Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Negruț, Clement
1 tétel
2010. június 16.
Megnyílt az út a megszorító intézkedések előtt
Már csak az Alkotmánybíróság gördíthet akadályt
Közismert vádaskodások, csípős megjegyzések, froclizások, hurrogások, füttyök és lökdösődés – így foglalható össze dióhéjban a bizalmatlansági indítvány tegnapi parlamenti vitája, amelyen eldőlt, hogy az Emil Boc vezette kabinet hivatalában maradhat. A kormány által javasolt megszorító intézkedéscsomag egyelőre csak az első, a parlamenti csatát nyerte meg, ami azt jelenti, hogy a kabinet sikeresen vette a 25 százalékos bér- és 15 százalékos nyugdíjcsökkentés megakadályozása érdekében felállított ellenzéki politikai akadályt. A kabinetnek azonban még az alkotmánybírósági jogi csatában is helyt kell állnia, és csak ezt követően írhatja alá Traian Băsescu a több mint hétmillió ember jövedelmét megnyirbáló kormányzati döntést. Nyugdíjasok és szakszervezetisek, valamint egyéb tiltakozók tették színesebbé a parlamenti vitát, amelyen testőrök tartották távol az újságírókat a kormányfőtől.
A bizalmatlansági indítványt megszavazta több olyan törvényhozó is, akik a kormányoldalt erősítő pártokhoz tartoznak. A kormány megbuktatásával egyetértett a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) több képviselője, akik a függetlenek padsorában foglalnak helyet.
A tegnapi szavazást követően minden bizonnyal további három képviselővel csökken a demokrata párti frakció, miután Mircia Giurgiu, Clement Negruţ és Teo Trandafir is az indítvány mellett voksolt.
A nemzeti kisebbségek frakciójából is akadt egy képviselő, Nicolae Mircovici, aki lényegében a megszorító intézkedések ellen szavazott azáltal, hogy a bizalmatlansági indítvány mellett tette le a voksát.
A voksolás után végzett összesítés szerint a bizalmatlansági indítvány csak 228 támogató voksot gyűjtött, ami azt jelenti, hogy nyolc szavazaton múlott a Boc-kormány sorsa. Az előzetes számítások szerint az ellenzéki pártoknak összesen 24 voksra lett volna szükségük a kormányoldal részéről. A szavazás végeredménye azt mutatja, hogy ezeknek a szükséges szavazatoknak csak a kétharmadát sikerült megszereznie az ellenzéknek. Az indítványt 197 honatya utasította el, és három érvénytelen voksot számoltak.
A parlamenti vita során az ellenzéki honatyák ellenséges fogadtatásban részesítették Emil Boc miniszterelnököt, akinek a kiemelt nyugdíjak, és a törvényhozók átlagon felüli öregségi járandósága újraszámolásának a szükségessége melletti érvelésekor hangos hurrogásba kezdtek, és kifütyülték a kormányfőt, stadionok lelátóira emlékeztető hangulatot keltve.
A kormányfőnek a parlament épületébe való érkezése sem zajlott incidensek nélkül, hiszen a miniszterelnök testőrsége kordont alakított ki a kormányfő köré, hogy az újságírók ne ostromolhassák kérdéseikkel Bocot. Egyes újságírók átbújtak az elkerített területre, ami miatt lökdösődés alakult ki Boc testőrei és a riporterek között. Az egyik újságíró inge látta kárát a testközeli harcnak, majd maga a kormányfő állította le a dulakodást azzal, hogy odaszólt a testőröknek: „Hagyjátok!”.
A parlamenti vitában az ellenzék és a kormányoldal több képviselője került egymással vitába. Călin Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök utódát, Emil Bocot vette célkeresztbe, akiről kijelentette, hogy „szánalmas aktivista, akinek „a kezecskéjére az államfő koppint rá, a lábacskájára pedig a kormányban lévő kollégái”. A miniszterelnök sem hagyta szó nélkül a személye ellen irányuló támadást, és kijelentette, hogy Tăriceanu a „Rekordok Könyvébe” vonult azzal, hogy 2008-ban nyolc százalékos gazdasági növekedés mellett 5,4 százalékos államháztartási hiányt produkált, és a Román Kereskedelmi Bank privatizációjából befolyt pénzt szétosztotta fizetésekre és nyugdíjakra ahelyett, hogy autópályákat építtetett volna.
A voksolást követően Emil Boc úgy vélte, hogy szerinte a parlament maximális felelősségről tett bizonyságot, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök pedig úgy értékelte, hogy a voksolás eredménye azt mutatja: a Boc-kormány már nem rendelkezik legitimitással, ezért az államfőnek a kormányfő lemondását kell kérnie.
Szabadság (Kolozsvár)
Már csak az Alkotmánybíróság gördíthet akadályt
Közismert vádaskodások, csípős megjegyzések, froclizások, hurrogások, füttyök és lökdösődés – így foglalható össze dióhéjban a bizalmatlansági indítvány tegnapi parlamenti vitája, amelyen eldőlt, hogy az Emil Boc vezette kabinet hivatalában maradhat. A kormány által javasolt megszorító intézkedéscsomag egyelőre csak az első, a parlamenti csatát nyerte meg, ami azt jelenti, hogy a kabinet sikeresen vette a 25 százalékos bér- és 15 százalékos nyugdíjcsökkentés megakadályozása érdekében felállított ellenzéki politikai akadályt. A kabinetnek azonban még az alkotmánybírósági jogi csatában is helyt kell állnia, és csak ezt követően írhatja alá Traian Băsescu a több mint hétmillió ember jövedelmét megnyirbáló kormányzati döntést. Nyugdíjasok és szakszervezetisek, valamint egyéb tiltakozók tették színesebbé a parlamenti vitát, amelyen testőrök tartották távol az újságírókat a kormányfőtől.
A bizalmatlansági indítványt megszavazta több olyan törvényhozó is, akik a kormányoldalt erősítő pártokhoz tartoznak. A kormány megbuktatásával egyetértett a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) több képviselője, akik a függetlenek padsorában foglalnak helyet.
A tegnapi szavazást követően minden bizonnyal további három képviselővel csökken a demokrata párti frakció, miután Mircia Giurgiu, Clement Negruţ és Teo Trandafir is az indítvány mellett voksolt.
A nemzeti kisebbségek frakciójából is akadt egy képviselő, Nicolae Mircovici, aki lényegében a megszorító intézkedések ellen szavazott azáltal, hogy a bizalmatlansági indítvány mellett tette le a voksát.
A voksolás után végzett összesítés szerint a bizalmatlansági indítvány csak 228 támogató voksot gyűjtött, ami azt jelenti, hogy nyolc szavazaton múlott a Boc-kormány sorsa. Az előzetes számítások szerint az ellenzéki pártoknak összesen 24 voksra lett volna szükségük a kormányoldal részéről. A szavazás végeredménye azt mutatja, hogy ezeknek a szükséges szavazatoknak csak a kétharmadát sikerült megszereznie az ellenzéknek. Az indítványt 197 honatya utasította el, és három érvénytelen voksot számoltak.
A parlamenti vita során az ellenzéki honatyák ellenséges fogadtatásban részesítették Emil Boc miniszterelnököt, akinek a kiemelt nyugdíjak, és a törvényhozók átlagon felüli öregségi járandósága újraszámolásának a szükségessége melletti érvelésekor hangos hurrogásba kezdtek, és kifütyülték a kormányfőt, stadionok lelátóira emlékeztető hangulatot keltve.
A kormányfőnek a parlament épületébe való érkezése sem zajlott incidensek nélkül, hiszen a miniszterelnök testőrsége kordont alakított ki a kormányfő köré, hogy az újságírók ne ostromolhassák kérdéseikkel Bocot. Egyes újságírók átbújtak az elkerített területre, ami miatt lökdösődés alakult ki Boc testőrei és a riporterek között. Az egyik újságíró inge látta kárát a testközeli harcnak, majd maga a kormányfő állította le a dulakodást azzal, hogy odaszólt a testőröknek: „Hagyjátok!”.
A parlamenti vitában az ellenzék és a kormányoldal több képviselője került egymással vitába. Călin Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök utódát, Emil Bocot vette célkeresztbe, akiről kijelentette, hogy „szánalmas aktivista, akinek „a kezecskéjére az államfő koppint rá, a lábacskájára pedig a kormányban lévő kollégái”. A miniszterelnök sem hagyta szó nélkül a személye ellen irányuló támadást, és kijelentette, hogy Tăriceanu a „Rekordok Könyvébe” vonult azzal, hogy 2008-ban nyolc százalékos gazdasági növekedés mellett 5,4 százalékos államháztartási hiányt produkált, és a Román Kereskedelmi Bank privatizációjából befolyt pénzt szétosztotta fizetésekre és nyugdíjakra ahelyett, hogy autópályákat építtetett volna.
A voksolást követően Emil Boc úgy vélte, hogy szerinte a parlament maximális felelősségről tett bizonyságot, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök pedig úgy értékelte, hogy a voksolás eredménye azt mutatja: a Boc-kormány már nem rendelkezik legitimitással, ezért az államfőnek a kormányfő lemondását kell kérnie.
Szabadság (Kolozsvár)