A bukovinai székelység hányatott sorsa a művészet nyelvén – Szétszórva is megtartották hitüket, büszke öntudatukat
Megható. Felemelő. Csodálatos. Számos dévai és vajdahunyadi magyar elérzékenyült, egyesek szemeiben könnyeket lehetet látni szombaton délután, a bukovinai székely népviselet dévai és vajdahunyadi felvonulásán.
Örömkönnyek voltak, öröm volt nézni, ahogy 300-300, népviseletbe öltözött bukovinai székely vonul fel a két város központjában, magyar nemzeti zászlókat lengetve, magyar dalokat énekelve, magyar táncokat járva.
Szombaton és vasárnap a Hunyad megyei magyar napok ugyanis a bukovinai székelyek Hunyad megyei letelepülésének századik évfordulója jegyében zajlottak. Tulajdonképpen a magyar napok erre az ünnepségre épültek, a korábbi napok gazdag rendezvényei amolyan kiegészítői voltak a szombati és vasárnapi fénypontnak.
Noha a bukovinai székelyek Déván, Vajdahunyadon és Sztrigyszentgyörgyön is fészket raktak, az ünnepség központja mégis Hunyad megye legjelentősebb bukovinai székely települése, Csernakeresztúr volt, s a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület volt az ünnepség főszervezője. Ott találkozott a 600 vendég, aki a bonyhádi (Tolna megye, Magyarország) Bukovinai Székely Szövetség szinte valamennyi tagtelepüléséről, az egész Kárpát-medencéből érkezett Hunyad megyei testvéreihez. A mostoha sors ugyanis szétszórta a bukovinai székelyeket, hagyományaikat, hitüket, büszke öntudatukat és szívós magyarságukat azonban mindenütt megtartották. 21 magyarországi és 5 vajdasági bukovinai székely csoport, összesen 600 ember jött el a nagy ünnepségre.
Ők is vonultak fel szombaton délután: 300-an Déván és 300-an Vajdahunyadon. A városközpontokon keresztül, a forgalomtól lezárt főutcákon. A helybeli magyarok – illetve egyszerű járókelők – örömére és csodálatára.
A felvonulás körülbelül egy órát tartott, mivel a felvonulók közben többször megálltak, néptáncokat jártak, népdalokat adtak elő, bukovinai székely múltjuk, hagyományaik és kultúrájuk büszkéségével. Piros-fehér-zöld nemzeti zászlók sokaságával. Nem hittem volna, hogy ezt is megérem, mondták sokan könnyes szemekkel, hiszen Trianon óta soha sem lobogott nyilvánosan ennyi magyar zászló Déván, közterületen a magyarság soha sem vállalhatta ilyen büszkén nemzeti mivoltát. A vajdahunyadi felvonulás talán még felemelőbb volt, mint a dévai, mivel a végén a színház előtti emelvényről a felvonulók a népes közönség előtt elénekelték a magyar himnuszt és a székely himnuszt is.
Az ünnepélyes felvonulások után a két csoport Csernakeresztúron találkozott. Este ott folytatódott az ünnepi program. Az iskola előtti téren több mint ezer magyar gyűlt össze – helybéliek, dévaiak, vajdahunyadiak, magyarországi és vajdasági vendégek. Kelemen Hunor kulturális miniszter, Winkler Gyula EP-képviselő, valamint Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa köszöntette az ünneplőket, majd a bukovinai székelység érdemes művészeinek előadása következett. A zuhogó eső ellenére a közönség egyre növekedett, míg Kóka Rozália, Fábián Éva, Nyitrai Mariann, és Sebestyén István hagyományos dalokat énekeltek, keserves és vidám rövid történeteket adtak elő, vagyis a bukovinai székelység hányatott sorsát ismertették művészi nyelven. Utánuk a budapesti Orthent együttes koncertje következett, ezzel zárult a szombati est.
Ma szintén Csernakeresztúron folytatódott az ünnepség. Előbb a helyiek és a vendégek megkoszorúzták a római katolikus templom kertjében lévő emlékkeresztet, majd a népviseletbe öltözött ünneplő közönség a falu központjába vonult, a szabadtéri hálaadó szentmisére, mivel a nagy tömeg egyszerűen nem fért be a templomba.
Délután a helyiek, valamint az összes meghívott bukovinai székely csoport szabadtéri néptáncelőadással ünnepelik meg a letelepedés, s a magyarként való megmaradás századik évfordulóját.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Tánctábor Zabolán
Ötödik alkalommal szervezték meg Zabolán az immár hagyományos Népzene és Néptánc Tábort. A rendezvény számos szórakozási, tanulási lehetőséget biztosít a közel kétszáz résztvevőnek.
Idén a Maros és Küküllő menti folklórral ismerkedhetnek a táborozók, betekintést nyerhetnek a népi mesterségekbe is, érdekes előadásokon vehetnek részt. Már a tábor első napján több mint százan bejelentkeztek. Az ország határán kívülről is érkeztek, a Mikes család szórványból hívott meg gyerekeket, tanító papok kíséretével.
A tábor öt évvel ezelőtt indult, ötletgazdája Mikes Gergely. Mára partnerként csatlakozott az eseményhez a Gyöngyharmat táncegyüttes, a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum is – tudtuk meg Pozsony Ferenc néprajzkutatótól, egyetemi tanártól, a múzeum alapítójától. A táncoktatást elismert szakemberek vezetik haladó, kezdő és gyerekcsoportokban. A népdaloktatást Nyitrai Marianna vállalta. A talpalávalót a messzi vidéken ismert szászcsávási és magyarlapádi zenekarok, Danhauser Pál és barátai, valamint Ábri Béla és muzsikusai biztosítják. A napi tevékenységet esténként táncház zárja, változó helyszínnel: a kultúrotthonban, a múzeum udvarán vagy a Mikes-kastély rendezvénytermében.
A múzeum ad helyet a gyerekfoglalkozásoknak, a tevékenységet a Csiporkázó Egyesület szervezi. Felkészült népművelők gyerekjátékokat, kézművességet tanítanak a kicsiknek. Tegnap a szövés fortélyait a barátosi Bartók Emese mutatta be, a népi bútorfestés titkaiba a Vargyasi Sütő István avatta be az érdeklődőket. Budau Ioan a gorzafalvi fazekasságba nyújtott betekintőt. Holnap kirándulni mennek a táborozók, szekerekkel utaznak a petőfalvi fürdőhöz. Bográcsolással, fürdéssel, tánccal, énekkel töltik majd a napot. Pénteken este a tábor gálaesttel és táncházzal ér véget a kultúrotthonban.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Népzene és néptánc Zabolán
Megkezdődött a tábor
Augusztus 1–6. között Zabolán a Roy Chowdhurry-Mikes Alapítvány szervezésében tartják a hagyományos, immár 6. Zabolai Népzene és Néptánc tábort.
A rendezvényen a haladóknak szászcsávási cigány táncot oktat Tőkés Zsolt és Tőkés Edit, a kezdőknek a nyárádmogyorósi lépéseket tanítja Both László és Temerdek Friderika, míg a gyermekeknek szászcsávási magyar táncot tanít Fülöp Csaba és Dombi Rozi, valamint Kincses Olga. A népdaloktatásról Nyitrai Marianna gondoskodik. Újdonságnak számít idén a hangszeres oktatás (hegedű, brácsa, bőgő) az Üsztürü zenekar vezetésével. Szintén újdonság a tábor gyermek résztvevőinek szervezett rajzverseny és kiállításmegnyitó.
A több helyszínen (zabolai művelődési ház, Teleház, Csángó Néprajzi Múzeum, Mikes Kastély) megforduló esemény mindezek mellett hajnalig tartó táncmulatságokat, kirándulást, bográcsolást, gyermekfoglalkozásokat, népi játékokat, tudományos néprajzi előadásokat kínál. 6 év alatti gyerekek számára ingyenes a részvétel, háromgyerekes családok esetében a 3. gyerek után nem kell fizetni. A sátorozás sátorhelyeken ingyenes, napi három étkezés biztosítva. Érdeklődni, jelentkezni a 0724.026.303 telefonszámon és az info@zabolaitanctabor.ro címen lehet.
Nagy Szabolcs Attila / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Munkával ünnepelték az évfordulót Szovátán
„Három csillag van az égen…”
Nem tortával és pezsgővel, hanem pedagógusok számára szervezett továbbképzővel ünnepelte fennállását a Szovátai Népi Játszóház.
A hét végén óvónők és tanítónők számára szervezett továbbképzőt a Szovátai Népi Játszóház, így ünnepelték fennállásuk tizedik évfordulóját. Ez alkalomból nagyméretű fotókból és kézműves tárgyakból készült kiállítással visszatekintettek a mögöttük levő időszakra. Nem szerettek volna csupán egy kiállítással megelégedni, ezért egy, a tevékenységükhöz (néphagyomá- nyaink, kulturális örökségünk éltetése a gyerekek körében) illő továbbképzőt is szerveztek, amelyen félszáznál több pedagógus vett részt a Sóvidékről, a Kis-Küküllő és a Nyárád vidékéről, hisz főként őket célozta a program, de egy dévai vendégük is érkezett. A kezdeményezésüket támogatta a Nemzeti Kulturális Alap és a Maros Megyei Tanács is, ezért a résztvevőknek csak minimális anyagi megerőltetésbe került a jelenlét – tudtuk meg Kiss Enikő tanítónőtől, szervezőtől, a szervezet programfelelősétől.
Szakemberektől tanulhattak
A program során tapasztalt előadók révén arra szerették volna a résztvevőket rávezetni, hogyan fonódik össze a népdal, a népmese, a népi gyermekjáték az óvodai és iskolai hagyományőrzésben. Pénteken Fábián Éva magyarországi népdalénekes, óvodapedagógus arra adott útmutatót, hogyan lehet és kell mesélni, illetve hogyan, milyen technikával lehet népdalokat tanítani a gyerekeknek. Szombaton Nyitrai Marianna magyarországi néprajzkutató és népdalénekes a Kárpát-medencei magyarság vokális népzenéjének tanítását és annak szempontjait boncolgatta, ugyanis eddig ez a téma ritkán volt továbbképzések tárgya. Vasárnap Benkő Éva sepsiszentgyörgyi játszóházszervező és óvodapedagógus a mese dramatizálásáról beszélt, illetve arról, hogy ezt hogyan lehet bevinni az iskolai oktatásba, gyermekjátékok, mondókák, népdalok beágyazásával a meseszövésbe.
A képzés során a szervezők a tíz-éves saját munka anyagából összerakott kézműves-kiállítás révén arról is próbáltak ötleteket nyújtani pedagógusoknak, hogy miket lehet természetes anyagokból készíteni különböző hagyományaink, jeles ünnepeink kapcsán. Szombat este pedig egy meglepetés is érte a résztvevőket és a szervezők egy részét: a Szovátai Népi Játszóházban zenészként felcseperedett gyerekek három-négy korosztálya táncesttel kedveskedett nekik.
Elragadó volt
Kiss Enikő szerint a program végén mindenki visszajelzése pozitív volt, szívesen vennének részt hasonló rendezvényen, tehát a képzés elérte a célját, eredményei viszont hosszabb távon fognak megmutatkozni. Mivel a szervezők és az előadók szinte mindent megpróbáltak átadni a témák kapcsán, ezért picit „tömény” volt a hétvége, de senki nem bánta.
Ezt erősítették meg kérdésünkre a résztvevők is. A nyárádszentimrei Losonczi Noémi óvónő azért jelentkezett, mert megragadta a téma, és átfogó képet, nagyon sok ötletet és útmutatót kapott a különböző korú gyerekek oktatásához. Az előadók személyisége megragadó volt, a hétvége egyetlen hibája pedig az, hogy gyorsan eltelt – tette hozzá viccesen. Most tudatosult benne, hogy a mese nemcsak gyermekeknek, hanem felnőtteknek is szól, és hogy mennyivel színesebb lenne minden korosztály élete, ha több mese és népdal kapna benne helyet, illetve nem szégyellnének népdalokat énekelni az emberek.
A havadtői Dónáth Beáta tanítónő sem csalódott az érdekesnek ígérkező témát illetően, a tapasztalt előadók nemcsak hogy jól előadták az információkat, hanem bevonták a játékokba a pedagógusokat is. Őt legjobban a mese ragadta meg, az előadó úgy tudta bemutatni, hogy minden kellék nélkül is mindenkit elragadott – olyan volt, ahogyan mesélni kellene a gyereknek is.
Kicsiket és nagyokat várnak
A tíz éve létrejött Szovátai Népi Játszóház célja, hogy a számítógép és média világában is átadják a múlt örökségét, a maradandó értékeket az óvodás és kisiskolás gyerekek számára, megalapozzák népzenei és néptáncműveltségüket, nem utolsósorban nemzeti önazonosság-tudatukat. A foglalkozások felépítésénél törekszenek a népművészet tiszta forrásaiból meríteni, főleg a sóvidéki térség népszokásait, hagyományait megismertetni. Programjaik zöme a gyerekeket célozza, ezért őszi évadnyitóként szüreti bálokat szerveznek, majd őszi táncházas és játszóházas programokat, decemberben az adventi és karácsonyi ünnepkör szokásait – lucázás, betlehemezés, kántálás, aprószentekelés – elevenítik fel és kézműves-foglalkozásokat szerveznek. A farsangi időszakban a fonók hangulatát idézik fel, de nem maradhat el a farsangtemetés sem, húsvétra hangolódva tojásfestésre, tojásírásra oktatják az apróságokat, akik pünkösdkor a sóvidéki hesspávázást ismerhetik meg, míg nyáron kézműves- és néptánctáborokat szerveznek számukra. A pedagógusoknak szakmai továbbképzőket ajánlanak (a hétvégi volt már az ötödik alkalom), a nagyközönség számára pedig néptánctalálkozókat szerveznek. Mindezt pedig teljesen bérmentve, önkéntes munkával. Gligor Róbert László / Népújság (Marosvásárhely)