Verbálisan zaklatta a szenátusban Serban Nicolae /Szociáldemokrata Párt – PSD/ szenátort Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es szenátor egyik fiatal meghívottja. A meghívott a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) működését szabályozó törvény megvitatásán vett részt, ahol lekommunistázta Nicolaet, akit Ion Iliescu szolgájának, valamint a szekusok védelmezőjének nevezett. A szenátor kilépett a folyosóra ahol a fiatallal további szópárbajba keveredett. A bekiabálót George Simionnak hívják, és az Új Golánok szervezet képviselőjének vallotta magát. Mint elmondta, Eckstein Kovács Péter meghívottjaként vett részt a szenátus plénumában. A szenátor elismerte, hogy meghívta mindazokat, akik részt vettek a CNSAS-törvény megvitatásán, azonban sajnálatosnak nevezte az incidenst. /Botrány a szenátusban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Fokozódik a zászlófóbia
Fokozódik a zászlófóbia, komikus törvénytervezettel próbálja néhány szociáldemokrata szenátor betiltani a székely és a magyar zászló használatát. A tervezet szerint nem csak az intézmények, de a természetes személyek is megbírságolhatók a lobogók kitűzéséért.
32 szociáldemokrata szenátor aláírásával nyújtották be a nemzeti szimbólumok használatáról szóló törvény módosításának tervezetét, amely szerint olyan államok zászlóit, amelyek már megszűntek, vagy Románia nem ismeri el, vagy az államiság igényével fellépő népcsoportok lobogóit tilos használni. A Kossuth Rádió munkatársa, Oláh Gál Elvira a Mehedinti megyei Serban Nicolae szenátort, a javaslat egyik kezdeményezőjét kérdezte a törvény módosításáról. A honatya elmondta, hogy az eddig is tiltott „idegen ország zászlója" fogalmazás mellé beiktatták az „olyan államok zászlói, amelyek már megszűntek, vagy amelyeket Románia nem ismer el, vagy az államiság igényével fellépő népcsoportok zászlói" kiegészítést. „Olyan jelképekről van szó, amelyeket Nagy-Magyarország, vagy a cári Oroszország idejében használtak" – magyarázta Serban Nicolae. A honatya kifejtette, hogy „az államiság igényével fellépő népcsoportok" megfogalmazással valóban a székelyekre gondoltak. A szenátor szavai szerint itt azzal a céllal mozgósíthatnak embertömegeket, hogy „mesterséges állami jellegű alakulatokról spekuláljanak Románia területén.”
A tervezett jogszabály nem csak az állami intézményekre, hanem fizikai személyekre is vonatkozna, és szigorú büntetéseket irányoz elő: 30 ezer lejtől 100 ezer lejig, 6600 eurótól 22000 euróig terjednének a bírságok.
Korodi Attila képviselő, az Európa Tanács román küldöttségének tagja abban reménykedik, hogy az egész kifullad, még mielőtt elfogadnák. Korodi szerint van arra esély, hogy a parlamentben szavazás legyen egy ilyen kérdésről, és ha a nemzeti szimbólumokról van szó, akkor a többi politikai alakulat is támogathatja a törvénymódosítást, kivált, ha nyílt szavazásról lesz szó. Azonban a képviselő bízik benne, hogy az alapvető emberi jogokra, a szabad véleménynyilvánításra, és a társadalmi együttélési normák megsértésére hivatkozva jogi úton megállítható a tervezet.
Kossuth Rádió
Erdély.ma,

Dragnea a képviselőház, Tăriceanu a szenátus elnöke
A képviselőház elnökévé a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjét, Liviu Dragneát, míg a szenátus elnökévé a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) társelnökét, Călin Popescu Tăriceanut választották december 21-én, szerdán – írja az Agerpres hírügynökség.
Az eredményeket rögzítő jegyzőkönyv szerint a képviselőház esetében mind a 317 leadott szavazat érvényes volt, 216 képviselő mellette, 101 pedig ellene szavazott. A szavazócédulás voksolás titkos volt.
A szabályzat szerint a képviselőház elnökét a jelenlévő képviselők szavazatának többségével választják meg. Liviu Dragneát a PSD javasolta, egyetlen jelölt volt az elnöki funkcióra.
A szenátus esetében 136 szenátor közül 129-en szavaztak, két szavazat érvénytelen volt. Az ALDE társelnöke, Călin Popescu Tăriceanu volt az egyetlen jelölt, 87 mellette, 40 ellene szavazattal ő lett a felsőház elnöke. Tăriceanut saját pártja, a szociáldemokraták és az RMDSZ támogatta.
Szerdán nevesítették a szenátusi frakciók vezetőségét is. A Szociáldemokrata párt (PSD) 67 tagú frakciójának vezetője Şerban Nicolae. Helyettesek: Elena Craioveanu, Roxana Paţurcă, Ioan Deneş és Liviu Mazilu. Titkár: Cristina Stocheci.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) 30 szenátorát Mario Oprea vezeti, helyettesek Eugen Ţapu Nazare, Ion Cristina, Siminica Mirea. A csoport titkára Nicoleta Pauliuc.
A 13 fős Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátori frakciót Cristian Ghica vezeti, helyettesek Vlad Alexandrescu, Florina Presadă, Radu Mihail, a titkár pedig George Dincă.
Viorel Ilie lett a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) frakcióvezetője. Teodor Meleşcanu és Ion Hadârcă helyettesek, Ionuţ Sibinescu titkár.
Az RMDSZ kilencfős szenátusi frakciójának vezetője Cseke Attila, Fejér László Ödön lett a helyettes, Novák Csaba Zoltán a frakció titkára.
Dorin Bădulescu vezeti a Népi Mozgalom Párt (PMP) frakcióját. Gheorghe Baciu, Severica Covaciu, Ion Ganea helyettesek, Gabi Ionaşcu titkár.
Mint Milu Timoce, a Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje kérdésünkre elmondta, a polgármester nagyon részletes és alapos nyilatkozatot tett a bíró előtt, amelyben pontról pontra cáfolta a vádiratban foglalt állításokat.
„Úgy gondoljuk, már a kezdetektől sikerült a vádak megalapozatlanságára rávilágítani. Ráduly Róbert külön-külön cáfolt minden vádpontot, jogi érvekre, illetve a rendelkezésre álló dokumentumokra alapozva, meggyőző módon” – értékelt a védőügyvéd.
Mint megtudtuk, következő alkalommal három, a vádirat által megnevezett tanút idéz be a törvényszék, akiket szintén kihallgatnak. A per következő tárgyalását január 27-én tartják. A korábbi tárgyaláson, novemberben Szőke Domokos nyilatkozattétele is több órán át tartott.
Mint ismert, tavaly júniusban az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg.
A pert március óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat. Székelyhon.ro

Tüntetsz? Magyar revizionista vagy!
Ha minden kötél szakad, riogass a magyarveszéllyel – régi gyakorlat ez a román politikában, és a PSD–ALDE-kormány kétségbeesését és cinizmusát egyszerre jelzi, hogy a büntető törvénykönyv módosítására sunyi módon, előzetes bejelentés nélkül, késő este elfogadott, a korrupt politikusok megmentését is célzó sürgősségi rendelet miatt utcára vonult tömeget ezzel próbálja leszerelni.
A kabinet egyelőre meghátrálni kényszerült, és a több százezres utcai tüntetések hatására visszavonta a botrányos rendeletet. Emellett a jelek szerint bűnbakként beáldozza az azt kidolgozó Florin Iordache igazságügy-minisztert.
Csakhogy a tüntetők, akiknek nagy része nem pártalapon vonult utcára – már abban az értelemben, hogy a kormányzó PSD-t ugyan „Vörös pestisnek" titulálja, de nem rajong különösebben az ellenzéki pártokért sem – ezt már nem tartják elégségesnek. Mert azt a vitathatatlan tényt elfogadva, miszerint a Btk. több cikkelyét is módosítani kell, hiszen az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta őket, nem bíznak abban a kabinetben, amely egyszer már átvert egy egész országot, és immár az egész kormány távozását követelik.
A PSD most válaszcsapásként a suttogó propagandát vetette be. A kormányoldal udvari televízióiban ülő „szakértők" elkezdték azt pedzegetni, hogy a tüntetések mögött okkult külföldi erők állnak, és utaltak arra, hogy az ország területi épségére törő orosz–magyar összeesküvés állhat a háttérben. De maguk a PSD vezető politikusai sem maradtak adósak az összeesküvés-elméletek gyártásával: Liviu Dragnea pártelnök is külső erők beavatkozásáról beszélt, és amellett, hogy Igor Dodon moldovai elnök Nagy-Moldováról szóló nyilatkozatait idézte, arra is utalt, hogy az országon belül is vannak „mozgolódások". Sejthető, hogy ezzel a magyar önrendelkezési törekvésekre utalt, amelyeket a román politikum igyekszik a függetlenedési, elszakadási szándékkal összemosni.
De ha esetleg valaki számára nem lenne egyértelmű az utalás, akkor Șerban Nicolae, a szenátus jogi bizottságának szociáldemokrata elnöke besegített: szerinte a külföldi beavatkozást az bizonyítja, hogy az általa „revizionistának" nevezett Tőkés László is támogatja a tüntetéseket. Vagyis az üzenet egyértelmű: aki kimegy az utcára a kormány ellen tüntetni, az a magyar „revizionizmus" érdekeit szolgálja, és mint ilyen, akár szándékán kívül is nemzetáruló.
Vészhelyzetben rendszerint ez a román politikum ultima ratiója, ha gond van, bármelyik oldal bedobhatja a köztudatba. A PSD viszont a Ceaușescu fasiszta kommunista rendszerét fenntartó állampárt első számú jogutódjaként szinte már kiszámíthatóan veszi elő a magyarkérdést, amikor megszorongatják. Vélhetően nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük: ha nem csitul a kormány lemondását követelő megmozdulások intenzitása, a kormánypárt előbb-utóbb minden egyes tüntetőt fizetett magyar ügynöknek bélyegez majd, és azzal próbálja hergelni az ország polgárait, hogy a magyarok orosz támogatással Erdélyt akarják.
A jelek szerint azonban a kormánypártokkal parlamenti támogatásról szóló megállapodást kötő RMDSZ-t még ez sem zavarja. Persze tudjuk, hogy tudják: a PSD sem gondolja komolyan az összes vérlázító ostobaságot, amellyel a hiszékeny polgárokat kábítja, de ez nem mentő körülmény. Azáltal ugyanis, hogy kitart a kormány mellett, nem tesz egyebet, mint hogy legitimálja a gyakorlatot, miszerint ha szorul a kapca, akkor egy kis magyarveszéllyel való riogatás mindig megteszi a hatását.
És nemigen elfogadható érv, hogy az együttműködés igazából még el sem kezdődött, a Btk. módosításáról pedig nem kérték ki az RMDSZ véleményét. Egyrészt nehezen tudjuk elképzelni, hogy az RMDSZ olyan helyzetben, hogy nélküle is megvan a kormánytöbbség, képes lesz olyan ügyeket keresztülverni a magyar kártyát rutinszerűen használó PSD-n, amelyeket akkor sem sikerült megvalósítania, amikor a kormánytöbbséghez kellettek a voksai. Másrészt pedig ez a kormány – és a mögötte álló két párt – már országnak-világnak megmutatta, mennyit ér, és mennyire lehet bízni benne. És ez az RMDSZ-en kívül lassan már minden józanul gondolkodó ember számára egyértelmű
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Elutasítják a közkegyelmi javaslatot
Şerban Nicolae szociáldemokrata szenátor hétfőn nyújtotta be a jogi bizottsághoz az egyes szabadságvesztéssel járó büntetések és nevelő jellegű intézkedések közkegyelemben részesítésére vonatkozó törvénytervezet-módosító javaslatát, melynek értelmében közkegyelemben részesülnének a három évig terjedő börtönbüntetések, valamint azok a legtöbb hét évre kiszabott börtönbüntetések, amelyekből már több mint négy évet letöltött a fogvatartott. A módosító javaslatot több magas rangú politikus és a főügyész is elutasította.
Sorin Grindeanu miniszterelnök a Radio România műsorában tegnap azt nyilatkozta: a kabinet által a parlament elé küldött jogszabálytervezet nem tartalmazza a Şerban Nicolae által megfogalmazott javaslatokat, és a kormány nem is támogatja azokat. Nem lenne szabad közkegyelemben részesíteni a korrupcióért elítélt személyeket – jelentette ki az Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyésze, Laura Codruţa Kövesi. „Nem akarom parlamenti képviselők módosító javaslatait kommentálni. Azt mondhatom csak, hogy a közkegyelmi tervezettel kapcsolatban elküldtük a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács álláspontját, amelynek minden pontjával azonosulunk. Véleményünk szerint nem lenne szabad közkegyelemben részesíteni azokat, akik korrupciós tetteket követtek el, és azokban az esetekben sem volna szabad közkegyelmet gyakorolni, amikor az államnak okozott károk nem térültek meg” – mondta a korrupcióellenes ügyészség vezetője. Tudorel Toader igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, Şerban Nicolae szenátor javaslata személyes kezdeményezés, nem az igazságügyi minisztériumé, ezért neki kell megvédenie álláspontját. Nem támogatja egy olyan közkegyelmi törvény elfogadását, amely a korrupciós tettek miatt elítéltekre is kiterjed – jelentette ki tegnap Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök, és ugyanígy nyilatkozott a módosító javaslatról Klaus Iohannis államfő is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Menesztenék a két főügyészt
Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész és Augustin Lazăr legfőbb ügyész tevékenységének „kiértékelésére” készül Tudorel Toader igazságügyi miniszter, aki a két intézményvezető lemondását sem zárja ki, miután egy alkotmánybírósági határozat megállapította: a korrupcióellenes ügyészség túllépte hatáskörét. A tárcavezető nem adott egyértelmű választ arra, hogy kezdeményezni fogja-e a két ügyészségi vezető leváltását – arra is utalt, hogy a Romániáról igazságügyi országjelentéseket készítő, a korrupcióellenes harcot bátorító Európai Unió ezt feltehetően nem nézné jó szemmel –, és hangsúlyozta: csak szakmai és vezetői munkájuk alapos kiértékelése után akar bármilyen döntést hozni. Tudorel Toader Liviu Dragnea SZDP-elnök szerint „jóérzésű” nyilatkozatokat tett, és a lehető legjobban döntött a két főügyész tevékenységének kiértékeléséről.
A miniszter szavaira reagálva Augustin Lazăr legfőbb ügyész tegnap közölte, hogy nem mond le. Codruţa Kövesi nem nyilatkozott, de a korrupcióellenes ügyészség közleményben hangsúlyozza, hogy a 2017/13-as sürgősségi kormányrendelet ügyében folytatott nyomozás a törvényi előírások betartásával, a legfelsőbb bíróság joggyakorlatának szellemében zajlott, az eljárás során pedig olyan tetteket vizsgáltak ki, amelyek a büntetőjog hatálya alá esnek. A közlemény szerint az ügyészeknek kötelességük nyomozást indítani az igazság kiderítésére olyan esetekben is, amikor a Hivatalos Közlönyben megjelent okmány elfogadását érintő panaszról van szó. A vádhatóság azt is hangsúlyozza, hogy az alkotmány és a vonatkozó törvények értelmében az ügyészek által kiállított iratokat, döntéseiket a bírák ellenőrzik, az ügyészek szakmai kiértékelése pedig kizárólag a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörébe tartozik.
Visszavonják vagy sem?
Hajlandó visszavonni a közkegyelmi törvénytervezet módosítására vonatkozó javaslatait, ha nem támogatják – jelentette ki tegnap Şerban Nicolae, a szenátus jogi bizottságának SZDP-s elnöke, de hozzátette: csak azután hoz végleges döntést, hogy „minden adatot tisztáztak”. Şerban Nicolae a 13-as sürgősségi kormányrendelet visszavonása után nyújtott be módosító indítványt a közkegyelemi törvénytervezethez, amelyben többek között azt kezdeményezi, hogy engedjenek el minden, három évnél rövidebb börtönbüntetést, és azokat a hét évig terjedő büntetéseket is, amelyeknek letöltését megkezdték, és három évnél rövidebb idő maradt még hátra, illetve részleges kegyelmet adna azokra a hét évig terjedő büntetésekre is, amelyeknek letöltését megkezdték, és négy évnél rövidebb idő maradt még hátra. Şerban Nicolae korábban azt mondta: így mintegy 2700 személy szabadulna a büntetés-végrehajtási intézetekből, tegnap azonban úgy nyilatkozott, hogy nincsenek pontos számításai, és személyes érdekei sem, ezért hajlandó visszavonni a tervezetet, amelyet Liviu Dragnea pártelnök is kifogásol. Vasárnap este ismét több ezren tüntettek Bukarestben és más nagyvárosokban a korrupcióellenes törvények enyhítése ellen.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lassan vége a politikusok vándorlásának
A szenátus plénuma három tartózkodás mellett 104 támogató szavazattal elfogadta a 2014/55-ös sürgősségi kormányrendeletet visszautasító törvénytervezetet, amely lehetővé tette a helyi választottaknak, hogy pártot váltsanak anélkül, hogy elveszítenék mandátumukat.
A szenátorok azt követően vizsgálták felül a jogszabályt, hogy az alkotmánybíróság megállapította, hogy a 2014/55-ös sürgősségi kormányrendeletet elfogadó törvény alkotmányellenes.
A vita alatt Eugen Pîrvulescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora kijelentette, hogy a 2014/55-ös sürgősségi kormányrendelettel Victor Ponta és Liviu Dragnea 500 polgármestert 'lopott el' az ellenzéktől és ezt a hibát két és fél évvel az események után sem hajlandók elismerni.
'Ma azért van önöknek kormányuk és parlamenti többségük, mert 2014-ben elloptak 500 polgármestert. Ki felel ezért?' - tette fel a kérdést a liberális szenátor.
Válaszában Şerban Nicolae, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora 'tartalmatlan' retorikával vádolta a liberálisokat és azt mondta, hogy a polgármesterek saját akaratukból cselekedtek.
'Valaki talán pisztolyt szegezett a polgármesterek halántékához? Nem. Saját döntésük volt. (...). Hallom, hogy a 2014-es rendelet befolyásolta a 2016-os parlamenti választásokat. Talán szíveskednének tudomásul venni, hogy 2016-ban helyi választások is voltak, ahol ugyancsak agyba-főbe vertük önöket, hála annak a tartalmatlan retorikának, amit folytatnak' - mondta Nicolae.
A szavazás után Mihai Goţiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora úgy fogalmazott, hogy az 55-ös rendelet a 'demokrácia megcsúfolása' volt.
szatmar.ro

Elutasította a szenátus az RMDSZ javaslatát
A szenátus jogi bizottsága elutasító jelentést fogadott el szerdai ülésén az RMDSZ törvénytervezetéről, ami előírná, hogy az alkotmánybíróság legtöbb harminc nappal a kifogás benyújtása után mondjon ítéletet. „Állásfoglalásunk van az alkotmánybíróságtól, ami arra irányítja rá a figyelmet, hogy egy ilyen imperatívusznak nem tudna jótékony hatása lenne a taláros testület szervezésére és működésére, sem a kezdeményező célja kapcsán. Alapvetően arra köteleznék az alkotmánybíróságot, hogy legtöbb harminc nappal azután ítéltet mondjon, hogy kifogást emeltek” – fejtette ki a bizottsági vita során Șerban Nicolae szociáldemokrata párti (PSD) szenátor. Az álláspontot a Törvényhozási Tanács is támogatta. „A Törvényhozási Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy nem felel meg egy sor jogszabályi rendelkezésnek, és felhívja a figyelmet arra is, hogy a döntéseket nem csupán szavazással hozzák meg, hanem vitát, tanácskozást, a téma újra felvételét is feltételez” – érvelt még a kormánypárti szenátor. A negatív jelentést a szenátus elé küldik tovább. Nyugati Jelen (Arad)

Elutasította a szenátus az RMDSZ javaslatát
A szenátus jogi bizottsága elutasító jelentést fogadott el szerdai ülésén az RMDSZ törvénytervezetéről, ami előírná, hogy az alkotmánybíróság legtöbb harminc nappal a kifogás benyújtása után mondjon ítéletet. „Állásfoglalásunk van az alkotmánybíróságtól, ami arra irányítja rá a figyelmet, hogy egy ilyen imperatívusznak nem tudna jótékony hatása lenne a taláros testület szervezésére és működésére, sem a kezdeményező célja kapcsán. Alapvetően arra köteleznék az alkotmánybíróságot, hogy legtöbb harminc nappal azután ítéltet mondjon, hogy kifogást emeltek” – fejtette ki a bizottsági vita során Șerban Nicolae szociáldemokrata párti (PSD) szenátor. Az álláspontot a Törvényhozási Tanács is támogatta. „A Törvényhozási Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy nem felel meg egy sor jogszabályi rendelkezésnek, és felhívja a figyelmet arra is, hogy a döntéseket nem csupán szavazással hozzák meg, hanem vitát, tanácskozást, a téma újra felvételét is feltételez” – érvelt még a kormánypárti szenátor. A negatív jelentést a szenátus elé küldik tovább. Nyugati Jelen (Arad)

Három évet elengednek a tíz évet meg nem haladó börtönbüntetésekből
A szenátus jogi bizottsága kedden olyan módosító javaslatot fogadott el, amelynek értelmében három évet elengednének a bíróságok által kirótt, három évet meghaladó, de tíz évesnél nem több szabadságvesztésekből.
A javaslatot 7 támogató és 3 ellenszavazattal fogadták el.
A bizottság elfogadott egy másik módosító javaslatot is, amelynek értelmében nem kapnak kegyelmet mindazok, akiket feltételesen ítéltek szabadságvesztésre.
A szenátus jogi szaktestülete korábban egy olyan javaslatot is megszavazott, amelynek értelmében teljes egészében elengedik a három évig terjedő börtönbüntetéseket. A kormány eredeti tervezetében ötéves felső határ szerepelt.
A bírák és ügyészek szakmai egyesülete (AMR), a legfőbb ügyészség és a bizottság elnöke, Şerban Nicolae szociáldemokrata (PSD) szenátor által előterjesztett javaslatot 7 támogató vokssal, 2 tartózkodás mellett fogadták el.
Az ügyvédi kamarák által beterjesztett, a felső határt 6 évben megszabó, a Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátora, Traian Băsescu – aki letett a korábban általa javasolt tízéves felső határról – által is felvállalt indítványt nem támogatták elegen: 8 tartózkodás mellett egy támogató és egy ellenző szavazatot kapott.
A kormány eredeti tervezetében az áll, hogy teljes egészében elengednék az 5 évig terjedő börtönbüntetéseket.
Nyugati Jelen (Arad)

Negatívan véleményezte a szenátus jogi bizottsága az autonómiatüntetéseket büntető PSD-s törvényjavaslatot
Negatívan véleményezte a szenátus jogi bizottsága azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 6 hónaptól 3 évig terjedő büntetést róhatnának ki olyan rendezvények szervezéséért, amelyek az alkotmányos rend megváltoztatását célozzák, illetve megnehezítik vagy megakadályozzák az államhatalom gyakorlását.
A tervezet kezdeményezője, Tudor Ciuhodaru szociáldemokrata képviselő a Büntető törvénykönyvet módosító javaslat benyújtásakor úgy nyilatkozott: a jogszabály kimondottan a „szélsőséges, szeparatista megnyilvánulásokra” vonatkozna, amelyek sértik az alkotmány első cikkelyét.
Ciuhodaru érvelése szerint Romániában a szabadság és demokrácia nem mehet el odáig, hogy „a szélsőséges, szeparatista és revizionista megnyilvánulások kikezdhessék a román állam lényegi mivoltát”. A tervezet indoklása szerint Románia mindig nagyon toleráns állam volt, amelynek kisebbségei nem panaszkodhatnak üldöztetésre vagy marginalizációra, de a szélsőséges rendezvényeket elbátortalanító intézkedések hiányában ezek a megnyilvánulások „súlyosakká” váltak. Példaként említi a szociáldemokrata képviselő „Sógor Csaba és Tőkés László magyar etnikumú európai parlamenti képviselők kéréseit”, valamint azt, hogy Marosvásárhelyen a Székelyföld autonómiáját követelték a székely szabadság napjának résztvevői.
„Mindezek indokolják, hogy a parlament fogadja el a törvényt, amellyel leszögeznénk, hogy Romániában a szabadság, a demokrácia, a mozgás- és szólásszabadság nem mehetnek el addig, hogy egyesek szeparatista, revizionista szélsőséges megnyilvánulások révén megtámadják a román állam lényegi mivoltát” - olvasható a javaslathoz csatolt indoklásban.
FRISSÍTÉS: Egyöntetűen elutasította szerdán a szenátus plénuma a Tudor Ciuhodaru szociáldemokrata képviselő által márciusban benyújtott törvényjavaslatot. Şerban Nicolae, a jogi bizottság elnöke szerint a javaslat átfedéseket tartalmaz már érvényben lévő jogszabályokkal, és inkoherenssé tenné a Büntető törvénykönyv 397-es cikkelyét. Mihai Goţiu szenátor a szavazást megelőző vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a csendőrség adatai szerint 2016 első félévében 157 bírságot róttak ki nyilvános rendezvények során, ezek közül a legtöbbet abból a célból, hogy megakadályozzák ezen rendezvényeket, ami Goţiu szerint a szólásszabadság korlátozását jelenti. A tervezetről a szenátus első házként szavazott, a végső döntés a képviselőházé. maszol.ro

Március 15 – a szenátus döntésképtelen volt
Létszámhiány miatt felfüggesztették a szenátus szerdára összehívott plenáris ülését, amelynek napirendi pontjai között szerepelt a Március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító törvénytervezet.
Ennek elfogadása esetén a Romániában élő magyarok munkaszüneti napot igényelhetnének munkaadójuktól az ünnepen. Tánczos Barna szenátor az ülés felfüggesztése után azt mondta, egyelőre nem tudják, hogy a többség támogatja-e a tervezetüket vagy sem. E tervezet esetében a döntő ház a képviselőház.
Az Országos Börtönigazgatóság (ANP) alkalmazottainak jogállását szabályozó törvénytervezet vitáját követően Şerban Nicolae, a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakciójának vezetője 15 perc szünetet kért, de amint ez letelt, az ülésvezető Niculae Bădălău azzal szembesült, hogy a létszámhiány miatt a testület döntésképtelen és lezárta az ülést. Szabadság (Kolozsvár)

A szenátus végleg elkaszálná a magyar közösséget érintő törvénytervezeteket
Máris a döntő házhoz, a szenátus szakbizottságaihoz került a közigazgatási anyanyelv-használati jogokat bővítő törvénytervezet, és félő, hogy a képviselőház után a felsőházban is elkaszálják. Hasonló sorsra juthat a március 15-ét hivatalos ünnepé nyilvánító javaslat, amely szerepelt a szenátus hétfői ülésének napirendjén. Az RMDSZ arról győzködi a kormánypártokat: a magyar közösséget érintő tervezetek csak akkor kerüljenek napirendre, amikor esély van reális párbeszédre a jogszabályokról.
Képviselőházi leszavazása után gyanús gyorsasággal a szenátus szakbizottságaihoz került a közigazgatási anyanyelv-használati jogokat bővítő RMDSZ-tervezet, a pénzügyi szakbizottság hétfői ülésén már napirendre is tűzték a vitáját. Az öt illetékes testületnek október végéig kellene megvitatnia a jogszabály-módosítást, amely utána a plénum elé kerül.
Mivel félő, hogy a tervezetet döntő házként a szenátus is elutasítja, az RMDSZ azt szerette volna, hogy csak akkor kerüljön napirendre a felsőházban, ha kedvezőbb a hangulat az elfogadásához. „Ám minden jel arra utal, hogy a román pártok szeretnék ezt a procedúrát mielőbb lezárni, amíg ilyen elutasításos hangulat van. Nagyon gyorsan lépni akarnak” – nyilatkozta a Maszolnak Tánczos Barna szenátor. Hozzátette, a román pártoknak az is érdeke, hogy a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító RMDSZ-tervezet is megbukjon, és szintén ezért került fel a szenátus hétfői ülésének napirendjére.
Cseke: reális párbeszédet kérünk
A két jogszabály sorsa az RMDSZ és a kormánypártok frakcióvezetőinek szokásos hétfői találkozóján is megbeszélés tárgya volt. A tanácskozás után Cseke Attila frakcióvezető a Maszolnak elmondta, az RMDSZ továbbra is azt kérte a koalíciótól, illetve azt kéri az ellenzéki pártoktól is, hogy a magyar közösséget érintő tervezetekről legyen reális párbeszéd. „Ne az történjék, mint a képviselőházban, ahol vita nélkül lesöpörték az asztalról a közigazgatási törvényt módosító javaslataikat” – mondta a politikus.
Cseke Attila nem kívánta részletezni, hogyan viszonyultak a hétfői találkozón az RMDSZ kéréséhez a kormánypártok képviselői. Azt viszont elmondta, hogy a szenátusi pénzügyi szakbizottsága hétfői ülésének napirendjéről sikerült levétetni a közigazgatási anyanyelv-használati jogokat bővítő tervezetet.
Şerban Nicolae: március 15-ről egyelőre nem szavaznak
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője, Şerban Nicolae, aki az RMDSZ politikusaival tartott hétfői találkozó után az Agerpresnek elmondta: valószínűleg leveszik a szenátus hétfő délutáni ülésének napirendjéről a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító RMDSZ-tervezet
„Március 15-e egy olyan nap, amelyet a világon élő összes magyar megünnepel. Kérdéses, hogy miért kellene ezt a romániai magyarok napjává tenni. A Szociáldemokrata Párt kérte, hogy az RMDSZ fontolja meg még egyszer ezt a javaslatot” – mondta a PSD szenátora. Arra az újságírói kérdésre, hogy leveszik-e a tervezetet a szenátus ülésének hétfői napirendjéről, Şerban Nicolae azt felelte: „nagyon valószínű”.
Viszaküldték a szakbizottságokhoz a tervezetet
A szenátus visszaküldte a szakbizottságokhoz a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító tervezetet. A plenáris vita és végszavazás elnapolását az RMDSZ frakcióvezetője, Cseke Attila javasolta, kérését pedig a szociálliberális kormánytöbbség megszavazta.
Traian Băsescu volt államfő, az ellenzéki Népi Mozgalom Pártjának szenátora a törvénytervezet elutasítását követelte, arra kérve az „általa tisztelt” magyar polgártársait, hogy három nemzeti napjuk közül válasszanak maguknak másik ünnepnapot, mivel – a pesti forradalom 12. pontját, a Magyarország és Erdély unióját idéző – dátum hivatalos ünneppé nyilvánítása szerinte megalázná a románokat.
A döntés után Cseke Attila frakcióvezető elmondta, az RMDSZ továbbra is fenntartja a a felsőházban a jogszabályt, mert ez az erdélyi magyarság jogos kérésének megvalósítását célozza. „Semmi olyant nem tartalmaz, ami más romániai nemzeti kisebbségek esetében már nem lenne biztosított” – idézte az RMDSZ hétfői hírlevele a politikust, aki emlékeztetett: a romániai tatár és a romániai roma közösség nemzeti ünnepét törvény ismeri el az országban.
„Ma azonban azt kell látnunk, hogy a román ellenzék olyan nacionalista légkört teremtett, amelyben most nem lehetett a többséget biztosítani a törvénytervezet elfogadásához. Az RMDSZ továbbra is nyitott a kezdeményezéssel kapcsolatos vitára, a felmerülő kérdések megbeszélésére. Úgy látjuk, hogy további párbeszédre van szükség a témában a román többséggel, ezért egyetértünk azzal, hogy törvénytervezetünk kerüljön vissza a szakbizottságokba. Ezáltal plusz időt és újabb párbeszéd lehetőséget biztosítunk a szenátusnak a viták lefolytatására, amennyiben erre igény mutatkozik” – nyilatkozta a szenátor.
Cseke Attila elmondta, az elmúlt 27 évben a több ezer ünnepségen méltó módon emlékezett az erdélyi magyarság az 1848–1849-es szabadságharcra, román közösségi barátaink is velünk voltak ünnepünkön, a román politikai elit vezetői üzeneteket fogalmaztak meg az erdélyi magyarok számára március 15-én.
„Az RMDSZ-nek és az erdélyi magyaroknak nincs rejtegetni valója, törvénytervezetünket azért terjesztettük a parlament elé, mert elérkezettnek láttuk az idejét annak, hogy a magyar közösség ünnepe is elismert esemény legyen Romániában, hogy azt érezhessük, nem vagyunk másodrangú állampolgárai ennek az országnak, a mi ünnepünk is fontos” – fogalmazott Cseke Attila.
Mint ismert, a jogszabály előírja, hogy a magyar közösség tagjai igény szerint szabadnapot kaphatnak nemzeti ünnepükön, ha részt vesznek az ünnep alkalmából szervezett eseményeken. Március 15-én a helyi és megyei önkormányzatok megemlékező eseményeket szervezhetnek ott, ahol magyar közösségek élnek, a rendezvények megszervezésére pénzt különíthetnek el költségvetésükből. Az RMDSZ tervezetében az is szerepel, hogy a közszolgálati televízió és rádió különkiadású műsorokban tűzze műsorra a megemlékezéseket. maszol.ro

Nem akarnak magyar ünnepet (Szenátus)
Visszaküldte a szakbizottsághoz a román szenátus tegnap a törvénytervezetet, amely ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára. A plenáris vita és a végszavazás elnapolását a tervezetet előterjesztő RMDSZ frakcióvezetője, Cseke Attila javasolta, kérését pedig a szociálliberális kormánytöbbség megszavazta. Az RMDSZ azért kérte a szenátusi vita halasztását, mert a jelenlegi magyarellenes hangulatban nem látja esélyét a jogszabály elfogadásának.
A tervezet lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon, és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. A munkáltatók kérésre szabadnapot adhatnának március 15-én magyar alkalmazottjaiknak, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolna be a román közszolgálati televízió és rádió. A plenáris vita és a végszavazás elnapolását a tervezetet előterjesztő Cseke Attila javasolta, a frakcióvezető elismerte: a halasztás azzal áll összefüggésben, hogy jelenleg nincs meg a tervezet elfogadásához szükséges többségi támogatás. „Az ellenzék olyan nacionalista légkört teremtett, amelyben most nem lehetett a többséget biztosítani a törvénytervezet elfogadásához. Az RMDSZ továbbra is nyitott a kezdeményezéssel kapcsolatos vitára, a felmerülő kérdések megbeszélésére. Úgy látjuk, hogy további párbeszédre van szükség a témában a román többséggel, ezért egyetértünk azzal, hogy törvénytervezetünk kerüljön vissza a szakbizottságokba. Ezáltal pluszidőt és újabb párbeszéd-lehetőséget biztosítunk a szenátusnak a viták lefolytatására, amennyiben erre igény mutatkozik” – idézte a frakcióvezetőt az RMDSZ hírlevele.
Traian Băsescu volt államfő, az ellenzéki Népi Mozgalom Pártjának (NMP) szenátora a tegnapi szenátusi vitán a törvénytervezet elutasítását követelte, arra kérve az „általa tisztelt” magyar polgártársait, hogy három nemzeti napjuk közül válasszanak maguknak másik ünnepnapot, mivel a pesti forradalom 12. pontját, a Magyarország és Erdély unióját idéző dátum hivatalos ünneppé nyilvánítása szerinte megalázná a románokat. Az NMP szenátora szerint a szociálliberális kormánytöbbségnek mielőbb színt kell vallania, „meddig hajlandó engedni az RMDSZ zsarolásának”.
Şerban Nicolae, a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (SZDP) frakcióvezetője arra figyelmeztette szenátortársait, hogy a roma és tatár kisebbségnek van már saját ünnepnapja Romániában, ugyanakkor a szenátusnak hamarosan állást kell foglalnia egy másik tervezetről is, amely az országban élő nemzeti kisebbségek számára határozna meg egy ünnepnapot. A kormánypárti vezérszónok leszögezte: támogatják, hogy ismét megvitassák az RMDSZ törvényjavaslatát a közigazgatási szakbizottságban, de a tegnap elfogadott kéthetes haladék ellenére az SZDP nem fogja hagyni, hogy szavazás nélkül lejárjon a tervezet vitájára szánt két hónapos határidő, és az plenáris szavazás nélkül, hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kerüljön át a képviselőházhoz.
A szenátus közigazgatási szakbizottsága júniusban elfogadásra javasolta a törvénykezdeményezést, de az ellenzék szerint csak azért, hogy a szociálliberális kormánytöbbség megszerezze az RMDSZ támogatását az akkor kegyvesztetté vált Sorin Grindeanu vezette kormány megbuktatásához. Az újabb szakbizottsági vita során a tervezet módosulhat, vagy az is előfordulhat, hogy a véleményező testület immár nem elfogadásra, hanem elutasításra javasolja a szenátusnak március 15-e ünnepnappá nyilvánítását. A törvénytervezetről a végső döntést a képviselőház hozza meg. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Ezt nehezen felejtik el az RMDSZ-nek” – Eckstein-Kovács Péter az igazságügyi változásokról, a szövetség szerepéről
Az igazságügyi rendszer működését szabályozó törvények módosításai a korrupcióellenes ügyészek hatásköreinek megcsonkítását célozzák, az RMDSZ pedig akkor is tartja magát a parlamenti támogatásról a kormánypártokkal kötött megegyezéshez, ha a jogállamot kell közösen csorbítani – vélekedett a Krónikának Eckstein-Kovács Péter jogász, volt RMDSZ-es szenátor és kisebbségügyi miniszter.
– Több ízben is bírálta az RMDSZ-t annak kapcsán, hogy Márton Árpád bizottsági alelnök révén a szövetség aktívan részt vesz az igazságügyi törvények módosításainak kidolgozásán munkálkodó parlamenti különbizottságban. A kormányoldal – és vele az RMDSZ is – ugyanakkor arra hivatkozik, hogy az „ügyészállam” lebontásán fáradoznak. Hihetőnek tartja, hogy az ügyészek olyannyira elszabadultak, hogy szükség van a megzabolázásukra? Ha nem, mi lehet a valós indok?
– Olyan, hogy ügyészállam, nincs. Rendőrállam már létezett, saját bőrünkön éreztük a pártállami időkben.
Már csak azért sem lehet ügyészállamról beszélni, mert az ügyészek, a nyomozó, az azt ellenőrző és vádemelő intézmény a bírói hatalom ellenőrzése alatt áll a nyomozati szakasztól a jogerős ítéletig, avagy felmentésig. A jogállamiság sarokköve az, hogy senki se állhasson a törvények felett. Ez persze sokaknak, politikusoknak, híres vagy gazdag embereknek nem tetszik. És itt jön be az a hatáskör, amit meg akarnak csonkítani: az ügyészség és különösen a DNA azon joga/gyakorlata, hogy érinthetetlennek tűnő emberek esetében – miniszterek, képviselők, milliomosok, fociguruk, főpapok – is nyomoznak, és bíróság elé küldik őket. Az ügyészek munkájának eredményességét a büntetőügyekben meghozott bírósági ítéletek tükrözik. A DNA eredményességi együtthatója jó ideje 90 százalék körül mozog, ami ha nem is tökéletes, de nagyon jó eredmény.
– Tény, hogy voltak olyan esetek, amelyekben a bíróság darabokra cincálta az ügyészek érvelését. Ön szerint valóban szükséges az ügyészek és bírák felelősségének rögzítése, és kötelezni őket az esetleg okozott kár megtérítésére?
– Az nagyon jó, hogy vannak szétcincált vádiratok, felmentési ítéletek. Ahogy van rossz suszter, akad gyenge vagy akár elfogult ügyész is. Persze nagy a különbség, ami a következményeket illeti, de ismétlem, egy ügyész nem tud 24 órán túl saját hatáskörében fogva tartani vagy letartóztatni senkit. Jelenleg is van jogszabály a bírák és ügyészek anyagi felelősségéről törvénytelen ítéletek vagy eljárások esetében, mégpedig akkor, ha rosszhiszeműen jártak el, vagy ha szarvashibát vétettek. Ami újdonság, az az, hogy ha az államot elmarasztalták, és kártérítésre kötelezték, akkor muszáj azt behajtani a tévesen ítélkező bírón. Eddig is volt rá lehetőség, de nem volt kötelező. Hát nem szeretnék annak a bírónak a bőrében lenni, aki hetente több tíz kereskedelmi ügyben megy be tárgyalni, ahol a per tárgya sok millió lej vagy euró. Egy tévesnek minősített ítélet egy életre ellehetetleníti a bíró és családja egzisztenciáját.
– Az ellenzéki vádak szerint a kormányoldal célja az, hogy a politikum befolyása alá vonja az igazságszolgáltatást. Ugyanakkor a kormányoldal – és az RMDSZ is – azzal érvel, hogy a módosítások zömét az igazságügyi szakmai szervezetek javaslatára fogadták el. Ezek nyomán – például azzal, hogy az államfő a jövőben nem utasíthatja vissza a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács által javasolt főügyészek kinevezését – épphogy erősödik az igazságügy önállósága, hiszen a politikum immár nem szólhat bele a kinevezésekbe. Az igazságügyi felügyelet – végül elvetett – kivonása a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) alól és független intézménnyé tétele elvileg szintén hozzájárulhatott volna az igazságügy függetlenségének megszilárdításához. Vagy mégsem?
– Lehet, sőt biztos, hogy a PSD hangadó jogászpolitikusai, Florin Iordache és Şerban Nicolae nem a szakma csúcsai, de nagy tapasztalattal rendelkező, dörzsölt politikusok. Most az ügyészek jelentették a célpontot. Nosza engedtek a CSM és egy, de nem az egyetlen bírói egyesület képviselője módosító indítványainak, mi több, olyan mentelmi jogot ígértek a bíróknak, mint amilyen a parlamenti képviselőknek van. Hogy a parlamenti képviselők mentelmi jogát kellene korlátozni és nem kiterjeszteni több ezer bíróra, az már nem érdekli a kormánypártokat.
Egymásra akarják uszítani a szakmát, amely eddig konzekvensen elutasította a módosításokat, hogy aztán könnyebben elbánhassanak velük. Az igazságügyi felügyelet kivonása a CSM hatásköréből messze a legveszélyesebb módosítás lett volna a csomagból. Nyilván, hogy a parlamenti többség és kapcsolt részei mondták volna meg, hogy kik azok a „független” emberek, akik majd döntenek bírák, ügyészek karrierjéről, fegyelmi ügyeikről.
Ami a vezető ügyészek kinevezését illeti, vannak pró és kontra érvek az államelnök szerepét illetően ebben a kérdésben. Az az igazság, hogy van egy kis konzervativizmus abban, ahogyan a közvélemény és a sajtó nagyobbik része látja ezt a kérdést. Eddig működött: kérdés, mi lehet mögötte, hogy most Dragneaék meg akarják változtatni. Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Hiába a civilek, bírák és ügyészek tiltakozása – megszavazták a törvénymódosítást
Döntő házként megszavazta kedden a szenátus a bírák és ügyészek jogállásáról szóló, 2004/303-as törvényt módosító tervezetet, az indítványt 80 támogató szavazattal fogadták el.
A voksoláskor csak a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és az RMDSZ szenátorai voltak az ülésteremben.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozói még a szavazás előtt kivonultak a teremből, arra hivatkozva, hogy részt akarnak venni a két ház együttes ülésén, amelynek – a két házbizottság által jóváhagyott program szerint – 14 órakor kellett volna elkezdődnie. A PNL és az USR szenátorai csak az általuk benyújtott és az igazságügyi törvényekkel foglalkozó különbizottságban elutasított módosító javaslatok egy részét olvasták fel. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátorainak tiltakozó akciója miatt pedig mintegy tíz percre megszakították a szenátus plenáris ülését, amelyen a bírók és ügyészek jogállásának módosításáról szóló törvénytervezetről vitáznak.
Călin Popescu-Tăriceanu felszólalása közben az USR szenátorai beálltak a házelnök háta mögé „Együtt az igazságszolgáltatásért” feliratú tábláikkal. Tăriceanu ekkor azt mondta, hogy amíg az USR-sek elfoglalják a helyüket, felfüggeszti az ülést, mivel azonban a tiltakozó szenátorok tíz perc után sem ültek le, a házelnök elrendelte a vita folytatását. Később, Şerban Nicolae szociáldemokrata párti szenátor javaslatára, többségi szavazattal a plénum úgy döntött, hogy meghosszabbítják az ülést addig, amíg a 2004/303-as törvényhez benyújtott minden módosító indítványt megvitatnak. A Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség tiltakozott a döntés ellen, és bejelentették, hogy távoznak az ülésről, mivel jelen kívánnak lenni a két ház együttes ülésén.
Kivonult a szenátus plénumából a Népi Mozgalom Párt (PMP) is az igazságügyi törvények vitájáról, miután elutasították a párt elnökének, Traian Băsescunak azon javaslatát, hogy vegyék le a napirendi pontok közül az igazságügyi törvényeket. „Nem adtunk le egyetlen módosító javaslatot sem, hogy a Iordache bizottság ne mondhassa azt, hogy „elfogadtuk a módosításaikat”. Ez egy csapda volt, amit az ellenzéki pártoknak állítottak” – nyilatkozta Băsescu.
Amennyiben a parlament 2018 áprilisáig nem dönt az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós irányelvnek a hazai törvénykezésbe való átültetéséről, a kormány sürgősségi rendelettel szabályozhatja ezt – nyilatkozta tegnap Tudorel Toader igazságügyi miniszter. Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források a miniszter nyilatkozatára reagálva azt állították, a kabinet nem fog sürgősségi rendeletet kiadni erről. Székely Hírmondó; Erdély.ma

Álláspontot adott ki az Erdélyi Magyar Néppárt az igazságügyi törvények módosításáról
Álláspontot adott ki az Erdélyi Magyar Néppárt az igazságügyi törvények módosításáról, amelyben leírják, hogy az EMNP tagjai és támogatói aggodalommal követik az igazságügyi törvények módosítását célzó kormánypárti döntéseket. A Szilágyi Zsolt elnök, és Toró T. Tibor ügyvezető elnök által aláírt állásfoglalásban kiemelik, hogy a román igazságügyi rendszer reformját a Néppárt is szükségesnek tartja, hiszen az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények pontatlanságaira vagy az esetlegességeire a mindennapi gyakorlatból elég példát lehet hozni, de az Alkotmánybíróság is erre kötelezi a jogalkotót. Ugyanakkor megalapozottnak tartják a gyanút, hogy e döntések mögött sokszor nem csak a jogállamiság iránti elkötelezettség, hanem inkább a kormánypárti elit és szövetségeseinek önös hatalomtechnikai érdekei, illetve a korrupcióellenes harc szereplőinek megleckéztetése rejlik – írják. „Ezt támasztja alá a szóban forgó törvények módosítása során mutatkozó számos, a parlamenti szokásjog és gyakorlat határait feszegető eljárás, továbbá a kormányzati bizonytalanság és következetlenség mind a tartalmi, mind a kommunikációs kérdésekben. Beszédes tény az is, hogy a kormány végül hosszas huzavona után lemondott törvénykezdeményező jogáról és úgy döntött, hogy »kecskére bízza a káposztát«, amikor három olyan honatyának (Florin Iordache bukott miniszter, Eugen Nicolicea és Şerban Nicolae elhíresült parlamenti bizottsági elnökök) játszotta át a tervezetek parlament elé terjesztését, akiknek mind szakmai, mint politikai előélete ebben a kérdésben finoman fogalmazva is kétes” – áll az állásfoglalásban. Az EMNP szerint a kormány mögött álló parlamenti többség, „sajnálatos módon a magyar képviselők hathatós támogatásával, a törvényalkotási folyamat során figyelmen kívül hagyta a jelentősebb szakmai csoportosulások által megfogalmazott érdemi kifogásokat, nem vett tudomást a Legfelsőbb Bírói és Ügyészi Tanács többszöri negatív véleményezéséről, eltekintett fontos – közöttük az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió meghatározó országai – diplomáciai testületek, valamint nemzetközi integrációs szervezetek figyelmeztetéseitől, és minimális érzékenységet, de annál inkább hatalmi arroganciát mutatott az »utca« hangja iránt is, amely a hónapokig zajló és százezreket megmozgató tüntetések során egyre erősebben szólt” – írják. Amiatt is kiemelik aggályikat, hogy a parlamenti többség nem mutatott hajlandóságot „a jogállamiság legtekintélyesebb nemzetközi őre”, az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság álláspontjának kikérésére sem. „Miután a törvényalkotási folyamat parlamenti szakasza lezárult, a korrekciós lehetőség már csak az államelnök és az alkotmánybíróság kezében van. Reményünket fejezzük ki, hogy az államelnök élni fog alkotmányos jogával és kihirdetés helyett visszaküldi a törvénycsomagot a parlamentnek, továbbá él befolyásával és eléri azt, hogy a parlamenti vita újrakezdésekor a Velencei Bizottság véleményezése legyen az irányadó” – áll az állásfoglalásban. „A magyarság szavazataival parlamentbe jutott képviselőktől pedig azt várjuk, hogy a jogállamot érintő álláspontjuk kialakításánál törekedjenek minél szélesebb konszenzusra az erdélyi magyar társadalmon belül. Nekünk, számbeli kisebbségben élő magyaroknak a jogállamiság nem csak a demokrácia szempontjából fontos, hanem létkérdés. Ezért ebben ne kössenek a közösségünk számára semmilyen hasznot nem hozó elvtelen megállapodásokat!” – zárul az állásfoglalás. (közlemény) Transindex.ro