Dr. Nyakas Miklós, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum igazgatója mondott ünnepi beszédet Kolozsváron azon a koszorúzáson, amelyre Bocskai Istvánnak, Magyar- és Erdélyország fejedelmének szülőházánál, a jelenleg benne székelő Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületénél került sor. A megemlékezések három ország területén zajlanak: Magyarországon, Erdélyben és Felvidéken. Ennek indító eseménye volt a kolozsvári szülőháznál történt koszorúzás. /Csomafáy Ferenc: Kolozsváron kezdődtek a megemlékezések Bocskai Istvánról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Okt. 16-án tudományos ülésszakot rendezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nagyváradon, leszögezték: az erdélyi önkormányzatiság kialakításában példa értékűek lehetnek II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Bocskai István szabadságharcának törekvései. Tőkés László megnyitó beszédében a Trianon utáni modern kor és a 17., 18. századi állapotok közti hasonlóságot hangsúlyozta. Most vértelen élet-halál harc folyik, állapította meg. A következő évek, évtizedek döntik el a magyarság sorsát Erdélyben, a megoldás a püspök szerint a három szintű autonómia volna. A hallgatóságot köszöntötte Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke és dr. Kreczinger István /Budapest/, a Bocskai Szövetség vezetője. Dr. R. Várkonyi Ágnes emeritus történész professzor értekezett II. Rákóczi Ferenc konföderációs törekvéseiről. Dr. Magyari András, kolozsvári történész professzor előadásában a rendek összefogásáról, Sárkány Viola történész Bocskai István fejedelem szülőhelyéről, dr. Nyakas Miklós, a Hajdúsági Múzeum igazgatója Bocskai hajdúiról, míg dr. Csorba Csaba a fejedelem csatáiról beszélt. Balassi Bálintról Kupán Árpád történész értekezett. Másnap Bihardiószegen folytatódott a megemlékezés, ahol az Álmosd-Diószegi csata helyén emléksziklát avattak, majd Bocskai hajdúinak 1604. október 15-i győzelmére emlékezve istentiszteletre került sor a helyi református templomban. Délután felavatták Bocskai István mellszobrát és megkoszorúzták a szabadságharc emlékére állított kopjafát. Balla Tünde: II. Rákóczi Ferencre, Bocskai Istvánra és Balassi Bálintra emlékeztek.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Megkondultak a gyulafehérvári székesegyház harangjai február 22-én, Bocskai István fejedelem temetésének 400. évfordulóján. Elveszett sírját ezután a székesegyházban kőtábla jelöli. Hajdú-Bihar megye önkormányzatának kétéves ünnepségsorozatát zárta a felavatott Bocskai-emléktábla. Az ünnepséget megnyitó dr. Jakubinyi György érsek az hangsúlyozta: “1100 éves történelmünk kőbe faragott tanúja e templom... mostoha és változatos történelmünk során sok emlék elpusztult, de minket kötelez az emlékezés”. Gudor András református lelkész Bocskai emberi és vezetői nagyságát méltatta. Dr. Nyakas Miklós történész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum igazgatója, a Bocskai-szobor és -emléktábla-avatások kezdeményezője a 400 évvel ezelőtti temetést idézte fel: “A halotti menet, miután Kassán, az Erzsébet templomban nagy pompával vettek tőle búcsút, Szina, Vizsoly, Tálya, Kálló, Nyírbátor, Nagykároly, Lompért, Goroszló, Kolozsvár, Torda, Nagyenyed érintésével ért Gyulafehérvárra. ” Bocskai politikai végrendeletében arra intette “az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák”. Az emléktáblát, melyet Győrfi Lajos szobrász sütői mészkőből faragott, a katolikus érsek megszentelte, a református lelkész megáldotta. Szövege: „Bocskai István erdélyi fejedelem. Kolozsvár, 1557. január 1., Kassa, 1606. december 29. Örök nyugalomra helyezték Gyulafehérváron 1607. február 22. ” /Takács Ildikó: Emléktábla Gyulafehérváron Bocskai István fejedelemnek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Több mint másfél évszázad után újraalakítják Nagyszalontán a Bihari Hajdúvárosok Szövetségét. A társulásnak több Bihar megyei település mellett számos magyarországi helység is tagja lesz. „Egy-két éve jelent meg Nyakas Miklósnak, a hajdúböszörményi múzeum nyugalmazott igazgatójának Bihari hajdúvárosok története című könyve, amelyben összesen húsz hajdútelepülést említ. Innen eredt az ötlet, hogy alakítsuk újra a hajdúvárosok szövetségét” – tájékoztatott Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés művelődési, sport- és civil kapcsolatokért felelős bizottságának elnöke. A hajdúvárosok szövetségét 1714-ben a hajdúkiváltságok visszaszerzéséért hozták létre, és 1848-ig létezett. /Fried Noémi Lujza: Szerződő hajdúvárosok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Konferencia Bihar vármegye történetéről
Nagyvárad – Bihar vármegye története a 16-20. században címmel kedden szakkonferenciát szervezett a váradi Posticumban a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés, a HBM Levéltár és a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal.
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében Nagyvárad és Debrecen közös európai uniós projektben vesz részt, melynek célja a Hajdú-Bihar- Bihar Eurorégió történelmi és kulturális múltjának, illetve kapcsolatainak feltárása.
A tizenkét hónapos (2010.05.01.- 2011.04.30. között zajló) program összköltségvetése 379.675 euró, melyből a váradi önkormányzat büdzséje 73.091,67 euró, amiből 71.556,74 euró (97,90%) vissza nem térítendő támogatás, 1.534,93 euró (2,10%) pedig önrész. A támogatásból 42.000 eurót korszerű berendezések beszerzésére, 6.000 eurót eseményszervezésre, 3700 eurót pedig szélessávú internethozzáférésre költenek. A cél, hogy fogékonnyá tegyék a régió lakosságát a térség múltja iránt, annak érdekében, hogy erősödjenek a határon átívelő kulturális kapcsolatok, valamint a valódi együttműködésen alapuló közös fejlesztési program által előnyöket élvezzenek a határ mindkét oldalán élő közösségek. Két digitális műhelyt is létesítenek Debrecenben, illetve Nagyváradon, az állami levéltárak keretében, hogy korszerűen feldolgozhassanak körülbelül 45-50 ezer, az 1700-1850 közötti időszakra vonatkozó kordokumentumot (térképek, jegyzőkönyvek, oklevelek, pergamenek, településfejlesztési iratok stb.).
Érdekes előadások
Ennek részeként kedden Bihar vármegye története a 16-20. században címmel kétnyelvű konferenciát rendeztek a váradi Posticum Ifjúsági Központban. Az egybegyűlteket köszöntő Lakatos-Balla Attila régész arra hívta fel a figyelmet: ha nem is egyedi, de ritka eseményről van szó, hiszen kevés alkalommal fordul az elő, hogy a határ két oldalán élő, különböző irányzatokat képviselő történészek találkozzanak egymással, az álláspontjaik közelítése, illetve a kutatási eredményeik megvitatása érdekében. Bernáth László fideszes önkormányzati képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés fejlesztési szakbizottságának elnöke azt emelte ki: a közös uniós tagság lehetőséget kinál arra, hogy együtt dolgozva bemutathassuk közös szellemi értékeinket. Biró Rozália váradi alpolgármester úgy vélte: megtisztelő Exc. Böcskei László római katolikus megyés püspök jelenléte, azt bizonyítja, hogy megvan a kellő lelkesedés ahhoz, hogy eredményes legyen a közös munka.
A bevezető szavak után felolvasásra kerültek a szakdolgozatok, dr. Nyakas Miklós, dr. Bujor Dulgău, dr. Szabadi István, dr. Radu Milian, dr. Szálkai Tamás, drd. Cristian Apati, dr. Ioan Goman, dr. Vajda Mária, drd. Georgiţă Mihai, dr. Aurel Chiriac, dr. Bakó Endre, Sándor Mária és Török Péter történészek, muzeológusok, levéltári kutatók tollából. Egyes szakemberek személyesen is megjelentek, míg mások tanulmányait a kollegáik olvasták fel. Szó esett többek közt a bihari hajdúkról, a debreceni és a váradi református kollégiumok 1660. évi egyesüléséről, az armalista nemesség demográfiai és gazdasági viszonyairól, valamint II. József váradi látogatásairól.
Kiállítás a vármegyéről
Az előadások közti szünetben Bihar vármegye gazdasági- és társadalomtörténete, építészeti öröksége a 16-20. században címmel nyílt vándorkiállítás. Dr. Radics Kálmán, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója kifejtette: igyekeztek új technológiákat is felhasználni a rendezvény előkészítésekor. Több blokkban (történelmi, ipari-gazdasági, népművészeti, építészeti és művelődéstörténeti) mutatják be azokat a tárgyi eszközöket, eseményeket melyek valamiképpen kötödnek a témához, a teljesség igénye nélkül. Az ingyenes tárlatot december 13-ig lehet megtekinteni, a Posticum dísztermében.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro