Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Nicolae, Ioan
6 tétel
1996. április 12.
Ápr. 8-án éjjel részeg, huligán elemek Székelyudvarhelyen gépkocsikat rongáltak meg, több polgári személyt brutálisan bántalmaztak. A megtámadottak egyike - mint utólag kiderült, Ioan Nicolae Botas rendőr altiszt - a súlyos bántalmazásba belehalt. Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete elítél mindenfajta vandalizmust, ugyanakkor felelőtlennek és tendenciózusnak ítéli a román sajtó egy részében megjelent tájékoztatást, amelyek ezt a sajnálatos esetet etnikai színben akarják feltüntetni. Tiltakoznak az ellen, hogy bizonyos politikai erők ezt az elítélendő bűntényt magyarellenes hangulatekeltésre használják fel, olvasható közleményükben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./ Az elkövetők: öt ittas magyar fiatalember. A tetteseket azonosították és halált okozó testi sértés alapos gyanújával őrizetbe vettél őket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2003. február 25.
"A febr. 23-án Marosvásárhelyre látogató Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter az újabb magyar tannyelvű osztályok létrehozásával, a magyar anyanyelvű iskolaigazgatók etnikai alapon való kinevezésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy mindig is a szakmai hozzáértést tartotta fő kritériumnak az előléptetésben, és nem etnikai alapon kell történnie az igazgatók kinevezésének. Azokban az iskolákban, ahol mind magyar, mind román tannyelvű osztályok működnek, Andronescu természetesnek tartja, hogy magyar anyanyelvű igazgató is legyen. Ovidiu Natea Maros megyei prefektus szerint: "ott, ahol a magyarok többségben vannak, a főigazgató magyar, és fordítva, ahol a románok vannak többen, ott román." Ioan Nicolaescu PSD-s szenátor, a MOGYE fizika katedrájának professzora kijelentve, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetem (MOGYE) esetében a román és a magyar diákok számarányának leszögezése nem olyan egyszerű, mérlegelni kell a sikeresen vizsgázók évről évre változó számarányát, ezenkívül a magyar diákok román helyekre is pályázhatnak. A szenátor szerint bantusztáni helyzet állna elő, szeparációhoz vezetne az egyetemen a magyar tanszékekkel. /Antalfi Imola Bantusztáni helyzet kialakulásától tart Ioan Nicolaescu szenátor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./"
2003. május 7.
"Az RMDSZ és a PSD közötti egyezmény értelmében április 30-áig kellett volna rendezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvű oktatás kérdését. Bukarestben az utolsó tárgyalások folynak a beiskolázási számok fele-fele arányban történő elosztása érdekében. Elvi megegyezés született Bukarestben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási számait illetően - jelezte dr. Ioan Nicolaescu, a kormánypárt Maros megyei szenátora, aki tudományos titkárként a MOGYE szenátusának is tagja. Nicolaescu méltányosnak tartja a magyar félnek a két párt idei egyezményében is rögzített kérését, miszerint a fakultások beiskolázási számát állapítsák meg fele-fele arányban. Az utóbbi években a magyar diákok száma ismét megugrott a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben, megközelítve, időnként pedig meghaladva az ötven százalékos arányt. A feleknek még nem sikerült teljesen egyetérteniük az ősztől beinduló asszisztensképzői kollégium, illetve a főiskolai rangú bábaképző sorsa fölött; az RMDSZ azt szeretné, ha a magyar felvételizők számára ezeken is biztosítanák az ötven százalékos beiskolázási arányt. Ehhez viszont módosítani kellene az egyetem chartáját, mely jelenlegi formájában nem kínál lehetőséget a kollégiumi anyanyelvi oktatásra. A végső szót a MOGYE 36 tagú szenátusa (ennek kevesebb mint egyharmada magyar nemzetiségű) mondja ki, az egyetemi autonómia miatt az eddigi eredmények kútba eshetnek. Dr. Puskás Attila tanársegéd, a szenátus tagja úgy véli, a kisebbségben lévő magyar tanerőknek semmi esélyük a döntés megszavazására. Hasonlóan borúlátó dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár is, aki arra az időszakra emlékeztetett, amikor az RMDSZ a kormányban volt, államtitkára volt az oktatásügyi minisztériumban, a 64 marosvásárhelyi magyar oktató beadványát azonban válaszra sem méltatták Bukarestben. "Amíg nincs magyar tagozat, nem a magyar közösség választja meg a rektor-helyettest, addig mások végzik a káderpolitikát és hozzák meg a gazdasági döntéseket" - mutatott rá Ábrám. A hátrányos megkülönböztetés legkézzelfoghatóbb jele a magyar oktatók hiánya: míg a tárgyalások a diákság ötven százalékos részarányáról szólnak, a pedagógusok aránya alig haladja meg a 25 százalékot. A lap háromszori felkérésére is elutasította a nyilatkozást dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese. /Szucher Ervin: Lekésett egyezmény-határidő. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./"
2003. november 12.
"A háromszáz leggazdagabb romániai személy vagyona összesen 12 milliárd dollár, azonban egyetlen vagyon sem éri egy az egymilliárd dollárt, derül ki a Capital című hetilap összeállításából. A leggazdagabb román állampolgár az idén is a vasgárdista, szélsőséges Iosif Constantin Dragan, akinek vagyonát 800-850 millió dollárra becsülik. Dragan a ButanGas társaság alapítója. A rangsor második helyén Victor és Ioan Micula, az European Drinks csoport tulajdonosai állnak mintegy 650 millió dollárral. Szintén a második helyen áll Ion Tiriac volt teniszjátékos 650-700 millió dolláros vagyonnal. A toplistán következik a Paunescu család 640-650 millió dollárral, Sorin Ovidiu Vintu 460 millió dollárral, Ioan Nicolae, az INteragro főrészvényese 330-350 millió dollárral, Dinu Patriciu, a Rompetrol többségi tulajdonosa 300 millió dollárral, a Voiculescu család, a Grivco csoport és az Intact sajtótröszt tulajdonosa 250-260 millió dollárral. A leggazdagabb sportolók a Capital szerint Gheorghe Hagi 35-40 millió dollárral, Mircea Lucescu 28-30 millió dollárral, Gheorghe Popescu 25 millió dolláros vagyonnal, Adrian Ilie 13-15 millió dollárral, Anghel Iordanescu 13-15 millió dollárral, Dan Petrescu 10-12 millió dollárral, Ilie Dumitrescu 9-10 millió dollárral. Viorel Moldovan 9-10 millió dolláros, Adrian Mutu 6-7 millió dolláros vagyonnal rendelkezik, Cristian Chivunak 5 millió dollárja van. /Dúsgazdagok toplistája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./ A leggazdagabb romániai magyarok toplistája 1. Teszári Zoltán /Nagyvárad/- RCS&RDS csoport - Romania Cable Systems kábeltelevíziós társaság - 80 millió dollár.2. Prosszer Zoltán és Gabriella /Marosvásárhely/ - Paneuro csoport - 55-60 millió dollár.3. Verestóy Attila - 25 millió. 4. Mudura Sándor - Lotus Market Nagyvárad - 25 millió. 5. Bába György - Cosmo üzletlánc - 22-24 millió. 6. Szarvadi Loránd - Domo üzletlánc - 21-23 millió. 7. Hegedűs Ferenc - Domo üzletlánc - 15-17 millió. 8. Kurkó János György - idegenforgalmi és ingatlanbefektetések -13-15 millió. 9. Fodor Zsolt és Szilvia - EuroGSM - 12-14 millió. 10. Hristea Erika - SecpralPro - 8 millió. /Incze Ferenc: Vagyonosok toplistája. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"
2010. július 8.
"Tudásvágyból, szeretetből"
Doktoranduskonferencia a MOGYE-n
Gyógyításra elkötelezett hazai és határon túli fiataloknak, illetve neves vezetőtanáraiknak ad otthont ezekben a napokban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. A doktorandusok harmadik alkalommal megszervezett konferenciája már múlt évben nemzetközi tapasztalatcserévé nőtte ki magát: tavaly német és ausztriai hallgatókat is megmozgatott, ezúttal az orvos- és gyógyszerészképzést nyújtó négy magyarországi egyetem doktori iskoláinak diákjait és a Moldova köztársaságbeli – kisinyovi – doktorandusokat vonzotta Marosvásárhelyre. Az idei ülésszakra 196 dolgozat érkezett, a konferencián 220- an vesznek részt.
A rendezvény tegnap délelőtti megnyitóján dr. Jung János, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Doktori Iskolájának igazgatója, illetve dr. Ioan Nicolaescu, a MOGYE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Kásler Miklós, a magyarországi Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a budapesti Semmelweis Egyetem és a marosvásárhelyi tanintézet közötti ötéves együttműködés jelentőségéről beszélt. Ezt követően dr. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke a közös munka hajtóerőiről – a tudásvágyról és a szeretetről – szólt, ugyanakkor elismerését fejezte ki a vendéglátó egyetem kutatói teljesítményeit illetően. A továbbiakban dr. Brânzaniuc Klára professzor asszony, a MOGYE tudományos munkáért felelős rektorhelyettese arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy ebben a hónapban hároméves posztdoktori képzés indult az egyetemen, melyen 40, doktori címet szerzett fiatal vesz részt – 30-an a marosvásárhelyi tanintézetből, hárman Bukarestből, négyen Budapestről és hárman Debrecenből –, és ezzel az új képzésformával a doktorandusok jövő évi konferenciája is új dimenziót kap. Az ünnepi beszédeket a frissen érettségizett Metzler Anna elektromosorgona-játéka követte. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre készülő diáklány saját szerzeményeiből adott elő néhányat. Végül dr. Jung János a MOGYE angol nyelvű folyóiratában publikálandó dolgozatokkal kapcsolatos észrevételeit ismertette, többek között az angol szakkifejezések helytelen használatára és a szerkesztésbeli hibákra, a pontatlan könyvészetre hívta fel a figyelmet.
– A fiatal kutatóknak még bőven van mit tanulniuk a tudományos igényű munkák elkészítését illetően. Ez a konferencia a tapasztalatcsere mellett nevelői célokat is szolgál – nyilatkozta Jung professzor a megnyitót követően. A továbbiakban a pécsi egyetemről érkezett dr. Ember István és dr. Rébék-Nagy Gábor, illetve a kisinyovi Leonard Azamfirei előadásaira került sor, majd a délutáni órákban megkezdődtek a szekcióülések. A nemzetközi tapasztalatcsere péntekig tart.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)
Doktoranduskonferencia a MOGYE-n
Gyógyításra elkötelezett hazai és határon túli fiataloknak, illetve neves vezetőtanáraiknak ad otthont ezekben a napokban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. A doktorandusok harmadik alkalommal megszervezett konferenciája már múlt évben nemzetközi tapasztalatcserévé nőtte ki magát: tavaly német és ausztriai hallgatókat is megmozgatott, ezúttal az orvos- és gyógyszerészképzést nyújtó négy magyarországi egyetem doktori iskoláinak diákjait és a Moldova köztársaságbeli – kisinyovi – doktorandusokat vonzotta Marosvásárhelyre. Az idei ülésszakra 196 dolgozat érkezett, a konferencián 220- an vesznek részt.
A rendezvény tegnap délelőtti megnyitóján dr. Jung János, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Doktori Iskolájának igazgatója, illetve dr. Ioan Nicolaescu, a MOGYE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Kásler Miklós, a magyarországi Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a budapesti Semmelweis Egyetem és a marosvásárhelyi tanintézet közötti ötéves együttműködés jelentőségéről beszélt. Ezt követően dr. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke a közös munka hajtóerőiről – a tudásvágyról és a szeretetről – szólt, ugyanakkor elismerését fejezte ki a vendéglátó egyetem kutatói teljesítményeit illetően. A továbbiakban dr. Brânzaniuc Klára professzor asszony, a MOGYE tudományos munkáért felelős rektorhelyettese arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy ebben a hónapban hároméves posztdoktori képzés indult az egyetemen, melyen 40, doktori címet szerzett fiatal vesz részt – 30-an a marosvásárhelyi tanintézetből, hárman Bukarestből, négyen Budapestről és hárman Debrecenből –, és ezzel az új képzésformával a doktorandusok jövő évi konferenciája is új dimenziót kap. Az ünnepi beszédeket a frissen érettségizett Metzler Anna elektromosorgona-játéka követte. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre készülő diáklány saját szerzeményeiből adott elő néhányat. Végül dr. Jung János a MOGYE angol nyelvű folyóiratában publikálandó dolgozatokkal kapcsolatos észrevételeit ismertette, többek között az angol szakkifejezések helytelen használatára és a szerkesztésbeli hibákra, a pontatlan könyvészetre hívta fel a figyelmet.
– A fiatal kutatóknak még bőven van mit tanulniuk a tudományos igényű munkák elkészítését illetően. Ez a konferencia a tapasztalatcsere mellett nevelői célokat is szolgál – nyilatkozta Jung professzor a megnyitót követően. A továbbiakban a pécsi egyetemről érkezett dr. Ember István és dr. Rébék-Nagy Gábor, illetve a kisinyovi Leonard Azamfirei előadásaira került sor, majd a délutáni órákban megkezdődtek a szekcióülések. A nemzetközi tapasztalatcsere péntekig tart.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)
2015. február 6.
Ismét megrongálták a Holnaposokat
Keddre virradó éjszaka ismeretlen tettes(ek) festékkel firkálta(k) össze a nagyváradi Holnaposok szoborcsoportot.
Ez alkalommal a szoborcsoport álló alakja Dutka Ákos háta lett szinte teljesen összefirkálva fehér festékszóróval, de az Emőd Tamást reprezentáló alak hátára is került egy rózsaszínű krikszkraksz. Ezeket az írott üzenethez hasonló graffitiket szaknyelven tag-nek hívják. Rövid időn belül ez a második olyan eset, amikor valaki(k) összefirkálja(k) a szoborcsoportot, legutóbb tavaly decemberben firkálta össze két ismeretlen ezt a köztéri műalkotást. A helyi rendőrséget Ritli László Csongor, a nagyváradi helyi tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője értesítette szerda délután. Csütörtökön délelőtt fél tizenegykor helyszíni szemlét tartott a nagyváradi helyi rendőrség két tagja, valamint ott volt a bejelentő Ritli László Csongor is. A helyi rendőrség képviselője a helyszínen semmilyen konkrét információval nem tudott szolgálni, később azonban Ioan Nicolae Galuttól, a nagyváradi helyi rendőrség vezetőjétől megtudtuk, hogy az eset keddről szerdára virradó éjszaka történt. Mint mondta, megnézték a felvételeket, amiken valamilyen gyanús mozgás látszik, de nemhogy az arc vagy az arcok nem látszanak a felvételeken, de még az sem, hogy valójában hány elkövető lehetett. „Nem tudom, mi lehet a baj, talán olyan erősen ver a neon, hogy elhomályosítja a kamerát” - magyarázta Galut, hozzátéve, hogy a jövőben talán át kellene helyezni azokat a térfigyelő kamerákat. Ugyanakkor azt ígérte, hogy növelni fogják az őrjáratok számát: mint mondta ezentúl óránként fog elhaladni ott az őrjárat. Egyébiránt a firkákat még a délelőtt folyamán lemosták a műalkotásról egy speciális vegyszerrel. Amikor tavaly decemberben először rongálták meg a Holnaposok szoborcsoportot, még arról szóltak a feltételezések, hogy netán egy meg nem értett, frusztrált művész tette lehet ez, de most már nem zárható ki az etnikai provokáció lehetősége sem, hiszen már másodjára firkálták össze a Holnaposok szoborcsoportját. Nemrég – mint arról annak idején beszámoltunk – a József Attila szobrot is összefirkálták, miközben a városban lévő román történelmi személyiségeket megmintázó szobrokat mindez idáig nem ért hasonló támadás, tehát úgy tűnik, a firkászok a magyar közösséghez köthető köztéri alkotásokat választják ki „áldozatul”.
Pap István
erdon.ro
Keddre virradó éjszaka ismeretlen tettes(ek) festékkel firkálta(k) össze a nagyváradi Holnaposok szoborcsoportot.
Ez alkalommal a szoborcsoport álló alakja Dutka Ákos háta lett szinte teljesen összefirkálva fehér festékszóróval, de az Emőd Tamást reprezentáló alak hátára is került egy rózsaszínű krikszkraksz. Ezeket az írott üzenethez hasonló graffitiket szaknyelven tag-nek hívják. Rövid időn belül ez a második olyan eset, amikor valaki(k) összefirkálja(k) a szoborcsoportot, legutóbb tavaly decemberben firkálta össze két ismeretlen ezt a köztéri műalkotást. A helyi rendőrséget Ritli László Csongor, a nagyváradi helyi tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője értesítette szerda délután. Csütörtökön délelőtt fél tizenegykor helyszíni szemlét tartott a nagyváradi helyi rendőrség két tagja, valamint ott volt a bejelentő Ritli László Csongor is. A helyi rendőrség képviselője a helyszínen semmilyen konkrét információval nem tudott szolgálni, később azonban Ioan Nicolae Galuttól, a nagyváradi helyi rendőrség vezetőjétől megtudtuk, hogy az eset keddről szerdára virradó éjszaka történt. Mint mondta, megnézték a felvételeket, amiken valamilyen gyanús mozgás látszik, de nemhogy az arc vagy az arcok nem látszanak a felvételeken, de még az sem, hogy valójában hány elkövető lehetett. „Nem tudom, mi lehet a baj, talán olyan erősen ver a neon, hogy elhomályosítja a kamerát” - magyarázta Galut, hozzátéve, hogy a jövőben talán át kellene helyezni azokat a térfigyelő kamerákat. Ugyanakkor azt ígérte, hogy növelni fogják az őrjáratok számát: mint mondta ezentúl óránként fog elhaladni ott az őrjárat. Egyébiránt a firkákat még a délelőtt folyamán lemosták a műalkotásról egy speciális vegyszerrel. Amikor tavaly decemberben először rongálták meg a Holnaposok szoborcsoportot, még arról szóltak a feltételezések, hogy netán egy meg nem értett, frusztrált művész tette lehet ez, de most már nem zárható ki az etnikai provokáció lehetősége sem, hiszen már másodjára firkálták össze a Holnaposok szoborcsoportját. Nemrég – mint arról annak idején beszámoltunk – a József Attila szobrot is összefirkálták, miközben a városban lévő román történelmi személyiségeket megmintázó szobrokat mindez idáig nem ért hasonló támadás, tehát úgy tűnik, a firkászok a magyar közösséghez köthető köztéri alkotásokat választják ki „áldozatul”.
Pap István
erdon.ro