Traian Basescu elnök Bukarestbe kérette Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, hogy személyesen tájékozódjék a március 15-i székely nagygyűlésről. Egyes hírek szerint Basescu előzőleg a belügy- és az igazságügyi miniszterrel, valamint a titkosszolgálatok vezetőivel tárgyalt. Székelyudvarhelyen zavartalanul zajlik majd le a március 15- i székely nagygyűlés – biztosította március 10-én Bukarestben Szász Basescut. Szász meghívta Basescut a március 15-ei ünnepségre, az államfő elfogadta a meghívást, de jelezte: ha nem is tudna elmenni éppen március 15-én, egy későbbi időpontban megteszi látogatását. Szász sérelmezte, hogy az MPSZ választásokon való részvételét megakadályozták 2004-ben és kérte az államfőt, hogy legyen tekintettel a választási törvény módosításának szükségességére. Elmondta: nem számít provokációra, incidensre, Corneliu Vadim Tudor fenyegetésének nem hisz. Sófalvi László, az RMDSZ helyi szervezetének vezetője szerint semmi értelme annak, hogy Basescu megjelenjen Székelyudvarhelyen. Hargita megye prefektusa, Constantin Strujan úgy nyilatkozott: nem lesznek incidensek, a szervezők ugyanis egyeztettek a csendőrséggel és rendőrséggel. C.V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette, neki és híveinek nincs szükségük engedélyre, hogy saját hazájában oda utazzon „sétálni”, ahova akar. /Basescu Bukarestbe kérette Szász Jenőt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

A Székely Nagygyűlés betiltását kéri a Nagy-Románia Párt, ha ez nem történik meg, legalább százezer román utazik Székelyudvarhelyre – jelentette be Gheorghe Funar március 11-én Sepsiszentgyörgyön. Tájékozódni, szervezkedni érkezett Hargita és Kovászna megyébe, elkísérte kollégája, a brassói, nagy-romániás Nicolae Iorga szenátor. Funar és kollégája gyűlölettől fröcsögő, Románia területi egységét féltő, aberrációkkal fűszerezett felszólalásukban összeesküvés-elméletet ismertettek. ,,Magyarország és az RMDSZ áll az akció hátterében, az autonómia kikiáltása első lépés, Székelyföldet szeretnék kiszakítani Románia szívéből” – hangsúlyozta Gheorghe Funar. Iorga szerint az RMDSZ és az MPSZ vezetőségében van néhány ,,elmeháborodott”, akik a kis lépések politikája mögé bújva aláássák az állam egységét. Hozzáfűzte, Corneliu Vadim Tudor pártelnök állandó kapcsolatban áll az államfővel, és keresik a megoldást, hogy ,,megmentsék az ország területi egységét”. Funar leszögezte, ügyészségi feljelentést tettek a nagygyűlés szervezői ellen. A NRP-s szenátorok találkoztak a Kovászna megyei románok képviselőivel, támogatást, védelmet ígértek nekik, Funar távozásakor külön gratulált az itt élő román újságíróknak ,,hősies helytállásukért”. /Farkas Réka: A Székely Nagygyűlés ­betiltását kérik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

A március 15-i megemlékezések mögött félkatonai szervezkedés húzódik meg – olvasható a bukaresti Ziua március 9-i számában, továbbá: A négy-ötezer fős Legion Siculis különítményt Budapesten Révész Tibor, Sepsiszentgyörgyről áttelepült belügyi munkatárs szervezte meg és irányítja kiképzését, hogy a határokon túl is bármikor bevethető legyen. Terhelő bizonyítékként a lap közölte Révész Tibornak az 1997. évi országos cselgáncsbajnokságon szerzett diplomáját. A román nemzetállam megcsonkítására készülő magyar rohamosztagok „leleplezése” tizenhat éve szakadatlanul folyik. A Romania Mare 1990. november 9-én közölte: „Több romániai magyar nemzetiségű ifjú Budapesten tanulja a hírszerzést, diverziós tevékenységet. Itthon az RMDSZ képez ki rohamosztagokat az erdélyi románság elűzésére.” Szervezett kampány indult, ezt bizonyította a folytatás. A Romanul című, néhai hetilap 1991. május 27-én közölte: „Magyarországon külföldi bevetések céljára szervezett kommandók állnak készenlétben. Tagjaik budapesti, bicskei, mohácsi, békéscsabai kiképzőtáborokban tanulják a közelharc technikáját. Főhadiszállásukat a budapesti Keleti téren rendezték be, legjobb harcosaikat 1989 decemberében innen küldték Temesvárra zavargáskeltés céljából.” Romanul, 1991. szeptember 16.: Radu Ceontea marosvásárhelyi szenátor politikai nyilatkozatából: Erdély magyarsága készül Hargita és Kovászna autonómiájának kikiáltására, ezért a magyarországi Keret helységben karateoktatás folyik. – Romanul, 1991. december 15.: „Magyarország újraélesztette nemzeti gárdáit. A Honvédelmi Minisztérium képviselője az avatóünnepségen kijelentette, rendkívüli eseményekre kell felkészülni. Talán katonai akcióra Románia ellen?” Romania Mare, 1995. november 3.: Corneliu Vadim Tudor szenátor, a lap főszerkesztője, a Nagy-Románia Párt elnöke írja: „Az RMDSZ rohamosztagai Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatást folytatnak, de én keresztülhúzom bárki számítását, aki Románia megcsonkítására törekszik.” – Gheorghe Funar (akkor még a PUNR elnöke és Kolozsvár polgármestere) 1995. november 13-án nyílt levelet intézett a Nagy-Románia Párthoz, ebben említi: „Kértem Ion Iliescu elnököt, utasítsa a főügyészséget, hogy vizsgálja ki Magyarország kormányának és parlamentjének hargitai és kovásznai tevékenységét, úgyszintén Erdélyben kobozza el a magyar különítmények fegyvereit és robbanóanyagait.” Ziua, 1996. március 18.: Ioan Gavra képviselő, a PUNR alelnöke szerint március 15. elmúltával is fennáll a veszély, hogy az RMDSZ fegyveres különítményei bevetésre kerüljenek Erdélyben. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta, hogy a magyarságnak félkatonai szervezetei működnének az országban. – Evenimentul Zilei, 1997. október 14.: Hargita és Kovászna megyében a magyarok rohamosztagokat szerveztek. Kiképzőtáboraik működnek Zetelakán, Maroshévizen, Csíkmadarason, Sikaszóban, a Libán-tetőn. Zsögödfürdőn ötezer kutyát idomítanak bevetésre. C. V. Tudor sajtóértekezlete 2001. október 11-én, az 1956-os forradalom közelgő évfordulója alkalmából: az RMDSZ terrorista alakulatai az év végére nagyszabású akciókat terveznek. Romania Mare, 2006. március 3.: Fogjunk fegyvert, és vegyük célba: a magyar irredentizmus március 15-re páratlan provokációt készít elő! Államot az államban! /Barabás István: Puskaporos fantáziák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke március 13-án a szenátusban közölte: lefújta a székelyudvarhelyi nagy-romániás akciót. Kifejtette: beszélt Vasile Blaga belügyminiszterrel és Radu Timofte SRI-igazgatóval, akik megnyugtatták, hogy március 15-én nem kiáltják ki Székelyföld autonómiáját, és hogy a hatóságok urai az ottani helyzetnek. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte: gondoskodott arról, hogy március 15-én a hatóságok képesek legyenek megvédelmezni az alkotmányt és a törvényeket. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: pártja képviselői is Székelyudvarhelyre mennek március 15-én, amennyiben ott „súlyos” dolgok történnének. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke így jellemezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést: „sok hűhó semmiért”. Az autonómiáért nem hangzatos szólamokkal kell küzdeni. A RMDSZ elnöke egyébként nem tart az NRP által meghirdetett ellentüntetéstől. Az RMDSZ Kézdivásárhelyen rendezi központi ünnepségét. /C. V. Tudorék nem mennek Székelyudvarhelyre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

„Nem kerül fel se most, se soha a városi tanács napirendjére a magyar iskola kérdése” – nyilatkozta Ádámossy Klára, helyi tanácsos, a tordai RMDSZ elnöke. Ádámossy szerint az iskola kérdése csak akkor fog megoldódni, ha a megyei RMDSZ politikai nyomással próbálkozik, hozzátette: a polgármester visszavonta azt az ígéretét, miszerint ő maga terjeszti a városi tanács elé a magyar iskola létrehozásának kérdését. A lap megkeresésékre Tudor Stefanie, Torda polgármestere elmondta, szó sincs arról, hogy megszegte volna ígéretét. Azonban mielőtt napirendre tűzné, szükségesnek tartja, hogy megbeszélést folytasson a városi tanácsban jelen lévő politikai alakulatokkal. /Debreczeni Hajnal: Kétkednek a magyar iskolában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A román és magyar közszolgálati televízió közötti információcsere élénkítését, az együttműködés elmélyítését teszi lehetővé az a keret-megállapodás, amelyet március 23-án írt alá Bukarestben Rudi Zoltán, a Magyar Televízió (MTV) elnöke és Tudor Giurgiu, a Román Televízió (TVR) elnök-vezérigazgatója. Rudi Zoltán Kacsó Sándorral, a román televízió magyar szerkesztőségének vezetőjével is megbeszélést folytatott. /Együttműködik a román és a magyar televízió. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Március 28-án Sepsiszentgyörgyön bemutatták a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó háromszázötvenedik köteteként Hegedűs Imre János Benedek Elek-monográfia című könyvét. Hegedűs Imre János magyar emigránsként határozta meg önmagát, akinek lakhelye Bécsben van, lehetőség szerint a budapesti Széchényi Könyvtárban tartózkodik, és amint ideje engedi, rohan haza, a Székelyföldre, azért is, ,,mert nagyon rossz a lelkiismerete”. Benedek Eleket ,,hűségszimbólumnak” nevezte, illetve utalt az előszót jegyző Pomogáts Béla definíciójára is, aki Elek apót Erdély apostolaként emlegette. A monográfia írója az Édes anyaföldem című remekművét tartja a legfontosabbnak, amelyben Benedek Elek azt írta, hogy ,,mi alanyi jogon birtokoljuk a szülőföldet”, továbbá, szerinte ő volt az első, aki szóba hozta a határok kiigazítása nélküli nemzetegyesítés fontosságát. Benedek Elek azért telepedett haza, mert elkötelezettsége olyan mértékű volt, hogy nem cselekedhetett másként, illetve azért is, mert az elárvult erdélyi gyermekseregnek szüksége volt olyan írástudóra, aki nem tartja rangon alulinak a gyermekirodalmat. /(mózes):   Pestről nézvést a Murgó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

Az Új Magyar Szó “mellékeljen bizonylatot arról, hogy román nyelven megjelenő országos napilap” – olvasható a besztercei polgármesteri hivatal faxlevélben, melyet a napilapnak küldött. Ez volt az egyik feltétele annak, hogy a lap részt vehessen azon a versenytárgyaláson, amelyet a városháza írt ki a sajtó számára a közérdekű hirdetéseinek megjelentetésére. A tárgyalást megtartották – anélkül, hogy az ÚMSZ-nek lehetővé tették volna a részvételt. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy az ÚMSZ “saját kérésére” jelentkezhet a versenytárgyaláson. Vasile Moldovan besztercei polgármester változtatott az eredeti kiíráson: egyrészt a tárgyaláson nem valamennyi országos napilap, csupán a román nyelvűek vehetnek részt, másfelől a közlésre szánt közérdekű hirdetések csakis román nyelven jelenhetnek meg. Vasile Moldovan polgármester cáfolta, hogy azért módosítottak utólag a részvételi feltételeken, mert az ÚMSZ is jelentkezett a licitre. Az ÚMSZ kiadója értesítette az esetről az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, mert a versenytárgyalásról történő kizárásával az ÚMSZ-t etnikai, gazdasági és kereskedelmi jellegű hátrányos megkülönböztetés érte. Emellett ez az eljárás diszkriminatív módon megfosztja Beszterce négyezer lelket számláló magyar lakosságát, köztük az ÚMSZ mintegy ezer olvasóját attól, hogy anyanyelvén jusson közérdekű információkhoz. A Román Sajtóklub (CRP) elnöke, Cristian Tudor Popescu közölte: hasonló esettel még nem szembesült az újságírók szakmai szervezete. Az ügyet a Sajtóklub becsületbírósága fogja megtárgyalni. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke megítélése szerint egyértelműen diszkrimináció történt. /Benedek István, Cseke Péter Tamás, Mayla Júlia: Diszkriminálják a magyar sajtót Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

A marosvásárhelyi Cuvantul Liber azt állította, hogy Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke szoros kapcsolatban volt a Szekuritátéval. Smaranda Enache sajtótájékoztatóján elmondta, bepereli ezt a lapot. Közölte, hogy egy ideje sajtókampány indult a Pro Európa Liga és őellene. Az elnök asszony emlékeztetett, hogy tizenhat éve rendszeresen támadja őt Corneliu Vadim Tudor, a Cuvantul Liber és a Flacara című lap, az utóbbi időben azonban a demokratikus sajtó /Buna Ziua Ardeal és a Ziua/ is olyan rágalmakat fogalmaz meg, hogy „idegen körök bérence”, „a magyar titkosszolgálatok pénzelik” vagy a Magyar Polgári Szövetség fizeti. Smaranda Enache kijelentette: „nem hagyom magam megfélemlíteni, sem zsarolni”. Utalt arra, hogy az egyik helyi lap képviselője azzal kereste meg, hogy nála van a szekuritátés dossziéja. A válasza az volt, hogy értelmetlen a zsarolás. A múltja közismert, itt élt Vásárhelyen. Az állítólagos írásai is úgy „születtek”, hogy intézményvezetőként (a bábszínház igazgatója volt) időnként felkérték, írjon egy-egy cikket. Smaranda Enachét kétszer akarták beszervezni, sikertelenül. /Mózes Edith: Smaranda Enache: Kétszer próbáltak meg beszervezni. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

A kommunista rendszer szinte-szinte tökélyre fejlesztette az emberek megfélemlítését. A besúgók százezrei által segített elnyomó fő célja az egyszerű ember életének teljes ellenőrzése volt. A besúgók és főnökeik, a kommunizmus haszonlesői határokon átnyúló hallgatólagos szövetsége ma sincs kiszorított helyzetben, Magyarországon például valószínűleg hatalmon is maradnak 1956 hóhérai és ezek szellemi örökösei. Ha 1989-ben kerülnek a forradalom árjának útjába az ilieszkuk, horngyulák, vadimtudorok és gyurcsányok, kitaposta volna belüket a nép. Azonban ezt megúszták. Ők és több ezer cinkosuk. /Szondy Zoltán: Régen elment az a vonat... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Traian Basescu államfő az árvízsújtott településeken tett április 24-i látogatásakor a Realitatea TV egyik riportere kérdésére, miszerint eddig miért nem látogatott el soha Rastra, Basescu azt válaszolta: „Te, aki mögött Vantu áll, hogyan sajnálkozhatsz az embereken, fiú? Tudod, hány százezer ember maradt pénz nélkül a te tulajdonosod miatt? Hagyd a demagógiát.” Cristian Tudor Popescu a Román Sajtóklub (CRP) elnöke úgy értékelte, hogy az egyes sajtótermékek tulajdonosaival szembeni viszolygásától függetlenül az államfő elköveti azt a hibát, hogy foglalkozásuk gyakorlása közben támad az újságírókra, és ezzel megsérti a szólásszabadságot. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elítélte, és bizonyos mértékben a szólásszabadság megsértéseként értékelte az államfő reakcióját. /Gujdár Gabriella: Szólásszabadságot sértett Basescu? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Sepsiszentgyörgyön Pro Urbe-díjat kapott Albert Ernő, Sylvester Lajos, Török Áron és Földes István. A mostani zavaros időben fontos a követésre méltó magatartás felmutatása. Sepsiszentgyörgyön ilyen a munkáját csendben végző Albert Ernő.  Maradandót alkotott, az iskola igazgatója. Tette a dolgát a sötét korban. Feltámasztotta a Székely Mikó Kollégiumban tradicionális tanári és diákérdeklődést a folklór és a néprajzkutatás iránt. Felejthetetlen magyartanár és igazgató elődje, dr. Konsza Samu példájára rangos népköltészeti tár gyűjtője, tudora és közzétevője lett. Sepsiszent­györgy jeles értelmiségije. /Domokos Géza: Pro Urbe-díjak: Albert Ernő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Vannak emberek, akik egész életüket a köz, a közösség szolgálatának szentelik. Ilyen férfiú az 1934-ben született Sylvester Lajos, a csernátoni ember, aki fiatalkora óta a fejébe vette, hogy őt kötelezik szülőfaluja hagyományai, s bármilyen körülmények között is szülőföldjét, népét, nemzetét szolgálta.  Korábbi falusfele, Bod Péter intelmeit tartotta szem előtt, miszerint nemzetséged ellen cselekedni nagy bűn, de annál még nagyobb, ha semmit nem teszel annak hasznára és előmenetelére. Sylvester Lajos 1968-ban került Sepsiszent­györgyre az új megye művelődési fő­felügyelőjeként. Helyreállíttatta a sepsiszentgyörgyi 1848-as emlékművet, majd Gábor Áronnak és Nicolae Balcescu román forradalmárnak, a román–magyar megbékülés hívének állíttatott szobrot a városban. Küzdött az emléktáblákért, a műemlék jellegű épületek megőrzéséért. Király Ká­roly távozása után őt is elmozdították, a sepsiszentgyörgyi színház igazgatójává nevezték ki. Létrehívta a Sepsiszentgyörgyi Színházi Kollokviumot, és tartós kapcsolatokat épített ki magyarországi, vajdasági színházakkal. /Magyari Lajos: Pro Urbe-díjak: Sylvester Lajos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Sepsiszentgyörgy Török Áron nyugdíjas unitárius lelkipásztort méltónak találta a Pro Urbe-díjra. Ő a legidősebb, Sepsiszentgyörgyön szolgáló lelkipásztor.    Török Áron /sz. Homoródszentpál, 1925. aug. 3./ 1951-ben végezte a kolozsvári Unitárius Teológiát. Mostoha körülmények között 1954–1972 között Énlakán volt lelkész. 1973-tól pedig Sepsiszentgyörgyön. 1973-ban 1200 unitárius lelket talált a városban, 1988-ban 3500 gyülekezeti tagot adott át az őt követő lelkipásztor gondozásába. 1991-ben megkezdte a templom építését, és 1998-ban befejezték. / Incze Sándor nyug. ref. esperes: Pro Urbe-díjak: Török Áron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Az anyanyelvű oktatás kiterjesztésekor a romániai iskolák magyar nyelvű tankönyvhiánnyal küszködtek. Azonnal érkezett a többkamionnyi, ezer meg ezer magyar tankönyv, mely egész Székelyföld, de még a csángó vidék iskoláiba is eljutott. Az iskoláknak számítógépeket, fénymásolókat, videókat, DVD-lejátszókat, iskolatáblákat, hűtőszekrényeket és sportfelszereléseket juttattak. Ennek egyik mozgatója volt a magyarországi Földes István, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány elnökét. Megvalósította évente több száz árvaházi és hátrányos helyzetű gyerek támogatását és nyaraltatását, erdélyi rászoruló betegek magyarországi gyógykezeltetését, a határon túli területekkel az élő kulturális kapcsolatok érdekében anyaországi és határon túli művészek, kórusok, zenekarok utaztatását, fellépését.  Fáradhatatlan Földes István elismerő díszoklevelet kapott. /Albert Álmos polgármester: Pro Urbe-díjak: Földes István. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Május 3-án tárgyalta a Román Sajtóklub (CRP) a Saptamana Financiara hetilap beadványát, amely szerint a Rodipet országos lapterjesztő vállalat megtagadta a hetilap hétfői számának terjesztését amiatt, hogy a Saptamana Financiara leleplező cikket közölt a Rodipet főrészvényese, Hassan Awdi amerikai-libanoni állampolgár romániai viselt ügyeiről. A cikk szerint az arab származású üzletember pénzmosás és más, Romániában elkövetett gazdasági bűncselekmények mellett terrorista akciók pénzelésével is gyanúsítható. „Bizonyítékaink vannak arra vonatkozóan, hogy Hassan Awdi személyesen tiltotta le az ÚMSZ hétfői számának a Rodipet általi terjesztését” – fejtette ki Veress Róbert, a Saptamana Financiara vezető szerkesztője, az ominózus cikk szerzője. A CRP meghallgatta a feleket. „Döntést az etikai bizottság hoz 1-2 napon belül, miután megvizsgálja a bizonyítékokat. Amennyiben a Rodipetet elmarasztaló döntés születik, a Sajtóklub felbonthatja a Rodipettel kötött protokollumát” – tájékoztatott Cristian Tudor Popescu, a CRP elnöke. „A gazdaság motorja, sztárcsináló, eseménykiváltó lehetne az Erdélyi Magyar Televízió” – világított rá május 3-án Csíkszeredában, a Sajtószabadság Világnapja alkalmából szervezett szakmai tanácskozáson Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Bizottság alelnöke. „Ma nincs olyan fórum, ahol a választottakat el lehetne számoltatni. A politikum és az újságíró-társadalom összefonódott.” – vélekedett Gáspárik. /S. M. L.: Sajtókorlát a sajtószabadság napján? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszternek a Realitatea TV-ben ismét meg kellett magyaráznia Bécsben tett megjegyzését: osztrák üzletemberek úgy jöjjenek Romániába, mintha egy otthoni tartományba akarnának befektetni. Ezt a román sajtó úgy tálalta, hogy Ungureanu eladta az országot Ausztriának, következésképpen hazaáruló, amit az is bizonyít, hogy európai fórumokon kiáll a kisebbségi törvény és a Gozsdu Közalapítvány mellett. Márciusban Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke a külügyminiszter lemondását követelte. Miért támadják ennyire Ungureanut? Válaszként Barabás István idézte a Lettre Internationale román kiadásának 1998/26-os számát, melyben Ungureanu – akkor a iasi-i Tudományegyetem tanára és külügyi államtitkár – tanulmányt közölt a következő címmel: Milyen jövőjük van a jelenkori román történelmi mítoszoknak? Néhány gondolata már merényletnek hathatott a szélsőséges nacionalizmus számára, talán ezért van az iránta tanúsított ellenszenv. Tanulmányában azt írta: „A történelmi mítoszoknak nagyon jól meghatározott helyük van a historiográfiában: olyan formában szabják át a történelmet, hogy a múlt kényelmessé és elviselhetővé váljék, hogy feloldjanak a vétkek alól, megszabadítsanak a lelkiismeret-furdalástól. És ugyancsak a mítoszok segítenek egy nemzetnek megbékülni saját bűneivel. Stephen Fischer Galati professzor 1979-ben a témának szentelt New York-i konferencián tételesen kimondta: a történelmi mitológia arra hivatott, hogy a 19. és 20. század román államának vezetői számára biztosítsa a legitimitást. Ebből a tételből kiindulva, a mítoszok két fajtáját határozta meg úgy, ahogy azok a romantikus román történészek laboratóriumaiban klónozással megszülettek. Kifelé arra hivatottak, hogy igazolják a románok történelmi jogát Besszarábia, Bukovina, az egész Bánát és Dobrudzsa területéhez. Befelé pedig megfigyelhető politikusoknak az a törekvése, hogy érveiket a román nemzet forradalmi és nemzeti hagyományaival támasszák alá. A történelmi jogok ugyanis szerintük az ősöktől (trákok, dákok, dák-rómaiak) származnak, ezért minden területnek, amelyet ők is laktak, Románia határain belül kellene lennie – így született meg az első világháború után Nagy-Románia. Ez a momentum a nemzeti történelem csúcsa, mert föltette a koronát a sok évszázados harcokra, amelyeket a románok szüntelenül vívtak rosszindulatú szomszédaikkal... A román történészek számára a nacionalizmus egyet jelent a nemzeti öntudattal. A román nacionalizmus egész sor mítoszt szült. Ilyen például az a tétel, miszerint a román nacionalizmus gyökerei a dák-római ősökig nyúlnak vissza, hogy Mihai Viteazul nacionalista beállítottságú volt, és hogy tudatosan vallotta a románok jogát Erdélyhez. A román történészek pátosszal beszélnek a múlt nagy személyiségeiről, sokuk számára a román múlt egyet jelent a román öntudattól áthatott elődök életrajzával.” /Barabás István: Balkáni bosszú. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./

A sajtószabadság nemzetközi napját május 3-án több szerkesztőség olvasótalálkozóval köszöntötte. Romániában 1989-ig május 5-e volt a sajtó ünnepe, mivel ezen a napon jelent meg a Pravda. 2004-ben próbálkozás történt új, nemzeti hagyomány megalapozására: a szenátus április 8-án megszavazta, hogy minden év áprilisának harmadik péntekje legyen a román sajtó napja. Indoklásuk az volt, hogy 175 évvel azelőtt, 1829 áprilisában jelentek meg az első román lapok, a Curierul Bucurestilor és az Albina Romaneasca. A Román Sajtóklub tiltakozott, az ENSZ 1991-ben hozott határozata értelmében ugyanis május 3. a sajtószabadság nemzetközi napja. 1990. október 27-én az Adevarul közzétette jeles értelmiségiek vélekedését: égetően szükség volna sajtótörvényre, amely azonnali hatállyal büntesse a rágalmazást, koholt hírek terjesztését, a soviniszta-rasszista uszítást. A sajtótörvény azóta is várat magára. 2002 szeptemberében az Országos Audiovizuális Tanács többszöri figyelmeztetés után betiltotta a soviniszta-antiszemita nézetek szócsövéül szolgáló OTV kereskedelmi adót. Két évi kényszerszünet után újraindult, jelenleg is az extrémizmus fóruma, ahol Corneliu Vadim Tudor szinte mindennapos vendég. /Barabás István: Változatok a sajtószabadságra. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Nem írja alá az együttműködési megállapodást a két ellenzéki alakulat. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak „gentlemen agreement”-et, azaz szóbeli egyezséget köt a Nagy-Románia Párttal (PRM) a parlamenti összefogásról – döntötte el a PSD vezetősége. Az európai szocialisták ellenzik, hogy a PSD az általuk idegengyűlölőnek tartott PRM-vel működjön együtt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) felhatalmazta frakcióit arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a Nagy-Románia Párt (PRM) frakcióival a parlamenti együttműködésről. Cristian Diaconescu a PSD szóvivője közölte, első közös feladatuk annak a bizalmatlansági indítványnak a megfogalmazása lesz, amelyet a PSD és a PRM még a jelenlegi parlamenti ülésszak végéig benyújt. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor a múlt héten személyesen tárgyalt Mircea Geoanával az együttműködésről. /Cseke Péter Tamás: A szociáldemokraták nem akarnak írásos egyezséget a nagy-romániásokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

A tordai önálló magyar iskoláért szervezett május 20-i, vasárnapi tüntetés mutatta, hogy a magyar közösség önálló magyar iskolát akar a lelkiismereti és vallásszabadság városában. Ezerfős tömeg gyűlt össze a tordai unitárius templom előtt, ahonnan később néma tüntetéssel a polgármesteri hivatal elé vonultak. Ott átadták Torda polgármesterének, Tudor Stefanienak a nagygyűlés nyilatkozatát. A polgármester megígérte: a városi tanács júniusi ülésén napirendre tűzik az önálló magyar iskola ügyét. Magyar nyelvű könyvet és egy-egy szál virágot hordozó több száz fős tömeget köszöntött a tordai unitárius templom előtt Dimény József unitárius lelkész, aki Kiss László tragikus halála óta szolgálja a tordai gyülekezetet. Mint ismeretes, a tordai városi tanács február végi ülésén levették napirendről az önálló magyar iskola ügyében előterjesztett határozat-tervezetet, majd a helyi magyar közösség jelen lévő képviselőit, köztük Kiss László unitárius lelkészt szidalmazták. Az incidenst követően néhány órán belül Kiss László elhunyt. A városháza előtt Nagy Albert tordai lelkész, református esperes, a Tordai Petőfi Társaság elnöke szólt a tömeghez. A tüntetésen jelen volt az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, Eckstein Kovács Péter, két parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente és Kötő József oktatásügyi államtitkár. Ott volt László Attila, a megyei RMDSZ elnöke, illetve a különböző platformok képviselői, a Torda környéki falvak magyar közösségeinek képviselői is. Nagy Albert felolvasta a nagygyűlés résztvevőinek nyilatkozatát, amelyet a jelenlévők hangos kiáltással fogadtak el. Abban azt kérték: a városi tanács még júniusi ülésén adja elvi beleegyezését az önálló magyar iskola létrehozásához. /Kerekes Edit: Tömegtüntetés a magyar iskoláért Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Folytatódik a trianoni határok átrajzolásának, illetve az ott mesterségesen létrehozott államok szétesésének folyamata: Montenegró népszavazással döntötte el, hogy független országgá váljék, ezzel Nagy-Szerbia álma végképp szertefoszlik. Előzőleg Horvátország (4,8 millió lakos), Bosznia-Hercegovina 4,4 millió), Macedónia (2,2 millió) és Szlovénia (2 millió) élt a lehetőséggel, hogy lemondjon Belgrád gyámkodásáról, és folyamatban van a koszovói albánok sorsának rendezése. A Szovjetunió és Csehszlovákia után tehát megszűnt Jugoszlávia is. Miközben Montenegró ünnepelt, Moldávia Köztársaság kormánya visszautasította a parlamenti ellenzék egy frakciójának kérését, hogy az ország váljon ki a Független Államok Közösségéből, szakítson Moszkvával. A Mi Moldovánk nevű ellenzéki tömörülés reménységének 1990 óta a romániai ultranacionalizmus hangadói, elsősorban Corneliu Vadim Tudor és Adrian Paunescu szenátorok adnak szárnyakat. Moldávia exportjának jelentős része Oroszországba irányul, cserében a nélkülözhetetlen energiahordozókért. Az első világháborút követően, az 1812 óta Oroszországhoz tartozó Besszarábia 1917 őszén bejelentette autonómiáját, 1918 januárjában függetlenné válását, hogy végül március 27-én az Ország Tanácsa „örökre és az idők végezetéig” hatóan elrendelje az egyesülést Romániával. Ez azonban csak 1940-ig tartott, amikor Moldávia visszatért Moszkva kebelébe. Huszonkét év című könyvében Mikó Imre így írt erről: „A több mint ötvenezer négyzetkilométernyi terület elvesztésénél még nagyobb erkölcsi vereség érte a román hadsereget. Huszonkét éven át egyebet sem hallottak, mint azt, hogy egyetlen barázdát sem fognak vér nélkül másnak átengedni... A Nagy-Románia illúziójában élő románság elvesztette lelki egyensúlyát.” Az egyensúlyt a Nagy-Románia Párt igyekszik helyreállítani azzal, hogy követeli az újraegyesülést, és erre biztatja a moldáviai ellenzéket is. Angela Buciu NRP-képviselő idén március 28-i politikai nyilatkozatában elismeréssel adózott a hős elődöknek, akik Nagy-Románia ősi álmát valóra váltották. Előzőleg, január 13-án a Romania Mare című lap felrótta Moszkvának: az idők folyamán 3 millió idegent telepített be Moldáviába, hogy a lakosság nemzetiségi megoszlására hivatkozva igazolja területi követeléseit (a 4,5 millió lakosú ország 65 százaléka román, a többi ukrán, orosz, gagauz, bolgár és zsidó). Ugyancsak a Romania Mare az egyesülés 88. évfordulója alkalmából cikksorozat közlését kezdte el a történelmi igazság bizonyítására: Besszarábia Romániát illeti meg. /Barabás István: Trianon ördöge nem alszik. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Az utóbbi időben ismét nacionalista felhangok töltik be a román közéletet. A kormánypárti demokrata honatyák akadályozták a kisebbségi törvény elfogadását, támadva a kulturális autonómiát; az ellenzéki szociáldemokrata párt vezető politikusai magyarellenes retorikát alkalmaznak, közben a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) önálló magyar karainak, illetve egy esetleges önálló magyar egyetemnek az ötlete „nemzeti alapú” ellenállást vált ki a románok körében. A Ziua című napilap támadta az elmúlt hónapokban a közös Gozsdu-közalapítvány létrehozásáról szóló román–magyar államközi egyezményt, és cikksorozatban fejtette ki, hogy a magyarok továbbra sem nyugodnak bele Trianonba. Bukarestben hazafiatlan cselekedetnek minősült, hogy Frunda György szenátor elfogadtatta az Európa Tanácsban a nemzet fogalmára vonatkozó jelentését. Román nemzeti érzelmeket látszott sérteni tavaly Koltay Gábor Trianon-filmjének bemutatása, és bizonyos politikai erők szakadár törekvésnek tekintették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) rendezvényeit. A magyarellenes támadások élén áll a Nagy-Románia Párt (NRP). Corneliu Vadim Tudor pártvezér gyűlöletkeltő szólamai visszhangra találnak más politikai erők soraiban is. „Romániában néhány hónapja egyre erősödik a szélsőséges nacionalista beszédmód, egyre több a magyarellenes megnyilvánulás, egyre több a próbálkozás az RMDSZ kiszorítására a román politikai életből” – fogalmazott nemrég az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bíró Béla szerint a nacionalizmus nem köthető kultúrákhoz, etnikumhoz, hanem helyzetekhez. Adrian Cioroianu történész, a bukaresti egyetem történelmi tanszékének docense szerint Ceausescu megbízásából a román történészek nacionalista szellemben szálltak vitába a magyar történetírás olyan műveivel, mint amilyen például Erdély háromkötetes története volt. A docens szerint a legjobb román egyetemek és főiskolák történelem szakain ma már korántsem tapasztalható az egykori görcsösség, túlfűtöttség. Rögtön a diktatúra bukásakor, 1989. december 22-én, miután lincselés áldozata lett a kézdivásárhelyi rendőrparancsnok, Romulus Vulpescu költő, volt nagy-romániás szenátor úgy adta elő a történetet: Székelyföldön a magyarok románok fejével futballoznak. Ezt természetesen nem volt igaz. Azután jött az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom volt, amikor a tudatosan feltüzelt vidéki románok csaptak össze a helyi magyarokkal. A véres összeütközés után Marosvásárhely sokáig a félelem városa volt. Radu Ciontea, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) első elnöke a marosvásárhelyi pogrom előtti hetekben adott nyilatkozata szerint családi forrásból tudja, hogy minden magyar zsebében ott lapul a kötél, amelyre fel akarják akasztani a románokat. A nacionalizmus a kilencvenes évek közepéig erőteljesen jelen volt a román politikában, mind az írott, mind az elektronikus média vak indulattal beszélt a magyarokról. Varga Andrea Romániában élő és kutató magyarországi történész felidézett egy korabeli televíziós beszélgető műsort. Egy betelefonáló azt akarta kifejteni, milyen jól képes együtt dolgozni magyar kollégájával, s hogy nem igaz, amit a sajtó ír. Mondanivalóját nem tudta végigmondani, mert lekeverték a hangját, és a műsorvezető kikelt magából: mit szólna a kedves néző, ha az ő rokonának vágták volna le a fejét, és azzal fociztak volna a porban? A kilencvenes évek közepétől kezdve a sajtó leállt ezzel az általános uszítással. Akkor a politika úgy döntött: paradigmaváltást hajt végre a magyarokhoz fűződő viszonyában. Az RMDSZ akkorra már kormányzati tényezővé vált, mint a Demokratikus Konvencióba tömörült pártok egyike (1996–2000). Varga Andrea emlékeztet arra a vissza-visszatérő riogatásra, miszerint jönnek a magyarok, visszaveszik Erdélyt, például hátizsákos turistáknak „álcázva” magukat. Egy időben a szélsőséges román politikusok azt sugallták a lakosságnak, hogy a magyar vállalatok romániai befektetéseik révén apránként vásárolják fel Erdélyt, a Mol-kutak romániai terjeszkedése pedig arra szolgál, hogy az esetleges későbbi konfliktusos időszakokban a magyar harckocsiknak biztosítsanak üzemanyagot. Az effajta „üzenetek” egyik legfőbb terjesztője Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester volt. Sokan Markó Béla legutóbbi kézdivásárhelyi beszédét is a „magyar nacionalizmus” megnyilvánulásának tekintették, amikor a szónok így szólt a hallgatósághoz: „Aki itt, a Székelyföldön hivatalnok, az a mi kenyerünket eszi. Végtére is a mi adónkból, a székely ember adójából kapja a fizetését, nem másból. Akkor pedig tessék megszólalni magyarul, vagy ha nem tud valaki, aki hivatalt visel, tanuljon meg”. Sok román idézi a hivatalos tételt, miszerint a román ember egyik lényegi jellemvonása, hogy a mindennapi életben befogadó, nyitott a másság iránt. Azonban az alkotmány is „nemzetállamként” határozza meg a soknemzetiségű Romániát. Ezt a kitételt az RMDSZ-nek nem sikerült kivetetnie még a 2003 végén végrehajtott – népszavazással megerősített – alkotmánymódosítás során sem. A romániai magyarság aggódva figyeli a kormánykoalíciót alkotó Demokrata Párt (DP) nacionalista felhangjait. E pártba beolvadtak az NRP-ből kivált politikusok, s így tett testületileg Funar egykori pártja, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) is. Az ellenzéki szociáldemokraták (SZDP) a nagy-romániásokkal (NRP) terveznek együttműködést a parlamentben. Bíró Béla kifejezetten derűlátó. Szerinte a román értelmiségi elitben és a román közvéleményben kihunyni látszik számos hamis félelem (például az irredentizmustól). /Garzó Ferenc MTI – Bukarest: A nacionalizmus felemelt tyúktolla a porba kívánkozik Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság által szervezett román-magyar értelmiségi találkozó, melynek az lett volna a célja, hogy a kolozsvári magyar egyetem Babes-Bolyain belüli autonómiájának ellenzői elmondhassák az ellenérveket, Bíró Béla szerint kudarcba fulladt. A kezdeményezés ellenzői ugyanis testületileg távol maradtak a találkozótól. A magyarbarátságukról közismert román értelmiségiek, Smaranda Enache, Dinu Zamfirescu, Gabriel Andreescu mellett mindössze a volt szociáldemokrata tanügyminiszter Ecaterina Andronescu jelent meg a találkozón. A román értelmiség hangadó képviselőit: Octavian Palert, Andrei Plesut, H.-R. Patapievici-et, Emil Hurezeanut, Cristian Tudor Popescut, Alina Mungiut nem érdekli a kérdés, beérik a hatalom által érvényesített elutasítással. Még Mircea Dinescu sem jött el. Az sem kizárt, hogy román szempontból a legjobb stratégia az elhallgatás. Bíró Béla hiányolta azokat, akik magyar részről különvéleményt fogalmaztak meg, főként Cs. Gyimesi Évát. /Bíró Béla: Sikeres kudarc. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Kolozsvár egykori polgármestere, Gheorghe Funar, aki most a Nagy-Románia Párt szenátora, Bukarestben számos törvénykezdeményezésével szinte teljesen megbénítja a román felsőház munkáját. E téren Funar komoly tapasztalatra tett szert a kolozsvári közigazgatásban. 1992 és 2004 között „Erdély fővárosának” vezetőjeként Funar szinte teljesen megbénította a helyi közigazgatást. Politikai színezetre való tekintet nélkül háborút indított a bíróságon kormánymegbízottak, városi tanácsosok ellen, az így keletkezett többezer per pedig valóságos közigazgatási iszapbirkózáshoz vezetett. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, a román felsőház jogi bizottságának elnöke szerint a román törvényhozók egyre türelmetlenebbek nagy-romániás kollégájuk akadékoskodásával szemben. Funar a nyilvános terek román nemzeti lobogóval való díszítéséről sem mondott le, továbbá javaslatot tett minden emlékmű kötelező felzászlózására. Úgy tűnik, az akadályozás taktikájával nem csak Funar, hanem a Corneliu Vadim Tudor által vezetett teljes frakció él. Eckstein-Kovács szerint a nagy-romániások heti 8–10 kezdeményezésükkel uralják a parlamenti vitát, ezért nem kapnak kellő hangsúlyt a vita során a kormány által benyújtott tervezetek. /B. T.: A túlbuzgó Funar. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

A Nagy-Románia Párt tizenöt évvel ezelőtt, 1991. júniusában alakult meg, kezdeményezője Eugen Barbu író, Mircea Musat történész és Corneliu Vadim Tudor újságíró volt, a decemberi fordulat előtt mindhárman a szekuritáté Saptamana című szócsövének vezető munkatársai. Előbbi kettő meghalt, a szélsőséges sovén-nacionalista párt hangadó vezére mindmáig C.V. Tudor (jelenleg a szenátus alelnöke is). Az évfordulós rendezvénysorozat Bukarestben tetőzött június 17-én, cirkusz és operett egyvelegére emlékeztető jelenetekkel, többek között C.V. Tudor Hitlerre és Ceausescura emlékeztető, fennkölt bevonulásával, úgyszintén régi rögeszméjének idézésével, miszerint rövidesen ő lesz Románia elnöke. A Romania Mare június 16-i számának szalagcíme: Románia jelenkori történetének legpatriótább, legigazságosabb pártja 15 éves – éljen sokáig! Az önköszöntőből: „A NRP dicsőséges történetét elnökének ragyogó szellemisége hatja át. Ez a párt 15 éven át védte a hazát minden veszély ellen. A harc élén C.V. Tudor, a vitézek között legvitézebb politikus áll, ő vezeti pártját győzelemről győzelemre.” Tricolorul (a párt napilapja), június 15.: „Tizenöt évvel ezelőtt született meg ez a legtisztább és legszebb párt, nem hiába, hogy országunk nevét viseli. Meggyőződésünk, hogy ha élne Mihai Eminescu, Mihai Viteazul, Tudor Vladimirescu, mindhárman tagjai lennének pártunknak.” Barabás István közölt néhány korábbi adatot. Romania Libera, 1992. június 5.: Miután birtokába jutott a féltve őrzött titoknak, a szerkesztőség leközölte Eugen Barbu és C.V. Tudor levelét, amelyben kérték Ion Iliescu elnököt és Petre Roman kormányfőt, járuljanak hozzá a Romania Mare hetilap beindításához, ez segítségükre lesz az ellenzék felszámolásában, a magyar veszély elhárításában. – A Nagy-Románia Párt 15 éve követeli az RMDSZ betiltását, vezetőinek kitoloncolását az országból. 1997. szeptember 12-én a kolozsvári Avram Iancu-ünnepség keretében C.V. Tudor a nagygyűlés szónoki emelvényén a tömeg ujjongása közepette darabokra tépte dr. Csapó Józsefnek a Székelyföld autonómiájára vonatkozó tervezetét. Legújabban a Tricolorul június 15-i számában hívja fel a figyelmet, hogy dr. Csapó József június 18-án Gyergyóditróban az autonómia révén el akarja csatolni Erdélyt Romániától. /Barabás István: Nagy-román önünneplés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Párt elnöke letette az alapkövét egy 2000 férőhelyes börtönnek. Megesküdött: két év múlva, pontosabban 2008. július elsején ünnepélyesen fogja felavatni a Maffiózók Börtönét, de akkor már Románia államfőjének minőségében. Romániában törvény tiltja a privát büntetés-végrehajtási intézmények, fogdák, fegyházak, börtönök működtetését, de ez őt nem zavarja. Megnevezte a leendő börtön első lakóit, köztük van Emil Constantinescu volt államfő és Verestóy Attila szenátor. /Kilin Sándor: Börtönmese. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

Június 26-án, szokásos heti sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere megdicsérte a Marosvásárhelyi Napok rendezvényét, kijelentette: ha tőle függne, kitiltaná a Félsziget-rendezvényt a városból, mert az az RMDSZ-propaganda rendezvénye. A polgármester jelezte, referendumot szeretne szervezni, amelyben a lakosság véleményét kérné ki a Tudor negyedet az 1989. December 22. úttal összekötő, a Somostetőn átvezető út megépítésével kapcsolatosan. A megyei környezetvédelmi hivatalt beperelték, mert az nem támogatja az út megépítését. /Vajda György: Ismételt polgármesteri kirohanások. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Gheorghe Funar a legaktívabb szenátor: ő használta leggyakrabban a szavazókártyáját, a törvények tárgyalásakor neki volt a legtöbb beavatkozása, és övé a legtöbb törvénykezdeményezés. Az amerikai nagykövetség által finanszírozott és frissített adatbázis a honatyák ülésszakokon való részvételét, törvénykezdeményezéseit, felszólalásait összegzi. Az adatok szerint Gheorghe Funar, a demokrata párti Alexandru Peres és a liberális Mihai Tabuleac szavazott a legtöbbször, a listát pedig Mircea Geoana, Sorin Oprescu és Corneliu Vadim Tudor zárja. A felszólalásokat illetően Funart Nicolae Vacaroiu és Eckstein-Kovács Péter követi, Vacaroiu emellett három, Eckstein-Kovács pedig egyetlen törvénykezdeményezési javaslatot nyújtott be. /M. L.: A szenátorok sem úszták meg. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

A Demokrata Párt felvállalta a múlt héten, Marosvásárhelyen a Tudor Vladimirescu és az 1989. December 22. negyedet összekötő út megépítését támogató referendum kiírását szorgalmazó demonstrációt – mondta többek között Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, a Demokrata Párt megyei elnöke. Az RMDSZ-t viszont politikailag dorgálta meg a polgármester, mondván, ellenszavazatuk politikai erődemonstráció volt. A referendumot elvetette a tanács, ennek ellenére Florea nem mond le arról, hogy a városlakók véleményét megkérdezze. Frunda György szenátor sürgette a magyar nyelv használatát a tanácsüléseken. Erről Dorin Florea kifejtette: „Meggondolatlan és illetlen gesztus lenne, ha magyarul beszélnének a tanácsülésen.” Románia alkotmánya kimondja, hogy az ország egységes nemzetállam. Nem a székelyföldiek „agyával” kell e témát megközelíteni – jelentette ki. /(vajda): Politikai offenzívát indít Dorin Florea. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Emlékeztető: Marosvásárhely lakosságának közel fele magyar.

A tordai önálló magyar iskoláért szervezett, ezres tömeget megmozgató május 21-i tüntetésen Torda polgármestere, Tudor Stefanie azt ígérte, hogy az iskola létrehozásához szükséges elvi beleegyezést igénylő határozattervezetet a júniusi tanácsülésen napirendre tűzik, erre mégsem került sor. Bánffyhunyadon Szentandrási István alpolgármester közölte, hogy a februári városi tanácsülés óta – amikor is elutasították a magyar közösségnek az önálló magyar tannyelvű iskola létesítésére vonatkozó elvi beleegyezés iránti kérelmét – nem került megvitatásra az ügy. /L. E.-K., N.-H. D.: Halogatják a magyar iskolák ügyét.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Tudor Stefanie, Torda polgármesterének sürgős teendői miatt egyelőre meghatározatlan ideig elhalasztották a helybeli önálló magyar iskola ügyében mára tervezett látogatást a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen. A látogatásra azért lett volna szükség, hogy tisztázzák a tanfelügyelőség írásbeli válaszát arra a kérdésre, hogy szükséges-e a helyi tanács elvi beleegyezése az önálló magyar iskola ügyének előmozdításához. Ádámosy Klára tordai RMDSZ-es városi tanácsos elmondta: az önálló magyar iskola létrehozásához szükséges iratcsomót a jövő héten eljuttatják a tanfelügyelőségre. /Elmaradt a tordaiak tisztázó látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Traian Basescu államelnök továbbra is a népszerűségi lista élén áll, a két szélsőségesen nacionalista politikus, Gigi Becali és Corneliu Vadim Tudor követi őt a sorban. /Növekedőben a nacionalista politikusok népszerűsége Romániában is. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Új folyóirat jelent meg ME.dok címen, Média – Történet – Kommunikáció alcímen Kolozsváron. Első, júniusi számában Cseke Péter főszerkesztő Beköszöntő című írásában jelezte, médiatudományi szakfolyóiratot indítanak. „Az önálló Médiatudományi Tanszék kiépítésének reménységével. Egy majdani Sajtótudományi Kutatóközpont megteremtésének igényével.” A kiadvány egyik szerkesztője, Botházi Mária elmondta: A ME.dok című médiatudományi folyóiratot a BBTE újságíró szakának doktorandusai hozták létre a kutatómunkát irányító Cseke Péter professzor segítségével. A szakon működő Medea Egyesület szakkollégiumának kiadványa várhatóan egy tanévben kétszer jelenik majd meg. Céljuk a jelenkori romániai magyar újságírás helyzetének feltérképezése, a sajtótörténeti kutatások bemutatása. Az Aula rovat egy elismert professzor, médiaszemélyiség aktuális jelenségeket magyarázó előadásának szövegét hozza, a Szóközök a kommunikáció problémáira reflektál, a ME.diárium sajtótörténeti írásokat közöl, a Kamera a vizuális világot vizsgálja, a ME.teória a médiaelméleté, a Hátlap a legújabb, sajtóval, kommunikációval, médiával kapcsolatos kiadványokat recenzálja. A ME.dok szerkesztőbizottsága: Bernáth László (Budapest), Bodor Pál (Budapest), Marian Petcu (Bukarest), Reinhold Stipsits (Bécs), Szabó Zsolt (Kolozsvár), Tudor Vlad (USA). Főszerkesztő: Cseke Péter. Szerkesztő: Botházi Mária, Győrffy Gábor. Olvasószerkesztő: Buzogány Klára. Borítóterv, tipográfia: Könczey Elemér. /Köllő Katalin: ME.dok – új sajtókiadvány a piacon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./