Megnyitották az első autópálya-határátkelőt
Megnyitották az első autópálya-határátkelőt Románia és Magyarország között: a román oldalon a dél-erdélyi sztrádához tartozó, Nagylak és Pécska közötti 16 kilométeres szakaszt szombat délben adták át.
A Csanádpalota–Nagylak-határátkelőhely a román oldalon épült meg. Mindkét irányban négy-négy sávot alakítottak ki a személygépjárműveknek, illetve a teherforgalomnak, valamint két sávot az autóbuszoknak. Két-két mérleget is építettek, és kialakítottak egy több mint száz férőhelyes kamionparkolót is. A húszsávos Nagylak–Csanádpalota autópálya-határátkelő megnyitása nyomán Arad és Temesvár lett Románia első két nagyvárosa, amelyet bekapcsolnak az európai gyorsforgalmi úthálózatba.
Marius Nica, a román kormány európai alapokért felelős minisztere történelmi mérföldkőnek nevezte a magyar–román kapcsolatokban a két ország autópálya-összeköttetésének megteremtését. „Az autópályák és a határátkelőhely megépítése kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a két kormány képes együttműködni a két ország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében” – mondta.
Bár a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) Arad megyei szervezete korábban arról tájékoztatott, hogy a sztrádaavatón Victor Ponta román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz, az eseményen végül csak Ponta jelent meg. A kormányfő mankón támaszkodva, Marius Nicával és Semjén Zsolttal, Magyarország miniszterelnök-helyettesével közösen vágta át a szalagot.
Semjén Zsolt avatóbeszédében hangsúlyozta: Magyarország számára kiemelt fontosságú a határon átnyúló fejlesztések megvalósítása. „A kormány célul tűzte ki, hogy minden autópályát kiépít a határig, és ebben a magyar–román autópálya-kapcsolat megteremtése jelentős mérföldkő” – tette hozzá.
Semjén kifejtette: Magyarország számára alapvető fontosságú a szomszédos országokkal fenntartott jó viszony, ezért arra törekszenek, hogy Romániával is minél több olyan projektet valósítsanak meg, amely előbbre viszi a közös fejlődést. A kereszténydemokrata politikus különösen fontosnak tartja a közlekedési, a kommunikációs és az energetikai hálózatok összekapcsolását. Semjén Zsolt ugyanakkor közölte: várja az észak-erdélyi autópálya megépülését is, annak érdekében, hogy Erdély magyarok által is nagy számban lakott területein is áthaladjon egy gyorsforgalmi út.
„Az uniós integrációnak köszönhetően az elmúlt években kezdett kibontakozni a határok nélküli Európa. Bár az utóbbi hónapok eseményei rámutattak az uniót érő kihívásokra, az illegális migráció problémája és kezelése nem tántoríthat el minket az akadálymentes kapcsolattartás elősegítésétől” – fogalmazott a magyarországi politikus.
Székelyhon.ro

Átadták a román-magyar autópálya-határátkelőhelyet
Victor Ponta román kormányfő és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes jelentétében szombaton átadták a M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti szakaszát, a Csanádpalota-Nagylak határátkelőhelyet, valamint román oldalon a Nagylak és Pécska között megépült 16 kilométeres A1 gyorsforgalmi útszakaszt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatóbeszédében hangsúlyozta, Magyarország számára kiemelt fontosságú a határon átnyúló fejlesztések megvalósítása. A kormány célul tűzte ki, hogy minden autópályát kiépít a határig, és ebben a magyar-román autópálya-kapcsolat megteremtése jelentős mérföldkő – tette hozzá.
Magyarország számára alapvető fontosságú a szomszédos országokkal fenntartott jó viszony, ezért arra törekszünk, hogy Romániával is minél több olyan projektet valósítsunk meg, amely előbbre viszi közös dolgainkat – emelte ki a kereszténydemokrata politikus, aki különösen fontosnak mondta a közlekedési, a kommunikációs és az energetikai hálózatok összekapcsolását. Az uniós integrációnak köszönhetően az elmúlt években kezdett kibontakozni a határok nélküli Európa. Bár az utóbbi hónapok eseményei rámutattak az uniót érő kihívásokra, az illegális migráció problémája és kezelése nem tántoríthat el minket az akadálymentes kapcsolattartás elősegítésétől – fogalmazott. Semjén Zsolt közölte, várja az észak-erdélyi autópálya megépülését is, annak érdekében, hogy Erdély magyarok által is nagy számban lakott területein is áthaladjon egy gyorsforgalmi út.
Marius Nica, a román kormány európai alapokért felelős minisztere történelmi mérföldkőnek nevezte a magyar-román kapcsolatokban a két ország autópálya-összeköttetésének megteremtését. Az autópályák és a határátkelőhely megépítése kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a két kormány képes együttműködni a két ország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében – mondta.
Victor Ponta mankóra támaszkodva érkezett az avatóünnepségre, amelyen nem mondott beszédet. „Mától Románia infrastrukturálisan csatlakozott Európához. Idén elkészül az autópálya Lugosig tartó szakasza és befejezzük a Lugos-Déva szakaszt is” – jelentette ki az újságíróknak a miniszterelnök.
Négy-négy sáv a személygépjárműveknek
A Csanádpalota-Nagylak határátkelőhely a román oldalon épült meg. Mindkét irányban négy-négy sávot alakítottak ki a személygépjárműveknek, illetve a teherforgalomnak, valamint két sávot az autóbuszoknak. Két-két mérleget is építettek, és kialakítottak egy több mint száz férőhelyes kamionparkolót is.
A veszélyes anyagot és élőállatot szállító kamionoknak továbbra is a 43-as úton lévő nagylaki határátkelőt kell használniuk. A Nagylak- Csanádpalota autópálya-határátkelő megnyitása nyomán Arad és Temesvár lett Románia első két nagyvárosa, amelyet bekapcsolnak az európai gyorsforgalmi úthálózatba.
maszol.ro

EU-támogatás: 70%-os lehívási arány várhat
Marius Nica, az európai alapokkal megbízott miniszter azt nyilatkozta, hogy az év végéig Románia el fogja érni az EU-s lehívható alapok megszerzésének 70 százalékát, amely jelenleg 62,77 százalék.
A pontos helyzetkép 2016 márciusában fog kirajzolódni. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az infrastruktúra fejlesztését politikai vonalon lehet eredményesen szorgalmazni.
Szabadság (Kolozsvár)

Lemondhatnak az ötödikesek a magyar nyelvű tankönyvekről?
Jelentős erőfeszítéseket tesznek minisztériumi szinten azért, hogy a kiadók minél hamarabb lefordítsák a magyar tannyelvű iskolába járó ötödikes diákok tankönyveit – hangsúlyozta Kovács Irén Erzsébet kisebbségi oktatásért felelős államtitkár kedden, a Liviu Pop tanügyminiszter által összehívott videókonferencián.
„Számos jelzést kaptunk, a tankönyvhiány súlyos probléma, elsősorban az ötödik osztályosokat érinti. Komoly erőfeszítéseket teszünk, hogy megoldást találjunk, versenytárgyalást írunk ki a fordításokra, de más módszeren is gondolkodunk” – fogalmazott az államtitkár.
Az ígéretek ellenére azonban Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szkeptikusnak mutatkozott, elmondása szerint nem lát már esélyt arra, hogy a magyar ötödik osztályos diákok ebben a tanévben kézhez kapják a lefordított tankönyveket. Sőt attól tart, hogy ha ilyen ütemben haladnak, a mostani ötödikesek jövő tanévben sem jutnak tankönyvhöz.
Kiss Imre kijelentette: már most meg kellene hirdetni a hatodikos tankönyvek kiadására vonatkozó közbeszerzést, hogy idő legyen a procedúra lebonyolítására, majd a tartalom lefordítására, és a könyvek szeptemberben már padokon legyenek. A főtanfelügyelő szerint erre csak akkor van esély, ha hatályba lép az elmúlt hónapokban többször is megígért tankönyvtörvény, amely alapján a kiadást átveszi az oktatási minisztérium, ez esetben a kormányt terheli majd a felelősség, hogy tanévkezdésre elkészüljenek a kiadványok.
Kiss Imre ugyanakkor hangsúlyozta: olyan törvényre van szükség, amely a magyarul megírt tankönyvekre is vonatkozik, hiszen jelenleg csak úgy lehet engedélyeztetni a kisebbségi kiadványokat, ha ezeket előtte lefordítják román nyelvre – csak azért, hogy a minisztériumban értsék, mit tartalmaz. Ráadásul saját fejlesztésű magyar tankönyvek csak bizonyos tantárgyakból – zene, vallás, magyar nyelv és irodalom, kisebbségtörténet – vannak, a többi tantárgyból az engedélyeztetett románt kell lefordítani.
Kiss Imre arra is kitért: mivel jelenleg a tankönyv a kiadó tulajdona, neki kell megkeresnie a fordítót, és lefordíttatnia a tankönyvet, ez azonban költséges eljárás, hiszen nemcsak a nyomtatott változatot, hanem a digitális verziót is le kell fordítani, ez pedig kis példányszám esetén nem kifizetődő. Liviu Pop tanügyminiszter különben már a múlt hónapban megígérte, hogy hamarosan meghirdetik a közbeszerzést a fordításokra.
Pályázhatnak a tanintézetek
Az iskolákat érintő pályázati lehetőségek ismertetése érdekében hívta össze kedden videókonferenciára a megyei tanfelügyelőségek és a sajtó képviselőit Liviu Pop oktatási miniszter. Az eseményen Marius Nica európai alapokért felelős tárca nélküli miniszter bejelentette: a Regionális Operatív Program három tengelyén összesen 258 millió euró hívható le az oktatási infrastruktúra fejlesztésére.
A pályázatokat január 4. és május 4. között lehet benyújtani. Támogatják a bölcsődék, napközik, általános iskolák infrastruktúrájának felújítását, bővítését, valamint a szakoktatás fejlesztését. A két miniszter elismerte: több visszajelzést is kaptak, miszerint az összeg nem túl nagy, de Nica szerint a lehető legtöbb pályázatot kell benyújtani, így a más programok keretében megmaradt pénzekkel ki is egészíthetik a támogatást.
Liviu Pop arra kérte a tanfelügyelőket, biztassák a tanintézeteket fenntartó önkormányzatokat, hogy pályázzanak, ezzel kiegészíthetik az Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) keretében lehívott pénzeket. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő hangsúlyozta, minden lehetőséget ki kell használni, Háromszéken ennek megfelelően már 32 pályázatot nyújtottak be a PNDL keretében. Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)