Építsünk hidat! címmel állított össze zenés-irodalmi estet Wass Albert emlékére a magyarországi Ismerős Arcok zenekar és Simó József előadóművész. A nagy sikerű esttel bejárták Magyarországot, és Erdélyben is több helyszínen adták. Nyerges Attila énekes az erdélyi turnéról és a „zenei hitvallásáról” mesélt. Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhely és Kolozsváron jártak. A zenekart szereti a közönség, a dalokban magára ismer. – Rengeteg olyan dolog van, amiről beszélni kell, és ami tarthatja a lelket azokban az emberekben, akik úgy gondolkodnak, mint mi, vallja Nyerges Attila. Nem médiakedvencek, számaik nem hallhatók a rádiókban és a televízióban, a szájhagyomány útján, illetve a koncerteken tudnak újabb és újabb emberekhez eljutni. Nyerges kifejtette, a magyarországi ízlésformálóknak ez a módszere, hogy azokról a dolgokról, amelyek a nemzet számára fontosak, azokról próbálnak minél kevesebbet beszélni. A fiatalokat meg lehet fogni akkor, ha van, aki bevezesse őket abba a színházterembe, ahol például egy Wass Albert-emlékest zajlik. /F. I. : Építsünk hidat tiszta szavakból határok fölé”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Erkel zenéje nemzeteket köt össze (Szobrot avattak Kovásznán)
Görgényi Ernő, Kiss László és Lőrincz Zsigmond leleplezték Erkel Ferenc mellszobrát
A hét végi kovásznai városnapok legkiemelkedőbb pillanata volt az Erkel Ferenc-szobor avatóünnepsége. Tegnap délben a központi parkban, a borvízpavilon közelében felállított szobrot a testvértelepülések képviselőinek jelenlétében Gyula város polgármestere, dr. Görgényi Ernő, és Kovászna vezetője, Lőrincz Zsigmond leplezte le, majd írta alá az adományleveleket. A köztéri alkotás Gyula város adományaként került a fürdővárosba, alkotója Kiss László György, aki személyesen is jelen volt az avatóünnepségén.
Ünnepi beszédében Görgényi Ernő elmondta, a gyulai adomány egyféle viszonzása a kovásznai közösség ajándékának, a székely kapunak, melyet a város legszebb parkjának bejáratához állítottak fel. A székely kapu az összetartozás, testvériség jelképe lett, itt tartják évente a Trianon-megemlékezést – mondta a polgármester. A testvériség lényegét Nyerges Attila költő szavaival fogalmazta meg: történjen bármi, amíg élünk s meghalunk, mi egy vérből valók vagyunk. Erkel a magyar zenei kultúra talán legnagyobb alakja, de több is ennél, zenéje népeket, nemzeteket köt össze, a zene határoktól és nyelvektől függetlenül mindenkié, és mindenki számára érthető – hangsúlyozta. Kiss László nagyon röviden szólt a jelenlévőkhöz, mint mondta, nem kenyere a beszéd, inkább az alkotás. Köszönetet mondott Kovászna vezetőségének, hogy központi, forgalmas helyre került alkotása. A csíkszeredai magyar főkonzulátus képviseletében dr. Mélykúti Ferenc vezető konzul hosszabban beszélt Erkel Ferenc életművéről, örökségéről, amely tovább él alkotásainak, cselekedeteinek építő hatásában is. A Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós a szobor alkotójának meghívására vett részt az ünnepségén. Nemsokára San Francisco operájában adják elő Erkel Bánk bánját, és nem kisebb személyiség, mint a világhírű Placido Domingo énekli majd a Hazám, hazám áriát – mondta. Ha Placido Domingo magyar nyelven énekli a Hazám, hazámat, elvárjuk, hogy a román operaénekesek is megtegyék ezt – hangsúlyozta, majd megadta a hangot a magyar és székely himnusz eléneklésére. A szoboravató ünnepség az emlékkoszorúk elhelyezésével ért véget. Az eseményt ünnepélyesebbé tette a Tiszta szív kórus és a Pastorala kamarakórus fellépése.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mesterhúzás
A magyar kormány magas rangú állami kitüntetésben részesítette Tőkés Lászlót, a Magyar Becsület Rendet adományozva neki, ahhoz hasonló indoklással, mint amivel Traian Băsescu 2009-ben kitüntette a Románia csillaga érdemrenddel. Mesterhúzás volt ez Orbánék részéről, hiszen Johannis gesztusát nemcsak Tőkés László hívei és szövetségesei, hanem nyílt politikai ellenfelei is élesen elítélték, legyen szó az RMDSZ volt és jelenlegi elnökéről, román értelmiségiek egész soráról vagy olyan SZDSZ-es veteránról, mint Tamás Gáspár Miklós. Külön élvezet olvasni, hogy a román sajtó szerint is leckét adtak Orbánék eleganciából Johannisnak és a vele eseti koalícióban levő utódkommunista társaságnak. Akadt olyan román sajtótermék, mely meglehetősen keményen fogalmazott, az állítva, méltatólag (!), hogy a magyar vezetés megalázta (umilește) a román elnököt.
Hab a tortán, hogy még a nagy tekintélyű baloldali hetilap, a Der Spiegel is élesen bírálta Johannist, aki vélhetően már rég megbánta, hogy belenyúlt ebbe a darázsfészekbe. A Spiegel részletekbe is belement, arra is rámutatva, hogy a kitüntetés visszavonásának indoklása hamis, azon túl, hogy „oka” nem szűnt meg, hiszen Tőkés László történelmi érdemei a temesvári népfelkelés kirobbantásában vitathatatlanok, azt legfeljebb olyan véres szájú soviniszták tagadják, mint Marius Tucă, aki a Trianon-film bemutatása utáni tévévitában vonta kétségbe kerek perec, hogy Tőkés László az 1989-es népfelkelés hőse lett volna.
A hírt persze a velejéig nemzetellenes HVG azzal a címmel hozta, hogy „dafke” tüntette ki a magyar kormány Tőkést. Mindig lesznek, akik fanyalognak, főleg a politikai ellenfelek között. 
Mint ahogy nyilván az sem tetszik sokaknak a másik oldalon, hogy Bencsik Andrást vagy Nagy Ferót kitüntették. De hát ilyen a politikai vetésforgó. Demszkyék a szemkilövető Gergényi Pétert tüntették ki, a fideszesek többek között Ákost, Nyerges Attilát, a Kárpátia zenekart vagy Szaniszló Ferencet. Hogy a balliberális oldal, háta mögött az euroatlanti globalista hatalmi centrummal ez utóbbit a kitüntetés visszaadására kényszerítette, az más kérdés. Attól még kiérdemelte és megkapta. 
Mint ahogy Tőkés László is kétségkívül kiérdemelte Orbánék szolidaritási gesztusát.
Borbély Zsolt Attila. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A közmédia tematikus napja november 15-én
A megmaradásért, szórványban
A közmédia november 15-én a magyar szórvány napján emlékezik meg kisebbségben élő honfitársairól. A tematikus összeállításban televíziós és rádiós műsorok hívják fel a figyelmet a szórványmagyarság sorsára.
November 15-éről, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és egyben halálának napjáról 2015 óta – a magyar parlament döntése értelmében – a magyar szórvány napjaként emlékezünk meg. A magyar közmédia méltó módon foglalkozik a magyarságukat híven őrzőkkel.
A műsorfolyamot a Magyarság Házából a Duna nyitja meg (13.55), majd a Duna Worldön folytatódik a tematikus nap (14.20). Az esti Duna World-adás 20 órakor kezdődik, a Duna összefoglalóját pedig éjfél után, 0.15 órakor láthatják a nézők. A műsorvezető-választásnál immár hagyománnyá vált Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójának meghívása, partnere a Duna Televízió egyik alapító-műsorvezetője, Kalocsai Andrea.
A gazdag kínálat szereplői életükkel és munkásságukkal kötődnek szorosan a kisebbségben élőkhöz. Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikus otthon fogadja a stábot, és menyei segítségével kalauzolja el a nézőket a csángó gasztronómia rejtelmeibe. Sebestyén István bukovinai székely népművész mesével mutatkozik be, s arról is beszél, hogy a népmesék hogyan szolgálták a magyarságtudat erősítését. Ide kapcsolódik Mákos Izolda, aki olyan népi játékokra hívja fel a figyelmet, amelyek nagyszerűen fejlesztik a gyermekek találékonyságát és ügyességét.
A zene sem hiányozhat az összeállításból, Ladányi Ferenc, a gyimesi és moldvai hangszerek kiváló ismerője két népi hangszert, az ütőgardont és a furulyát mutatja be. Egy más zenei világba kalauzol el Nyerges Attila, az Ismerős Arcok zenekar egyik alapítója. Az együttes Nélküled című száma az egész Kárpát-medencében egy csapásra ismertté vált.
A Határok nélkül, a Kossuth rádió nemzetpolitikai műsora az egész adását a jeles napnak szenteli (19.30).
A filmkínálatból kiemelkedik a Csángók dokumentumfilm, amely roman- tikától és illúzióktól mentesen tárja fel a népcsoport életét (Duna World 16.35). Az Ábel a rengetegben film története Tamási Áron egyedülálló világát idézi, és az ember és a természet, valamint az emberek kapcsolatát fogalmazza meg balladába illő képekben
(Duna World 18.15).
Népújság (Marosvásárhely)