Nagyszalontán, a Csonka-toronyban berendezett Arany János Múzeum centenáriumának ünnepségén. Zub Imre, a múzeum jelenlegi igazgatója felidézte, hogy a múzeumot mint intézményt száz évvel ezelőtt, 1899. aug. 27-én avatták fel. A háromnapos rendezvény aug. 27-én kezdődött. Arany János Rózsa és Ibolya című művét láthatták az érdeklődők a kolozsvári Puck Bábszínház feldolgozásában. Aug. 28-án tudományos konferencián emlékeztek a város két híres szülöttjére, Arany Jánosra és fiára, Arany Lászlóra. A húszperces előadásokban Arany János és Arany László nagyszalontai és nagykőrösi életéről, az emlékmúzeum történetéről, a két költő irodalmi munkásságáról, irodalomelméleti és nyelvészeti kérdésekről, Arany János irodalmi lapjának, a Koszorúnak a megszűnéséről, valamint levelezéséről értesülhetett a közönség. Az előadók voltak: Németh G. Béla budapesti egyetemi tanár, Novák László Nagykőrösről, Zub Imre, az Emlékmúzeum igazgatója, Nyilasy Balázs budapesti egyetemi tanár és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégprofesszora, Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, Varga Pál debreceni egyetemi docens, Kecskés András budapesti egyetemi professzor, Szajbély Mihály szegedi professzor, Tóth Ferenc debreceni egyetemi tanár, Koronpay János, Új Imre, és Dávidházi Péter budapesti professzorok. Délután grafikakiállításon, könyvbemutatón és képtári megnyitón vehetett részt a közönség, majd bemutatták Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe... című könyvét. Ünnepélyesen megnyitották a Kölcsér Képtárat. Aug. 29-én ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd megkoszorúzták Arany János szobrát. A rendezvénysorozatot irodalmi műsor zárta. /Valkai Krisztina: Százéves a nagyszalontai Arany János Múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Érmellék-Muravidék kapcsolat Kiskereki és Szentlászló révén
Vasárnap kora délután testvér-települési megállapodást írt alá Kiskerekiben Nyíri Sándor helyi polgármester és a muravidéki Szécsiszentlászlót képviselő Dóra Lívia, a Helyi Közösségi Tanács elnöke.
A Kiskerekiben tartott II. Betyárfesztivál egyik fénypontja (ha nem a legkiemelkedőbb eseménye) volt a vasárnapi esemény. Az ünnepség a kereki dombtetőről messzire látszó torony alatt kezdődött, a református templomban a helyi gyülekezet tagjai mellett helyet foglaltak a testvér-településekről érkezett vendégek is. A községhez tartozó Asszonyvására lelkésze, Székely István volt az igehirdető, aki a menny és pokol fogalmait elemezte, kifejtve, hogy nem is annyira helyekről, mint állapotokról van szó: Istenhez közeli vagy távoli állapotokról. Hogy ki hol van, azt mindenki maga döntheti el, életkortól függetlenül, de még életében. A szolgálatot Petrucz János helyi lelkész köszönte meg, majd a közösség a községközponti emlékműhöz vonult. A világháborús áldozatok előtt tisztelgő turulmadaras emlékműnél Nyiri Sándor polgármester köszöntötte a megjelenteket, közöttük a testvér-települések küldöttségeit: a magyarországi Naszályról érkezetteket dr.Maszlavér Petra polgármester vezetésével, a Kerekiből Csicsai László polgármester vezette delegációt, az Öcsödről Molnár András alpolgármester vezette küldöttséget, a szlovákiai Hosszúszóról jötteket Novák László vezetésével, illetve a szlovéniai vendégeket, kikről később lesz szó.
Ünnepélyes pillanat
A polgármester elmondta: 1940. szeptember 7-én vonultak be a magyar csapatok Kerekibe, azt követően rukkoltak katonának azok a helyiek, akik odamAradtak a harcokban – e dátumhoz igazították az ünnepséget, tisztelgésként. Az emlékmű előtt Biró Rozália szenátor tartott beszédet, egyebek mellett kiemelve: itt és magyarnak születni egy áldás, a gondok megoldását nem “kívülről” kell várni, a helytállás pedig nehéz időkben is kötelesség, amihez mindig lesz erőnk, csak bizalom, szeretet és egymás iránti tisztelet kell hozzá. Az emlékműre ezt követően koszorúk kerültek, a hivatalosságok mellett néhány áldozat családtagjai is virágcsokrokkal rótták le kegyeletüket. Az ünnepség (mivel a községháza felújítás alatt van) a focipályán felállított rendezvénysátorban folytatódott, itt irt alá újabb testvér-települési szerződést Nyíri Sándor polgármester a muravidéki Szécsiszentlászló képviselőjével. Az elöljáró még az ünnepélyes pillanatok előtt kérdésünkre elmondta: a Betyárfesztivál pályázati feltétele volt a testvér-települési szerződés, ők pedig olyan területben gondolkodtak, ahonnan eddig nem volt ilyen. A községhez tartozó Érkeserű plébánosa, Mihály Balázs által jött létre a kapcsolat, aki egy évig Lendván szolgált. Felvették a kapcsolatot Dóra Líviával, aki funkciója szerint a Helyi Közösségi Tanács elnöke és olyan kedvező fogadtatásban volt része az ötletnek, hogy kereki küldöttség már járt is Szlovéniában.
Hatszáz kilométer
Kérdésünkre Dóra Lívia elmondta: a 28 (!) falut összefogó Moravske Toplice (Alsómarác) községhez tartozik Szécsiszentlászló. A községnek összesen 6500 lakosa van, a magyar határtól mindössze 300 méterre lévő Szentlászlót 170-en lakják, nagytöbbségben reformátusok. Örömmel vállalták a mintegy 600 kilométeres utat, mert Bethlen Gábor fejedelemmel vallják: “Úgy cselekedjünk, hogy megmAradjunk: megmAradjunk magyarokul, őseink nyelvében és vallásában, gyermekeink fényes tekintetében és a szülőföldhöz való ragaszkodásban!” A dokumentum szignálása előtt Nyiri Sándor és Dóra Lívia nagyvonalakban ismertette a hallgatósággal a fentebb leírtakat, majd hivatalossá tették a települések közti kapcsolatot, mely – ahogyan utóbbi fogalmazott – akkor lesz életképes, ha abban a lakosok, a szervezetek és intézmények, a vállalkozások egyaránt részt vesznek. A továbbiakban ebéd következett, miközben a rendezvénysátortól nem messze még javában tartott a Betyárfesztivál focibajnoksága. Ennek eredményéről, illetve a szombaton zajlott eseményekről is beszámolunk egy újabb alkalommal.
Rencz Csaba
erdon.ro