Megfenyegették az újvidéki Magyar Szó című napilapot és lapkiadó illetékesét, Szikora Csabát, a Magyar Szó Kft. ügyviteli titkárát. A kézzel, szerb nyelven írt levelek „fasiszta disznónak” minősítik Szikorát, és olyan mondat is szerepel bennük, hogy „úszni fogsz a Dunában, te és a családod is”. A levél szerzője „fasiszta fészeknek” nevezte a Magyar Szó szerkesztőségét. A Magyar Szó beszámolt arról, hogy Bíró Csaba szabadkai ügyész újabb vizsgálatot kezdeményez a szabadkai önkormányzatot érintő „elfektetett ügyekben”, amelyekkel kapcsolatosan több évvel ezelőtt történt feljelentést. A kerületi ügyészség az elmúlt hetekben több volt városi illetékes – közöttük Ispánovics István egykori polgármester – és az önkormányzattal üzleti kapcsolatban lévő két üzletember ellen indított vizsgálatot, három személyt előzetes letartóztatásba helyeztek. Jovica Makszimovics szabadkai kerületi ügyész kérte a bíróságtól Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének előzetes letartóztatását. Kasza József korábban szabadkai polgármester és szerbiai miniszterelnök-helyettes volt. Az ügyész Kasza mellett nyomoz Kern Imre, a VMSZ alelnöke, volt szabadkai önkormányzati elnök ellen, továbbá Fodor-Lackovics Anna, az önkormányzat volt ingatlanügyi-jogi hivatalának egykori elnöke, Ágoston Gabriella volt szabadkai önkormányzati titkár és Nemes Gábor, a Subiro építési vállalat igazgatója ellen. Mindnyájukat azzal gyanúsítják, hogy legkevesebb 1,4 millió dinárral (közel 4,2 millió forint) károsították meg az államot. (MTI) /Megfenyegették a Magyar Szót és titkárát. Kasza József előzetes letartóztatását kérték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Öt hónapnyi fogva tartás után szabadlábra helyezték Ágoston Gabriellát, a szabadkai önkormányzat volt jegyzőjét. Az ügyvédnőt – akit tavaly a „magyarverések” kárvallottjainak jogi képviseletére kért fel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – mindenféle indoklás nélkül engedték szabadon. Vele együtt elengedték vélt „bűntársát”, Nemes Gábort, a Subiró vállalat tulajdonosát. A szabadkai kerületi bíróság egyben vádat emelt az ügyvédnő ellen amiatt, hogy 1997-ben jegyzőként szerződést kötött a Subiroval központi garázs építésére, amely nem készült el, noha az önkormányzat közel 1,6 millió dinárt költött erre. Ágoston Gabriellát április 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, noha az ügyvédnő maga jelentkezett a törvényszéknél. Öt hónapos letartóztatás ideje alatt csak kétszer hallgatták ki, miközben azzal az indoklással tartották fogva, hogy befolyásolhatja a tanúkat egy nyolc évvel ezelőtt történt ügyben. A vád szerinte alaptalan, mert a Subiro vállalat elismerte a tartozást, és folyamatban van a kárrendezés. „Testileg-lelkileg meggyötörtek, pszichikai nyomásgyakorlásnak voltam kitéve” – mondta a fokozott vérzékenységgel járó esszenciális trombózisban szenvedő asszony, aki öt hónapig nem láthatta két kiskorú gyermekét. Az ügyvédnő két és fél hónapot a belgrádi központi börtön kórházában töltött, mert a szabadkai fegyházban nem vállalták a kezelését. Az ügyvédnő férje, Kujundzsics Antal mindent megtett, hogy kiszabadítsa feleségét. Az ő jóvoltából Strasbourgban is foglalkozni kezdtek az üggyel, magyarországi EP-képviselők is fölvetették Brüsszelben az esetet, Tom Lantos amerikai képviselő részben emiatt levelet írt Vojiszlav Kostunica szerb kormányfőnek. /Szabadlábon a VMSZ ügyvédnője. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

A bölöni reformátusok története
Fancsal Zsolt tiszteletes sok szempontból példakép. Bölöni szolgálata idején sok olyat tett, amiért a falu emlékezetében ― és nem csak a reformátusokéban ― neve jó ideig szépen cseng. Ő az, aki végigvitte a templom restaurálását, imatermet épített, kórust, ifjúsági együttest alapított, és könyvet hagyott hátra maga után. Ezek a megfogható dolgok ― hogy kicsiny gyülekezetének mennyi lelki támaszt nyújtott, arról bölöni hívei tanúskodhatnak.
Papi hivatásának kiteljesedő időszakában váltott, ment át Magyarhermányba szolgálni ― amit maga után hagyott, arról viszont érdemes szót ejteni. Vaskos kötetben /Múltunkban a jövőnk, jövőnkben a múltunk. A bölöni református egyházközség története. Hiperborea, 2010/ dolgozta fel a bölöni református egyházközség igen értékes irattári anyagát, nem a maga dicsőségére, de az utókornak emlékezetül. Mert Bölönt ugyan úgy emlegetik, mint az unitáriusok Rómája, de a református közösségre az unitáriusokéval egyenrangú szerepet rótt a történelem. Lélekszámában mindig is kicsi volt a reformátusok tábora, ám az évszázadok során nem csappant, s olykor tehetősségét meghaladó tettekre volt képes. És mindezek kevésbé ismert tények, hiszen alaposan ez idáig senki nem foglalkozott a bölöni reformátusok történetével ― ez egyik oka, amiért Fancsal Zsolt tiszteletes úgy gondolta, hozzá kell fognia az egyházközség irattárának tanulmányozásához, feldolgozásához. Másrészt az a kevés adat, ami itt-ott fellelhető, téves ― a restaurált, idén április 18-án felszentelt műemlék református templom építési éveként például hivatalos iratokban is az 1712-es évszám jelenik meg, holott egy korábbi templom létére közvetlen bizonyíték egy ― ma már nem létező ― 1653-as vizitációs jegyzőkönyvre való utalás, illetve egy 1709-ből származó adománylevél, melyben Gróf Hídvégi Nemes Gábor temetőhelyet ad ,,az református templom megett”. És még jó néhány téves adatot igazít ki könyvében Fancsal Zsolt ― de mindezek mellett nagy erénye a szerzőnek, hogy az évszázadok során fennállt, a ,,reformátusok és unitáriusok közötti áldatlan állapotokat”, holott az egyházközség irattárában található jegyzőkönyvek legtöbbje egy-egy vádirat az unitáriusok ellen, csupán tényekként, egy lezárult folyamatról beszélő dokumentumokként tálalja.
Váry O. Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)