Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Nyulas Ferenc
8 tétel
1999. június 14.
Nyárádremetén jún. 12-én tartották meg a helybéli általános iskola névadó ünnepségét. Lakó Árpád iskolaigazgató ismertette a névadó, dr. Nyulas Ferenc életét is. A egykori Köszvényremetén született kiváló orvos, vegyész, az első magyar nyelvű vegyészeti könyv írója, kémiai szaknyelvünk egyik megalkotója életét embertársai javának, népe haladása és a tudomány fejlesztése ügyének szentelte. Beszédet mondott Spielmann Mihály történész, a Teleki Dokumentációs Könyvtár vezetője. Leleplezték a helybéli Fancsali Imre által készített emléktáblát és a névtáblát. Az iskola könyvtára - a szovátai Teleki Oktatási Központ jóvoltából - 300 könyvvel, tankönyvvel és folyóirattal is gazdagodott. /Iskolai névadó ünnepség Nyárádremetén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./
2004. július 14.
Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Régizene Fesztivált Csíkszeredában a Mikó vár udvarán és a csíksomlyói kegytemplomban, Székelyudvarhelyen, valamint Gyergyószárhegyen a Lázár kastélyban. Magyarországi együttesek is megjelentek. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes olyan tánckoreográfiával szerepelt, amelyet röpke három nap alatt gyakoroltak be. /Nyulas Ferenc: Huszonhatodik Régizene Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2007. július 16.
Július 13-án kezdődtek a Nyárádremetei Napok a helyi Nyulas Ferenc Egyesület szervezésében, mondta el Major Tünde, az egyesület elnöke. Másnap a jobbágytelki, marosmagyarói és nyárádselyei tánccsoportok vonultak fel a falu főutcáján. A műsor a nyárádremetei Katona Renáta népdal-előadásával kezdődött. Voltak vetélkedők, végül az LKL együttes koncertjével zárultak a IV. Nyárádremetei Napok. /(kilyén): IV. Nyárádremetei Napok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./
2008. október 7.
Tudományos ülésszaknak, könyvbemutatónak, kerekasztal beszélgetésnek is helyet adott a Nyárádremetén megrendezett háromnapos faluünnep. A Máté Levente fafaragásait, Vass Lóránd üvegbe zárt kompozícióit és Máthé Edit olajfestményeit bemutató tárlatnak otthont adó kultúrházban a falu jelenéről és jövőjéről beszélgettek, illetve bemutatták dr. Kakucs Lajos falumonográfiáját. A nyárádremetei születésű, Németországban élő kutató-történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső munkatársa egyetemi évei alatt kezdte szülőfaluja történetét kutatni. A Mentor Kiadónál megjelent kötetben a szerző a falu múltjának minden részletére kitér, a munka egyszerre történeti szociográfia, életrajzi lexikon, helytörténet, néprajz és folklór, régészet és környezetismeret. /Antal Erika: Faluünnep Nyárádremetén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Dr. Nyulas Ferenc, Erdély egykori főorvosa, jeles kémikus, a himlőoltás erdélyi bevezetője, a mangán egyik felfedezője, a magyar kémiai szaknyelv egyik első megalapozója, Nyárádremetén született. Szülőfaluja nem feledte el nevét, 1999-ben róla nevezték el a helyi általános iskolát, idén pedig – születésének 250. és halálának 200. évfordulója alkalmából munkásságára emlékeztek a falunapokon tudományos emléküléssel. Október 3-án a Böjte Csaba által vezetett dévai Szent Ferenc Alapítvány nyárádremetei házának felavatásával, majd a kultúrotthonban gyűjteményes tárlatnyitóval kezdődtek a Nyárádremetei Falunapok. /Nagy Botond: Remetei falunapok, avagy dr. Nyulas Ferenc emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2008. november 15.
Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla újabb könyve a Felső-Nyárád. A szerzők célja az, hogy bemutassák Erdély természeti tájaink sokszínűségét és lakóinak sok évszázados küzdelmét a megmaradásért. A Felső-Nyárád című könyv a Vármezőtől Nyárádszeredáig terjedő 25 település múltját és jelenét mutatja be, felhasználva az írott történelmi forrásokat, de a kőbe és fába faragott emlékeket is. A vidék jeles személyiségeit (Kájoni János zeneszerző, orgonista, egyházi és világi énekek gyűjtője, Deák Farkas l848-as politikus, a köszvényesi Nyulas Ferenc orvos, a magyar kémiai nyelv megteremtője, a mikházi Kacsó Sándor író és mások) is megemlíti, de Kolping család és az Erdélyi Tündérkert Alapítvány, a mikházi csűrszínház, a nyárádszeredai Bocskai István Művelődési Egyesület és Alapítvány áldozatos munkáját is felmutatja. /Balás Árpád: Képeskönyv a Felső-Nyárád vidékéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
2008. december 16.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) Tudomány- és Ipartörténeti Szakosztálya, születésének 250. és halálának 200. évfordulója alkalmából Nyulas Ferenc sokoldalú erdélyi tudós emlékére rendezett konferenciát a múlt hét végén. Egyed Ákos EME-elnök kifejtette: mostanában sokat beszélünk az interdiszciplináris kutatásokról, de keveset teszünk ezek igazi megismerésére. Nyulas Ferenc egyszemélyben volt orvos, vegyész és geológus. Köszvényesremetén született és Kolozsváron halt meg. Köllő Gábor EMT-elnök szerint méltánytalanul keveset tudunk sok múltbeli tudósunkról, jóllehet kevés nemzet büszkélkedhet annyi tudományos eredményt felmutató személyiséggel, mint a magyar. Nyulas Ferencre is alig lehet rátalálni a lexikonokban, pedig gazdag munkássága (többek között ő volt a hazai balneológia megalapítója) és közéleti tevékenysége révén kiérdemelné az utókor megbecsülését. /Nyulas Ferenc emlékülés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2012. december 4.
Múltunk kötelez (Megjelent)
Kádár Gyula legújabb könyvét* holnap kora este mutatják be a Székely Nemzeti Múzeumban. A sepsiszentgyörgyi történész, a Történelmi Magazin kiadója-főszerkesztője, a Háromszék állandó külső munkatársa az utóbbi két évben három kötettel jelentkezett.
A két esztendeje megjelent Székelyföld határán című könyvét az autonómiaharc bibliájaként méltattuk, s a szentírási párhuzamnál maradva, a tavaly kiadott, Székely hazát akarunk címűt az autonómiaharc újszövetségeként jellemeztük. Vártuk a sorozat harmadik kötetét, az ki is jött a nyomdából, de címében nem találjuk sem Székelyföldet, sem a székely hazát. A Biblia is két részből áll, de továbbgondolásra késztet. Így Kádár Gyula sorozatának harmadik kötete is túllépett a szűk hazán, s az államalapítás korába kalauzol, Szent István királyunkat és művét mutatja be. Míg az első könyv a történelmi publicisztika eszköztárával igyekezett az autonómiaharc fontosságára rávezetni az olvasót, a két részből álló másodikban a publicisztikai gyűjtemény mellett megjelent a történelmi tanulmány is, a hadtörténet kiegészítéseként népességtörténettel is találkoztunk, a friss könyv kizárólag történelmi szaktanulmány, de az olvasmányosság érdekében nem láb- vagy végjegyzetekkel ellátott, hanem zárójelben diszkréten jelzett forrásjegyzetekkel tűzdelt szöveg. A magyar múltat sokan sokféleképp ismerik. Nagyon sokan büszkék történelmünkre, de sokan meg sem ismerhették, míg akadnak olyanok, akik szerint fölösleges a múltismeret. Kádár Gyula szerint történelmünk, kultúránk ismerete nemcsak szükséges, de felelősségvállalásra is kötelez. A szerző ezért is adta könyvének a Múltunk kötelez címet.
A könyv két külön részből áll. Az első Szent Istvánt és korát mutatja be, s ezért is került a borítóra a magyar Szent Korona képe, a második Erdély gyógyítástörténetébe nyújt betekintést.
Az államalapító üzenete
Az első fejezet – István király és kora (997–1038) – az államalapító munkásságát ismerteti. Nem egyszerű életrajz: első királyunk történelmi szerepének bemutatása mellett a szerző felvázolja Erdély alig ismert 10. századi politikatörténetét is. Így megismerkedünk Erdély magyar fejedelmeivel: Bogát, Zombor és Prokuj gyulával, valamint a dél-erdélyi bolgár autonóm területet irányító Keánnal is. Kádár Gyula szavaival, István királyunk olyan Magyarországot teremtett, amely „a középkori Európa legegységesebb” államaként, „a Bizánci Birodalom méltó ellenfele” volt, a magyar királyság „az angol és a francia királysággal mérhető” hatalommal rendelkezett. A szerző rámutat arra, hogy a magyar állam biztosította azt a politikai keretet, amelynek köszönhetően a magyarság nem tűnt el a történelem színpadáról, mint „a hajdanán itt letelepedett dákok, gótok, gepidák”. A történész nem véletlenül ismerteti István király Intelmeit is, melyekben a nagy király ezer évvel korábban, fontos kormányzási alapelvként határozta meg azt a ma is időtálló gondolatot, hogy tiszteletben kell tartani az ország területén élő más nemzeti közösségeket, mert „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”.
Erdély gyógyítástörténete
A könyv második fejezete úttörő jellegű. A szerző úgy véli, hogy e téma megérdemli a további kutatást, mert még sok a fehér folt, a feltáratlan ismeretanyag. Erre példaként említi a régészet ilyen jellegű feltárásait. László Gyula professzor leírása szerint „egyre több sírból kerültek elő olyan honfoglalás kori műtött, lékelt koponyák, amelyek azt igazolják, hogy a honfoglalók túlélési esélyei összehasonlíthatatlanul jobbak voltak, mint az újkor hajnalán, a 18. század végén, a modern kor küszöbén operáltaké”. Kádár Gyula rámutat arra is, hogy népünk évezredes tapasztalatai az egészség megóvásában népi kultúránk megbecsült értékét képviselik. E tanulmányból az olvasó megismerkedhet a népi orvoslással, az első ismert erdélyi orvosokkal, az intézményesített orvosi ellátás kialakulásával, a sepsiszentgyörgyi kórházi ellátás kezdeteivel. Külön fejezet foglalkozik a himlő elleni védekezéssel, az első védőoltások bevezetésének kérdésével, a pestisjárvány elleni kíméletlen küzdelemmel, a karanténok megszervezésével, az első erdélyi patikák, orvosi egyesületek alapításával. A szerző olyan kérdésekre is keresi a választ, hogy milyen volt az orvosok megbecsülése, az anyanyelvhasználat a gyógyításban, az anyanyelven történő képzés. Ugyancsak külön téma a bábaképzés, eleink tisztaságra, egészséges életmódra törekvésének bemutatása, a szegényekről és az árvákról való gondoskodás és Erdély jeles orvosainak – György, Pápai Páriz Ferenc, Mátyus István, Nyulas Ferenc, Gecse Dániel, Szotyori József – bemutatása.
(A kötet megvásárolható a H–Press-lapterjesztő standjain, a sepsiszentgyörgyi Diákboltban, az Ex libris és a Litera könyvüzletben, illetve megrendelhető a 0740 026 450-es telefonon vagy a gyula.kadar@gmail.com e-mail címen.)
* Kádár Gyula: Múltunk kötelez, Scribae Kádár Lap- és Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2012
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kádár Gyula legújabb könyvét* holnap kora este mutatják be a Székely Nemzeti Múzeumban. A sepsiszentgyörgyi történész, a Történelmi Magazin kiadója-főszerkesztője, a Háromszék állandó külső munkatársa az utóbbi két évben három kötettel jelentkezett.
A két esztendeje megjelent Székelyföld határán című könyvét az autonómiaharc bibliájaként méltattuk, s a szentírási párhuzamnál maradva, a tavaly kiadott, Székely hazát akarunk címűt az autonómiaharc újszövetségeként jellemeztük. Vártuk a sorozat harmadik kötetét, az ki is jött a nyomdából, de címében nem találjuk sem Székelyföldet, sem a székely hazát. A Biblia is két részből áll, de továbbgondolásra késztet. Így Kádár Gyula sorozatának harmadik kötete is túllépett a szűk hazán, s az államalapítás korába kalauzol, Szent István királyunkat és művét mutatja be. Míg az első könyv a történelmi publicisztika eszköztárával igyekezett az autonómiaharc fontosságára rávezetni az olvasót, a két részből álló másodikban a publicisztikai gyűjtemény mellett megjelent a történelmi tanulmány is, a hadtörténet kiegészítéseként népességtörténettel is találkoztunk, a friss könyv kizárólag történelmi szaktanulmány, de az olvasmányosság érdekében nem láb- vagy végjegyzetekkel ellátott, hanem zárójelben diszkréten jelzett forrásjegyzetekkel tűzdelt szöveg. A magyar múltat sokan sokféleképp ismerik. Nagyon sokan büszkék történelmünkre, de sokan meg sem ismerhették, míg akadnak olyanok, akik szerint fölösleges a múltismeret. Kádár Gyula szerint történelmünk, kultúránk ismerete nemcsak szükséges, de felelősségvállalásra is kötelez. A szerző ezért is adta könyvének a Múltunk kötelez címet.
A könyv két külön részből áll. Az első Szent Istvánt és korát mutatja be, s ezért is került a borítóra a magyar Szent Korona képe, a második Erdély gyógyítástörténetébe nyújt betekintést.
Az államalapító üzenete
Az első fejezet – István király és kora (997–1038) – az államalapító munkásságát ismerteti. Nem egyszerű életrajz: első királyunk történelmi szerepének bemutatása mellett a szerző felvázolja Erdély alig ismert 10. századi politikatörténetét is. Így megismerkedünk Erdély magyar fejedelmeivel: Bogát, Zombor és Prokuj gyulával, valamint a dél-erdélyi bolgár autonóm területet irányító Keánnal is. Kádár Gyula szavaival, István királyunk olyan Magyarországot teremtett, amely „a középkori Európa legegységesebb” államaként, „a Bizánci Birodalom méltó ellenfele” volt, a magyar királyság „az angol és a francia királysággal mérhető” hatalommal rendelkezett. A szerző rámutat arra, hogy a magyar állam biztosította azt a politikai keretet, amelynek köszönhetően a magyarság nem tűnt el a történelem színpadáról, mint „a hajdanán itt letelepedett dákok, gótok, gepidák”. A történész nem véletlenül ismerteti István király Intelmeit is, melyekben a nagy király ezer évvel korábban, fontos kormányzási alapelvként határozta meg azt a ma is időtálló gondolatot, hogy tiszteletben kell tartani az ország területén élő más nemzeti közösségeket, mert „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”.
Erdély gyógyítástörténete
A könyv második fejezete úttörő jellegű. A szerző úgy véli, hogy e téma megérdemli a további kutatást, mert még sok a fehér folt, a feltáratlan ismeretanyag. Erre példaként említi a régészet ilyen jellegű feltárásait. László Gyula professzor leírása szerint „egyre több sírból kerültek elő olyan honfoglalás kori műtött, lékelt koponyák, amelyek azt igazolják, hogy a honfoglalók túlélési esélyei összehasonlíthatatlanul jobbak voltak, mint az újkor hajnalán, a 18. század végén, a modern kor küszöbén operáltaké”. Kádár Gyula rámutat arra is, hogy népünk évezredes tapasztalatai az egészség megóvásában népi kultúránk megbecsült értékét képviselik. E tanulmányból az olvasó megismerkedhet a népi orvoslással, az első ismert erdélyi orvosokkal, az intézményesített orvosi ellátás kialakulásával, a sepsiszentgyörgyi kórházi ellátás kezdeteivel. Külön fejezet foglalkozik a himlő elleni védekezéssel, az első védőoltások bevezetésének kérdésével, a pestisjárvány elleni kíméletlen küzdelemmel, a karanténok megszervezésével, az első erdélyi patikák, orvosi egyesületek alapításával. A szerző olyan kérdésekre is keresi a választ, hogy milyen volt az orvosok megbecsülése, az anyanyelvhasználat a gyógyításban, az anyanyelven történő képzés. Ugyancsak külön téma a bábaképzés, eleink tisztaságra, egészséges életmódra törekvésének bemutatása, a szegényekről és az árvákról való gondoskodás és Erdély jeles orvosainak – György, Pápai Páriz Ferenc, Mátyus István, Nyulas Ferenc, Gecse Dániel, Szotyori József – bemutatása.
(A kötet megvásárolható a H–Press-lapterjesztő standjain, a sepsiszentgyörgyi Diákboltban, az Ex libris és a Litera könyvüzletben, illetve megrendelhető a 0740 026 450-es telefonon vagy a gyula.kadar@gmail.com e-mail címen.)
* Kádár Gyula: Múltunk kötelez, Scribae Kádár Lap- és Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2012
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 11.
Csomagtartónyi könyvet adományoztak a nyárádremeteieknek
Csaknem kétezer könyvet sikerült összegyűjteni névtelen adományozóktól Kis Balázsnak és Szigeti Szenner Szilárdnak Marosvásárhelyen, a nyárádremetei Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola könyvtára részére.
Eredetileg december 1-ig szándékozták fogadni a könyveket, de a mai napig is érkeznek felajánlások. Változatos a felhozatal: a magyar irodalom jeles képviselőitől, a román fordításokon át, a kortárs szerzőkig, sokféle alkotás „utazott ki” december 10-én az iskolakönyvtárba.
Csaknem kétezer könyvet sikerült összegyűjteni névtelen adományozóktól Kis Balázsnak és Szigeti Szenner Szilárdnak Marosvásárhelyen, a nyárádremetei Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola könyvtára részére.
Eredetileg december 1-ig szándékozták fogadni a könyveket, de a mai napig is érkeznek felajánlások. Változatos a felhozatal: a magyar irodalom jeles képviselőitől, a román fordításokon át, a kortárs szerzőkig, sokféle alkotás „utazott ki” december 10-én az iskolakönyvtárba.
„Egyelőre egyéni akcióról beszélünk, amit később szeretnék jogi szintre emelni, egy szervezetet létrehozni. Ezért döntöttem úgy, hogy nem írtam fel a neveket, csak azzal a kikötéssel fogadtam el az adományokat, hogy mindenki névtelen marad. Arra voltam kíváncsi, hogy hányan válaszolnak egy olyan felhívásra, amely mögött nincs egy nagy logó. Szervezetektől is kaptunk könyveket, tőlük is csak úgy vettük át, hogy nem említjük meg őket név szerint, mert ennek az akciónak az összefogás a lényege, és nem a reklám” – számolt be megkeresésünkre Kis Balázs. További terveik is vannak a elsősegély oktatással, iskola-elsősegély táskával, felszereléssel szeretnének kiutazni a helységbe, valamint orvosi-szociális téren is szeretnének segíteni.
Kacsó Zsuzsánna Tünde, az iskola igazgatónője megköszönte az adományokat, valamint azok összegyűjtését, ami önfeláldozás eredménye, hiszen el kellett menni a könyvek után az adományozókhoz, mindezt önköltségen, munkaidő után. „Olyan emberek állnak az ügy mellé, akik értéket adnak a könyvnek. Általában használaton kívüli példányokról beszélünk, amelyeket kitehettek volna a kuka mellé, a lépcsőházba, hogy más vigye el. Akinek van könyve, az lehet, nehezen jutott hozzá valamikor, mindig is értéket tulajdonított neki, és mint értéket adja át most is” – fogalmazott az igazgatónő.
Katona Emese aligazgatónőtől megtudtuk, a gyerekek is átérzik az ügy jelentőségét, meglepődve fogadták a hírt, hogy valakik arra áldozták a szabadidejüket és erőforrásaikat, hogy nekik ingyen szerezzenek olvasmányokat. Összességében mindenki egyetértett abban, hogy a könyv a tudás átmentésének egyik alapja, és fontos, hogy a gyermekek mindennapi elfoglaltságai közé tartozzon az olvasás. Ehhez hozzá kell szoktatni őket, s ez a szülők, pedagógusok felelőssége, az ő feladatuk. Az adományként kapott könyvek egy kis segítséget nyújtanak ehhez a nemes feladathoz.
Nyulas Piroska
Székelyhon.ro
Csaknem kétezer könyvet sikerült összegyűjteni névtelen adományozóktól Kis Balázsnak és Szigeti Szenner Szilárdnak Marosvásárhelyen, a nyárádremetei Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola könyvtára részére.
Eredetileg december 1-ig szándékozták fogadni a könyveket, de a mai napig is érkeznek felajánlások. Változatos a felhozatal: a magyar irodalom jeles képviselőitől, a román fordításokon át, a kortárs szerzőkig, sokféle alkotás „utazott ki” december 10-én az iskolakönyvtárba.
Csaknem kétezer könyvet sikerült összegyűjteni névtelen adományozóktól Kis Balázsnak és Szigeti Szenner Szilárdnak Marosvásárhelyen, a nyárádremetei Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola könyvtára részére.
Eredetileg december 1-ig szándékozták fogadni a könyveket, de a mai napig is érkeznek felajánlások. Változatos a felhozatal: a magyar irodalom jeles képviselőitől, a román fordításokon át, a kortárs szerzőkig, sokféle alkotás „utazott ki” december 10-én az iskolakönyvtárba.
„Egyelőre egyéni akcióról beszélünk, amit később szeretnék jogi szintre emelni, egy szervezetet létrehozni. Ezért döntöttem úgy, hogy nem írtam fel a neveket, csak azzal a kikötéssel fogadtam el az adományokat, hogy mindenki névtelen marad. Arra voltam kíváncsi, hogy hányan válaszolnak egy olyan felhívásra, amely mögött nincs egy nagy logó. Szervezetektől is kaptunk könyveket, tőlük is csak úgy vettük át, hogy nem említjük meg őket név szerint, mert ennek az akciónak az összefogás a lényege, és nem a reklám” – számolt be megkeresésünkre Kis Balázs. További terveik is vannak a elsősegély oktatással, iskola-elsősegély táskával, felszereléssel szeretnének kiutazni a helységbe, valamint orvosi-szociális téren is szeretnének segíteni.
Kacsó Zsuzsánna Tünde, az iskola igazgatónője megköszönte az adományokat, valamint azok összegyűjtését, ami önfeláldozás eredménye, hiszen el kellett menni a könyvek után az adományozókhoz, mindezt önköltségen, munkaidő után. „Olyan emberek állnak az ügy mellé, akik értéket adnak a könyvnek. Általában használaton kívüli példányokról beszélünk, amelyeket kitehettek volna a kuka mellé, a lépcsőházba, hogy más vigye el. Akinek van könyve, az lehet, nehezen jutott hozzá valamikor, mindig is értéket tulajdonított neki, és mint értéket adja át most is” – fogalmazott az igazgatónő.
Katona Emese aligazgatónőtől megtudtuk, a gyerekek is átérzik az ügy jelentőségét, meglepődve fogadták a hírt, hogy valakik arra áldozták a szabadidejüket és erőforrásaikat, hogy nekik ingyen szerezzenek olvasmányokat. Összességében mindenki egyetértett abban, hogy a könyv a tudás átmentésének egyik alapja, és fontos, hogy a gyermekek mindennapi elfoglaltságai közé tartozzon az olvasás. Ehhez hozzá kell szoktatni őket, s ez a szülők, pedagógusok felelőssége, az ő feladatuk. Az adományként kapott könyvek egy kis segítséget nyújtanak ehhez a nemes feladathoz.
Nyulas Piroska
Székelyhon.ro