Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Nicoară, Marius
12 tétel
2004. június 24.
A liberális-demokrata, az NLP–DP alkotta D. A. Szövetség jelöltjét, Marius Nicoarat választották a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségébe, a két alelnöki posztot az RMDSZ jelöltjei, Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán szerezték meg. Kolozsváron a városi önkormányzat megválasztotta a két alpolgármestert a liberális Adrian Popa és az RMDSZ-es Boros János személyében. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "elárulta a nagy megbékélés célkitűzését" azáltal, hogy a D. A.-val szövetkezett. Az RMDSZ képviselői viszont cáfolják, hogy árulás történt volna, ugyanis a szövetség a közvetítő szerepét felvállalva mind az SZDP-nek, mind pedig a D. A.-nak ajánlatot tett, de kezdeményezésüket mindkét fél elutasította. Ezután azzal szövetkezett, aki többet ajánlott. Kolozs megye 37 tagú tanácsában a választások eredményeként négy párt képviselteti magát: az SZDP 11, a D. A. liberális-demokrata szövetség szintén 11, az RMDSZ 8, az NRP pedig 7 tanácsosi helyet szerzett. A Kolozs megyei tanács elnöke Marius Nicoara /D. A. szövetség/ lett, a két megyei alelnöke Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán /mindketten az RMDSZ színeiben/. Kerekes Sándor a régi/új alelnök. Kolozsváron a városi tanács alakuló ülésén a nagy-romániás tanácsosok hevesen tiltakoztak, amikor Boros János anyanyelvén tette le a tanácsosi esküt, pontosabban azt mondta, hogy jur-esküszöm. Eugen Pop, a szélsőségesen nacionalista politikai alakulat tanácsosa fennhangon kérte a prefektust, intézkedjék, ugyanis törvénytelen és románellenes akcióra került sor. Valentin Cuibus, a kormány helyi képviselője azonnal eleget tett a nagy-romániások kérésének: felszólította a többi RMDSZ-es tanácsost, hogy ne keltsenek feszültséget. A többi magyar nemzetiségű önkormányzati képviselő csak román nyelven tette le az esküt. Kolozsvár két alpolgármestere: Boros János és Adrian Popa. A tanács az RMDSZ-es alpolgármester helyébe a szövetség választási listáján soron következő Irsay Miklóst szavazta meg tanácsosnak. Lemondott a városi tanácsosi mandátumról Gheorghe Funar, aki megyei tanácsos lett. /U. I., K. O.: Váratlan RMDSZ-paktum a D.A. Szövetséggel. Két alelnöki és egy alpolgármesteri tisztség jutott az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2006. március 16.
Kolozsváron a megemlékezés a Szent Mihály-templomban kezdődött, előtte azonban, a Mátyás-szoborcsoport előtt egy fiatalokból álló csoport tüntetett egy „Vissza az egyetemünket” feliratú transzparenssel, és sok címeres magyar zászlóval. A zsúfolásig telt templomban elsőként a házigazda, Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket. Ünnepi beszédében az 1848. március 15-én megfogalmazott kiáltvány első mondatára utalt: „Legyen békesség, szabadság és egyetértés”. Dr. Pap Géza erdélyi református püspök számba vette az elmúlt 16 évet, kijelentve: sajnos többnyire a kudarcok jutnak eszébe: az autonómia, a magyar egyetem, az egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása egyaránt álom maradt. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök arra figyelmeztetett: a szabadság üres szó marad, ha nincs mögötte erkölcsi tartalom. Kiss Béla evangélikus lelkész a zsoltáros szavait idézve fohászkodott: „Utaid, Uram mutasd meg, hogy el ne tévelyedjem…” A kolozsvári magyar főkonzulátust Kónya László gazdasági attasé képviselte, aki saját, Erdélyhez fűződő élményei alapján mondott rövid beszédet. A templomból az ünneplők a Petőfi utcai Biasini Szállóhoz vonultak, ahol előbb a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, László Attila szólalt fel. Kónya László gazdasági attasé, mielőtt felolvasta volna a magyar kormány üzenetét, közölte: „a vélemény-nyilvánítást a végére kérem”. A hallgatóság néhány kósza füttytől eltekintve ennek igyekezett is eleget tenni, de amikor a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által aláírt szöveg a státustörvényhez, a nemzeti vízumhoz és a kedvezményes letelepedéshez ért, szinte mindenki fütyülésbe kezdett. Ellenreakcióként az egybegyűltek mind Calin Platon alprefektust, mind Marius Nicoara megyei tanácsi alelnököt (aki magyarul is szólt néhány szót), de Emil Boc polgármestert is megtapsolták. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: ő továbbra is az önálló magyar egyetem ügye mellett tör lándzsát. Beszédet mondott még Máté András Levente képviselő, majd megkoszorúzták a Biasini Szálló falán levő emléktáblát. Az ünnepség este a Magyar Operában megtartott előadással zárult. Az ünnepséget követően László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a Szabadságnak kijelentette: az általa vezetett szervezet elhatárolódik a Gyurcsány-beszédet fogadó füttykoncerttől. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Legyen békesség, szabadság és egyetértés! Március 15-ét ünnepeltük Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2008. március 29.
Marius Nicoara (PNL) Kolozs megyei tanácselnök felhívására ötpárti „felelősségi paktum” született a helyhatósági választási kampány sportszerűségéről. A megyei PNL-szervezet vezetője László Attilával (RMDSZ) és a többi párt képviselőjével a sajtó jelenlétében írta alá azt az elvi megállapodást, amely szerint a pártok korteskedésük során tartózkodnak az olyan hangulatkeltéstől, ami negatívan befolyásolhatja a hazai és a külföldi tőke érvényesülését. Az okmány szerint a választási versengésnek nem szabad idegengyűlölő és rasszista polémiába torkolnia. László Attila üdvözölte az elvi megállapodást. /Ötpárti megállapodás a sportszerű kampányért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2008. április 12.
A Nagy-Románia Párt Kolozs megyei szervezete kész lemondani saját jelöltjéről a megyei elnöki tisztségre, és támogatni a Nemzeti Liberális Párt képviselőjét, Marius Nicoarat – jelentette be Gheorghe Funar szenátor. Együtt kívánnak működni a román pártokkal azért, hogy ne az RMDSZ jelöltje kerüljön a megyei tanács elnöki tisztségébe. Gheorghe Funar elmondta, egyedül a Demokrata–Liberális Párttal nem tárgyalnak. /Bárkivel szövetségben az RMDSZ ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
2009. február 17.
Fölényes győzelmet aratott Sorin Apostu a kolozsvári időközi polgármester-választásokon, második fordulóra nem kerül sor. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje a szavazatok 60,48 százalékát szerezte meg. A második helyezett a liberális Marius Nicoara 24,78 százalékkal, majd Teodor Pop Puscas (PSD) 7,39 százalékkal. A Magyar Polgári Párt jelöltjére, Gergely Balázsra a szavazó kolozsváriak 3,53 százaléka voksolt (2872), László Csaba, a Zöld Párt jelöltje 1,12 százalékot kapott (914). A hivatalos adatok szerint a részvétel 30,19 százalék volt, amely lényegesen kevesebb a júniusi helyhatósági választásokon mért 41,39 százaléknál. Az elkövetkező négy évben tehát továbbra is a PD-L „fennhatósága” alatt marad Kolozsvár és Kolozs megye. A demokrata liberálisoké a polgármesteri és a megyei tanácselnöki tisztség, mind a városi, mind a megyei tanácsban PD-L-s többség van. Sorin Apostu /sz. Focsani, 1968/ 2007-től a kolozsvári állatorvosi egyetem tanára. 2004–2008 között igazgatói tisztséget töltött be a kolozsvári polgármesteri hivatalban, 2008-ban alpolgármesterré választották. /Apostu nyerte a kolozsvári polgármester-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2010. augusztus 16.
Nicoară: hívják össze a Legfelső Védelmi Tanácsot!
Marius Nicoară szenátor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei elnöke vasárnap arra kérte Traian Băsescu államfőt, hívja össze a Legfelső Védelmi Tanácsot (CSAT), a magyar hivatalosságoknak az etnikai alapú autonómiáról tett nyilatkozatai miatt. Nyílt levelében a szenátor kifejti: Romániában „elutasítást vált ki” az autonómia kérdése, és elvárta volna, hogy ezt lássa Cotroceniben is. Nicoară leszögezi, hogy jelen pillanatban az autonómia ügye már nem csak kampánytéma. „Az erdélyi magyarok területi autonómiája már nem csak kampányok vagy különböző viták témája. Tőkés László EP képviselő nyilatkozatai egyértelművé tették ezt, és állásfoglalásra kellene önt is késztessék. Ezzel szemben csak néhány PDL-s halvány reakcióját hallhattuk, ezt is főleg a közvélemény erőltette ki”, hangsúlyozza a liberális szenátor.
Marius Nicoară szerint Traian Băsescunak reagálnia kellett volna a Románia belügyeibe történő „súlyos beavatkozásra” és beindítania az ilyenkor szokásos eljárást. Biztosította Traian Băsescut az erdélyiek teljes támogatásáról ez ügyben. Szabadság (Kolozsvár)
Marius Nicoară szenátor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei elnöke vasárnap arra kérte Traian Băsescu államfőt, hívja össze a Legfelső Védelmi Tanácsot (CSAT), a magyar hivatalosságoknak az etnikai alapú autonómiáról tett nyilatkozatai miatt. Nyílt levelében a szenátor kifejti: Romániában „elutasítást vált ki” az autonómia kérdése, és elvárta volna, hogy ezt lássa Cotroceniben is. Nicoară leszögezi, hogy jelen pillanatban az autonómia ügye már nem csak kampánytéma. „Az erdélyi magyarok területi autonómiája már nem csak kampányok vagy különböző viták témája. Tőkés László EP képviselő nyilatkozatai egyértelművé tették ezt, és állásfoglalásra kellene önt is késztessék. Ezzel szemben csak néhány PDL-s halvány reakcióját hallhattuk, ezt is főleg a közvélemény erőltette ki”, hangsúlyozza a liberális szenátor.
Marius Nicoară szerint Traian Băsescunak reagálnia kellett volna a Románia belügyeibe történő „súlyos beavatkozásra” és beindítania az ilyenkor szokásos eljárást. Biztosította Traian Băsescut az erdélyiek teljes támogatásáról ez ügyben. Szabadság (Kolozsvár)
2010. augusztus 25.
Nicoară kirohant Tőkésék ellen
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) betiltása érdekében kíván lépéseket tenni Marius Nicoară, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szenátora. A politikus szerint a Tőkés László vezette szervezet nem tartja tiszteletben a nemzeti szuverenitás, a területi egység, a jogrend és a demokrácia alapelveit.
Nicoară közölte: javasolni fogja egy parlamenti bizottság felállítását, amely az EMNT és Tőkés László elnök tevékenységének az elemzésével foglalkozna. „Az EMNT-elnök etnikai alapú autonómiával kapcsolatos kijelentései támadások a nemzetállam és az Alkotmány ellen: arra uszítja a székelyföldi lakosságot, hogy vonuljanak az utcára és tegyenek meg »bármit« annak érdekében, hogy kivívják az úgynevezett Székelyföld önrendelkezését. Nézeteit minden bizonnyal az EP-elnök által vezetett szervezet tagjai is osztják, ezért az EMNT betiltását fogom követelni Bukarestben” – jelentette ki a politikus.
Marius Nicoară nem első alkalommal rohan ki Tőkés László ellen: két héttel korábban bejelentette, levélben fordult Traian Băsescuhoz, melyben önmaga és az erdélyi románok nevében arra kérte az elnököt, hogy sürgősen hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), a testület pedig szenteljen kiemelt figyelmet a magas rangú magyar hivatalosságok etnikai alapú autonómiával kapcsolatos kijelentéseinek. A PNL-szenátor meggyőződése szerint az autonómia kérdése nem csupán Erdélyben, hanem egész Romániában ugyanazt az elutasító reakciót váltja ki, ezt pedig a Cotroceni-palotától is elvárja.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, úgy tűnik, Marius Nicoară is a liberális párton belül megerősödni látszó nacionalista vonalat erősíti, és véleménye szerint hamis pályára terelődik majd a szervezetet, s ezáltal elveszíthetik támogatóik jelentős részét. „Nevetséges, hogy egy személyt vagy egy szervezetet olyan nyilatkozatok miatt zaklatnak, melyek tiszteletben tartják a törvényeket és az európai normatívákat. Sok sikert Marius Nicoarának az EMNT betiltására irányuló törekvéseihez, azt kívánom, tegye magát nevetségessé ilyen jellegű kezdeményezésekkel a bukaresti fórumok előtt.”
Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) betiltása érdekében kíván lépéseket tenni Marius Nicoară, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szenátora. A politikus szerint a Tőkés László vezette szervezet nem tartja tiszteletben a nemzeti szuverenitás, a területi egység, a jogrend és a demokrácia alapelveit.
Nicoară közölte: javasolni fogja egy parlamenti bizottság felállítását, amely az EMNT és Tőkés László elnök tevékenységének az elemzésével foglalkozna. „Az EMNT-elnök etnikai alapú autonómiával kapcsolatos kijelentései támadások a nemzetállam és az Alkotmány ellen: arra uszítja a székelyföldi lakosságot, hogy vonuljanak az utcára és tegyenek meg »bármit« annak érdekében, hogy kivívják az úgynevezett Székelyföld önrendelkezését. Nézeteit minden bizonnyal az EP-elnök által vezetett szervezet tagjai is osztják, ezért az EMNT betiltását fogom követelni Bukarestben” – jelentette ki a politikus.
Marius Nicoară nem első alkalommal rohan ki Tőkés László ellen: két héttel korábban bejelentette, levélben fordult Traian Băsescuhoz, melyben önmaga és az erdélyi románok nevében arra kérte az elnököt, hogy sürgősen hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), a testület pedig szenteljen kiemelt figyelmet a magas rangú magyar hivatalosságok etnikai alapú autonómiával kapcsolatos kijelentéseinek. A PNL-szenátor meggyőződése szerint az autonómia kérdése nem csupán Erdélyben, hanem egész Romániában ugyanazt az elutasító reakciót váltja ki, ezt pedig a Cotroceni-palotától is elvárja.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, úgy tűnik, Marius Nicoară is a liberális párton belül megerősödni látszó nacionalista vonalat erősíti, és véleménye szerint hamis pályára terelődik majd a szervezetet, s ezáltal elveszíthetik támogatóik jelentős részét. „Nevetséges, hogy egy személyt vagy egy szervezetet olyan nyilatkozatok miatt zaklatnak, melyek tiszteletben tartják a törvényeket és az európai normatívákat. Sok sikert Marius Nicoarának az EMNT betiltására irányuló törekvéseihez, azt kívánom, tegye magát nevetségessé ilyen jellegű kezdeményezésekkel a bukaresti fórumok előtt.”
Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 11.
Káros magyar testvérharc
A Szociál-Liberális Szövetség (USL) jelöltjei taroltak az önkormányzati választásokon
Marosvásárhelyen újabb mandátumot nyert Dorin Florea jelenlegi polgármester, aki a szavazatok 54 százalékával maga mögé utasította a 30 százalékon álló Frunda György RMDSZ-es jelöltet. Kolozsváron a különböző exit-pollok a hibahatáron belüli eredményt mutatnak Marius Nicoară és Emil Boc volt kormányfő – az USL, illetve a PDL jelöltje – között.
Az országos részvételi arány alatt, de a négy évvel ezelőttinél többen vettek részt a bánsági, közép- és dél-erdélyi, valamint a partiumi megyékben a tegnapi helyhatósági választásokon. A nap folyamán mért adatok végig ezt a tendenciát mutatták, a lapzártánk előtti utolsó, 17 órai adatok szerint országos szinten a választási jegyzékben szereplők 39,01 százaléka adta le szavazatát. A magyarok lakta megyék a sereghajtók közé tartoznak: Temes megyében 32,34 százalékos, Arad megyében 36,30 százalékos, Kolozs megyében 37,52 százalékos, Szatmár megyében 39,72 százalékos, Fehér megyében 40,24 százalékos, Hunyad megyében 40,85 százalékos, Maros megyében 41,11 százalékos, Szilágy megyében 43,09 százalékos, Bihar megyében 43,76 százalékos részvételi arányt mértek.
Markó egységet vár
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerint rendkívül fontos, kulcskérdés a magyarság szempontjából az egységes magyar képviselet megteremtése. „Erős önkormányzatokat szeretnék, ez rendkívül fontos a következő időszakban, mert érvényesülnie kell a helyi autonómiának, a szubszidiaritás, a decentralizáció elvének, és ezt erős, hozzáértő önkormányzatok, megyei és helyi tanácsok nélkül nem lehet megvalósítani” – mondta. Markó Béla kifejtette, a két magyar ellenpárt megpróbálta gyengíteni a szövetséget, de meg van győződve, hogy a magyar választók bölcsebbek, mint az a néhány politikus, akik az RMDSZ-en kívül próbáltak pártot alapítani. „Arról is meg vagyok győződve, hogy a mostani eredmény legalább olyan jó lesz, mint 2008-ban, vagy még jobb” – szögezte le Markó Béla.
Frunda eltévedt, aztán „hazatalált”
Délelőtt 10-re érkezett családjával az Unirea gimnáziumban berendezett szavazókörzetbe Frunda György, ahol csak a terembe érve tudta meg, nem oda, hanem egy másik körzethez tartozik. „Kellett volna előre értesíteni az embereket, a sajtóban közzétenni, változott a körzet, hogy már nem ahhoz tartozunk, ahová mindig is tartoztunk. De nem történt tragédia, átmegyünk a másik körzetbe” – mondta Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltje.
A Mihai Eminescu Ifjúsági Házban, ahol fél órával korábban Benedek Imre, az MPP polgármesterjelöltje is leadta szavazatát, már sor volt, mire Frundáék megérkeztek, így a sor végén várakozva beszélgettek az emberekkel, akik közül többen is kifejtették óhajukat, hogy mennyire szeretnék, ha valóban megtörténne a váltás, jóra fordulna a város sorsa. A 95 esztendős Székely Lenke például elmondta, azért szavazott, mert reméli, hogy szavazatával ő is hozzájárul a változáshoz. „Nekem már lehet, hogy mindegy, de a fiatalabb generációknak nem mindegy, ki vezeti a várost” – mondta az idős hölgy.
„Ha megnyerem a polgármesteri széket, hozzáfogok mindazon tervek megvalósításához, amelyeket a kampányban ismertettem, hetente tanácskozom majd a megyei tanácselnökkel és rendszeresen a prefektussal, hogy összehangoljuk a város és a megye dolgait” – fogadkozott Frunda. Hozzátette: nem zárkózik el az együttműködéstől a tanácsba bejutott pártok képviselőivel. „Biztonságos többséget alakítanék ki a városi tanácsban, mert olyan terveim vannak, amelyeknek kivitelezéséhez stabil tanácsi többségre van szükség” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
A szatmáriak folytatnák
Nem mondható, hogy a teljes korrektség jegyében zajlott a választás Szatmár megyében. Az RMDSZ megfigyelői már a kora délelőtti órákban értesítették a megyei választási bizottságot, hogy az USL megbízottai listákról hívogatják az embereket szavazni. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei elnöke feleségével szavazott az 59-es körzetben. Az őt váró újságíróknak elmondta, egy olyan csapatra szavazott, amely sikerrel tudja folytatni az eddigi munkát, biztosítani tudja a megye további fejlődését. Ilyés Gyula feleségével és két felnőtt gyermekével jelent meg a 68-as körzetben. „Korrekt és tisztességes adminisztrációra szavaztam, s arra, hogy maradjon meg a továbbiakban is a város békés, nyugodt hangulata” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
Ilyés Gyula szatmári polgármester győzelméért még izgulni kell
Cseke mindent megtett
„Új szemléletre szavaztam Biharért és Nagyváradért: ennek alapja azon területek azonosítása és fejlesztése, amelyeken kimagasló teljesítményt érhetünk el” – nyilatkozta Cseke Attila polgármesterjelölt tegnap reggel, miután leadta voksát Nagyváradon a 118-as szavazókörzetben. Cseke Attila elmondta, elégedett pozitív, új elemeket is bemutató kampányával. Példaként említette a 24 órás kampánymaratont, amely alkalmával sok helyen megfordult: piacokon, kórházakban, állomáson, emellett biciklizett és kocogott is. „Minden politikusnak javaslom ezt, mert közvetlenül kaphatnak információt a közösség életéről” – állította Cseke Attila, aki mindenkit arra biztatott: menjen el szavazni.
Kolozsvár belvárosában Eckstein-Kovács győzne
„Megyünk votálni… az is számít, az a votálás” – biztatta egymást két hölgy az egyik kolozsvári szavazóhelyiség előtt, mielőtt leadták volna a voksukat. Abban a körzetben, ahol Eckstein-Kovács Pétert várták a sajtó képviselői, elsősorban idősek, többen magyarok érkeztek, az exit poll felméréseket készítők elmondása szerint sok szavazatot kapott az RMDSZ jelöltje. Eckstein megszokott optimizmusát és harsány nevetését ezúttal sem hagyta otthon, a személyi igazolványát azonban szinte elfelejtette visszakérni. A szavazás után azt nyilatkozta, a kampány során végig a Szép város Kolozsvár című dalt dúdolta, és azt is szeretné, ha az ő polgármestersége alatt egy nagyon szép város lenne Kolozsvárból. Az imént említett optimizmusa azt sugallta, hogy győzni fog. Merre tovább bánsági magyarság?
„A folytonosságra, az építkezésre, a megmaradásra szavaztam ma. Arra adtam voksomat, hogy a Bánság olyan otthona legyen minden kisebbségnek, ahol élhető környezetben lehet felépíteni a közös jövőnket” – nyilatkozta Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei tanácselnökjelöltje tegnap délben Temesváron. Halász ugyanakkor kitért a választás jelentőségére is: „Ma saját magunk dönthetünk arról, hogy milyen irányba mozdul el a bánsági magyarok jövője. Erős képviselettel erős közösségeket tudunk építeni, ezért létfontosságú, hogy minél többen járuljunk az urnákhoz”.
Az EMNP megvetné lábát
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNP védnöke tegnap délben adta le a voksát a nagyváradi Kórház utcai vérközpontban. A püspök elmondta: a templomból jött szavazni, számára hitből fakadó erkölcsi kérdés a választás. Kijelentette: pártegység helyett nemzeti egységre van szükség. Az EMNP eredményeire vonatkozó kérdésre Tőkés kifejtette: elsődleges céljuk, hogy megvessék a lábukat. Toró T. Tibor, a Néppárt országos elnöke Temesváron szavazott. A politikus elmondta: az erdélyi magyar politikában új egységre van szükség, ő pedig erre pecsételt, hiszen minden magyar pártra adott szavazat az új egységet erősíti. Új Magyar Szó (Bukarest)
A Szociál-Liberális Szövetség (USL) jelöltjei taroltak az önkormányzati választásokon
Marosvásárhelyen újabb mandátumot nyert Dorin Florea jelenlegi polgármester, aki a szavazatok 54 százalékával maga mögé utasította a 30 százalékon álló Frunda György RMDSZ-es jelöltet. Kolozsváron a különböző exit-pollok a hibahatáron belüli eredményt mutatnak Marius Nicoară és Emil Boc volt kormányfő – az USL, illetve a PDL jelöltje – között.
Az országos részvételi arány alatt, de a négy évvel ezelőttinél többen vettek részt a bánsági, közép- és dél-erdélyi, valamint a partiumi megyékben a tegnapi helyhatósági választásokon. A nap folyamán mért adatok végig ezt a tendenciát mutatták, a lapzártánk előtti utolsó, 17 órai adatok szerint országos szinten a választási jegyzékben szereplők 39,01 százaléka adta le szavazatát. A magyarok lakta megyék a sereghajtók közé tartoznak: Temes megyében 32,34 százalékos, Arad megyében 36,30 százalékos, Kolozs megyében 37,52 százalékos, Szatmár megyében 39,72 százalékos, Fehér megyében 40,24 százalékos, Hunyad megyében 40,85 százalékos, Maros megyében 41,11 százalékos, Szilágy megyében 43,09 százalékos, Bihar megyében 43,76 százalékos részvételi arányt mértek.
Markó egységet vár
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerint rendkívül fontos, kulcskérdés a magyarság szempontjából az egységes magyar képviselet megteremtése. „Erős önkormányzatokat szeretnék, ez rendkívül fontos a következő időszakban, mert érvényesülnie kell a helyi autonómiának, a szubszidiaritás, a decentralizáció elvének, és ezt erős, hozzáértő önkormányzatok, megyei és helyi tanácsok nélkül nem lehet megvalósítani” – mondta. Markó Béla kifejtette, a két magyar ellenpárt megpróbálta gyengíteni a szövetséget, de meg van győződve, hogy a magyar választók bölcsebbek, mint az a néhány politikus, akik az RMDSZ-en kívül próbáltak pártot alapítani. „Arról is meg vagyok győződve, hogy a mostani eredmény legalább olyan jó lesz, mint 2008-ban, vagy még jobb” – szögezte le Markó Béla.
Frunda eltévedt, aztán „hazatalált”
Délelőtt 10-re érkezett családjával az Unirea gimnáziumban berendezett szavazókörzetbe Frunda György, ahol csak a terembe érve tudta meg, nem oda, hanem egy másik körzethez tartozik. „Kellett volna előre értesíteni az embereket, a sajtóban közzétenni, változott a körzet, hogy már nem ahhoz tartozunk, ahová mindig is tartoztunk. De nem történt tragédia, átmegyünk a másik körzetbe” – mondta Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltje.
A Mihai Eminescu Ifjúsági Házban, ahol fél órával korábban Benedek Imre, az MPP polgármesterjelöltje is leadta szavazatát, már sor volt, mire Frundáék megérkeztek, így a sor végén várakozva beszélgettek az emberekkel, akik közül többen is kifejtették óhajukat, hogy mennyire szeretnék, ha valóban megtörténne a váltás, jóra fordulna a város sorsa. A 95 esztendős Székely Lenke például elmondta, azért szavazott, mert reméli, hogy szavazatával ő is hozzájárul a változáshoz. „Nekem már lehet, hogy mindegy, de a fiatalabb generációknak nem mindegy, ki vezeti a várost” – mondta az idős hölgy.
„Ha megnyerem a polgármesteri széket, hozzáfogok mindazon tervek megvalósításához, amelyeket a kampányban ismertettem, hetente tanácskozom majd a megyei tanácselnökkel és rendszeresen a prefektussal, hogy összehangoljuk a város és a megye dolgait” – fogadkozott Frunda. Hozzátette: nem zárkózik el az együttműködéstől a tanácsba bejutott pártok képviselőivel. „Biztonságos többséget alakítanék ki a városi tanácsban, mert olyan terveim vannak, amelyeknek kivitelezéséhez stabil tanácsi többségre van szükség” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
A szatmáriak folytatnák
Nem mondható, hogy a teljes korrektség jegyében zajlott a választás Szatmár megyében. Az RMDSZ megfigyelői már a kora délelőtti órákban értesítették a megyei választási bizottságot, hogy az USL megbízottai listákról hívogatják az embereket szavazni. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei elnöke feleségével szavazott az 59-es körzetben. Az őt váró újságíróknak elmondta, egy olyan csapatra szavazott, amely sikerrel tudja folytatni az eddigi munkát, biztosítani tudja a megye további fejlődését. Ilyés Gyula feleségével és két felnőtt gyermekével jelent meg a 68-as körzetben. „Korrekt és tisztességes adminisztrációra szavaztam, s arra, hogy maradjon meg a továbbiakban is a város békés, nyugodt hangulata” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
Ilyés Gyula szatmári polgármester győzelméért még izgulni kell
Cseke mindent megtett
„Új szemléletre szavaztam Biharért és Nagyváradért: ennek alapja azon területek azonosítása és fejlesztése, amelyeken kimagasló teljesítményt érhetünk el” – nyilatkozta Cseke Attila polgármesterjelölt tegnap reggel, miután leadta voksát Nagyváradon a 118-as szavazókörzetben. Cseke Attila elmondta, elégedett pozitív, új elemeket is bemutató kampányával. Példaként említette a 24 órás kampánymaratont, amely alkalmával sok helyen megfordult: piacokon, kórházakban, állomáson, emellett biciklizett és kocogott is. „Minden politikusnak javaslom ezt, mert közvetlenül kaphatnak információt a közösség életéről” – állította Cseke Attila, aki mindenkit arra biztatott: menjen el szavazni.
Kolozsvár belvárosában Eckstein-Kovács győzne
„Megyünk votálni… az is számít, az a votálás” – biztatta egymást két hölgy az egyik kolozsvári szavazóhelyiség előtt, mielőtt leadták volna a voksukat. Abban a körzetben, ahol Eckstein-Kovács Pétert várták a sajtó képviselői, elsősorban idősek, többen magyarok érkeztek, az exit poll felméréseket készítők elmondása szerint sok szavazatot kapott az RMDSZ jelöltje. Eckstein megszokott optimizmusát és harsány nevetését ezúttal sem hagyta otthon, a személyi igazolványát azonban szinte elfelejtette visszakérni. A szavazás után azt nyilatkozta, a kampány során végig a Szép város Kolozsvár című dalt dúdolta, és azt is szeretné, ha az ő polgármestersége alatt egy nagyon szép város lenne Kolozsvárból. Az imént említett optimizmusa azt sugallta, hogy győzni fog. Merre tovább bánsági magyarság?
„A folytonosságra, az építkezésre, a megmaradásra szavaztam ma. Arra adtam voksomat, hogy a Bánság olyan otthona legyen minden kisebbségnek, ahol élhető környezetben lehet felépíteni a közös jövőnket” – nyilatkozta Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei tanácselnökjelöltje tegnap délben Temesváron. Halász ugyanakkor kitért a választás jelentőségére is: „Ma saját magunk dönthetünk arról, hogy milyen irányba mozdul el a bánsági magyarok jövője. Erős képviselettel erős közösségeket tudunk építeni, ezért létfontosságú, hogy minél többen járuljunk az urnákhoz”.
Az EMNP megvetné lábát
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNP védnöke tegnap délben adta le a voksát a nagyváradi Kórház utcai vérközpontban. A püspök elmondta: a templomból jött szavazni, számára hitből fakadó erkölcsi kérdés a választás. Kijelentette: pártegység helyett nemzeti egységre van szükség. Az EMNP eredményeire vonatkozó kérdésre Tőkés kifejtette: elsődleges céljuk, hogy megvessék a lábukat. Toró T. Tibor, a Néppárt országos elnöke Temesváron szavazott. A politikus elmondta: az erdélyi magyar politikában új egységre van szükség, ő pedig erre pecsételt, hiszen minden magyar pártra adott szavazat az új egységet erősíti. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. június 12.
Erősödött a magyar képviselet a szórványban
Kolozs megye a részvételi arány tekintetében sereghajtónak számít – a vasárnapi voksnapon a jogosultak alig 53 százaléka szavazott. A végleges eredmények alapján a Szociálliberális Unió (USL) jelöltje, Horea Uioreanu 705 szavazattal győzte le Alin Tişét (PDL) a megyei tanácselnöki tisztségért kiírt szavazáson, az RMDSZ-es Máté András 12 százalékot ért el.
A szövetség tanácsosi listája a voksok 13,7 százalékát kapta, míg az USL 41, a PDL 30 százalékot kapott. A párhuzamos szavazatszámlálás alapján várhatóan nyolc Kolozs megyei településen állíthat polgármestert az RMDSZ – derül ki a szövetség megyei szervezetének a közleményéből. A megyei választási iroda által közölt végleges eredmények szerint Emil Boc exminiszterelnök (PDL) a szavazatok 40 százalékával újra polgármester lett Kolozsváron, Marius Nicoară, az USL jelöltje 38,97 százalékot kapott. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) a voksok 10, Gergely Balázs (EMNP) kevesebb mint egy százalékát kapta. Az EMNP közép-erdélyi régióelnöke úgy értékeli, Kolozs megyében az EMNP a magyar pártokra leadott szavazatok 14 százalékát kapta meg, ez összesen 2,5–3 százalékos eredményt jelent megyei szinten.
Fehér megyében egyetlen településen, Torockó községben nyert polgármesteri mandátumot az RMDSZ, ahol Szőcs Ferenc legyőzte az EMNP színeiben induló Király Melindát. Torockószentgyörgyön és Torockón a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat Szőcs Ferencnek. „A torockóiak a folytonosság és a tapasztalat mellett adták le voksukat. Bebizonyították, hogy felelősségteljesen döntöttek ezáltal, felelősséget vállalva a jelen és a jövő nemzedékéért” – nyilatkozta az újabb mandátumát megkezdő elöljáró. Szőcs Ferencnek első alkalommal 1996-ban szavaztak bizalmat a választópolgárok, ezt követően pedig az RMDSZ politikusa 2008 és 2012 között irányította a községet.
Beszterce-Naszód megyében egy településen, Árpástón lesz a következő négy évben RMDSZ-es városvezető. A megyében a választásra jogosult személyek 59,15 százaléka adta le a voksát, 2008-ban ez az arány 52,43 százalék volt. Brassó megyében a megyeszékhely tanácsában az RMDSZ két mandátumot szerzett, a 2008-as választásokhoz hasonlóan pedig négy településen – Alsórákoson, Apácán, Tatrangon és Ürmösön – szavaztak bizalmat a szövetség jelöltjeinek. A megyében egyébként a lakosok 54,59 százaléka szavazott, négy évvel ezelőtt ez az arány 46,69 százalék volt. Máramaros megyében egyetlen polgármesteri tisztséget sem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek. A választópolgárok valamivel több, mint fele élt szavazati jogával, a részvételi arány 52,09 százalékos volt, a 2008-as 45,99 százalékhoz képest.
Temes megyében az RMDSZ-nek három településen, Óteleken, Igazfalván és Végváron sikerült elöljárói tisztséget szereznie, utóbbinak tizenhat év után van ismét magyar polgármestere. A községben a szövetség színeiben induló Csáki-Gál Károly nagy fölénnyel győzte le ellenfeleit. Elmondta: Végvár a példája annak, hogy összefogással a magyar közösség meg tudja mutatni erejét. A tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint Végváron mindössze 37,5 százalék a magyarság aránya, a községben pedig legutóbb 1992 és 1996 között volt magyar polgármester. Azóta a magyar jelöltek rendszerint a választások második fordulójában, a román pártok összefogásának következtében veszítették el a versenyt. Az idei, egyfordulós rendszerrel esély mutatkozott a tisztség visszaszerzésére.
„Végre együtt erősek vagyunk. Végváron mától az emberek számítanak. Mától kezdődik a munka, az elkövetkező négy évben pedig együtt építjük újra a várost” – nyilatkozta az eredményhirdetést követően Csáki-Gál Károly. A bánsági megyében a 2008-as 40,96 százalékhoz képest idén a választópolgárok 49,33 százaléka adta le voksát.
Kőrössy Andrea, Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)
Kolozs megye a részvételi arány tekintetében sereghajtónak számít – a vasárnapi voksnapon a jogosultak alig 53 százaléka szavazott. A végleges eredmények alapján a Szociálliberális Unió (USL) jelöltje, Horea Uioreanu 705 szavazattal győzte le Alin Tişét (PDL) a megyei tanácselnöki tisztségért kiírt szavazáson, az RMDSZ-es Máté András 12 százalékot ért el.
A szövetség tanácsosi listája a voksok 13,7 százalékát kapta, míg az USL 41, a PDL 30 százalékot kapott. A párhuzamos szavazatszámlálás alapján várhatóan nyolc Kolozs megyei településen állíthat polgármestert az RMDSZ – derül ki a szövetség megyei szervezetének a közleményéből. A megyei választási iroda által közölt végleges eredmények szerint Emil Boc exminiszterelnök (PDL) a szavazatok 40 százalékával újra polgármester lett Kolozsváron, Marius Nicoară, az USL jelöltje 38,97 százalékot kapott. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) a voksok 10, Gergely Balázs (EMNP) kevesebb mint egy százalékát kapta. Az EMNP közép-erdélyi régióelnöke úgy értékeli, Kolozs megyében az EMNP a magyar pártokra leadott szavazatok 14 százalékát kapta meg, ez összesen 2,5–3 százalékos eredményt jelent megyei szinten.
Fehér megyében egyetlen településen, Torockó községben nyert polgármesteri mandátumot az RMDSZ, ahol Szőcs Ferenc legyőzte az EMNP színeiben induló Király Melindát. Torockószentgyörgyön és Torockón a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat Szőcs Ferencnek. „A torockóiak a folytonosság és a tapasztalat mellett adták le voksukat. Bebizonyították, hogy felelősségteljesen döntöttek ezáltal, felelősséget vállalva a jelen és a jövő nemzedékéért” – nyilatkozta az újabb mandátumát megkezdő elöljáró. Szőcs Ferencnek első alkalommal 1996-ban szavaztak bizalmat a választópolgárok, ezt követően pedig az RMDSZ politikusa 2008 és 2012 között irányította a községet.
Beszterce-Naszód megyében egy településen, Árpástón lesz a következő négy évben RMDSZ-es városvezető. A megyében a választásra jogosult személyek 59,15 százaléka adta le a voksát, 2008-ban ez az arány 52,43 százalék volt. Brassó megyében a megyeszékhely tanácsában az RMDSZ két mandátumot szerzett, a 2008-as választásokhoz hasonlóan pedig négy településen – Alsórákoson, Apácán, Tatrangon és Ürmösön – szavaztak bizalmat a szövetség jelöltjeinek. A megyében egyébként a lakosok 54,59 százaléka szavazott, négy évvel ezelőtt ez az arány 46,69 százalék volt. Máramaros megyében egyetlen polgármesteri tisztséget sem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek. A választópolgárok valamivel több, mint fele élt szavazati jogával, a részvételi arány 52,09 százalékos volt, a 2008-as 45,99 százalékhoz képest.
Temes megyében az RMDSZ-nek három településen, Óteleken, Igazfalván és Végváron sikerült elöljárói tisztséget szereznie, utóbbinak tizenhat év után van ismét magyar polgármestere. A községben a szövetség színeiben induló Csáki-Gál Károly nagy fölénnyel győzte le ellenfeleit. Elmondta: Végvár a példája annak, hogy összefogással a magyar közösség meg tudja mutatni erejét. A tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint Végváron mindössze 37,5 százalék a magyarság aránya, a községben pedig legutóbb 1992 és 1996 között volt magyar polgármester. Azóta a magyar jelöltek rendszerint a választások második fordulójában, a román pártok összefogásának következtében veszítették el a versenyt. Az idei, egyfordulós rendszerrel esély mutatkozott a tisztség visszaszerzésére.
„Végre együtt erősek vagyunk. Végváron mától az emberek számítanak. Mától kezdődik a munka, az elkövetkező négy évben pedig együtt építjük újra a várost” – nyilatkozta az eredményhirdetést követően Csáki-Gál Károly. A bánsági megyében a 2008-as 40,96 százalékhoz képest idén a választópolgárok 49,33 százaléka adta le voksát.
Kőrössy Andrea, Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 12.
Boc-trilógia: újra polgármester Kolozsváron a volt kormányfő
Ismét lehet magyar alpolgármestere a kincses városnak?
Harmadik polgármesteri mandátumát kezdheti el Emil Boc a vasárnapi választásokon elért eredmények nyomán. A végleges adatok szerint Bocnak 40,03 százalékkal sikerült leköröznie az USL jelöltjét, Marius Nicoarát, aki a voksok 38,97 százalékát szerezte meg. A Kolozs megyei tanácselnöki tisztséget Horea Uioreanu nyerte meg (37,43 százalék), az USL jelöltje 705 szavazattal előzte meg PDL-s ellenfelét, Alin Tişét (37,21 százalék). Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek várhatóan négy, a PDL-nek 10, az USL-nek 12 és a Dan Diaconescu-féle PPDD-nek pedig egy kolozsvári tanácsosi mandátuma lesz. A PDL-nek a többség kialakítása érdekében koalíció megkötésére van szüksége, amelyre a legalkalmasabb az RMDSZ lenne, így nem kizárt, hogy az RMDSZ alkupozícióba kerül egy újabb alpolgármesteri tisztség kiharcolásáért. Szabadság (Kolozsvár)
Ismét lehet magyar alpolgármestere a kincses városnak?
Harmadik polgármesteri mandátumát kezdheti el Emil Boc a vasárnapi választásokon elért eredmények nyomán. A végleges adatok szerint Bocnak 40,03 százalékkal sikerült leköröznie az USL jelöltjét, Marius Nicoarát, aki a voksok 38,97 százalékát szerezte meg. A Kolozs megyei tanácselnöki tisztséget Horea Uioreanu nyerte meg (37,43 százalék), az USL jelöltje 705 szavazattal előzte meg PDL-s ellenfelét, Alin Tişét (37,21 százalék). Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek várhatóan négy, a PDL-nek 10, az USL-nek 12 és a Dan Diaconescu-féle PPDD-nek pedig egy kolozsvári tanácsosi mandátuma lesz. A PDL-nek a többség kialakítása érdekében koalíció megkötésére van szüksége, amelyre a legalkalmasabb az RMDSZ lenne, így nem kizárt, hogy az RMDSZ alkupozícióba kerül egy újabb alpolgármesteri tisztség kiharcolásáért. Szabadság (Kolozsvár)
2016. június 21.
A tisztségek mellett többnyelvű helységnévtáblákat is kér az RMDSZ Kolozsváron
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezete mind a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), mind pedig a Szociáldemokrata Párttal (PSD) tárgyal a Kolozs megyei többség kialakításáról, és a szavazataiért nemcsak alelnöki és alpolgármesteri tisztségeket, hanem többnyelvű kolozsvári helységnévtáblákat is kér - írta kedden a Maszol.ro portál.
Amint a portál az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének az ügyvezető elnökétől, Deák Ferenctől megtudta, a szövetség vezetői az elmúlt öt napban harmadszor ülnek le tárgyalni a jobboldali PNL vezetőivel a Kolozs megyei együttműködésről, de kedden a PSD helyi vezetőivel is tárgyalnak. Az egyezkedés azért húzódik el, mert a szövetség emelte a tétet: nemcsak a Kolozs megyei alelnöki tisztséget és a kolozsvári alpolgármesteri tisztséget kéri a szavazataiért, hanem többnyelvű helységnévtáblákat is kér Kolozsvár bejárataihoz.
A tárgyalási alapot az RMDSZ számára az adja, hogy a szövetség a mérleg nyelvét képezi a Kolozs megyei önkormányzatban. A testületben a PNL-nek 18, a PSD-nek 12, a szövetségnek pedig 7 mandátuma van. A liberálisok tehát az RMDSZ nélkül nem kaphatják meg az önkormányzat elnöki tisztségét. A PNL a kolozsvári városi tanácsban már nem szorul rá az RMDSZ szavazataira, mert 16 mandátuma van a 27-ből.
Deák Ferenc elmondta: a liberálisokkal több kérdésben sem tudtak megegyezni, de a legtöbbet a többnyelvű helységnévtáblákról vitáznak. "Elfogadhatatlan számunkra, hogy kirakat-alpolgármesterünk legyen, és Kolozsváron a gyakorlatban ne érvényesüljenek a nyelvi jogaink. Nem akarjuk a szavazatainkat bármi áron odaadni a városi tanácsban és a megyei önkormányzatban a liberálisoknak" - magyarázta.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a többnyelvű helységnévtáblák kérdését az elmúlt 13-14 évben akkor sem sikerült megoldani, ha magyar volt az alpolgármester. Utalt arra, hogy létezik egy 2002-es tanácsi határozat, amelyet életbe kellene léptetni, ám ez azóta is várat magára, ráadásul egy bírósági per is zajlik az ügyben.
Marius Nicoara, a PNL Kolozs megyei szervezetének elnöke a portál kérdésére kijelentette: nem hinné, hogy a többnyelvű helységnévtáblák ügye leküzdhetetlen akadálya lenne a PNL és az RMDSZ közötti egyezségnek. Szavai szerint a liberálisok nyitottak és rugalmasak ebben a kérdésben, csak meg kell találni a megfelelő jogi megoldást. A liberális politikus úgy vélte, hogy legkésőbb szerda reggelig egyezségre jutnak az RMDSZ-szel.
Az RMDSZ korábban közölte: továbbra is Vákár Istvánt jelöli a megyei önkormányzat alelnöki tisztségére, és Horváth Annát a kolozsvári alpolgármesteri tisztségre.
MTI
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezete mind a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), mind pedig a Szociáldemokrata Párttal (PSD) tárgyal a Kolozs megyei többség kialakításáról, és a szavazataiért nemcsak alelnöki és alpolgármesteri tisztségeket, hanem többnyelvű kolozsvári helységnévtáblákat is kér - írta kedden a Maszol.ro portál.
Amint a portál az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének az ügyvezető elnökétől, Deák Ferenctől megtudta, a szövetség vezetői az elmúlt öt napban harmadszor ülnek le tárgyalni a jobboldali PNL vezetőivel a Kolozs megyei együttműködésről, de kedden a PSD helyi vezetőivel is tárgyalnak. Az egyezkedés azért húzódik el, mert a szövetség emelte a tétet: nemcsak a Kolozs megyei alelnöki tisztséget és a kolozsvári alpolgármesteri tisztséget kéri a szavazataiért, hanem többnyelvű helységnévtáblákat is kér Kolozsvár bejárataihoz.
A tárgyalási alapot az RMDSZ számára az adja, hogy a szövetség a mérleg nyelvét képezi a Kolozs megyei önkormányzatban. A testületben a PNL-nek 18, a PSD-nek 12, a szövetségnek pedig 7 mandátuma van. A liberálisok tehát az RMDSZ nélkül nem kaphatják meg az önkormányzat elnöki tisztségét. A PNL a kolozsvári városi tanácsban már nem szorul rá az RMDSZ szavazataira, mert 16 mandátuma van a 27-ből.
Deák Ferenc elmondta: a liberálisokkal több kérdésben sem tudtak megegyezni, de a legtöbbet a többnyelvű helységnévtáblákról vitáznak. "Elfogadhatatlan számunkra, hogy kirakat-alpolgármesterünk legyen, és Kolozsváron a gyakorlatban ne érvényesüljenek a nyelvi jogaink. Nem akarjuk a szavazatainkat bármi áron odaadni a városi tanácsban és a megyei önkormányzatban a liberálisoknak" - magyarázta.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a többnyelvű helységnévtáblák kérdését az elmúlt 13-14 évben akkor sem sikerült megoldani, ha magyar volt az alpolgármester. Utalt arra, hogy létezik egy 2002-es tanácsi határozat, amelyet életbe kellene léptetni, ám ez azóta is várat magára, ráadásul egy bírósági per is zajlik az ügyben.
Marius Nicoara, a PNL Kolozs megyei szervezetének elnöke a portál kérdésére kijelentette: nem hinné, hogy a többnyelvű helységnévtáblák ügye leküzdhetetlen akadálya lenne a PNL és az RMDSZ közötti egyezségnek. Szavai szerint a liberálisok nyitottak és rugalmasak ebben a kérdésben, csak meg kell találni a megfelelő jogi megoldást. A liberális politikus úgy vélte, hogy legkésőbb szerda reggelig egyezségre jutnak az RMDSZ-szel.
Az RMDSZ korábban közölte: továbbra is Vákár Istvánt jelöli a megyei önkormányzat alelnöki tisztségére, és Horváth Annát a kolozsvári alpolgármesteri tisztségre.
MTI
2017. október 7.
A kolozsváriakat is megosztja a felületes oltási törvénytervezet
Mégsem büntetnék a szülőket, ha megtagadják az oltást
Több mint két órán át tartó közvitát szervezett tegnap, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal üvegtermében három Kolozs megyei honatya – köztük az egyébként orvos végzettségű László Attila RMDSZ-es szenátor. Amint az várható volt, a jelenlevők két táborra szakadtak, oltás-támogató, illetve oltásellenes táborra. A jelen levő parlamenti tagok, orvosok egyértelműen az oltás mellett foglaltak állást, míg a vitán részt vevő civilek – szülők – szinte mind oltás-ellenesek voltak. Habár a vita nem volt mentes a feszültségektől, László Attilától megtudtuk, Kolozsváron igencsak civilizált hangnemben folyt a beszélgetés: a jelenlevők például nem nácizták le a parlamenti tagokat azért, mert a készülő oltástörvény-tervezetben kötelezővé tennék a védőoltások beadatását. László Attila szerint egyébként a tervezet még pontosításra szorul, remélhetőleg az elfogadott törvény majd mindenki számára megnyugtató lesz – tette hozzá.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal üvegtermében a készülő oltástörvény kapcsán meghirdetett közvitán hamar két pártra szakadtak a jelenlevők. A szülők – IT-szakemberek, ügyvédek, papok stb. – egyértelműen az oltás kötelezővé tétele ellen tiltakoztak, mivel úgy gondolják, hogy ez a rendelkezés sérti jogaikat. A szülők szerint az oltásoknak számos mellékhatása van, amelyekről hallgatnak a szakemberek.
László Attila szenátor szerint a jelenlegi oltástörvény-tervezet ötéves parlamenti mandátuma alatt a legrosszabbul, azaz legfelületesebben kidolgozott tervezet, amelyet három évvel ezelőtt nyújtottak be, azóta számtalan módosításon esett át, de az eredmény még mindig nem elégséges. Marius Nicoară liberális szenátor szerint is ellentmondásos a tervezet, és javítani kell rajta. Dr. Florin Stamatian képviselő az oltások elhanyagolható mellékhatásairól értekezett.
– Botrányosnak tartom, hogy 34, kanyaróban elhunyt gyermek halála miatt kötelezni akarják a szülőket arra, hogy beoltassák gyermeküket. Az egészségügyi szolgáltatásokat biztosítania kell a szaktárcának, de nem kötelezővé tenni – közölte egy IT-szakemberként bemutatkozó apuka. Egy nő azt állította: a gyerekkorban kapott oltások mellékhatásának áldozata. Egy másik apuka a gyermekek elleni merényletnek tartotta az oltások kötelezővé tételét. Egy ügyvéd anyuka pedig elmondta: az oltások kötelezővé tétele sok szülő számára nem elfogadható, hiszen mindenki fél a mellékhatásoktól, és ez a félelem indokolt. Egy joghallgató pedig azzal vádolta a jelen levő parlamenti tagokat, hogy „orvosi diktatúrát” készülnek bevezetni ezzel a törvénnyel.
A vitán felszólaló háziorvosok megpróbálták az oltások hasznát és értelmét ecsetelni – mindhiába.
Dr. Molnár Endre nyugalmazott járványügyi szakorvos kérdésére, miszerint hányan olvasták el a törvénytervezetet, mély csend lett a teremben. A szakember szerint tényleg szükség van a törvénytervezet javítására, és jobb lett volna az oltási kötelezettséget kormányhatározatba vagy minisztériumi rendeletbe foglalni.
A vita után László Attila a beszélgetés civilizált jellegét emelte ki, ugyanis a bukaresti közvitán a közönség lenácizta a parlamenti tagokat.
Florian Bodog egészségügyi miniszter egyébként szerdán este Jászvásáron pontosított a témában: álhír, hogy megbüntetnék azokat a szülőket, akik nem oltatják be gyermekeiket.
– A kötelező oltástörvény előírja, hogy a szülő köteles részt venni a tájékoztatókon. Azokat a szülőket bírságolnánk majd meg, akik elutasítják a tájékoztatón való részvételt. Azt az álhírt próbálták kelteni, hogy megbírságoljuk azokat a szülőket, akik visszautasítják az oltást. Nem igaz, csakis akkor büntetünk, ha a szülő nem vesz részt a tájékoztató üléseken. Az a szülő, aki visszautasítja az oltást, magára vállalja a teljes felelősséget – nyilatkozta az egészségügyi miniszter.
László Attila RMDSZ-es szenátor szerint még nincs leszögezve, hogy ezeket a tájékoztató tevékenységeket ki, mikor és hol valósítja meg. Vélhetőleg majd a háziorvos tájékoztatja a szülőket, azok pedig aláírásukkal igazolják a tájékoztatás tényét. Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)
Mégsem büntetnék a szülőket, ha megtagadják az oltást
Több mint két órán át tartó közvitát szervezett tegnap, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal üvegtermében három Kolozs megyei honatya – köztük az egyébként orvos végzettségű László Attila RMDSZ-es szenátor. Amint az várható volt, a jelenlevők két táborra szakadtak, oltás-támogató, illetve oltásellenes táborra. A jelen levő parlamenti tagok, orvosok egyértelműen az oltás mellett foglaltak állást, míg a vitán részt vevő civilek – szülők – szinte mind oltás-ellenesek voltak. Habár a vita nem volt mentes a feszültségektől, László Attilától megtudtuk, Kolozsváron igencsak civilizált hangnemben folyt a beszélgetés: a jelenlevők például nem nácizták le a parlamenti tagokat azért, mert a készülő oltástörvény-tervezetben kötelezővé tennék a védőoltások beadatását. László Attila szerint egyébként a tervezet még pontosításra szorul, remélhetőleg az elfogadott törvény majd mindenki számára megnyugtató lesz – tette hozzá.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal üvegtermében a készülő oltástörvény kapcsán meghirdetett közvitán hamar két pártra szakadtak a jelenlevők. A szülők – IT-szakemberek, ügyvédek, papok stb. – egyértelműen az oltás kötelezővé tétele ellen tiltakoztak, mivel úgy gondolják, hogy ez a rendelkezés sérti jogaikat. A szülők szerint az oltásoknak számos mellékhatása van, amelyekről hallgatnak a szakemberek.
László Attila szenátor szerint a jelenlegi oltástörvény-tervezet ötéves parlamenti mandátuma alatt a legrosszabbul, azaz legfelületesebben kidolgozott tervezet, amelyet három évvel ezelőtt nyújtottak be, azóta számtalan módosításon esett át, de az eredmény még mindig nem elégséges. Marius Nicoară liberális szenátor szerint is ellentmondásos a tervezet, és javítani kell rajta. Dr. Florin Stamatian képviselő az oltások elhanyagolható mellékhatásairól értekezett.
– Botrányosnak tartom, hogy 34, kanyaróban elhunyt gyermek halála miatt kötelezni akarják a szülőket arra, hogy beoltassák gyermeküket. Az egészségügyi szolgáltatásokat biztosítania kell a szaktárcának, de nem kötelezővé tenni – közölte egy IT-szakemberként bemutatkozó apuka. Egy nő azt állította: a gyerekkorban kapott oltások mellékhatásának áldozata. Egy másik apuka a gyermekek elleni merényletnek tartotta az oltások kötelezővé tételét. Egy ügyvéd anyuka pedig elmondta: az oltások kötelezővé tétele sok szülő számára nem elfogadható, hiszen mindenki fél a mellékhatásoktól, és ez a félelem indokolt. Egy joghallgató pedig azzal vádolta a jelen levő parlamenti tagokat, hogy „orvosi diktatúrát” készülnek bevezetni ezzel a törvénnyel.
A vitán felszólaló háziorvosok megpróbálták az oltások hasznát és értelmét ecsetelni – mindhiába.
Dr. Molnár Endre nyugalmazott járványügyi szakorvos kérdésére, miszerint hányan olvasták el a törvénytervezetet, mély csend lett a teremben. A szakember szerint tényleg szükség van a törvénytervezet javítására, és jobb lett volna az oltási kötelezettséget kormányhatározatba vagy minisztériumi rendeletbe foglalni.
A vita után László Attila a beszélgetés civilizált jellegét emelte ki, ugyanis a bukaresti közvitán a közönség lenácizta a parlamenti tagokat.
Florian Bodog egészségügyi miniszter egyébként szerdán este Jászvásáron pontosított a témában: álhír, hogy megbüntetnék azokat a szülőket, akik nem oltatják be gyermekeiket.
– A kötelező oltástörvény előírja, hogy a szülő köteles részt venni a tájékoztatókon. Azokat a szülőket bírságolnánk majd meg, akik elutasítják a tájékoztatón való részvételt. Azt az álhírt próbálták kelteni, hogy megbírságoljuk azokat a szülőket, akik visszautasítják az oltást. Nem igaz, csakis akkor büntetünk, ha a szülő nem vesz részt a tájékoztató üléseken. Az a szülő, aki visszautasítja az oltást, magára vállalja a teljes felelősséget – nyilatkozta az egészségügyi miniszter.
László Attila RMDSZ-es szenátor szerint még nincs leszögezve, hogy ezeket a tájékoztató tevékenységeket ki, mikor és hol valósítja meg. Vélhetőleg majd a háziorvos tájékoztatja a szülőket, azok pedig aláírásukkal igazolják a tájékoztatás tényét. Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)