Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Neagovici, Cătălin Vasile
9 tétel
2010. február 19.
Hazavárják az értelmiséget Székelyföldön
Értelmiségieket csábítanának a Székelyföldre az önkormányzatok, mivel Hargita és Kovászna megye egyaránt tanár- és orvoshiánnyal küzd. Míg előbbiben a megyeszékhelyre érkező orvosoknak lakást biztosítanának, Háromszéken valamennyi fiatal szakember ingyentelket kap az önkormányzattól. A szakemberhiánynak összetett okai vannak: bizonyos szakmák kimentek a divatból, így az idős pedagógusok nyugdíjazása után nincs utánpótlás.
Ingyentelket is kaphatnak a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól azok a fiatal értelmiségiek, akik hazaköltöznek a székelyföldi városba, amelynek súlyos tanár- és orvoshiánnyal kell megküzdenie. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat 2008-ban indította útjára a „Gyere haza!” programot, amelynek keretében idén tavasszal 50 fiatal szakember kaphat telket.
Antal Árpád polgármester többször hangsúlyozta, a városnak felkészült szakemberekre van szüksége, ám számításai szerint az egyetem elvégzése után a sepsiszentgyörgyi fiataloknak csak 43 százaléka tért haza. Ezt pedig megérzi a tanügy és az egészségügy egyaránt, a kovásznai megyeszékhelyen pedagógusokra, orvosokra, aszszisztensekre, ápolókra egyaránt nagy szükség van.
Kiöregedett szakemberek
Egyre növekedni fog a szakképzett pedagógushiány a háromszéki tanügyi rendszerben, hívja fel a figyelmet Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondása szerint a közeljövőben elsősorban fizika, matematika és kémia szakos tanárok alkalmazására lesz szükség. A következő tanévtől ugyanis 75 háromszéki pedagógus éri el a hivatalos nyugdíjkorhatárt, közülük tizenöt kérte, hogy a későbbiekben is taníthasson, és tíznek a kérését jóvá is hagyták.
Értelmiségcsalogató lakások vidéken?
onzóbbá tenné a vidéki településeket a fiatal értelmiségiek számára a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium tervezett programja, amelynek keretében országos szinten 25 ezer lakást építenének a községközpontokban. Ezekben Elena Udrea tárcavezető elképzelése szerint a vidékre költöző tanároknak, orvosoknak, papoknak, mérnököknek biztosítanának lakrészt.
„Valamennyi községben kialakítunk egy külön lakónegyedet, amelyben tíz-tíz ház kap majd helyet, 100 négyzetméteres lakófelülettel. Udrea közlése szerint a szükséges földterületeket a helyi önkormányzatok biztosítanák. A miniszter azonban más konkrétumot még nem árult el, így azt sem tudni, hogy mikor kezdődik el az elképzelés, megvalósítása mint ahogy azt sem, hogy mekkora pénzösszeget különítene el erre a célra a szaktárca.
A hiányszakok esetében több jó eredményt felmutató tanárt szívesen visszatartottak volna, de ők általában nem merték ezt vállalni, mert bizonytalan, hogy később mikor, és milyen feltételek mellett kérhetik a nyugdíjazást. A főtanfelügyelő ugyanakkor leszögezte, a nyugdíjazásokkal nem lehet megoldani az előírt létszámcsökkentést.
A nyugdíjba vonuló tanár állását nem lehet egyszerűen megszüntetni, és így megoldani a költségtakarékosságot és a létszámcsökkentést, mert lehet, hogy több iskolában egyszerűen nem lesz, aki megtartsa a matematika- vagy a kémiaórát. Keresztély Irma az egyetemi központokban is érdeklődött, és mindössze két háromszéki diákot fedezett fel a reál szakokon. Fizika szakon például egyetlen Kovászna megyei állandó lakhellyel rendelkező fiatal sem tanul. Azok közül, akik a korábbi években végeztek, senki nem tért haza, és nem vállalt munkát a háromszéki tanügyben, ecsetelte a főtanfelügyelő.
Szatmár: gond van, stratégia nincs
Szatmár megyében még semmilyen stratégiát nem dolgoztak ki az értelmiség otthon tartására. A megyében uralkodó általános nézet szerint természetes dolog, hogy a szakképzett fiatalok kivándorolnak külföldre, hiszen ott sokkal jobban megbecsülik munkájukat, és a kinti bérezés sem összehasonlítható a hazaival. „Hallottunk róla, hogy a kormány szolgálati lakások építésével szeretné támogatni a falun dolgozó tanárokat és orvosokat, de konkrét lépéseket még nem tettek ennek érdekében. Az egyház hasonló módszerekkel segíti alkalmazottait, az állam is megtehetné ezt” – közölte lapunkkal Várna Levente, a szatmárnémeti önkormányzat munkatársa.
A megyei tanács sajtóirodája sem tud semmilyen átfogó tervről, amellyel megakadályozhatnák a szürkeállomány kivándorlását. A szatmári tanügyben egyébként az országos oktatási rendszer átszervezésével nem lesznek személyzetgondok. „Azt kell mondanom, hogy ősztől nem személyzethiány, hanem többlet lesz a megyében. Az idei tanévben a magyar katedrák 10–15 százalékát töltöttük be szakképzett, diplomás helyettesítőkkel, ám ezeknek a helyeknek a nagy része szeptembertől meg fog szűnni” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, megyei tanácsos.
A tanügyi szakember számításai szerint nagyon kevés helyet fognak versenyvizsgára bocsátani a nyáron. „Két héten belül készül el a pontos kimutatás arról, hogy hány állást kell megszüntetnünk, és ettől függ, a megmaradt katedrákat hogyan tudjuk majd betölteni. Mindenesetre, akiknek most végleges állásuk van a tanügyben, de ősztől megszűnik a katedrájuk, azok nyáron elsőbbséggel kérhetik az áthelyezésüket. A viszszamaradt katedrákat, már amenynyiben lesznek ilyenek, nyáron kiírjuk versenyvizsgára” – tette hozzá Kónya.
A megyei tanfelügyelőség kimutatásai alapján a partiumi megyében tavaly román-, magyar- és idegennyelvtanárból volt hiány, a fizika, számtan, biológia és kémia katedrákra pedig jelentős túljelentkezés volt a nyári versenyvizsgákon. Az egészségügy terén felemás helyzet alakult ki Szatmár megyében. „Vannak olyan községek, ahol két háziorvos is praktizál, más településeknek pedig egy sem jut” – vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Dumitru Fanea, a Szatmár megyei orvosi kamara elnöke. Egyenetlen az eloszlás a kórházi személyzet tekintetében is.
„A nagykárolyi városi kórházban például három nőgyógyász szakorvos rendel, de egyetlen ortopéd sincsen. Szatmárnémetiben pedig két urológus dolgozik, amely indokolatlanul sok az ilyen típusú megbetegedések számát tekintve, ezzel szemben Avasfelsőfaluban egyetlen ilyen szakember sincs” – jegyezte meg Fanea.
Az orvosi kamara vezetője szerint természetes dolog, hogy a fiatal szakemberek külföldre vándorolnak, hiszen míg itthon egy tapasztalt orvos heti 7 napos munkamenet mellett 300 eurót keres, addig Nyugaton egy gyakornok orvos ennek az összegnek akár a tízszeresét is megkaphatja.
Kovászna megyében legalább harminc matematika, fizika és kémia szakos tanárra lenne szükség. A hiány egyelőre a vidéki iskolákat sújtja, de amint a jelenlegi tanárok elérik a nyugdíjkorhatárt a városi tanintézményekben is jelentkezni fog. Ezek a szakok kimentek divatból, ugyanaz történik, mint a kilencvenes években, amikor elveszítette népszerűségét a mérnöki szakma, így néhány év után kialakult a hiány, és egyre keresettebbek lettek ezek a szakemberek.
Akut orvoshiány, akadályozott alkalmazás
A háromszéki kórházakban is sok a betöltetlen állás. Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke elmondta, a szükségesnél sokkal kevesebb orvos és asszisztens dolgozik. Az állásokat két évvel ezelőtt zárolta az egészségügyi minisztérium, így a nyugdíjazással és az elvándorlással megcsappant a szakképzett ápolók és az orvosok száma. A szaktárca minden hetedik megüresedett állásra engedélyezett egy alkalmazást, így oda jutottak, hogy legalább kétszer annyi asszisztensre lenne szükség, mint ahányan jelenleg dolgoznak, részletezte Neagovici.
Mint kifejtette, Kovászna megyében szinte valamennyi szakterületre kellene orvos. A mentőállomáson hét orvos, a kovásznai szívkórházban harminc szívspecialista hiányzik. A kézdivásárhelyi kórházban minden osztályra kellene szakorvos, ott még szolgálati lakást is tudnának biztosítani. A baróti és a kovásznai városi kórházakban nincs röntgenorvos. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban is még legalább tíz szakorvosra lenne szükség, ebben az intézményben is röntgenorvost, neonatológust, altató- és intenzív terápiás szakorvost alkalmaznának.
Az állások léteznek, de ezeket zárolta az egészségügyi minisztérium. Albert István orvosigazgató szerint pedig nincs túl sok remény arra, hogy ebben az évben engedélyezik az alkalmazást, bár ezt többször is kérték a minisztériumtól. Az orvosigazgató szerint a fiatal szakemberek szívesen dolgoznának Sepsiszentgyörgyön, hiszen az egyetemi központok után a megyei kórházak rendelkeznek a legjobb felszereltséggel, és a sepsiszentgyörgyi intézmény az elmúlt öt évben korszerű műszereket, berendezéseket kapott a minisztériumtól.
Lakás a Csíkszeredába költöző orvosoknak
Hargita megyében főként az egészségügyben súlyos a munkaerőhiány, Csíkszeredában például a 160 betöltendő állásból jelenleg mindössze hatvannak van gazdája, tájékoztatta a Krónikát Demeter Ferenc, a Hargita Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint részletezte, az elmúlt években nem bizonyult optimálisnak a humánerőforrás-politika. „A szakképesítési törvény nem bátorította a környéken élő orvosok képzését, így igen kevés a helyi szakember” – magyarázta.
Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket tesznek a csíkszeredai állások vonzóbbá tételére, a menedzser elmondta, aktívan kutatják a szakorvosokat, utolsóéves rezidenseket és végzősöket, akik hajlandóak lennének Hargita megyébe költözni. A csíkszeredai kórházmenedzser szerint a legégetőbb hiányosságok a járvány-, tüdő- illetve az elmegyógyászati osztályon, valamint a szemészeten és az onkológián jelentkeztek.
Azonban az új alkalmazásokhoz Hargita megyében is szükség van miniszteri beavatkozásra bizonyos állások meghirdetésére, felszabadítására, ennek érdekében a megyei önkormányzat és a kórház vezetősége folyamatosan konzultál Cseke Attila egészségügyi miniszterrel. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint, a kórházban megközelítőleg 30-40 rezidens orvos gyakorlatozik, de sajnálatos módon munkájuk befejeztével nem maradnak a megyében, városban.
„A kezdő orvosok számára nem vonzó az állás Csíkszeredában, mivel nem egyetemi központ, így csak ideiglenesen látnak el kórházi feladatot, azután pedig odébbállnak” – fejtette ki Borboly. A tanácselnök ugyanakkor elmondta, igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy Csíkszereda vonzóvá váljon a szakemberek számára, többek között idén nyolc kétszobás, összkomfortos szolgálati lakást építenének számukra.
„A szolgálati lakások terve már tavaly megszületett, azonban csak mostanra sikerült beszerezni a szükséges engedélyeket” – magyarázta Borboly, aki egyben arra is kitért, hogy külföldön élő szakembereket is igyekeznek hazacsalogatni, a hazai munkahelyek vonzóbbá tételéhez azonban szerinte elengedhetetlen a politikum, az egészségügyi minisztérium támogatása is.
A tanügyben nincsenek azonban Kovászna megyéhez hasonló problémák. Ferencz S. Alpár főtanfelügyelőtől megtudtuk, ugyancsak március 10-ére készül el az adatbázisuk, a rendelkezésre álló információk alapján annyit már most tudott mondani, hogy nem annyira a tanári állások állnak betöltetlenül, hanem iskolai adminisztratív személyzetre lenne szükség.
„Elindítottunk egy úgynevezett posztésszerűsítési folyamatot, amelyhez az iskolák segítségére is számítunk” – részletezte a nemrég kinevezett főtanfelügyelő. Ferencz ugyanakkor kiemelte, igyekeznek minél kevesebb tanügyi alkalmazottat elbocsátani, hiszen véleménye szerint sok esetben csupán racionalizálni kell az állásokat.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Értelmiségieket csábítanának a Székelyföldre az önkormányzatok, mivel Hargita és Kovászna megye egyaránt tanár- és orvoshiánnyal küzd. Míg előbbiben a megyeszékhelyre érkező orvosoknak lakást biztosítanának, Háromszéken valamennyi fiatal szakember ingyentelket kap az önkormányzattól. A szakemberhiánynak összetett okai vannak: bizonyos szakmák kimentek a divatból, így az idős pedagógusok nyugdíjazása után nincs utánpótlás.
Ingyentelket is kaphatnak a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól azok a fiatal értelmiségiek, akik hazaköltöznek a székelyföldi városba, amelynek súlyos tanár- és orvoshiánnyal kell megküzdenie. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat 2008-ban indította útjára a „Gyere haza!” programot, amelynek keretében idén tavasszal 50 fiatal szakember kaphat telket.
Antal Árpád polgármester többször hangsúlyozta, a városnak felkészült szakemberekre van szüksége, ám számításai szerint az egyetem elvégzése után a sepsiszentgyörgyi fiataloknak csak 43 százaléka tért haza. Ezt pedig megérzi a tanügy és az egészségügy egyaránt, a kovásznai megyeszékhelyen pedagógusokra, orvosokra, aszszisztensekre, ápolókra egyaránt nagy szükség van.
Kiöregedett szakemberek
Egyre növekedni fog a szakképzett pedagógushiány a háromszéki tanügyi rendszerben, hívja fel a figyelmet Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondása szerint a közeljövőben elsősorban fizika, matematika és kémia szakos tanárok alkalmazására lesz szükség. A következő tanévtől ugyanis 75 háromszéki pedagógus éri el a hivatalos nyugdíjkorhatárt, közülük tizenöt kérte, hogy a későbbiekben is taníthasson, és tíznek a kérését jóvá is hagyták.
Értelmiségcsalogató lakások vidéken?
onzóbbá tenné a vidéki településeket a fiatal értelmiségiek számára a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium tervezett programja, amelynek keretében országos szinten 25 ezer lakást építenének a községközpontokban. Ezekben Elena Udrea tárcavezető elképzelése szerint a vidékre költöző tanároknak, orvosoknak, papoknak, mérnököknek biztosítanának lakrészt.
„Valamennyi községben kialakítunk egy külön lakónegyedet, amelyben tíz-tíz ház kap majd helyet, 100 négyzetméteres lakófelülettel. Udrea közlése szerint a szükséges földterületeket a helyi önkormányzatok biztosítanák. A miniszter azonban más konkrétumot még nem árult el, így azt sem tudni, hogy mikor kezdődik el az elképzelés, megvalósítása mint ahogy azt sem, hogy mekkora pénzösszeget különítene el erre a célra a szaktárca.
A hiányszakok esetében több jó eredményt felmutató tanárt szívesen visszatartottak volna, de ők általában nem merték ezt vállalni, mert bizonytalan, hogy később mikor, és milyen feltételek mellett kérhetik a nyugdíjazást. A főtanfelügyelő ugyanakkor leszögezte, a nyugdíjazásokkal nem lehet megoldani az előírt létszámcsökkentést.
A nyugdíjba vonuló tanár állását nem lehet egyszerűen megszüntetni, és így megoldani a költségtakarékosságot és a létszámcsökkentést, mert lehet, hogy több iskolában egyszerűen nem lesz, aki megtartsa a matematika- vagy a kémiaórát. Keresztély Irma az egyetemi központokban is érdeklődött, és mindössze két háromszéki diákot fedezett fel a reál szakokon. Fizika szakon például egyetlen Kovászna megyei állandó lakhellyel rendelkező fiatal sem tanul. Azok közül, akik a korábbi években végeztek, senki nem tért haza, és nem vállalt munkát a háromszéki tanügyben, ecsetelte a főtanfelügyelő.
Szatmár: gond van, stratégia nincs
Szatmár megyében még semmilyen stratégiát nem dolgoztak ki az értelmiség otthon tartására. A megyében uralkodó általános nézet szerint természetes dolog, hogy a szakképzett fiatalok kivándorolnak külföldre, hiszen ott sokkal jobban megbecsülik munkájukat, és a kinti bérezés sem összehasonlítható a hazaival. „Hallottunk róla, hogy a kormány szolgálati lakások építésével szeretné támogatni a falun dolgozó tanárokat és orvosokat, de konkrét lépéseket még nem tettek ennek érdekében. Az egyház hasonló módszerekkel segíti alkalmazottait, az állam is megtehetné ezt” – közölte lapunkkal Várna Levente, a szatmárnémeti önkormányzat munkatársa.
A megyei tanács sajtóirodája sem tud semmilyen átfogó tervről, amellyel megakadályozhatnák a szürkeállomány kivándorlását. A szatmári tanügyben egyébként az országos oktatási rendszer átszervezésével nem lesznek személyzetgondok. „Azt kell mondanom, hogy ősztől nem személyzethiány, hanem többlet lesz a megyében. Az idei tanévben a magyar katedrák 10–15 százalékát töltöttük be szakképzett, diplomás helyettesítőkkel, ám ezeknek a helyeknek a nagy része szeptembertől meg fog szűnni” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, megyei tanácsos.
A tanügyi szakember számításai szerint nagyon kevés helyet fognak versenyvizsgára bocsátani a nyáron. „Két héten belül készül el a pontos kimutatás arról, hogy hány állást kell megszüntetnünk, és ettől függ, a megmaradt katedrákat hogyan tudjuk majd betölteni. Mindenesetre, akiknek most végleges állásuk van a tanügyben, de ősztől megszűnik a katedrájuk, azok nyáron elsőbbséggel kérhetik az áthelyezésüket. A viszszamaradt katedrákat, már amenynyiben lesznek ilyenek, nyáron kiírjuk versenyvizsgára” – tette hozzá Kónya.
A megyei tanfelügyelőség kimutatásai alapján a partiumi megyében tavaly román-, magyar- és idegennyelvtanárból volt hiány, a fizika, számtan, biológia és kémia katedrákra pedig jelentős túljelentkezés volt a nyári versenyvizsgákon. Az egészségügy terén felemás helyzet alakult ki Szatmár megyében. „Vannak olyan községek, ahol két háziorvos is praktizál, más településeknek pedig egy sem jut” – vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Dumitru Fanea, a Szatmár megyei orvosi kamara elnöke. Egyenetlen az eloszlás a kórházi személyzet tekintetében is.
„A nagykárolyi városi kórházban például három nőgyógyász szakorvos rendel, de egyetlen ortopéd sincsen. Szatmárnémetiben pedig két urológus dolgozik, amely indokolatlanul sok az ilyen típusú megbetegedések számát tekintve, ezzel szemben Avasfelsőfaluban egyetlen ilyen szakember sincs” – jegyezte meg Fanea.
Az orvosi kamara vezetője szerint természetes dolog, hogy a fiatal szakemberek külföldre vándorolnak, hiszen míg itthon egy tapasztalt orvos heti 7 napos munkamenet mellett 300 eurót keres, addig Nyugaton egy gyakornok orvos ennek az összegnek akár a tízszeresét is megkaphatja.
Kovászna megyében legalább harminc matematika, fizika és kémia szakos tanárra lenne szükség. A hiány egyelőre a vidéki iskolákat sújtja, de amint a jelenlegi tanárok elérik a nyugdíjkorhatárt a városi tanintézményekben is jelentkezni fog. Ezek a szakok kimentek divatból, ugyanaz történik, mint a kilencvenes években, amikor elveszítette népszerűségét a mérnöki szakma, így néhány év után kialakult a hiány, és egyre keresettebbek lettek ezek a szakemberek.
Akut orvoshiány, akadályozott alkalmazás
A háromszéki kórházakban is sok a betöltetlen állás. Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke elmondta, a szükségesnél sokkal kevesebb orvos és asszisztens dolgozik. Az állásokat két évvel ezelőtt zárolta az egészségügyi minisztérium, így a nyugdíjazással és az elvándorlással megcsappant a szakképzett ápolók és az orvosok száma. A szaktárca minden hetedik megüresedett állásra engedélyezett egy alkalmazást, így oda jutottak, hogy legalább kétszer annyi asszisztensre lenne szükség, mint ahányan jelenleg dolgoznak, részletezte Neagovici.
Mint kifejtette, Kovászna megyében szinte valamennyi szakterületre kellene orvos. A mentőállomáson hét orvos, a kovásznai szívkórházban harminc szívspecialista hiányzik. A kézdivásárhelyi kórházban minden osztályra kellene szakorvos, ott még szolgálati lakást is tudnának biztosítani. A baróti és a kovásznai városi kórházakban nincs röntgenorvos. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban is még legalább tíz szakorvosra lenne szükség, ebben az intézményben is röntgenorvost, neonatológust, altató- és intenzív terápiás szakorvost alkalmaznának.
Az állások léteznek, de ezeket zárolta az egészségügyi minisztérium. Albert István orvosigazgató szerint pedig nincs túl sok remény arra, hogy ebben az évben engedélyezik az alkalmazást, bár ezt többször is kérték a minisztériumtól. Az orvosigazgató szerint a fiatal szakemberek szívesen dolgoznának Sepsiszentgyörgyön, hiszen az egyetemi központok után a megyei kórházak rendelkeznek a legjobb felszereltséggel, és a sepsiszentgyörgyi intézmény az elmúlt öt évben korszerű műszereket, berendezéseket kapott a minisztériumtól.
Lakás a Csíkszeredába költöző orvosoknak
Hargita megyében főként az egészségügyben súlyos a munkaerőhiány, Csíkszeredában például a 160 betöltendő állásból jelenleg mindössze hatvannak van gazdája, tájékoztatta a Krónikát Demeter Ferenc, a Hargita Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint részletezte, az elmúlt években nem bizonyult optimálisnak a humánerőforrás-politika. „A szakképesítési törvény nem bátorította a környéken élő orvosok képzését, így igen kevés a helyi szakember” – magyarázta.
Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket tesznek a csíkszeredai állások vonzóbbá tételére, a menedzser elmondta, aktívan kutatják a szakorvosokat, utolsóéves rezidenseket és végzősöket, akik hajlandóak lennének Hargita megyébe költözni. A csíkszeredai kórházmenedzser szerint a legégetőbb hiányosságok a járvány-, tüdő- illetve az elmegyógyászati osztályon, valamint a szemészeten és az onkológián jelentkeztek.
Azonban az új alkalmazásokhoz Hargita megyében is szükség van miniszteri beavatkozásra bizonyos állások meghirdetésére, felszabadítására, ennek érdekében a megyei önkormányzat és a kórház vezetősége folyamatosan konzultál Cseke Attila egészségügyi miniszterrel. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint, a kórházban megközelítőleg 30-40 rezidens orvos gyakorlatozik, de sajnálatos módon munkájuk befejeztével nem maradnak a megyében, városban.
„A kezdő orvosok számára nem vonzó az állás Csíkszeredában, mivel nem egyetemi központ, így csak ideiglenesen látnak el kórházi feladatot, azután pedig odébbállnak” – fejtette ki Borboly. A tanácselnök ugyanakkor elmondta, igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy Csíkszereda vonzóvá váljon a szakemberek számára, többek között idén nyolc kétszobás, összkomfortos szolgálati lakást építenének számukra.
„A szolgálati lakások terve már tavaly megszületett, azonban csak mostanra sikerült beszerezni a szükséges engedélyeket” – magyarázta Borboly, aki egyben arra is kitért, hogy külföldön élő szakembereket is igyekeznek hazacsalogatni, a hazai munkahelyek vonzóbbá tételéhez azonban szerinte elengedhetetlen a politikum, az egészségügyi minisztérium támogatása is.
A tanügyben nincsenek azonban Kovászna megyéhez hasonló problémák. Ferencz S. Alpár főtanfelügyelőtől megtudtuk, ugyancsak március 10-ére készül el az adatbázisuk, a rendelkezésre álló információk alapján annyit már most tudott mondani, hogy nem annyira a tanári állások állnak betöltetlenül, hanem iskolai adminisztratív személyzetre lenne szükség.
„Elindítottunk egy úgynevezett posztésszerűsítési folyamatot, amelyhez az iskolák segítségére is számítunk” – részletezte a nemrég kinevezett főtanfelügyelő. Ferencz ugyanakkor kiemelte, igyekeznek minél kevesebb tanügyi alkalmazottat elbocsátani, hiszen véleménye szerint sok esetben csupán racionalizálni kell az állásokat.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. június 1.
Országszerte állt a munka
A közigazgatásban, az egészségügyben, a tanügyben, a belügyben dolgozók tízezrei szüntették be tegnap meghatározatlan időre a munkát a legnagyobb szakszervezeti tömbök által május 31-étől meghirdetett általános sztrájk keretében. A helyi és megyei önkormányzatok ügyfélszolgálati irodáiban, az egészségügyi intézményekben így csak azokat az eseteket oldják meg vagy vizsgálják ki, amelyek nem szenvedhetnek halasztást. A polgármesteri hivatalokban kiállítják például halotti bizonyítványokat, az orvosok ellátják a sürgősségi eseteket, azonban a halasztható műtéteket nagyon sok kórházban egy későbbi időpontra tették át.
Sztrájkba léptek ugyanakkor a vámosok, a rendőrség alkalmazottai, akárcsak a börtönőrök, akik csak a szigorúan vett „fogolyőrzésre” vállalkoznak, nem hajlandók azonban a közmunkákra kivezényelt elítéltekre ügyelni. Bukarestben várhatóan mától áll le a metró közlekedése, mivel az azt működtető Metrorex vállalat alkalmazottai is beszüntetik a munkát, a sztrájkhoz csatlakoztak a felszíni közlekedést kezelő RATB vállalat dolgozói is. Igaz, ez utóbbiak rugalmasabbnak tűnnek, jelezték ugyanis, hogy a buszok és trolibuszok legnagyobb része zavartalanul közlekedik majd. Hajnali négy és délután 16 óra között a villamosok azonban nem járnak. Immár biztos azonban, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) nem csatlakozik a munkabeszüntetéshez, ugyanis kiderült, az állami tulajdonban levő vállalatok alkalmazottaira nem vonatkozik a 25 százalékos bércsökkentés.
A legtöbb szakszervezet pedig tegnap a délutáni órákban leszögezte, szó nincs arról, hogy csak egy napra bénították volna meg az országot, az általános sztrájk meghatározatlan időre folytatódik. Bejelentéseik szerint mindaddig nem adják fel, amíg meg nem bukik a Boc-kormány vagy nem vonják vissza a megszorító intézkedéseket. Ugyanakkor tegnap több magáncég alkalmazottai is szolidaritást vállaltak a közalkalmazottakkal, ugyan nem szüntették be a munkát, de japánsztrájkot hirdettek, azaz fehér szalaggal karjukon végezték munkájukat.
Temették magukat a nyugdíjasok
Országszerte folytatták tegnap tiltakozó megmozdulásaikat a nyugdíjasok, több városban is a prefektúrák épülete elé vonultak, követelve a kormány lemondását, illetve a megszorító intézkedések visszavonását. Brassóban például több mint 200 nyugdíjas ostromolta meg valóssággal a prefektúrát, a csendőröknek és rendőröknek sikerült megakadályozniuk, hogy a feldühödött tömeg ne törjön be az épületbe.
„Tolvajok!”, „Le a kormánnyal, le Băsescuval!”, „Csökkentésetek a miniszterek, honatyák fizetését és a csúszópénzeket!” – állt egyebek mellett a tiltakozók által magasba emelt molinókon. Eközben galaci nyugdíjasok egy csoportja immár másodszor utazott Bukarestbe tüntetni. Most a kormánypalota és a parlament épülete előtt is szerveztek tiltakozó megmozdulást.
Ez utóbbi előtt egy temetési szertartást adtak elő, amelynek keretében három nyugdíjas tartotta magasba a koporsót s hordozta a tiltakozók között. „A Boc-kormány = a nyugdíjasok halálával”, „Le Băsescuval, le az alkoholista és tolvaj államfővel!” – állt a galaci tiltakozók molinóin.
Fenyegetik a háromszékieket?
Fenyegetik a Kovászna megyei tiltakozókat – jelentette be tegnap Vasile Neagovici, a Sanitas és a Frăţia érdekvédelmi szervezet Kovászna megyei elnöke. Mint részletezte, az elmúlt húsz év során első ízben nehezedik nyomás a tiltakozókra, az egészségügyi egységekben „suttogó propaganda folyik”, miszerint a sztrájkolókat, a hangadókat elsők között bocsátják el, ha ágyszámcsökkentésre, kórházösszevonásra kerül sor. Foof Ervin, a pénzügyi intézményekben dolgozók szakszervezetének vezetője is hasonlóképpen nyilatkozott. Mint elmondta, esetükben „a demokrata-liberális pártkatonák próbálkoznak a megfélemlítéssel”. A nyomásgyakorlás törvénytelen, ezért ha beigazolódik, büntetőjogi eljárást kezdeményeznek, figyelmeztetnek eközben a szakszervezetek.
Az államnak jól jön a munkaszünet
Minden sztrájknap hozzájárul a költségvetési hiány csökkenéséhez – számolták ki a România Liberă napilap újságírói. Az általuk közöltek szerint amennyiben valamennyi közalkalmazott csatlakozna a munkabeszüntetéshez, az egy nap alatt okozott kiesés 30 millió euróra rúgna, miközben a költségvetésből naponta 45 millió eurót kell kiutalni a közalkalmazottak bérezésére.
Tehát minden kieső két eurón az állam három eurót spórol meg. A lap újságírói számításaikkal arra a következtetésre jutottak, hogy ha valamennyi közszférában dolgozó személy két hónapra beszüntetné a munkát, akkor már nem is lenne szükség a megszorító intézkedésekre.
Bíró Blanka, Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)
A közigazgatásban, az egészségügyben, a tanügyben, a belügyben dolgozók tízezrei szüntették be tegnap meghatározatlan időre a munkát a legnagyobb szakszervezeti tömbök által május 31-étől meghirdetett általános sztrájk keretében. A helyi és megyei önkormányzatok ügyfélszolgálati irodáiban, az egészségügyi intézményekben így csak azokat az eseteket oldják meg vagy vizsgálják ki, amelyek nem szenvedhetnek halasztást. A polgármesteri hivatalokban kiállítják például halotti bizonyítványokat, az orvosok ellátják a sürgősségi eseteket, azonban a halasztható műtéteket nagyon sok kórházban egy későbbi időpontra tették át.
Sztrájkba léptek ugyanakkor a vámosok, a rendőrség alkalmazottai, akárcsak a börtönőrök, akik csak a szigorúan vett „fogolyőrzésre” vállalkoznak, nem hajlandók azonban a közmunkákra kivezényelt elítéltekre ügyelni. Bukarestben várhatóan mától áll le a metró közlekedése, mivel az azt működtető Metrorex vállalat alkalmazottai is beszüntetik a munkát, a sztrájkhoz csatlakoztak a felszíni közlekedést kezelő RATB vállalat dolgozói is. Igaz, ez utóbbiak rugalmasabbnak tűnnek, jelezték ugyanis, hogy a buszok és trolibuszok legnagyobb része zavartalanul közlekedik majd. Hajnali négy és délután 16 óra között a villamosok azonban nem járnak. Immár biztos azonban, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) nem csatlakozik a munkabeszüntetéshez, ugyanis kiderült, az állami tulajdonban levő vállalatok alkalmazottaira nem vonatkozik a 25 százalékos bércsökkentés.
A legtöbb szakszervezet pedig tegnap a délutáni órákban leszögezte, szó nincs arról, hogy csak egy napra bénították volna meg az országot, az általános sztrájk meghatározatlan időre folytatódik. Bejelentéseik szerint mindaddig nem adják fel, amíg meg nem bukik a Boc-kormány vagy nem vonják vissza a megszorító intézkedéseket. Ugyanakkor tegnap több magáncég alkalmazottai is szolidaritást vállaltak a közalkalmazottakkal, ugyan nem szüntették be a munkát, de japánsztrájkot hirdettek, azaz fehér szalaggal karjukon végezték munkájukat.
Temették magukat a nyugdíjasok
Országszerte folytatták tegnap tiltakozó megmozdulásaikat a nyugdíjasok, több városban is a prefektúrák épülete elé vonultak, követelve a kormány lemondását, illetve a megszorító intézkedések visszavonását. Brassóban például több mint 200 nyugdíjas ostromolta meg valóssággal a prefektúrát, a csendőröknek és rendőröknek sikerült megakadályozniuk, hogy a feldühödött tömeg ne törjön be az épületbe.
„Tolvajok!”, „Le a kormánnyal, le Băsescuval!”, „Csökkentésetek a miniszterek, honatyák fizetését és a csúszópénzeket!” – állt egyebek mellett a tiltakozók által magasba emelt molinókon. Eközben galaci nyugdíjasok egy csoportja immár másodszor utazott Bukarestbe tüntetni. Most a kormánypalota és a parlament épülete előtt is szerveztek tiltakozó megmozdulást.
Ez utóbbi előtt egy temetési szertartást adtak elő, amelynek keretében három nyugdíjas tartotta magasba a koporsót s hordozta a tiltakozók között. „A Boc-kormány = a nyugdíjasok halálával”, „Le Băsescuval, le az alkoholista és tolvaj államfővel!” – állt a galaci tiltakozók molinóin.
Fenyegetik a háromszékieket?
Fenyegetik a Kovászna megyei tiltakozókat – jelentette be tegnap Vasile Neagovici, a Sanitas és a Frăţia érdekvédelmi szervezet Kovászna megyei elnöke. Mint részletezte, az elmúlt húsz év során első ízben nehezedik nyomás a tiltakozókra, az egészségügyi egységekben „suttogó propaganda folyik”, miszerint a sztrájkolókat, a hangadókat elsők között bocsátják el, ha ágyszámcsökkentésre, kórházösszevonásra kerül sor. Foof Ervin, a pénzügyi intézményekben dolgozók szakszervezetének vezetője is hasonlóképpen nyilatkozott. Mint elmondta, esetükben „a demokrata-liberális pártkatonák próbálkoznak a megfélemlítéssel”. A nyomásgyakorlás törvénytelen, ezért ha beigazolódik, büntetőjogi eljárást kezdeményeznek, figyelmeztetnek eközben a szakszervezetek.
Az államnak jól jön a munkaszünet
Minden sztrájknap hozzájárul a költségvetési hiány csökkenéséhez – számolták ki a România Liberă napilap újságírói. Az általuk közöltek szerint amennyiben valamennyi közalkalmazott csatlakozna a munkabeszüntetéshez, az egy nap alatt okozott kiesés 30 millió euróra rúgna, miközben a költségvetésből naponta 45 millió eurót kell kiutalni a közalkalmazottak bérezésére.
Tehát minden kieső két eurón az állam három eurót spórol meg. A lap újságírói számításaikkal arra a következtetésre jutottak, hogy ha valamennyi közszférában dolgozó személy két hónapra beszüntetné a munkát, akkor már nem is lenne szükség a megszorító intézkedésekre.
Bíró Blanka, Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)
2010. június 15.
Marad vagy bukik a kormány?
Miközben Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette, az alakulat honatyái kiállnak a költségvetési megszorítások mellett, a kormány megbuktatását célzó ellenzéki bizalmatlansági indítvány megszavazását kérik a szövetség képviselőitől, szenátoraitól tegnapi nyílt levelükben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régióelnökei.
„Önök magyar szavazatokkal jutottak be a parlamentbe, önöknek az erdélyi magyar közösség érdekéért kell felelősséget vállalniuk, nem a kormány elhibázott politikájáért. Ne a bérből élőkkel, a kisnyugdíjasokkal, a gyermeket nevelőkkel fizettessék meg azt, hogy a lassan két éve tartó világválságra be nem tartott választási ígéretekkel válaszol a román politika gazdaságélénkítő programok helyett.
Nem ez az útja a válságból való kilábalásnak!” – fogalmaz Gergely Balázs közép-erdélyi, László János székelyföldi, valamint Orbán Mihály partiumi régióelnök. Szerintük az RMDSZ-nek nem szabadna megszavaznia egy olyan törvényt, „amely csak elmélyíti a válságot, és mélynyomorba, a lét peremére szorít több százezer embert”.
Az RMDSZ szolidáris a kormánnyal
Bár korábban a szakszervezetek, valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) is hasonló kéréssel fordult az RMDSZ-hez, egyre valószínűbbnek látszik, hogy a honatyák nemmel fognak voksolni a bizalmi szavazáson. Ülésezett ugyanis tegnap a Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT), ahol az a döntés született, miszerint az ellenzéki indítvány ellen fognak szavazni.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes a tanácskozást követően leszögezte, támogatják a kormány által kidolgozott megszorító intézkedéseket, azonban ezzel párhuzamosan szerintük a közigazgatás újjászervezését is célzó reformokra van mielőbbi szükség. „Ha megszavaznánk a bizalmatlansági indítványt, ki kellene lépnünk a kormányból. Ebben a pillanatban nem merül fel, hogy ne legyünk szolidárisak a kormánykoalícióval” – fogalmazott a szövetségi elnök. A SZÁT után kiadott politikai nyilatkozat is a megszorító intézkedések és a reformok fontossága mellett foglal állást.
„A román gazdaság, az állami, valamint a konszolidált költségvetés állapota és jelenlegi kilátásai, amint az a nyilvánosságra hozott makrogazdasági mutatókból és előrejelzésekből kiderül, a vártnál kedvezőtlenebbek. Romániában 2010-ben tovább tart a recesszió, miközben az EU tagállamainak egy része már gazdasági növekedéssel számol. Az okok sokrétűek, kezdve az évek óta halogatott államháztartási reformokkal, folytatva a 2009-es év eredménytelen kormányzásával, befejezve a tavalyi két választás oltárán feláldozott válságkezelő intézkedések hiányával” – mutatnak rá a dokumentumban.
Folytatódik a sztrájkhullám
A szakszervezetek korábbi bejelentése értelmében ma hatalmas tüntetés várható Bukarestben, amelyen legalább 20–30 ezer személy részvételére számítanak. A tiltakozók egy része a tervek szerint élőláncot is alkot majd a parlament épülete körül, így próbálva meg jobb belátásra bírni a politikumot a megszorító intézkedések kapcsán. Eközben a Kovászna megyei egészségügyi alkalmazottak tegnap bejelentették, szintén mától sztrájkba kezdenek a kormány által tervezett intézkedések ellen, a munkát azonban nem szüntetik be.
„Az egészségügyi dolgozók 80 százaléka írta alá a sztrájk kirobbantásához szükséges nyilatkozatot. 1500 alkalmazottról van szó, akik a hat kórházban, a megyei vérátömlesztő központban, illetve a mentőszolgálatnál dolgoznak. A munkabeszüntetés nélküli sztrájk mellett döntöttünk, mivel azok a közalkalmazottak, akik beszüntethetnék a munkát, feladták a harcot, s inkább alszanak, vagy elmentek szabadságra” – közölte Cătălin Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezeti tömörülés Kovászna megyei vezetője. Ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy Háromszékről mintegy száz szakszervezetis utazik ma Bukarestbe, hogy csatlakozzon a parlament körüli élőlánchoz.
„Ha nem megy át a bizalmatlansági indítvány, akkor eldöntjük, hogy a továbbiakban milyen tiltakozási formákat választunk” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető, aki szerint az általa képviselt alkalmazottak körében teljes az elégedetlenség, s semmiképp nem fognak belenyugodni a béreik 25 százalékos csökkentését is célzó megszorító intézkedések életbelépésébe.
Mint hozzáteszik, mindezek következtében szükség volt a nemzetközi pénzügyi intézetekkel megkötött hitelszerződésekben igényelt közel 20 milliárd eurós kölcsönre, a Nemzetközi Valutaalappal való megegyezés által megteremtett bizalmi tőkére, még akkor is, ha a további részletek folyósítását konkrét, a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítéséhez és kitűzött részcélok eléréséhez kötik.
„A SZÁT elengedhetetlenül szükségesnek véli és szorgalmazza a reformok folytatását és felgyorsítását” – szögezik le az állandó tanácsi tagok, akik a decentralizáció felgyorsítása és kiterjesztése mellett foglalnak állást. Ennek keretében a már elindított egészségügyi decentralizációt említik, továbbá a központi közigazgatás mélyreható átszervezését sürgetik, amelynek keretében megszüntetnék a felesleges állami ügynökségeket, intézményeket, ésszerűbb költséghatárokat alkalmaznának.
Még kellenek voksok
A bizalmatlansági indítványt benyújtó szociáldemokraták eközben folyamatosan számolgatják, hány támogató szavazatot kell még szerezniük, hogy megbuktassák a Boc-kabinetet. Viorel Hrebenciuc, a párt képviselőházi frakcióvezetője szerint a liberálisokkal közösen 212 szavazatuk van. Ehhez adódik hozzá a Demokrata-Liberális Pártból tegnap kizárt Daniel Oajdea képviselő voksa. (Oajdeától azt követően vonta meg pártja a bizalmat, hogy bejelentette, támogatja a bizalmatlansági indítványt.) Hrebenciuc számításai szerint ugyanakkor amennyiben a 20 RMDSZ-es képviselőnek, illetve 10 szenátornak a 60 százaléka a kormány ellen voksolna, átmenne az indítvány.
Krónika (Kolozsvár)
Miközben Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette, az alakulat honatyái kiállnak a költségvetési megszorítások mellett, a kormány megbuktatását célzó ellenzéki bizalmatlansági indítvány megszavazását kérik a szövetség képviselőitől, szenátoraitól tegnapi nyílt levelükben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régióelnökei.
„Önök magyar szavazatokkal jutottak be a parlamentbe, önöknek az erdélyi magyar közösség érdekéért kell felelősséget vállalniuk, nem a kormány elhibázott politikájáért. Ne a bérből élőkkel, a kisnyugdíjasokkal, a gyermeket nevelőkkel fizettessék meg azt, hogy a lassan két éve tartó világválságra be nem tartott választási ígéretekkel válaszol a román politika gazdaságélénkítő programok helyett.
Nem ez az útja a válságból való kilábalásnak!” – fogalmaz Gergely Balázs közép-erdélyi, László János székelyföldi, valamint Orbán Mihály partiumi régióelnök. Szerintük az RMDSZ-nek nem szabadna megszavaznia egy olyan törvényt, „amely csak elmélyíti a válságot, és mélynyomorba, a lét peremére szorít több százezer embert”.
Az RMDSZ szolidáris a kormánnyal
Bár korábban a szakszervezetek, valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) is hasonló kéréssel fordult az RMDSZ-hez, egyre valószínűbbnek látszik, hogy a honatyák nemmel fognak voksolni a bizalmi szavazáson. Ülésezett ugyanis tegnap a Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT), ahol az a döntés született, miszerint az ellenzéki indítvány ellen fognak szavazni.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes a tanácskozást követően leszögezte, támogatják a kormány által kidolgozott megszorító intézkedéseket, azonban ezzel párhuzamosan szerintük a közigazgatás újjászervezését is célzó reformokra van mielőbbi szükség. „Ha megszavaznánk a bizalmatlansági indítványt, ki kellene lépnünk a kormányból. Ebben a pillanatban nem merül fel, hogy ne legyünk szolidárisak a kormánykoalícióval” – fogalmazott a szövetségi elnök. A SZÁT után kiadott politikai nyilatkozat is a megszorító intézkedések és a reformok fontossága mellett foglal állást.
„A román gazdaság, az állami, valamint a konszolidált költségvetés állapota és jelenlegi kilátásai, amint az a nyilvánosságra hozott makrogazdasági mutatókból és előrejelzésekből kiderül, a vártnál kedvezőtlenebbek. Romániában 2010-ben tovább tart a recesszió, miközben az EU tagállamainak egy része már gazdasági növekedéssel számol. Az okok sokrétűek, kezdve az évek óta halogatott államháztartási reformokkal, folytatva a 2009-es év eredménytelen kormányzásával, befejezve a tavalyi két választás oltárán feláldozott válságkezelő intézkedések hiányával” – mutatnak rá a dokumentumban.
Folytatódik a sztrájkhullám
A szakszervezetek korábbi bejelentése értelmében ma hatalmas tüntetés várható Bukarestben, amelyen legalább 20–30 ezer személy részvételére számítanak. A tiltakozók egy része a tervek szerint élőláncot is alkot majd a parlament épülete körül, így próbálva meg jobb belátásra bírni a politikumot a megszorító intézkedések kapcsán. Eközben a Kovászna megyei egészségügyi alkalmazottak tegnap bejelentették, szintén mától sztrájkba kezdenek a kormány által tervezett intézkedések ellen, a munkát azonban nem szüntetik be.
„Az egészségügyi dolgozók 80 százaléka írta alá a sztrájk kirobbantásához szükséges nyilatkozatot. 1500 alkalmazottról van szó, akik a hat kórházban, a megyei vérátömlesztő központban, illetve a mentőszolgálatnál dolgoznak. A munkabeszüntetés nélküli sztrájk mellett döntöttünk, mivel azok a közalkalmazottak, akik beszüntethetnék a munkát, feladták a harcot, s inkább alszanak, vagy elmentek szabadságra” – közölte Cătălin Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezeti tömörülés Kovászna megyei vezetője. Ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy Háromszékről mintegy száz szakszervezetis utazik ma Bukarestbe, hogy csatlakozzon a parlament körüli élőlánchoz.
„Ha nem megy át a bizalmatlansági indítvány, akkor eldöntjük, hogy a továbbiakban milyen tiltakozási formákat választunk” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető, aki szerint az általa képviselt alkalmazottak körében teljes az elégedetlenség, s semmiképp nem fognak belenyugodni a béreik 25 százalékos csökkentését is célzó megszorító intézkedések életbelépésébe.
Mint hozzáteszik, mindezek következtében szükség volt a nemzetközi pénzügyi intézetekkel megkötött hitelszerződésekben igényelt közel 20 milliárd eurós kölcsönre, a Nemzetközi Valutaalappal való megegyezés által megteremtett bizalmi tőkére, még akkor is, ha a további részletek folyósítását konkrét, a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítéséhez és kitűzött részcélok eléréséhez kötik.
„A SZÁT elengedhetetlenül szükségesnek véli és szorgalmazza a reformok folytatását és felgyorsítását” – szögezik le az állandó tanácsi tagok, akik a decentralizáció felgyorsítása és kiterjesztése mellett foglalnak állást. Ennek keretében a már elindított egészségügyi decentralizációt említik, továbbá a központi közigazgatás mélyreható átszervezését sürgetik, amelynek keretében megszüntetnék a felesleges állami ügynökségeket, intézményeket, ésszerűbb költséghatárokat alkalmaznának.
Még kellenek voksok
A bizalmatlansági indítványt benyújtó szociáldemokraták eközben folyamatosan számolgatják, hány támogató szavazatot kell még szerezniük, hogy megbuktassák a Boc-kabinetet. Viorel Hrebenciuc, a párt képviselőházi frakcióvezetője szerint a liberálisokkal közösen 212 szavazatuk van. Ehhez adódik hozzá a Demokrata-Liberális Pártból tegnap kizárt Daniel Oajdea képviselő voksa. (Oajdeától azt követően vonta meg pártja a bizalmat, hogy bejelentette, támogatja a bizalmatlansági indítványt.) Hrebenciuc számításai szerint ugyanakkor amennyiben a 20 RMDSZ-es képviselőnek, illetve 10 szenátornak a 60 százaléka a kormány ellen voksolna, átmenne az indítvány.
Krónika (Kolozsvár)
2014. január 24.
Sztrájkolók esőben, fagyban (Kovászna)
Fagyos szélben, havas esőben is folytatták tegnap éhségsztrájkjukat a kovásznai Montana Szállótól elbocsátott alkalmazottak. Egész nap nem ettek, csupán vízzel, meleg citromos teával enyhítették szenvedésüket. A demonstráció ma is folytatódik, de az embertelen körülményekre való tekintettel holnaptól megszakítják az éhségsztrájkot – mondta el Vasile Neagovici szakszervezeti bizalmi, aki tegnap is ott volt a tüntetők mellett.
Az egyik sztrájkoló, Csutak Jutka a fagytól elkékült szájjal mondta: nem akarnak egyebet, csak dolgozni. Keserűen mesélte: egyedül van, kölcsönt kell törlesztenie, de mindez nem érdekli a Sind Tour Kft. vezetőségét, tíz év után útra tették. Egyetlen céljuk van: leépíteni, hogy minél nagyobb legyen a profitjuk. Háber Jánost 32 év szolgálat után bocsátották el. Felháborodva mondja: a cég vezetősége az egyik tévécsatornának azt nyilatkozta (mi is szerettük volna megtudni a cég álláspontját, de akárhányszor kerestük, az őr mindig azt állította, a vezetőségből senki nincs ott): hatmillió eurót fektetnek be a Montana Szállóba, ebből hármat már el is költöttek. „Azt állítják, a 250-ből kilencven szobát háromcsillagosra modernizáltak, de a kellő felület sincs meg, és nincs szappantartó, a bútor a régi, egyedül a függönyök újak. Korábban az új hűtőket is elvitték Herkulesfürdőre, de nem hozták vissza” – fejtegette. A sztrájkolóknak meleg teát vitt két társuk, aki jelenleg a szívkórház betege. Erre már rögtön reagált a cégvezetés: kilátásba helyezték, hogy feljelentik a betegszabadságon levőket, mert elhagyták a kórházat. Nevetséges – mondta Neagovici –, a szívkórház betegeinek épp azt ajánlják, hogy naponta hosszú sétákat tegyenek. Miért zavar valakit, ha a Montanáig sétáltak? – tette fel a kérdést. A szakszervezeti bizalmi elmondta, úgy tudja, engedélyezték, hogy jövő szerdán Bukarestben a Testvériség Szakszervezeti Tömb székháza előtt és a Sind Tour Kft. székhelyénél tiltakozzanak. Ha ez sem jár sikerrel, minden szerdán a Montana előtt tüntetnek majd, egészen júniusig, amikor már vendégek is lesznek a szállóban.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
Fagyos szélben, havas esőben is folytatták tegnap éhségsztrájkjukat a kovásznai Montana Szállótól elbocsátott alkalmazottak. Egész nap nem ettek, csupán vízzel, meleg citromos teával enyhítették szenvedésüket. A demonstráció ma is folytatódik, de az embertelen körülményekre való tekintettel holnaptól megszakítják az éhségsztrájkot – mondta el Vasile Neagovici szakszervezeti bizalmi, aki tegnap is ott volt a tüntetők mellett.
Az egyik sztrájkoló, Csutak Jutka a fagytól elkékült szájjal mondta: nem akarnak egyebet, csak dolgozni. Keserűen mesélte: egyedül van, kölcsönt kell törlesztenie, de mindez nem érdekli a Sind Tour Kft. vezetőségét, tíz év után útra tették. Egyetlen céljuk van: leépíteni, hogy minél nagyobb legyen a profitjuk. Háber Jánost 32 év szolgálat után bocsátották el. Felháborodva mondja: a cég vezetősége az egyik tévécsatornának azt nyilatkozta (mi is szerettük volna megtudni a cég álláspontját, de akárhányszor kerestük, az őr mindig azt állította, a vezetőségből senki nincs ott): hatmillió eurót fektetnek be a Montana Szállóba, ebből hármat már el is költöttek. „Azt állítják, a 250-ből kilencven szobát háromcsillagosra modernizáltak, de a kellő felület sincs meg, és nincs szappantartó, a bútor a régi, egyedül a függönyök újak. Korábban az új hűtőket is elvitték Herkulesfürdőre, de nem hozták vissza” – fejtegette. A sztrájkolóknak meleg teát vitt két társuk, aki jelenleg a szívkórház betege. Erre már rögtön reagált a cégvezetés: kilátásba helyezték, hogy feljelentik a betegszabadságon levőket, mert elhagyták a kórházat. Nevetséges – mondta Neagovici –, a szívkórház betegeinek épp azt ajánlják, hogy naponta hosszú sétákat tegyenek. Miért zavar valakit, ha a Montanáig sétáltak? – tette fel a kérdést. A szakszervezeti bizalmi elmondta, úgy tudja, engedélyezték, hogy jövő szerdán Bukarestben a Testvériség Szakszervezeti Tömb székháza előtt és a Sind Tour Kft. székhelyénél tiltakozzanak. Ha ez sem jár sikerrel, minden szerdán a Montana előtt tüntetnek majd, egészen júniusig, amikor már vendégek is lesznek a szállóban.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. május 28.
Bányászjárás-hangulatot elevenít fel Kovásznán a szakszervezeti vezető
„Nagytakarítás”, vagyis a vezetőség eltávolítása helyett egy csésze kávéval is beérték volna tegnap a kovásznai Montana Szálloda előtt tüntetők.
A kétórás demonstráció után a szálloda elbocsátott alkalmazottjainak nyolcfős csoportja bevonult a hotel előcsarnokába, ahol a bárban kávézni szerettek volna. A presszó azonban zárva volt, így távoztak, legközelebb egy hónap múlva találkoznak a tüntetés megszokott helyén – mondták. Egy héttel korábban a tüntetőket vezető Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet elnöke kemény hangon kérte a szálloda vezetőségének lemondását. Ha nem mennek, ők végeznek majd nagytakarítást a szállodában – hangoztatta akkor. Tegnap a tüntetők azonban csak a lemondást követelték. Dr. Bálint Zsuzsa, a szálloda kezelőközpontjának főorvosa tegnap érdeklődésünkre elmondta: ha a tüntetők anyagi vagy morális kárt okoznak a szállodában, akkor vállalniuk kell érte a felelősséget. A tüntetőket személyesen ismeri, némelyikkel 20–30 évet dolgozott együtt, civilizált embereknek tartja őket, nem hiszi, hogy ilyesmire vetemednének. A szakszervezeti vezető megnyilvánulása, ahogyan bejelentette a „nagytakarítást”, az a ’90-es évek bányászjárásainak hangulatát idézi – vélekedett. A főorvos azt is elmondta, a szálloda nincs csődben, sőt, Kovásznán az egyetlen egység, amely saját lábán próbál megállni, és nem a kezelőjegyekkel érkezőkre alapoz. Jelenleg 134 vendégük van, ötven állandó alkalmazott (akiknek szezonon kívül biztosították a 75 százalékos fizetést) és több idénymunkás biztosítja a kiszolgálást. Ha a tüntetők nem tértek volna peres útra, lett volna esélyük az újraalkalmazásra. Most azonban várják a per eredményét, ha a bírák azt mondják, törvénytelen volt az elbocsátás, akkor visszaveszik az embereket, ha viszont a szállodának adnak igazat, lezártnak tekintik az ügyet – fogalmazott. A szállodában az idény beindulásáig vannak nehézségek, de azt nem tartja jogosnak, hogy Neagovici a vezetőséget és őt személyesen is az egység csődbe juttatásával vádolja. A téli elbocsátásokat jogi lépésekkel, a kollektív munkaszerződésben foglaltakkal lehetett volna rendezni. Azt tervezték, tavaly télen Herkulesfürdőn tárgyalják meg a szerződést tizenöt fős bizottság előtt. Ennek a csoportnak a jogi szakértője kellett volna legyen Neagovici, de ő nem jelent meg a gyűlésen. Ezzel elbukott a kollektív munkaszerződés – mondta el Bálint Zsuzsa.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
„Nagytakarítás”, vagyis a vezetőség eltávolítása helyett egy csésze kávéval is beérték volna tegnap a kovásznai Montana Szálloda előtt tüntetők.
A kétórás demonstráció után a szálloda elbocsátott alkalmazottjainak nyolcfős csoportja bevonult a hotel előcsarnokába, ahol a bárban kávézni szerettek volna. A presszó azonban zárva volt, így távoztak, legközelebb egy hónap múlva találkoznak a tüntetés megszokott helyén – mondták. Egy héttel korábban a tüntetőket vezető Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet elnöke kemény hangon kérte a szálloda vezetőségének lemondását. Ha nem mennek, ők végeznek majd nagytakarítást a szállodában – hangoztatta akkor. Tegnap a tüntetők azonban csak a lemondást követelték. Dr. Bálint Zsuzsa, a szálloda kezelőközpontjának főorvosa tegnap érdeklődésünkre elmondta: ha a tüntetők anyagi vagy morális kárt okoznak a szállodában, akkor vállalniuk kell érte a felelősséget. A tüntetőket személyesen ismeri, némelyikkel 20–30 évet dolgozott együtt, civilizált embereknek tartja őket, nem hiszi, hogy ilyesmire vetemednének. A szakszervezeti vezető megnyilvánulása, ahogyan bejelentette a „nagytakarítást”, az a ’90-es évek bányászjárásainak hangulatát idézi – vélekedett. A főorvos azt is elmondta, a szálloda nincs csődben, sőt, Kovásznán az egyetlen egység, amely saját lábán próbál megállni, és nem a kezelőjegyekkel érkezőkre alapoz. Jelenleg 134 vendégük van, ötven állandó alkalmazott (akiknek szezonon kívül biztosították a 75 százalékos fizetést) és több idénymunkás biztosítja a kiszolgálást. Ha a tüntetők nem tértek volna peres útra, lett volna esélyük az újraalkalmazásra. Most azonban várják a per eredményét, ha a bírák azt mondják, törvénytelen volt az elbocsátás, akkor visszaveszik az embereket, ha viszont a szállodának adnak igazat, lezártnak tekintik az ügyet – fogalmazott. A szállodában az idény beindulásáig vannak nehézségek, de azt nem tartja jogosnak, hogy Neagovici a vezetőséget és őt személyesen is az egység csődbe juttatásával vádolja. A téli elbocsátásokat jogi lépésekkel, a kollektív munkaszerződésben foglaltakkal lehetett volna rendezni. Azt tervezték, tavaly télen Herkulesfürdőn tárgyalják meg a szerződést tizenöt fős bizottság előtt. Ennek a csoportnak a jogi szakértője kellett volna legyen Neagovici, de ő nem jelent meg a gyűlésen. Ezzel elbukott a kollektív munkaszerződés – mondta el Bálint Zsuzsa.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. április 17.
Kovásznai szívkórház – Tíz nap, tízezer aláírás
A kovásznai Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház előtt tartott sajtótájékoztatón tegnap jelentette be Tamás Sándor megyeitanács-elnök: megkezdték a gyűjtést, tíz nap alatt tízezer aláírást kívánnak összesíteni, a listával is alátámasztják: a megyében sem a magyarok, sem a románok nem kívánják, hogy a kórház elnevezése megváltozzon. Tamás elsőként írta alá a petíciót, őt követte Márton Árpád képviselő, majd Thiesz János kovásznai polgármester.
A jóhiszemű emberek, magyarok és románok egyaránt azt kívánják, hogy az intézmény nevében – jól megérdemelt módon – csak dr. Benedek Géza neve szerepeljen. A román személyiségek nevének is helye van, ott, ahol nagyot alkottak, nevükhöz köthető egy intézmény. A névváltoztatás nem tisztességes, nem helyes az Európai Unióban 2015-ben. Nem engedhető meg, hogy egy ilyen döntést lenyomjanak az emberek torkán. A névváltoztatással az interetnikus kapcsolatok destabilizálását akarták elérni – mondta a tanácselnök.
Dr. Tatár Márta, a szívkórház orvosa dr. Benedek Géza érdemeit elevenítette fel. 1952-ben megalapította a városi kórházat, majd 1960-ban letette a szívkórház alapkövét, vezette az intézményt 1987-es nyugdíjazásáig, élete végéig szívügyének tekintette az intézmény sorsát. Megalkotta a Kovászna-modellt, melynek keretében a hagyományos kardiológiába integrálta a természetes gyógytényezőket. 2010-ben a város közösségének kérésére, miniszteri beleegyezéssel vették fel nevét a szívkórház megnevezésébe – elevenítette fel.
Vasile Neagovici, a szívkórház szóvivője hangsúlyozta: nem a kórházban kezdeményezték a névcserét, ez politikai döntés, de a miniszteri rendelet kötelezi őket, a névváltoztatást meg kell jelentetni a dokumentumokban, le kell cserélni a pecséteket. Az archívumban keresik a Teculescu doktorra vonatkozó adatokat, egyelőre nincs elégséges adat, mely bizonyítaná szívkórházhoz fűződő tevékenységét – hangoztatta.
Dr. Fülöp Csaba családorvos, MPP-alelnök felháborítónak, nem helyénvalónak, szándékosan etnikai síkra terelt ügynek nevezte a névváltoztatást. Közösségi ügyekben közösen kell fellépni, így az MPP is gyűjti az aláírásokat – jelentette ki.
Dr. Benedek Csaba, a névadó orvos fia röviden mondta: nem elhanyagolható az etnikai vonatkozás, de a névváltoztatás a jóérzés, igazságosság kérdése is.
Márton Árpád képviselő hangoztatta: A jogállamisággal összeférhetetlen a névváltoztatás, az adminisztráció túlpolitizálását jelenti.
Thiesz János a maga során kijelentette: a város, a kórház közösségének közös döntése volt a szívkórház dr. Benedek Gézáról való elnevezése. Miért kellett ide jutni, hogy fejünk fölött döntsenek megváltoztatásáról? – tette fel a kérdést.
A szívkórház névváltoztatása immár tényként kezelhető. Információink szerint szerdán három órakor a kovásznai városi kórházban – a szívkórház alegységében – megkapták a hivatalos értesítést: az intézmény nevét Dr. Teculescu–Benedek Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórházra változtatták. Az intézmény honlapján tegnap délután még nem jelent meg a változás, a kórház előtti cégéren sem a Teculescu neve.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A kovásznai Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház előtt tartott sajtótájékoztatón tegnap jelentette be Tamás Sándor megyeitanács-elnök: megkezdték a gyűjtést, tíz nap alatt tízezer aláírást kívánnak összesíteni, a listával is alátámasztják: a megyében sem a magyarok, sem a románok nem kívánják, hogy a kórház elnevezése megváltozzon. Tamás elsőként írta alá a petíciót, őt követte Márton Árpád képviselő, majd Thiesz János kovásznai polgármester.
A jóhiszemű emberek, magyarok és románok egyaránt azt kívánják, hogy az intézmény nevében – jól megérdemelt módon – csak dr. Benedek Géza neve szerepeljen. A román személyiségek nevének is helye van, ott, ahol nagyot alkottak, nevükhöz köthető egy intézmény. A névváltoztatás nem tisztességes, nem helyes az Európai Unióban 2015-ben. Nem engedhető meg, hogy egy ilyen döntést lenyomjanak az emberek torkán. A névváltoztatással az interetnikus kapcsolatok destabilizálását akarták elérni – mondta a tanácselnök.
Dr. Tatár Márta, a szívkórház orvosa dr. Benedek Géza érdemeit elevenítette fel. 1952-ben megalapította a városi kórházat, majd 1960-ban letette a szívkórház alapkövét, vezette az intézményt 1987-es nyugdíjazásáig, élete végéig szívügyének tekintette az intézmény sorsát. Megalkotta a Kovászna-modellt, melynek keretében a hagyományos kardiológiába integrálta a természetes gyógytényezőket. 2010-ben a város közösségének kérésére, miniszteri beleegyezéssel vették fel nevét a szívkórház megnevezésébe – elevenítette fel.
Vasile Neagovici, a szívkórház szóvivője hangsúlyozta: nem a kórházban kezdeményezték a névcserét, ez politikai döntés, de a miniszteri rendelet kötelezi őket, a névváltoztatást meg kell jelentetni a dokumentumokban, le kell cserélni a pecséteket. Az archívumban keresik a Teculescu doktorra vonatkozó adatokat, egyelőre nincs elégséges adat, mely bizonyítaná szívkórházhoz fűződő tevékenységét – hangoztatta.
Dr. Fülöp Csaba családorvos, MPP-alelnök felháborítónak, nem helyénvalónak, szándékosan etnikai síkra terelt ügynek nevezte a névváltoztatást. Közösségi ügyekben közösen kell fellépni, így az MPP is gyűjti az aláírásokat – jelentette ki.
Dr. Benedek Csaba, a névadó orvos fia röviden mondta: nem elhanyagolható az etnikai vonatkozás, de a névváltoztatás a jóérzés, igazságosság kérdése is.
Márton Árpád képviselő hangoztatta: A jogállamisággal összeférhetetlen a névváltoztatás, az adminisztráció túlpolitizálását jelenti.
Thiesz János a maga során kijelentette: a város, a kórház közösségének közös döntése volt a szívkórház dr. Benedek Gézáról való elnevezése. Miért kellett ide jutni, hogy fejünk fölött döntsenek megváltoztatásáról? – tette fel a kérdést.
A szívkórház névváltoztatása immár tényként kezelhető. Információink szerint szerdán három órakor a kovásznai városi kórházban – a szívkórház alegységében – megkapták a hivatalos értesítést: az intézmény nevét Dr. Teculescu–Benedek Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórházra változtatták. Az intézmény honlapján tegnap délután még nem jelent meg a változás, a kórház előtti cégéren sem a Teculescu neve.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. április 21.
Egységesen elítélik a névváltoztatást – A kovásznai tanács napirendjén a kórház átnevezése
A Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház átnevezése is terítékre került a kovásznai városi tanács tegnapi ülésén. A jelen lévő tanácstagok – magyarok és románok, párthovatartozástól függetlenül – egyhangúan elítélték az önkényes névváltoztatást, azt, hogy az intézmény, a város közösségének megkérdezése nélkül, fejük fölött döntöttek arról, hogy a kórház megnevezésébe bekerüljön a dr. Teculescu név.
Nemcsak az eljárás visszás, de a névváltoztatást kezdeményező Iustinian Teculescu Keresztény és Kulturális Egyesületen kívül senki nem tud az orvos érdemeiről, nem ismerik, mivel járult hozzá a kórház alapításához, működtetéséhez, tudományos munkásságát is homály fedi – szögezték le az önkormányzati képviselők.
Kádár Gyula az RMDSZ-frakció nevében foglalt állást. Az átnevezés törvényes, erre joga van az egészségügyi minisztériumnak. 2010-ben miniszteri rendelettel, a kórház, a város, a megye közösségének beleegyezésével nevezték el az intézményt Dr. Benedek Géza Szívkórházzá. A kórházalapító dr. Benedek neve nemzetközileg elismert, ezzel szemben Teculescu érdemeit nem ismerik. A névváltoztatás megbolydította a város lakosságát, nagyon sokan kérik: vonják vissza az ezt előíró rendeletet.
Viszont meggondoltan, higgadtan kell kezelni az ügyet – mondta Kádár.
Gyerő József sajnálatosnak, elítélendőnek nevezte a névváltoztatást, melynek során nem kérték ki a kórház- és városvezetés, a lakosság véleményét. Emellett senki nem tud Teculescu doctor tudományos érdemeiről, kiemelkedő munkásságáról. Mi tehát a valódi mozgatórugója? – tette fel a kérdést. Felvetődik, hogy Romániában egy állami intézmény, egy kórház nem viselheti magyar orvos nevét. Ha etnikai okok állnak az átnevezés mögött, mi a végső cél? – tette fel a kérdést. A határozat mérgezi az interetnikus kapcsolatokat – szögezte le. Elmondta, hivatalosan kérték az egészségügyi tárcától, bocsássa rendelkezésükre a névváltoztatás teljes dossziéját. Azt szeretnék tudni, milyen információkra alapozták a módosítás szükségességét. A városban kezdenek elszabadulni az indulatok. Sokan mondják, ha ezt megtehették a kovásznai szívkórházzal, válaszoljanak ugyanilyen eljárással, változtassák önkényesen az önkormányzati alárendeltségű helyi intézmények nevét – mutatott rá.
Domaházi János csak annyit jegyzett meg: „Veszekedünk, megesszük egymást, mégis felettünk döntenek. Valakinek Kovásznán igen jó kapcsolata van a minisztériumban.”
Dr. Enea Nicolae tanácsos, a szívkórház orvosi konzíliumának tagja elmondta, múlt héten egyeztettek a román pártok képviselőivel, megállapították, kész tények elé állították őket, nem tudott senki közülük – még a kórházmenedzser sem – a névváltoztatás szándékáról. A Teculescu-egyesület nem képviseli a kovásznai románság érdekeit, ez a feladat a tanácsosokra hárul – mondotta, és kitért arra is, hogy az orvosok tanácsa levélben is megfogalmazta kifogását. A minisztériumból azt a választ kapták, hogy a tárcának jogában áll mások megkérdezése nélkül dönteni ilyen kérdésben. Úgy véli, nem normális, hogy Teculescu nevét viselje egy hasonló fontosságú intézmény, amit érdemének mondanak, az tulajdonképpen Franciaországból ellesett eljárás, nem ismerik eredményeit, ki gyógyult meg, ki halt meg a gázinjekciós kezelés következtében. A Teculescu-egyesület miért nem akkor emelte fel hangját, amikor a szívkórházat Dr. Benedek Gézáról nevezték el? További megbeszélésekre van szükség, az is megtörténhet, hogy a tárcavezető nem is ismeri az átnevezés hátterét – jelentette ki.
Neagovici Vasile tanácstag, szakszervezeti vezető, a szívkórház szóvivője a maga során elmondta, húsz éve dolgozik a kórházban, de ilyen feszültséget még nem tapasztalt. Jöjjenek az átnevezés kezdeményezői, talán még nem késő, bizonyítsák be Teculescu érdemeit. Ha viszont politikai döntésről van szó, az RMDSZ pártvonalon is lépjen közbe – javasolta.
Molnár János kijelentette: a kommunista időket idézi a névváltoztatás módszere. A román tanácstagoktól megkérdezte: hajlandóak lennének-e aláírni egy petíciót, melyben a névváltoztatás eltörlését kérik. Senkitől nem kapott választ.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház átnevezése is terítékre került a kovásznai városi tanács tegnapi ülésén. A jelen lévő tanácstagok – magyarok és románok, párthovatartozástól függetlenül – egyhangúan elítélték az önkényes névváltoztatást, azt, hogy az intézmény, a város közösségének megkérdezése nélkül, fejük fölött döntöttek arról, hogy a kórház megnevezésébe bekerüljön a dr. Teculescu név.
Nemcsak az eljárás visszás, de a névváltoztatást kezdeményező Iustinian Teculescu Keresztény és Kulturális Egyesületen kívül senki nem tud az orvos érdemeiről, nem ismerik, mivel járult hozzá a kórház alapításához, működtetéséhez, tudományos munkásságát is homály fedi – szögezték le az önkormányzati képviselők.
Kádár Gyula az RMDSZ-frakció nevében foglalt állást. Az átnevezés törvényes, erre joga van az egészségügyi minisztériumnak. 2010-ben miniszteri rendelettel, a kórház, a város, a megye közösségének beleegyezésével nevezték el az intézményt Dr. Benedek Géza Szívkórházzá. A kórházalapító dr. Benedek neve nemzetközileg elismert, ezzel szemben Teculescu érdemeit nem ismerik. A névváltoztatás megbolydította a város lakosságát, nagyon sokan kérik: vonják vissza az ezt előíró rendeletet.
Viszont meggondoltan, higgadtan kell kezelni az ügyet – mondta Kádár.
Gyerő József sajnálatosnak, elítélendőnek nevezte a névváltoztatást, melynek során nem kérték ki a kórház- és városvezetés, a lakosság véleményét. Emellett senki nem tud Teculescu doctor tudományos érdemeiről, kiemelkedő munkásságáról. Mi tehát a valódi mozgatórugója? – tette fel a kérdést. Felvetődik, hogy Romániában egy állami intézmény, egy kórház nem viselheti magyar orvos nevét. Ha etnikai okok állnak az átnevezés mögött, mi a végső cél? – tette fel a kérdést. A határozat mérgezi az interetnikus kapcsolatokat – szögezte le. Elmondta, hivatalosan kérték az egészségügyi tárcától, bocsássa rendelkezésükre a névváltoztatás teljes dossziéját. Azt szeretnék tudni, milyen információkra alapozták a módosítás szükségességét. A városban kezdenek elszabadulni az indulatok. Sokan mondják, ha ezt megtehették a kovásznai szívkórházzal, válaszoljanak ugyanilyen eljárással, változtassák önkényesen az önkormányzati alárendeltségű helyi intézmények nevét – mutatott rá.
Domaházi János csak annyit jegyzett meg: „Veszekedünk, megesszük egymást, mégis felettünk döntenek. Valakinek Kovásznán igen jó kapcsolata van a minisztériumban.”
Dr. Enea Nicolae tanácsos, a szívkórház orvosi konzíliumának tagja elmondta, múlt héten egyeztettek a román pártok képviselőivel, megállapították, kész tények elé állították őket, nem tudott senki közülük – még a kórházmenedzser sem – a névváltoztatás szándékáról. A Teculescu-egyesület nem képviseli a kovásznai románság érdekeit, ez a feladat a tanácsosokra hárul – mondotta, és kitért arra is, hogy az orvosok tanácsa levélben is megfogalmazta kifogását. A minisztériumból azt a választ kapták, hogy a tárcának jogában áll mások megkérdezése nélkül dönteni ilyen kérdésben. Úgy véli, nem normális, hogy Teculescu nevét viselje egy hasonló fontosságú intézmény, amit érdemének mondanak, az tulajdonképpen Franciaországból ellesett eljárás, nem ismerik eredményeit, ki gyógyult meg, ki halt meg a gázinjekciós kezelés következtében. A Teculescu-egyesület miért nem akkor emelte fel hangját, amikor a szívkórházat Dr. Benedek Gézáról nevezték el? További megbeszélésekre van szükség, az is megtörténhet, hogy a tárcavezető nem is ismeri az átnevezés hátterét – jelentette ki.
Neagovici Vasile tanácstag, szakszervezeti vezető, a szívkórház szóvivője a maga során elmondta, húsz éve dolgozik a kórházban, de ilyen feszültséget még nem tapasztalt. Jöjjenek az átnevezés kezdeményezői, talán még nem késő, bizonyítsák be Teculescu érdemeit. Ha viszont politikai döntésről van szó, az RMDSZ pártvonalon is lépjen közbe – javasolta.
Molnár János kijelentette: a kommunista időket idézi a névváltoztatás módszere. A román tanácstagoktól megkérdezte: hajlandóak lennének-e aláírni egy petíciót, melyben a névváltoztatás eltörlését kérik. Senkitől nem kapott választ.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. augusztus 5.
Perelnének a szakszervezetek
Az egészségügyben és a tanügyben sem a fizetéscsökkentést, sem az elbocsátást nem tartják elfogadhatónak a szakszervezetek. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint csak úgy érhetnek el eredményeket, ha a munkáltatókkal összefogva lépnek fel, méltányos finanszírozást követelve.
Amint arról beszámoltunk, a tanügyi kisegítő személyzet augusztustól 10 százalékos fizetésemelést kapott, ám szeptembertől elbocsátásokra számíthatnak, mert a minisztérium által leközölt sarokszámok alapján városon 14,5 diáknál kevesebbre nem hirdethetnek meg pedagógusi állást, 120 diák után lehet takarítót alkalmazni, így a tanügyi intézményeknek állásokat kell megszüntetniük.
Az egészségügyben megkapták a 100 lejes béremelést, de a kórházak bevétele ezt már nem fedezi: a sepsiszentgyörgyi kórház vezetősége például arról beszélt, egyeztetniük kell a szakszervezettel különböző pótlékok megszüntetéséről, hiszen az év végéig közel kétmillió lejes hiányra számítanak. Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke lapunk megkeresésére kifejtette, ezekben az ágazatokban elbocsátásról szó sem lehet, hiszen az alkalmazottak így is túlterheltek. „A túl alacsony bérek így sem elég motiválóak, az egészségügyi intézmények pedig így is szakemberhiánnyal küzdenek, a tanintézetekben pedig nem elég a dada, a takarító” – ecsetelte a szakszervezeti bizalmi.
Hozzátette, az önkormányzatoktól sem várhatnak segítséget, hiszen azoknak sincs pénzük. Neagovici elmondta, kezükbe került a fizetésemelések tervezetének egy példánya, ezekben 40 százalékos béremeléseket lebegtetnek. „Honnan lesz egyik napról a másikra pénz ekkora béremelésre, amikor a jelenlegi fizetésekre sincs fedezet? Elegünk van az ígérgetésekből. Elvárjuk, hogy a valós helyzetről tárgyaljunk, és tartható fizetésemeléseket alkudjunk ki. Így csak hitegetik és ámítják az embereket” – fakadt ki a Sanitas Kovászna megyei elnöke. Szerinte akkor tudnak hatékonyak lenni, ha az alkalmazottak, a szakszervezetek, a munkáltatók, az önkormányzatok közösen lépnek fel, és ezeknek az ágazatoknak méltányos finanszírozást kérnek.
Kilátástalannak nevezte a helyzetet Csatlós Mihály Levente, a Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. Hangsúlyozta, 47 éve tanít, de még soha nem volt ilyen mélyponton a tanügy, mint most. „Nem elég, hogy kevés a fizetés, és csökkent az alkalmazottak száma, még felesleges bürokratikus feladatokkal is terhelnek bennünket. A tanárnak nincs ideje az órára készülni, annyi papírt kell lefűznie. Ha további elbocsátások lesznek, egészen biztosan perelni fogunk” – szögezte le Csatlós.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
Az egészségügyben és a tanügyben sem a fizetéscsökkentést, sem az elbocsátást nem tartják elfogadhatónak a szakszervezetek. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint csak úgy érhetnek el eredményeket, ha a munkáltatókkal összefogva lépnek fel, méltányos finanszírozást követelve.
Amint arról beszámoltunk, a tanügyi kisegítő személyzet augusztustól 10 százalékos fizetésemelést kapott, ám szeptembertől elbocsátásokra számíthatnak, mert a minisztérium által leközölt sarokszámok alapján városon 14,5 diáknál kevesebbre nem hirdethetnek meg pedagógusi állást, 120 diák után lehet takarítót alkalmazni, így a tanügyi intézményeknek állásokat kell megszüntetniük.
Az egészségügyben megkapták a 100 lejes béremelést, de a kórházak bevétele ezt már nem fedezi: a sepsiszentgyörgyi kórház vezetősége például arról beszélt, egyeztetniük kell a szakszervezettel különböző pótlékok megszüntetéséről, hiszen az év végéig közel kétmillió lejes hiányra számítanak. Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke lapunk megkeresésére kifejtette, ezekben az ágazatokban elbocsátásról szó sem lehet, hiszen az alkalmazottak így is túlterheltek. „A túl alacsony bérek így sem elég motiválóak, az egészségügyi intézmények pedig így is szakemberhiánnyal küzdenek, a tanintézetekben pedig nem elég a dada, a takarító” – ecsetelte a szakszervezeti bizalmi.
Hozzátette, az önkormányzatoktól sem várhatnak segítséget, hiszen azoknak sincs pénzük. Neagovici elmondta, kezükbe került a fizetésemelések tervezetének egy példánya, ezekben 40 százalékos béremeléseket lebegtetnek. „Honnan lesz egyik napról a másikra pénz ekkora béremelésre, amikor a jelenlegi fizetésekre sincs fedezet? Elegünk van az ígérgetésekből. Elvárjuk, hogy a valós helyzetről tárgyaljunk, és tartható fizetésemeléseket alkudjunk ki. Így csak hitegetik és ámítják az embereket” – fakadt ki a Sanitas Kovászna megyei elnöke. Szerinte akkor tudnak hatékonyak lenni, ha az alkalmazottak, a szakszervezetek, a munkáltatók, az önkormányzatok közösen lépnek fel, és ezeknek az ágazatoknak méltányos finanszírozást kérnek.
Kilátástalannak nevezte a helyzetet Csatlós Mihály Levente, a Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. Hangsúlyozta, 47 éve tanít, de még soha nem volt ilyen mélyponton a tanügy, mint most. „Nem elég, hogy kevés a fizetés, és csökkent az alkalmazottak száma, még felesleges bürokratikus feladatokkal is terhelnek bennünket. A tanárnak nincs ideje az órára készülni, annyi papírt kell lefűznie. Ha további elbocsátások lesznek, egészen biztosan perelni fogunk” – szögezte le Csatlós.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2016. február 9.
Kiterjesztik az egészségügyi kedvezményezettek körét
Nyolc év után sikerült majdnem minden, egészségügyben dolgozóra kiterjeszteni azokat a kedvezményeket, amelyek eddig csak a kórházi alkalmazottakra voltak érvényesek – jelentette be Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke.
A szakszervezeti bizalmi most sem elégedett, hiszen, mint mondta, a közegészségügyi igazgatóságok köztisztviselői kimaradtak a sorból. Ezért a napokban újabb beadványt küld az egészségügyi minisztériumnak, javasolva, hogy a jogokat terjesszék ki mindenkire, aki az ágazatban dolgozik. Azt is kéri, hogy például a kórházak fizetős, szállodai rendszerben működő kórtermeit az egészségügyben dolgozók ingyen vagy féláron vehessék igénybe.
Neagovici elmondta, hogy hosszas tárgyalások után a minisztérium és az országos egészségbiztosítási pénztár január végén megjelent közös rendeletében módosította a 2007-es jogszabályt, amely az egészségügyi dolgozók kedvezményeit írja elő. Eszerint az alkalmazottaknak megtérítik a kedvezményes receptek után fizetett önrészt, a különböző vizsgálatok, kezelések önrészét, vagy éppen a kórházakban befizetendő 5-10 lejes vizitdíjat.
Ezeket a kiadásokat most már az állami költségvetésből finanszírozott egységek dolgozói számára is megtéríti a munkáltató, így a mentőállomáson, a transzfúzióközpontokban vagy a közegészségügyi igazgatóságoknál dolgozó egészségügyi személyzet is jogosult a kedvezményekre.
Vasile Neagovici szerint ugyanis rengeteg pluszkiadás összegyűlhet. Mint magyarázta, az ezeket tartalmazó számlákat az alkalmazottak leadják a munkáltatónak, amely továbbítja az egészségbiztosítási pénztárnak, és ez negyedévente megtéríti az összegeket, magyarázta a szakszervezeti bizalmi.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)
Nyolc év után sikerült majdnem minden, egészségügyben dolgozóra kiterjeszteni azokat a kedvezményeket, amelyek eddig csak a kórházi alkalmazottakra voltak érvényesek – jelentette be Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke.
A szakszervezeti bizalmi most sem elégedett, hiszen, mint mondta, a közegészségügyi igazgatóságok köztisztviselői kimaradtak a sorból. Ezért a napokban újabb beadványt küld az egészségügyi minisztériumnak, javasolva, hogy a jogokat terjesszék ki mindenkire, aki az ágazatban dolgozik. Azt is kéri, hogy például a kórházak fizetős, szállodai rendszerben működő kórtermeit az egészségügyben dolgozók ingyen vagy féláron vehessék igénybe.
Neagovici elmondta, hogy hosszas tárgyalások után a minisztérium és az országos egészségbiztosítási pénztár január végén megjelent közös rendeletében módosította a 2007-es jogszabályt, amely az egészségügyi dolgozók kedvezményeit írja elő. Eszerint az alkalmazottaknak megtérítik a kedvezményes receptek után fizetett önrészt, a különböző vizsgálatok, kezelések önrészét, vagy éppen a kórházakban befizetendő 5-10 lejes vizitdíjat.
Ezeket a kiadásokat most már az állami költségvetésből finanszírozott egységek dolgozói számára is megtéríti a munkáltató, így a mentőállomáson, a transzfúzióközpontokban vagy a közegészségügyi igazgatóságoknál dolgozó egészségügyi személyzet is jogosult a kedvezményekre.
Vasile Neagovici szerint ugyanis rengeteg pluszkiadás összegyűlhet. Mint magyarázta, az ezeket tartalmazó számlákat az alkalmazottak leadják a munkáltatónak, amely továbbítja az egészségbiztosítási pénztárnak, és ez negyedévente megtéríti az összegeket, magyarázta a szakszervezeti bizalmi.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)