Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Netanjahu, Benjámín
11 tétel
1997. november 4.
Victor Ciorbea miniszterelnök közel-keleti útra indult. Nov. 2-án Izraelben fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök. A megbeszélésükről kiadott szűkszavú közlemény szerint az izraeli kormányfő kérte Ciorbeát arra, hogy a bukaresti hatóságok segítsék a romániai árvagyerekek izraeli örökbefogadását. A két ország között jók a kapcsolatok. Ciorbea Kréta szigetére is ellátogat, Heraklionban részt vesz a dél- és kelet-európai országok csúcstalálkozóján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
2003. december 19.
"Benjamin Netanjahu izraeli pénzügyminiszter Romániába látogatott. - Új partnerségi viszony van kialakulóban Izrael és az új Európa között, amelynek Románia is része - jelentette ki dec. 18-án Bukarestben. Az exkormányfő azután nyilatkozott így, hogy az izraeli sajtóban felröppent a hír: a Likud-párti tárcavezető ezekben a napokban arról tárgyal a román kormánytagokkal, hogy izraeli cégek román vállalatokon keresztül vegyenek részt az iraki újjáépítési tendereken. A háromnapos romániai látogatáson levő Netanjahu nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy tárgyalt volna erről a kérdésről Adrian Nastase miniszterelnökkel, Mircea Geoana külügyminiszterrel és Miron Mitrea szállítási miniszterrel. Benjamin Netanjahu elmondta: a román kormánytagokkal tárgyalt a romániai zsidók által visszaigényelt, a II. világháború és a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról, ám nem sikerült határidőt szabni a restitúciós folyamat befejezésére, csupán ígéretet kapott annak felgyorsítására: "Ez nagyon érzékeny kérdés, hiszen azokban az ingatlanokban bérlők laknak, a történelmi igazságtétel elve azonban azt kívánja, hogy az egykori tulajdonosok vagy leszármazottaik visszakaphassák elkobozott vagyonukat" - nyilatkozott Netanjahu. Netanjahu elmondta, különleges élmény volt számára a román miniszterelnökkel együtt meggyújtani a hanukagyertyákat és a karácsonyfa égőit ebben az országban, ahol az egykor ötszázezer lelket számláló zsidó közösségnek nehéz időket kellett átélnie a történelem során. "Amikor a nyugati, dekadens Európában az antiszemitizmus kezd újjáéledni, itt, az új Európában azzal ellentétes, igen biztató folyamatok zajlanak" - szögezte le az izraeli pénzügyminiszter. Romániai látogatása során Netanjahu felavatta a Lauder Alapítvány által Bukarestben működtetett Lauder-Reut Zsidó Gimnáziumot. /Salamon Márton László: Új partneri viszony. Romániában Izrael egykori kormányfője. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"
2003. december 20.
"Romániában a kormány aláírta a Bechtel amerikai céggel az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést. Az RMDSZ válasza: a magyarlakta területeket érintő sztráda megépítését a szövetségnek sikerült kilobbiznia. Valójában a jóval könnyebben keresztülvihető kérdésekben is bebizonyosodott (lásd: Szabadság-szobor, BBTE-s magyar karok), az RMDSZ-nek nincs ekkora befolyása a kormánypártnál, szögezte le Salamon Márton László, hanem gazdasági érdekek állnak a dolgok mögött. Benjamin Netanjahu izraeli pénzügyminiszter nem azért jött Bukarestbe, hogy hanukagyertyákat gyújtson meg. Netanjahu arról tárgyalt a román kormánytagokkal, hogy a megrendeléshiányban szenvedő izraeli cégek román vállalatok révén vegyenek részt az iraki újjáépítésben. /Salamon Márton László: Egy autópályaterv puzzle-darabjai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./A kormány és az amerikai Bechtel International vállalat közötti, dec. 19-én aláírt szerződés értelmében 2004. júl. 4-én kezdődik és 2012-ben fejeződik be az Észak-Erdélyt átszelő autósztráda építése. A dokumentum minden idők legnagyobb romániai befektetéséről, mintegy 2,5 milliárd dolláros beruházásról szól. A munkálatok költségeit külföldi hitelekből fedezik, amelyek törlesztéséért a kormány vállalt kezességet. Az autópálya nyomvonala Brassó és Bors között halad majd el, és olyan nagyvárosokat érint, mint Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad. A beruházás kivitelezéséhez a kormány összesen 2,8 milliárd euró külföldi hitelhez folyamodik. Tekintettel arra, hogy "az autópálya nemzetbiztonsági és stratégiai jelentőségű", a jogszabály "eltekint" attól, hogy közbeszerzés esetében több cégnek kell versengenie a munkálatok elvégzéséért. A kormány választása többek között azért eshetett a Bechtelre, mert a világ egyik vezető beruházásszervező és lebonyolító vállalatáról van szó, amelyik az egyik fővállalkozó Irak újjáépítésében. Az észak-erdélyi autópálya gondolata az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán került be a szövetség programjába a Reform Tömörülés platform javaslatára. Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök román kollégájával, Adrian Nastaséval 2001. július 28-án Marosvásárhelyen folytatott megbeszélésén jelezte: ha a pálya Észak-Erdélyen halad át, Magyarország is beszáll a befektetés finanszírozásába. A Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-szakasz kivitelezési tervén az Iptana Rt. dolgozik. A pálya Nagyvárad- Berettyószéplak-Zilah-Kolozsvár-Tordaszentlászló-Aranyosgyéres-Marosvásárhely irányában halad. /Benkő Levente, Cseke Péter Tamás: Minden idők legnagyobb hazai befektetése. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"
2011. november 24.
Jeruzsálemben a román kormány
Közös mezőgazdasági, energetikai, infrastrukturális, védelmi, turisztikai, egészségügyi, kulturális és környezetvédelmi projektekről tárgyal ma Jeruzsálemben együttes ülésén a román és az izraeli kormány. Ez alkalommal az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem ágazatában kibontakozó kétoldalú együttműködés bővítéséről írnak alá megállapodást, illetve elfogadják a két kabinet közös nyilatkozatát.
Románia első ízben Magyarországgal vezette be az együttes kormányülések – néhány év óta sajnálatosan szünetelő – gyakorlatát, majd hasonló összejövetelekre került sor a bukaresti kormány, valamint a szófiai, illetve a chişinăui kabinettel is.
Ma a román kormány izraeli partnerével ül össze hasonló rendezvényre; ez az első olyan kormányülés, amelyet a bukaresti kabinet nem szomszédos ország kormányával folytat.
Jogi keretek, struktúrák
Románia is Izrael kétoldalú gazdasági kapcsolatait 2006-ig a 2001-ben elfogadott szabadkereskedelmi egyezmény alapozta meg, amely teljes mértékben liberalizálta az ipari termékek cseréjét. 2007-től kezdve a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat az Európai Unió és Izrael gazdasági cseréire vonatkozó Euro-Mediterrán társulási egyezmény szabályozza. Az ipari termékek esetében a gazdasági kapcsolatok ez esetben is teljesen szabadok, a mezőgazdasági termékeknél pedig kölcsönös koncessziók érvényesülnek.
Az utóbbi években jelentős változás állt be a kétoldalú kereskedelmi cserék struktúrájában. Románia exportjának értékében 2004 óta növekedtek, és már az 50 százalékot is meghaladják a közepes szinten vagy magas fokúan megmunkált termékek. Korábban a román export 80 százalékát nyersanyagok jelentették.
Románia mindenekelőtt magas szintű technológiát képviselő ipari termékeket importál Izraelből, elektromos gépeket, felszereléseket és berendezéseket, vegyipari cikkeket, repüléstechnikai és hajózási berendezéseket, élelmiszert, gyógyszert, optikai műszereket, orvosi felszereléseket.
Az együttműködés konkrét adatai
Romániában nagyszámú izraeli cég működik, elsősorban az infrastruktúra, a repüléstechnika, az elektronika, a vegyipar, a fémkohászat, a gépgyártás, az élelmiszeripar, az építőipar, a mezőgazdasági öntözőrendszerek, az idegenforgalom, az egészségügyi és pénzügyi-banki szolgáltatások, a média területén.
Tavaly év végén a Romániában bejegyzett 5105 izraeli vállalkozás alaptőkéje meghaladta a 65 millió dollárt. Ezzel Izrael a közvetlen külföldi befektetők rangsorában a 31. helyet foglalja el.
Igaz, az izraeli vállalkozók még óvatosak: inkább csak a román törvénykezés által kötelezően előírt összegeket fektették be beruházásaikba, a későbbi befektetéseket és felvásárlásokat a közvetlenül érintett természetes személyek részéről jegyezték, anélkül, hogy azok részei lennének az alaptőkének.
A beruházások egy részét – mintegy kétmillió dollár értékben – a Romániában működő izraeli cégek Hollandiában, Ciprusban, Görögországban, az Egyesült Államokban bejegyzett offshore cégek révén juttatták Romániába.
A Romániában működő izraeli cégek közül a legfontosabb az élelmiszeriparral foglalkozó Strauss Group és Tnuva Group, az Elbit Systems Ltd. és az Israeli Aircraft Industry repüléstechnikai vállalat, az építőiparban tevékenykedő Ackerstein Industries, a számítástechnikára szakosodott Motorola, Alvarion, a pénzügyekben jártas Bank Leumi. Utóbbi a második legnagyobb izraeli pénzintézmény, Romániában elsősorban a kereskedelmi tevékenység meghitelezésével foglalkozik, 0,5 százalékos romániai bankpiaci részesedését pedig 2,5 százalékra emelné.
Egyébként a romániai Eximbank és az Exporthitelt Biztosító Izraeli Korporáció között megállapodás létezik a harmadik piacokra történő román és izraeli kivitel biztosításáról.
A lehetséges jövő
Jelenleg egymilliárd dollár körüli közvetett izraeli beruházásokról folytatnak tárgyalásokat a felek.
Igencsak jó együttműködés alakult ki romániai és izraeli üzletemberek között is. Erősítéséhez jelentősen hozzájárulhat a most első ízben megrendezett román–izraeli együttes kormányülés, amelyen az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem ágazatában kibontakozó kétoldalú együttműködés bővítéséről írnak alá megállapodást, illetve elfogadják a két kabinet közös nyilatkozatát.
A kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok látványos javulását jelzi az a tény is, hogy nemrégiben húsz év után első ízben látogatott el Romániába izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu személyében.
A kétoldalú együttes kormányülés amolyan első akkordjaként a közelmúltban Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter Izraelben tárgyalt többek között Shalom Simhon izraeli ipari, gazdasági és munkaügyi tárcavezetővel, akivel mindenekelőtt a környezetvédelemmel, erdő- és vízgazdálkodással összefüggő kérdéseket tekintette át.
Borbély a potenciális izraeli befektetések sorából elsősorban Prahova megye integrált vízrendszerének bővítését, a Szeret-Bărăgan-csatornánál beindított munkálatok befejezésénél való közreműködést emelte ki, hangsúlyozva egyben azt is, hogy Románia fokozottan támogatja az árvízvédelmi és vízgazdálkodási beruházásokat.
A Környezetvédelmi Operatív Program keretében vízprogramokra (árvízvédelem, tengerparti erózió megfékezése, integrált vízrendszerek kiépítése) 2015-ig 4,6 milliárd euró áll Románia rendelkezésére. Az idén elindított Országos Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében pedig a hazai szakminisztérium 2014-ig 3,7 milliárd lej értékben kezdhet el árvízvédelemmel és vízgazdálkodással kapcsolatos beruházásokat – hangsúlyozta Borbély László környezetvédelmi miniszter.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)
Közös mezőgazdasági, energetikai, infrastrukturális, védelmi, turisztikai, egészségügyi, kulturális és környezetvédelmi projektekről tárgyal ma Jeruzsálemben együttes ülésén a román és az izraeli kormány. Ez alkalommal az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem ágazatában kibontakozó kétoldalú együttműködés bővítéséről írnak alá megállapodást, illetve elfogadják a két kabinet közös nyilatkozatát.
Románia első ízben Magyarországgal vezette be az együttes kormányülések – néhány év óta sajnálatosan szünetelő – gyakorlatát, majd hasonló összejövetelekre került sor a bukaresti kormány, valamint a szófiai, illetve a chişinăui kabinettel is.
Ma a román kormány izraeli partnerével ül össze hasonló rendezvényre; ez az első olyan kormányülés, amelyet a bukaresti kabinet nem szomszédos ország kormányával folytat.
Jogi keretek, struktúrák
Románia is Izrael kétoldalú gazdasági kapcsolatait 2006-ig a 2001-ben elfogadott szabadkereskedelmi egyezmény alapozta meg, amely teljes mértékben liberalizálta az ipari termékek cseréjét. 2007-től kezdve a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat az Európai Unió és Izrael gazdasági cseréire vonatkozó Euro-Mediterrán társulási egyezmény szabályozza. Az ipari termékek esetében a gazdasági kapcsolatok ez esetben is teljesen szabadok, a mezőgazdasági termékeknél pedig kölcsönös koncessziók érvényesülnek.
Az utóbbi években jelentős változás állt be a kétoldalú kereskedelmi cserék struktúrájában. Románia exportjának értékében 2004 óta növekedtek, és már az 50 százalékot is meghaladják a közepes szinten vagy magas fokúan megmunkált termékek. Korábban a román export 80 százalékát nyersanyagok jelentették.
Románia mindenekelőtt magas szintű technológiát képviselő ipari termékeket importál Izraelből, elektromos gépeket, felszereléseket és berendezéseket, vegyipari cikkeket, repüléstechnikai és hajózási berendezéseket, élelmiszert, gyógyszert, optikai műszereket, orvosi felszereléseket.
Az együttműködés konkrét adatai
Romániában nagyszámú izraeli cég működik, elsősorban az infrastruktúra, a repüléstechnika, az elektronika, a vegyipar, a fémkohászat, a gépgyártás, az élelmiszeripar, az építőipar, a mezőgazdasági öntözőrendszerek, az idegenforgalom, az egészségügyi és pénzügyi-banki szolgáltatások, a média területén.
Tavaly év végén a Romániában bejegyzett 5105 izraeli vállalkozás alaptőkéje meghaladta a 65 millió dollárt. Ezzel Izrael a közvetlen külföldi befektetők rangsorában a 31. helyet foglalja el.
Igaz, az izraeli vállalkozók még óvatosak: inkább csak a román törvénykezés által kötelezően előírt összegeket fektették be beruházásaikba, a későbbi befektetéseket és felvásárlásokat a közvetlenül érintett természetes személyek részéről jegyezték, anélkül, hogy azok részei lennének az alaptőkének.
A beruházások egy részét – mintegy kétmillió dollár értékben – a Romániában működő izraeli cégek Hollandiában, Ciprusban, Görögországban, az Egyesült Államokban bejegyzett offshore cégek révén juttatták Romániába.
A Romániában működő izraeli cégek közül a legfontosabb az élelmiszeriparral foglalkozó Strauss Group és Tnuva Group, az Elbit Systems Ltd. és az Israeli Aircraft Industry repüléstechnikai vállalat, az építőiparban tevékenykedő Ackerstein Industries, a számítástechnikára szakosodott Motorola, Alvarion, a pénzügyekben jártas Bank Leumi. Utóbbi a második legnagyobb izraeli pénzintézmény, Romániában elsősorban a kereskedelmi tevékenység meghitelezésével foglalkozik, 0,5 százalékos romániai bankpiaci részesedését pedig 2,5 százalékra emelné.
Egyébként a romániai Eximbank és az Exporthitelt Biztosító Izraeli Korporáció között megállapodás létezik a harmadik piacokra történő román és izraeli kivitel biztosításáról.
A lehetséges jövő
Jelenleg egymilliárd dollár körüli közvetett izraeli beruházásokról folytatnak tárgyalásokat a felek.
Igencsak jó együttműködés alakult ki romániai és izraeli üzletemberek között is. Erősítéséhez jelentősen hozzájárulhat a most első ízben megrendezett román–izraeli együttes kormányülés, amelyen az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem ágazatában kibontakozó kétoldalú együttműködés bővítéséről írnak alá megállapodást, illetve elfogadják a két kabinet közös nyilatkozatát.
A kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok látványos javulását jelzi az a tény is, hogy nemrégiben húsz év után első ízben látogatott el Romániába izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu személyében.
A kétoldalú együttes kormányülés amolyan első akkordjaként a közelmúltban Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter Izraelben tárgyalt többek között Shalom Simhon izraeli ipari, gazdasági és munkaügyi tárcavezetővel, akivel mindenekelőtt a környezetvédelemmel, erdő- és vízgazdálkodással összefüggő kérdéseket tekintette át.
Borbély a potenciális izraeli befektetések sorából elsősorban Prahova megye integrált vízrendszerének bővítését, a Szeret-Bărăgan-csatornánál beindított munkálatok befejezésénél való közreműködést emelte ki, hangsúlyozva egyben azt is, hogy Románia fokozottan támogatja az árvízvédelmi és vízgazdálkodási beruházásokat.
A Környezetvédelmi Operatív Program keretében vízprogramokra (árvízvédelem, tengerparti erózió megfékezése, integrált vízrendszerek kiépítése) 2015-ig 4,6 milliárd euró áll Románia rendelkezésére. Az idén elindított Országos Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében pedig a hazai szakminisztérium 2014-ig 3,7 milliárd lej értékben kezdhet el árvízvédelemmel és vízgazdálkodással kapcsolatos beruházásokat – hangsúlyozta Borbély László környezetvédelmi miniszter.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. november 25.
A legjobb partner?
Közös kormányülést tartott a román és izraeli kabinet
Egy sor kétoldalú egyezményt írtak alá tegnap a román és izraeli miniszterek a két ország első közös kormányülésén. Emil Boc miniszterelnök kabinetje kilenc tagjával érkezett a Szentföldre. Házigazdájával, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel aláírta azt a nyilatkozatot, amely „a két ország rövid és középtávú együttműködésének prioritásait” vette számba.
A román delegáció tagja volt Borbély László környezetvédelmi miniszter is, aki szerint „a közös kormányülések olyan sajátos alkalmak, amikor fontos együttműködési megállapodások születnek, és hathatósabban fel tudjuk hívni az adott ország üzletembereinek figyelmét Románia adottságaira, valamint a kormány által eszközölt közép és hosszú távú befektetések nyújtotta lehetőségekre”.
Az RMDSZ-es tárcavezető izraeli kollégájával, Gilad Erdannal közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben egy kétoldalú, környezetvédelemmel kapcsolatos együttműködési megállapodás mielőbbi aláírását szorgalmazzák. A közös nyilatkozat egyik legfontosabb célja Románia és Izrael környezetvédelemmel kapcsolatos együttműködésének megerősítése.
A dokumentum vízgazdálkodás, fenntartható hulladékmenedzsment, klímaváltozás, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az élővilág sokféleségének megőrzése, újrahasznosítható energiák generálása, természeti katasztrófák (árvizek, szárazság) és környezetszennyezések kezelése, valamint vízmenedzsment-technológiák átadása terén szorgalmazza a két környezetvédelmi minisztérium együttműködésének hatékonyabbá tételét.
Az izraeli média is bő teret biztosított a közös kormányülésnek, „Izrael legjobb kelet-európai partnerének” nevezve Romániát. A Jerusalem Post című angol nyelvű napilap emlékeztet, hogy a zsidó állam második legnépesebb bevándorlói közössége Romániából származik. Diplomáciai források szerint az emberi kapcsolatok jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy „Bukarest sosem hagyta cserben Izraelt”.
A két állam szoros biztonságpolitikai és katonai együttműködésére tavaly derült fény, amikor egy izraeli katonai helikopter romániai gyakorlatozás közben lezuhant. A Romániában bejegyzett mintegy 5800 izraeli tulajdonú cég több mint 3 milliárd amerikai dollárt fektetett be, ezzel a közel-keleti ország a nyolcadik helyen áll a külföldi befektetők tekintetében.
Új Magyar Szó (Bukarest)
Közös kormányülést tartott a román és izraeli kabinet
Egy sor kétoldalú egyezményt írtak alá tegnap a román és izraeli miniszterek a két ország első közös kormányülésén. Emil Boc miniszterelnök kabinetje kilenc tagjával érkezett a Szentföldre. Házigazdájával, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel aláírta azt a nyilatkozatot, amely „a két ország rövid és középtávú együttműködésének prioritásait” vette számba.
A román delegáció tagja volt Borbély László környezetvédelmi miniszter is, aki szerint „a közös kormányülések olyan sajátos alkalmak, amikor fontos együttműködési megállapodások születnek, és hathatósabban fel tudjuk hívni az adott ország üzletembereinek figyelmét Románia adottságaira, valamint a kormány által eszközölt közép és hosszú távú befektetések nyújtotta lehetőségekre”.
Az RMDSZ-es tárcavezető izraeli kollégájával, Gilad Erdannal közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben egy kétoldalú, környezetvédelemmel kapcsolatos együttműködési megállapodás mielőbbi aláírását szorgalmazzák. A közös nyilatkozat egyik legfontosabb célja Románia és Izrael környezetvédelemmel kapcsolatos együttműködésének megerősítése.
A dokumentum vízgazdálkodás, fenntartható hulladékmenedzsment, klímaváltozás, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az élővilág sokféleségének megőrzése, újrahasznosítható energiák generálása, természeti katasztrófák (árvizek, szárazság) és környezetszennyezések kezelése, valamint vízmenedzsment-technológiák átadása terén szorgalmazza a két környezetvédelmi minisztérium együttműködésének hatékonyabbá tételét.
Az izraeli média is bő teret biztosított a közös kormányülésnek, „Izrael legjobb kelet-európai partnerének” nevezve Romániát. A Jerusalem Post című angol nyelvű napilap emlékeztet, hogy a zsidó állam második legnépesebb bevándorlói közössége Romániából származik. Diplomáciai források szerint az emberi kapcsolatok jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy „Bukarest sosem hagyta cserben Izraelt”.
A két állam szoros biztonságpolitikai és katonai együttműködésére tavaly derült fény, amikor egy izraeli katonai helikopter romániai gyakorlatozás közben lezuhant. A Romániában bejegyzett mintegy 5800 izraeli tulajdonú cég több mint 3 milliárd amerikai dollárt fektetett be, ezzel a közel-keleti ország a nyolcadik helyen áll a külföldi befektetők tekintetében.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. december 27.
Románia: mit hozott 2011?
Némi sikert idén Romániában csak a külpolitika hozott: Traian Băsescu államfő Washingtonban találkozott Barack Obama elnökkel, illetve 1989 után első ízben látogatott Romániába izraeli kormányfő, Benjamin Netanyahu személyében.
Mozgalmas, eseménydús esztendőt zárunk. Az év „főszereplője” természetesen Romániában is az egész világot sújtó gazdasági-pénzügyi válság volt.
Jó hír, rossz hír
Januárban Románia valutaalapi képviselője, Mihai Tănăsescu közölte: az ország 3,7 milliárd eurós hitelt venne fel a nemzetközi testülettől. Még ugyanebben a hónapban az államfő magára vállalta a schengeni csatlakozási kudarcért a politikai felelősséget.
Februárban a közvéleményt mindenekelőtt az államfőnek az a szándéka foglalkoztatta, hogy új kormányfőt állítson a kabinet élére. Băsescu szerint ugyanis új kormányzási stílusra van szükség, a kabinet iránti megrendült bizalom helyreállítása érdekében. A sajtó szerint az új kormányfő Mugur Isărescu, Călin Georgescu, Florin Georgescu, Cătălin Predoiu és Lucian Croitoru közül kerülhet ki.
Szintén februárban indult be a vámosok és határrendőrök letartóztatásának sorozata a szereti román–ukrán határátkelőnél. Rövid idő alatt több száz személyt vettek őrizetbe, akiket buszokkal és helikopterekkel szállítottak Bukarestbe.
Márciusban a kormány elfogadta és a parlament elé terjesztette a Munkatörvénykönyvet, amely nagyarányú tiltakozáshullámot váltott ki. A kormány azt is elhatározta, hogy 5200 fővel csökkenti a pénzügyi tárca állományát, és felszámolja a Pénzügyi Gárdát, valamint a Vámhatóságot, amelyek hatásköreit az adóhivatal veszi át.
Áprilisban ritka dolog történt: a lakosság jó hírt kapott. Ennek megfelelően az ország technikai értelemben kilábalt a recesszióból. Az örömbe üröm is vegyült: a központi jegybank illetékesei szerint mindennek pozitív kihatásai csak két év múlva mutatkoznak meg, és akkor sem a teljes ország szintjén.
És következett az elmaradhatatlan rossz hír is: az Eurostat bejelentette, kételkedik a Románia által hivatalosan közölt gazdasági-pénzügyi adatok valóságában. De nem hiányzott a botrány sem: lemondásra kényszerült Ioan Nelu Botiş munkaügyi tárcavezető, miután kiderült, hogy az általa vezetett minisztérium jogtalan előnyökhöz, 500 ezer eurós szerződéshez juttatta feleségét.
Májust az ország területi-közigazgatási átszervezésével kapcsolatos vita uralta. Ezt elsősorban az államfő szorgalmazta.
Június viszonylag eseménytelenül telt el, nem úgy viszont július, amikor a bukaresti hatóságok a romániai igazságszolgáltatás helyzetét elemző brüsszeli jelentést várták feszült figyelemmel. Ettől ugyanis jelentős mértékben függött Románia schengeni tagsága. A dokumentum szerzői ez alkalommal is megállapították: a román illetékeseknek még komoly erőfeszítéseket kell tenniük a korrupció megfékezéséért.
De kudarcot hozott az ország legnagyobb kőolajipari vállalata, a Petrom privatizálására tett erőfeszítés is. Az eladásra felkínált 9,84 százalékos részvénycsomag iránt igencsak mérsékelt volt az érdeklődés.
Külpolitika: az egyedüli sikerforrás
Némi sikert csak a külpolitika hozott: júliusban 1989 után első ízben látogatott Romániába izraeli miniszterelnök Benjamin Netanyahu személyében. A felek ekkor megállapodtak abban, hogy novemberben Jeruzsálemben megtartják az első román–izraeli együttes kormányülést.
Augusztusban Emil Boc kormányfő látogatott Kínába, tolmácsolva a román fél abbeli szándékát, hogy fejleszti a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Bocot fogadta Hu Jintao kínai államfő is. A román miniszterelnök masszív kínai beruházásokat ígért, amelyekből – mindeddig – nem lett semmi. Szeptember a schengeni csatlakozás elhalasztása körüli botrány jegyében telt el. Az EU belügyminiszteri és igazságügyi tanácsa félbeszakította és a jövő évre halasztotta a kérdés megtárgyalását. A Románia és Bulgária felzárkózását ellenző országok között Hollandia volt a legkeményebb – a román vámhatóságok ezért több kamionnyi „fertőzésgyanús” holland tulipánt tartóztattak fel néhány napra a román határnál.
Szeptember fő eseményét Traian Băsescu román és Barack Obama amerikai elnök utolsó pillanatig titokban tartott, 25 perces washingtoni találkozása jelentette; Traian Băsescu arról tájékoztatta az ország közvéleményét, hogy „nemzetbiztonsági szempontból rendkívüli fontosságú dokumentumot” írtak alá.
A kormánykoalíció ugyanakkor új tárca, az Európai Ügyek Minisztériuma létrehozásáról döntött.
Balsikerű népszámlálás
Október a nehézkesen és rosszul szervezett népszámlálásról lett emlékezetes, amelyre egyebek között a személyi szám megadása körüli vita nyomta rá a jegyét. Ugyanekkor a brüsszeli EU-csúcsról hazatérő államfő nyomatékosan figyelmeztetett „a rendkívül óvatos” jövő évi költségvetés szükségességére, mivel „a deficit finanszírozása igen költséges”.
Miután az euróárfolyama 4,36 lej fölé ugrott, és úgy tűnt, a központi jegybank szabad utat enged az árfolyamnak, Traian Băsescu keményen bírálta az óriási profitra szert tevő bankokat, amelyek azt tesznek Romániában, amit csak akarnak, így például szándékukban áll finanszírozás nélkül hagyni a román gazdaságot.
Az ország helyzetének súlyosságára utalt az is, hogy az Európai Bizottság lefelé, 3,7 százalékról 2,1 százalékra módosította Románia gazdasági gyarapodásának várható ütemét. A Pénzügyi Tanács ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelése a pénzügyi felelősségről szóló törvény legkevesebb öt kitételét sértené.
Végül decemberben megszületett a jövő évi költségvetés, amely – amint az várható volt – ismét megszigorító jellegű.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)
Némi sikert idén Romániában csak a külpolitika hozott: Traian Băsescu államfő Washingtonban találkozott Barack Obama elnökkel, illetve 1989 után első ízben látogatott Romániába izraeli kormányfő, Benjamin Netanyahu személyében.
Mozgalmas, eseménydús esztendőt zárunk. Az év „főszereplője” természetesen Romániában is az egész világot sújtó gazdasági-pénzügyi válság volt.
Jó hír, rossz hír
Januárban Románia valutaalapi képviselője, Mihai Tănăsescu közölte: az ország 3,7 milliárd eurós hitelt venne fel a nemzetközi testülettől. Még ugyanebben a hónapban az államfő magára vállalta a schengeni csatlakozási kudarcért a politikai felelősséget.
Februárban a közvéleményt mindenekelőtt az államfőnek az a szándéka foglalkoztatta, hogy új kormányfőt állítson a kabinet élére. Băsescu szerint ugyanis új kormányzási stílusra van szükség, a kabinet iránti megrendült bizalom helyreállítása érdekében. A sajtó szerint az új kormányfő Mugur Isărescu, Călin Georgescu, Florin Georgescu, Cătălin Predoiu és Lucian Croitoru közül kerülhet ki.
Szintén februárban indult be a vámosok és határrendőrök letartóztatásának sorozata a szereti román–ukrán határátkelőnél. Rövid idő alatt több száz személyt vettek őrizetbe, akiket buszokkal és helikopterekkel szállítottak Bukarestbe.
Márciusban a kormány elfogadta és a parlament elé terjesztette a Munkatörvénykönyvet, amely nagyarányú tiltakozáshullámot váltott ki. A kormány azt is elhatározta, hogy 5200 fővel csökkenti a pénzügyi tárca állományát, és felszámolja a Pénzügyi Gárdát, valamint a Vámhatóságot, amelyek hatásköreit az adóhivatal veszi át.
Áprilisban ritka dolog történt: a lakosság jó hírt kapott. Ennek megfelelően az ország technikai értelemben kilábalt a recesszióból. Az örömbe üröm is vegyült: a központi jegybank illetékesei szerint mindennek pozitív kihatásai csak két év múlva mutatkoznak meg, és akkor sem a teljes ország szintjén.
És következett az elmaradhatatlan rossz hír is: az Eurostat bejelentette, kételkedik a Románia által hivatalosan közölt gazdasági-pénzügyi adatok valóságában. De nem hiányzott a botrány sem: lemondásra kényszerült Ioan Nelu Botiş munkaügyi tárcavezető, miután kiderült, hogy az általa vezetett minisztérium jogtalan előnyökhöz, 500 ezer eurós szerződéshez juttatta feleségét.
Májust az ország területi-közigazgatási átszervezésével kapcsolatos vita uralta. Ezt elsősorban az államfő szorgalmazta.
Június viszonylag eseménytelenül telt el, nem úgy viszont július, amikor a bukaresti hatóságok a romániai igazságszolgáltatás helyzetét elemző brüsszeli jelentést várták feszült figyelemmel. Ettől ugyanis jelentős mértékben függött Románia schengeni tagsága. A dokumentum szerzői ez alkalommal is megállapították: a román illetékeseknek még komoly erőfeszítéseket kell tenniük a korrupció megfékezéséért.
De kudarcot hozott az ország legnagyobb kőolajipari vállalata, a Petrom privatizálására tett erőfeszítés is. Az eladásra felkínált 9,84 százalékos részvénycsomag iránt igencsak mérsékelt volt az érdeklődés.
Külpolitika: az egyedüli sikerforrás
Némi sikert csak a külpolitika hozott: júliusban 1989 után első ízben látogatott Romániába izraeli miniszterelnök Benjamin Netanyahu személyében. A felek ekkor megállapodtak abban, hogy novemberben Jeruzsálemben megtartják az első román–izraeli együttes kormányülést.
Augusztusban Emil Boc kormányfő látogatott Kínába, tolmácsolva a román fél abbeli szándékát, hogy fejleszti a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Bocot fogadta Hu Jintao kínai államfő is. A román miniszterelnök masszív kínai beruházásokat ígért, amelyekből – mindeddig – nem lett semmi. Szeptember a schengeni csatlakozás elhalasztása körüli botrány jegyében telt el. Az EU belügyminiszteri és igazságügyi tanácsa félbeszakította és a jövő évre halasztotta a kérdés megtárgyalását. A Románia és Bulgária felzárkózását ellenző országok között Hollandia volt a legkeményebb – a román vámhatóságok ezért több kamionnyi „fertőzésgyanús” holland tulipánt tartóztattak fel néhány napra a román határnál.
Szeptember fő eseményét Traian Băsescu román és Barack Obama amerikai elnök utolsó pillanatig titokban tartott, 25 perces washingtoni találkozása jelentette; Traian Băsescu arról tájékoztatta az ország közvéleményét, hogy „nemzetbiztonsági szempontból rendkívüli fontosságú dokumentumot” írtak alá.
A kormánykoalíció ugyanakkor új tárca, az Európai Ügyek Minisztériuma létrehozásáról döntött.
Balsikerű népszámlálás
Október a nehézkesen és rosszul szervezett népszámlálásról lett emlékezetes, amelyre egyebek között a személyi szám megadása körüli vita nyomta rá a jegyét. Ugyanekkor a brüsszeli EU-csúcsról hazatérő államfő nyomatékosan figyelmeztetett „a rendkívül óvatos” jövő évi költségvetés szükségességére, mivel „a deficit finanszírozása igen költséges”.
Miután az euróárfolyama 4,36 lej fölé ugrott, és úgy tűnt, a központi jegybank szabad utat enged az árfolyamnak, Traian Băsescu keményen bírálta az óriási profitra szert tevő bankokat, amelyek azt tesznek Romániában, amit csak akarnak, így például szándékukban áll finanszírozás nélkül hagyni a román gazdaságot.
Az ország helyzetének súlyosságára utalt az is, hogy az Európai Bizottság lefelé, 3,7 százalékról 2,1 százalékra módosította Románia gazdasági gyarapodásának várható ütemét. A Pénzügyi Tanács ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelése a pénzügyi felelősségről szóló törvény legkevesebb öt kitételét sértené.
Végül decemberben megszületett a jövő évi költségvetés, amely – amint az várható volt – ismét megszigorító jellegű.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)
2014. január 21.
Băsescu államfő Izraelbe utazott
Traian Băsescu államfő vasárnap délután kétnapos látogatásra Izraelbe utazott, ahol tárgyalásokat folytat Simón Peresz izraeli államfővel, Benjámín Netanjáhú kormányfővel, Yuli Edelsteinnal, a Knesszet elnökével és Avigdor Lieberman külügyminiszterrel.
A közel-keleti út alkalmával a román államfő ellátogat a Palesztin Területekre is, ahol Mahmúd Abbász elnökkel találkozik.
A tárgyalások központi témái a kétoldalú kapcsolatok elemzése és bővítési lehetőségeik feltárása, valamint a bonyolult közel-keleti helyzet kompromisszumos megoldásának a vizsgálata, különösképp John Kerry amerikai külügyminiszter legutóbbi javaslatai fényében.
Traian Băsescu kihasználja az alkalmat, és mindkét helyszínen találkozik az ottani román közösségek képviselőivel is.
Elutazása előtt az államfő kijelentette: szerinte Romániában nem létezik tömeges méretű antiszemitizmus, legfennebb csak elszigetelt esetekben nyilvánul meg, és ennek visszaszorítása nevelési-oktatási kérdés.
Az államfő felidézte, hogy Románia elismerte a holokausztot, mint a ’40-es évek első felének realitását, és számos antiszemitizmust tiltó törvényt fogadott el.
„Románia tíz évvel ezelőtt ismerte el a holokausztot, az Elie Wiesel által vezetett szakértői csoport jelentése alapján. Ha továbbra is gyakorlatba ültetjük ennek a jelentésnek a konklúzióit, egyre kevesebb lesz az antiszemita megnyilvánulás” – összegzett Băsescu.
Az államfő megjegyezte: Romániában idén már 109 iskolában zajlik oktatás a holokausztról, és további iskolákra is ki fogják terjeszteni a programot.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad),
Traian Băsescu államfő vasárnap délután kétnapos látogatásra Izraelbe utazott, ahol tárgyalásokat folytat Simón Peresz izraeli államfővel, Benjámín Netanjáhú kormányfővel, Yuli Edelsteinnal, a Knesszet elnökével és Avigdor Lieberman külügyminiszterrel.
A közel-keleti út alkalmával a román államfő ellátogat a Palesztin Területekre is, ahol Mahmúd Abbász elnökkel találkozik.
A tárgyalások központi témái a kétoldalú kapcsolatok elemzése és bővítési lehetőségeik feltárása, valamint a bonyolult közel-keleti helyzet kompromisszumos megoldásának a vizsgálata, különösképp John Kerry amerikai külügyminiszter legutóbbi javaslatai fényében.
Traian Băsescu kihasználja az alkalmat, és mindkét helyszínen találkozik az ottani román közösségek képviselőivel is.
Elutazása előtt az államfő kijelentette: szerinte Romániában nem létezik tömeges méretű antiszemitizmus, legfennebb csak elszigetelt esetekben nyilvánul meg, és ennek visszaszorítása nevelési-oktatási kérdés.
Az államfő felidézte, hogy Románia elismerte a holokausztot, mint a ’40-es évek első felének realitását, és számos antiszemitizmust tiltó törvényt fogadott el.
„Románia tíz évvel ezelőtt ismerte el a holokausztot, az Elie Wiesel által vezetett szakértői csoport jelentése alapján. Ha továbbra is gyakorlatba ültetjük ennek a jelentésnek a konklúzióit, egyre kevesebb lesz az antiszemita megnyilvánulás” – összegzett Băsescu.
Az államfő megjegyezte: Romániában idén már 109 iskolában zajlik oktatás a holokausztról, és további iskolákra is ki fogják terjeszteni a programot.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad),
2014. január 21.
Băsescu Izraelben: nem jellemző az antiszemitizmus
Romániában elszórtan akad néha egy-egy politikus, aki hajlamos tagadni a holokausztot, ugyanakkor az országban nem elterjedt az antiszemitizmus – jelentette ki hétfőn Traian Băsescu államfő Izraelben, ahol Simon Peresz izraeli elnök fogadta őt.
Megjegyezte: az izraeli sajtóban egy olyan román politikus nyilatkozatát vették át, aki azóta bocsánatot kért. Ezzel Dan Șova jelenlegi, nagyberuházásokért felelős szociáldemokrata miniszterre célzott, aki két éve arról beszélt egy televíziós műsorban, hogy Romániában nem bántották a zsidókat.
„Biztosíthatom önöket, hogy Romániában nincs antiszemita érzület. Bár vannak még olyan emberek, akik nem tanulták meg az iskolában országuk valódi történelmét, Románia elődöm, Ion Iliescu akaratából felvállalta, hogy létrehozzon egy, a holokauszt történéseit kutató bizottságot, Románia elismerte a holokausztot, és ma megpróbálja átadni a mai generációknak azt, amit a kommunizmus során nem mondtak el nekik, az 1940-es évek elejének valóságát” – hangsúlyozta az államfő.
Egyúttal említést tett a bukaresti holokauszt-emlékműről, amelyet az országból számos gyerek meglátogat, és rámutatott: létezik egy, a diszkriminációt súlyosan büntető törvény. Arra is emlékeztetett, hogy Románia 1967-ben, a hatnapos háború idején a többi akkori kommunista országgal ellentétben nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, mivel baráti országról van szó, amely a stabilitás garanciája a Közel-Keleten.
Băsescut a nap folyamán Benjamin Netanjahu miniszterelnök is fogadta, majd ellátogatott a hősök temetőjébe, később pedig megállapodást írta alá az államfői hivatal nevében a Jad Vasem intézettel a diszkrimináció és az antiszemitizmus elleni közös küzdelemről. Az államfő kedden Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével is találkozik.
Az államfő még elutazása előtt, vasárnap délután arról beszélt: különösen fontos a két ország között a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés, ezért útjára a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) küldöttsége is elkísérte. Azt is megjegyezte, hogy Románia feltétel nélkül támogatja azt a béketervet, amelyet John Kerry amerikai külügyminiszter dolgozott ki a zsidó-palesztin konfliktus rendezésére.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),
Romániában elszórtan akad néha egy-egy politikus, aki hajlamos tagadni a holokausztot, ugyanakkor az országban nem elterjedt az antiszemitizmus – jelentette ki hétfőn Traian Băsescu államfő Izraelben, ahol Simon Peresz izraeli elnök fogadta őt.
Megjegyezte: az izraeli sajtóban egy olyan román politikus nyilatkozatát vették át, aki azóta bocsánatot kért. Ezzel Dan Șova jelenlegi, nagyberuházásokért felelős szociáldemokrata miniszterre célzott, aki két éve arról beszélt egy televíziós műsorban, hogy Romániában nem bántották a zsidókat.
„Biztosíthatom önöket, hogy Romániában nincs antiszemita érzület. Bár vannak még olyan emberek, akik nem tanulták meg az iskolában országuk valódi történelmét, Románia elődöm, Ion Iliescu akaratából felvállalta, hogy létrehozzon egy, a holokauszt történéseit kutató bizottságot, Románia elismerte a holokausztot, és ma megpróbálja átadni a mai generációknak azt, amit a kommunizmus során nem mondtak el nekik, az 1940-es évek elejének valóságát” – hangsúlyozta az államfő.
Egyúttal említést tett a bukaresti holokauszt-emlékműről, amelyet az országból számos gyerek meglátogat, és rámutatott: létezik egy, a diszkriminációt súlyosan büntető törvény. Arra is emlékeztetett, hogy Románia 1967-ben, a hatnapos háború idején a többi akkori kommunista országgal ellentétben nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, mivel baráti országról van szó, amely a stabilitás garanciája a Közel-Keleten.
Băsescut a nap folyamán Benjamin Netanjahu miniszterelnök is fogadta, majd ellátogatott a hősök temetőjébe, később pedig megállapodást írta alá az államfői hivatal nevében a Jad Vasem intézettel a diszkrimináció és az antiszemitizmus elleni közös küzdelemről. Az államfő kedden Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével is találkozik.
Az államfő még elutazása előtt, vasárnap délután arról beszélt: különösen fontos a két ország között a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés, ezért útjára a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) küldöttsége is elkísérte. Azt is megjegyezte, hogy Románia feltétel nélkül támogatja azt a béketervet, amelyet John Kerry amerikai külügyminiszter dolgozott ki a zsidó-palesztin konfliktus rendezésére.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),
2016. március 8.
„Izrael biztonságának szavatolása számunkra axióma!”
Klaus Iohannis román államfő tegnap Tel Avivban, a Reuvén Rivlin izraeli elnökkel közös sajtótájékoztatóján azt mondta: „Románia kiemelt fontosságot tulajdonít az Izrael állammal ápolt kapcsolatoknak, együttműködésünk múltja iránti tiszteletből, de még inkább jövőjének előrevetítéséért. Bízom benne, hogy az országaink közötti, 68 éves hagyományra visszatekintő, közös értékekre és célokra építő baráti viszony a továbbiakban is fejlődik és terjeszkedik majd, mindkét nép javára.” Iohannis elmondta: „Nagyon jó köztünk a párbeszéd az aktuális nemzetközi témák kapcsán. Axiómaként értelmezzük Izrael biztonságának szavatolását, ebben nem ismerünk kompromisszumot. Másfelől a terrorizmus elleni harc a romániai külügy szilárd vállalása. Ezért vagyunk tagjai az Iszlám Állam terrorszervezet (DAESH) elleni koalíciónak, és az ennek stabilizálását célzó munkacsoportban is részt veszünk. Az Izraellel való terrorellenes együttműködés minden mozzanata a globális béke és jólét felé vezető út egyik lépése” – fogalmazott. Az államfő emlékeztetett: 2016. március 8-án Románia átveszi a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség soros elnökségét. A román államfő ezt követően tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel is.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)
Klaus Iohannis román államfő tegnap Tel Avivban, a Reuvén Rivlin izraeli elnökkel közös sajtótájékoztatóján azt mondta: „Románia kiemelt fontosságot tulajdonít az Izrael állammal ápolt kapcsolatoknak, együttműködésünk múltja iránti tiszteletből, de még inkább jövőjének előrevetítéséért. Bízom benne, hogy az országaink közötti, 68 éves hagyományra visszatekintő, közös értékekre és célokra építő baráti viszony a továbbiakban is fejlődik és terjeszkedik majd, mindkét nép javára.” Iohannis elmondta: „Nagyon jó köztünk a párbeszéd az aktuális nemzetközi témák kapcsán. Axiómaként értelmezzük Izrael biztonságának szavatolását, ebben nem ismerünk kompromisszumot. Másfelől a terrorizmus elleni harc a romániai külügy szilárd vállalása. Ezért vagyunk tagjai az Iszlám Állam terrorszervezet (DAESH) elleni koalíciónak, és az ennek stabilizálását célzó munkacsoportban is részt veszünk. Az Izraellel való terrorellenes együttműködés minden mozzanata a globális béke és jólét felé vezető út egyik lépése” – fogalmazott. Az államfő emlékeztetett: 2016. március 8-án Románia átveszi a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség soros elnökségét. A román államfő ezt követően tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel is.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)
2017. július 22.
Tőkés: véget kell vetni az antiszemitizmushoz hasonlítható hungarofóbiának
Tőkés László szerint egyszer és mindenkorra véget kell vetni annak a hungarofóbiának, amely csak az antiszemitizmushoz és cigányellenességhez hasonlítható.
Az európai parlamenti képviselő a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott szombati előadásában átfogó képet festett Európa, a magyarság és az erdélyi magyarság helyzetéről.
Úgy vélte: az a keresztény “hozzáadott érték” – amely kimaradt az EU alkotmányából – többet jelenthetne minden, “felemás módon alkalmazott jogállamiságnál, demokráciánál, emberi jogoknál”. Azt is megemlítette: Európának legalább annyira komolyan kellene vennie a hitet és értékeit, mint ahogy a muszlimok teszik.
A volt királyhágómelléki református püspök szerint Tusványos ma is kiindulási és viszonyítási alapként szolgál, és a nemzeti érdek biztos igazodási pontját nyújtja. Úgy vélte: nemzetpolitikai szempontból fontosabb esemény volt Klaus Iohannis államfő hét eleji székelyföldi látogatása, és a székely választottak székelyhimnusz-éneklő, székely zászlót adományozó kiállása, mint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) májusi zilahi kongresszusa, “mely elsiklott a nagy nemzeti ügyek fölött”.
Tőkés László “székely autonóm területen” köszöntötte Orbán Viktort, és biztosította a miniszterelnököt, hogy számíthat az erdélyi magyarságra, és a “létveszélyben szocializálódott” külhoni sorstársaira az EU megreformálásában, valamint a nemzet védelmében való kiállásában. “Mi a saját bőrünkön tapasztaltuk meg mindazt, ami ma egész európai keresztény kultúránkat és nemzetállamait fenyegeti” – fogalmazott.
Elképesztőnek és cinikusnak tartotta, hogy azok vádolják a magyar kormányfőt az európai értékek veszélyeztetésével, akik újkori népvándorlást gerjesztettek, és ezzel egész Európa megmaradását teszik kockára. Tőkés László a román európai parlamenti képviselőt, Traian Ungureanut idézve jelentette ki: “Európát feladták azok, akiknek kötelességük lett volna megvédeniük a kontinens ábrázatát”. Kertész Imre megállapítását is idézte, mely szerint “Európa katasztrófa felé halad, az unió fennállása óta a legnagyobb válságát éli a menekültáradat miatt”.
Tőkés László jogosnak tartotta a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő magyarországi látogatásán körvonalazódott tanulságot: hogy az önvédelem joga minden országot, így Magyarországot is megilleti. “Nemzetünk körében mi is részesei vagyunk és számítunk erre a védelemre” – jelentette ki, hozzátéve, hogy e védelem legfőbb letéteményesének Orbán Viktort tekinti.
MTI; erdon.ro
Tőkés László szerint egyszer és mindenkorra véget kell vetni annak a hungarofóbiának, amely csak az antiszemitizmushoz és cigányellenességhez hasonlítható.
Az európai parlamenti képviselő a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott szombati előadásában átfogó képet festett Európa, a magyarság és az erdélyi magyarság helyzetéről.
Úgy vélte: az a keresztény “hozzáadott érték” – amely kimaradt az EU alkotmányából – többet jelenthetne minden, “felemás módon alkalmazott jogállamiságnál, demokráciánál, emberi jogoknál”. Azt is megemlítette: Európának legalább annyira komolyan kellene vennie a hitet és értékeit, mint ahogy a muszlimok teszik.
A volt királyhágómelléki református püspök szerint Tusványos ma is kiindulási és viszonyítási alapként szolgál, és a nemzeti érdek biztos igazodási pontját nyújtja. Úgy vélte: nemzetpolitikai szempontból fontosabb esemény volt Klaus Iohannis államfő hét eleji székelyföldi látogatása, és a székely választottak székelyhimnusz-éneklő, székely zászlót adományozó kiállása, mint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) májusi zilahi kongresszusa, “mely elsiklott a nagy nemzeti ügyek fölött”.
Tőkés László “székely autonóm területen” köszöntötte Orbán Viktort, és biztosította a miniszterelnököt, hogy számíthat az erdélyi magyarságra, és a “létveszélyben szocializálódott” külhoni sorstársaira az EU megreformálásában, valamint a nemzet védelmében való kiállásában. “Mi a saját bőrünkön tapasztaltuk meg mindazt, ami ma egész európai keresztény kultúránkat és nemzetállamait fenyegeti” – fogalmazott.
Elképesztőnek és cinikusnak tartotta, hogy azok vádolják a magyar kormányfőt az európai értékek veszélyeztetésével, akik újkori népvándorlást gerjesztettek, és ezzel egész Európa megmaradását teszik kockára. Tőkés László a román európai parlamenti képviselőt, Traian Ungureanut idézve jelentette ki: “Európát feladták azok, akiknek kötelességük lett volna megvédeniük a kontinens ábrázatát”. Kertész Imre megállapítását is idézte, mely szerint “Európa katasztrófa felé halad, az unió fennállása óta a legnagyobb válságát éli a menekültáradat miatt”.
Tőkés László jogosnak tartotta a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő magyarországi látogatásán körvonalazódott tanulságot: hogy az önvédelem joga minden országot, így Magyarországot is megilleti. “Nemzetünk körében mi is részesei vagyunk és számítunk erre a védelemre” – jelentette ki, hozzátéve, hogy e védelem legfőbb letéteményesének Orbán Viktort tekinti.
MTI; erdon.ro
2017. július 27.
Mi vagyunk Európa jövője!
A Brüsszel által diktált fősodratú politika és az európai őshonos nemzetekhez tartozó polgárok elvárásai között egyre mélyül a szakadék. Ezt a nyilvánvaló feszültséget az Európai Unió vezetői, illetve az akaratukat képviselő helyi prominensek bekeményítéssel akarják kezelni. Németországban odáig süllyedt az állampolgári jogok idegen érdekek általi megtaposása, hogy egyes helyeken kihasználatlanul álló ingatlanokat sajátítanak ki – magyarán erőszakkal vesznek el jogos tulajdonosaiktól –, amelyekbe aztán a hatóságok muszlim betolakodókat költöztetnek, miközben George Orwell 1984 című regényében leírt brutális diktatúra eszközeitől sem visszariadva ellenőrzik a nyilvánosságot. Megesik, hogy letöltendő börtönbüntetésre ítélnek olyanokat, akik őszintén leírják véleményüket egy közösségi portálon a hívatlan, idegen kultúrájú, asszimilálódni, beilleszkedni nem akaró jövevényekről. A sajtószabadság legnagyobb dicsőségére a németországihoz hasonló a helyzet Svédországban és Norvégiában is. London muszlim polgármestere odáig ment, hogy az ismétlődő terrortámadásokra reagálva képes volt kijelenteni: a nagyvárosi léthez hozzátartozik a terror. Micsoda észveszejtő demagógia! Amíg a muszlimok nem jelentek meg tömegesen Európában, addig a terror legfeljebb „fals flag” hadműveletek formájában volt jelen a nagyvárosokban – lásd a bolognai merényletet –, és nem úgy, mint manapság, napi jelenségként. Ha azt mondta volna Sadiq Khan polgármester, hogy amennyiben Európa nagyvárosainak muszlimizálódása folytatódik, akkor mindennapossá válik a terror, amivel az őshonos lakosság kénytelen lesz együtt élni, akkor történetesen igaza lett volna. Magyarán nem a nagyvárosi léttel van a gond, hanem a városvezető hitsorsosaival.
Európa térképén ma már jól kirajzolható a „menekültekről”, azok beilleszkedéséről, a multikulturalizmusról szóló retorika, és az európai kultúra végveszélybe kerülését tematizáló aggodalom határvonala. Ez a határvonal Közép- és Kelet-Európa, valamint Nyugat-Európa között húzódik.
Kiút a migránsválságból
Orbán Viktor a muszlimizált, kevert fajú Európa megteremtésének legkeményebb, leghatékonyabb, legkövetkezetesebb ellenzője, és régiónk integrációnak első számú motorja. Az, hogy Orbán ügyes politikájának eredményeképpen eme integráció támogatói közé felsorakozott Izrael államelnöke, Benjámin Netanjahu is, egy nagyon fontos fegyvertény még akkor is, ha Izrael palesztin-politikájával szemben az egészséges igazságérzettel rendelkező embereknek bőven akad fenntartása.
Nem volt meglepő, hogy a nyári uborkaszezon hagyományosan legjelentősebb politikai esemény-sorozatának, a tusványosi nyári szabadegyetem záróakkordjaként elmondott miniszterelnöki beszéd is részletesen foglalkozott a témával. Egy vélhetően megrendezett provokáció megpróbálta ugyan a médiahekk útján „elvinni a show-t”, de Orbán beszéde a racionalitásvezérelt, az orruknál tovább látó szavazók számára így is világos képet adott a mai helyzetről. A jól felépített, magvas beszéd foglalkozott az erős állam ismérveivel, kibővítve azt némi önkritikával is – a miniszterelnök nem tagadta, hogy a haderőfejlesztés eleddig elmaradt, és a demográfia terén minden erőfeszítés ellenére is csak részsikereket értek el – de ami ennél fontosabb, egész Európa számára megmutatta a kiutat a migránsválságból.
A miniszterelnök a tőle megszokott stílusban, köntörfalazás nélkül, tabukat döntögetve beszélt, belegyalogolva a „politikai korrektségnek” nevezett legújabb kori kreténségek szabályrendszerébe.
Rámutatott arra, hogy a muszlim betolakodók integrálásának szólama irreális, hogy „sikeres integrációt nem ismerünk” és arra is, hogy mi húzódik meg ennek az alapigazságnak a hátterében: „az Európába érkező muszlim közösségek a saját kultúrájukat, a saját hitüket, a saját életvezetésüket és a saját életvitelüket erősebbnek és értékesebbnek tekintik, mint mi a sajátunkat, illetve ők a mienket. Tehát az a helyzet, hogy élettiszteletben, életigenlésben, elköteleződésben, egyéni érdekek, eszmék alárendelésében ma a muszlim közösségek erősebbek, mint a keresztény közösségek. Miért is akarna valaki a saját erős kultúrája helyett egy nála gyengébbnek tűnőt magáévá tenni? Nem fogják.”
Azt sem kerülte meg Orbán Viktor, hogy a beözönlő muszlimok a maguk képére akarják formálni kontinensünket, ami persze a tájékozott emberek számára evidencia: elég a keresőbe beütni néhány kulcsszót, és a magabiztosságukban a teljes őszinteségig elmenő érintettek szájából hallhatjuk, hogy Európát meghódítandó területnek tekintik. Ezzel kapcsolatban a magyar kormányfő, a fősodratú uniós politika visszatérő rágalmára, a szolidaritás állítólagos hiányára utalva, leszögezte: „nem lehetünk szolidárisak olyan eszmékkel, emberekkel és népcsoportokkal, amelyek éppen azt a célt tűzik ki, hogy megváltoztassák azt az európai kultúrát, ami egyébként az európai kultúrának a lényegét, értelmét és célját adja”.
Orbán Viktor rámutatott a jövő évi választások valódi tétjére: „építeni nehéz és hosszú folyamat, rombolni pedig könnyű, és kevés idő kell hozzá. (…) Magyarország Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy újra erős, virágzó és tekintélyes európai ország legyen, mint most. S Trianon óta nem álltunk olyan közel ahhoz, hogy nemzetünk visszanyerje az önbizalmát és az életerejét, mint éppen most. S abban is biztos vagyok, hogyha megint idegen, globális érdekeket kiszolgáló kormányzata lesz Magyarországnak, akkor ezt a történelmi esélyt nem egy választási ciklusra, hanem megint évtizedekre elveszíthetik a magyarok.”
Vona Gábor démonjai
Az ellenzéki reakciók visszaigazolják Orbán Viktor szavait. A lényeglátó, a reális veszélyekkel számoló, alapigazságokból építkező beszéd Vona Gábor közleménye szerint Orbán Viktornak a „saját démonaival” való küzdelme, ellenségkép-kreálás. Jól beilleszkedik ez a demagóg rágalom a Jobbik új sütetű, a baloldali szavazók megnyerését célzó, a nyílt nemzetárulástól sem visszariadó politikai vonalvezetésébe, mely szerint „a kivándorlás nagyobb baj a bevándorlásnál”.
(Dehogy nagyobb: az egyik visszafordítható, a másik nem, ráadásul csak idő kérdése, hogy az élhetetlenné váló Nyugatról nagyobb számban jöjjenek haza honfitársaink.) De azt se feledjük, hogy a Jobbik szerint az illegális bevándorlás ellen hatékonyan küzdő Orbán nagyobb ellenség, mint az Európa muszlim megszállását anyagilag, maffiaszerű hálózatának emberi munkájával és retorikai szinten egyaránt támogató Soros György. A kevert fajú muszlimizált Európa jövőképe nem kitaláció, nem a Fidesz-propaganda terméke, amint a Jobbik sugallja, hanem egy 1925-ben, Koudenhove-Kalergi gróf által vizionált lázálom, mely mára megvalósítási szakaszba érkezett.
A magát baloldalnak nevező politikai bűnszövetségre szót vesztegetni sem érdemes, ők a rendszerváltás hajnala óta eltelt harminc esztendőben minden lehetséges alkalommal szembementek a nemzeti érdekekkel, s most is ezt teszik, midőn a nemzet- és hazavédő magyar politikát Brüsszelben rendre hátba támadják.
Csak Kelet-Európának van védekező reflexe
Orbán Viktor Bogár Lászlót és Drábik Jánost idéző nyíltsággal beszélt az európai politikát megosztó legfontosabb törésvonalról, annyi különbséggel, hogy a „láthatatlan és ellenőrizhetetlen globális hatalmi rendszert” (Bogár), avagy a „szervezett magánhatalmat” (Drábik) röviden globális elitekként említette: „ebben a küzdelemben, amely a globális elitek politikába delegált képviselői és a hazafias érzelmű politikai vezetők és országok közötti küzdelmet illeti, Magyarország jó oldalon, a hazafiak oldalán áll.” Orbán arra is rámutatott, hogy „kulturális identitás nincs stabil etnikai összetétel nélkül. Egy ország etnikai összetételét megváltoztatni azonos a kulturális identitás megváltoztatásával”. Márpedig Nyugat-Európában ez zajlik, és a folyamat megállíthatatlannak tűnik. Ezzel együtt Orbán megmutatta a kiutat, melyet az uniós elit követhetne, ha Szőcs Géza szavaival élve netán hirtelen „megdöbben és megjavul”: az Európai Bizottság hatalmi túlterjeszkedését meg kell szüntetni, az ellenőrizetlen bevándorlást meg kell állítani, az illegális bevándorlókat haza kell szállítani, a Balkánt integrálni kell, s végül történelmi szerződést kell kötni Törökországgal és Oroszországgal.
Orbán Viktor joggal zárhatta így beszédét: „huszonhét éve itt, Közép-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövőnk, most azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője.” Hasonlóan látja ezt Orbán Viktor előadótársa és régi szövetségese, Tőkés László is, aki beszédében rámutatott: Orbán „elnöklete alatt álló visegrádi négyek csoportjában is biztos támaszra számítunk. Isten valóságos csodája, hogy eme volt kommunista országok talaján, a volt berlini fal innenső oldalán kifejlődött ez az új keletű európai szövetség, mely eséllyel kél a jobb sorsra érdemes Unió védelmére”.
Igen, erről van szó: míg az autoimmun betegséggel küzdő Nyugat-Európa javában számolja fel önmagát, addig a kelet-európai térség egészséges védekező reflexe képviseli a több ezer éves európai kultúra önfenntartását és képezi a fehér keresztény kultúra jövőjének zálogát.
Borbély Zsolt Attila / Erdélyi Napló (Kolozsvár)
A Brüsszel által diktált fősodratú politika és az európai őshonos nemzetekhez tartozó polgárok elvárásai között egyre mélyül a szakadék. Ezt a nyilvánvaló feszültséget az Európai Unió vezetői, illetve az akaratukat képviselő helyi prominensek bekeményítéssel akarják kezelni. Németországban odáig süllyedt az állampolgári jogok idegen érdekek általi megtaposása, hogy egyes helyeken kihasználatlanul álló ingatlanokat sajátítanak ki – magyarán erőszakkal vesznek el jogos tulajdonosaiktól –, amelyekbe aztán a hatóságok muszlim betolakodókat költöztetnek, miközben George Orwell 1984 című regényében leírt brutális diktatúra eszközeitől sem visszariadva ellenőrzik a nyilvánosságot. Megesik, hogy letöltendő börtönbüntetésre ítélnek olyanokat, akik őszintén leírják véleményüket egy közösségi portálon a hívatlan, idegen kultúrájú, asszimilálódni, beilleszkedni nem akaró jövevényekről. A sajtószabadság legnagyobb dicsőségére a németországihoz hasonló a helyzet Svédországban és Norvégiában is. London muszlim polgármestere odáig ment, hogy az ismétlődő terrortámadásokra reagálva képes volt kijelenteni: a nagyvárosi léthez hozzátartozik a terror. Micsoda észveszejtő demagógia! Amíg a muszlimok nem jelentek meg tömegesen Európában, addig a terror legfeljebb „fals flag” hadműveletek formájában volt jelen a nagyvárosokban – lásd a bolognai merényletet –, és nem úgy, mint manapság, napi jelenségként. Ha azt mondta volna Sadiq Khan polgármester, hogy amennyiben Európa nagyvárosainak muszlimizálódása folytatódik, akkor mindennapossá válik a terror, amivel az őshonos lakosság kénytelen lesz együtt élni, akkor történetesen igaza lett volna. Magyarán nem a nagyvárosi léttel van a gond, hanem a városvezető hitsorsosaival.
Európa térképén ma már jól kirajzolható a „menekültekről”, azok beilleszkedéséről, a multikulturalizmusról szóló retorika, és az európai kultúra végveszélybe kerülését tematizáló aggodalom határvonala. Ez a határvonal Közép- és Kelet-Európa, valamint Nyugat-Európa között húzódik.
Kiút a migránsválságból
Orbán Viktor a muszlimizált, kevert fajú Európa megteremtésének legkeményebb, leghatékonyabb, legkövetkezetesebb ellenzője, és régiónk integrációnak első számú motorja. Az, hogy Orbán ügyes politikájának eredményeképpen eme integráció támogatói közé felsorakozott Izrael államelnöke, Benjámin Netanjahu is, egy nagyon fontos fegyvertény még akkor is, ha Izrael palesztin-politikájával szemben az egészséges igazságérzettel rendelkező embereknek bőven akad fenntartása.
Nem volt meglepő, hogy a nyári uborkaszezon hagyományosan legjelentősebb politikai esemény-sorozatának, a tusványosi nyári szabadegyetem záróakkordjaként elmondott miniszterelnöki beszéd is részletesen foglalkozott a témával. Egy vélhetően megrendezett provokáció megpróbálta ugyan a médiahekk útján „elvinni a show-t”, de Orbán beszéde a racionalitásvezérelt, az orruknál tovább látó szavazók számára így is világos képet adott a mai helyzetről. A jól felépített, magvas beszéd foglalkozott az erős állam ismérveivel, kibővítve azt némi önkritikával is – a miniszterelnök nem tagadta, hogy a haderőfejlesztés eleddig elmaradt, és a demográfia terén minden erőfeszítés ellenére is csak részsikereket értek el – de ami ennél fontosabb, egész Európa számára megmutatta a kiutat a migránsválságból.
A miniszterelnök a tőle megszokott stílusban, köntörfalazás nélkül, tabukat döntögetve beszélt, belegyalogolva a „politikai korrektségnek” nevezett legújabb kori kreténségek szabályrendszerébe.
Rámutatott arra, hogy a muszlim betolakodók integrálásának szólama irreális, hogy „sikeres integrációt nem ismerünk” és arra is, hogy mi húzódik meg ennek az alapigazságnak a hátterében: „az Európába érkező muszlim közösségek a saját kultúrájukat, a saját hitüket, a saját életvezetésüket és a saját életvitelüket erősebbnek és értékesebbnek tekintik, mint mi a sajátunkat, illetve ők a mienket. Tehát az a helyzet, hogy élettiszteletben, életigenlésben, elköteleződésben, egyéni érdekek, eszmék alárendelésében ma a muszlim közösségek erősebbek, mint a keresztény közösségek. Miért is akarna valaki a saját erős kultúrája helyett egy nála gyengébbnek tűnőt magáévá tenni? Nem fogják.”
Azt sem kerülte meg Orbán Viktor, hogy a beözönlő muszlimok a maguk képére akarják formálni kontinensünket, ami persze a tájékozott emberek számára evidencia: elég a keresőbe beütni néhány kulcsszót, és a magabiztosságukban a teljes őszinteségig elmenő érintettek szájából hallhatjuk, hogy Európát meghódítandó területnek tekintik. Ezzel kapcsolatban a magyar kormányfő, a fősodratú uniós politika visszatérő rágalmára, a szolidaritás állítólagos hiányára utalva, leszögezte: „nem lehetünk szolidárisak olyan eszmékkel, emberekkel és népcsoportokkal, amelyek éppen azt a célt tűzik ki, hogy megváltoztassák azt az európai kultúrát, ami egyébként az európai kultúrának a lényegét, értelmét és célját adja”.
Orbán Viktor rámutatott a jövő évi választások valódi tétjére: „építeni nehéz és hosszú folyamat, rombolni pedig könnyű, és kevés idő kell hozzá. (…) Magyarország Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy újra erős, virágzó és tekintélyes európai ország legyen, mint most. S Trianon óta nem álltunk olyan közel ahhoz, hogy nemzetünk visszanyerje az önbizalmát és az életerejét, mint éppen most. S abban is biztos vagyok, hogyha megint idegen, globális érdekeket kiszolgáló kormányzata lesz Magyarországnak, akkor ezt a történelmi esélyt nem egy választási ciklusra, hanem megint évtizedekre elveszíthetik a magyarok.”
Vona Gábor démonjai
Az ellenzéki reakciók visszaigazolják Orbán Viktor szavait. A lényeglátó, a reális veszélyekkel számoló, alapigazságokból építkező beszéd Vona Gábor közleménye szerint Orbán Viktornak a „saját démonaival” való küzdelme, ellenségkép-kreálás. Jól beilleszkedik ez a demagóg rágalom a Jobbik új sütetű, a baloldali szavazók megnyerését célzó, a nyílt nemzetárulástól sem visszariadó politikai vonalvezetésébe, mely szerint „a kivándorlás nagyobb baj a bevándorlásnál”.
(Dehogy nagyobb: az egyik visszafordítható, a másik nem, ráadásul csak idő kérdése, hogy az élhetetlenné váló Nyugatról nagyobb számban jöjjenek haza honfitársaink.) De azt se feledjük, hogy a Jobbik szerint az illegális bevándorlás ellen hatékonyan küzdő Orbán nagyobb ellenség, mint az Európa muszlim megszállását anyagilag, maffiaszerű hálózatának emberi munkájával és retorikai szinten egyaránt támogató Soros György. A kevert fajú muszlimizált Európa jövőképe nem kitaláció, nem a Fidesz-propaganda terméke, amint a Jobbik sugallja, hanem egy 1925-ben, Koudenhove-Kalergi gróf által vizionált lázálom, mely mára megvalósítási szakaszba érkezett.
A magát baloldalnak nevező politikai bűnszövetségre szót vesztegetni sem érdemes, ők a rendszerváltás hajnala óta eltelt harminc esztendőben minden lehetséges alkalommal szembementek a nemzeti érdekekkel, s most is ezt teszik, midőn a nemzet- és hazavédő magyar politikát Brüsszelben rendre hátba támadják.
Csak Kelet-Európának van védekező reflexe
Orbán Viktor Bogár Lászlót és Drábik Jánost idéző nyíltsággal beszélt az európai politikát megosztó legfontosabb törésvonalról, annyi különbséggel, hogy a „láthatatlan és ellenőrizhetetlen globális hatalmi rendszert” (Bogár), avagy a „szervezett magánhatalmat” (Drábik) röviden globális elitekként említette: „ebben a küzdelemben, amely a globális elitek politikába delegált képviselői és a hazafias érzelmű politikai vezetők és országok közötti küzdelmet illeti, Magyarország jó oldalon, a hazafiak oldalán áll.” Orbán arra is rámutatott, hogy „kulturális identitás nincs stabil etnikai összetétel nélkül. Egy ország etnikai összetételét megváltoztatni azonos a kulturális identitás megváltoztatásával”. Márpedig Nyugat-Európában ez zajlik, és a folyamat megállíthatatlannak tűnik. Ezzel együtt Orbán megmutatta a kiutat, melyet az uniós elit követhetne, ha Szőcs Géza szavaival élve netán hirtelen „megdöbben és megjavul”: az Európai Bizottság hatalmi túlterjeszkedését meg kell szüntetni, az ellenőrizetlen bevándorlást meg kell állítani, az illegális bevándorlókat haza kell szállítani, a Balkánt integrálni kell, s végül történelmi szerződést kell kötni Törökországgal és Oroszországgal.
Orbán Viktor joggal zárhatta így beszédét: „huszonhét éve itt, Közép-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövőnk, most azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője.” Hasonlóan látja ezt Orbán Viktor előadótársa és régi szövetségese, Tőkés László is, aki beszédében rámutatott: Orbán „elnöklete alatt álló visegrádi négyek csoportjában is biztos támaszra számítunk. Isten valóságos csodája, hogy eme volt kommunista országok talaján, a volt berlini fal innenső oldalán kifejlődött ez az új keletű európai szövetség, mely eséllyel kél a jobb sorsra érdemes Unió védelmére”.
Igen, erről van szó: míg az autoimmun betegséggel küzdő Nyugat-Európa javában számolja fel önmagát, addig a kelet-európai térség egészséges védekező reflexe képviseli a több ezer éves európai kultúra önfenntartását és képezi a fehér keresztény kultúra jövőjének zálogát.
Borbély Zsolt Attila / Erdélyi Napló (Kolozsvár)