Bekebelezés előtt az építészeti
A diáklétszám folyamatos csökkenésének újabb „áldozata” a Constantin Brâncuşi Szakközépiskola, amely a 2014–2015-ös tanévtől elveszítheti önállóságát és a Ion Vlasiu Faipari Szakközépiskolához fog tartozni. Öröm az ürömben, hogy az építészetis diákok és tanárok, a tavaly szintén a Vlasiuba beolvasztott kémiaival ellentétben nem kell elköltözzenek. Hivatalos átiratot még nem kaptak, így nem tudják, hogy két hét múlva önállóan vagy beolvadva kezdik a tanévet.
A városháza honlapján szerepel egy határozattervezet, amelyből kiderül: a tanfelügyelőség arra kéri az önkormányzati képviselőket, hogy szavazzák meg az iskolával kapcsolatos határozat megváltoztatását, s hagyják jóvá, hogy a Constantin Brâncuşi Szakközépiskola a Ion Vlasiu Faipari Szakközépiskolához tartozzon.
Kevés a gyermeklétszám
Az indoklásban az szerepel, hogy Ştefan Someşan főtanfelügyelő elemezte a rendelkezésére álló számadatokat és idén augusztus 4-én átiratban jelezte a városházának, hogy az iskolai hálózatban módosítást eszközöltek. Arra hivatkozik, hogy az építészeti iskolában nem teljesült a tanügyi törvény által előírt gyermeklétszám, nem sikerült mind betölteni a meghirdetett kilencedik osztályokat, ezért a Ion Vlasiuhoz csatolják.
A döntés érdekessége, hogy a tanfelügyelőség hivatalos honlapja szerint a második elosztás után a Ion Vlasiu faipari osztályában 17 üres hely volt, csupán eggyel kevesebb, mint a Brâncuşi-ban betöltésre váró helyek száma.
„Nagyon rossz nekünk a bekebelezés”
Szeptember elsejétől Nemes Andrea építészmérnököt nevezték ki a Constantin Brâncuşi Szakközépiskola aligazgatójának. Bár hivatalos döntést az iskola még nem kapott a beolvasztásról, beszédes, hogy igazgatót nem, csak aligazgatót neveztek ki. Érdeklődésünkre Nemes Andrea szomorúan mondta, hogy amióta elkezdték az iskolák beolvasztását, tudták, hogy rájuk is sor kerül, de utolsó percig reménykednek, hogy ez nem történik meg.
„Igaz, hogy folyamatosan csökkent a gyermeklétszám, mint ahogy megye- és Erdély-szerte. Az is igaz, hogy Vásárhely egyik legszebb, legjobban felszerelt iskolájával rendelkezünk, ami a gyermekeknek, a szülőknek és a tanároknak köszönhető. Az sem mellékes, hogy ezt az iskolát a magunkénak érezzük, hiszen 65 évvel ezelőtt az építkezési vállalat az akkori diákokkal, mesterekkel közösen építette, magának” – mondta a frissen kinevezett aligazgató, akitől azt is megtudtuk, már amikor ideköltöztették az Európa Gimnáziumot, és állandóan azt hangoztatták, hogy bezzeg ott van elegendő diák, tudták, hogy semmi jóra nem számíthatnak.
Bár az önkormányzati képviselők döntése inkább csak formaság, az építészetis diákok és tanárok remélik, hogy önállók maradhatnak, és nem csatolják oda őket a faipari gimnáziumhoz.
Simon Virág, Székelyhon.ro

Összevonták az építészeti és a faipari líceumot
A Római Katolikus Elméleti Líceum bekerült a marosvásárhelyi állami iskolahálózatba
A marosvásárhelyi közgyűlés tegnapi soros ülésén megszavazták a marosvásárhelyi állami iskolahálózat átszervezésére tett módosító javaslatokat, elvetve egyik képviselőnek a tervezet halasztására tett javaslatát. A testület döntése révén az állami iskolahálózatba bekerült a Római Katolikus Elméleti Líceum, és a Református Kollégiumhoz tartozó, a város más részein található tanintézetek is, ugyanakkor összevonták a Constantin Brâncusi építészeti líceumot a Ion Vlasiu faipari líceummal.
Bár az USL képviseletében tanácsosi mandátumhoz jutott Sabau Olimpiu kijelentette, hogy "az állami iskolahálózat módosításáról ma nem lehet szavazni", és kérte, hogy halasszák el a döntést a következő tanévre, a testület elutasította a javaslatát. Elsőként a Constantin Brâncusi építészeti líceum ügye került terítékre. A közgyűlés előtt felszólaló Nemes Andrea, a líceum aligazgatója hangsúlyozta, hogy nagy hiba lenne a tanintézet összevonása a faipari líceummal, az intézkedéssel gyakorlatilag egy igazgatói, egy fél könyvelői és egy fél titkárnői állás szűnne meg, ami nem jelent nagy megtakarítást, tehát jelentős gazdasági vetülete nincs a dolognak.
"Nem értjük, hogy e nagy múltú tanintézetet miért kell megszüntetni. Ezzel az intézkedéssel minden vagyonát, minden pályázatát elveszíti iskolánk. A tanfelügyelőség jóváhagyta az összevonást, de csak a városi tanács beleegyezésével terjeszthetik fel a javaslatot a szaktárcához. A tanács elutasíthatta volna a tervezetet! Igazságtalan döntésnek tartjuk a tanintézetünk alárendelését a faipari líceumnak" – jelentette ki az aligazgató, hozzátéve, jelenleg 182 diák tanul a Brâncusi líceumban. Somesan Cristina felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az iskolahálózat az igényeknek, a gyermeklétszám alakulásának megfelelően módosul, és egy szaklíceum létrehozásához legkevesebb 300 tanulót ír elő a vonatkozó törvény. Az önkormányzat számára gazdasági vetülete is van az ügynek, hiszen a gyermeklétszám csökkenése oda vezet, hogy iskolaépületek válnak üressé, amelyek karbantartása, kifűtése komoly anyagi terhet ró a polgármesteri hivatalra. Claudiu Maior alpolgármester szerint is rugalmasan kell kezelni a helyzetet, ha a gyermeklétszám jövőre például megkétszereződik, felülvizsgálják a döntésüket. Peti András alpolgármester szerint is az iskolahálózat dinamikus rendszer, amely év közben sokat módosul a beiratkozó gyermekek számának függvényében. "A törvény valóban előírja, hogy januárig kell véglegesíteni a következő tanévre vonatkozó iskolahálózatot, de ez nem mindig lehetséges, sem az önkormányzat, sem a tanfelügyelőség, de még az oktatási minisztérium sem tudta tiszteletben tartani, mert év közben mindig változások történnek. Tavaly például tanévkezdés előtt két nappal a tanfelügyelőség felosztatta, illetve egy másik tanintézet alárendeltségébe vonta a kémiai líceumot, idén pedig ugyanez történt az építészeti líceummal, amit a Ion Vlasiu faipari líceum alárendeltségébe utalt. Az aligazgatónő tiltakozott, ami természetes, hiszen senkinek nem felel meg, hogy önállóságát, vagyontárgyait, saját pályázatok révén szerzett javait elveszítse egy másik tanintézet javára. Vita keletkezett a városi tanács ülésén az építészeti líceum diákjai számának kapcsán. Természetesen a nagyobb iskola kebelezi be a kisebbet, a tanfelügyelőségi adatok szerint jelenleg az építészeti líceumban nincsen 100 diák, a faipariban viszont teljesül a törvény által előírt minimális létszám, ami szaklíceum esetében 300" – jelentette ki Peti András.
A marosvásárhelyi állami iskolahálózat másik módosítása a Református Kollégium tanintézeteire vonatkozott. "Mindig vita tárgyát képezte, hogy a Református Kollégium miért nem fér meg a saját épületében, azaz ott, ahol a Bolyai is működik, illetve az, hogy a városnak számos olyan tanintézete van, amelyet kifűt, közköltséget fizet, de nincs az összes osztályterem elfoglalva – például ott van a kémiai líceum, amely üresen áll – tehát van, aki azt mondja, hogy nem szükséges újabb épületekkel bővíteni az iskolahálózatot. Ennek ellenére sikerült egy 3 éves bérleti szerződést kötni két, a Református Kollégiumhoz tartozó iskolarészre – az óvoda a cserealji református egyháznál működik, az elemi iskola a Forradalom utca 8. szám alatt működik, illetve a 11-es óvoda esetében, amit befogadott a Szabadi úti református gyülekezet. Ezek az új helyszínek bekerülnek és három évig megjelennek az iskolahálózatban" – nyilatkozta lapunknak Peti András.
A római katolikus gimnázium esetében pénteken, gyakorlatilag egy nappal az iskolakezdés előtt adta ki a megyei tanfelügyelőség a jóváhagyást és az alapító okiratot az új tanintézménynek Római Katolikus Elméleti Líceum néven, és Tamási Zsolt személyében kinevezte az igazgatót. "Ezen iratok alapján, amit csupán a tanácsülés megkezdése után kaptunk kézhez, ez az új tanintézet is bekerült az iskolahálózatba, innentől kezdve minden akadály elhárult a működése elől. A tanfelügyelőség döntése és a tanács határozata el kell jusson a szakminisztériumhoz, de már csak tudomásulvételre" – jelentette ki Peti András.
Az új tanintézet működése esetében a következő lépést a bérleti szerződés megkötése jelenti. E célból holnap délelőtt találkoznak a katolikus egyház és a polgármesteri hivatal képviselői. Peti András alpolgármester szerint várhatóan 20 évre kötnek bérleti szerződést, az önkormányzat mihamarabb egy 1,5 millió lejes restaurálási munkálatba szeretne fogni az Unirea líceum épületeinél. "Azt szeretnénk, ha 15-20 év múlva egy korszerű, a régi építészeti stílusnak megfelelő, de belül modern épület maradjon utánunk" – tette hozzá Peti András.
Antalfi Imola, Népújság (Marosvásárhely)

Gondokkal teli magyar nyelvű oktatás
Megbeszélést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetégének (RMPSZ) Maros megyei elnöksége a Bolyai Farkas Gimnázium tanári szobájában. A termet zsúfolásig töltötték azok a szakemberek, tanintézetvezetők, pedagógusok, akik azért gyűltek össze, hogy a Maros megyei magyar nyelvű közoktatás jelenlegi helyzetéről és stratégiájáról közösen gondolkodjanak.
A három órás tanácskozás végére nem született stratégiai terv a megye magyar nyelvű oktatási gondjainak megoldására, a megbeszélés sokkal inkább úgy summázható, mint egy olyan fórum, ahol olyan specifikus, helyi vagy általános problémák, történetek merültek fel, amelyek évek óta megoldásra várnak.
A csütörtök esti megbeszélés elején az RMPSZ Maros megyei elnöke, Horváth Gabriella Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettesnek adta át a szót, aki először is arra kérte az igazgatókat, igazgatóhelyetteseket, hogy figyelembe véve az új törvénykezést, próbálják meg meggyőzni a szülőket a vallásoktatás fontosságáról. Egy másik felvetése az iskolaközpontok versus helyi iskolák problémája volt, azaz küzdeni kell-e azért, hogy a kis falusi iskolák fennmaradjanak, ahol így a kötelező létszám miatt sokszor kénytelenek például roma gyerekekkel feltölteni osztályokat, vagy pedig erős iskolaközpontokat létrehozni, ahol a gyerekek minőségi oktatásban részesülnek. Arra is kitért, hogy az utóbbi megoldás természetesen leépítéseket is fog jelenteni, és véleménye szerint régiónként kell megtalálni a legjobb megoldást. A fenti probléma a csökkenő gyereklétszámban gyökerezik, és szomorú volt hallgatni a szászrégeni három tanintézet-vezető vádaskodásokkal teli történetét, harcát az előkészítő osztályos gyerekekért.
A segesvári intézményvezetők, pedagógusok később ugyanennek a problémának egy másik vetületére reflektáltak, nevezetesen arra, hogy városuk vonzáskörzetéből sok gyerek jön Marosvásárhelyre középiskolába, pedig a náluk is minőségi oktatás folyik. Ezzel összhangban volt Csiki Zsolt, a marosvásárhelyi Szász Albert Sportiskola igazgatójának azon véleménye, hogy a pedagógusok is fel kell ismerjék azokat a helyzeteket, amikor egy-egy iskolai osztály indulását támogatni kell, és ilyenkor a kollégáknak segíteni kellene egymást abban, hogy meglegyen a kellő létszám.
Nemes Andrea, a Constantin Brâncuși Szakközépiskola aligazgatónője a magyar nyelvű szakoktatás megszűnésének veszélyére hívta fel a figyelmet, melyre Haller Béla pedagógus, marosvásárhelyi önkormányzati-képviselő elmondta, vissza kell adni a szakma becsületét, és különféle eszközökkel vonzóvá és távlatilag anyagi szempontból is ígéretessé kell tenni azt, ha valaki nem elméleti-, hanem a szakiskolát választ.
Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerint komolyan kell venni és élni kell azzal a lehetőséggel, hogy ezentúl nem kinevezéssel, hanem versenyvizsgával lehet megpályázni igazgatói, aligazgatói tisztségeket, mert a magyar oktatás ügyét ezekből a pozíciókból lehet eredményesen védeni. A gyűlésen sok egyéb kérdés és probléma mellett szó esett a román nyelvtudás hiányosságairól és fontosságáról az iskolai rendszerben, viszont Kiss Tünde magyar szakos tanfelügyelő arra kérte kollégáit, hogy éljenek a törvény adta anyanyelv-használati jogaikkal.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro

Tárt karokkal várják a gyermekeket az építészeti szakiskolába
Három és félmillió forintot kapott a marosvásárhelyi volt Constantin Brâncusi Építészeti Szakközépiskola a magyar nyelven tanuló szakiskolai diákok támogatására. A kilencedikeseket támogathatnák vele, de egyelőre nem túl nagy az érdeklődés a vasbetonszerelő és ács képesítés iránt.
A tanév kezdetén, a lecsökkent diáklétszámra hivatkozva olvasztották be a Ion Vlasiu Szakközépiskolába a volt építészetit. Az önálló jogi személyiségét elvesztő szakiskola aligazgatója, Nemes Andrea és a szakiskolában tanító oktatók azonban továbbra is ugyanolyan odaadással végezték a munkájukat, s mindent megtettek annak érdekében, hogy a diákoknak megfelelő szakképzést biztosítsanak. Az utánpótlásra is gondoltak, Nemes Andrea aligazgató személyesen járta végig a peremtelepülések és a Felső-Maros menti általános iskolákat, ismertetve a magyar nyelvű szakképzési lehetőségeket, biztatva a diákokat, hogy folytassák tanulmányaikat az építészeti szakközépiskolában.
„A magyar kormány meghirdette a magyar szakiskola évét, amelyben nagy hangsúlyt fektet a magyar nyelvű szakképzésre. Részt vettem a nyitókonferencián, felszólaltam és elmondtam, hogy itt, Marosvásárhelyen milyen gondokkal küszködünk, s hogy mi vagyunk a városban az egyetlen iskola, ahol a szaktantárgyakat is anyanyelvén tanulhatja a diák. Megkérdeztem, hogy vannak-e pályázati lehetőségek, s tudják-e támogatni az anyanyelven tanuló diákokat. A pozitív válasz után megírtuk a pályázatot, támogatást kérve a bentlakási és étkeztetési költségekre. Örömmel mondhatom, hogy pályázatunkat kedvező elbírálásban részesítették, és pénzt adnak, hogy 28 kilencedikesnek ingyen tudjunk biztosítani bentlakást és egy meleg ebédet. Ha a kilencedikes nem bentlakó, akkor is jár neki az ingyen meleg ebéd. Sajnálatos módon egyelőre csak nyolc diák jelezte, hogy nálunk szeretne továbbtanulni, öt a vasbetonszerelői, három az ács szakmát szeretné elsajátítani. Reméljük, hogy ennél sokkal többen fogják megjelölni a magyar nyelven zajló szakoktatást a hamarosan esedékes számítógépes elosztáson” – mondta Nemes Andrea.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Mintegy négyszáz szakiskolai hely mAradt üresen Maros megyeben
Annak ellenére, hogy szakemberhiánnyal küzd a munkaerőpiac, Maros megyeben sem telnek meg a szakiskolai osztályok. Az idei érettségi statisztika azt mutatja, a középiskolát végzők mindössze 24 százalékának sikerült oklevelet szereznie.
Évente kétszáz lejjel támogatja az állam azokat a diákokat, akik gimnázium helyett szakközépiskolai oktatást választanak. Ennek csupán annyi a feltétele, hogy a tanulónak ne legyen igazolatlan hiányzása, illetve hetes fölötti legyen a magaviseleti jegye. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes szerint még mindig dívik az a mentalitás, hogy a gyerek többet elér majd mint a szülő, ezért akarják mindenáron elméleti osztályba íratni, ráadásul a tanügyi törvény meg is engedi, hogy bárki beiratkozhasson a gimnáziumba, az is, aki sikertelenül szerepelt a kisérettségin – mondta el lapunknak a főtanfelügyelő-helyettes. Az elméleti osztályokban már mind beteltek a helyek, a szakiskolák esetében ugyanez nem mondható el: a beiskolázási terv szerint Maros megyeben összesen 1316 helyet hirdettek meg, és a legutóbbi számítógépes elosztás szerint 389 hely mAradt üresen. A tanfelügyelőség ezután dönti el, hogy milyen szakokat von össze, hogy elindulhassanak az osztályok.
Vannak népszerűbb szakok, ilyen a cukrász-, a pék- vagy a szakács-, illetve a pincérképző szak, ahol nem mAradtak üres helyek. Nem lehet ugyanezt elmondani a hús- és tejfeldolgozó szakokról, ahova egyetlen egy diák sem iratkozott. A fafaragó szakma sem örvend túl nagy népszerűségnek, ugyanis a Ion Vlasiu Szakközépiskola fafaragó szakán például a meghirdetett 14 helyből 12 még szabad a magyar tagozaton, akárcsak az Avram Iancu Szakközépiskola magyar tagozatának ipari gépész szakán. Az autószerelő szakok sem teltek meg mindenhol, de itt lényegesen nagyobb az érdeklődés, mint máshol. A Marosvásárhelyi Constantin Brâncuși Szakközépiskola továbbra is várja a nyolcadik osztályt végzett tanulók jelentkezését magyar tagozaton a biprofilú kőműves-kőfaragó-vakoló illetve víz- és gázszerelő szakokra, ahol félosztályok indulnak, és még mindig vannak helyek. Legalább tizenöt tanuló kell ahhoz, hogy elindulhasson egy osztály, itt megvan a minimum létszám, de még lehet iratkozni – tudtuk meg Nemes Andrea katedrafőnöktől. Annak ellenére, hogy a megyében ez az egyetlen építészeti szakközépiskola, már második éve, hogy nem hagyták jóvá a líceumi osztályok elindítását.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro