Szept. 14-én megnyitotta kapuit Nagybányán a Németh László Elméleti Líceum. A város magyar lakosságának régi vágya volt, hogy újra legyen magyar középiskolája. Nagybányán 1955-től 1959-ig volt magyar középiskola, akkor megszüntették és az iskolát beolvasztották a románba. A felújított épület előcsarnokában Németh László műveiből összeállított kiállítás fogadta az érkezőket. Az ünnepségen a Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai álltak díszsorfalat. Az új középiskola igazgatója, Vida Zoltán beszédében így jellemezte az eseményt: Megszületett az erdélyi magyar középiskolák legifjabb sarja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, reméli, hogy azok, akik itt kezdik a tanévet, már az önálló magyar egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Takács Csaba megdöbbentő adatot ismertetett: amióta 1995-ben a jogkorlátozó tanügyi törvényt elfogadták, 35 ezerrel nőtt azoknak a magyar gyermekeknek a száma, akik románul tanulnak. Takács Csaba figyelmeztetett: meg kell tanulni köszönetet mondani román barátainknak, a kézszorítás nem a megalkuvás, hanem az egyetértés gesztusa. Végül Takács Csaba felolvasta az RMDSZ adománylevelét: az új középiskola könyvtárának felajánlott 5 millió lejről. Az iskolaavatáson megjelent Németh László két lánya, dr. Németh Judit és Lakatosné dr. Németh Ágnes. A beszédek elhangzása után a magyar történelmi egyházak lelkipásztorai megáldották az épületet. /Megnyitotta kapuit a nagybányai Németh László Elméleti Líceum. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18. - 595. sz./

"A tokaji írótábor idén aug. 14-6-a között zajlik Magyarság és Európa - Németh László irodalmi vitái címmel. A tanácskozást, elnöki minőségében, Székelyhidi Ágoston író, kritikus nyitja meg. A gazdag programban szerepel többek között: Millenniumi Irodalmi Emlékpark létesítése, koszorúzás Széchenyi István szobránál. Az előadók rangos névsorából nem hiányzik: Bertha Zoltán, Monostori Imre, Hubay Miklós, Tarján Tamás, Tornai József, Pomogáts Béla. Az idei Írótábor díszvendégei között van a 100 éve született Németh László egyik lánya, dr. Németh Ágnes, valamint dr. Lakatos István, Püski Sándor és Püski Sándorné. A Tokaji esték házigazdái Pomogáts Béla, Cs. Varga István, Kiss Gy, Csaba, és Mezei Katalin lesznek. /S. Muzsnay Magda: Németh László emlékezete Tokajba. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

Április 28-án felavatták Budapesten az első egész alakos Németh László-szobrot, Csíkszentmártoni Róbert szobrászművész munkáját. Az 1901. április 18-án Nagybányán született nagy magyar íróról elnevezett, Budán, a Pasaréti út és a Radna utca találkozásánál lévő kis téren a szoboravatón Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és Csoóri Sándor író méltatták az író irodalmi, pedagógiai tevékenységét, majd Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondott áldást a szoborra és az ünneplőkre. Szabó András előadóművész, a budapesti Tamási Áron Általános Iskola kórusa, Nagy Gáspár költő és Bánffy György színművész irodalmi műsort tartottak. Monostori Imre irodalomtörténész az író nevét viselő iskolák diákképviselőivel együtt leplezte le a szobrot. Nagybányát a helybéli Németh László Középiskola jelenlegi igazgatója, a diákok képviselői és a Németh László Alapítvány kuratóriumi tagjai képviselték. Németh Ágnes külön köszöntötte az édesapja szülővárosából érkezett vendégeket, akikkel tárgyaltak a nagybányai iskolában remélhetőleg hamarosan felállításra kerülő Németh László-mellszobor körüli gondok megoldásáról. /Farkas E. Zoltán: Kézirat-ajándékok. Budapest után szülővárosában, Nagybányán is mellszobrot kapna Németh László. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Németh László Napokat tartottak Nagybányán, az író szülővárosában, a Németh László Elméleti Líceum és az azonos nevű alapítvány szervezésében. A rendezvénysorozat számos programmal várta az érdeklődőket. Különféle szellemi vetélkedők, sportrendezvények voltak. Eljött az író lánya, dr. Németh Ágnes, aki egy eredeti Németh László-kéziratot adományozott a líceumnak, illetve az alapítványnak. A szavalóverseny előtt bemutatták a Medáliák Társaságát, s annak szépirodalmi kiadványát, a Fehéren Feketén harmadik lapszámát,, amelyik a képverset választotta témájául. /(tamási): Németh László Napok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 19./

Irodalmi emléktúrákat szorgalmaztak a radnaborbereki Reményik-megemlékezésen. Emlékszobát alapítottak a tiszteletére, mesélte Gegő Sándor nyugalmazott bányatisztviselő, aki saját otthonában létesített Reményik-kiállítást. A Gegő család a kétszáz lelkes Beszterce-Naszód megyei bányászfaluban néhány éve megvásárolta azt a kis ingatlant, amelyről Reményik Sándor 1921-ben Az utolsó ház című versét írta. Radnaborbereken Gegőék panzióvá fejlesztették a nagyobbik épületet, továbbá a Reményik által megörökített havasi faházban saját költségen és a magyarországi Kráter Műhely Egyesület támogatásával vendégfogadásra is alkalmas emlékházikót hoztak létre. Ezt avatták fel szeptember 1-jén az óradnai Reményik Sándor Római Katolikus Művelődési és Kultúrotthon, valamint a Kráter Műhely Egyesület szervezésében. Tölgyfatábla hirdeti a kis ház falán, hogy Reményik Sándor Radnaborbereken alkotta a Vadvizek zúgása versciklusát, a szobában Reményik-relikviák, ezek között kézirat- és levélmásolatok, valamint fényképek láthatók. A költő ritkaságszámba menő, 1924-ben megjelent, A műhelyből című verseskötetét Németh László lánya, Németh Ágnes adta át az emlékszoba alapítóinak. E kötet értékét növeli, hogy a Reményik költészetéről tanulmányt író Németh László ceruzával írt bejegyzéseit tartalmazza. Reményik Sándor felfedezéséről beszélt előadásában Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, valamint Dávid Gyula irodalomtörténész is. Dávid Gyula kiemelte: a Trianon utáni nagy erdélyi költőtriász – Áprily Lajos, Reményik Sándor és Tompa László – tagjai közül egyedül Reményik költészetéből hiányzik a tájleírás, ugyanis az ő figyelmét nem a festői látvány, hanem a hely lelke kötötte le. Szabó Csaba televíziós szerkesztő, a Világhírnév című portál tulajdonosa azt szorgalmazta: irodalmi turizmust kell indítani, Reményik-, Áprily- és Kós-túrákat kell szervezni ahhoz, hogy az érdeklődők, főleg a fiatalok a korabeli alkotások születésének helyszínein ismerkedjenek az erdélyi magyar irodalommal. /Benkő Levente: Emlékszoba az „utolsó házban”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Nemzetközi magyar tantárgyolimpia kezdődik május 19-én Nagybányán, tanügy-minisztériumi támogatással. Az Apáczai Csere János nevét viselő tantárgyversenyen a részt vevő országok hat-hat gyereket szerepeltetnek, hetediktől tizenkettedik osztályos korig. A megmérettetés Németh László szellemét idézi, és a drámaíró külföldre származott lánya, Németh Ágnes is eljön. A magyar nyelv és irodalom terén megszervezett nemzetközi diákverseny világpremiernek számít amiatt, hogy román állami támogatást élvez. Véget ért a Romániában premiernek számító, a minisztériumi támogatásban részesült magyar vallásolimpia a kézdivásárhelyi Gábor Áron Oktatási Központban. Beján András Kovászna megyei történelem-vallás szaktanfelügyelő szerint jól sikerült versenyről beszélhetnek. A három felekezet: katolikus, unitárius és református középiskolák vallási programjainak egyeztetése nyomán született egységes tételek, az egész olimpia az ökuménia szellemében zajlott – részletezte Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, aki személyesen adta át a díjakat a tanulóknak. /P. K. : Magyar olimpiák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Nagybányán a Németh László Líceumban a román oktatásügyi minisztérium támogatásával nemzetközi magyar tantárgyversenyt tartanak. A négy országból érkezett 34 gyerek erdélyi írók és költők gondolatvilágának ismeretében mérte össze tudását május 21-én. Erdélyi, magyarországi, kárpátaljai és szerbiai diákok részvételével zajlik az Apáczai Csere János nevével fémjelzett magyarközi tantárgyolimpia Szlovákiából is vártak versenyzőket, de az ott folyó érettségi miatt az érintettek visszaléptek. A felkészülésre másfél hónap állt a diákok rendelkezésére – ismertette a rendezvényt kezdeményező Pásztor Gabriella oktatási államtitkár. A hetedikes és nyolcadikos versenyzők Kányádi Sándor költészete mentén írtak fogalmazást, a kilencedikesek és a tizedikesek Szilágyi Domokos lírájából, a tizenegyedikesek és a végzős középiskolások pedig Németh László gondolatsorai kapcsán értekeztek. Németh László lánya, Németh Ágnes és férje, Lakatos István Németh László drámaíróról beszélt. A díjkiosztás május 22-én lesz. Tervezik a mostani olimpia hagyománnyá való érlelését. /D. Mészáros Elek: Első magyarközi olimpia. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Az 1980 óta működő Bethlen Gábor Alapítvány célja, hogy anyagi, szellemi támogatásával, díjaival úttörő szerepet vállaljon a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép- európai szellemi együttműködésben és a határon túl élő magyarság magyarországi megismertetésében. A szervezet alapítója Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor. A Bethlen Gábor Alapítvány szeretné elérni, hogy az EU keretében a magyarság ne csak a bajban, a vészben, hanem az értékőrző küzdelemben, a nemzet jó ügyeinek szolgálatában is legyen szolidáris nemzettársaival. A kuratórium idei ünnepségén tizenegy díjazott kapott Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, valamint Márton Áron- és Teleki Pál-emlékérmet. A díjátadó ünnepséget a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló – eredménytelen – népszavazás évfordulóján tartották meg. Bethlen Gábor-díjban részesült Erdélyi Géza szlovákiai református püspök és Rózsás János író. Erdélyi Géza egyházi munkásságát és helytállását Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke méltatta. A második világháború után a kilencéves szovjet hadifogságot túlélő, az idén elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin orosz író rabtársa, Rózsás János életútját Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke ismertette. A Márton Áron-emlékérem (Szervátiusz Tibor alkotása) kitüntetettjei dr. Bábel Balázs kalocsai érsek, laudációját Lezsák Sándor országgyűlési képviselő tartotta; Kiss József, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum ny. természetrajztanára, munkásságát az alapítvány kurátora, dr. Németh Ágnes vegyész, Németh László író leánya méltatta, és Szente Imre Svédországban élő költő, műfordító, laudálta Gyurácz Ferenc, a Magyar Nyugat Könyvkiadó vezetője. Tamási Áron-díjat kapott dr. Sipos Lajos irodalomtörténész, laudációját dr. Márkus Béla irodalomtörténész, egyetemi tanár mondta el. Teleki Pál-érdemérem kitüntetést kaptak: Makovecz Imre építész, dr. Papp Lajos szívgyó-gyász, Illyés Mária művészettörténész, alapító-kurátor és dr. Vekerdi László tudománytörténész, alapító-kurátor. Az ünnepségen közreműködött Écsi Gyöngyi felvidéki ref. lelkész, népdalénekes Hetényből. A díjazottak között Kiss József tanár az egyetlen erdélyi. Pedagógusi munkásságának koronája ez a díj, melyet személyesen vehetett át Budapesten. Kiss József tanár életfilozófiájában azt vallja, amit Márton Áron 1946. október 27-én, Kolozsvárott elhangzott prédikációjában tisztán és világosan megfogalmazott: „Csakis az erkölcsileg érett, lelkiismeretes és a felelősségük tudatában levő emberek tudják a köz javát őszintén és önzetlenül szolgálni, és csak az ilyen emberekből álló társadalom tudja az ember méltóságát és elidegeníthetetlen jogait tiszteletben tartani. A közösség ügye tehát a demokráciában a társadalom minden tagjának személyes ügye…” /Bölöni Domokos: Márton Áron-emlékérmes Kiss József ny. tanár. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

Vándorgyűlés Kunszentmiklóson
Kunszentmiklóson, a Varga Domokos Általános Művelődési Központban tartotta meg huszadik vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ). A rendezvényen – amely egyben tisztújító ülés is volt – Medvigy Endre leköszönő elnök és Németh Ágnes tiszteletbeli elnök javaslatára Kovács Attila Zoltán irodalomtörténészt, könyvkiadót, műfordítót, a Hírhatár lapcsoport munkatársát választották meg elnöknek. A Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Körét Kovács Sándor Pál és Kovács István József képviselte az összejövetelen. Kovács Sándor Pál előadást is tartott, a kunsági népszokásokról, a kunok életéről szólt a jelenlevőkhöz. Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológus, a KITÁSZ ügyvezető elnöke, a kecskeméti Katona József Emlékház vezetője A Duna-Tisza köze és a Kiskunság címmel tartott előadást. A vándorgyűlés résztvevői ellátogattak a szalkszentmártoni Petőfi Emlékmúzeumba is. Itt megkoszorúzták a 2004-ben elhunyt Majsai Károly múzeumigazgató emléktábláját.
A KITÁSZ számos szervezetet tömörít, határon innen és túl, a teljesség igénye nélkül: Berzsenyi Társaság, Erdélyi Könyv Egylet, Erdélyi Szövetség, Arany János Művelődési Egyesület, Ignácz Rózsa Irodalmi Klub, a Kárpátaljai Szövetség, a Kassai Magyarok Baráti Társasága, Katona József Emlékház, Kazinczy Ferenc Társaság, Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, Madách Kör, Magvető Irodalmi Klub, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Németh László Társaság, Pro Universitate Partium Alapítvány, Tormay Cécile Kör, Vörösmarty Kör.
Az Irodalmi Társaságok Szövetsége megálmodója, kigondolója és első elnöke (1993-1998) Varga Domokos, kuszentmiklósi születésű, Kossuth-díjas író volt, akinek emléktábláját szintén megkoszorúzták. A megtisztelő címet később Réthei-Rikkel Lajos is kiérdemelte. 1998- tól dr. Medvigy Endre irodalomtörténész a szervezet elnöke. A KITÁSZ bejegyzett szervezet, 1997-től közhasznú szervezetként működik. Jelenleg 50 magyarországi, határon túli, aktív tagszervezetet egyesít, melyek fő tevékenysége az irodalmi, művészeti és kulturális élet, az irodalompártolás és az olvasáskultúra ápolása.
(Forrás: Kecseméti Lapok) Népújság (Marosvásárhely)

Testvértelepülések találkoztak
Egymás értékei erősítik a kapcsolatokat
Hat határon túli küldöttség részvételével tartották a testvértelepülések találkozóját hétvégén Csernátonban. A házigazdák és meghívottjaik a kirándulás, szórakozás mellett a kapcsolataikban rejlő lehetőségeket is kielemezték, gyümölcsözőnek értékelve a kezdeményezést. A kétnapos, faluünnepnek is megfelelő rendezvényen újdonságnak számított a szépségverseny és a szekértoló vetélkedő. Az alábbiakban a testvértelepülések képviselőinek vasárnapi kerekasztal-megbeszéléséből idézünk.
A szervezők a kultúra és sport mellett rendhagyó kezdeményezéseknek is teret biztosítottak, gyerekfoglalkozásokat és könyvvásárt is tartottak a Szalay Könyvkiadó jóvoltából.
Az Európa a polgárokért című kerekasztal-megbeszélésen Berze Tibor, a vajdasági Törökfalu polgármestere örömmel nyugtázta, hogy a két község nyolcéves kapcsolata folyamatosan fejlődik. Horváth Tibor, Sármellék vezetője ez évben már negyedszer fordult meg Csernátonban, a községek pedig 25 éve ápolják a testvér-települési kapcsolatot. Mint mondta, a találkozó arra is jó volt, hogy megismerjék a többi testvértelepülés képviselőit.
Ádovics István, Szentgyörgyvár polgármestere ez idáig mintegy tíz csernátoni látogatást tud maga mögött. Kun László kaszaperi alpolgármester 12 éve látogatott Háromszékre először, akkor tankönyveket hozott, s azóta vallja: az anyaországból ide járnak magyarságot tanulni. Hárs József, Bóly első embere már a 90-es évek elejétől „hazajár” Csernátonba, időközben a háromszékiek többi testvértelepüléseivel is felvette a kapcsolatot.
Ezúttal nemcsak a civil szervezek képviselőit hozta magával, hanem a hivatal új alkalmazottait is. A Németh Ágnes kulturális referens vezette bogyiszlói küldöttség tagjai kifejtették, ezentúl gyakrabban látogatnának vidékünkre.
A házigazdák nevében Bölöni Dávid polgármester elmondta, tervezik, hogy a találkozót egy év múlva is megszervezik. Örömmel nyugtázta, a kezdeti időszakhoz viszonyítva sokat fejlődtek a települések közötti kapcsolatok, mind a lakosság, mind az intézmények szintjén.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)