Szórványkonferencia Déván
Hármas együttműködés a magyar jövőért
Magyarországi együttműködéssel egészül ki a Szórvány–Székelyföld partnerség – a kétéves Összetartozunkprogram kiértékelése mellett erről szólt a Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvényeként szombaton Déván megszervezett szórványkonferencia.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke gratulált a Szórvány–Székelyföld partnerség kezdeményezőinek, Borboly Csaba és Tamás Sándor székelyföldi tanácselnököknek és Winkler Gyulának, az RMDSZ Hunyad megyei elnökének. Ez olyan kezdeményezés, amelyre évek óta szükség volt, és amely megteremtette a közeledés útját. Az elmúlt húsz évben a politikusok gyakran találkoztak, a szórványközösségek azonban gyanakvással tekintettek a Székelyföldre, utóbbi pedig gyakran nem értette meg a szórványban élők gondjait. A magyar–magyar együttműködés kulcskérdése a bizalom, amit egymás megismerésével lehet megerősíteni, mert a kihívások egységes választ követelnek, mert a székelyföld brüsszeli képviselete nyomán ismét bebizonyosodott, hogy az utóbbi évek fejlődése ellenére a románság még mindig nem érett meg az etnikai sokszínűség és a történelmi tények elfogadására, fogalmazott az RMDSZ elnöke, kiemelve, hogy az együttműködés akkor teljes, ha a magyarországi közösségek is bekapcsolódnak.
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke felidézte az együttműködés kezdeteit, amikor a temesvári Marosy Zoltán Hargita megyébe került rövid időszakra. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint itt az ideje felszámolni a szétszórtságban élő magyarok bezárkózását, eljött az ideje a nyílt építkezésnek. Az együttműködés kölcsönösen előnyös, hiszen amióta megismerték, hogy a végeken milyen erőfeszítéseket tesznek a magyar múlt, a magyar hagyományok megőrzésére, a székelyek is jobban odafigyelnek sajátjaikra. Januárban a magyarországi testvérmegyéket is bevették a közösségépítő munkába, melynek a Hunyad–Kovászna ága nemrég Fehér és Szeben megyével bővült ki. A másik ágon Hargita Temes és Beszterce-Naszód megyékkel, valamint a Torda körüli aranyosszéki vidékkel épített ki hasonló partnerséget. A háromszéki tanácselnök kiemelte a lelkes emberek fontosságát, akik a kapcsolatokat működtetik, mint amilyen Babos Aranka Hunyad és Demeter László Kovászna megyében.
Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke emlékeztette az egybegyűlteket, hogy az RMDSZ éppen Déván fogalmazta meg 20 évvel ezelőtt szórványstratégiájának alapjait, melynek folyamatosan új tartalommal kell bővülnie. Az őszre tervezett népszámlálás újabb politikai célt fogalmaz meg, a 20%-os küszöb csökkentését az anyanyelvi jogok alkalmazásához. A szórványstratégia kiemelkedő eleme a kétéves Szórvány–Székelyföld program, melyet magyarországi partnerekkel kell háromszögesíteni, fogalmazott az EP-képviselő. A Téglás Gábor iskolában megszervezett szórványkonferencián ugyanis nemcsak az erdélyi Beszterce-Naszód, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Szeben és Temes megye magyarságának képviselői vettek részt, hanem a magyarországi Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Zala megye küldöttségei is, valamint Szombathely város vezetői és Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja. Az erdélyiek az eddigi együttműködés eredményeiről és jövőbeli terveikről számoltak be, kiemelve a személyes és intézményes kapcsolatrendszer kibővítését.
Magyar Anna, a Csongrád megyei tanács elnöke, valamint Nyitrai András, Kónya István és Laki Tamás, a Bács-Kiskun, Békés illetve Zala megyei tanácsok alelnökei az anyaországiak feltétlen anyagi, erkölcsi és politikai támogatásáról biztosították lelkesen az erdélyieket. A közös célokat zárónyilatkozatba foglalták. Többek között a magyarországi települési, iskolai vagy kisközösségi szintű testvérkapcsolatok kiterjesztése a székely–szórvány együttműködésre, különösen az erdélyi magyarság megmaradása szempontjából legnehezebb helyzetben lévő szórvány megerősítésére. A nemzeti felemelkedés záloga az egymásra figyelés, amint azt a székely–szórvány együttműködés eddigi tapasztalatai jelzik.
Nyugati Jelen (Arad)