át járta a vidéket, hogy elkészítse a felvételeket, amelyek által a térséget népszerűsítik a külföldiek előtt. A fotós beszámolója során nem lehetett nem észrevenni, mennyire elvarázsolta a nyárád-menti táj. Mint mondta, a külső hatások ellenére a Nyárádmente a mai napig olyan hely maradt, ahol az ember el tudja képzelni, milyen volt az a világ, amikor kizárólag földművelésből éltek a vidékiek. – Ahhoz, hogy egy turista ellátogasson a térségbe, tudnia kell, hogy mit talál itt, ezért tartom hiánypótlónak ezeket a kiadványokat. A legérdekesebb a Nyárádmentén az emberek és a táj harmonikus együttélése és a biodiverzitás, ami annak köszönhető, hogy évszázadokon keresztül sok kis parcellát sajátos módon dolgoztak meg az itt élők. Mindennek a megőrzésében a legfontosabb, hogy az emberek meg tudjanak élni, és ebben tud segíteni a turizmus – adott hangot véleményének Kósa István.
Az esemény zárómozzanataként dr. Köllő Gábor nyárádremetei plébános Isten áldását kérte az ötletesen megtervezett, parasztházhoz hasonló turisztikai irodára és az ott dolgozók munkájára. A Nyárádremetén, a megyei út mentén álló információs központban Péterfi Csilla és Nyulas Piroska fogadják majd a turistákat, és ők gondoskodnak a honlap működtetéséről is, hogy az idelátogatóknak naprakész információk álljanak a rendelkezésére.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)
2016. június 6.
Elmosta Szovátát az áradás
Tűzoltók, rendőrök, önkormányzati munkások, vállalkozók és helybéliek igyekeztek menteni a menthetőt vasárnap délután a vízár sújtotta Szovátán.
Harmadfokú – vörös – árvízriasztás volt érvényben vasárnap este Szovátán. Az erős felhőszakadás következtében két idős embert is ki kellett menteni otthonából. Mintegy 150 gazdaságot árasztott el az útját kereső áradat. „Gyakorlatilag Szováta teljes területét érintette az ár, végighömpölygött a településen. A vízelvezető csatornák nem bírták elnyelni a vizet. A központot kevésbé érintette, mivel ott magasabb a gátrendszer” – mesélte Duka Zoltán, a szovátai önkéntes tűzoltóság tagja. A Felső Szakadát irányából délután 6 óra körül érkező, nagy mennyiségű eső elárasztotta a környező patakokat. A Szovátát Nyárádszeredával összekötő megyei út átfolyóiból kiöntött a víz, egy órán keresztül teljesen lebénítva az itt haladó forgalmat. A víztömeg tíz utcát, 43 házat és pincét árasztott el.
A víz kerítéseket döntött ki, parkot, játszóteret árasztott el. Két idős személyt is ki kellett menteni az otthonukból. A tűzoltók haszon- és háziállatokat, valamint méhkaptárakat is biztonságos helyre menekítettek. A szovátai tűzoltóság autói és szivattyúi mellett homlokrakodóval, csuklós traktorral és kotrógépekkel segítettek a helyiek.
Az önkormányzat útjavító részlegétől, a szovátai erdészeti hivataltól és a rendőrségtől érkezők mellett a nyárádszeredai és nyárádremetei önkéntes tűzoltóságok is bekapcsolódtak a mentési műveletekbe. A marosvásárhelyi a tűzoltóságtól egy csapatszállítót küldtek szivattyúkkal. Az akciót Dorin Oltean, a Maros megyei tűzoltóság parancsnoka vezette, tudtuk meg Duka Zoltántól. A környező településeket nem érintette az áradás. Szovátán hétfőn is folytatódott a víz szivattyúzása.
Nyulas Piroska
Székelyhon.ro
2016. szeptember 6.
Kopjafás helységnévtáblákat állítottak Nyárádremete bejárataihoz
Új településjelző táblákkal gazdagodott Nyárádremete község: egy-egy hármas kopjafával ellátott köszöntő felirat várja ezentúl az erre járókat.
zen az „Isten hozott” felirat olvasható, amit rovásírással is feltüntettek, de románul is, alattuk pedig a megfelelő nyelven a község neve, hátulján pedig a Jó utat két nyelven. Az oszlopegyüttesek a község három fő bejáratánál vannak elhelyezve: a deményházi tetőn, a régeni útnál és a Szováta fele vezető út szélén. Ezek az egyén-család-nemzet hármas egységét jelképezik, az öt falut a gyakorlatban is közrezárva, együvétartozásukat hangsúlyozva. Az alkotások megálmodója Török László nagyernyei fafaragó mester.
„Régóta terveztük, hogy ilyen fogadótáblát helyezzünk el a község bejáratához. Végül tavaly egy testületi ülésen megbeszéltük, hogy szerezzük be a megfelelő faanyagot, amely végül az önkormányzat legelőjéből került ki” – magyarázta lapunknak Magyari Péter, a község polgármestere. Tőle tudtuk meg, hogy a kopjafák és a kifaragás felajánlások révén valósult meg, a nyárádremetei Nyulas Zoltán és Siklodi Ferenc fafaragó mesterek-, illetve a Nyárád KFT műhelyében. Az oszlopok mindenikén különböző motívumok, műs-más jelentéssel bírnak.
Bal felől, az első oszlop a férfi oldal jelképe, ezért koronás, Árpád királynak a Kárpát-medenceébe való visszajöttét jelzi, a koronában a háromszög ugyanakkor a szentháromság egységét, rendjét is. A középső oszlop a körkereszt, Krisztus kereszt, ami egybetartja az embert, családot, nemzetet. Ez a világosság jele, háromszor jelenik meg a szellem-lélek-test szintjén.
A harmadik oszlop a női oldal jelképe: tulipán, a túli pont, ami a túlvilágra is mutat. Virág a világban: a nyaki rész utáni végtelen vonal egy nyolcas formájában virágot rajzol ki (szívtájékon), alatta a gömb a mennyei és a földi világ találkozási pontja, a születés helye.
Nyulas Piroska
Székelyhon.ro
2016. december 22.
Misztériumjátékokkal hangolódnak a karácsonyra
Idén is karácsonyi misztériumjátékkal, azaz betlehemessel készülnek szentestére Nyárádremete község iskolásai. A környező falvakban is hagyománya van a pásztorjátékoknak.
Van, aki komolyan veszi a szerepét, van, aki kevesebb átéléssel gyakorolja azt, de a szerepet megelőző várakozás és az azt követő ünnepi légkör minden évben hasonló. Árnyoldala is van azonban ennek a szabadidős elfoglaltságnak, a zsúfolt iskolai és iskolán kívüli tevékenységek miatt egyre kevesebb idejük marad a gyerekeknek a próbákra. „Rengeteg egyéb elfoglaltsága van a gyerekeknek, ilyenkor van a dolgozatok ideje, így időhiánnyal küzdünk. Mindennek ellenére lelkesek a gyerekek, tudják generációról generációra, hogy mikor ki következik. Nálunk mindig a nyolcadikosok vannak soron, és már év elején érdeklődnek, hogy majd karácsonykor hogy lesz, mint lesz. Az utolsó hét az, amikor pontra tudjuk tenni a darabot, idén is bízunk benne, hogy sikerülni fog” – mesélte lapunknak Gál Judit vallástanárnő, a tervezett előadás rendezője.
Hozzátette, kisebb osztályokból is szoktak úgymond kölcsön kérni, ha a végzősök „szűkölködnek” angyalokból vagy pásztorokból, de mindig igyekeznek az adott osztály létszámának megfelelő misztériumjátékot kiválasztani.
A környező falvakban nem kérdés, hogy minden korosztály kiveszi a részét az ünnepi műsorból, Vármezőben első osztályostól egészen a tizedikesig. Idén immár 7. esztendeje, hogy minden évben megszervezik, tudtuk meg Balázs Csaba kántortól, aki az ittenieket tanítja.
Nyárádköszvényesen szintén nagy hagyománya van a pásztorjátéknak, de nemcsak a szerephez ragaszkodnak a helyiek, hanem a generációkon át örökített énekekhez is. A hagyományos előadásmódra is kényesen ügyelnek, ezt mi sem tükrözi jobban, mint az, hogy szenteste elsőstől nyolcadikosig mindenkinek az oltár előtt a helye, tudtuk meg Szopos Katalin tanítónőtől. A deményházi fiatalokat Moga Anna tanítja be évről-évre. A háromévestől egészen a tizenkettedikesig mindenki kiveszi a részét az ünnepi hangulat megteremtésében.
Nyulas Piroska Székelyhon.ro